Ige: Csodálatos a mi Urunk!

 „Hogyha leülsz, nincs miért aggódnod, és félned, s ha lefekszel, nem rettegsz [és nem rettensz fel]; hanem lefekszel [jót pihensz, megnyugszol, és édesen alszol] és gyönyörűséges lesz a te álmod” (Péld. 3,24)

*Mert az Úr vigyázza alvásodat és álmodat, ezért megvallhatod: „Uram, járásomra és fekvésemre ügyelsz” (Zsolt. 139,1-3)

„mikor alszom, őrzöl engem, mikor felserkenek, beszélgetsz velem.” (Péld. 6,22.23)

Az Úr ígérete: „Mert békességet adok azon a földön, hogy mikor lefeküsztök, senki fel ne rettentsen; és kipusztítom az ártalmas vadat arról a földről, és fegyver sem megy át a ti földeteken.” (3 Móz. 26,6)

„Ha lefekszel, senki föl nem rettent...” (Jób. 11,19)

„Nem félhetsz az éjszakai ijesztéstől, a repülő nyíltól nappal” (Zsolt. 91,5)

Ezért vallhatom meg, hogy: „Békében fekszem le, és el is alszom, mert csak te adod meg, Uram, hogy biztonságban élhessek! ...és az én álmom édes nékem.” (Zsolt. 4,9; Jer. 31,26)

„Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.” (Zsolt. 3,6)

 „Nem kell tartanod hirtelen [és váratlan] ijedségtől, [sem ijesztéstől, rettentéstől, és megfélemlítéstől, és nem kell megijedned, megrémülnöd, vagy megriadnod] a gonoszok [istentelenek, vagyis Isten nélkül élők] támadásától, [hatalmától, vagy rombolásától, és pusztításától, sem attól, hogy viharként rád törnek]^* (Péld 3,25)

*Mert az Úr a te üdvözítő Istened, ezért: „Nem félhetsz az éjszakai ijesztéstől, (sem rémségektől vagy az éji kísértettől), sem a repülő (és suhanó) nyíltól nappal; A dögvésztől, amely a homályban jár (és a sötétben terjed); a döghaláltól, (vagyis a ragálytól) amely délben pusztít. Elesnek mellőled ezeren, és jobb kezed felől tízezeren; és hozzád nem is közelít (és téged akkor sem ér el, és téged nem találnak el). Mert azt mondtad te: Az Úr az én oltalmam (és menedékem); a Felségest választottad a te hajlékoddá (és hívtad oltalmadra): Nem illet téged a veszedelem, (sem baj), és csapás nem közelget (és közel sem férhet) a sátorodhoz” (Zsolt. 91,5-7.9-10).

„Hat bajodból megszabadít, (és hatszor is kiragad a szorongatásból, és megment a nyomorúságból) és a hetedikben sem illet a veszedelem téged (mert hetedszerre sem hagy bajba jutni). Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől (a kardnak hatalmától). A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik (és ha rabló közelít, akkor sem kell félned hogy pusztulás szakad rád). A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól (és a föld vadjaitól) sem félsz. (És mosolyogva nézhetsz fagyra, szárazságra, a mező vadjától sem kell megijedned). Mert a mezőn való kövekkel is frigyed (vagyis szövetséged) lesz, és a mezei vad is békességben lesz (és békében él) veled” (Jób. 5,19-23).

„Az Úr a te őriződ (a te oltalmazód), az Úr a te árnyékod (az Úr védelmez) a te jobbkezed felől. Nappal a nap meg nem szúr téged, (és nem éget, és nem árt neked) sem éjjel a hold. Az Úr megőriz (és megóv) téged minden gonosztól, (vagyis minden bajtól) megőrzi a te életedet (mert ő vigyáz életedre). Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké (Más fordítás: Megőriz az ÚR jártodban-keltedben, most és mindenkor)” (Zsolt. 121,5-8)