János evangélium 15. fejezet: Jézus az igazi szőlőtő. (szerkesztett)

Ján. 15,1 Én vagyok az igazi [(aléthinosz): a valódi] szőlőtő, és az én Atyám a szőlőműves [a szőlősgazda].

Ján. 15,2 Minden szőlővesszőt, amely én bennem gyümölcsöt nem terem, [vagyis amely termést nem hoz] lemetsz [vagyis (airó): félretesz, eltávolít]; mindazt pedig, amely gyümölcsöt terem, megtisztítja [(kathairó): megmetszi], hogy több gyümölcsöt teremjen.

Ján. 15,3 Ti már tiszták vagytok ama beszéd [(logosz): az ige] által, amelyet szóltam néktek.

Ján. 15,4 Maradjatok énbennem és én is ti bennetek. Miképen a szőlővessző nem teremhet [(dünamai): mert nem képes hozni] gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén marad; akképen ti sem, hanemha énbennem maradtok.

Ján. 15,5 Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: Aki énbennem marad, én pedig őbenne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül [és tőlem elválasztva] semmit sem cselekedhettek [mert nélkülem nem vagytok képesek tenni semmit].

Ján. 15,6 Ha valaki nem marad énbennem, kivettetik, mint a szőlővessző, [kidobják, mint a lemetszett venyigét] és megszárad; és egybe gyűjtik ezeket és a tűzre vetik, és megégnek [és elégetik, és elég].

Ján. 15,7 Ha énbennem maradtok, és az én beszédeim [(rémáim): kijelentéseim] bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és meglesz az néktek.

Ján. 15,8 Abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek; és legyetek nékem tanítványaim.

Ján. 15,9 Amiképen az Atya szeretett engem [(agapaó): úgy, hogy magát teljesen átadta, és teljesen összekötötte velem, és eggyé vált velem], én is úgy szerettelek titeket [(agapaó): magamat teljesen odaadtam, teljesen összekötöttem, és eggyé váltam veletek]: maradjatok meg ebben az én szeretetemben.

Ján. 15,10 Ha az én parancsolataimat megtartjátok [és megőrzitek majd], megmaradtok az én szeretetemben; amiképen én megtartottam [és megőriztem] az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében.

Ján. 15,11 Ezeket beszéltem néktek, hogy megmaradjon ti bennetek az én örömem és a ti örömetek beteljék [(pléroó): és teljessé legyen].

Ján. 15,12 Ez az én parancsolatom, hogy [úgy] szeressétek egymást [(agapaó): teljesen adjátok át, szánjátok oda magatokat egymásnak], amiképen én szerettelek titeket [(agapaó): és teljesen átadtam, oda szántam magamat nektek].

Ján. 15,13 Nincsen senkiben nagyobb [(agapé): Isten szerinti] szeretet annál, mintha valaki életét adja [(tithémi): életét leteszi] az ő barátaiért.

Ján. 15,14 Ti az én barátaim [(philosz): bizalmas társaim] vagytok, ha azokat cselekszitek, amiket én parancsolok [(entellomai): meghagyok] néktek.

Ján. 15,15 Nem mondalak többé titeket (rab)szolgáknak; mert a (rab)szolga nem tudja, mit cselekszik az ő ura; titeket pedig barátaimnak mondottalak; mert mindazt, amit az én Atyámtól hallottam, tudtul adtam [(gnóridzó): kijelentettem] néktek [vagyis megismertettem veletek].

Ján. 15,16 Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és én [arra is] rendeltelek titeket, hogy ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon; teremjetek gyümölcsöt, [maradandó gyümölcsöt] hogy akármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja néktek.

Ján. 15,17 Ezeket parancsolom néktek, hogy egymást szeressétek [(agapaó): vagyis teljesen szánjátok oda magatokat gymásnak].

Ján. 15,18 Ha gyűlöl [(miszeó): ellenszenvesnek tart] titeket a világ [koszmosz): a látható világ, vagyis evilág], tudjátok [(ginószkó): és értsétek] meg, hogy engem elébb gyűlölt ti nálatoknál.

Ján. 15,19 Ha e világból volnátok, a világ szeretné [(phileó): és kedvelné] azt, ami az övé [(idiosz): ami a saját tulajdona, ami hozzá tartozik]; de mivelhogy nem vagytok e világból, hanem én választottalak ki magamnak titeket e világból, azért gyűlöl titeket a világ.

Ján. 15,20 Emlékezzetek meg ama beszédekről [arról a (logoszról): igéről], amelyeket én mondtam néktek: Nem nagyobb a (rab)szolga az ő uránál. Ha engem üldöztek, [(diókó): zaklattak, megfigyeltek, bíróság előtt vádoltak] titeket is üldöznek [(diókó): zaklatnak, megfigyelnek, bíróság előtt vádolnak] majd. Ha az én beszédemet [az én (logoszomat): Igémet, tanításomat, tevékenységemet] megtartották [(téreó): szemmel tartották, megfigyelés alatt tartották, ellenőrízték, kontrollálták], a tiéteket is megtartják [(téreó): szemmel tartják, megfigyelés alatt tartják, ellenőrzik, kontrollálják] majd.

Ján. 15,21 De mindezt az én nevemért cselekszik veletek, mivelhogy nem ismerik azt, aki küldött engem.

Ján. 15,22 Ha nem jöttem volna és nem beszéltem volna nékik [és nem szóltam volna hozzájuk], nem volna bűnük [(hamartia): nem volnának a valósággal - Krisztussal - ellentétes állapotban]: de most nincs mivel menteniök az ő bűnöket [nincs mentségük (hamartia): a céltévesztésükre].

Ján. 15,23 Aki engem gyűlöl [(miszeó): és aki ellenszenvet érez velem szemben], gyűlöli az én Atyámat is [(miszeó): az Atyámmal szemben érez ellenszenvet].

Ján. 15,24 Ha ama cselekedeteket nem cselekedtem volna közöttük, amelyeket senki más nem cselekedett, nem volna bűnük [(hamartia): nem maradtak volna továbbra is céltévesztésben]; de most láttak is, gyűlöltek is, mind engem, mind az én Atyámat.

Ján. 15,25 De azért lőn így, hogy beteljesedjék a mondás [(logosz): az Ige], amely megiratott az ő törvényükben [(nomosz): az ő tanításukban]: Ok nélkül gyűlöltek engem [(dórean miszeó): indokolatlanul ellenszenvet éreztek irántam].

Ján. 15,26 Mikor [(hotan): bármikor, és valahányszor] pedig eljő majd a Vígasztaló, [(paraklétosz): Pártfogó, Bátorító, Segítő, Védő, Közbenjáró, Védőügyvéd, szószóló] akit én küldök néktek az Atyától. Az igazságnak [(alétheia): a valóságnak] Szelleme, aki az Atyától származik [aki az Atyától ered, és jön ki], az tesz majd én rólam bizonyságot [és Ő fog tanúskodni mellettem].

Ján. 15,27 De ti is bizonyságot tesztek; [ti is tanúskodni fogtok] mert kezdettől fogva énvelem [(emú): és az enyéim] vagytok.