Kegyelmet és dicsőséget ad az
Isten" (Zsolt 84,12)
Éppen a kegyelemre van most
szükségünk; ez el is érhető mindenki számára. Mit kaphatnánk meg könnyebben,
mint a kegyelmet, ami ajándék! Ma megtartó, megerősítő, megszentelő és
megelégítő kegyelmet nyerünk. Mostanáig Urunk mindennap megadta kegyelmét, a jövőben
is számíthatunk irgalmára, és ez nekünk elég. Ha idáig csak kevés kegyelmet
nyertünk, annak oka nyilván bennünk van, mert az Úr ezt készségesen és bőven
adja. Kérjünk tőle annyi kegyelmet, amennyit csak akarunk, nem kell félnünk
Isten nem utasít el. Sőt, bőségesen és szemrehányás nélkül adja azt.
Aranyat esetleg nem ad az Úr,
de kegyelmet igen. Talán nem juttat nyereséghez, de adja kegyelmét. Szinte
bizonyos, hogy megpróbáltatást is küld ránk, de kapunk elegendő kegyelmet is,
hogy azt elhordozhassuk. Lehet, hogy munkára és szenvedésre hív, de elhívásával
együtt érkezik a szükséges kegyelem is.
Milyen nagyszerű az és"
ebben az igeversben - ... és dicsőséget". Most még nincs szükségünk a
dicsőségre, és nem is vagyunk méltók rá, de megkapjuk, amikor eljön az ideje.
Miután megettük a kegyelem kenyerét, megihatjuk a dicsőség borát.
Át kell mennünk a szentélyen
- ami a kegyelem -, hogy elérkezzünk a Szentek Szentjébe - ami a dicsőség.
Ez a két szó és
dicsőséget" elegendő kell legyen ahhoz, hogy örömünkben máris dicséretet
énekeljünk. Még egy kis idő - és azután az örök dicsőségben lesz részünk!
C.
H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
http://keresztenydalok.hu/ahitatok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.