Ige: Az egyetlen alapról.

 „Az Istentől nekem adott kegyelem szerint, mint bölcs [gondos] építőmester, alapot [fundamentumot] vetettem, de más épít rá. Vigyázzon azonban mindenki [nézze meg; nézzen utána; folyton ügyeljen arra], hogyan [mimódon] épít rá^*

Mert más alapot [fundamentumot] senki sem vethet a meglevőn kívül, [a lerakott alapon kívül, amely egyszer vettetett; mint ami már megvan] amely a Jézus Krisztus”^**(1Kor. 3,10-11)

*És így folytatja az intést az apostol: „Mivel tehát már elfogadtátok Krisztus Jézust, az Urat, éljetek is őbenne. Gyökerezzetek meg és épüljetek fel őbenne, erősödjetek meg a hit által, amint tanultátok, és hálaadásotok legyen egyre bőségesebb. Vigyázzatok, hogy rabul ne ejtsen valaki titeket olyan bölcselkedéssel és üres megtévesztéssel, amely az emberek hagyományához, a világ elemeihez, és nem Krisztushoz alkalmazkodik” (Kol. 2,6-8) „

A Krisztusnak beszéde lakozzék ti bennetek gazdagon, minden bölcsességben; tanítván és intvén egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, szellemi énekekkel, hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak” (Kol. 3,16)

**Már Ézsaiás is prófétál az „alap”-ról: „Ezért így szól az én Uram, az ÚR: A Sionra (a messze sugárzó; felállított emlékmű; jel = a gyülekezet) egy követ teszek le alapul, szilárd követ, drága sarokkövet alapul. Aki hisz, az nem menekül el!” (Ézs. 28,16)

Az apostol pedig folytatja kijelentést: „És nincsen senkiben másban üdvösség (g. szótéria: bűnbocsánat, megmenekülés (rossztól, veszélytől, ártalomtól, betegségtől, balesetből, bűnökből; mindenfajta problémából, bajból); megszabadítás (mindenfajta veszedelemből, gonosz szellemi lényektől /démonoktól/; oltalmazás; biztonság; állandóság; jólét (bővölködés anyagi és szellemi javakban); jóllét (egészség); boldogság, megtartatás): mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk (üdvözülnünk)” (Csel. 4,12)