"Mert egyetlen
áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket" (Zsid 10,14).
Lábbal tiporjuk Isten Fiának
vérét, ha azt képzeljük, hogy bűnbánatunkért kapunk bűnbocsánatot. Jézus
Krisztus halála az egyetlen magyarázat Isten bocsánatára és bűnfelejtésének
kifürkészhetetlen mélységére. Bűnbánatunk csak következménye annak, hogy
személyes életünkben valóság lett az értünk történt megváltás. "Krisztus
Jézus... lett nekünk bölcsességül és igazságul, szentségül és váltságul"
(1Kor 1,30).
Amikor ráébredünk arra, hogy
Krisztust mindezzé tette nekünk Isten, az Ő határtalan öröme elkezdődik
bennünk. Ahol Isten öröme nincs jelen, ott már munkában van a halál.
Nem számít, kik és mik
vagyunk, Isten egyedül Jézus Krisztus halála által helyez vissza minket
önmagába, erre semmi más mód nincs. Nem az dönt, hogy Jézus Krisztus megvéd
minket, hanem hogy meghalt értünk. Nem érdemelhetjük ki, nem emelhetjük ki, nem
szerezhetjük meg, csak elfogadhatjuk. Minden közbenjárás hasztalan, ha
tudatosan visszautasítjuk a keresztet - egy másik kaput döngetünk, nem azt,
amelyet az Úr Jézus már kinyitott előttünk. "Nem kívánok ezen az úton
járni, nagyon is megalázó úgy jönni, mint bűnös." - "Nincs más
név..." (Csel 4,12). Isten látszólagos könyörtelensége az Ő szívének igazi
kifejezése: a szentélybe való bemenetel (Zsid 10,19). "Váltságunk van az Ő
vére által" (Kol 1,14). Ha azonosítjuk magunkat Jézus Krisztus halálával,
arra azonosítjuk magunkat vele, hogy minden meghaljon bennünk, ami nincsen
Őbenne.
Istent csak az igazolja, ha
rossz embereket vált meg, hogy jóvá formálja őket. Urunk nem állítja, hogy jók
vagyunk, mert mindenestül rosszak vagyunk. A váltság kiengesztelés, ami által
Isten a szentségtelen embert szentté teszi Jézus halála által.
Oswald Chambers
"Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből
http://keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.