Engem
misszionárius szülők, Jack és Gladys Enlow neveltek fel, akik pásztorként
szolgáltak a dél-amerikai Peruban. Amikor még csak két éves voltam, akkor
költöztek oda az Egyesült Államokból, Floridából, miután egy évig spanyol
nyelviskolába jártak Costa Ricában. Peruban nyolcgyerekes családdá nőttük ki
magunkat, és a szüleim Isten szeretetére és szolgálatára neveltek minket.
Nemcsak mindennapos áhítatra (Bibliaolvasásra és imádkozásra) gyűjtöttek össze
bennünket, hanem arra is tanítottak minket, hogy olvassuk a Bibliát magunk is
minden nap. Mind otthon, mind az iskolában memorizáltunk Igéket, még teljes
fejezeteket is a Bibliából.
Az apukám egyszer
azt mondta: „Olvassátok a Bibliátokat minden nap mindaddig, amíg egyszer csak
egy igevers kiugrik, és szól hozzátok!” A Biblia olvasásának nagy áldása az, hogy
minden alkalommal, amikor olvasod, kaphatsz egy új üzenetet, amikor azt a Szent
Szellem megvilágítja. Ez olyan, mint a kincskeresés. Mindig találsz valami
újat!
Minden más
módszert, amellyel meghallhatjuk Isten hangját, a Biblia igazságához kell
mérni. Kutatásunk során, hogy megtanuljuk meghallani Istent, olyan gondolatok
kavaroghatnak bennünk, amelyek nem mindig Istentől vannak. Például ha valaki
azt mondja: „Isten azt mondta nekem, hogy házasodjak össze valakivel, aki már
házas”, akkor tudjuk, hogy ezt nem Istentől hallotta, mert az Ige azt mondja:
„Ne kövess el házasságtörést!” A Biblia a mi igazság-mércénk.
Az is szükséges,
hogy ismerjük az Ige teljes tanácsát, összehasonlítva egyik igét a másikkal,
hogy ne essünk a téves értelmezés szektás hibáiba. Az Ige a Szellem nélkül
halott, és sokszor arra használták fel, hogy furcsa tanokról való vitákat
provokáljanak vele, amelyek a szövegkörnyezetükből kiragadott bibliai igék
alapján alakultak ki. Amikor az Igét a Szent Szellem megvilágítja, akkor
elvezet bennünket a teljes igazságba.
A Zsoltár 119:105
azt mondja:
„Lábam előtt
mécses a te igéd, ösvényem világossága.”
Gyakran hallottam
Istent beszélni az Ő írott Igéjén keresztül. Néha azt mondja: „Lapozz ehhez és
ehhez a fejezethez és igevershez.” Nem szoktam előre tudni, hogy miről szól.
Amikor elolvasom, akkor izgatottan látom, hogy az egyik kérdésemre ad választ.
Vagy egyszerűen csak egy üzenet számomra Istentől akkor és ott. Lehet olyan
egyszerű is, mint például: „Soha nem maradok el tőled, sem el nem hagylak
téged.”
Máskor arra érzek
indíttatást, hogy felüssem a Bibliámat, és a Biblia ott nyílik ki, amit meg
kellett hallanom éppen akkor. Ez minden alkalommal ámulatba ejt.
Sokszor a Szent
Szellem egy olyan igeverset juttat eszembe, amit már addig is ismertem, de a
jelen helyzetre alkalmazható jelentéssel. Ezért mondom azt, hogy a Biblia tele
van elrejtett kincsekkel. Minden alkalommal valami újat fedezhetünk fel benne.
Amikor Dennisszel
egy las Vegasi gyülekezetet pásztoroltunk, akkor elkezdtünk ún. „hallgató ima
összejöveteleket” tartani. Negyvenöt percet töltöttünk az Úrra várakozva a
terem különböző részein, és aztán összejöttünk az utolsó 15 percre, hogy
megosszuk egymással, amit az Úrtól hallottunk.
Ezeknek az
összejöveteleknek az egyikén mindenki az Isten folyójáról kapott igét vagy
üzenetet Istentől, hogy élet, gyógyulás és felüdülés van Isten szellemi
folyójában. Annyira bátorító volt ugyanazt a dolgot hallani, legnagyobb részben
az írott Igéből.
A Biblia annyira
értékes ajándék, és az a célja, hogy egy élő kapcsolatra vezessen bennünket az
élő Istennel. Az Ige az alapja mindannak, amit hallunk Istentől. Ez a
„Logosz-Ige”, amely Isten írott Igéje lejegyezve a Bibliában.
Isten beszél a
„Réma-Igén” keresztül is, amely egy inspirált üzenet egy konkrét aktuális
helyzetre. Ő egy élő Isten, aki ma is beszélni akar velünk, a mindennapi
életünkkel kapcsolatban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.