Ige: Az örökkévaló Ige testté lett.

 „És az Ige (logosz) hústestté lett és lakozék, sátrat vert, letáborozott mi közöttünk és láttuk, szemléltük az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét. Aki teljes vala kegyelemmel* és igazsággal** akit kegyelem és igazság tölt be***(Ján. 1.14)

*Kegyelem (kharisz): Isten szeretetének konkrét cselekedetekben való megnyilvánulása.

**Igazság (alétheia): Ige = Az, ami megegyezik, megfelel a tényeknek, maga a VALÓSÁG.

***Mert: „Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta, és elküldte Isten az ő Fiát, aki asszonytól lett asszonytól született, aki törvény alatt, a törvénynek alávetve lett. Hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot, hogy Isten fiaivá legyünk” (Gal. 4,4-5).

És így küldte el. A Názáretbeli Mária: „szülé az ő elsőszülött fiát, és bepólyálá őt, és fektette őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyük, nem volt számukra hely a vendégfogadó háznál, a szálláson” (Luk. 2,7).

És tette ezt Isten azért: „Mivel tehát a gyermekek hústestből és vérből valók, ő is hasonlatosképpen részese lett azoknak, hogy a halála által működésképtelenné tegye azt, akinek hatalma van a halálon, tudniillik az ördögöt, És megszabadítsa azokat, akik a haláltól való félelem miatt teljes életükben rabok valának” (Zsid. 2,14-15)

János apostol bizonyságtétele így hangzik: „Ami kezdettől fogva vala, amit hallottunk, amit szemeinkkel láttunk, amit szemléltünk, megfigyeltünk, és kezeinkkel is illettünk, megtapintottunk, az életnek Igéjéről. És mert az élet megjelent és mi láttuk és tanúbizonyságot teszünk róla és hirdetjük néktek is az örök életet, amely azelőtt az Atyában vala és most megjelent nékünk. Amit tehát hallottunk és láttunk, azt hirdetjük néktek is, hogy néktek is közösségetek legyen velünk, és pedig a mi közösségünk az Atyával és az ő Fiával, a Jézus Krisztussal” (1 Ján. 1,1-3).

„Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Aki hiszen Őbenne, az nem jut ítéletre; aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében” (Ján. 3,16.18).

„Az által lett nyilvánvalóvá, és abban nyilvánul meg az Isten szeretete bennünk, hogy az ő egyszülött Fiát elküldte az Isten e világra, hogy éljünk általa. Ez a szeretet, és nem az, ahogy mi szeretjük Istent, hanem hogy ő szeretett minket, és elküldte az ő Fiát engesztelő áldozatul a mi bűneinkért” (1 Ján. 4,9-10)

„És mi láttuk és bizonyságot teszünk arról, hogy az Atya elküldte a Fiút a világ üdvözítőjéül” (1 Ján. 4,14)

És a kijelentés így folytatódik: „Aki az ő dicsőségének visszatükröződése, kisugárzása, és az ő valóságának, az Ő lényének képmása, aki hatalmas szavával fenntartja, és hordozza a mindenséget, aki miután minket bűneinktől megtisztítván, üle a mennyei Felségnek jobbjára a magasságban” (Zsid. 1,3)

„És minden versengés nélkül, közismerten, elismerten, bevallottan, valóban nagy a kegyességnek eme titka: Isten, aki megjelent, láthatóvá, nyilvánvalóvá, ismertté vált, megmutatkozott hústestben. Igaznak bizonyult szellemben. Megláttatott, megjelent, megmutatkozott az angyaloknak. Hirdettetett a pogányok, azaz a népek, nemzetek közt, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségbe” (1 Tim. 3,16)

„Isten ugyanis, aki ezt mondta: „Sötétségből világosság ragyogjon fel”, ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán” (2Kor. 4,6)

Beteljesült a prófécia: „És megjelenik az Úr, Jahve dicsősége, és minden hústest látni fogja azt; mert az Úr szája szólt. Az ÚR, Jahve maga mondja ezt” (Ésa. 40,5) .