A JELENBEN

 Préd 7,8-14.

8 Jobb valaminek a befejezése, mint az elkezdése. Jobb türelmesnek lenni, mint kevélynek.

9 Ne bosszankodj föl lelkedben hirtelen, mert a bosszankodás az ostobák szívében tanyázik.

10 Ne mondd azt, hogy miért voltak jobbak a hajdani napok a mostaniaknál, mert nem bölcs dolog, ha ilyet kérdezel! 11 Jó a bölcsesség az örökség mellett, hasznos azoknak, akik látják a

napot. 12 Mert oltalom a bölcsesség, akárcsak a pénz, de hasznos dolog tudni, hogy a bölcsesség élteti azokat, akiknek van. 13 Figyeld meg Isten alkotásait: ki tudná kiegyenesíteni, amit ő görbévé tett? 14 A jó napokban élj a jóval, a rossz napokban pedig lásd be, hogy ezt is, amazt is Isten készítette azért, hogy az ember ne találja ki, mi következik.

                            A JELENBEN

Akár Pál, akár Apollós, akár Kéfás, akár a világ, akár az élet, akár a halál, akár a jelenvalók, akár az eljövendők: minden a tietek. (1Kor 3,22-23)

Ahogy öregszünk, egyre inkább idealizáljuk múltunkat. A valóságban nosztalgiát érzünk olyan dolgok iránt, amik igazán soha nem is léteztek.

Tökéletesnek tűnik gyermekkorunk, pedig nem volt az. Úgy emlékszünk mindenkire, hogy őszinte volt; nem mindig voltak azok. Miközben a múlt gondolatokat, mosolyokat tud előhívni, mégsem alakíthatjuk át. Mi  változhatunk, de a múltunk nem.

Mi az, ami arra késztet, hogy a múltunkon vagy a jövőnkön gondolkodjunk? Az emberi természetünkben benne van, hogy tartunk a változásoktól. Sokszor úgy gondoljuk, ha a világ gyökeresen meg is változik, a mi városunk, gyülekezetünk, családunk nem fog. Pedig igen.

Csak Isten nem változik!

A Préd 7,14 megerősíti azt, hogy nem tudhatjuk előre a jövőt. Ha a múlt elmúlt, a jövő pedig ismeretlen, akkor egyedül a jelenünk marad. Ez lehet, hogy sokakat elkeserít. De keresztyénekként bizonyosak vagyunk, hogy "Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban." (Fil 4,7)

Boldogan élhetünk a mai napnak, és biztonsággal gondolhatunk a jövőnkre.

Imádság: Istenünk, segíts gyakorolnunk is azt, amit te tanítasz és ígérsz nekünk. Ámen.

Terveinktől függetlenül, a jövőnk Isten kezében van.

Lesley Bell (Alabama, USA)

www.csendespercek.hu

Ana Laura - Completely (magyarul)

A nyelvről

A FEKETE TÖRZSŰ FA

Szerző: Guti Tünde

Minden kivirágzott. Kerítésünk tövében teljes díszben sárgállik az aranyeső, édeskés illatot árasztanak a fiatal gyümölcsfák fehér, lila és rózsaszín virágai.

A rangidős, délceg juhar oszlopként áll középen, hatalmas koronájával tekintélyt parancsolóan néz körül. Bomló rügyei, friss hajtásai duzzadnak az élettől, ahogy ragyognak a napsugárban. Egy vékonyka fehérnyár megilletődve csodálja.

Sziporkázó fénynyalábok simítják körbe a házat, a fűszálak ásítozva húzzák ki magukat. Hirtelen felcsendül egy jól ismert trilla az egyik kopár ágon:

- Nyitnikék, nyitnikék! – Nevet, kacag a kicsi cinke, barátai együtt röppennek vele gallyról-gallyra.

Minden szem odaszegeződik. De nem a madarakra, hiszen azok hol járnak már! Hanem arra kis szótlanul álldogáló, fekete törzsű fácskára.

Nem illik közéjük. Mintha néhány másodpercre megállna az idő, eláll a lélegzet…, és társai kíméletlenül gúnyolni kezdik. Ő csak áll, tudja, hogy még nem jött el az ő ideje. Még a szél is beleköt incselkedve, és oldalba böki egy kemény fuvallattal:

- Úgy állsz itt, mint egy özvegy! Te aztán nem fogsz kivirágozni! – Azzal hűvösen tovább nyargal…

Ő csak tűri, mert leges legbelül ismeri és alázatosan várja az IDŐK IGAZSÁGÁT. Szemlesütve ejt néhány könnycseppet, amit hamar felszárítanak a langyos napsugarak, majd fekete kérge alá hatolva jól eső melegséggel járják át.

A büszke nyárfa, aki maga is viseli a NAGY VIHAR nyomait, gúnyosan hullajtja utolsó száraz leveleit kiközösített szomszédjára, és csúfondárosan fűzi hozzá:

- Neked már elhullajtani valód sem akad! Volt egyáltalán rajtad levél valaha?! – Óvatosan elfordulva ügyesen takarja el saját törését…

A szomorúfűz hosszú, leomló hajába bele- belekap a morcos szél, majd süvítve eltűnik a csodálkozó, fehér bárányfelhők között.

* * *

Telt-múlt az idő.

A Nap különös gyengédséggel küldte le sugarait az udvarba, nem sajnálva senkitől sem fényét. Rámosolygott a fekete törzsű fára, és az évgyűrűk között végigszáguldott egy örömteli üzenet halkan súgva:

- MOST! Ébredj! Zöldellj! – S az ÉLET olyan erővel áradt szét, hogy senki sem tudta volna megállítani!

Bársonyos kis rügyecskék jelentek meg ágai végén. Eljött az ő ideje is! Nem szólt senkinek, csak átadta magát az újjáéledés gyönyörűségének.

Ő, a fekete törzsű fa leveleket hajt, kivirágzik és egyszer majd gyümölcsöket érlel. Nem erőlködik, nem vitatkozik a gúnyolódókkal, csupán rábízza magát az ÉLETET ADÓRA. Tudja, várja, hogy énekesmadarak fészkelnek majd koronájában, és lombja árnyékot ad a nyári hőségben.

Mindig is tudta, magában hordozta a titkot, az IDŐK TITKÁT… Kivárta türelmesen, és most csupa mosoly, csupa illat és rigódal az egész udvar!

„Jó az Úr azoknak, a kik várják őt…. Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig (Siral. 3,25-26)

http://www.keresztenydalok.hu/tortenetek/olvasas/84

Napkitörés - szellemi párhuzamok

---

A hírek arról számolnak be, hogy egy óriási napkitörés történt a közel múltban. Tudjuk, hogy lesznek jelek az égen, a holdban, a napban, a csillagokban, mielőtt eljön az Úr napja. Nem valamilyen időzítés miatt írom ezeket, hanem egy gondolatot szeretnék megosztani veletek, ami ennek kapcsán bennem forog.

A napkitörés rettenetesen nagy energiát hordoz magában, és többek között a távközlésre, energiaellátásra is hatással lehet a földön. Az van bennem, hogy mivel az ilyen fizikai, természeti szinten történő események, szellemi történéseket is tükrözhetnek, ennek a napkitörésnek is lehet szellemi párja, ha lehet így mondani. Úgy hiszem, hogy a láthatatlanban, a szellemi világban több területen, több szinten is megtörténhet hasonló. Egyrészt Isten királysága is meg tud nyilvánulni olyan erőkitöréssel, ami a földi légkörben levő "levegőbeli hatalmasságokat" megzavarja, hogy ne tudják zavartalanul végezni a terveiket, tevékenységüket. Jézus eljövetelének az erejéről, azt mondja Ő maga, hogy közvetlenül előtte az egek erősségei megrendülnek. Nagyon biztató tudni, hogy neki ilyen teljhatalma van - és erre a teljhatalomra támaszkodva tudunk hadat viselni a fejedelemségek és hatalmasságok ellen, ahogy az Efézus 6 felszólít rá, teljes szellemi felkészültséggel. Gyakorlatilag a teljes szellemi készenléti állapotunk az egyik fő eleme a győzelem biztosítékának, a másik pedig a szellem kardjának a használata, amivel Isten beszédét szóljuk.

Elközelített a mennyek királysága. A menny, amely Isten uralkodásának a területe, itt van, ahol mi vagyunk, akik hiszünk. Nem szemmel láthatóan, hanem szellemben, nagyon is valóságosan jött el a menny. Itt van közöttünk, de az Ő uralma "égre földre kihat" ahogy a zsoltáros írja. Ugyanilyen "napkitöréseket" tud végezni az Úr Szelleme bármikor, amikor szükséges, hogy a csatáinkban győzedelmesek legyünk! Jézus, a Felkent Úr, a Seregek Ura, teljhatalommal velünk van, a világ végezetéig!

Az ördög is megpróbálja utánozni ezeket a "kitöréseket", ezt érdemes látnunk a fennálló szellemi harc természetéről. Legyünk mindig az "ártalmas sugárzástól" való védelem alatt, azaz Isten teljes fegyverzetében, az igazságba és a hitbe teljesen felöltözve, megszilárdulva. Legyünk állandó készenléti állapotban: legyünk állandóan Szellemben, vigyázva, figyelve, Jézus szelíd, csendes pásztori hangjára odafigyelve, Isten szerető atyai hangjára figyelve, az Ő kegyelmében gyönyörködve és az Ő szeretetét élvezve. Tegnap, amikor azt kértem az Úrtól, hogy erősítse, tegye éppé a hitemet, akkor ennyit mondott válaszként: "Gyönyörködj a kegyelmemben!" Ez aztán valóban hatással van az ember hitére! Dicsőség Istennek! Dicsérjük Őt ezért!

Érthető a zsoltáros prófétikus budítása: "Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert az Ő kegyelme örökkévaló!"

http://gyurinaploja.blogspot.com

Könnyes magvetés, örvendező aratás

Akik könnyezve vetnek, ujjongva aratnak majd!" (Zsolt 126,5).

A sírás a magvetés idejéhez tartozik: könnyel öntözzük szántóföldünket. Az aggodalom könnyeitől felázott talajból így annál korábban kel ki a mag. Az imádságos könnyek sója olyan ízt ad az elvetett magnak, amely megvédi a férgektől. A komoly meggyőződésből hirdetett igazság kétszeresen élő igazság az emberek számára, ezért ne szakítsuk félbe magvetésünket, amikor sírunk, inkább kettőzök meg erőfeszítésünket, hiszen éppen ilyenkor van itt az alkalmas idő.

Nem a nevetés jellemzi a mennyei magvetést, sokkal inkább a lelkek iránt érzett őszinte aggodalom. Így kell hirdetnünk az evangéliumot, nem felületes könnyedséggel. Ismeretes, hogy sokan, akik könnyű szívvel mentek a háborúba, odavesztek. Sokszor ugyanez érvényes a könnyűszerrel végzett szellemi magvetésre is.

Jöjj hát, én lelkem, vesd csak tovább a magot sírással, mert lásd, Isten örvendező aratást ígér számodra. Te magad fogod learatni munkád gyümölcsét. Olyan bőséges lesz aratásod, hogy ujjongani fogsz örömödben, ha meglátod. Mikor szemedet elhomályosítják az ezüst könnyek, gondolj az arany gabonára. Tudj hát örvendezni a jelen bajlódásai és csalódásai közepette, hiszen az aratás bőségesen kárpótol majd mindezért!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

Jesus Culture - How He Loves Us (magyarul)

Csak Isten Igéje örök

Kenneth Copeland: Isten Ereje, amely tökéletessé tesz

2Kor 12:9 És ezt mondá nékem: Elég néked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el. Nagy örömest dicsekeszem azért az én erőtelenségeimmel, hogy a Krisztus ereje lakozzék én bennem.

Amikor lehetetlen helyzetbe kerülsz, olyan helyzetbe, amikor egyszerűen nincs erőd, vagy képességed arra, hogy átverekedd magad a nehéz pillanatokon, kísért-e az a gondolat, hogy add fel, fogadd el a vereséget? Ne tedd! Ehelyett kiálts „dicsőség!-et”, mert Isten Igéje azt mondja, hogy az Ő ereje által leszel tökéletes.

Az ebben az Igében szereplő „erő” szó eredetileg a görög dünamis, melynek jelentése: Isten csodatevő hatalma. Gondold csak végig, mit is jelent ez. Amikor az emberi erőd már elfogyott, akkor Isten ígérete szerint az Ő csodatevő ereje, hatalma fog átsegíteni a nehéz helyzeten!

Nézzük meg az Apostolok cselekedetei 14-et, ahol láthatjuk, hogyan is történt ez Pál apostol életében. A zsidók megkövezték, kivonszolták a városból, majd holtan magára hagyták. Pál emberi ereje a végére ért, minden lehetősége és reménye elfogyott.
A tanítványok azonban körülállták, és imádkoztak, az Úr pedig cselekedett, és feltámasztotta Pál apostolt!

Más szavakkal, amikor az ő emberi lehetőségei, ereje végére ért, és nem volt képes győztesen kikerülni abból a helyzetből, akkor Isten csodatevő ereje elégséges volt számára. Isten ereje elég volt az ő gyengesége ellenére.

Tehát, ha ma válságban van az életed,
ha beteg vagy, és az orvosság nem elégséges,
ha pénzügyileg ellehetetlenültél,
ha a családod éppen most hullik darabjaira,
ha rossz szokásaid rabságából nem tudsz megszabadulni, és már minden reményed elfogyott,
ha már mindent megtettél, amit csak tudtál, és még sincs semmi eredménye, akkor ez az a pillanat, amikor ÖRVENDEZZ! Mert amikor az emberi erőd elfogyott, akkor Isten ereje megjelenik!
Csak higyj!
Isten kegyelme tényleg mindenre elégséges!

Fordította: Orbán Tibor
Kenneth Copeland: Faith to faith c. könyvéből
K. Copeland Ministry által engedélyezett fordítás

Olvasásra javasolt:
Apcs 14:1 Lőn pedig Ikóniumban, hogy ők együtt menének be a zsidók zsinagógájába, és prédikálának, úgyannyira, hogy mind zsidóknak, mind görögöknek nagy sokasága lőn hívővé.
Apcs 14:2 Akik azonban a zsidók közül nem hivének, felindíták és megharagíták a pogányoknak lelkét az atyafiak ellen.
Apcs 14:3 Azért sok időt töltöttek [ott], bátran prédikálva az Úrban, ki bizonyságot tesz vala az ő kegyelmének beszéde mellett, és adja vala, hogy jelek és csodák történjenek az ő kezeik által.
Apcs 14:4 De a városnak sokasága meghasonlék; és némelyek a zsidók mellett, mások pedig az apostolok mellett valának.
Apcs 14:5 És mikor a pogányok és zsidók az ő főembereikkel egybe támadást indítának, hogy bosszúsággal illessék és megkövezzék őket,
Apcs 14:6 Ők megtudták, és elfutának Likaóniának városaiba, Listrába és Derbébe, és a körülvaló tartományba,
Apcs 14:7 És ott prédikálják vala az evangéliumot.
Apcs 14:8 És Listrában ül vala egy lábaival tehetetlen ember, ki az ő anyjának méhétől fogva sánta volt, és soha nem járt.
Apcs 14:9 Ez hallá Pált beszélni: aki szemeit reá függesztvén, és látván, hogy van hite, hogy meggyógyul,
Apcs 14:10 Monda nagy fenszóval: Állj fel lábaidra egyenesen! És felszökött és járt.
Apcs 14:11 A sokaság pedig mikor látta, amit Pál cselekedett, felkiálta, likaóniai nyelven mondván: Az istenek jöttek le mihozzánk emberi ábrázatban!
Apcs 14:12 És hívják vala Barnabást Jupiternek, Pált pedig Merkúriusnak, minthogy ő volt a szóvivő.
Apcs 14:13 Jupiter papja pedig, akinek [temploma] az ő városuk előtt vala, felkoszorúzott bikákat hajtva a kapukhoz, a sokasággal együtt áldozni akar vala.
Apcs 14:14 Mikor azonban [ezt] meghallották az apostolok, Barnabás és Pál, köntösüket megszaggatván, a sokaság közé futamodának, kiáltván
Apcs 14:15 És [ezt] mondván: Férfiak, miért mívelitek ezeket? Mi is hozzátok hasonló természetű emberek vagyunk, és azt az örvendetes izenetet hirdetjük néktek, hogy e hiábavalóktól az élő Istenhez térjetek, ki teremtette a mennyet, a földet, a tengert és minden azokban valókat:
Apcs 14:16 Ki az elmúlt időkben hagyta a pogányokat mind a maguk útján haladni:
Apcs 14:17 Jóllehet nem hagyta magát tanúbizonyság nélkül, mert jóltevőnk volt, adván mennyből esőket és termő időket nékünk, és betöltvén eledellel és örömmel a mi szívünket.
Apcs 14:18 És ezeket mondván, nagynehezen lecsendesíték a sokaságot, hogy nékik ne áldozzék.
Apcs 14:19 Jövének azonban Antiókhiából és Ikóniumból zsidók, és a sokaságot eláltatván, megkövezék Pált, és kivonszolák a városból, azt gondolván, hogy meghalt.
Apcs 14:20 De mikor körülvették őt a tanítványok, felkelvén, beméne a városba; és másnap Barnabással elméne Derbébe.
Apcs 14:21 És miután hirdették az evangéliumot annak a városnak, és sokakat tanítványokká tettek, megtérének Listrába, Ikoniumba és Antiókhiába.
Apcs 14:22 Erősítve a tanítványok lelkét, intvén, hogy maradjanak meg a hitben, és hogy sok háborúságon által kell nékünk az Isten országába bemennünk.

http://mindenlehetseges.shp.hu/hpc/web.php?a=mindenlehetseges&o=hirlevkenneth_copeland:_isten_ereje

Látomás Jézusról

Egy Brennan Manning nevű író és előadó szokta elmesélni ezt a történetet az asszonyról, aki elment a paphoz, és elmondta neki, hogy amikor imádkozik, látomásban látja Jézust.

„Olyan valóságosan jelenik meg nekem, mint ahogy ön itt áll most, atyám!" - mondta az asszony. „És beszél is hozzám. Azt mondja, hogy szeret engem, és hogy velem akar maradni. Gondolja, hogy megőrültem?"

„Egyáltalán nem" - válaszolt a pap. „De, hogy biztosak legyünk benne, hogy valóban Jézus az, aki megjelenik magának, tegyen fel neki egy kérdést legközelebb. Kérdezze meg tőle, milyen bűnöket vallottam meg a gyónáskor. Aztán jöjjön el hozzám, és mondja el, hogy mit mondott!"

Pár nappal később visszatért az asszony.

„Volt megint látomása Jézusról?" - kérdezte tőle a pap.

„Volt, atyám!" - felelt az asszony.

„És megkérte, hogy mondja el a bűnöket, amiket meggyóntam?"

„Igen, megkértem" - válaszolt az asszony.

„És mit mondott?" - kérdezte várakozásteljesen a pap.

„Azt, hogy... 'Elfelejtettem'".

Jézus kegyelmesen megbocsátja és elfelejti a bűneinket, amikor megvalljuk azokat Neki. A Szentírás erről biztosít bennünket: „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz Ő: megbocsátja bűneinket..." (1Ján 1,9);

és „Én, én vagyok az, aki eltörlöm álnokságodat..., és vétkeidre többé nem emlékezem" - mondja az ÚR (Ézs 43,25).

Ha egyszer Isten megbocsátotta a bűneinket, örökre eltűnnek, olyan messzire kerülve tőlünk, „amilyen messze van napkelet napnyugattól" (Zsolt 103,12; Zsid 8,12).

http://velunkazisten.hu/content/small_story/Latomas_Jezusrol

Isten ellenszere a döntésképtelenségre

"...igaz ösvényen vezet az ő nevéért." (Zsolt. 23:3b)

Néha félünk attól, hogy rossz döntést hozunk és ez feszültséget okoz.

Isten azt mondja, hogy van egy ellenszer a döntésképtelenségre. A Zsoltárok 23:3 ezt mondja: "...igaz ösvényen vezet az ő nevéért." Hogy hogyan kezeljük a döntéshozásból fakadó feszültséget, az attól függ, mennyire engedjük, hogy Isten vezessen bennünket.

Lehet, hogy azt gondolod: "Dehát én ezt már megpróbáltam!" Kérted Istent, hogy vezessen, aztán még jobban összezavarodtál, mint azelőtt. Még mindig nem érted. Csodálkozol: "Miért olyan nehéz megismerni Isten akaratát?"

Vajon Isten játszik velünk? Természetesen nem! Isten vezetni akar bennünket. Ő jobban akarja, hogy megismerjük akaratát, mint amennyire mi akarjuk azt megismerni. Az a problémánk, hogy gyakran rossz helyen keresgélünk, amikor megpróbáljuk megérteni Isten akaratát.

Néhányan egy érzést keresnek. Néhányunk hivatalos úton közeledik Isten akaratához, valamilyen receptet akarunk, amit alkalmazhatunk döntéshozatalkor. Néhányan közülünk mágikusan közeledünk és reméljük, hogy Isten adni fog nekünk valamilyen fantasztikus jelet vagy csodát, amit követhetünk.

Mindezek csalódáshoz vezetnek, emiatt eltéveszthetjük Isten akaratának felismerését.

Isten nem akar összezavarni és nem akar feszültséget okozni döntéshozás közben. Isten azt akarja, hogy tudd, ő ott van, vezet minden lépésedben.

Ez az ő ígérete, úgyhogy elhiheted, hogy igaz: "...igaz ösvényen vezet az ő nevéért." (Zsolt. 23:3b)

 Rick Warren, Daily Hope, 2011. okt. 21.

http://napiremeny.blog.hu/2011/10/28/isten_ellenszere_a_donteskeptelensegre_1

           

Jaeson Ma - Life (magyar felirattal)

Áldás kívánás

Készítette: Lisa Szanyel

Aldasos, szep penteket es hetveget kivanok :)

"Bizodalmad legyen az Úrban teljes szívedből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál." Peldabeszedek 3:5.

"Bölcsességnek útjára tanítlak téged, vezetlek téged az igazságnak ösvényén. Mikor jársz, semmi nem szorítja meg a te járásodat; és ha futsz, nem ütközöl meg. Ragaszkodj az erkölcsi tanításhoz, ne hagyd el; őrizd meg azt, mert az a te életed.

A hitetlenek útjára ne menj, se ne járj a gonoszok ösvényén. Hagyd el, át ne menj rajta; térj el tőle, és menj tovább." Peldabeszedek 4:11-15.

A világ legokosabb tinédzsere!

 Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Egy szép napon négy ember utazott egy kicsi, négyszemélyes repülőben: a pilóta, egy lelkész és két tinédzser, akik közül az egyik éppen azelőtt nyert díjat, mint A világ legokosabb tinédzsere.

Repülés közben egyszer csak hátrafordult a pilóta, és így szólt: Van egy rossz hírem, és egy még rosszabb! A rossz hír az, hogy elfogyott az üzemanyagunk. A gép le fog zuhanni, és ripityára törik. A még rosszabb hír az, hogy csak három ejtőernyőnk van.

Ez természetesen azt jelentette, hogy valakinek le kellett zuhannia a géppel együtt. A pilóta folytatta: „Nekem feleségem és három gyermekem van otthon. Nagy felelősség van rajtam. Sajnálom, de az egyik ejtőernyővel nekem kell leszállnom." Azzal megragadta az egyik ejtőernyőt, és kiugrott.

A világ legokosabb tinédzsere szólalt meg következőnek: „Én vagyok a világ legokosabb tinédzsere. Talán én leszek az, aki feltalálja az AIDS vagy a rák ellenszerét, vagy megoldja a világ gazdasági problémáit. Mindenki számít rám!" A világ legokosabb tinédzsere megragadta a második ejtőernyőt, és kiugrott.

Akkor megszólalt a lelkész:

- Fiam, vedd el az utolsó ejtőernyőt. Én megbékéltem Istennel, és kész vagyok lezuhanni a géppel. Fogd hát az utolsó ejtőernyőt, és ugorj!

- Nyugalom, tiszteletes úr! - mondta a másik tini. - A világ legokosabb tinédzsere a hátizsákommal ugrott ki.

Sokan elég okosnak tartják magukat. A valóságban viszont nagyon hasonlítanak a világ legokosabb tinédzserére. Ejtőernyő nélkül ugranak ki a világba. Úgy gondolják, hogy ők mindent tudnak, és mindennel rendelkeznek, ami szükséges ahhoz, hogy boldog és kiteljesedett életet éljenek. Valójában azonban csak egy hátizsákjuk van. Az egyetlen ejtőernyő, ami végül is megment, a Krisztus evangéliuma. Minden más út hamis, és a halálba visz. Jézus azt mondta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam" (Jn 14,6).

Antoine de Saint-Exupéry: Fohász

Készítette: Magdi Devossa

Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak

erőt kérek a hétköznapokhoz.

Taníts meg a kis lépések művészetére!

Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és

forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és

tapasztalatokat!

Segíts engem a helyes időbeosztásban!

Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú

vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez!

Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak

átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem

Készítette: Rozsa Nemes Nagy

Nem a véletlen szüleménye vagy!

Készítette: Keresztény idézetek ツ

Nem a véletlen szüleménye vagy! Értékes vagy, becses, tehetséges, és céllal vagy itt a földön. Isten azt mondja, hogy a neveden szólított és az Övé vagy.

Mandisa - Stronger (magyar felirattal)

Ige: A bölcs sáfár

„Kicsoda hát a hű, (okos) és bölcs sáfár, kit az úr gondviselővé tőn az ő háza népén (akit az úr szolgái fölé rendel), hogy adja ki nékik élelmüket a maga idejében? Boldog az a szolga, akit az ő ura, mikor haza jő, ilyen munkában talál! Bizony mondom néktek, hogy minden jószága felett gondviselővé teszi (és az egész vagyona fölé rendeli) őt.

Ha pedig az a szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt (és késik); és kezdené verni a szolgákat és szolgálóleányokat, és enni és inni és részegeskedni: Megjő annak a szolgának az ura, amely napon nem várja és amely órában nem gondolja, és kettévágatja őt, és a hitetlenek (és hűtlenek) sorsára juttatja.

És amely szolga tudta (és aki ismerte) az ő urának akaratát, és (és nem fogott hozzá teljesítéséhez, és) nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg (és sok verést kap). Aki pedig nem tudta (nem ismerte ura akaratát), és büntetésre méltó dolgokat cselekedett (és úgy cselekedett verést érdemlő dolgokat), kevesebbel büntettetik (és az kevés verést kap). És valakinek sokat adtak, sokat követelnek (és sokat kívánnak) tőle; és akire sokat bíztak, többet kívánnak tőle (és attól többet kérnek számon)” (Luk. 12,42-48)

 Pál apostol ismerve az ő Ura parancsát, ezt vallja: „Úgy tekintsen [és úgy értékeljen] minket [és úgy számoljon velünk] minden ember, mint Krisztus szolgáit [parancsvégrehajtóit; alárendeltjeit; szó szerint: más irányítása ALATT EVEZŐ valakit; katonai jellegű szó. A harci gálya evezőse volt, megkülönböztetve a fedélzeten harcoló katonáktól. Nehéz, kemény munkát végző, felettesei parancsára cselekvő személy] és Isten [szent] titkainak sáfárait. [gondnokait; intézőit].

Ami pedig egyébiránt a sáfárokban [a gondnokokban; intézőkben, aki a megbízó (a tulajdonos) javaival felelősen gazdálkodik, akinek megvan a hatalma, arra, hogy a rábízott ügyekben TÖRVÉNYKEZZEN, pénzügyeit rendezze: gondnoka annak, és számot ad róluk a tulajdonosnak] megkívántatik, az, hogy mindenik hűnek [és megbízhatónak] találtassék, [és bizonyuljon]” (1 Kor. 4,1-2)

„Mert ha az evangéliumot hirdetem, azzal nincs mit dicsekednem, mivel kényszer nehezedik rám. Jaj nekem ugyanis, ha nem hirdetem az evangéliumot! Mert ha akaratom szerint művelem ezt, jutalmam van; ha pedig akaratom nélkül, sáfársággal bízattam meg” (1 Kor. 9,16-17)

És így buzdítja a Szent Szellem a hívőket: „Legyenek a ti derekaitok felövezve, és szövétnekeitek (és lámpásotok) meggyújtva; Ti meg hasonlók az olyan emberekhez, akik az ő urukat várják, mikor jő meg (mikor tér vissza) a menyegzőről, hogy mihelyt megjő és zörget, azonnal megnyissák néki (az ajtót). Boldogok azok a szolgák, kiket az úr, mikor haza megy (és megérkezik), vigyázva (és virrasztva) talál: bizony mondom néktek, hogy felövezvén magát, leülteti azokat (az asztalhoz), és előjövén (odamegy), (fel)szolgál nékik. És ha megjő a második őrváltáskor, és ha a harmadik őrváltáskor jő (és érkezik is) meg, és úgy (virrasztva) találja őket, boldogok azok a szolgák!” (Luk. 12,35-38)

Ne legyetek gonosz szolgák: „Annakokáért ne legyetek esztelenek (és meggondolatlanok), hanem megértsétek, mi legyen az Úrnak akarata. És meg ne részegedjetek bortól, miben kicsapongás van: hanem teljesedjetek be Szent Szellemmel

(Más fordítás: Ne részegeskedjetek, mert a borral léhaság jár együtt, hanem teljetek meg Szellemmel)” (Eféz. 5,17-8)

Mert: „Mivelhogy hamar a szentencia nem végeztetik el a gonoszságnak cselekedőjén, egészen arra van az emberek fiainak szíve őbennük, hogy gonoszt cselekedjenek

(Más fordítás: Mivel nem ítélkeznek hamarosan a gonosz tettek fölött, azért van tele az embereknek a szíve gonosz törekvésekkel)” (Préd. 8,11)

Ige: Az ima

 „Intelek [(parakaleó): kérlek, bátorítlak, és buzdítalak tehát], hogy [(próton): elsősorban], és mindenek előtt, tartassanak könyörgések [(deészisz): Olyan kérést jelent, amely Isten könyörületességéért, folyamodik az Ő kegyelmére, nagylelkűségére építve], imádságok, [(proszeukhé): imádkozások] esedezések [(enteuxisz): kérések, könyörgések, közbenjárások, Istennel való beszélgetések], hálaadások [(eukharisztia): hálaadás, köszönet, vagyis hálaadó imádságok] minden emberekért

[Más fordítás: Mindenekelőtt arra kérlek benneteket, imádkozzatok minden emberért! Könyörögjetek Istenhez, kérjétek, hogy adja meg, amire szükségük van, és adjatok hálát érte, hogy megadja],

Királyokért [(baszileusz): király, fejedelem, uralkodó, vagyis mindenkiért, aki a legfelsőbb hatalom birtokában van] és minden méltóságban levőkért [(hüperokhé): méltóság, tekintély, kiemelkedő állás, vagyis minden hatalmon lévőkért, fölöttesekért, vezető állásban lévőkért; vagyis minden feljebbvalóért; és minden felettesért; elöljáróért], hogy csendes [(éremosz) nyugodt, békés, zavartalan] és nyugodalmas [(hészükhiosz): háborítatlan, csendes] életet éljünk [(biosz): (földi) életet], teljes istenfélelemmel [(euszebeia): hitben folyó, hívő életet] és tisztességgel [(szemnotész): méltóságban, szentségben].

Mert ez jó és kedves [(apodektosz): elfogadott, Istennek tetsző, kedves] dolog a mi megtartó [üdvözítő (szótér): megváltó, szabadító, megtartó, megmentő, segítő, gyámolító, gyógyító] Istenünk [színe] előtt^” (1 Tim. 2,1-3)