4,18 Nem a láthatókra
nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok
pedig örökkévalók. (2 Korinthus)
Amikor az egyik barátnőm
visszatért várva-várt vakációjáról, néhány másik barátunkkal együtt elmentünk
egy étterembe, hogy megnézzük a fényképeket a csodálatos nyaralásról.
Ez régen, még a digitális
kamerák megjelenése előtt volt. A barátnőm frissen hívatta elő a képeket, és
még maga sem látta őket. Izgatottan mesélt, miközben körbeadtuk a gyönyörű
felvételeket. Aztán hirtelen így szólt a barátnőm: „Ez szörnyű! Nem is tudtam,
hogy így nézek ki!” Ezután, minden egyes fotón talált valami kivetnivalót
önmagával kapcsolatban. Micsoda kontraszt! Pár perccel korábban olyan boldog és
izgatott volt, de amint átállította a fókuszát csak a hibákat látta. Odalett az
öröme, és nem tudta újra élni a csodálatos pillanatokat, amiket azokkal
töltött, akik szeretik őt.
Vannak az életünkben olyan
momentumok, amikor nehéz a teljes képet nézni, mert a rossz dolgokra
koncentrálunk. Lehet, hogy olyan munkád van, amit nem szeretsz, vagy éppen a
lakásodat próbálod eladni. Vagy egy kapcsolatod nem úgy alakult, mint azt
vártad, vagy nagy veszteséget éltél meg. Ezek embert próbáló körülmények, de ha
az örökkévalóság szempontjából a teljes képet nézzük, akkor ezek csak időleges,
átmeneti dolgok. Rajtunk áll, hogy úgy döntünk, a nehézségekre fókuszálunk,
vagy hátralépünk és a teljes képet nézzük.
Ne felejtsd el, az élet
nem csak arról szól, amit látunk. Van a létünknek egy másik dimenziója – ez
pedig az örökkévalóság. Az örökkévalóság párhuzamosan folyik a földi
életünkkel. Nagyon tetszik, ahogy a zsoltáros fogalmaz: „Szemeimet a hegyekre
emelem, onnan jön az én segítségem. Az Én segítségem az Úrtól van” (Zsoltárok
121:1 - Károli). Felemelte a tekintetét, mert tudta, ha a körülményeire
koncentrál, akkor azok lehúzzák. Felnézett, mert tudta, hogy Isten többet
tartogat a számára, mint ami itt a földi szféránkban látható. Ugyanez igaz ránk
is; ha felemeljük a tekintetünket, és a teljes képet nézzük, akkor jobban
tudjuk értékelni, amit Isten most cselekszik az életünkben, és amit még
cselekedni fog.
Arra biztatlak, hogy lépj
hátra, és életed teljes képét nézd, és a téged körülvevő áldásokat. Emlékezz a
jó dolgokra, amiket Isten tett érted, és ne hagyd, hogy ennek az átmeneti
létnek a tökéletlenségei elrabolják az örömödet, és az áldásaidat.
És biztos vagyok benne,
hogy a barátnőm, ha 20 év múlva megnézi azokat a fotókat, ezt fogja mondani:
„Hű de jól néztem ki!”
Ne várj húsz évet, azzal,
hogy elkezdd értékelni azt, amid most van. Ma kezdd el látni a jó dolgokat az
életedben. Ha a teljes képet nézed, akkor sokkal több szeretnivalót fogsz
találni.
Victoria Osteen
Magyar fordítás:
ahitatok.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.