Ige: Egy gyülekezeti vezetőnek olyannak kell lenni:

 „Aki ragaszkodik, amire taníttatott, a megbízható (hiteles) Igéhez, hogy képes legyen bátorítani (és buzdítani) is az egészséges tanítással, de meggyőzni, és megcáfolni is az ellentmondókat«

Ez azért is fontos, mert sok az engedetlen és lázadó természetű ember, akik haszontalan dolgokról beszélnek, és másokat rossz útra vezetnek. Főként azokra gondolok, akik a zsidók közül jöttek«.

Akiknek be kell fogni a szájukat és le kell inteni őket. Akik egész családokat feldúlnak, felzaklatnak, és tönkre tesznek. Ezek piszkos nyerészkedés kedvéért, és rút nyereségért hamis tanításokat hirdetnek, és aljas haszonlesésből ártalmas dolgokat tanítanak” (Tit. 1,9-11)*

*Az apostol félelmének ad hangot mindazok felé, akik – megmásítják az Evangéliumot annak ellenére, hogy – megkapták Istentől elhívásukat: „Félek azonban, hogy amiként a kígyó a maga álnokságával [ravaszságával, és ravasz mesterkedésével] megcsalta [rászedte, becsapta; elcsalta] Évát [jelentése: minden élők anyja]. Akként a ti gondolataitok [a ti felfogásotok, és gondolkodásmódotok] is megrontatnak, és akkor vége Krisztushoz való őszinte ragaszkodásotoknak, a Krisztus iránti őszinte és tiszta odaadásotoknak«.

Mert hogyha az, aki jő [és odamegy hozzátok, és] más Jézust prédikál [és hirdet], akit nem prédikáltunk [és akit mi nem hirdettünk], vagy más szellemet vesztek [és más szellemet fogadtok be], amit nem vettetek [és nem akit korábban kaptatok, és amit elnyertetek], vagy más evangéliumot [azaz: örömüzenetet hallotok], amit be nem fogadtatok [és nem amelyet elfogadtatok], szépen eltűrnétek; [elviselnétek, sőt szívesen vennétek]” (2 Kor. 11,3-4).

Pál apostol emlékezteti a Krisztusban hívőket, hogy csak egy Evangélium van, mégpedig az, amit az Írások szerint hirdetett ő: „Eszetekbe juttatom [és figyelmetekbe ajánlom; meg akarom ismertetni veletek] továbbá, atyámfiai [testvérek], az evangéliumot, melyet hirdettem néktek [azt az örömüzenetet, (jó hírt) amelyet én néktek vittem], melyet be is vettetek [és el is fogadtatok], melyben állotok is, [és szilárdan kitartotok benne; (amelyben meg is maradtatok); melyet be is vettetek és követtek]. Amely által üdvözültök is [vagyis elnyeritek az üdvösséget, amelyen át meg is menekültök], ha megtartjátok [és megőrzitek] (úgy), aminémű beszéddel [(logosszal: IGÉ-vel] hirdettem néktek, hacsak nem hiába [elhamarkodottan, feleslegesen] lettetek hívőkké. [és ha ugyan ragaszkodtok még hozzá, hacsak nem látszatra lettetek hívőkké]” (1 Kor. 15,1-2).

 Ezért: „...úgy határoztam, hogy nem tudok közöttetek másról, csak Jézus Krisztusról, Róla is mint a megfeszítettről” (1Kor. 2,2).

 És így folytatja az apostol, mert: „… nincs más [örömüzenet]; de némelyek zavarnak [megháborítanak; zavarba ejtenek; nyugtalanítanak] titeket, és el akarják ferdíteni [és el akarják forgatni] a Krisztus evangéliumát. [örömüzenetét; a jó hírt]. De ha szinte mi, avagy mennyből való angyal hirdetne is néktek [jó hírként; örömüzenetként] valamit azon kívül, amit néktek hirdettünk legyen átok. [vagyis átkozott (átok alatt) legyen!]. Amint előbb mondottuk [és kijelentettük], most is ismét mondom [és megismétlem]: Ha valaki néktek hirdet valamit [vagyis más evangéliumot (örömüzenetet; örömhírt; jó hírt)] azon kívül [amit tőlünk hallottatok, és kaptatok], és amit elfogadtatok [és átvettetek], átok [alatt, és átkozott, vagyis a sátán hatalma alatt] legyen” (Gal. 1,7-9)

És Pál apostol elmondja, hogy: „...aki megzavar titeket, el fogja venni büntetését, bárki legyen is az” (Gal. 5,10).

Az apostol figyelmezteti a Krisztusban hívőket, hogy csak egy Evangélium van, és aki mást hirdet (vagy hozzá tesz, vagy elvesz belőle), az a sátán szolgája: Kérlek [buzdítlak, intelek] pedig titeket atyámfiai [testvérek], vigyázzatok azokra, [és tartsátok szemmel azokat] akik szakadásokat [és egyenetlenséget; széthúzásokat; megosztást, meghasonlásokat támasztanak; akik háborúságnak okai volnának] és botránkozásokat okoznak [és kelepcéket készítenek; elégedetlenséget okoznak] a tudomány körül, [és akik más tudományra tanítanának azon kívül; vagyis az ellenkezőjét tanítják annak] melyet tanultatok; és azoktól hajoljatok el. [Kerüljétek (eltávoztassátok) őket; Térjetek ki előlük]” (Róm. 16,17)

„Mert az ilyenek hamis apostolok [álapostolok], álnok [csaló; cselszövő; csalárd] munkások, akik a Krisztus apostolaivá [kiküldötteivé] változtatják át [és adják ki; tettetik; és hazudják] magukat [Más fordítás: Mert ezek hamis apostolok. Becsapják az embereket, és elhitetik velük, hogy ők valóban Krisztus apostolai; kik a Krisztus apostolaihoz hasonlóvá változtatják a külsejüket; akik csak a látszatát keltik annak, hogy Krisztus apostolai]. Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává [és a világosság angyalának tetteti magát; a fény követévé]. Nem meglepő tehát, ha a Sátán szolgái olyan álarcot vesznek fel, hogy az igazság szolgáinak látsszanak. Végül azonban megkapják, amit a tetteikkel megérdemeltek” (2 Kor. 11,13-15).

 Az Úr Jézus így figyelmezteti az övéit: „… Vigyázzatok és őrizkedjetek [óvakodjatok] a farizeusok [jelentése: elkülönült, elzárkózó; elválasztó kiemelkedően vallásos emberek zárt csoportja, szektája] és sadduceusok [jelentése: (igaz, egyenes, őszinte); olyan vallási felekezet, de elsősorban politikai párt, amely a vallási és politikai hatalmat összekapcsolja,  szekta] kovászától [erjesztő, tovaterjedő emberi magatartásától, vagy tanításától]” azaz: „ ... a farizeusok és sadduceusok (vagyis: a vallásos emberek) tudományától őrizkedjetek” (Mt. 16,6.12)

Isten már az általa küldött prófétákon keresztül így szól népéhez: „Ezt mondja a Seregek Ura: Ne hallgassátok azoknak a prófétáknak fecsegését, akik néktek prófétálnak, elbolondítnak titeket: az ő szívüknek látását szólják, nem az Úr szájából valót. És az Úrnak terhét (vagyis szavát, igéjét) ne emlegessétek többé, mert mindenkinek terhes lesz az ő szava, ha elforgatjátok az élő Istennek, a Seregek Urának, a mi Istenünknek, beszédét (vagyis igéjét)” (Jer. 23,16).

De a galaták hallgattak ezekre a tanítókra, ezért így ír nekik Pál apostol: „Csodálkozom, hogy Attól, aki titeket Krisztus kegyelme által elhívott, ily hamar más evangéliumra [örömüzenethez; jó hírhez] hajlotok [vagyis olyanokra hallgattok, akik az evangéliumot mássá teszik, megváltoztatják; és elfordultak, elpártoltak az Úrtól; átálltak, és eltántorodtak]. Holott nincs más [örömüzenet]; de némelyek zavarnak [megháborítanak; zavarba ejtenek; nyugtalanítanak] titeket, és el akarják ferdíteni [és forgatni] a Krisztus evangéliumát. [örömüzenetét; a jó hírt]. De ha szinte mi, avagy mennyből való angyal hirdetne is néktek [jó hírként; örömüzenetként] valamit azon kívül, amit néktek hirdettünk legyen átok. [legyen átkozott, vagyis átok alatt, azaz: a sátán hatalma alatt legyen]” (Gal. 1,6-8).

Mert a zsidók el akarják téríteni a Krisztusban szabadságot nyert hívőket: „Némelyek pedig, kik Júdeából jöttek alá, így tanítják vala az atyafiakat: Ha körül nem metélkedtek Mózes rendtartása szerint, nem üdvözülhettek” (Csel. 15,1).

De a jeruzsálemi apostolok és vének megírják a Galáciában élő hívőknek, hogy ezeket az embereket nem ők küldték: „...meghallottuk, hogy közülünk egyesek megzavartak titeket, és szavaikkal feldúltak benneteket - pedig mi nem adtunk nekik megbízást” (Csel. 15,24).

A szövegösszefüggésekből megtudhatjuk, hogy mit is jelent az „átok”: Az a beszéd, amely nem az Úr Jézust hirdeti, csak üres fecsegés, az pedig szentségtörés: „A szentségtörő, üres fecsegők elől pedig térj ki, mert egyre messzebb mennek az istentelenségben, és szavuk úgy terjed, mint a rákos fekély...” (2Tim. 2,16-17)

Ezek a sátán szolgái, és nem az Úr Jézusé, és azért kell kerülni őket, mert: „Ha valaki nem szereti az Urat, legyen átkozott! Marana tha! (a mi Urunk jön)” (1Kor. 16,22)

Önmagára is átkot mond az apostol: „Mert azt kívánom, hogy inkább én magam legyek átok alatt, Krisztustól elszakítva, testvéreim, az én (hús)test szerinti rokonaim helyett”(Róm. 9,3).

Mert sokan vannak, akik: „… eltévelyedvén [és elfordulva], hiábavaló beszédre [és üres fecsegésre] hajlottak [és üres fecsegésre adták magukat]. »Más fordítás: Ezeket azonban némelyek elhibázták és letértek az útról, hogy hiábavalóságokat fecsegjenek«. Kik törvénytanítók akarván lenni [és akik abban tetszelegnek, hogy ők a törvén magyarázói, holott] nem értik, sem amiket beszélnek [vagyis amiket fecsegnek], sem amiket [csökönyösen] erősítgetnek [sem amit bizonygatnak; vagy amikről vitatkoznak; és amit olyan csökönyösen állítanak]” (1 Tim. 1,6-7).

És ezt: „A Szellem pedig nyilván (és világosan) mondja, hogy az utolsó időben némelyek elszakadnak a hittől, hitető (és megtévesztő) szellemekre és gonosz (ördögi) szellemek tanításaira figyelmezvén (és azokat hallgatva). Hazug beszédűeknek képmutatása által (vagyis olyanokra, akik képmutató módon hazugságot hirdetnek), kik meg vannak bélyegezve a saját lelkiismeretükben” (1 Tim. 4,1).

Mert: „Ha valaki másképpen tanít (és tévtanokat hirdet), és nem követi a mi Urunk Jézus Krisztus egészséges beszédeit és a kegyesség (az istenfélő, vagyis Istent tisztelő hit) szerint való tudományt. Az felfuvalkodott, aki semmit (nem tud) sem (nem) ért, hanem vitatkozásokban és szóharcokban szenved, amelyekből származik irigység, viszálykodás, istenkáromlás, rosszakaratú (gonosz) gyanúsítások. Megbomlott elméjű és az igazságtól megfosztott (és az igazságot elvető) embereknek hiábavaló torzsalkodásai, akik az istenfélelmet nyerészkedés eszközének tekintik. Azoktól, akik ilyenek, eltávozzál” (1 Tim. 6,3-5).

Mert: „… aki eszi (vagyis befogadja) azt, viselje az ő álnokságának terhét; mivelhogy megfertőztette az Úrnak szentségét, irtassék ki az ilyen ember az ő népe közül” (3 Móz. 19,8)