2012. szeptember 20.

John Osteen : Élő víznek folyamai c. könyvből részlet: A NYELVEK FOLYÓJA, KAPU A TERMÉSZETFELETTIHEZ.


Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
Az élő víz folyamainak ömléséről szóló csodálatos tapasztalatok közreadásával nincs szándékom valami féle dogmához jutni. A Biblia számos hasonló jelenségről tanúskodik. Isten a jelen generáció számára is kész az Ő Szent Szellemét adni.
A túláradó örömet tovább adom a kiömlő, élő víz megtapasztal
ásáról, a Szent Szellembe merülés kapcsán. Sürgetlek, tedd félre a félelmet, és működj együtt az Úrral, hadd ömöljenek az élő víz folyamai rajtad keresztül is.
Az Efézusi levél 3:16-17 azt mondja: „… erősödjék meg bennetek a belső ember az Ő Szent Szelleme által, hogy a Krisztus lakjon szívetekben a hit által, a szeretetben meggyökerezve, és megalapozva”. Jézus szeret, és könyörületes a sokasághoz is. Téged is mozgasson az Istentől nyert szeretet a világ szükséget szenvedői felé. A Biblia szerint Jézust a betegek gyógyítására indította a szeretet (Máté 14:14). Amikor életedben az Ő szeretete teljes, megérinti az emberek életét, körülötted az Isten gyógyító hatalma.
Ő MEGBOCSÁT, EZÉRT SENKIVEL SZEMBEN NE LEGYEN A SZÍVEDBEN SEMMIFÉLE ELLENTÉT. VESD KI AZT, ÉS CSELEKEDJ HELYESEN!
Légy elnéző, amikor csak szükséges, alázd meg magad. Tartsd többre a másikat magadnál. Örömmel mosd meg Isten bármely szentjének a lábát, mert ők a Krisztus testéhez tartoznak. Ez a magatartás lehetőséget teremt az Úrnak, sokkal bőségesebben kiárasztani az élő vizek folyamait rajtad keresztül.
Amikor egy hívő a Szent Szellembe merült, az imádság nyelvén más nyelveken is szólt, ahogy a Szent Szellem adja neki. Ha ez a gyülekezet előtt hangzik el, szükségszerű a magyarázat adományával párosulnia, mely érthetővé teszi azt. Kell lenni valakinek, aki érti a hallott szót, amit maga az imában szóló nem is ismert. (vagy mint ajándék Istentől, a magyarázata)
Egyszer Seattle /Washington/-ban hibátlan kínai szavakat kaptam a nyelvemre, egy összejövetelen. Ezt nem is tudtam addig, míg egy Hong-Kong-i ember az összejövetel végén elmondta nekem, hogy kínaiul dicsértem az Urat, és tanítottam az Ő népét, íme itt megvolt a magyarázat is.
Egy alkalommal Tulsa-ban, más nyelven énekeltem. Egy hölgy tájékoztatott, hogy spanyolul és olaszul, váltogatva dicsértem az Urat.
Los-Angelesben egy alkalommal egy izraelita származású úrral beszélgetés közben héberül dicsértem az Urat, noha nem tudok héberül.
A manilai repülőtéren, Tokyo felé utazva egy ember felé erősen indított az Isten Szent Szelleme, de nem fogtam fel, és nem engedtem Neki. A gép utasterében a felszállás után vettem észre, hogy éppen a hátam mögött ül ez az úr. Az Úr nem engedett másfelé sodródni engem. Így hát bemutatkoztam, s kiderült, hogy katolikus pap, aki üzleti úton van. Kérdeztem tőle: ismeri-e a terjedőben levő karizmatikus mozgalmat? – Elmondta, hogy felületesen hallott már a Szent Szellem kiáradásáról. Ekkor örömmel elmondtam, hogy velem és más közösségbeliekkel mi minden történt, történik. Eközben rövid imát is mondtam, más nyelven is szóltam. Ő felvillanyozva mondta, hogy arabul dicsértem az Istent, amit ő megértett, és örvendezett. Bizonyítva látta a Biblia szavát. A Filippi szigeteken papneveldei tanár volt, és hívott, hogy visszafelé tartva látogassam meg azt az iskolát. A következő utamon be is iktattam ezt a programba.
A nyelveken szólás említett megnyilvánulásai igazi bibliai előjogai az Isten gyermekeinek. A gyülekezet előtt nem mindenki számára adatott az üzenetközvetítés feladata más nyelven, DE az Atyával való személyes imakapcsolatban mindenki számára lehetséges, illetve szabad ez.
Különleges területe a megnyilatkozásnak a szolgálat során, a közbenjáró imádság más nyelven.
Van, amikor a Szent Szellem különlegesen indít (kényszerít) a közbenjárásra, mégpedig rendkívüli erővel. Ilyenkor igen gyorsan, és buzogva ömlenek az ajakról a szavak, ahogyan magától képtelen beszélni az ember. A Róma 8:26-27. beszél erről: „Ugyanígy a Szent Szellem is segít a mi erőtlenségünkön. Mert azt, amit kérnünk kell, nem tudjuk úgy kimondani, ahogyan kell, de maga a Szent Szellem esedezik érettünk kimondhatatlan fohászkodással. Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Szent Szellem gondolata, mert Isten szerint esedezik azokért, akiket megszentelt.”
A Szent Szellemmel betelten mondott imádság körébe tartozik, amikor Isten lehajolva szól hozzánk, és a legszokatlanabb módon nyilatkoztatja ki magát. Isten Szent Szellemének ilyen bennem működésekor számos különleges kinyilatkoztatásban volt részem. Saját lelkével képtelen az ember felfogni ezt, s ez nem tervezhető. Amikor viszont Isten kezdeményez, egyszercsak a Szent Szellem működésének közepébe kerülhetsz. Ez történhet, pl. egy rendszeres imádság után, vagy egy testvéri közösség alkalmával. Ha valamelyiket egyszer tapasztalod, tedd rendszeressé az ilyen lehetőséget, hogy a Szent Szellemmel együttműködésre alkalmakat készíts!
Egy alkalommal néhány találkozón voltam dél-Amerikában, ahol egy spanyol gyülekezetben egy bizonyos napon a 11 órakor kezdődő összejövetelen szolgáltam. A szolgálat folyamán, kb. 12,30-kor indítást kaptam a Trinidad szigeti sötétbőrűek gyülekezetében való szolgálatra. Ezen a reggelen a Bibliát olvasva, amikor a szállodai szobámban imádkoztam egymagam, kértem az Urat, készítse fel a testvéreket, ha a szolgálat közben a nyelveken szólás túláradna rajtam. Valóban, amikor elragadtattam, természetfeletti öröm töltött el. Eközben a látomásom egy fekete, kancsal szemű asszonykára esett. Aztán egy hatalmas kígyó mozdult, és tekeredett, és egy hang tájékoztatott: „a gyermeke lába nyomorék, ami az otthonában lévő boszorkánysággal kapcsolatos, de a Szent Szellem kitöltésével meg fog gyógyulni a gyermek!”
Amikor a látomás befejeződött, térdre estem, majd felismertem, hogy valahol itt kell legyen, és találkoznom kell vele.
Gondolhatjátok, milyen izgatott lettem. Gyorsan futottam volna már a spanyol gyülekezettől a feketék gyülekezetébe. De Isten útjai mások. Még itt ültem az emelvényen, a spanyol gyülekezetben, készülve az igehirdetésre, és együtt énekelve velük, de lélekben már a fekete gyülekezettel való találkozásra gondoltam. Akkor egy fekete asszonyka a jobb oldalon feltűnt, egészen a közelemben. Eddig nem vettem észre, hogy ott lett volna. Valóban egészen olyan kancsalon, mint a látomásban. De nincs mellette semmilyen gyermek, pedig a látomásban ott ült az is.
Hirdettem az Igét. Aztán a tolmács útján az asszonyhoz szóltam: „van egy nyomorék lábú gyermeke? Ő válaszolt: „IGEN.” - hátranézett, ahol az a mintegy 12 éves lányka ült. Aztán előre jöttek, valamikor járógépet is hordott, már a nélkül is tudott nehezen mozogni, jobbra-balra billegve. Amint láttam, a lábszárai teljesen merevek voltak.
Mikor elém állott, elmondtam a gyülekezet előtt a látomást, nem hallgatva el az okot, az Isten által kijelentett otthoni boszorkányságot sem.
Amikor ezt hallotta az asszony, izgatottan tiltakozott: „nem, nem, nem!” Nem egészen érthette a dolgot, azt hitte én akarok boszorkányságot alkalmazni vele szemben, aki Szent Szellemmel telt. Így kértem, hogy énekeljen a gyülekezet, mialatt a tolmács útján megbeszéltük a dolgot, mondván: „kedves, nem én akarok boszorkányságot, hanem Isten rámutatott a gyermek betegségének okára, ami az otthonotokban lévő boszorkányság.”
Akkor az asszony megértve ezt, elmondta a múltat: „a férjem foglalkozott boszorkánysággal, médium volt. Elhagyott évekkel ezelőtt. Több gyermekünk van, mind gyűlölték őt, kivéve ezt a kicsit, aki szerette.”
Isten mindent tud, és lát! Isten felfedi előttünk, amit Ő ismert, és megszabadít a gonosz hatalmától!
Akkor „az Úr Jézus Krisztus nevében” kiűztem a boszorkányság szellemét, és a kislány normálisan kezdett járni. Mindannyian dicsértük, és áldottuk az Úr Jézus Krisztus szent nevét!
A helyi lelkipásztor sírni kezdett, a gyülekezet örvendezett az Úrban, az egész nagyon csodálatos volt.
TARTSÁTOK TÁVOL MAGATOKAT A BOSZORKÁNYSÁG MINDEN FORMÁJÁTÓL! NE KÉSZÍTSETEK SPIRITISZTA SEGÉDESZKÖZÖKET, NE FOGLALKOZZATOK ASZTROLÓGIÁVAL, MÁGIÁVAL, HALOTTIDÉZŐ, VAGY MÁS SZEÁNSZON NE VEGYETEK RÉSZT SEM VARÁZSLÁSBAN, ÉS SEMMILYEN HASONLÓ TEVÉKENYSÉGBEN.
Tartsátok magatokat távol mindentől, ami eltávolítana az Úr Jézus Krisztus megváltó vérétől, beleértve a reinkarnációs tant is. Ne sajnáljátok elégetni még ma az ilyen jellegű irodalmat, ami otthonotokban van. „Ne adjatok helyet az ördögnek!” (Efézus 4:27).
Elmondok egy ehhez kapcsolódó tapasztalatot, remélem segíteni fog felismerni az élő víz folyamainak rajtad keresztül vezető folyamát, hogy másnak segíthess!
Nem tudom eléggé hangsúlyozni az Istennel való együttműködés szükségességét, amikor megindul rajtad keresztül ez a folyamat. Meg kell tanulni a várakozásban élni! Légy kész éjjel-nappal átadni magad az Ő Szelleme hívásának: Jézus azt mondja (János 7:38-39-ben) „…Aki hisz énbennem, ahogyan az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek. Ezt, pedig a Szent Szellemről mondta, akit a benne hívők fognak kapni…” (nem csak egy folyó, hanem folyamai)
Egy reggel az irodámban, még napkelte előtt Bibliát olvastam és imádkoztam. Isten szava különlegesen szólt hozzám: jó dolog Isten Szavával naponta feltöltődni. Évente egyszer olvasd végig a Bibliát. Ezt könnyen teljesítheted, ha tíz fejezetet elolvasol naponta. (8-at az Ó-, 2-öt az Új-testamentumból, 5 Zsoltárt, és 1 Példabeszéd fejezetet.) Így a Zsoltárokat, és a Példabeszédeket havonta tudod ismételni. Az Ótestamentumot az év végére, az Új –Testamentumot a negyed év végére elolvasod végig. Ha Isten szavával élsz, hívő, és erős leszel.
Ezen a reggelen az áhítat alatt térdelve imádkoztam. Anyanyelvemen, és az ima nyelvén is imádkoztam alkalmanként. Ismét erőt vett rajtam a Szent Szellem. Testem feltöltődött az imádság által az Istentől kapott erővel.
Elkezdtem Istent kérni, hogy milyen célért szükséges imádkoznom. Ekkor bensőmben megjelent egy igehirdető, nem láttam fizikailag, mégis teljes valóságában megjelent, lelki szemeimmel láttam őt. Megértettem, hogy az Úr, találkozást készít elő ezzel a testvéremmel. Aztán a telefonhoz nyúltam, bár nagyon korán volt, mégis a távoli várost tárcsázva felhívtam őt. Úgy éreztem, sürgős a dolog.
A felesége vette fel a kagylót, elmondtam az élményemet, s ő elsírta magát: „nem is tudja, milyen nagy szükségünk van az imatámogatásra!” és kért, hogy kitartóan imádkozzam értük. Később részletesen meg is ismertem családjuk tragédiáját. Isten azt meg akarta az Ő kegyelmével előzni, de néha az emberek nem figyelnek az Ő hangjára oda. Nekünk hatalmat adott Ő a gonosz szellemek felett, de nem kaptunk hatalmat más ember szelleme felett!
Egy napon egy, a szórakoztató iparból közismert személy hívott fel telefonon: ide igyekszik Houstonba, és ezt az alkalmat kihasználva beszélni szeretne velem egy fontos dologról. Beleegyeztem, és kértem, megérkezésekor hívjon fel ismét.
Igen nagyhírű ember lévén, nem gondoltam, hogy bármiben is segítségére tudnék lenni. Úgy éreztem, ahhoz, hogy megérinthesse őt Isten hatalma, valami természetfeletti szükséges. Szükségét láttam, együtt imádkozó barátoknak is. De a Szent Szellem leintett, mintha azt mondta volna: „én neked is meg tudom mondani, ami szükséges.” Így a hálószobába vonultam imádkozni, míg megérkezik. Elmondtam az Úrnak, hogy milyen jelentős személyiség, és így igazán nem tudom, miként nyilatkozhatna meg úgy, hogy segítségére lehessek. Szükségem van a Te kinyilatkoztatásodra – kértem – „mutasd meg, hogyan közelíthetek hozzá!”
Imádság közben az Úr Szent Szellemét elküldte rám, más nyelv tolult az ajkamra, s közben ennek az embernek az életéből képek peregtek le előttem. Vagy harminc évvel visszavitt, megmutatva a helyes útról letérést, és megadta a megbékélés, és feloldozás szavait.
Este, amikor megérkezett, látszott rajta, hogy kész a szívét kiönteni, bajait, és bűneit elmondani. Amint ezt elkezdte, megállítottam és mondom neki: „hadd mondjam el, amit az Úr kijelentett nekem, és rajtam keresztül üzen”. Nagyon elcsodálkozott, és töredelmesen az Úr Jézus elé járult, szívét átadva. Néhány nap múlva részesült a Szent Szellembe merülésben is.
Valóban, élő víz folyama képes rajtunk átfolyni, és ebben nem vagyok valamiféle különleges személy, ezt mind Krisztustól kapjuk. Ha megtelünk a Szent Szellemmel, az élő víz folyamai kiindulnak belőlünk. Szeretném rólad is megtudni, hogy Isten felhasznál téged ebben.
A nyelveken szólás folyamának kiáradása különleges kincs. Légy kész azonnal engedve cselekedni, amikor megérzed a Szent Szellem nemes befolyását, hogy imádságra indítson. Ne oltsd meg! Legyen helyed Jézussal együtt lenni, és az Atyával beszélni. Késztessen Istennek ez az indíttatása az Ő jelenlétébe lépésre. A Szent Szellem készíti ehhez az utat, és csodálatos az Ő segítsége, mihelyt engedelmes vagy buzdításának, és átadod magad az Ő erejének.
A nyelven szólásnak ez a hatalmas folyama felemel a mennyig, a közbenjáró ima által, és így sok dolog megvalósulhat az Isten királysága számára.
 —

Egy imameghallgatás

Készítette: Lisa Szanyel
Egy kaliforniai középiskola diákjai három hónapon keresztül készültek arra, hogy a húsvéti szünidőre Mexikóba utazzanak, és ott segítsenek a szegényeken.

Imádkoztak Istenhez, hogy használja őket csodálatos módon. Nagy várakozással a szívükben el is utaztak egy Mexicali melletti kis gyülekezethez.

Amikor vasárnap reggel megérkeztek a kis faluba, azt látták, hogy a templom, ahol szolgálni akartak, csúnyán leégett. A tető beszakadt, már csak a négy fal állt. Óvatosan léptek be az épület maradványai közé, ahonnan egy éneket hallottak felcsendülni spanyolul. Egy elcsigázott, csüggedt lelkész és kilenc gyülekezeti tagja, akik éppen délelőtti istentiszteletük közepénél tartottak, zavart tekintettel fogadta őket. Nyilvánvaló volt, hogy nem érkezett meg hozzájuk az a levél, amelyben a csoport a szolgálati szándékát jelezte, így aztán fogalmuk sem volt róla, hogy a csoport eljön, hogy velük töltse ezt a hetet.

Az ének után a lelkész megszakította az istentiszteletet, hátrament a középiskolás diákokból
álló csoporthoz, és azt kérdezte tőlük:

- Qué pasa?" (amit a csoport ígyértelmezett: "Ugyan mi a csodát kerestek ti, gazdag fehér gyerekek, itt, a mi templomunkban?").
Hosszas hallgatás után az egyik tanuló megszólalt:
- Keresztyén fiatalok vagyunk, és azért jöttünk ide, hogy szolgáljunk.
Amikor a lelkész ezt meghallotta, a szeme megtelt könnyel.
- Három hónappal ezelőtt valakik a faluból felgyújtották a templomunkat - magyarázta. -Azóta imádkozunk, hogy Isten küldjön segítséget, de már feladtuk a reményt, hogy valaha is jön segítség. Dicsőség Istennek!

A harmincöt tanuló döbbent csendben állt. Sokszor hallották már, hogy Isten használni akarja őket, és most életükben először meg is tapasztalhatták.

magyar (lejátszási lista)

2012. szeptember 19.

Ige: Aki elrejti – magába zárja – az Úrtól kapott ajándékát


 „Úgy mint az az ember, aki messze útra kelve, házát elhagyván, és (rab)szolgáit felhatalmazván, és kinek-kinek a maga dolgát megszabván, az ajtónállónak is megparancsolta, hogy vigyázzon. (Más: fordítás: Ahogy az idegenbe készülő ember, amikor elhagyta házát, átadta szolgáinak a hatalmat, és kiadta mindenkinek a maga munkáját, az ajtóőrnek is megparancsolta, hogy vigyázzon)” (Márk. 13,34)

Lukács további részletekkel kiegészítve mondja el a példázatot: „Monda azért: Egy nemes ember elméne (elutazott) messze tartományba (egy távoli országba), hogy országot vegyen (és királyi méltóságot szerezzen) magának, aztán visszatérjen. Előszólítván (hívatta) azért tíz szolgáját, ada nékik tíz gírát (minát), és monda nékik: Kereskedjetek, míg megjövök. Az ő alattvalói pedig gyűlölték őt, és követséget küldenek (vagyis küldöttséget menesztettek) utána, (és azt üzenték) mondván: Nem akarjuk, hogy ő uralkodjék mi rajtunk (és felettünk).

És lőn, mikor megjött az ország vétele után (és amikor pedig megszerezte a királyi méltóságot és visszatért), parancsolá, hogy az ő szolgáit, akiknek a pénzt adta, hívják őhozzá, hogy megtudja, ki mint (és hogyan) kereskedett. Eljöve pedig az első, mondván: Uram, a te gírád (a te minád) tíz gírát (azaz: minát) nyert. Ő pedig monda néki: Jól vagyon jó szolgám; mivelhogy kevesen voltál hív (vagyis hű), legyen birodalmad (és hatalmad) tíz városon (tíz város fölött). És jöve a második, (és jelentette) mondván: Uram, a te gírád (a te minád) öt gírát (vagyis minát) nyert. Monda pedig ennek is: Néked is legyen birodalmad (és uralkodj te is) öt városon.

És jöve egy másik (vagyis megérkezett a harmadik is), mondván: Uram, ímhol (itt) a te gírád (vagyis minád), melyet egy keszkenőben eltéve tartottam (és egy kendőbe kötve őriztem); Mert féltem tőled, mivelhogy kemény (könyörtelen) ember vagy; elveszed, amit nem te tettél el (és azt is behajtod, amit nem fektettél be). És learatod, amit nem te vetettél.

Monda pedig annak: A te szádból (a te saját szavaid alapján) ítéllek meg téged, gonosz (rab)szolga. Tudtad, hogy én kemény (könyörtelen) ember vagyok, ki elveszem, amit nem én tettem el (és behajtom azt is, amit nem fektettem be), és learatom (azt is), amit nem én vetettem (el); Miért nem adtad azért az én pénzemet a pénzváltók asztalára, és én megjövén, kamatostól kaptam volna azt vissza? És az ott állóknak monda: Vegyétek el ettől a gírát (vagyis minát), és adjátok annak, akinek tíz gírája (tíz minája) van. És mondának néki: Uram, (annak) tíz gírája (azaz minája) van! És ő monda: Mert mondom néktek, hogy mindenkinek, akinek van, adatik; akinek pedig nincs, még amije van is, elvétetik tőle.

Sőt ennek felette amaz én ellenségeimet is, kik nem akarták, hogy én őrajtuk uralkodjam (és hogy királlyá legyek felettük), hozzátok ide, és (vágjátok le) öljétek meg előttem!” (Luk. 19,12-27) »mina (gíra) (mna): száz drakhmával egyenlő súly- és pénzegység. Értéke kb. száz napszám. Hatvan mina (gíra) egy talentum«

Az apostolok fejtik ki a példázat értelmét: „Kiki amint kegyelmi ajándékot (khariszma: a kegyelem, a Szellem megnyilvánulása. Egy természetfeletti csodatevő képesség) kapott, (úgy) sáfárkodjatok (és szolgáljatok) azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó (tisztességes, becsületes, érdemes, méltó) sáfárai (hű közvetítői, és felvigyázói)” (1Pét 4,10)

De: „Minthogy azért külön-külön ajándékaink [A gyülekezetben végzett szolgálat közben, a bennünk lakozó Szent Szellem különböző megnyilvánulásai] vannak a nékünk adott [és juttatott] kegyelem szerint, akár írásmagyarázás [azaz: prófétálás; prófétai igehirdetés] a hitnek szabálya [és mértéke; hitünk helyes aránya] szerint teljesítsük [és gyakoroljuk]. Akár szolgálat [a mások javára végzett szellemi, vagy anyagi tevékenység] a szolgálatban, [munkálkodjunk (maradjunk; fáradozzunk; forgolódjunk), és szenteljük magunkat annak a szolgálatnak] akár tanító, a tanításban; [és szentelje magát a tanításnak]. Akár intő [aki segítségül hív (esedezés, buzdítás vagy vigasztalás által) könyörög, kér, kérlel, imádkozik] az intésben. [vagyis a buzdító, jóra serkentő beszéddel buzdítson; a bátorító bátorítson; a vigasztaló vigasztaljon /nyújtson vigaszt (enyhítést)/].

 Az adakozó [aki ad a másiknak egy részt abból, amije van] szelídségben. [szerénységben; egyszerűségben, egyenességben; becsületességgel; és jószívűséggel; tettetés vagy önzés és hátsó gondolatok nélküli jósággal]. Az elöljáró [aki élen járó (mint követendő példa); vezet, irányít; gondoskodik valakiről] szorgalmatossággal [igyekezettel; buzgóságban; serénységgel], a könyörülő [aki irgalmasságot gyakorol] vidámsággal [jókedvvel; derűben; örömest; vidáman] művelje. [és tegye]” (Róm.12,8)

Ige: A Szent Szellembe való bemerítés eredménye


„Tudván, hogy aki feltámasztotta az Úr Jézust, Jézus által  (Jézussal együtt) minket is feltámaszt, és veletek együtt előállít (maga elé állít)” (2 Kor. 4,14)

Isten hatalmas erejű: „Amelyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta Őt a halálból, és ültette Őt a maga jobbjára a mennyekben (Eféz. 1,20)

„Igaz beszéd ez. Mert ha vele együtt meghaltunk, vele együtt fogunk élni is” (2 Tim. 2,11)

„Mert ha az ő halálának hasonlatossága szerint Ő vele eggyé lettünk [egybenőttünk; egyesültünk] bizonyára feltámadásáé szerint is azok leszünk. [feltámadásával is összenőttekké leszünk]” (Róm. 6,5)

Mert minket is: Eltemettetvén Ővele együtt a bemerítésben, akiben egyetemben fel is támasztattatok az Isten erejébe (beavatkozásába, működő erejébe) vetett hit által, aki feltámasztá Őt a halálból (a halottak közül). És titeket, kik holtak valátok a bűnökben (hibás lépésekben, botlásokban, melléfogásokban) és a ti (hús)testeteknek körülmetéletlenségében, megelevenített (életre keltett) együtt Ővele, megbocsátván minden bűnötöket (félre-csúszásotokat botlás vagy elhajlásotokat).

„Avagy nem tudjátok-é, [hát nem értitek] hogy [mi] akik bemerítkeztünk Krisztus Jézusba, az ő halálába merítkeztünk be? Eltemettettünk [azaz szellemben hasonlóvá váltunk] azért Ővele együtt a bemerítés által a halálba: hogy miképpen feltámasztatott [életre kelt] Krisztus a halálból [a halottak közül] az Atyának dicsősége [fényessége, ragyogása] által, azonképpen mi is új életben [állapotban] járjunk. Tudván azt, hogy a mi ó emberünk Ővele megfeszíttetett [oszlopra feszíttetett] hogy megerőtlenüljön [teljesen működésképtelenné, erejét vesztetté legyen] a bűnnek teste, (amartias szóma: a céltévesztett én) [megsemmisüljön (elpusztuljon; tétlenné; tehetetlenné váljon) a bűn hatalmában álló test (szóma = a céltévesztett én)] hogy ezután ne szolgáljunk [ne legyünk rabszolgája] a bűnnek. [ne legyünk a céltévesztés) rabszolgái]” (Róm. 6,3-4.6)

Tette ezt Isten azért: „És hogy megismertesse [megláttassa] az ő dicsőségének gazdagságát az irgalom edényein, melyeket eleve a dicsőségre alkotott mit szólhatsz ellene? (Róm. 9,23)

Az apostol így buzdít: „Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk. Azért nem ismer minket a világ, mert nem ismerte meg őt” (1Jn. 3,1)

Ez pedig akkor történt: „… amikor megjelent a mi üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete, nem az általunk véghez vitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket újjászülő és megújító fürdője a Szent Szellem által, akit kitöltött ránk gazdagon Jézus Krisztus, a mi Üdvözítőnk által, hogy az ő kegyelméből megigazulva reménységünk szerint részesei legyünk az örök életnek” (Tit. 3,4-7)

Ezt pedig az Evangélium hirdetése tette lehetővé: „Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az, minden hívőnek üdvösségére, elsőként zsidónak, de görögnek (pogánynak) is. Mert az Istennek igazsága jelentetik ki abban hitből hitbe, miképpen meg van írva: Az igaz ember pedig hitből él” (Róm. 1,16-17)

Amelyben kijelentést nyer, hogy:  „Mert azt (vagyis: az Úr Jézust), aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne” (2Kor. 5,21)

Erről prófétál Dávid: „Őt szolgálják a fiak, az Úrról beszélnek az utódoknak. Eljőnek s hirdetik az ő igazságát (az Úr Jézus Krisztust) az ő utánuk való népnek, hogy ezt cselekedte!” (Zsolt. 22,

Ige: Az örökélet feltételéről


 „Mert ha [Istent Fia halála kiengesztelte akkor] mikor ellenségei voltunk, és megbékéltünk Istennel az ő Fiának halála által, sokkal inkább megtartatunk [üdvözíteni fog] az ő élete által [a Belőle belénk ömlő élet révén] minekutána megbékéltünk vele(Róm. 5,10)

 Az ÉLET így ömölhet belénk: „Aki hisz a Fiúban, örök élete van; aki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta” (Ján. 3,36)

„Bizony, bizony mondom néktek: Aki én bennem hisz, örök élete van annak” (Ján. 6,47)

Hogy életünk legyen, Isten: „És titeket, kik holtak valátok a bűnökben és a ti (hús)testeteknek körülmetéletlenségében, megelevenített együtt Ő vele, megbocsátván minden bűnötöket, Az által, hogy eltörölte a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, amely ellenünkre volt nekünk, és azt eltette az útból, odaszegezvén azt a keresztfára (kínoszlopra)(Kol. 2,13-14)

 „Mert amilyen magas az ég a földtől, olyan nagy az ő kegyelme az őt félők iránt. Amilyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket. Amilyen könyörülő az atya a fiakhoz, olyan könyörülő az Úr az őt félők iránt” (Zsolt. 103,11-13)




Szívem telve van Veled, drága Jézus....flv

Ima a Mindenhatóhoz


Isten szeretete irántunk


Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk. Azért nem ismer minket a világ, mert nem ismerte meg Őt” (1 Ján. 3,1)

Erőnk megújul


„De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sas keselyük…” (Ésa. 40,31)


Krisztus Jézus követése.


„Az az indulat legyen benneteket, ami Krisztus Jézusban is megvolt: mert Ő Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy Ő egyenlő Istennel, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult; megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig” (Fil. 2,5-8)


A golgotára nézek..


„Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem” (Zsolt. 121,1)

Phil Wickham - Messiah (magyarul)

Albert Einstein: A végtelenről


A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi butaság. Bár az elsőben nem vagyok biztos. 

Adj neki!!!


„Ha éhezik, aki gyűlöl téged, adj neki kenyeret, és ha szomjazik, adj neki vizet”
Példabeszédek 25,21

Vita, veszekedés, harag - valahogy így vezet az út a háborúsághoz. de mit teszel azzal, aki gyűlöl téged? Te is utálod? Visszafordítod rá azt, amit veled tesz?

Sokan cselekszünk a régi „fogat fogért, szemet szemért” elv szerint és megadjuk ellenségünknek, ami jár. Annyira igaz ez ránk, emberekre, hogy azonosulni tudunk vele, bárhol látjuk. Sőt, mindig szurkolunk a felülkerekedő áldozatnak: „Adj neki!” – kiáltjuk. Mert mind tudjuk, milyen rossz gyűlöltnek lenni. Tudjuk milyen érzés, ha valaki kiközösít, bántó megjegyzéseket tesz, nyíltan vagy alattomosan hátulról támad, de helyesen tesszük-e?

Bölcs Salamon szerint valóban adni kell az ellenségnek, de nem mindegy, hogy mit, és nem mindegy mikor. A bölcsességirodalom gyöngyszeme ez a bibliavers, mert nem csak helyreigazít, de a neheztelő felek viszonyát is rendezi.

Adj a téged gyűlölőnek kenyeret, adj vizet! Na, nem a középkori várbörtönök foglyainak sanyarú sorsára gondol itt az író. Az ókorban, a bibliai földeken a kenyér és a víz nagy kincs volt. Elég csak az Egyiptomot és Izráelt körülölelő köves, sivatagos, forró vidékre gondolnunk; vagy a visszatérő szárazságokra, melyek éhínséget és pusztulást hoztak magukkal. Adj a téged gyűlölőnek azt, amire szüksége van! Amit ő is nehezen tud előteremteni! Ez az egyszerű tanács két dolgot is takar. Felejtsd el és vesd a hátad mögé a fájdalmad, a haragod, amit a másik okozott, és helyette ügyelj őrá! Egyik sem könnyű, mindkettőhöz alázatos hitre van szükségünk. Mert le kell mondanunk a jogos bosszúról és rá kell hagyatkoznunk teljesen Isten igazságszolgáltatására.

Adj a téged gyűlölőnek …, ha éhes …ha szomjas! Sokszor próbáltunk már közeledni a másikhoz. Mindig, amikor meguntuk a rossz viszonyt, amikor végre engedtünk a lelkiismeretnek, amikor ezt kívánja az érdekünk, és még sorolhatnánk. Így sokszor kudarcot is vallottunk. Mert a másik fél nem volt nyitott, nem volt lekenyerezhető. Nem vettük figyelembe azt a szabályt, hogy a dolgokat nem lehet bármikor, sem akármikor rendezni, a legtöbbször pont akkor nem lehet, amikor mi szeretnénk! A rossz viszony rendezésének következő aranyszabálya tehát az, hogy csak akkor lehet rendezni, amikor a másiknak is jó.

„De honnan tudjam, mikor jó neki? Hát nem látok a fejébe!” Jogos kérdés. Ezért találunk itt rá feleletet. Adj jót a téged gyűlölőnek, amikor szüksége van rá! Amikor a másik bajban van, megszorul, nehéz helyzetbe kerül, akkor szinte sohasem gondol arra, hogy attól kap segítséget, akit megbántott. Éppen ez a legalkalmasabb idő a cselekvésre. Aki valóban ellensége a másiknak, az örül ellenfele kudarcának, de a barát mindig együtt érez, a barát pont akkor segít.

Hogy mit nyerünk azzal, ha a Biblia ezen tanácsát megfogadjuk? Jellembeli növekedést, hitet, türelmet, kitartást, alázatosságot, odafigyelést. És ami a legfontosabb: ellenség helyett egy új barátot!

Imádság:



Köszönöm Istenem, hogy személyes kapcsolatom lehet Veled. Köszönöm, hogy a világmindenség Teremtőjéhez mehetek imádságban, és hogy mélyíthetem a Veled való kapcsolatomat. Köszönöm, hogy Veled felülkerekedhetek életem problémáin. Segíts, hogy Szentlelked erejével járhassak minden nap. Ámen

(T. M.)

A nap gondolata:


Az üdvösség és bűnbocsánat csak annak az életében lesz égető problémává, aki úgy érzi, hogy a bűnösök között ő az első. 

Asztalközösség


Ezek pedig kitartóan részt vettek a… kenyér megtörésében…(ApCsel 2:42)

         Az úrvacsora a legcsodálatosabban adja tudtunkra, hogy ilyenkor közösségünk nem egymással van, hanem elsősorban is a mi Urunkkal, Jézus Krisztussal. Aki érdemtelenül is szeret. Aki méltatlanul is megbocsát. Aki felkészít engem az asztaltól való távozással arra, hogy én magam is szeressek, és megbocsássak.

         Ezek a régiek, akik ott Jeruzsálemben kitartóan részt vettek, mégpedig naponta a kenyér megtörésében, halálosan komolyan vették mindezt. Szeretet és megbocsátás. Ezért is kedvelte őket az egész nép. A gonoszkodásban és haragtartásban jeleskedő világ. Nem erre van szükségünk vajon nekünk is? Amikor a rosszindulat és a kőbe vésett sérelmek diktálnak. Amikor különös elvekhez tartja magát a szánalmas ember. Szét kell nézni városunkban! És szét kell nézni gyülekezetünkben is!!! De ez a szétnézés csak és kizárólag az úrasztalától történhet hitelesen és tisztán, amikor az úrvacsorai közösség, mint Isten vendégeként való részvétel teheti helyre szívünket, gondolatunkat, sérelmeinket és botlásainkat. (Lovász Krisztián)

BOLDIZSÁR SÁNDOR GYERTEK DICSÉRJÜK EGYÜTT

Tiszteld az Urat

Készítette: Lisa Szanyel

Minden útjaidban ismerd el Őt; akkor Ő igazgatja a te útjaidat. Ne légy bölcs a magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozz el a gonosztól. Egészség lesz ez a te testednek, és megújulás a te csontjaidnak. Peldabeszedek 3:6-8.
Amen!

Álkeresztyének


Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
Nemrég megjelent az újságban egy történet a huszonnyolc éves Mark Carverről, aki egy nagy kórház orvosaként és orvosigazgató-helyetteseként dolgozott.

A probléma, mint kiderült, az volt, hogy Mark sosem végzett egyetemet vagy egészségügyi iskolát. Állítólag papírokat hamisított, hogy megkapja az orvosi állást, és elég orvosi szakkifejezést ismert ahhoz, hogy mindenkivel elhitesse, hogy valóban orvos.

Ha elítélik, hét évet tölthet a börtönben rabot játszva (erre a pozícióra talán alkalmasabb).

Sajnos Mark sok olyan emberre emlékeztet bennünket, akik keresztyénnek nevezik magukat. Járnak templomba. Nem káromkodnak, és nem isznak túl sokat. Időnként még imádkoznak is. Eleget beszélnek „kánaániul" ahhoz, hogy valódinak higgyék őket.

De csak a külsőségeket tudják utánozni. Soha nem hoztak személyes döntést Krisztus mellett.

Pál azt mondja, hogy az utolsó időkben „az emberek... önzők, pénzsóvárak lesznek, dicsekvők, gőgösek, istenkáromlók, szüleikkel szemben engedetlenek, hálátlanok, szentségtelenek, szeretetlenek, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, féktelenek, jóra nem hajlandók, árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, akik inkább az élvezeteket szeretik, mint az Istent" (2Tim 3,1-5). Hű! Micsoda lista!

Azt is mondja, hogy sokan fenntartják a vallásos látszatot, de megtagadják Isten erejét. Más szóval, kívülről keresztyénnek néznek ki, de belül nincs ott az erő.

Legtöbben nem szeretnénk, ha egy áldoktor venné ki a vakbelünket. Istennek sincs szüksége álkeresztyénekre. Nem mintha nehéz lenne egy héten egyszer a gyülekezetben elvégezni a megfelelő mozdulatokat, vagy a megfelelő dolgokat mondani az ifjúságin. A legtöbben biztos kihúznánk így egy darabig.

De miért ne fogadnánk el Krisztust valóságosan és ismernénk meg az erőt, amit az ad, ha valóban vele élünk?

Biztonságban Isten szárnyai alatt!

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
  Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz… (Zsoltárok 91,4)

Egy gazda körbejárta birtokát, hogy felmérje a tűz okozta kár nagyságát. Amikor a baromfiudvarhoz ért, észrevett egy elszenesedett tyúk tetemet. A lábával megfordította a tetemet, és legnagyobb meglepetésére élő kiscsibék szaladtak ki

 alóla. A tyúkanyó élete árán megmentette kiscsibéit a tűztől.

A bibliai szóhasználatban a „szárny” a védelmet jelképezi. Dávid ezt mondta Istennek: „Rejts el szárnyad árnyékába” (Zsoltárok 17:8). Maga Jézus ajánlotta fel a védelmet a zsidó nép számára, amikor így szólt:

13,34 Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek, hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, mint a tyúk a csibéit szárnyai alá, de nem akartátok! (Lukács)

Szárnyai alá akarta gyűjteni Izrael gyermekeit, hogy megvédje őket, de ők nem akarták. Ezért siratta Jézus Jeruzsálemet. Valóban sírt, mert látta a pusztítást, ami a népére várt. Látta a rómaiak ostromát, ami Kr.u. 70-ben bekövetkezett, amikor felégették a várost és a templomot, lemészároltak sokakat, másokat pedig rabságba hurcoltak (Lukács 19:44). És hiszem, hogy a Holocaustot is látta, amikor a II. Világháború ideje alatt hatmillió zsidót kivégeztek.

Ahogy a tyúkanyó kiterjesztette szárnyait, hogy élete árán megvédje csibéit, Jézus is kiterjesztette szerető „szárnyait” és meghalt értünk a kereszten. És miután életét adta, hogy megmentsen minket, feltámadt a halálból, és most is a gondunkat viseli.

Kedves barátom, lásd magad, amint a Megváltó szárnyai alatt vagy, Aki Ig
éjében megígérte, hogy „tollaival betakar téged és szárnyai alatt oltalmat találsz.”

Joseph Prince

Dönts!

Készítette: Az élet tanulnivalója

El Shaddai.wmv

2012. szeptember 18.

Ige: Az isteni szeretet


Isten az Ő szeretetét tettekkel bizonyította: Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, [azzal bizonyítja irántunk való szeretetét] hogy [abban az időben] mikor még bűnösök voltunk, Krisztus [már akkor] érettünk meghalt” (Róm. 5,8)

„Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Ján. 3,16)

„Akiben van a mi váltságunk az Ő vére által [árán], a bűnöknek bocsánata [eltörlése] az Ő kegyelmének gazdagsága szerint’ (Eféz. 1,7)

Így teljesedett be a prófécia: „Kicsoda olyan Isten, mint te, aki megbocsátja a bűnt és elengedi öröksége maradékának vétkét?! Nem tartja meg haragját örökké, mert gyönyörködik az irgalmasságban! Hozzánk térvén, könyörül rajtunk; eltapodja álnokságainkat. Bizony a tenger mélységébe veted minden bűnünket! Hűséget mutatsz a Jákóbnak, irgalmasságot Ábrahámnak, amint megesküdtél atyáinknak még az ősidőkben” (Mik. 7,18-20)

Ige: Szellem szerint éljetek


Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami csak erre a földre irányul: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a szenvedélyt, a gonosz kívánságot és a kapzsiságot, ami bálványimádás, mert ezek miatt haragszik Isten” (Kol. 3,5-6)

„Mert nyilván van [kijelentetik; megnyilvánul; kinyilatkozik] az Istennek haragja mennyből, az embereknek minden hitetlensége [istentelensége] és hamissága [igazságtalansága] ellen, kik az [isteni] igazságot hamissággal [igazságtalansággal] feltartóztatják. [lefogva tartják] (Róm. 1,18)

Ezért: „Intelek titeket: a Szellem szerint éljetek, és a (hús)test kívánságát ne teljesítsétek. Mert a (hús)test kívánsága a Szellem ellen tör, a Szellem pedig a test ellen, ezek viaskodnak egymással, hogy ne azt tegyétek, amit szeretnétek. Ha pedig a Szellem vezet titeket, nem vagytok a törvény uralma alatt” (Gal. 5,16-18) 

A  gyümölcsök mutatják meg, hogy hústesti, vagy szellemi emberek vagytok, hiszen: A (hús)test cselekedetei azonban nyilvánvalók, mégpedig ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás. Bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, gyűlölködések, harag. patvarkodások, visszavonások, pártütések, bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, önzés, széthúzás, pártoskodás; irigység, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Ezekről előre megmondom nektek, amint már korábban is mondtam, akik ilyeneket cselekszenek, nem öröklik Isten országát.

A Szellem gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény.

 (Más értelmezés szerint: Nem az ilyenek ellen van a törvény)

Akik pedig Krisztus Jézuséi, a testet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt” (Gal. 5,18-24)

És ezt meg is tudjátok tenni Krisztusban, hiszen: „Benne vagytok körülmetélve is, de nem kézzel végzett körülmetéléssel, hanem a Krisztus szerinti körülmetéléssel, a bűn testének levetése által. A bemerítésben vele együtt eltemettek benneteket, és vele együtt fel is támadtatok az Isten erejébe vetett hit által, aki feltámasztotta őt a halottak közül” (Kol. 2,11-12

Ige: Isten irgalma


 „De az Isten gazdag lévén irgalmasságban [könyörületben], az Ő nagy szerelméből [szeretetéért] mellyel minket szeretett

[Más fordítás: De a végtelenül irgalmas Isten azzal mutatta meg nagy szeretetét irántunk]

Minket, kik meg voltunk halva a vétkek [eleséseink] miatt, megelevenített [életre keltett] együtt a Krisztussal, (kegyelemből tartattatok meg, (kaptátok a megváltást); [kinek kegyelme által megszabadultatok, üdvözültetek]

És [vele] együtt feltámasztott [életre keltett] és [vele] együtt ültetett [maga mellé] a mennyekben [az ég(iek)en túliakban) minket], Krisztus Jézusban

Hogy megmutassa [kinyilvánítsa rajtunk] a következendő időkben [az eljövendő /világ/korszakokban /aionokban /] az Ő kegyelmének felséges [mérhetetlen] gazdagságát [túláradó bőségét] hozzánk való jóságából a Krisztus Jézusban” (Eféz. 2,4-7)

Ím itt jön Ő

Az ígéret


„Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli” (Zsolt 37,23)

Fegyverbe – és – Szellembe


„Öltsétek magatokra az Isten fegyverzetét” (Ef. 6,11)

Ravasz László: Az Ige


Isten Igéje az a sínpár, melyen életednek haladni kell - naponként engedelmeskednetek kell az Igének – a vonat csak két sínen mehet, különben baj lesz. (Stewart) 

Cseri Kálmán: Fiú tisztelet


Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát, és adjátok rá... (Lk 15,22)

A harmadik, amivel Jézus folytatja a mennyei Atya arcképének megrajzolását, az, ahogyan a példázatbeli apa mozgósítja a házat. Egészen eddig hallgatott, most azonban mindent megtesz, hogy visszatért fiát megvédje a szégyentől. A hosszú fehér ruha tiszteletet parancsolt, a gyűrű és a saru a fiúság jele volt, s a jogi formula rehabilitálta a tékozlót: ez az én fiam. Nem csavargó, nem gazember, még csak nem is béres, hanem a fiam. Így nézzetek rá, így beszéljetek vele és róla! Ennek a gyereknek nincs múltja, tiszta lappal indul, csak jövője van.

Isten irántunk való szeretetében mérhetetlenül sok gyengédség van, s Ugyanakkor az ő visszafogadó kegyelme radikális, megfellebbezhetetlen. Jó lenne, ha mi is ezt a radikális bocsánatot kérnénk el tőle nagy alázattal, és így tudnánk megbocsátani egymásnak is.

Elkezdődik az örömlakoma, és akkor ér haza az idősebb testvér. Őt felháborítja ez az egész, amit az apja művel. Ő, a jó fiú, csak öccse viselt dolgait látja, és elképzelhetetlennek tartja, hogy ezt meg lehet bocsátani, és azok után újat lehet kezdenie otthon. Durván rátámad az apjára.

Az apa azonban őt is ugyanazzal a szeretettel veszi körül, mint másik fiát. Annak elébe futott, ennek utánamegy, és hívja a közös örömbe. „Örülnöd kellene, hogy a testvéred megjött." Ő azonban nem tud örülni.

Isten szereti a bűnbánattal megtérőt is, és az önelégülten duzzogót is. Egyiket a messzeségből vonzotta szeretete, másikat a közelből hívja magához, mert mindkettőnek őrá van szüksége.

Ismerjük mi már ezt az Istent? A valódi, az élő Istent, akit Jézus Krisztus jelentett ki nekünk és élt elénk. „Aki engem lát, látja az Atyát." (Jn 14,9)

Érdemes szomorkodni?


"...szomorúságotok örömre változik" (Jn 16,20).
A tanítványok rendkívüli szomorúságának az oka az Úr halála volt. Ez a szomorúság örömre fordult, amikor Jézus Krisztus halottaiból feltámadt és megjelent közöttük. Ugyanígy kell, hogy örömre változzék ma is a hívők minden szomorúsága, még a legkeservesebbek is, amelyek pedig úgy látszanak, mintha mindörökké a keserűség forrásává kellene lenniük az életünkben.
Minél nagyobb valahol a szomorúság, annál több lehet ott az öröm. Ha egy halom fájdalmam van, az Úr hatalma egy nagy hegynyi örömre fordítja azt. Minél keservesebb a baj, annál édesebb az Úr vigasztalása: ha az inga magasra lendül jobbra, ugyanolyan magasra fog kilendülni balra is. A fájdalmakat a velük kapcsolatban megtapasztalt örömök teszik emlékezetessé, és ha szembeállítjuk egyiket a másikkal, az öröm gyémántjai kiragyognak a fekete háttérből.
Jöjj, én lelkem, örvendezzél. Még egy kis idő, és olyan boldog leszek, amilyen komor most vagyok. Az Úr Jézus azt ígéri. hogy a mennyei "gyógyszer" örömre fogja változtatni szomorúságomat. Nem tudom, hogyan lesz ez lehetséges, de hiszek benne, és már előre énekelek boldog reménységben. A szellem szomorúsága nem tart sokáig. Nemsokára ott leszek az örvendezők között, velük együtt dicsérem az Urat szüntelen, és irgalmáról énekelek, mert megszabadított a nagy megpróbáltatásokból.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből


Csendesítsd le szívemet

Ige: A törvény hatása


"Én pedig éltem egykor a törvény nélkül. De a törvény jöttével megelevenedett a bűn és én meghaltam" (Róm 7,9-10).

Itt lakik az Úr Jézus?


 Egy öreg, kedves kis parasztház állt valahol, nem messze az országúttól. Egy szép napon egy fáradt, poros vándor ment arra. Megállt és törölgette izzadt homlokát. Gondolt egyet és bekopogtatott a házba. A gazda felesége nyitott ajtót. Azt hitte, hogy egy szomszéd kopogtat. Meglepődött, amikor az idegent meglátta.
- „Mondja, kérem, itt lakik az Úr Jézus?” – kérdezte.
Az asszony majd kővé vált a csodálkozástól. Nem tudott felelni. Az idegen másodszor is megkérdezte:
- „Tessék mondani, itt lakik az Úr Jézus?”
Az asszony most annyira zavarba jött, hogy becsapta az ajtót az idegen orra előtt.
Az ember a fejét csóválta, megfordult, és továbbment.

Az asszony a csűrbe futott, ahol a férje dolgozott. Izgatottan kezdte mondani, hogy mi történt. A férje mérges lett, és elvörösödött. Nem talált szavakat a meglepetéstől. Végül is megkérdezte:
- „Nem mondtad neki, hogy mi jó egyháztagok vagyunk?”
- „Nem, nem mondtam neki – felelte az asszony,- de nem is ezt kérdezte.”
- „Miért nem mondtad meg neki, hogy én presbiter vagyok, és te meg tagja vagy a női bibliakörnek?”
-„ Tudod, az idegen nem ezt kérdezte, hanem hogy itt lakik-e a házunkban az Úr Jézus?- és erre nem tudtam mit felelni.”

A furcsa idegen kérdése nem hagyott nyugtot neki. Egész nap bármerre fordultak, egyre a fülükbe csengett:
- „Tessék mondani, itt lakik az Úr Jézus?”
Este a munkanap végén, amikor a vacsoránál ültek, még erről beszélgettek. Lefeküdtek, de aludni nem tudtak. Egyre foglalkoztatta őket a kérdés. Tanakodtak, hogy mire gondolt az idegen. Az éjszaka csendjében aztán felismerték, hogy mindaz, amit előhoztak, üres kifogás, és az életük nincs rendben, és az Úr Jézus nem is lakhat ilyen rendetlen, képmutató, álszenteskedő családnál. Meglátták bűneiket, mulasztásaikat. Még azon az éjjelen sírva, térdeiken keresték Isten bocsánatát, és szívükbe fogadták az Urat.

Most már örömmel felelhették volna az idegennek: igen, kegyelemből, mert Isten a szeretet, itt lakik az Úr Jézus a szívünkben és a házunkban.

Te mit felelhetsz a kérdésre?
Isten Szentlelke téged kérdez most, téged akar nyugtalanítani, és nálad is el akarja érni, hogy a szívedet és otthonodat megnyissad neki, aki annyira szeret téged.

/Ungár Aladár – Új Élet/



A templomban járás


A templomba járás nem tesz jobban kereszténnyé, mint a garázsba járás autóvá.
Laurence J. Peter

Koncentrálj az örök értékű dolgokra


  „Ne a földön gyűjtsetek magatoknak kincseket! Itt a moly és a rozsda mindent elpusztít, vagy - ami még rosszabb - betörnek a tolvajok és ellopják azokat!  Inkább a mennyben gyűjtsetek magatoknak kincseket, mert ott sem moly, sem rozsda nem pusztít, és tolvajok sem törnek be, hogy ellopják azokat!  Nyilvánvaló, nem? Mert ahol a kincsed van, ott van a szíved is.” (Máté 6:19-21, egyszerű fordítás)

Az elégedettség igazi titka az, hogy azokra a dolgokra összpontosítsunk, amelyeknek örök értékük van. Lehet, hogy ez ismerős tanítás a számodra, de Jézus azt mondta, hogy a mennyben kellene kincseket gyűjtenünk, nem a földön, "ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják" (Máté 6:19-21).

Gondolkozz el életeddel kapcsolatban a következőn:

Melyek azok a dolgok, amelyek örökké tartanak?

Melyek azok, amelyek addig tartanak, amíg itt élsz a földön?

Melyek azok, amelyek csak néhány évre, néhány hónapra vagy néhány napra szólnak?

Az örök értékek szempontjából melyek az életedben a legfontosabb dolgok? Mibe - és kibe - kellene időd és energiád legjavát fektetned?

Ha úgy szervezed át  az életed,  hogy az örök értékű dolgokat tartod szem előtt, észre fogod venni, hogy egyre elégedettebb leszel, ahogy Isten terve és céljai szerint élsz.

(Daily Hope by Rick Warren, 2011. 10. 05)

            

Áldom nagy kegyelmed

Joel Osteen tanítása: Hogy megfoganjanak az Istentől való jó dolgok?

Készítette: Lisa Szanyel
Ma arról szeretnék szólni, hogy azoknak a jó dolgoknak, amiket Isten tartogat a számunkra, meg kell foganniuk. Nem lehet úgy életet adni valaminek, hogy ne foganna meg előtte. Én hiszem, hogy Isten mindig azon munkálkodik, hogy új magokat ültessen el a szívünkbe. A remény, a növekedés, a változás magjait. De ha a szívünk állapo
ta nem megfelelő, annak ellenére, hogy ott van a mag, nem fog megfoganni. A foganás alatt azt értem, hogy helyet kell készíteni a dolgok számára a gondolkodásunkban. Hinned kell, hogy feljebb tudsz emelkedni. Hinni, hogy beteljesednek az álmaid. Hinni a házasságod helyreállításában, hinni, hogy hosszú és egészséges életed lesz. A magnak gyökeret kell eresztenie. A foganás a legelső lépés. Semmi sem mutatkozik meg kívül, amíg meg nem fogan belül. ’Állapotosnak’ kellene lennünk az álmainkkal. ’Állapotosnak’ kellene lennünk Isten javaival.

Manapság sokan megakadnak egy bizonyos ponton. Azt hiszik, hogy már elérték a korlátaikat, és nem hiszik, hogy valami jó következhet rájuk, nem számítanak arra, hogy bármi is megváltozna. Aztán csodálkoznak, hogy nem javulnak a dolgok. Mert korlátozva vannak a gondolkodásukban. Nem adhatsz úgy életet egy gyermeknek, hogy előbb meg ne foganna. Helyet kell készítened az elmédben rá. A hit szemein keresztül kell nézned, és meglátnod, ahogy valóságba jön. Jézus a Máté 9,17-ben azt mondta, hogy nem tehetünk új bort régi, ó tömlőbe. Akkoriban a tömlőt bőrből készítették, és ahogy a bőr megöregedett, kemény lett és merev, elvesztette a rugalmasságát. Ezért, ha az új bort beletették volna, szétrepedt volna, és persze elveszett volna a bor. Amit Jézus ezzel a példabeszéddel mondott: Nem lehet új életed régi gondolkodással. És nagyon gyakori, hogy az elöregedett tömlőhöz hasonlóan megrekedünk az útjainkon, megmerevedik a viselkedésünk, megmakacsoljuk magunkat a gondolkodásunkban. Isten pedig igyekszik kitölteni az új bort. Új kezdetet akar nekünk adni, hogy felemeljen, előbbre vigyen minket. Az igazi kérdés: Hajlandóak vagyunk-e megszabadulni a régi tömlőnktől? Hajlandóak vagyunk-e kitágítani a látásunkat? Nem tudsz úgy keresztülmenni az életen, hogy azt gondolod, elérted már a határaidat, az elméd negatív állapotban van, és közben Isten áldásait várod. „Ó Joel, a házasságom soha nem lesz jobb.” „Soha sem szabadulok meg az adósságomtól.” „Soha nem jutok előbbre.” Nem! Isten annyi mindent tartogat a számunkra! Magasabb szintre akar emelni téged, de neked meg kell tenned a magad részét, és hagynod kell, hogy a mag megeredjen.

Az első lépés ahhoz, hogy megváltozzon az életed, hogy megváltoztatod a gondolkodásodat. Nem nézhetsz többé arra, mit nem tudsz megtenni, el kell kezdened arra szegezni a tekintetedet, amit meg tudsz tenni. Te és Isten együtt többségben vagytok. Ha Isten melletted van, ki mer akár csak ellened szólni? Ha valaha is fel akarsz emelkedni és az akarsz lenni, akinek Isten teremtett téged, akkor meg kell szabadulnod a korlátolt gondolkodástól, és el kell kezdened az „igen, lehetséges” alapján gondolkodni. Ki kell terjesztened a látásodat! Hinned kell, hogy azzá tudsz válni, akinek Isten megteremtett téged. Cselekedj úgy, mint aki az! Beszélj a szerint, mint aki az! Hadd verjen gyökeret az a mag! Elmondom nektek, hogy nem tudtunk volna beköltözni ebbe az új gyülekezeti házba, ha nem ezt tettük volna. Ki kellett terjesztenünk a látásunkat. Gondolkodhattunk volna így: „Á, ez túl sok pénzbe kerül! Túl sok az akadály. Ez túl nagy. Soha nem fog megtörténni!” Nem! Egyszerűen azt mondtuk: „Urunk! Ne a mi akaratunk legyen meg, hanem a Tiéd! Mi készen állunk. Hisszük, hogy Te megadod erre a lehetőséget. Hisszük, hogy megharcolod értünk a harcot. Tudjuk, hogy nincs ember, aki Ellened állhatna.” A bensőnkben a győzelemről alkottunk képet magunknak. A mag elkezdett növekedni, és ma látjuk, mindez valósággá vált. Arra buzdítalak téged is, hogy legyen a saját életedre vonatkozóan nagy látásod! Ne beszéld ki magadat azokból az új dolgokból, amiket Isten próbál előhozni! Ő fel akar emelni téged. Helyre akarja állítani, amit az ellenség ellopott. Miért nem engeded, hogy a reménynek ez az új magja ma gyökeret eresszen? Miért nem mered elhinni, hogy Isten képes és hajlandó ezt valóságba hozni?

Emlékezz: amikor Isten azt mondta Ábrahámnak, hogy a feleségének, Sárának gyermeke lesz, már mindketten idősek voltak, közel a nyolcvanhoz. Amikor Sára meghallotta, először csak nevetett és nevetett: „Ábrahám, miről beszélsz? Nekünk soha nem lesz gyermekünk, idős asszony vagyok!” Látod, a szívének állapota nem volt megfelelő. Isten próbálta elültetni azt az új magot, de Sára gondolkodása megakadályozta. Először a szívében kellett megfogannia, mielőtt meg tudott volna foganni a fizikai testében. És teltek az évek, a gyermek nem jött. Végül úgy húsz évvel később életet adott a fiuknak, Izsáknak. Hiszem, hogy az egyik fő oka annak, hogy ez ilyen sokáig tartott, hogy Sára nem volt hajlandó megszabadulni a régi tömlőjétől. Nem tudott a szívében megfoganni.

Ma sokan valami újat keresnek az életben, egy új kezdetet, egy új korszakot. Az egyetlen módja annak, hogy ezt elérjétek, ha megszabadultok a régi gondolkodásmódotoktól, ami visszatart titeket. „Joel, én soha sem fogok másképp élni, mindig ilyen voltam.” „A házasságom soha nem lesz jobb. Mindig voltak problémáink.” „Soha nem fogok kikerülni az adósságból.” „Soha nem fog megváltozni a gyermekem.” Meg kell szabadulnod a legyőzöttségnek ettől a mentalitásától! A mi hozzáállásunk ez kellene legyen: „Mindent meg tudok tenni, mindenre van erőm Krisztusban! Isten megy előttem és utat készít nekem. Tudom, hogy bármihez nyúlok, gyarapodni fog és sikeres lesz!” „Joel, te nem ismered a családomat. Mindig is negatívak voltak, mindig alul maradtunk és bátortalanok voltunk.” Nem! Te egy új példát mutathatsz. Nem korlátoz téged a környezeted, nem korlátoz a múltad. Ami korlátot szab neked, az a saját gondolkodásod. Meg kell szabadulnod ettől az ó tömlőtől, új elképzelésed kell legyen magadról, és ahogy felfelé haladsz, betöltetnek az álmaid. Látnod kellene magadat, amint új mértéket állítasz fel a családod számára, hogy a szerint éljen.

Az édesapám pontosan ezt tette. Apa nagyon szegény családban nőtt fel, gyapotföldjük volt és mindent elvesztettek a nagy válság idején. Apa úgy járt középiskolába, hogy lyukas volt a nadrágja és a cipője. Nem úgy nézett ki, mint aki előtt fényes jövő áll. És könnyen megrekedhetett volna ebben az állapotban. De nem, tizenhét évesen az Úrnak adta az életét, és Isten új magot ültetett a szívébe. Isten egy álmot adott neki arról, hogy egy nap egy több ezer emberből álló gyülekezetet fog pásztorolni. Akkoriban nem lehetett ilyesmiről hallani. Hatvan-hetven évvel ezelőtt nem voltak olyan nagy gyülekezetek, mint manapság. Természetes ésszel ez lehetetlennek tűnt. Nem volt semmiféle végzettsége, hogy így tudjon beszélni, nem járt szemináriumra, nem volt pénze. De nem engedte, hogy ezek megállítsák. Megfogant benne ez a mag. A bensőjében megvolt ez a látása. Apa elkezdte látni, ahogy kiemelkedik abból a környezetből. Kezdte látni magát, amint nagy dolgokat végez az Úrnak, a világon mindenhol megérinti az embereket. Ismeritek a történetét, valóban meg is tette, betöltötte az elhívását. És mindannyian megtehetitek. Nem számít, hol vagy, nem számít, mik jönnek ellened, fel tudsz emelkedni. Ki tudsz törni a múlt korlátai közül. A mag a földbe került. Nem tudom, talán érzed, hogy Isten szól hozzád, talán érzed, hogy hit ébred a szívedben. De meg kell értened: nem elég az, hogy ott van a mag. Ez egy kétirányú utcához hasonlít. Meg is kell fogannia bennünk. A mag benned lehet egész életedben, de amíg nem kezded el hinni és cselekedni, semmi hasznod nem lesz belőle. Isten az Ésaiás 43,19-ben azt mondta: „Ímé, újat cselekszem, most készül, avagy nem tudjátok-e?” Vedd észre: Isten mindig új dolgokat próbál véghezvinni az életünkben. Mindig a növekedésünkön dolgozik. Hogy jobbá váljon a házasságunk, hogy nagyobb hatással tudjunk lenni másokra. Nem érdekes, hogy Isten felteszi a kérdést: El tudod fogadni? Más szavakkal azt kérdezte Isten: „Készítesz helyet számára a gondolkodásodban?” Hiszel egy jobb házasságban? Hiszel abban, hogy előrejutsz a pályádon? Vagy megragadsz a mostani szinteden, mint olyan sokan mások, akik azt hiszik, hogy már elérték a határaikat. Miért nem terjeszted ki a látásodat? Meg kell tanulnod, hogy megfoganjanak benned annak az újnak a magjai, amit Isten próbál elvégezni az életedben.

Emlékszem, évekkel ezelőtt még egy régi házban laktunk Victoriával, ami a negyvenes években épült, és gondok voltak az alapjaival. A padló helyenként megvetemedett, meghajolt, igazán rossz állapotban volt. Viszont nagyon szerettük a környéket. Nagy telek tartozott a házhoz, ezért elkezdtünk spórolni, hogy meg tudjuk azt venni. És hetente többször sétáltunk a környéken, ahol sok új házat építettek. Nagy kétszintes épületek voltak, igazán gyönyörűek. Egyik nap, amikor sétáltunk, eldöntöttük, hogy átsétálunk az egyik házon, amit éppen akkor fejeztek be. Persze, még senki sem lakott benne. Tehát bementünk, és ahogy mondtam, gyönyörű volt. Emlékszem, hogy a nappali két szint magasságban épült, és a tetejéig értek az ablakok. Nagyon megragadott minket. Ahogy kimentünk és a tornácon álltunk, soha nem felejtem el, amit Victoria mondott: „Joel, egy napon egy ugyanilyen házban fogunk élni”. Akár azt is mondhatta volna: Egy napon a Marson fogunk lakni. Ezt sem hittem el jobban. „Victoria, miről beszélsz? Soha nem engedhetünk meg magunknak egy ilyen otthont. Egész életünkben spórolhatnánk, és még akkor sem jönne össze.” Neki az egyik fülén be, a másikon pedig kiment ez a beszéd, nem engedte, hogy érintse. „Nem, Joel. Érzem, itt és most, hogy egy napon olyan szép házunk lesz, mint ez.” Ott álltunk a ház előtt és körülbelül félórán át vitatkoztunk. Elmondta az érveket, hogy miért tud ez megtörténni. Én pedig, a nagy hitember, elmondtam neki az okokat, hogy miért nem fog ez soha megtörténni. Látjátok, Isten megpróbált egy új magot ültetni a szívembe. Isten őt akarta használni, hogy rávegyen engem arra, hogy kiterjesszem a látásomat, hogy higgyek a rendkívüliben. De én sok más emberhez hasonlóan a természetes síkra néztem. Megpróbáltam a saját gondolkodásom szerint kiokoskodni a dolgot, és amikor ezt tettem, az elmém mindig leintett: „Állj! Állj! Állj! Ez nem fog megtörténni. Ez lehetetlen.” Meg kell értenünk, hogy Isten útjai nem a mi útjaink. Mi a természetes, Isten viszont a természetfeletti szerint gondolkodik. Jézus is azt mondta: Ha el tudod hinni, minden lehetséges! Más szavakkal: ha megengeded, hogy a mag gyökeret eresszen, semmi nem korlátozza, mit tehet meg Isten az életedben! Lehet, hogy nem tudsz rájönni, hogyan fog valaha is fellendülni a vállalkozásod. Úgy tűnik, lehorgonyoztál, és sok problémád van, de ne tégy úgy, mint én, engedd, hogy a mag gyökeret eresszen! Lehet, hogy Isten egy új ötletet ad neked. Vagy új ügyfelet, aki mindent megváltoztat körülötted. Isten el tudja rendezni, hogy csak úgy ’belefuss’ valakibe, hogy a megfelelő helyen a megfelelő időben légy. Valaki egy teljesen új lehetőséget ajánl fel neked. Foganjon ez meg a bensődben, hadd töltse be remény a szívedet! Vagy lehet, hogy itt vagy ma, és nem tudod elképzelni, hogyan tud az egészségi állapotod javulni. Minden orvos, minden specialista azt mondta neked, hogy ez a dolog túl rossz állapotban van, meg kell tanulnod együtt élni vele, nem tehetnek semmit. De Isten alkotta a testedet. Ő természetfeletti módon helyre tudja állítani, ami elromlott. Isten meg tudja teremteni, amire szükséged van. Miért nem engeded, hogy a remény egy új magja meggyökerezzen? Miért nem kezded el mindennap megvallani, hogy Isten helyreállítja az egészségedet? – Egyre jobban és jobban leszek, hosszú élettel elégít meg engem! Látod, meg kell szabadulnod a régi gondolkodásmódodtól, az ó tömlőtől. Terjeszd ki a látásodat, ne korlátozd Istent! Jó pár hónap eltelt, és amikor sétálni mentünk, Victoria minden alkalommal elmondta ugyanazt: „Egy napon a miénk lesz itt az egyik ház.” Végül olyan sokat hallottam ezt, hogy megadtam magam, hagytam, hogy meggyőzzön, és engedtem, hogy a mag gyökeret eresszen. Azt gondoltam: „Egyébként, mi baj lehet abból, ha hiszek ebben. Mi baj lehet abból, ha eddigi hozzáállásomat feladom? Mi baj lehet abból, ha elhiszem? Jobb, ha valami nagyban hiszek, és csak a felét érem el annak, mint ha nem hiszek semmiben és azt teljes egészében megkapom.” Így hát minden alkalommal, amikor elmentünk sétálni, arra mentünk és egyre csak hálát adtunk az Atyának a jóságáért. „Atyánk köszönjük, hogy arra indítod az embereket, hogy jót tegyenek velünk. Köszönjük, hogy a Te kegyeltségednek keze felettünk van. Köszönjük, hogy meg fogod mutatni a jóságodat az életünkben.” Egyre csak öntöztük azt a magot. Aztán egy napon a semmiből, egy építési vállalkozó kopogott az ajtónkon, és azt ajánlotta, hogy megveszi a telkünk felét, több pénzt ígért érte, mint amennyit mi az egészért fizettünk. Két házat akart építeni, egyet nekünk, egyet pedig valaki másnak. Mi eladtuk a miénket, és hogy rövid legyek, most, ilyen sok év után egy olyan házban élünk, mint amit Victoria mondott. Megtanultam már, hogy többször hallgassak rá. De nem hiszem, hogy ebből bármi is megtörtént volna, ha előbb bennem nem fogan meg a dolog. Ki kellett terjesztenem a látásomat. A hit szemein keresztül látnom kellett ezt.

Néhányan… Isten egyre csak azon munkálkodik, hogy új magot ültessen el benned, de te hozzám hasonlóan azt gondolod: „Ó, ez soha nem fog megtörténni. Túl sok akadály áll előttem. Soha nem fognak előléptetni, már elmentem addig, amíg a végzettségem engedi.” „Soha nem fogok megházasodni. Joel, én már olyan régóta egyedül vagyok.” Miért nem engeded, hogy egy új mag meggyökerezzen benned? Ahogy már mondtam, nem adhatsz úgy életet valaminek, hogy az ne foganna meg előbb. Meg kell változtatnod a gondolkodásodat. Meg kell változtatnod a viselkedésedet. Kezdj el hinni a többen, ami Istentől jön! Kezdd elvárni a kegyeltséget! Helyet kell készítened a saját elmédben. Szeretek úgy gondolni erre, mint egy házaspárra, aki gyermeket vár. Attól kezdve, hogy észreveszik, hogy várandós a feleség, előkészületeket tesznek a gyermek érkezésére. Még soha nem látták fizikailag, egyetlen bizonyítékuk lehet, egy orvosi jelentés vagy valamilyen teszteredmény. Mégis elmennek és bébiruhát vásárolnak, bútorokat, és „bababiztossá” teszik a házukat. Látjátok, terveket készítenek: egy baba megfogant, egy gyermek van úton. Nekünk ugyanezt kellene tennünk. Ha egyszer a mag gyökeret ereszt, nemcsak az elmédben kell felkészülnöd, hanem meg kell tenned bizonyos lépéseket, hogy megmutasd a hitedet.

Példaként elmondok valamit. Ismerek egy házaspárt, akiknek kábítószeres volt a fia. A húszas évei közepén járt, egy bandába keveredett, egyedül élt. Nagyon lázadó volt. Sokszor imádkoztunk érte együtt ennél az oltárnál. Ez a fiatalember összetörte a szülei szívét. De ők nem voltak hajlandóak feladni. Visszautasították, hogy ez mindig így marad. A reménynek egy magja volt a szívükben és engedték, hogy meggyökerezzen. Hitték, hogy egy napon itt lesz velük a gyülekezetben és Istent fogja szolgálni. Hitték, hogy sikeres lesz és betölti az elhívását. És készültek arra, hogy majd megfordul a fiuk élete. Elmentek, vettek egy Bibliát és belegravíroztatták a nevét. Ez a fiatalember nem járt haza, még beszélni is alig beszélt a szüleivel. Sokszor volt haragban velük. De kitették a Bibliát a dohányzóasztalra, és amikor elmentek mellette és látták a nevét rajta, az mindig emlékeztette őket, hogy hálát adjanak Istennek, a fiuk hazatéréséért. Hogy megköszönjék Istennek, hogy egy napon a családjuk újra együtt lesz. Tudjátok, hét év telt el, és változásnak egy jele sem mutatkozott. A fiuk alig beszélt velük. Egy péntek este azonban, mesélték, egyszer csak bekopogott az ajtajukon és azt mondta: „Anya, apa, vissza szeretnék jönni, helyre akarom hozni az életemet.” Éppen, mint a tékozló fiú. Tárt karokkal fogadták, és minden segítséget megadtak neki. És most, szinte minden alkalommal látom itt ezt a fiatalembert, ahogy azt a Bibliát tartja a kezében, amit a szülei több mint hét évvel ezelőtt vettek neki. Mindig eljön velük. Látjátok, a mag gyökeret eresztett. Megmutatták a hitüket azáltal, hogy előkészületeket tettek.

Ismerek egy másik párt, akik több évig próbálkoztak, hogy gyermekük lehessen, de nem jártak sikerrel. Minden orvosi kezelésen túl voltak már, és úgy tűnt, nem történik semmi. Egy nap azonban elhatározták, hogy továbblépnek, és elmentek, vettek egy kicsi bébi ruhát. Egy bébi összeállítást vettek és kitették a konyhájukba, hogy mindig lássák. Ez segített nekik a képet szem előtt tartani. Értitek? Ha tudjátok, írjátok le a látásotokat, tegyetek valamit, ami segít a hiteteket megőrizni! Néhány hónappal azután, hogy megtették ezt a hitlépést és megvették a ruháját, a gyermek megfogant. Nem olyan régen pedig odaszenteltük az Úrnak a kicsit ennél az oltárnál. Tudjátok, mi volt rajta? Az a ruha, amit akkor vettek neki. De nem ez volt az első alkalom, hogy ebben a ruhában látták a gyermeküket. A hit szemeivel sokszor látták őt így. Látjátok, a mag meggyökerezett. Ők pedig készültek rá, kifejezték a hitüket.

Lehet, hogy valamiféle csalódáson mentél keresztül a házasságodban, egy kapcsolatban nem működött valami, vagy valamilyen álmod nem teljesedett be. Bátorítani szeretnélek, mert ezzel még nincs vége, Istennek még mindig csodálatos terve van az életeddel. És ha egy ajtó bezárul, tudom, hogy Isten mindig meg fog nyitni egy másik ajtót. Nem járkálok körbe magamat sajnálva, azt gondolva, hogy nagyon elrontottam, egyre csak lefelé haladok. Isten meg akarja ragadni a negatív dolgokat, amik történetek veled, és meg akarja fordítani őket, a te javadra akarja használni őket. És ha meghal egy álom, újat kell álmodnod. Nem csüggedhetsz el, fel kell állnod, hiszen továbbra is Istené az irányítás. Ne engedd, hogy az ellenség meggyőzzön arról, hogy ez már soha nem lesz jobb, soha nem lesz jó sorod! „Joel, ez egy nagyszerű történet, de én tudom, hogy nekem soha nem lesz szép házam. Az én családom soha nem fog helyreállni.” Meg kell szabadulnod ettől az ó tömlőtől! Isten jó dolgokat tartogat a számodra. Nem számít, min mentél keresztül, mindegy, milyen reménytelennek látszik, a mi Istenünk számára nem elég nehéz! Isten teremtette a világmindenséget, és a tenyerén hordoz téged. Ha el mered hinni, ha fel mered adni eddigi elképzeléseidet, feljebb tudsz emelkedni, ki tudsz törni abból a kötésből, ami a múltban fogva tartott. Új kezdetet fogsz látni az életedben.

Néhányan olyan erősen koncentráltok a hibáitokra, arra, hogy mit rontottatok el, és meg vagytok győződve róla, hogy Isten befejezte veletek, ti már csak az élet küszöbén élhettek. Nem lehetnétek messzebb az igazságtól. Miért nem fogadjátok el Isten kegyelmét? Miért nem tanultok meg megbocsátani magatoknak, és kezditek el elvárni Isten áldásait és a kegyeltséget? Tudom, sokan vannak elfoglalva a vétkeikkel és gyengeségeikkel. Ezentúl nem lenne szabad arra tekintened, hogy mi nem vagy, helyette arra kellene nézned, mivé válhatsz. Lehet, hogy vannak olyan szokásaid, amikre nem vagy büszke, vagy talán valamilyen függőséggel küzdesz. Hadd mondjam el neked, hogy ha állandóan úgy járkálsz, hogy rossz érzésed van magaddal szemben, bűnösnek érzed és kárhoztatod magad, akkor a változásnak az az új magja soha sem fog gyökeret verni. Az egyik kedvenc Igém a Filippi 1,6, mindannyian tudjátok: „Mert meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, tovább fogja végezni, amíg be nem teljesedik” (Joel parafrázisa). Ez azt jelenti: lehet, hogy nem vagyok az, ami szeretnék lenni, de Isten nem fejezte be rajtam a munkáját. Nem vagyok még késztermék. Ha valaha is fel akarunk emelkedni, a megfelelő képnek kell lennie a bensőnkben. Fel kell hagynod azzal, hogy arra tekintesz, ki nem vagy te, mi nincs meg neked és mit nem tudsz megtenni. Figyelj rám, a Mindenható Isten gyermeke vagy, az Ő ereje van a bensődben, mindent meg tudsz tenni, amire szükséged van! Olyan dolgokat vagy képes bevégezni, amikről soha nem gondoltad volna, hogy lehetségesek.

Ha akadályokkal találod szemben magad, vagy egy lehetőség nyílik meg előtted, ne hátrálj meg félelemből, tanuld meg, hogy felkelsz, és azzá válsz, akinek Isten megalkotott téged! Én tudom. Soha még csak nem is álmodtam arról, hogy itt fogok állni. Soha nem is álmodtam arról, hogy képes lennék erre. Amikor apa hazaköltözött az Úrhoz, úgy éreztem, hogy tőlem várják, hogy előálljak és pásztoroljam ezt a gyülekezetet. De az első, ami eszembe jutott, azon okok listája volt, hogy miért nem tudom ezt megtenni. Soha nem beszéltem így előtte, nem vagyok prédikátor, nem érzem magam képesítettnek erre… Egy ilyen harc alakult ki a bensőmben. Isten egy új magot próbált ültetni belém. Megpróbált engem előléptetni és bevinni az isteni elhívásomba. De nekem döntést kellett hoznom. Engedem, hogy megfoganjon a mag, elhiszem, hogy képes vagyok erre és megteszem a hit lépését, vagy úgy cselekszem, mint ahogy akkor, az első házunknál. Megtartom az ó tömlőmet: én nem tudom ezt megtenni, túl ideges vagyok ehhez, túl félénk vagyok, nincsenek meg hozzá a szükséges feltételeim. Hála Istennek, ez alkalommal megtanultam, engedtem, hogy a mag gyökeret engedjen. Az első, amit tettem, hogy elkezdtem látni magamat itt fent, ahogy szolgálok az emberek felé. Kezdtem látni a megtelt épületet. Kezdtem látni, hogy sikeres vagyok. Ez volt a bensőmben. Persze, voltak éjjelek, amikor hideg verítékkel ébredtem fel az éjszaka közepén: „Mit tettem? Soha senki nem fog eljönni!” De megtanultam, hogy megszabaduljak a legyőzöttség ilyen gondolataitól. Így beszéltem magamhoz: „Joel, mindent meg tudsz tenni a Krisztusban. Erős vagy az Úrban és az Ő hatalmas erejében.” Elmondtam magamnak, hogy igenis képes vagyok arra, hogy betöltsem az elhívásomat. Az történt, hogy a mag meggyökerezett és növekedésnek indult. Ma pedig látom valóságba jönni. Látom, hogy Isten többet tesz, mint amit kérni vagy elgondolni tudnék. Te is megteheted ugyanezt. Olyan sokkal több van benned. Isten a nagyság magjait ülteti el benned. Azt akarja, hogy kiválóan végezd azt, amire elhívott. Miért nem veszed el ma előle a korlátokat? Miért nem kezded el kiterjeszteni a látásodat? Boldogabb lehetsz, egészségesebb lehetsz, teljesebbé válhatsz. De elmondom neked, hogy ez mind azzal kezdődik, hogy megfogan a bensődben. Más szavakkal arra van szükséged, hogy legyen erről egy képed, egy elképzelésed. Olyan nagyon fontos az, hogy mit látsz. És néhányan, amikor a jövőbe tekintenek, csak egyre többet látnak ugyanabból a középszerűségből, vereségből. Az a probléma, hogy a rossz mag fogan meg bennük. Meg kell szabadulnod attól a szeméttől, és látnod kell magadat, ahogy felemelkedsz. Kezdd el egészségesebbnek, boldogabbnak látni magadat, úgy, hogy betöltöd az Istentől való elhívásodat! Ez az egyetlen módja annak, hogy a mag megfoganjon. Folyamatosan látnod kell a hit szemeivel.

Az 1Mózes 30-ban van egy történet Jákóbról és a nagybátyjáról Lábánról. Jákób sok-sok évig dolgozott Lábánnak, de jó volt a kapcsolatuk. Lábán azonban igazságtalan volt vele. Jákób készen állt, hogy a maga útját járja és önállóan éljen, de azt mondta: „Lábán, ha szeretnéd, továbbra is gondját viselem a nyájadnak.” Lábán azt mondta: „Ez nagyszerű lenne, de mit szeretnél, mennyit fizessek?” Jákób azt mondta: „Kössünk üzletet. Ha nekem adod az összes pettyes és tarka bárányt és kecskét, az lesz az én fizetségem, te pedig megtarthatod az összes többit, amik egyébként is értékesebbek. És ilyen módon mindig meg tudjuk különböztetni őket: a tieid az egyszínűek, az enyémek a pettyesek és tarkák.” Lábán azt mondta, ez jól hangzik. De olyan tisztességtelen volt, hogy kiment éjjel és elvitte az összes állatot, ami Jákóbé lett volna, és a fiainak adta. És meggyőződött róla, hogy az összes foltos hímet elvitte. Jákób tehát nemcsak azt nem kapta meg, ami járt volna, de arra sem volt lehetőség, hogy a nyája szaporodjon. A 37-es versben azonban valami nagyon érdekes dolgot tett Jákób. Az Ige azt mondja, hogy friss vesszőket vágott le a fáról, egyes helyeken lehántotta róla a kérgét, hogy foltosnak látszódjanak. Gondolom, az ágak zöldes-barnák voltak, és ahol meghántotta őket, fehérek lettek. Ott voltak tehát ezek a foltos ágak és odatette őket az itatóvályúk elé. Nemcsak vizet ittak itt, hanem itt párzottak is, itt fogantak. Képzeljétek el, hogy amikor ezek az állatok párzottak, ezekre a foltos ágakra bámultak. És tudjátok, a Biblia azt mondja, hogy amikor Lábán állatai ellettek, annak ellenére, hogy egyszínűek voltak, az utódaik pettyesek és tarkák lettek. Isten természetfeletti módon oldotta meg Jákób helyzetét. Végül kétszer akkora nyája lett, mint Lábánnak. Amit szeretnék, ha észrevennétek, hogy hiszem, hogy az egyik oka annak, hogy Jákób az állatok elé tette azokat a foltos ágakat, hogy tudta, hogy azt fogják megteremni, amit látnak.

És ugyanez az alapelv érvényes ma is. Azt fogjuk megteremni, amire folyamatosan tekintünk! Te a Mindenható Isten gyermeke vagy, arra teremtettél, hogy győzelemben élj, egészségben, bőségben. De tudod, ha továbbra is a helytelen dolgokra tekintesz, ha helytelen a bensődben kialakított kép, nem azt fogod előhozni, amit kellene. A mag nem fog meggyökerezni. Néhányatoknak le kell hántolnia néhány új ágat. El kell kezdenetek a jó dolgokra tekinteni, egy nagyobb látásra van szükség az életetekre vonatkozóan. Milyen elképzelésed van magadról? Nem látod képesnek magad a dologra? Soha nem leszel így képes rá. Ha legyőzöttnek és magányosnak látod magad, akkor így is fogsz élni. Meg kell változtatnod, hogy mit látsz, mire tekintesz. Miért nem hántolsz meg új ágakat? A házadban mindenhova Igéket kellene kitenned. Az asztalra, az autóba, mindenhol, ahova mész, azt kellene látnod: „Mindent meg tudok tenni a Krisztusban! Több vagyok, mint győztes! A fej vagyok és nem a farok! Minden, amihez nyúlok, gyarapodik és sikeres lesz.” Ha éjjel-nappal erre kezdesz tekinteni, a bensődben egy új képet alkotsz meg. A mag gyökeret fog ereszteni, és új szintekre fogsz felemelkedni Isten győzelmében.

Újra bátorítalak ma, hogy legyen nagy látásod az életedre vonatkozóan! Szabadulj meg azoktól az ó tömlőktől! Lépj túl a múlt korlátain és kezd el elvárni, hogy Isten nagy dolgokat visz véghez az életedben! Feljebb tudsz emelkedni, előbbre tudsz lépni. Tanuld meg engedni, hogy megfoganjon benned Isten jó terve. Engedd, hogy a hit, a remény, a győzelem magja megfoganjon! Emlékezz: előbb meg kell fogannia a bensődben ahhoz, hogy utána valóságba tudjon jönni a kinti világban. Isten még oly sok mindent tartogat mindnyájatok számára. Olyan helyekre akar elvinni titeket, amikről soha még csak nem is álmodtatok. Ha el mered hinni, ha el mered venni Isten elől a korlátokat, én mondom neked, semmi nem fogja korlátozni Istent abban, amit megtehet az életedben. Ki fogja árasztani az áldásait és kegyelmét, és győztes életet fogsz élni, amit Ő tartogat a számodra. Ámen.
Hányan fogadtátok el ezt? Tudom, hogy megtettétek.
Dicsőség Istennek!

Fordító: -bcs-

Joel Osteen pastor, Lakewood Church, Houston, Texas

A Szabadító

Készítette: Lisa Szanyel
Az igazaknak valóságos jót rejteget, paizst a tökéletesen járóknak, Hogy megőrizze az igazságnak útait, és kegyeseinek útját megtartja. Akkor megérted az igazságot, és törvényt és becsületességet, és minden jó útat.
Mert bölcseség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörűséges lesz.
Meggondolás őrködik feletted, értelem őriz téged,
Hogy megszabadítson téged a gonosznak útától, és a gonoszságszóló férfiútól; A kik elhagyják az igazságnak útát, hogy járjanak a setétségnek útain. Peldabeszedek 2:7-13.
Amen!