„Mert semmit sem tudok magamra, [vonatkozólag, ami ellenem szólna], de
nem ebben vagyok megigazulva. Aki ugyanis engem megítél [és alaposan megvizsgál, és ezt megállapítja] az Úr az. [Más
fordítás: Mert semmi vádat nem tudok önmagamra mondani, de ez által még nem
igazulok meg. Ő, vagyis az Úr az, akinek a vizsgálata alá tartozom]* (1 Kor. 4,4)
*Már Mózes ezt a
kijelentést kapja az Úrról: „Aki megtartja szeretetét, és megigazulttá
teszi a törvénynélküli állapotban lévő, Isten nélkül élő, céltévesztetteket, és
a vád alá esőket. És a vádolhatókat ártatlannak nyilvánítja, fölmenti. És a
törvényszegő apák gyermekeit, a harmadik és negyedik gemerációhoz / nemzedékhez tartozó unokákat és
dédunokákat is” (2 Móz. 34,7). Dávid ismerve az Urat azt kéri, hogy Ő ítélje meg, az Ő
igazsága szerint: „Serkenj föl,
ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért. Ítélj meg engem a te
igazságod szerint, oh Uram, Istenem, hogy ne örüljenek rajtam!” (Zsolt. 35,23-24) S a Szent Szellem
Isten igazságáról így tesz bizonyságot: „Istennek
igazsága pedig Jézus Krisztus...” (Róm.
3,22)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.