Isten változhatatlansága

Jak. 1,16 Ne tévelyegjetek [és nehogy tévedésben legyetek] szeretett atyámfiai [szeretett testvéreim]!

Jak. 1,17 Minden jó adomány [(doszisz): ajándék] és minden tökéletes [célba vivő; bevégzett, felnőtt, és érett korú] ajándék [(dóréma): adomány, ajándék hatása, onnan] felülről való [(anóthen): fentről származó]* És a világosságok [a (phósz): fény, ami képessé tesz a szellemi látásra] Atyjától száll alá, akinél nincs változás [(parallagé): változékonyság], vagy változásnak árnyéka

[Más fordítás: akiben nincs változás, sem fénynek és árnyéknak váltakozása; sem folyton forduló árnyék]^**

*És hogy mik azok a jók, amiket az Úr ad, arról ez van megírva: Először is adja az Úr az Ő Szellemét: Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak (gyermekeiteknek) jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Szellemet azoknak, akik tőle kérik” (Luk. 11,13).

Adja az Ő Igéjét: „[Az Ige] az igazi világosság [a fény], … amely megvilágosít [és fénybe borított, beragyogott] minden [e világra jövő] embert” (Ján. 1,9).

A Szent Szellem megnyilvánulásait: „A gyülekezetben végzett szolgálat közben, a bennünk lakozó Szent Szellem különböző megnyilvánulásai vannak a nékünk adott [a nékünk juttatott] kegyelem szerint… (Róm. 12,6).

Pál apostolon keresztül jelenti ki az Úr, hogy minden szellemi áldást is Ő ad: „Áldott legyen az Isten, és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket minden szellemi áldással a mennyekből [vagy a mennyeiek között] a Krisztusban^” (Eféz. 1,3).

 Dávid így magasztalja Istent azért is, hogy Ő adja az anyagi javakat, és azokat adományozó akaratunkat is: „Mert micsoda vagyok én, és micsoda az én népem, hogy erőnk lehetne a szabad akarat szerint való ajándék adására, amint tettünk? Mert tőled van minden, és amiket a te kezedből vettünk, azokat adtuk most néked” (1 Krón. 29,14-15).

Minden e világi létünkhöz szükséges anyagiak megszerzéséhez is Ő ad erőt: „… gondolj arra, hogy Istened, az ÚR ad neked erőt a gazdagság megszerzésére… Így van ez ma is” (5 Móz. 8,18).

 Ezért kérdezi az apostol: „… Mid van … amit nem kaptál volna?...” (1 Kor. 4,7).

 Mert: „… Az ember semmit sem vehet [és szerezhet; semmit sem vallhat a magáénak; nem tulajdoníthat magának], hanem ha a mennyből adatott néki. (Ján. 3,27) .

„Mert [csak] az Úr [JHVH=Jahve, az Ő jelenléte] ad bölcsességet, az ő szájából tudomány [és megismerés] és értelem [és megértés, ismeret, okosság, és tisztánlátás] származik” (Péld. 2,6)

Mert Ő maga a világosság: „És ez az az üzenet, a melyet tőle hallottunk és hirdetünk néktek, hogy az Isten világosság és nincsen ő benne semmi sötétség” (1 Ján. 1,5)

„Mert én, az Úr, meg nem változom…” (Malak. 3,6).

És Ő nem változik: „Nem ember az Isten, hogy hazudjék és nem embernek fia, hogy megváltozzék. Mond-é ő valamit, hogy meg ne tenné? Igér-é valamit, hogy azt ne teljesítené?” (4 Móz. 23,19).

És ezért: „Visszavonhatatlanok az Istennek ajándékai [azaz szabadítás (a veszélyből vagy a szenvedésből, vagy egy szenvedélyből) vagyis a Szellem megnyilvánulása] és az ő elhívása^” (Róm. 11,29)