"Mert ez az Isten
akarata: a ti szentté lételetek" (1Tesz 4,3).
A halál oldala. Istennek a
megszentelődésünkben az élet és a halál oldalán egyaránt formálnia kell minket.
Egyesek túl sok időt töltenek a halál helyén, végül olyanok lesznek, mint a
sír. Mindig heves harc folyik a megszentelődés előtt, mindig van valami, ami
éles ellentétben áll Jézus Krisztus kívánságaival. Amint Isten Szelleme elkezdi
megmutatni, mi a megszentelődés, elkezdődik a küzdelem. "Ha valaki hozzám
jön és meg nem gyűlöli... a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom"
(Lk 14,26).
A megszentelődés folyamatában
Isten Szelleme megfoszt engem mindentől, míg nem marad más, csak
"önmagam", s ez a halál helye. Hajlandó vagyok-e csak
"magam" lenni és semmi több - barátok, szülő, testvér és önző érdek
nélkül -, készen a halálra? Ez a megszentelődés feltétele. Nem csoda, hogy
Jézus ezt mondta: "Nem békességet hozni jöttem, hanem fegyvert" (Mt
10,34). Itt kezdődik a harc, itt sokan elcsüggedünk. Nem akarjuk azonosítani
magunkat Jézus halálával ezen a ponton. "De ez olyan rettenetes és kérlelhetetlen"
- mondjuk, Urunk szigorú és elvárja ezt tőlünk. "Nem kívánhatja, hogy ezt
tegyem." - Pedig kívánja.
Akarok-e egészen
"magam" lenni, mindent határozottan lehántani magamról, amit barátaim
vagy saját magam gondolok magamról és kiszolgáltatom-e ezt a mezítelen valómat
Istennek? Amint kész vagyok erre, Ő megszentel egészen, és életem megszabadul
minden nyűgtől, mindentől - Istent kivéve.
Amikor így imádkozol:
"Uram, mutasd meg, mi nekem a megszentelődés" - Ő megmutatja. Azt
jelenti, hogy eggyé lettem Jézus Krisztussal. A megszentelődés nem olyasvalami,
amit Ő helyez belém, hanem Ő maga az bennem.
Oswald Chambers
"Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből
http://keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.