2011. december 25.

A Szeretet (agapé) dícsérete 1 korinthus 13 – a The Amplified Bible alapján


 1.  Ha emberek vagy angyalok nyelvén tudok is beszélni, de nincs bennem szeretet (az a gondolkodás és szándékos, szellemi odaadás, amit Isten irántunk való és bennünk lakozó szeretete inspirál), csak egy hangos és lármás gong (ütős hangszer, nagy felfüggesztett fémlappal, ami ütésre megzendül –a ford.) vagy zengő cimbalom vagyok.
 2. És ha prófétai erők (a szent és örök akarat és szándék megmagyarázásának az ajándéka) is vannak a birokomban, és megértek minden titkot, minden rejtélyt és minden tudás az enyém, és még ha (elégendő) hitem van arra is, hogy hegyeket mozdítsak el, de nem rendelkezem szeretettel (Isten szeretetével bennem), semmi vagyok (egy hasznavehetetlen senki).
 3. Még ha mindenemet szétosztom is (a szegényeknek, a szükségeik betöltésére) és alávetem a testemet, hogy az megégjen,  vagy, hogy én megdicsőüljek, de mindezt szeretet nélkül teszem, semmi nyereségem nincs az egészből.
 
 4. A szeretet hosszan tűr, türelmes, kitartó és kedves, gyengéd. A szeretet sohasem önző, nem forr a féltékenységtől, nem dicsekvő vagy felfuvalkodott, nem mutogatja magát gőgösen.
 5. Nem öntelt (arrogáns és beképzelt, büszkeséggel telt), nem goromba (nyers, modortalan, neveletlen)  és illetlenül nem cselekszik. A szeretet (Isten szeretete bennünk) nem ragaszkodik a saját igazához, vagy a saját útjához, mert nem a maga hasznát keresi. Nem érzékeny, nem ingerlékeny, nem bosszúvágyó, nem tartja számon az ellene elkövetett gonoszságot (figyelembe sem veszi az elszenvedett hamisságot).
 6. Nem örül az igazságtalanságnak, de örvendezik, ha az igazság érvényesül és győzedelmeskedik.
 7. A szeretet kitart, és szembenéz, akármi jöjjön, kész, hogy a legjobbat higgye minden személyről, a szeretet reményei lankadatlanok minden körülmény között és mindent kibír, mindent eltűr (gyengélkedés nélkül).
 8. A szeretet sohasem vall kudarcot (sohasem lankad el, nem válik idejétmúlttá, kiégetté, soha nem ér véget.)…

 Mert ami a prófétálást illeti (a szent és örök akarat és szándék megmagyarázásának az ajándéka), beteljesedik és azután elmúlik. Ami a nyelveket illeti, elpusztíttatnak és megszűnnek. Ami a tudást és ismeretet illeti, elmúlik (elveszíti az értékét és a helyét veszi az igazság).
 9.Mert a mi tudásunk töredékes (nem teljes és tökéletlen), és a mi prófétálásunk (a mi tanításunk) foszlányos (nem teljes és tökéletlen).
 10. De amikor a teljes és a tökéletes (totális) eljön, a részleges és tökéletlen eltűnik (divatjamúlt és ósdi lesz, érvénytelenné válik és átveszi más a helyét).
 11.Amikor gyermek voltam, úgy beszéltem, mint egy gyermek, úgy gondolkodtam, és úgy érveltem, mint egy gyermek. De most, hogy férfivá váltam, végeztem a gyermeki (gyerekes) utaimmal (és módszereimmel), és félretettem őket.
 12. Mert most egy tükörbe nézünk, ami homályos (elmaszatolt) tükörképet mutat (a valóságról, mint valami rejtvény vagy rejtély), de (amikor a teljesség eljön,) azután valóságosan látunk majd, szemtől szembe! Most csak részben (tökéletlenül) értek és tudok dolgokat, de azután teljesen és tisztán értek majd, ugyanolyan módon, amilyen teljesen és tisztán ismert és megértett engem Isten mindezidáig.
 13. És így, a hit, a remény és a szeretet megmarad (HIT- meggyőződés és hit az embernek Istennel és az örök érvényű dolgokkal való kapcsolatában, REMÉNY- örömteli és magabiztos elvárás az örök üdvösség felől, SZERETET – igazi ragaszkodás, szeretet, vonzalom Isten és emberek iránt, ami Isten irántunk való és bennünk lakozó szeretetéből növekszik), ez a három, de a legnagyobb ezek között a szeretet.
 



 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.