"...biztonságban
élhetnek" (Hós 2,20)
Isten gyermekeit béke várja.
Az igevers, amelyből ezeket a biztató szavakat kiemeltük, békességről beszél
"a mezei vadakkal, az égi madarakkal és a földön csúszó-mászó állatokkal".
Békességről földi ellenségeink, titokzatos bajaink és az apró bosszúságaink
vonatkozásában. Ezek közül bármelyik elvehetné a nyugalmunkat, de nem fogja
megtenni. Az Úr teljesen szétzúz majd mindent, ami népét fenyegetheti:
"Kiirtom az íjat, a kardot és a háborút az országból". Akkor lesz
majd igazán béke, amikor mindaz darabokra törik, ami a békességet fenyegeti.
Ezzel a békességgel nyugalom
jár. "Akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget" (Zsolt 172,2).
Az Istentől nyert békességben és bőségben csendes nyugalomban élhetnek a hívők.
Ez a nyugalom biztonságot is
jelent. Más dolog élni, és más biztonságban élni. Aki már az ígéret földjére
került, az Atya házába, a szeretet hajlékába, Krisztus kebelére: már most
biztonságban élhet. Jobb a hívő számára, ha békességben pihenhet, mint ha ébren
kell aggodalmaskodnia.
"Füves legelőkön
deleltet" (Zsolt 23,2). Nincs addig igazi nyugalmunk, amíg nem a
Vigasztalótól kapott biztonságban élünk.
C. H. Spurgeon "Isten
ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
http://keresztenydalok.hu/ahitatok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.