C. H. Spurgeon: Isten a mi menedékünk

Ezért mondd: Így szól az én Uram, az Úr: Elvetettem őket messzire a pogányok közé, szétszórtam őket az országokba, de én vagyok a szentélyük egy kis időre azokban az országokban, amelyekbe jutottak" (Ez 11,16).

Ha távol is kell lennünk gyülekezetünktől, nem vagyunk távol a kegyelem forrásától, amely Isten szentségéből fakad. Az Úr, aki az övéit olyan helyre állítja, ahol mint száműzöttek érzik magukat, nem hagyja egyedül őket, maga lesz velük és kárpótolja őket mindazért, amit otthoni gyülekezetük szent alkalmai jelentettek számukra. Fogadd el ezt az ígéretet, vésd a szívedbe, testvérem, aki vándorútra hivattattál!

Isten menedék az Ő népének mindenféle ellenség elől. Ő maga az imádság helye. Az idegenben ugyanúgy velünk van, mint Jákóbbal volt, aki vándorlásában a puszta földön hált, de mikor felébredt, mégis így szólhatott: Bizonyára az Úr van ezen a helyen" (1Móz 28,16).

Isten a nyugalom szentélye is, olyan, mint a Szentek Szentje a jeruzsálemi templomban, ahol az Örökkévaló lakott. Nála nyugalmat találunk a gonosztól való félelmünkben.

Isten az irgalom szentélye Jézus Krisztus által. A frigyláda az Úr Jézus. Áron vesszeje, a mannával telt edény és a törvénytáblák (mind benne foglaltatnak) Krisztusban, a mi szentélyünkben. Istenben találjuk meg a szentség és a közösség helyét. Mi másra lenne még szükségünk?

Ó Urunk, add, hogy beteljesüljön ez az ígéret a mi életünkben, hogy megtapasztaljuk: Te vagy a mi szentélyünk!"

---

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

Mindenkor örüljetek.

Spurgeon: A Biblia a legfőbb helyen

 Nagy békességük van azoknak, akik szeretik törvényedet; nem botlanak

meg azok" (Zsolt 119,165).

   Ha igazán szeretjük ezt a drága könyvet, a Bibliát, nagy békességünk

lesz az élő Istentől, és igazi menedéket találunk. Éljünk szüntelenül

közösségben az Igével, és akkor olyan békesség lesz a szívünkben,

amelyet semmi más nem adhat meg. A Szent Szellem az Ige által vigasztal

és elhinti jótékony hatását, és lecsendesíti szívünk viharait.

   Akiben gazdagon lakozik Isten Igéje, az nem fog megbotlani semmiben.

Naponta felveszi és örömmel tudja viselni keresztjét, felkészül a

próbákra, és nem keseredik meg, akármilyen nagyok és nehezek is azok.

A gazdagság sem téríti le útjáról, mint olyan sokakat, de a

szerencsétlenség sem töri meg úgy, mint annyi más embert, mert felül

tud emelkedni külső életének változó körülményein. Mikor az Úr a hitnek

valamely nagy titka elé állítja, amelytől mások így kiáltanak fel:

Kemény beszéd ez: ki hallgathatja őt?" (Jn 6,60), a hívő alázatosan

elfogadja azt, mert (értelmi) kételyeit legyőzi az Úr törvénye,Igéje iránt

érzett mélységes tisztelet. Neki ugyanis Isten törvénye Igéje a legfőbb

tekintély, amely előtt örömmel meghajol. Urunk, munkáld bennünk a mai

napon is ezt a szeretetet, békességet és nyugalmat.

http://www.eurochrist.net/hungary/spurg/0409.txt

Kenneth & Gloria Copeland: Micsoda jövő!

És vele együtt feltámasztatott és vele együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban: Hogy megmutassa a következendő időkben az Ő kegyelmének túláradó gazdagságát hozzánk való jóságából a Krisztus Jézusban.

– Efézus 2:6-7

Egész életemben azt hallottam, hogy Isten azért váltott meg minket, hogy amikor Hozzá költözünk, az örökkévalóságot azzal tölthessük, hogy szeretjük és dicsérjük Őt. De tudod, ez nem így van.

Nagyon jól hangzik, de ez csak az emberek elképzelése. Isten nem önző. Éppen ellenkezőleg! Ő a legfőbb adakozó. Ő az, aki a legjobban szeret. Semmit nem azért tesz, hogy valamit kapjon cserébe.

Akkor miért váltott meg minket? Isten Igéje szerint azért, hogy a következendő időkben megmutathassa nekünk az Ő kegyelmének túláradó gazdagságát.

Gondolkodj el ezen! Isten azzal fogja tölteni az örökkévalóságot, hogy neked és nekem megmutassa a kegyelmének gazdagságát.

Ezért küldte Jézust a világra. Annyira szerette a világot, hogy az egyetlen Fiát adta. Azért adta Jézust, hogy ne Ő legyen az egyetlen fia. Azért küldte Jézust, hogy több fia legyen, akit szerethet, és akinek adhat – és Isten azt tervezi, hogy örökké ezt fogja tenni.

Hívőként te a legdicsőségesebb jövő előtt állsz, amit bárki is kívánhat. De ne várj addig, amíg az Úrhoz költözöl, hogy élvezd ezt a jövőt! Már most elkezdheted! Az Ige szerint már most a mennyekben ülsz!

---

Igei olvasmány: Efézus 2:1-8

http://mennyeihir.hu/index.php?option=com_spurgeon_xhtml&Itemid=34

Új Forrás - Szerelmes dal

21-es ZSOLTÁR.

Carl Eichhorn: Isten kegyelmes útja Izraellel (I.)

Térj vissza hát Izrael az Úrhoz, a te Istenedhez, mert elbuktál álnokságod miatt! Vegyétek magatokhoz e beszédeket és mondjátok neki: végy el minden álnokságot és fogadd el azt, ami jó, és ajkaink tulkaival áldozunk neked.

(Hós 14, 2-3)

"Elbuktál álnokságod miatt" - mondja a próféta Izrael népének. Többféle okot is lehetett találni arra a gyászos katasztrófára, mely a népre rászakadt. Többek között arra az ellenséges túlerõre lehetett rámutatni, mellyel Izrael szembekerült. De a bukás legmélyebb oka mégiscsak a nép álnoksága volt. Az Istenhez vezetõ út még nem zárult le. "Térj vissza hát Izrael az Úrhoz, a te Istenedhez!" Az Isten még mindig Izrael Istene volt, készen arra, hogy könyörüljön rajtuk a szövetség vére miatt (2 Móz 24, 8).

Egy népet sohasem a szabadságszeretõ felfogása vagy a munka terén tett erõfeszítései emelnek fel, hanem egyedül és kizárólag a visszafordulás ahhoz, akitõl elhajlott. Ez az út oly egyszerû és mégis olyan kevéssé járt. Nem arról van szó, hogy levezekeljük vagy jóvátegyük a bûnt; nyílt megvallásra van szükség. "Végy el minden álnokságot!" De milyen sokáig tart az, míg egy ember belátja: bajomnak magam vagyok az oka és csak azt kapom, amit tetteimmel megérdemeltem. Különös, hogy Isten elõször csak vallomást, azaz csupán szavakat kíván tõlünk. Azoknak azonban szívbõl kell jönniök. Istent nem lehet üres szavakkal kifizetni. A szív mélyébõl kell elõtörni: vétkeztem, bocsáss meg! - szószerint: "Végy el minden álnokságot!" Ez az elvenni szó valami teherre utal, mely súlyos és lenyom. Ha ilyen tehernek látjuk a bûnt, akkor kérhetjük elvételét.

"Fogadd el azt, ami jó" tulajdonképpen azt a kérést fejezi ki, hogy "légy jó hozzánk". Nem azt kérjük tehát, hogy jó dolgunk legyen, hanem azt, hogy Isten jó legyen hozzánk. A valódi bûnbánat ismertetõjele az, hogy a lélek Isten kegyelme után vágyakozik. Többé nem azt kívánjuk, hogy Isten jósága földi áldásokban és adományokban jelentkezzék, hanem õt magát akarjuk, amint Luther mondta egyszer: "A kegyelmes Istent akarom megtalálni." Annak a számára azonban, aki Istent eltaszította magától, a bûnnek elviselhetetlenné kell válnia. Csak akkor tud ismét Istenhez közeledni. - "Ajkaink tulkaival áldozunk neked." A kegyelembõl ajándékképpen kapott megbocsátást buzgó hálaadással kell viszonoznunk. - A mi áldozatunk ajkaink dicsérete.

Carl Eichhorn: "Isten műhelyében" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok/eichorn?ho=4&nap=9

Spurgeon idézetek

"Aki engedelmeskedik az Isten küldöttjének, az igazán szereti Istent."

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

Figyeljétek és csodáljátok a szellemi észlelőképességeteknek és a szellemi élményeiteknek a kiszélesedését. A szellemi világ olyan módokon nyílik meg előttetek, ahogy eddig el sem tudtátok képzelni. Készüljetek fel erre a nagy kiterjedésű, nyílt területre való belépésre - azáltal, hogy gyorsan elbántok a világi dolgokkal és gondokkal. Szánjátok rá magatokat, hogy keressétek a királyságom nagyobb kinyilatkoztatását, mondja az Úr. 

Apostolok Cselekedetei 26:16 De kelj fel, és állj a lábadra, mert azért jelentem meg neked, hogy szolgámmá tegyelek, hogy tanúbizonyságot tegyél arról, amiket láttál, és arról, amit ezután fogok neked magamról kijelenteni.

http://gyurinaploja.blogspot.com/

A menny kapuján

Imádság:

Aki a Tiéd, az nem veszik el.

Útján, amerre mennie kell,

Te vagy a lámpás, Te vagy a fény.

Borús éjben is örök remény.

 Aki a Tiéd, az hazatalál.

Útján haladva ha meg-meg is áll,

Te vagy ereje, akarata.

Így jut az ember hozzád – haza.

Ámen

(Hajdú Zoltán Levente)

A nap gondolata:

 Mert nem jó a harag, méreggel tölti meg a lelket s beszennyezi a gondolkodást. (Wass Albert)

Napi Ige és gondolat

Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek. (Kolossé 3:23)

Dr. Adrian Rogers mondta: „Isten átlagos embereket vesz kezébe, és erőt ad nekik, hogy rendkívüli dolgokat vigyenek véghez. Legyen az keréktárcsa felhelyezése… adatok begépelése… árokásás vagy akár mosogatás, »úgy dolgozzatok, mint az Úrnak…« (Kolossé 3:23 NLT).

Jézus otthona egy dolgozó ember háza volt. Akár ekét javított, akár lelkeket ápolt, Jézus Isten munkáját végezte, mert az embereknek szükségük van házra és bútorokra. Ha tudod azt, hogy Istent szolgálod, ez méltósággal tölt el akkor is, amikor gépet kezelsz, autót fényezel, kikézbesíted a leveleket, kifested a házat vagy lenyírod a füvet. Szólj így az Úrhoz: »Neked teszem ezt, és minden erőmmel tenni fogom« ... Ez a hozzáállás ruganyossá teszi lépteid…

Te Isten papja vagy … teljes munkaidőben, és ha ez nem mond neked semmit – akkor a füleddel lehet a baj!” Ahogy Leigh Priebe Keamey mondja: „Nincs tökéletes állás…mindig lesznek olyan dolgok, melyekért nem rajongsz. A teljes képet nézd, ne csak egy részletét: keresd meg, merre tart a vállalat, és azt, te hogyan illesz ebbe bele. Érdeklődj: kérdezd meg, mi fontos a kollégáidnak és hogyan segíthetsz nekik ebben.”

Csaknem mindened meglehet, amit csak szeretnél, ha eleget segítesz másoknak abban, hogy ők is megkapják, amit szeretnének. Ne feledd ezt a három szót! 1) Elkötelezettség. Azok a dolgozók boldogulnak, akik elkötelezettek, ők teljesen átadják magukat a munkának. 2) Irányítás. Tudatosan teszik a dolgukat, nem passzívak. 3) Kihívás. A problémás helyzeteket úgy élik meg, mint lehetőséget a fejlődésre.

Ne arra várj, hogy befusson a hajód – ússz ki elé! A vezetés nem fogja azonnal észrevenni a benned rejlő lehetőséget, nem fog rögtön kiemelni a szürkeségből, és kilőni a csúcsra. Készíts egy tervet, azután beszéld meg a főnököddel. A terv azt mutatja, hogy készen állsz a szakmai fejlődésre. Tanulj folyamatosan, beszélgess más részlegen dolgozókkal, járj tanfolyamokra, vágj bele olyan programokba is, melyek kívül esnek azon a területen, ahol minden nehézség nélkül elboldogulsz!

(Forrás: www.maiige.hu)

Többszörösen eladott bárány

John aggodalommal figyelte, mint vonszolja be maga után 17 éves lánya, Katie az ő neveletlen báránykáját a város állatvásárára. Remélhetőleg, most nem ájul el a kislány, mint előző nap, egy másik hasonló vásáron.

Katie rákkal küszködött. Ez volt az első alkalom, hogy kint lehetett a szabadban, szórakozhatott, megszabadulhatott a kórháztól és a kemoterápiás kezelésektől. Nagyon bízott benne, hogy szép summára tehet szert. Egy ideig habozott, hogy megváljon-e jószágától, de mivel a bárányhúsért átlagosan négy dollárt fizetnek kilónként, igazán szép pénz ígérkezett belőle. Kiállította hát az állatot megtekintésre, és kezdetét vette a licitálás.

Roger, az árverés vezetőjének hirtelen támadt egy meglepő ötlete, amely váratlan eredményt hozott.

- Tudatjuk a jelenlévőkkel, hogy Katie igen nehéz helyzetben van - így fogalmazott.

Azt remélte, ez a bevezetés majd valamivel feljebb srófolja az árakat.

Nos, a bárány 11 dollár 50 centért kelt el, de ezzel még nem ért véget az árverés. A vevő úgy döntött, visszaadja az állatot Katie-nek, hogy újra eladhassa.

Láncreakció indult be. A családok egymás után vették meg a bárányt, és mind visszaadták a kislánynak. Amikor a helyi cégek is beszálltak az akcióba, Katie egyre nagyobb összegeket kapott. Édesanyja csak az első eladási árra emlékszik. Azután ugyanis keservesen sírt, miközben a tömeg egyre azt kiabálta: ,,Add el újra, add el újra!"

Katie báránykája harminchatszor cserélt gazdát, míg az utolsó vevő, végleg visszaadta neki. Katie több mint 16000 dollárt keresett egy alapítvány számlájára, mely fedezte az orvosi kezelése költségeit - és a híres bárányt is megtarthatta.

„Jobb adni, mint kapni!”

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Mire figyelsz?

Történt egyszer, hogy egy indián sétált egy nagy amerikai városban a nem indián barátjával. A New York-i Times Square környékén jártak. Éppen csúcsidő volt, tehát sokan nyüzsögtek az utcákon. Az autósok nyomták a dudákat, a taxisok csikorogva fordultak be az utcasarkokon, a város zaja szinte süketítő volt. Egyszer csak megszólalt az indián: - Hallok egy tücsköt. 

-Az nem lehet- mondta a barátja. - Ekkora zajban hogy lehetne meghallani egy tücsköt?
-Biztos vagyok benne. Hallottam egy tücsköt - mondta az indián
-Ez őrültség- mondta újra a barátja.
Az indián viszont egy kis ideig türelmesen figyelt, majd elindult az utca másik oldalára, ahol néhány bokor nőtt. Az ágak között tényleg megtalálta a tücsköt.
A barátja álla leesett: - Ez lehetetlen. Neked természetfölötti hallásod van.
-Nem- válaszolt a bennszülött -Az én fülem semmiben sem különbözik a tiedtől.
A dolog csak azon múlik, hogy mire figyelsz jobban.
-Ez lehetetlen, én sose hallanék meg egy tücsköt ilyen zajban.
Nem, nem lehetetlen - hitetlenkedett tovább a barátja.
-Az egész csak azon múlik, hogy mi a legfontosabb neked. Figyelj! Bemutatom.
Az indián kivett a zsebéből néhány érmét, majd a földre ejtette azokat. 

Harminc méteres körzetben minden fej megfordult, hogy vajon az érme, ami csörrent, nem az övék-e. 

-Látod már, hogy mire gondoltam? Az egész azon múlik, hogy mi az, ami fontos számodra.

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Egy óra az életre

Hillsong United - You Reign

Érdi R.O.I. Adullám Gyülekezet alkalmai

Érdi R.O.I. Adullám Gyülekezet alkalmai

2012. április 15. vasárnap 15 óra
Érd, Belváros, Alispán utca 8. emeleti díszterem)
Szolgál: Szabó Csaba O.E.H. vezető
Téma: Éjfél tájban - utolsó napok evangelizációja- Jézabel szellemének meg nyilvánulásai.
Dicsőítés: Horváth Ede vezetésével

CSAK 2 PERC!! DE MEKKORA ÁLDÁS!!!

3 perc alatt minden hazugság összeomlik az életedben ha ezt megnézed!

Ige: Az igazgyöngy

„Ismét hasonlatos a mennyeknek országa [az Egek Istenének királysága] a kereskedőhöz, aki [pompás, eszményi szép] igazgyöngyöket keres;

Aki találván egy [igen nagy értékű, és egy sokat érő] drágagyöngyre, elméne, és mindenét eladván, amije volt, megvevé azt” (Mát. 13,45-46)

És hogy ki az az igazgyöngy, akit keresni kell, arról így szól Ő maga: „Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt (és ne az ezüstöt); és a tudományt (a tudást) inkább, mint a választott aranyat (vagyis a színaranyat). Mert jobb (és értékesebb) a bölcsesség a drágagyöngyöknél (és az igazgyöngynél); és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek (és nem fogható hozzá semmiféle drágaság)” (Péld. 8,10-11)

„Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél (mert több haszna van ennek, mint az ezüstnek), és a kiásott aranynál (és a színaranynál) ennek jövedelme (nagyobb). Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörűségeid nem hasonlíthatók hozzá (Más fordítás: Drágább ez a gyöngynél, és semmi sem fogható hozzá, amiben kedved leled)” (Péld. 3,14-15)

„Színaranyért meg nem szerezhető (és nem lehet megvenni), ára ezüsttel meg nem fizethető (és nem lehet árát ezüstben kimérni). Nem mérhető össze (és nem fizethető meg) Ofir (jelentése: a gazdagság földje) aranyával, nem drága onixxal, sem zafírral. Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért (és arany ékszerekért) be nem cserélhető. Korall és kristály említni sem való; a bölcsesség ára (és birtoklása) drágább a gyöngyöknél. Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színarannyal sem mérhető össze (és színarannyal sem lehet megfizetni)” (Jób. 28,15-19)

„Ha (úgy) keresed azt, mint az ezüstöt, és mint az (elrejtett) kincseket (úgy) kutatod azt” (Péld. 2.4)

Pál apostol a mindenkori szentek számára azt kéri az Úrtól: „Hogy szívük felbátorodjék, összeforrva szeretetben, és eljussanak a teljes bizonyossághoz vezető ismeret egész gazdagságára: az Isten titkának, Krisztusnak ismeretére. Benne van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve” (Kol. 2,2-3)

 Mert: „Tőle [Belőle] vagytok [és származtok] pedig ti a Krisztus Jézusban, ki bölcsességül lőn nékünk Istentől, [Isten rendeléséből]…” (1 Kor. 1,30)

Ezért így vall önmagáról az apostol: „De amelyek nékem egykor nyereségek valának, azokat a Krisztusért kárnak ítéltem. Sőt annakfelette most is kárnak ítélek mindent az én Uram, Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága miatt (és páratlan nagyságáért): akiért mindent kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek, hogy a Krisztust megnyerjem, (és) hogy megismerjem Őt…” (Fil. 3,7-8.10)

Ige: Krisztus népe

 „Mert… ti… Isten [művelés alatt álló] szántóföldje… vagytok” (1Kor. 3,9)

És: „Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztusnak jótéteményét (az Ő kegyelmét), hogy gazdag lévén, szegénnyé lett érettetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok” (2 Kor. 8,9)

„Aki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő, hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén (és magatartásában is embernek bizonyult); És mikor olyan állapotban találtatott, mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a kereszthalálig” (Fil. 2,6-8)

Mielőtt megy az Úr Jézus, hogy halála és feltámadása árán megváltsa az embert, így imádkozik, kijelentve, hogy mielőtt a földre jött, már a dicsőség Övé volt: „És most te dicsőíts meg engem, Atyám, te magadnál azzal a dicsőséggel, amellyel bírtam tenálad a világ létele előtt. (amely már akkor az enyém volt tenálad, mielőtt még a világ lett)” (Ján. 17,5)

 És újra hangzik a figyelmeztetés Krisztus népe számára: „Mert [drága, és nagy] áron vétettetek [és vásároltattok] meg. [Igen nagy volt a váltságdíjatok] dicsőítsétek [meg tehát, és hordozzátok] azért az Istent a ti testetekben [(szóma): személyetekben] (és szellemetekben, amelyek az Istenéi). Bizony: [nagy] Áron vétettetek meg, [nagy váltságdíjat fizetett értetek] ne legyetek [ezért] embereknek (rab)szolgái” (1 Kor. 6,20; 7,23)

 És így folytatódik a kijelentés: „Tudván, hogy nem veszendő holmin (nem romlandó, és múlandó), ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló (értéktelen, és üres) életetekből. (Értéktelen, és üres életviteletekből, életvezetésetekből, és magatartásotokból, és életmódotokból); Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen (be nem szennyezett, és mocsoktalan) bárányén, a Krisztusén” (1 Pét. 1,18-19)

Tied a dicsőség

Pintér Béla - Új szív (Szövétnek Gyülekezet)

Morzsák az élet kenyeréből. Összegyűjtötte: Vida Sándor

Ha a szomszédod házát homályosnak látod, menj ki és tisztítsd meg a saját ablakodat.

Joyce Meyer: Hálaadás és dicséret

5,19 … énekeljetek és mondjatok dicséretet szívetekben az Úrnak,

5,20 és adjatok hálát az Istennek, az Atyának mindenkor mindenért, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében. (Efezusi)

A dicséret azt jelenti, hogy jó dolgokat mondunk valakivel, jelen esetben Istennel kapcsolatban. Szüntelen dicsérettel tartozunk az Úrnak. A „szüntelen” alatt azt értem, hogy egész nap. Dicsérjük Őt amiért mindent csodálatosan megalkotott, és mindazon dolgokért, amiket az életünkben tett, és még ezután fog tenni.

Hálával tartozunk Neki mindenkor. Adjunk hálát, amikor jól mennek a dolgok és akkor is, amikor nehézségekkel küzdünk. Amikor az imánk csak állandó kérésből áll, és hiányzik belőle a hálaadás és dicséret, akkor az elárul valamit a jellemünkről.

A telhetetlen emberek csak kérnek, kérnek és kérnek, és soha nem értékelik azt, amit már megkaptak. Nem hiszem, hogy Isten ránk árasztaná mindannak a teljességét, amit eredetileg nekünk szánt, amíg nem tudunk hálásak lenni mindazért, amit már nekünk adott.

Az erőteljes élet kulcsa a hálaadásban rejlik. Az egyik módja annak, hogy „szüntelenül imádkozzunk” az, hogy egész nap hálásak vagyunk, dicsérjük Istent jóságáért, irgalmáért, szerető kedvességéért, kegyelméért, hosszútűréséért és türelméért.

Uram, egyedül Te vagy méltó a dicséretemre és a hálámra, ezért dicsőítlek és hálát adok Neked. Taníts engem, még inkább meg akarlak ismerni Téged, hogy még inkább dicsőíthesselek a nap folyamán. Ámen.

Joyce Meyer

Magyar fordítás: ahitatok.hu

Félelem a jövőtől

27.Zsoltár

Jézus szeret téged!

Életcseppek

"Nem építhetünk egyidejűleg két országot. Vagy a saját kis világunkon dolgozunk és önmegvalósításra törekszünk - amit majd a rozsda fog megemészteni, vagy pedig Isten országát építjük, ami örökre megmarad." /Bruno Schwengeller/

Oswald Chambers: EGYÁLTALÁN SEMMIT

"Ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, íme újjá lett minden" (2Kor 5,17).

Urunk sohasem táplálja előítéleteinket, hanem megöli és teljesen szembefordul velük. Azt képzeljük, hogy Istent nagyon érdeklik a mi különféle előítéleteink. Egészen biztosra vesszük, hogy velünk soha nem tenné meg azt, amit másokkal meg kell tennie. "Isten kénytelen volt nagyon keményen bánni ezzel az emberrel; de azt persze tudja, hogy az én fenntartásaim jogosak." - Meg kell tanulnunk: "Semmit abból!" Ahelyett, hogy a mi pártunkat fogná, Isten szándékosan semmibe veszi sérelmeinket. Belső nevelésünkhöz tartozik, hogy Isten gondviselése nyíltan szembefordul fenntartásainkkal. Meg kell figyelnünk, hogyan teszi ezt. Isten nem ügyel arra, amit elébe rakunk. Egyetlen egy dolgot kíván Isten tőlünk: a feltétel nélküli odaszánást!

Amikor újjászületünk, a Szent Szellem elkezdi formálni az új teremtést bennünk, és eljön az ideje annak, amikor semmi sincs már bennünk a régiből. A régi ünnepélyesség eltűnt, a dolgokkal szembeni régi magatartásunk megváltozott és "mindez Istentől van..." (18. v.).

Hogyan léphetünk be abba az életbe, amelyben nincs kívánság, nincs önzés, nincs érzékenység a bántásokkal szemben, amelyben nem gerjedünk haragra, nem rójuk fel a gonoszt, hanem mindig kedvesek vagyunk? Egyetlen módon: ha nem hagyunk meg a régi életből semmit sem, de egyszerűen és tökéletesen bízunk Istenben. Olyan bizalom ez, amely már nem Isten áldásait kívánja, hanem Őt magát.

Eljutottunk-e már odáig, hogy Isten visszavonhatja áldásait és mégsem rendül meg a bizalmunk benne? Amikor meglátjuk, hogy Isten munkálkodik, többé nem törjük a fejünket a dolgokon, mert valóban bízunk a mi mennyei Atyánkban, akit a világi gondolkozás nem ismerhet meg.

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

Örökség

Egy bizonyos hegyi faluban évszázadokkal ezelőtt egy nemesember azon gondolkodott, hogy milyen örökséget hagyjon a falu lakóinak. Végül eldöntötte, hogy templomot épít hagyatékként.

A templomépítés tervét titokban tartotta egészen a befejezésig. Amikor az emberek összegyűltek, csodálkoztak a templom szépségén és tökéletességén. Sok dicsérő megjegyzés után egy jó megfigyelő megkérdezte:

- De hol vannak a lámpák? Miként világítják meg a templomot?

Anélkül, hogy válaszolt volna, a nemes rámutatott a falon lévő lámpatartókra, aztán minden egyes családnak adott egy lámpát, hogy vigyék magukkal az istentiszteletre és függesszék fel a falra:

- Valahányszor itt vagytok, az a hely, ahol ültök, világos lesz - felelte a nemesember. - Amikor pedig nem lesztek itt, az a hely sötét lesz. Amikor távol maradtok a templomtól, Isten házának bizonyos része sötéten marad.

Vajon a mi lámpásunk meg van gyújtva? Azon a helyen világítunk, ahová Isten helyezett minket?

Ha a megfelelő helyen világít életünk, akkor igazi a mi Krisztus várásunk.

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Sok múlik egy mosolyon

Egyszer egy pap New York Bowery nevű részén járt, ahol sok a hajléktalan. Három barátjával épp a komp felé igyekezett. Útközben láttak egy rongyokba öltözött embert a járdán ülni. Nagyon piszkos volt, és szemmel láthatóan depressziós.

Amikor a tekintete összetalálkozott a papéval, intett neki, hogy menjen oda hozzá. A pap meghatottan elindult felé. A barátai azonban gyorsan rászóltak: ,,Csak nem mész oda ahhoz a csavargóhoz?!" A pap elengedte a füle mellett barátai figyelmeztetését, és odalépett a hajléktalanhoz. Pár szót váltott vele. Aztán rámosolygott és indult a komphoz.

Amint a beszállásra várakoztak, a hajléktalan futva odajött hozzá, és zokogott, mint egy gyerek. Előhúzott egy fegyvert, és azt mondta: "Atyám, ma reggel, mielőtt találkoztunk, arra készültem, hogy befordulok egy sikátorba, és szétloccsantom a fejemet. Amikor ön felbukkant, intettem és ön odajött. Válaszolt a hívásomra és a könyörgésemre. Aztán úgy beszélt velem, ahogy azzal beszélnek, akit szeretnek, de nem ez tartott vissza attól, amit terveztem. Távozóban a szemembe nézett, és rám mosolygott. Hét év óta ez volt az első jele az emberi szeretetnek, ami felém irányult, és el akartam mondani, hogy a mosolya visszaadta ma az életemet." Aztán beszélgettek még egy kicsit kettesben, a pap megtudta, hogy ez az ember valamikor orvos volt a John Hopkins Kórházban. A pap megáldotta, majd folytatta útját.

Később a pap elment a kórházba, és kérdezősködött a férfi felől. Különböző orvosoknak és nővéreknek említette meg az illető nevét, és azt mondták, hogy tényleg orvos volt itt, de valami probléma miatt távozott. Senki sem tudta megmondani, hogy hol tudná megtalálni.

Három évvel később csörög a telefon, és egy kellemes hang üdvözli a papot.

"Halló, itt Dr. Lawson. Emlékszik még rám? A kikötőben találkoztunk. Ismét itt vagyok a kórházban. Csak azt akartam mondani, hogy milyen sok múlik egy mosolyon - néha minden egy mosolyon múlik."

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Áldott légy Istenem....(roma nyelvű dicséret) wmv

Üres

"Menny a földön" prófétai konferencia -- Jézus a gyülekezetben (tanít: B...

Kari Jobe - Rise (magyarul)

Ige: Isten titka

A prófécia így hangzik az Úr Jézusról: „… Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire. Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből (és ősrégi titkokat akarok hirdetni)” (Zsolt. 78,1-2)

„Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány (és gondolatai értelmesek). Példabeszédre hajtom fülemet (és példázatra figyel fülem), hárfaszóval nyitom meg mesémet (és hárfakísérettel adom elő talányomat)” (Zsolt. 49,4-5)

Pál apostol megvallása. Az Úr Jézus minden időben kijelenti ezt az Övéinek: „Nékem, minden szentek között a legeslegkisebbnek adatott ez a kegyelem… hogy megvilágosítsam mindeneknek, hogy miképpen rendelkezett Isten ama titok felől, amely elrejtetett vala örök időktől fogva az Istenben, aki mindeneket teremtett a Jézus Krisztus által” (Eféz. 3,8-9)

És mi: „… Isten titkos [és titokzatos] bölcsességét szóljuk, azt az elrejtett [és titokban tartott] bölcsességet, amelyet az Isten öröktől fogva [vagyis előre; az örök korok (a világkorszakok (aionok) előtt] elrendelt (és kijelölt) [külön] a mi dicsőségünkre. [és megdicsőülésünkre]” (1Kor. 2,7)   

„Tudniillik ama titkot, mely el vala rejtve ősidők [a világkorszakok (aionok)] óta és nemzetségek [és generációk, nemzedékek] óta [az emberek elől], most pedig megjelentetett [kijelentetett; kinyilatkoztatott; nyilvánvalóvá tétetett; láthatóvá vált] az Ő szentjeinek” (Kol. 1,26)

Ige: Isten országáról

Az Isten országáról mondott példázatról Márk bizonyságot tesz: „És monda: Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Avagy milyen példában példázzuk azt? A mustármaghoz, amely mikor a földbe vettetik, minden földi magnál kisebb, És mikor elvettetik, felnő, és minden veteménynél nagyobb lesz, és nagy ágakat hajt, úgy hogy árnyéka alatt fészket rakhatnak az égi madarak” (Márk. 4,30-32)

Lukács bizonyságtétele így hangzik: „Monda pedig Jézus: Mihez hasonló az Isten országa? És mihez hasonlítsam azt? Hasonló a mustármaghoz, melyet az ember vévén, elvet az ő kertjében; és (az pedig) felnövekedett, és lett nagy fává, és az égi madarak fészket raktak annak ágain” (Luk. 13,18-19)

„Ezt a példázatot mondá nékik Jézus; de ők nem értették, mi az (hogy mit jelent), amit szól vala nékik” (Ján. 10,6)

 Isten országa az Úr Jézusban jelent meg, és folytatódott – és növekedett – az Ő teste, vagyis a kihívottak gyülekezete által. Ezért Péter apostol így buzdítja a mindenkori hívőket: „… növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunknak és megtartó (üdvözítő) Jézus Krisztusunknak ismeretében. Néki legyen (és Övé a) dicsőség, mind most, mind örökkön-örökké (most és az örökkévalóságban). Ámen” (2 Pét. 3,18)

De hogy Isten országa megnyilvánuljon a jelenvalóvilágban, ahhoz a hitnek is növekedni kell. A tanítványok nem tudtak kiűzni egy démont, és: „Ekkor a tanítványok (külön) magukban Jézushoz menvén, (megkérdezték és) mondának néki: Mi miért nem tudtuk azt kiűzni? Jézus pedig monda nékik: A ti hitetlenségetek miatt. Mert bizony mondom néktek: Ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda, és elmenne; és semmi sem volna lehetetlen néktek” (Mát. 17,19-20)

Lukács is erről tesz bizonyságot: „Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok, ím ez eperfának (vadfügefának): Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál (és gyökerezz) a tengerbe; és engedne (engedelmeskedne) néktek” (Luk. 17,6)

„Mert nem beszédben áll [szavakon alapszik; szóban nyilatkozik meg] az Istennek országa, [Isten királysága, uralma] hanem erőben. [hatóerőben; hatalomban, csodatevő erőben]” (1 Kor. 4,20)

A prófécia pedig így szól az Úr Jézusról és az Ő testéről, a kihívottak gyülekezetéről: „Így szól az Úr Isten (az én Uram, az ÚR): És veszek én ama magas cédrus tetejéből, és elültetem. Felső ágaiból egy gyönge ágat szegek le, s elplántálom én magas és fölemelt hegyen (Majd én magam török le a magas cédrus hegyéről egy ágat, és elplántálom; tetejéről letépek egy gyenge hajtást, és elültetem egy magasba emelkedő hegyen). Izráel magasságos hegyén plántálom (ültetem el) őt, és ágat nevel és gyümölcsöt terem s nagyságos (pompás) cédrussá nevekedik, hogy lakjanak alatta, mindenféle szárnyas madarak ágainak (és lombja) árnyékában fognak lakozni. És megismeri (és akkor majd megtudja) a mező minden fája, hogy én, az Úr tettem a magas fát alacsonnyá, az alacsony fát magassá; megszárasztottam a zöldellő fát, és zölddé (virulóvá) tettem az asszú (a kiszáradt) fát. (mert amit én, az ÚR, megmondok, azt meg is teszem!) Én, az Úr szólottam és megcselekedtem” (Ezék. 17,22-24)

Ige: Az ige hallgatásáról

Az Úr Jézus példázatokban beszél, de az Övéinek megmagyarázza a példázat értelmét:  „A példázat pedig ez(t jelenti): A mag az Isten beszéde (igéje). Az útfélen valók pedig azok, akik (meg)hallják (az igét); aztán eljő az ördög, és kikapja (és kiragadja) az igét az ő szívükből (az ő bensőjükből), hogy ne higgyenek, és ne üdvözüljenek.

 És a kősziklán valók (vagyis a sziklás földre esettek) azok, akik, mikor hallják, örömmel veszik (és befogadják) az igét; de ezeknek nincs gyökerük (mert nem gyökerezik meg bennük), akik egy ideig hisznek, a kísértés (és a megpróbáltatás) idején pedig elszakadnak (és elpártolnak).

És amelyik a tövis közé esett, ezek azok, akik hallották (az igét), de elmenvén, ez élet gondjaitól, és gazdagságától és gyönyörűségeitől (és élvezeteitől) megfojtatnak, és gyümölcsöt nem teremnek (és nem érlelnek termést).

Amelyik pedig a jó földbe esett, ezek azok, akik a hallott igét tiszta (és igaz) és jó szívvel (hallgatják, és) megtartják, és gyümölcsöt teremnek béketűréssel (vagyis termést hoznak állhatatossággal)” (Luk. 8,11-15)

Már Ezékiel előre megprófétálta ezeket:  „És eljőnek hozzád, ahogy a nép össze szokott jőni (és mintha népgyűlésre jönnének). S oda ülnek elődbe, mint az én népem, és hallgatják beszédedet, de nem cselekszik (de nem a szerint élnek), hanem szerelmeskedő énekként veszik azokat ajkukra (és pajzán dallá lesz az a szájukban), szívük pedig nyereség után jár (és az eszük is nyereségen jár)” (Ezék. 33,31)

Pedig: „Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértetbe meg tőrbe (meg csapdába) és sok esztelen és káros kívánságba esnek, melyek az embereket veszedelembe (és pusztulásba) és romlásba merítik (és döntik). Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme: mely után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől, és magukat általszegezték sok fájdalommal (vagyis sok fájdalmat okoztak önmaguknak). Ezért: Azoknak, akik gazdagok e világon, mondd (sőt parancsold) meg, hogy ne fuvalkodjanak fel (ne legyenek gőgösek), se ne reménykedjenek a bizonytalan gazdagságban, hanem az élő Istenben, aki bőségesen megad nékünk mindent a mi tápláltatásunkra (és megélhetésünkre)” (1 Tim. 6,9-10.17)

 Mert: „Aki bízik az ő gazdagságában, elesik (és elbukik); de mint a fa ága (és mint a lomb), az igazak kivirágoznak (és virulnak)” (Péld. 11,28)

Eljöttem istenem imádni szent Neved.

Életcseppek

"A szeretet soha el nem múlik. Nem veszti el szavatosságát, nem évül el, nem kerül ad acta, nem lesz unalmas, mint a tegnapi újság." /Fabiny Tamás/

A GYŐZELEM KIVÍVÁSA

''És ők legyőzték azt a Bárány véréért, és az ő bizonyságtételüknek beszédéért.''

(Jel 12:11)

Krisztus az emberi család minden tagja számára lehetővé tette a kísértés visszautasítását. Mindazok, akik kegyes életet szeretnének élni, Krisztushoz hasonlóan győzelemre juthatnak. Isten kegyelmének elnyeréséhez nekünk is meg kell tennünk a részünket. Az Úr nem szándékozik helyettünk véghezvinni sem a készséges hozzáállást, sem az elvégzendő tetteket. Ugyan kegyelme által munkálja bennünk az akarást és a véghezvitelt, de ezt nem a mi igyekezetünk helyett teszi. Lelkesedjünk az Úrral való együttműködésért. A Szentlélek azért munkálkodik bennünk, hogy segítsége által dolgozzunk Isten művében... A szellemi képesség és a kiművelt erkölcsi jellem nem önmagától kel életre. Isten lehetőségeket ad, a siker pedig ezek felhasználásán múlik. A Gondviselő által megnyitott ajtókat gyorsan fel kell ismerni, és elszántan be kell lépni azokon. Sokan nagyszerű emberekké válhatnának, ha Dánielhez hasonlóan Isten kegyelmére támaszkodnának a győzelem kivívásához, és tőle várnának erőt és képesítést a munkájukhoz.

Szükséges élő kapcsolatot tartanunk a Mennyel, és miként Dániel, háromszor is folyamodni az Isteni kegyelemért az étvágy és a szenvedélyek leküzdésére. Ha isteni segítség nélkül küzdünk az étvággyal és a kívánságokkal, sikertelenek leszünk. Tegyük Krisztust erősségünkké, és legyen ez lelkünk felkiáltása: ''De mindezekben felettébb diadalmaskodunk az által, aki minket szeretett'' (Róm 8:37). Pál apostol így szólt: ''Hanem megsanyargatom testemet, és szolgává teszem; hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek'' (1Kor 9:27).

Ne gondold, hogy isteni segítség nélkül is győzelemre juthatsz. Szükséged van egy, a bensődben kifejlődő erőre, lendületre és hatalomra, és csak ezáltal teremhetsz gyümölcsöt, és gyűlölheted meg a bűnt igazán. Folyamatosan igyekezned kell eltávolodni a világiasságtól, a fölösleges beszédtől és az érzékiségtől! Tűzd ki célul a nemes lelkület és a szeplőtelen jellem elérését! A nevedet így tisztaság övezheti, és azt semmilyen becstelen és hamis dologgal nem hozhatják összefüggésbe, sőt, az igazak és tiszták tisztelni fogják. A neved így bekerülhet az élet könyvébe, amely a Bárányé, hogy halhatatlanságot nyerj a szent angyalok között.

http://www.nicelife.hu/scripts/reggeligondolat/index.php

Mindenre van erőm a Krisztusban!.

Imádság:

Uram, gyengeségeimben Te erősítesz, amikor tapasztalom, hogy másokon még én is segíteni tudok.

 Uram, kétségeimben Te bátorítasz, amikor tapasztalom, hogy másokat még én is bátoríthatok.

 Uram, kérlek, engedd ezzel a bátorsággal hinnem, hogy a Te erőd bennem és rajtam keresztül is erőtlenség által ér célhoz.

Ámen

(Hajdú Zoltán Levente)

A nap gondolata:

 Hagyd a holnap dolgát, holnapra, - a mi Istenünk holnap is Isten.

Napi Ige és gondolat

Vigyázzatok tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok! (Mt 25:13)

David Livingstone, a nagy Afrika-kutató és misszionárius, másodszor szelte át Afrikát a hozzá hű makalolo törzsbeli teherhordóival. Mielőtt elérte volna a fekete földrész keleti partját, elfogyott a pénze. A magával vitt maradék cseretárgyakkal sikerült egy Zambézi-melléki törzsfőnököt rávenni, hogy gondoskodjék a 300 férfi ellátásáról, amíg vissza nem jön Angliából, ahol pénzt akart gyűjteni. A makalolo férfiaknak megígérte, hogy amilyen gyorsan csak tud, visszatér, és egy nagy hajóval elviszi őket hazájukba.

Livingstone elutazott.
A Zambézi-környékiek nemsokára gúnyolódni kezdtek:
- Azt hiszitek, hogy a fehér ember visszajön? Hol van olyan fehér ember, aki a feketékre időt és pénzt áldoz?

A makalolók így feleltek:

- Ti nem ismeritek a mi apánkat. Biztos, hogy visszajön és hazavisz minket.

Eltelt egy év. A makalolók közül többen megbetegedtek és meghaltak. Elmúlt a második év. A Zambézi-környékiek egyre hangosabban gúnyolódtak. A makalolo férfiak annál szilárdabban hitték: Vissza fog jönni!

És tényleg! Egy nap a távolból hullámtörést, zúgást és ismeretlen zajt lehetett hallani. Mindenki lefutott a folyóhoz. Köpködve és prüszkölve közeledett a gőzhajó, az első, amely feljött a Zambézin.

A makalolók örömükben "apánk, apánk!" kiáltással vetették magukat a vízbe, fölmásztak a fedélzetre, és a hűséges Livingstone nyakába borultak...

Az Úr Jézus Krisztus szintén visszajön! Ebben sokan reménykednek, vannak, akik számolgatják azt is, hogy mikor. Ez utóbbit senki nem tudhatja. Csak a tényt: egyszer visszajön ítélni élőket és holtakat! Hiszed ezt? Bízz Benne, mert Ő nem hazudik sohasem, és ígéretei mindig beteljesednek. Ez azonban ne rettegéssel töltsön el, hanem szívbéli bizalommal és reménnyel…

Szent az Úr a seregek Ura

ISTEN ESZKÖZEI: ILLÉS AKKOR ÉS ÉN MOST

A Biblia tele van olyan hősökkel, akik hibáztak, akiknek hibáik voltak, mégis fel tudta Isten használni Őket. Mert Isten nem azt látja, hogy mi az ember, hanem hogy mi lehet.

Hiszen ha egyszerűen nézzük: Jákob csaló volt, Péter indulatos és elárulta Istent, Dávid félrelépett, Noé berúgott, Jónás elszaladt Istentől, Pál gyilkos volt, Gedeon bizonytalankodó, Mirjam pletykás, Márta aggodalmaskodó, Tamás kételkedő, Sára türelmetlen, Illés depressziós, Mózes dadogós, Zákeus alacsony, Ábrahám öreg... Mégis a biblia alapvető embereiről beszélünk, milyen érdekes, nem? Ha röviden le szeretném vonni a következtetéseket akár a mi életünkre, két mondatban meg lehet tenni: Isten nem az alkalmasokat hívja el, hanem az elhívottakat teszi alkalmassá! Ami azt jelenti, hogy nem vagy tökéletes, de Isten dolgozik az életedben!

Nézzük meg, mi történt Illéssel:

"Baál prófétái megölésével hatalmas lelki megújulás útja nyílt meg az északi királyság tíz törzse között. Illés rávilágított hitehagyásukra. Felszólította őket, alázzák meg magukat és térjenek az Úrhoz. A menny ítéletét végrehajtotta. A nép beismerte bűneit. Megvallották, hogy atyáik Istene az élő Isten." (Ellen White, a továbbiakban is az idézett szerző). Ez volt az eredménye annak, hogy Isten fel tudta használni. Egyedül tömegek ellen, emberek tömegeivel szembe mert szállni; Istennél egy ember is elég, hogy csodálatos munkát tudjon végezni általa.

És mit tudunk magáról Illésről?

" Isten azért használhatta fel Illést Izráel történetének ezekben a válsággal terhes óráiban, mert nagy hite volt."

Azt hiszem nem mondok újat, ha azt állítom, a mai idők is elég válságosak, erkölcsileg és szellemileg az emberiség válságban él, a látszat ellenére, aki nyitott szemmel nézi a dolgokat, az látja milyen időben élünk.

Mire van szükség a mai világban is?

" Ilyen hitre van szükség ma a világon. Hitre, amely belekapaszkodik Isten Igéje ígéreteibe, és nem tágít, amíg a menny meg nem hallgatja. Ez a hit szorosan összekapcsol Istennel, és erőt ad, hogy megbirkózzunk a sötétség hatalmaival. 'Isten gyermekei hit által országokat győztek le, igazságot szolgáltattak, ígéreteket nyertek el, oroszlánok száját tömték be, tűz erejét oltották ki, kard élétől menekültek meg, betegségből épültek fel, háborúban lettek hősökké, idegenek seregeit futamították meg' (Zsid 11:33-34). Hit által nekünk is el kell jutnunk a csúcsra, oda, ahova Isten akar elvezetni. 'Minden lehetséges annak, aki hisz" (Mk 9:23). '"

Isten is ember volt, hozzánk hasonló

Illés csodálatos dolgokon ment keresztül; szavára nem lett eső évekig, majd a Karmel hegyi párbajban megmutatta, hogy Isten egyedül az Isten: a vízzel lelocsolt oltáron még a kövek is teljesen megégtek; majd pedig imájára újra eső lett: mi mást mondhatnánk, hogy Illés tökéletes eszköz volt Isten kezében, és hite 100%-os volt? Sőt, mégegy tanulság, Illés nem bízta el magát:     "Az az előzékeny magatartás, amelyet Isten követe tanúsított a gonosz király iránt, tanítást rejt magában mindazok számára, akik, miközben Isten szolgáinak vallják magukat, nagyra értékelik önmagukat."

És ami történt ezután..

"A király elmondta feleségének a nap eseményeit. Beszámolt Isten hatalmának csodálatos megnyilatkozásáról, amely bebizonyította Izráelnek, hogy Jahve az igaz Isten, Illés pedig kiválasztott szolgája. Amikor a király elmondta a királynénak, hogy megölték a bálványimádó prófétákat, a megátalkodott, konok Jézabel bőszült haragra gerjedt. Nem volt hajlandó a Kármel-hegyi eseményekben meglátni Isten intézkedését. Hajthatatlan maradt. Vakmerően kijelentette: Illésnek meg kell halnia. "

Jézabel és a megölt Baál papok jól mintázzák azokat az embereket, akiknek semmilyen Isteni csoda sem elegendő ahhoz, hogy hátat fordítsanak gonosz énjüknek. Egyszerűen annyira egyesültek a gonosszal, hogy képtelenek belátni annak gonosz mivoltát. Lucifer is túl vak volt büszkesége fényében, hogy meglássa Isten igazságosságát.

"Azt gondolná az ember, hogy, miután Illés olyan rettenthetetlenül bátor volt és olyan tökéletesen győzött királyon, papokon és népen, többé már nem vehet erőt rajta a csüggedés, és senki nem tudja őt megfélemlíteni. De ő - aki Isten szerető gondoskodásának sok bizonyságát tapasztalta - nem volt mentes az emberi gyengeségektől és ebben a sötét órában hite és bátorsága elhagyta."

Ismerős ez a fajta emberi feledékenység a Bibliai feljegyzésekből? Gondoljunk az Egyiptomból kivándorolt népre, hogy a csodák ellenére is hányszor elfordultak Istentől? Gondoljunk csak a tanítványokra. Hányszor voltak hitetlenek, annak ellenére, hogy Jézus pedig ott volt velük? Hányszor kellett Jézusnak a tanítványok kicsiny hitük miatt megfednie Őket? Amikor jött a vihar a tengeren, és a tanítványok az utolsó pillanatban fordultak Jézushoz azzal a kérdéssel, hogy "nem törődsz vele, hogy elveszünk?" Egy régészeti lelet alapján megállapítható, hogy Jézus valószínű egy "kabinban"aludhatott. Valószínűleg a tanítványok mindent megpróbáltak először, például a vízet kimeríteni, majd amikor már tényleg minden veszettnek tűnt, fordultak Istenhez. Jézus ezért feddi meg Őket: "kicsinyhitűek". Jézushoz kellett volna fordulniuk azonnal; ahogy nekünk is, hogyha az élet vihara tombol. Megtörtént-e már az velünk, hogy olyan dolgok történtek az életünkben, amelyről egyértelműen elmondható, hogy igen, Isten végtelen szeretete miatt tapasztalhattuk meg; mégis nem sok idővel később, mintha nem is történt volna semmi, teljesen a csüggedés és a hitetlenség kerített hatalmába?

Nézzük tovább, mi történt Illéssel:

Mi így utólag pontosan jól tudjuk,mit kellett volna Illésnek tennie:            "Illésnek nem lett volna szabad a kötelesség helyéről elmenekülnie. Jézabel fenyegetésének hallatára oltalomért kellett volna fordulnia ahhoz, aki megbízta Jahve becsületének megvédésével. Azt kellett volna mondania a követnek, az Isten, akiben bízik, meg fogja oltalmazni a királyné gyűlöletével szemben. Tudnia kellett volna, hogy Isten nem hagyja el. " De nem ez történt;elmenekült, és tényleg elmondható, hogy depresszióba esett, és gyakorlatilag a halálát kérte Istentől...

"Attól az ellenhatástól, ami gyakran jár a nagy hit és fényes eredmények nyomában, Illés sem volt mentes. Attól félt, hogy nem lesz tartós a Kármelen elkezdődött reformáció, és erőt vett rajta a csüggedés. Korábban a Pisga csúcsáig emelkedett, most pedig lent volt a völgyben. Amíg a Mindenható ihlette, kiállta a hit legkeményebb próbáját. Most pedig, amikor elcsüggedt, elengedte Isten kezét. Jézabel fenyegetése csengett fülében"

Illés sem volt tökéletes. Pedig tudjuk, hogy a mennyben van, Isten magához vette Őt. A nagy hitpróbák után elengedte Isten kezét. És igen, félt az emberi bosszútól. Nem Istennel volt a baj, Illés engedte el a kezét. S ennek az eredménye: "Teljesen kimerülve ült le egy fenyőfa alá pihenni. Amint ott ült, kérte Istent, hadd haljon meg. "Elég most már, Uram! - mondta. Vedd el életemet, mert nem vagyok jobb elődeimnél!"

Felfigyeltem erre a kifejezésre: "amikor elcsüggedt, elengedte Isten kezét". Nem azt mondja, hogy elengedte Isten kezét és és elcsüggedt, hanem még fogta Isten kezét, amikor elcsüggedt. Hogyan értelmezzük ezt? Attól, hogy fogod Isten kezét, még érni fognak próbák és a gonosz fog kísérteni. A kérdés csak az, te mit fogsz tenni? Még jobban megragadod Isten kezét, vagy pedig elengeded azt? Isten sohasem engedi el a kezünket, egyedül mi vagyunk azok, akik el tudjuk engedni az Ő kezét, mivel szabad akaratunkban képesek vagyunk erre.

"Mindenkit érnek keserű csalódások, és olykor mindenkit hatalmába kerít a csüggedés; amikor fájdalom az ember sorsa, és nehéz hinnie, hogy Isten még mindig jóságos segítője földi gyermekeinek; amikor annyira gyötrik a bajok, hogy inkább kívánja a halált, mint az életet. Ilyenkor sokan elengedik Isten kezét, és a kétely rabságába, a hitetlenség fogságába esnek. Ha ekkor megnyílna lelki szemük, és felfognák Isten intézkedéseit, megmentésükön fáradozó angyalokat látnának, akik lábukat az örök hegyeknél is erősebb alapra helyezik. És akkor új hit, új élet ébredne bennük. "

Mi volt Isten válasza Illés depressziójára? Az erre való válaszában mutatkozik meg szerető Isteni mivolta, hiszen szerető Barátként kereste fel Illést; és ez a hozzáállás ránk is vonatkozik: "Most sem szerette kevésbé, mint akkor, amikor imájára válaszként tűz lobbant az égből és fénnyel árasztotta el a hegytetőt. Most pedig, amikor Illés ott aludt, szelíd érintés és kedves hang ébresztette fel. Rémülten felugrott, mintha menekülni akarna. Megijedt, hogy az ellenség rátalált. De a fölébe hajló szánakozó arc nem ellenség arca volt, hanem baráté."

Mi az üzenete Istennek számunkra:

"A legsötétebb napokban se félj! Akkor sem, ha a látszat nagyon ijesztő. Higgy Istenben! Ő tudja, mire van szükséged. Nála van minden hatalom. Szeretete és könyörülete végtelen, kimeríthetetlen. Ne félj attól, hogy ígéretét nem váltja be! Ő az örök igazság. Soha nem változtatja meg szövetségét, amelyet az Őt szeretőkkel kötött. "

Miért beszéltünk Illésről? Mert tudjuk, hogy mennyire sok mindent tudott Isten általa elérni. Egyetlen emberként tökéletesen elég volt Isten számára tömegekkel szemben. Ma is, ha csak egy ember őszintén elhívatottnak érzi magát arra, hogy Istenért munkálkodjon, akkor az emberi hibák ellenére is meg fogja áldani Isten őt. Láthattuk Illés történetéből is bebizonyosodott: Isten az elhívatottakat teszi alkalmassá.  Mindenkinek más körülményei vannak, van aki tanul, van aki édesanya, vagy dolgozik. Hogyan szolgálhatunk mi Isten művében? Ha már az apró lehetőségekben tudunk beszélni Jézus szeretetéről, kedvesen és tisztelettel élünk embertársaink iránt, igyekszünk jót tenni, és sugározni magunkból egyfajta nyugodtságot, amelyet Krisztus békessége ad, akkor lehet csak egy apró "magot" ületünk el az emberek szívében, a többi a Szentlélek dolga. Megtettük az első lépést. Az is fontos, hogy ez Sátánnak nem fog tetszeni; biztosan fog adni nehézségeket, "hegyeket". De Illés történetéből is láthatjuk, hogy Isten szerető. Nem haraggal tekint ránk, és ha elcsüggedünk is, Ő akkor is nagyon szeret bennünket, és meg akar erősíteni.

Istennek pedig mindenre van válasza, szerető apaként gondol ránk. Hiszen ha mi bűnösként mindennél jobban tudjuk szeretni a gyermekeinket, vajon Isten tökéletes mivoltában mennyire tud szeretni bennünket? Mennyire vagyunk fontosak annak, aki az életét adta értünk?

http://www.nicelife.hu/cikkek/bizodalom/illesen.php

Bob Gass: Te nem mentheted meg magad!

„…ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez.” (Efézus 2:8)

Ha egy életmentő meg akar menteni, nagy hiba, ha segíteni próbálsz neki. Először ez talán nem tűnik problémának, hiszen végtére is általában arra szoktuk biztatni az embereket, hogy segítsenek magukon. De ha mély vízben kapálódzol, könnyen elfáradsz, és gyorsabban elsüllyedsz – sőt még másokat is lerántasz magaddal. Ezért mondja az életmentő, hogy hagyd abba a küszködést, és bízz benne.

 Értsd meg: Istennek nincs szüksége a te segítségedre ahhoz, hogy megmentsen!

A Biblia azt mondja: „Elvette bűneinket… és életre keltett Krisztusban. Ezt ő egyedül végezte el, a mi segítségünk nélkül… csak annyit kell tennünk, hogy bízunk benne… Isten ajándéka ez az elejétől a végéig!

Nem mi játsszuk a főszerepet. Ha rajtunk múlt volna, akkor most azzal kérkednénk, hogy mi tettük mindezt!” (Efézus 2:4-9 TM).

Amikor Nikodémusz elment Jézushoz, hogy a megváltásról beszélgessen vele, azt gondolta, Jézus majd azt fogja mondani, hogy bizonyos vallásos tantételeket és cselekedeteket kell betartania. Amit ez a kiváló vallási vezető képtelen volt felfogni, az a megváltás mindent átölelő lényege: hogy nem tudjuk kiérdemelni azt, hogy Isten elfogadjon. Őt nem fogják meghatni a jó cselekedeteink; az Ő szemében: „…minden igazságunk olyan, mint a szennyes ruha…”(Ézs64:6).

 Ez valóban alázatra késztető gondolat!

Robert Lowry írta: „Semmi sincs, ami engesztelés lenne bűneimért, csak Jézus vére. Összes jótettem sem elég, csak Jézus vére. Ó, drága ez az áradat, hófehérre mos engem. Semmi más ilyen forrást nem találok, csak Jézus vérét.”*

 Pál azt írja: „… Isten kegyelme… ingyen ajándék…” (Róma 3:24 NCV), és ezt az ajándékot ma neked is kínálja. Elfogadod? *

 Robert Lowry ismert énekét magyarul is énekeljük. Műfordítása: „Mi tisztít meg bűnömtől? Csak a bárány Jézus vére. Hol gyógyulok meg ebből? Jézusomnak sebeibe’! Ó, drága ez az ár, itt jóvá lesz a kár, itt megnyugszik lelkem a Bárány Jézus vérében.”

Ámen-Hős leszel!

Carl Eichhorn: Nagy dolgokat várj Istentõl!

Isten véghetetlen bõséggel mindent megcselekedhetik ... a mi bennünk munkálkodó erõ szerint.

(Ef 3, 20)

Az imádkozó ember csak akkor fordul bizalommal Istenhez, ha Isten csodálatos erejének megtapasztalásában él. Pál apostol megtapasztalta ezt az erõt. Általa lett az üldözõbõl Jézus nevének hitvallója. Amit senki nem tartott lehetségesnek, amit maga Pál is kizártnak tartott, azt Isten megtette. Ez az erõ szakadatlanul munkálkodott benne, ezért kiált fel így: "Mindenre van erõm a Krisztusban, aki engem megerõsít!" Máskor pedig: "Felettébb diadalmaskodunk az által, aki minket szeretett." Ezért bízott abban, hogy Isten mindent megtehet (2 Kor 9, 8); az apostol sziklaszilárdan hitte ezt. Imádkozásán, mint ragyogó korona, ott van Isten dicsõítése és imádása. Isten véghetetlen bõséggel mindent megtehet, azaz feljebb, mint valaha is megtapasztalhattuk.

Megtapasztaltuk már mi is Isten kegyelmének ezt a csodálatos erejét, amellyel új embert teremt? Új mederbe sodorta-e életünk folyamát ez az erõ? Megtörtént bennünk is az a nagy változás, amit Pál ezekkel a szavakkal ír le: "A régiek elmúltak, íme, újjá lett minden"? Amire semmiféle emberi rábeszélés vagy ékesszólás nem képes, amit az ember legjobb szándéka sem vihet véghez, azt elvégzi Isten hatalma. Elveszi belõlünk a kõszívet és ad helyette újat, mely készségesen követi az Õ vezetését. Azután naponta új erõt és új bátorságot ad arra, hogy legyõzzük a gonoszt. Segít elhordozni a nehézségeket. - Csak ha átéltük és mindig újra átéljük Istennek ezt az erejét, tudunk igazán bizalommal imádkozni.

Életünk legnagyobb csodája: az ember szívének megújulása. Aki ezt megtapasztalta, abban eldõlt az a kérdés, hogy léteznek-e csodák vagy sem, mert saját magában látja Isten csodálatos hatalmának legnagyobb bizonyítékát. Halálosan beteg lelke csodálatosan meggyógyult és most naponta Isten gyógyító erõibõl él. Aki a legnagyobbat megtette, hogyne tenné meg a többit is? És ahogyan megmentette az én lelkemet, úgy másokat is életre vezethet.

 Imádságunk meghallgatásában is túlmegy azon, amit kérünk vagy elgondolunk. Isten bennünk munkálkodó ereje által - ami által fenntart és mindenen átsegít - fogalmat alkothatunk arról, hogy ennek a hatalomnak nincs határa. Mindent úgy tud, és úgy akar irányítani az életünkben, hogy célhoz érjünk.

Carl Eichhorn: "Isten műhelyében" c. könyvéből

http://www.keresztenydalok.hu/ahitatok/eichorn

Ne félj! (1)

A NE FÉLJ -ek után keresek a Bibiliában.

Mózes első könyvében csak 8-szor fordul elő, Isten 4-szer mondja, üzeni, egyszer Ábrámnak, egyszer Hágárnak, egyszer Izsáknak és egyszer Jákóbnak.

 1Móz 15,1 – Ezek után az események után így szólt az ÚR Ábrámhoz látomásban: Ne félj Abrám! Én vagyok a pajzsod: jutalmad igen bőséges.

 1Móz 21,17 – De Isten meghallotta a fiú hangját, Isten angyala pedig kiáltott a mennyből Hágárnak, és így szólt hozzá: Mi van veled, Hágár? Ne félj, mert meghallotta Isten a fiú hangját ott, ahol van.

 1Móz 26,24 – Azon az éjszakán megjelent neki az ÚR, és ezt mondta: Én vagyok atyádnak, Ábrahámnak Istene. Ne félj, mert én veled vagyok, megáldalak téged, megsokasítom utódaidat szolgámért, Ábrahámért!

 1Móz 35,17 – A nehéz szülés közben ezt mondta neki a bába: Ne félj, mert most is fiad lett!

 1Móz 43,23 – Ő azt felelte: Legyetek nyugodtak, ne féljetek! Istenetek, atyátok Istene adta azt a kincset zsákjaitokba. A ti pénzetek eljutott hozzám. Majd kivezette hozzájuk Simeont.

 1Móz 46,3 – Ekkor azt mondta: Én vagyok az Isten, atyádnak Istene! Ne félj lemenni Egyiptomba, mert nagy néppé teszlek ott!

 1Móz 50,19 – De József így szólt hozzájuk: Ne féljetek! Vajon Isten vagyok én?

 1Móz 50,21 – Most hát ne féljetek, eltartalak én benneteket és gyermekeiteket! Így vigasztalta őket, és szívhez szólóan beszélt velük.

Miért is ne féljek? Amit Istenről megtudtam ezekből a bíztatásokból:

- Mert Isten pajzs, oltalom és jutalmat ad. Ezt azután mondja Isten Ábrámnak, miután kiszabadítja Lótot és nem fogad el jutalmat az emberektől.

- Mert meghallgat, ott ahol vagyok

- Velem van, megáld.

http://csendespercek.wordpress.com/2009/01/26/ne-felj-1/

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

Beléptél az áldás időszakába, amelyben az ajtók megnyílnak olyan lehetőségekre, amelyek által szellemi és természetes szinten is előre haladhatsz. Meg fogsz lepődni és gyönyörködni fogsz, ahogy végigmész ezen a rendkívüli időszakon. Ez a kijelentés és megoldás ideje, mivel azok a dolgok, amik úgy tűntek, hogy túl vannak azon, amit meg tudsz ragadni, most a számodra elérhető körön belül lesznek, és a szabadság érzetét hozzák el, amelyre már nagyon vágytál. Közeledj Hozzám, mondja az Úr, mert Én világosságot adok, felismerést, és igazságot ott, ahol minden borongósan homályosnak látszott.

János 14:6 Jézus így válaszolt: "Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.

Ámen! Dicsőség Istennek mindenért!:)

Áldott, bekes hetveget kivanok es szeretettel kuldom Gyuri Naplojabol ezt a sokat igero, gyonyoru profeciat. :)

Készítette: Lisa Australia

Kereszteny dalok

A csodálatos fal

Ellenséges csapatok közeledtek a faluhoz. Az emberek szörnyű dolgokat beszéltek kegyetlenségükről. Sokan elmenekültek, és üresen hagyták házaikat. A falu szélén lakott egy öreg néni unokájával.

- Úgy gondolom - mondta a nagymama unokájának -, nekünk kell megvédelmezni a falut. Térdeljünk tehát le és imádkozzunk!
Elővette öreg imakönyvét, föltette szemüvegét és rákezdett az egyik egyházi énekre:
- Építs falat körénk és ments meg ellenségeinktől!
Ó nagymama, milyen jó lenne, ha a Jóisten valóban falat építene körénk! Annál inkább jó lenne ez, mert a mi házunk a legelső és itt lesznek a legéhesebbek a farkasok.
- Ne csüggedj, gyermekem, Istennél semmi sem lehetetlen, még ez is megtörténhet.
Közben odakint havazni kezdett. Föltámadt a szél és hordani kezdte a havat. Az ellenséges csapatok is megérkeztek. Ezt onnan tudták meg, hogy kiáltozást és jajgatást lehetett hallani a faluból. Egy teljes órán keresztül hallani lehetett a lovak dobogását és a puszták ropogását.
A nagymama házában azonban minden rendben volt. Egyetlen ellenséges katona se tette be a lábát. Nyugodtan lefeküdtek tehát és így várták a reggelt. Ekkor aztán fölkelt nagyanyó, és óvatosan kinyitotta a konyhaajtót. De mi az? Megvakult talán? Megdörzsöli szemét és sehogy se érti, miért nem lát az utcára. Hamarosan erre is rájött. A ház teljes hosszában egy hatalmas hóhegy emelkedett, amit a szél hordott össze, és teljesen elzárta a házat a világtól. Ez volt az a fal, amelyet Isten épített benne bízó gyermekei megmentésére. Így aztán megmenekültek az ellenség támadásától és megköszönték Istennek, hogy meghallgatta imádságukat.

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Fortuna & Lorika.Győzött a Király..

JÉZUS ÉL !!!!!! ÖRÖKKÉ !!!!!!