"Veled vagyok én, hogy
megszabadítsalak téged - mondja az Úr" (Jer 1,8).
Isten megígérte Jeremiásnak,
hogy személyesen megszabadítja: "A te lelkedet (életedet) zsákmányul adom
neked" (Jer 45,5). Ez minden, amit Isten az Ő gyermekeinek ígér. Bárhova
küld is, megoltalmazza életünket. Személyes tulajdonunk vagy birtokunk
lényegtelen, csak egész lazán fogjuk őket, mert ha nem, akkor könnyen ránk tör
a félelem, a szívfájdalom és a nyomor. Ilyen szorosan körülvesz minket Isten
személyes szabadítása.
A Hegyi beszéd arra mutat rá,
hogy amikor Jézus Krisztus szolgálatában vagyunk, nincs időnk önmagunkért
síkraszállni. Jézus valóban mondja is: "Ne törődj azzal, hogy igazságosan
bánnak-e veled, vagy nem." Ha igazságot vársz a magad számára, elhajoltál
a Krisztusnak átadott élettől! Ebben a világban ne keress igazságot, de te
mindig légy igazságos! Ha igazunkat keressük, zúgolódni és méltatlankodni
kezdünk, önsajnálkozásnak és elégedetlenségnek adunk helyet. "Miért kell
velem így bánni?" - Ha Jézus Krisztusnak kiszolgáltattuk magunkat, nem
kell törődnünk azzal, ami ér, akár igazságos az, akár igazságtalan. Jézus így
szól: "Folytasd csak hűségesen, amivel megbíztalak, és én megőrzöm az életedet.
Ha magad próbálod védeni magadat, kimozdulsz az én oltalmamból." Ebben a
tekintetben még a legkegyesebb élet is istentelenné válik: nem hiszünk
Istenben; józan eszünket ültetjük a trónra, Isten nevét pedig csak fölé
akasztjuk. Saját értelmünkre támaszkodunk, ahelyett, hogy egész szívünkkel
Istenben bíznánk.
Oswald Chambers
"Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből
http://keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.