12 Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát,
elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek. 13 Senki
se mondja, amikor kísértésbe jut: az Isten kísért engem, mert az Isten a
gonosztól nem kísérthető, és ő maga sem kísért senkit a gonosszal. 14 Mert
mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe. 15 Azután a kívánság
megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz. 16 Ne
tévelyegjetek, szeretett testvéreim: 17 minden jó adomány és minden tökéletes
ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás,
sem fénynek és árnyéknak váltakozása. 18 Az ő akarata szült minket az
igazság igéje által, hogy mintegy első zsengéje legyünk teremtményeinek. Jak 1,12-18.
ISTEN MEGÉRT
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (Jn 3,16)
A bolt irodájába hívattak, ahol dolgoztam: "A kisfiadat bevitték a kórházba, menned kell!" Ahogy keresztülrohantam a városon, sok gondolat futott át az agyamon. "Mi baja lehet a kisfiamnak?" Reggel még teljesen rendben volt, amikor bekukucskáltam hozzá, a kiságyában aludt. A kórházban feleségem elmondta, hogy drága kisfiunk, Nathaniel bölcsőhalálban meghalt. Két és fél hónapos volt. Összetörtünk, és mérges voltam. Nem volt kit hibáztatni, ezért Istent vádoltam. Akkoriban nem hittem Istenben, de a haragomat valamilyen irányba ki kellett fejeznem, és Isten kézenfekvő volt.
igazság igéje által, hogy mintegy első zsengéje legyünk teremtményeinek. Jak 1,12-18.
ISTEN MEGÉRT
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (Jn 3,16)
A bolt irodájába hívattak, ahol dolgoztam: "A kisfiadat bevitték a kórházba, menned kell!" Ahogy keresztülrohantam a városon, sok gondolat futott át az agyamon. "Mi baja lehet a kisfiamnak?" Reggel még teljesen rendben volt, amikor bekukucskáltam hozzá, a kiságyában aludt. A kórházban feleségem elmondta, hogy drága kisfiunk, Nathaniel bölcsőhalálban meghalt. Két és fél hónapos volt. Összetörtünk, és mérges voltam. Nem volt kit hibáztatni, ezért Istent vádoltam. Akkoriban nem hittem Istenben, de a haragomat valamilyen irányba ki kellett fejeznem, és Isten kézenfekvő volt.
Ez 25 évvel ezelőtt történt. Később három csodálatos gyermekünk született, de sohasem felejtem a félelmet, haragot és reménytelenséget, amit azon a napon éreztem, amikor Nathaniel meghalt. Isten türelmes volt velem. Elvette haragomat és gyűlölködő gondolataimat, és ezek ellenére is szeretett.
Még most sem értem, miért
kellett Nathanielnek meghalnia, és valószínűleg nem is fogom megérteni. De
halála segít felismerni, hogy Isten mennyire szeret, és hogy mennyire fájhatott
neki, amikor látta Jézust meghalni. Isten odaadta Jézust értem, és én vigaszt
találok ebben az áldozatos szeretetben.
Imádság: Istenünk, hálát adunk, hogy bármi történik, szeretsz minket. Segíts nekünk is szeretnünk másokat. Ámen.
Isten szeret minket, akár viszontszeretjük, akár haragszunk rá.
Bob Hicks (Missouri, USA)
Imádság: Istenünk, hálát adunk, hogy bármi történik, szeretsz minket. Segíts nekünk is szeretnünk másokat. Ámen.
Isten szeret minket, akár viszontszeretjük, akár haragszunk rá.
Bob Hicks (Missouri, USA)
http://csendespercek.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.