Gyöngyszemek

A szépet nem az emberek hozták létre szavazattöbbséggel, hanem Isten teremtette bele a világba.

BÍZZ A PILÓTÁDBAN

Gal 3,2-9.

2 Csak azt szeretném megtudni tőletek: a törvény cselekvése alapján

kaptátok-e a Lelket, vagy az ige meghallásából származó hit alapján? 3

Ennyire esztelenek vagytok? Amit Lélekben kezdtetek el, most testben

akarjátok befejezni? 4 Hiába tapasztaltatok ilyen nagy dolgokat? Ha így

volna, valóban hiába. 5 Tehát az, aki a Lelket adja nektek, és hatalmas

erőkkel munkálkodik közöttetek, vajon a törvény cselekedetei, vagy a hit

igéjének hallása által teszi-e ezt?

6 Így van megírva: "Ábrahám hitt az Istennek, és Isten őt azért igaznak

fogadta el." 7 Értsétek meg tehát, hogy akik hitből valók, azok Ábrahám

fiai. 8 Mivel pedig előre látta az Írás, hogy az Isten a pogányokat hit

által igazítja meg, előre hirdette ezt az evangéliumot Ábrahámnak:

"Általad nyer áldást a föld minden népe." 9 Eszerint a hitből élők

nyernek áldást a hívő Ábrahámmal.

                        BÍZZ A PILÓTÁDBAN

Tudom, kiben hiszek, és meg vagyok győződve, hogy neki van hatalma

arra, hogy a rám bízott kincset megőrizze arra a napra. (2Tim 1,12)

Sűrű, vastag felhők takarták be a repülőt, amelyikkel hazafelé

repültem. Az utasok elhallgattak, ahogy a gép akadozva elindult, és

felemelkedett a sötét égbe. Amikor a reptérhez közeledtünk, futó

pillanatokra láttam az alattunk levő földet, de még mindig nagyon távol

éreztem magam az otthonomtól. Az utasok hitén gondolkoztam, amit a

képzett pilótákba, és a légi személyzetbe vetettek. Nem tétováztunk,

hogy életünket a kezükbe tegyük.

A világ különböző részein naponta emberek ezrei helyezik bizalmukat a

légi személyzetekbe. Megszokottan helyezzük életünket egyszerű halandók

kezébe. Miért van az, hogy mégis néha nehezünkre esik szerető Istenünk

gondoskodására bízni magunkat? Legfőbb pilótánk arra vágyik, hogy

biztonságosan haza vezethessen bennünket. Elég bátrak vagyunk, hogy

rábízzuk életünket a Teremtőnkre?

Imádság: Istenünk, hálát adunk szeretetedért, és gondoskodásodért,

amivel körülveszel bennünket, még akkor is, amikor nem vagyunk ennek

tudatában. Segíts, hogy bízzunk benned már ebben az életben, és az

eljövendő örökéletben. Ámen.

Életünk mely területét kell jobban Istenre bíznunk?

Roland Rink (Gauteng, Dél-Afrika)

www.csendespercek.hu

Hit Gyülekezete- Szívem legmélyéből

Élet a síron túl.Rutinműtétből halálba.avi

Rodney H. Browne - Vallásosság - 3

Idézetek a szeretetről

Sokan azért mennek tönkre, mert az igazságot senki sem mondta meg nekik szeretettel. 

Morzsák az élet kenyeréből Összegyűjtötte: Vida Sándor

Az Úr Jézus halála nyitotta fel Isten szeretete zsilipjeit, hogy a szeretet teljes árja rázúduljon minden bűnösre. 

C. H. Spurgeon: Minden utadban nyugalmat ad

"Megnyugtat téged, ha az orcám megy veletek?" (2Móz 33,14).

Drága ígéret ez! - Uram, add, hogy a magamévá tudjam tenni!

Időnként el kell hagynunk lakóhelyünket, mert nincs itt maradandó városunk. Gyakran akkor kell elköltöznünk, amikor a leginkább otthon érezzük magunkat valahol. De van erre a bajra orvosság: maga az Úr jön velünk. Ő velünk van, bárhová visz utunk, velünk marad jótetszése, kegyelme, közössége, gondviselése és hatalma. Ez sokkal többet jelent, mint amit szavakkal ki lehetne fejezni: azt jelenti, hogy megvan mindenünk. Ha Isten jelen van életünkben, miénk a föld és a menny. Jöjj velem Uram, és parancsoljál velem, hogy arra menjek, amerre Te akarod.

Igehelyünk azt is ígéri, hogy így megtaláljuk a nyugalmat. Ez a nyugalmunk a teremtő, cselekvő és megőrző Istenben van. Jelenléte nyugalmat ad, még ha menetelünk, vagy éppen csatában vagyunk is. Nyugalom! Milyen áldott ez a szó! Élvezheti-e valaha ezt a halandó ember? Igen, mert ígéretünk van rá, tehát hittel elkérhetjük Istentől. A nyugalom a Vigasztalótól, a Békesség Fejedelmétől és mennybeli Atyánktól jön, aki maga is megnyugodott a teremtés hetedik napján minden munkájától. Istennel lenni nyugalmat jelent, a szó legigazibb értelmében.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

Lifesong - Casting Crowns

Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus

Hiney Lo Yanum

Cselekvő hit – T.D.Jakes

„A te hited teljessé tett téged.” – egészségessé tett téged Lukács 17:19 (… a te hited téged megtartott – Károli ford.)

Helyezd a hitedet akcióba! Erről beszélek ma. Minden a hittel kezdődik, a hit nyit legális ajtót, hogy belépj Isten királyságába. Hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni (Zsid 11:6). Nincs más lehetőség erre a világban.  Megtisztíthatod az életedet, befejezheted az alkoholizálást, a drogozást, az emberek becsapását, és nagyon erkölcsös, becsületes ember lehetsz – mégis nagyon távol Istentől. Őt mindez nem hatja meg.

Vannak, akik nem hisznek Jézusban, és mégis sokkal tisztább életet élnek, és odaszántabbak a céljaiknak, életfilozófiájuknak, mint mi, keresztények. De a mi megkülönböztető jelünk a hit. Hiszünk Jézus Krisztus kiontott vérében, a Biblia mondja: szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk vallást az üdvösségre (Róm 10:10).

Van összefüggés a szív és száj között. Ami a szívemben van – szívemben hiszem, hogy Jézus meghalt értem -, hiszek az igazságra és a számmal megvallom, és ez üdvösséget szerez nekem. Ha hiszek Istennek, akkor ez az igazságosság felé visz. És ez nem az Újszövetségben kezdődött: Ábrahám hitt Istennek és az tulajdoníttatott igazságul. Pl. ha van kuponod a vásárláshoz, két kiló liszttel jössz ki a boltból, egy kiló helyett. A kupon pótolja a pénzt, elfogadják a pénz helyett fizetőeszközül.

Nekem nincs saját igazságom Isten előtt, amit oda tudnék vinni, de Jézus kitalált egy „kuponrendszert”, ami a megváltás. S azt mondta: ha hiszel bennem és hit által jössz hozzám, adok neked igazságosságot. Bár nem vagy igaz, de annak jelentelek ki, ha hit által jössz hozzám. Nem lehetsz vérrel megmosott, megváltott keresztény hit nélkül. Ez lehetetlen.

Pedig sokan ilyenek a gyülekezetben. Úgy tesznek, énekelnek, mint mi, felemelik a kezüket, sőt adakoznak is, mint mi. Sőt még szolgálnak is közülük, de ez nem teszi őket kereszténnyé. Ez csak annyit jelent, hogy fegyelmezett vagy. Ami kereszténnyé tesz, hogy hiszel Jézus Krisztusban, és elfogadod Megváltódnak, aki érdemeid nélkül tett Isten előtt igazságossá.

Mi is a hit? A démonok is hisznek. Pedig nem tudnak megmenekülni – ők nem az igazságosságra hisznek. Mi igen. Vagyis hisszük, hogy Jézus megváltoztat, megszabadít. Nem csak abban hiszel, hogy Isten létezik. Ez még kevés. Ha nem párosul ezzel cselekedet, ami illik a hitedhez – a hit cselekedetek nélkül halott.

Értsd meg: a hit fontos Istennek. Ha két hívő van csak egy városban, képesek azt a feje tetejére állítani. Vajon mit tud 7000 hívő tenni egy várossal? Ha egy akarattal összejönnek bármelyik vasárnapon. Ha végre egy akaraton lennénk, félretolnánk a kicsinyes dolgainkat, és csak Isten dolgaiban lennénk elfoglalva – meg tudnánk változtatni a várost, az egész generációnkat!

Ha nem csak a saját kis dolgainkért imádkoznánk, hanem megdorgálnánk azokat az erőket, amelyek a dolgok mögött munkálkodnak – meg tudnánk változtatni azokat a dolgokat. Hatalmat vehetnénk ezen a vidéken, hogy felszabaduljanak a pénzügyeink, ingatlanjaink, munkahelyeink, és meggyógyulnának a betegek, a halálos betegek is. A gyermekek becsületességben járnának. Meg tudnánk dorgálni az ellenséget, ami a házasságokban rombol – hit által. Végre hitben járj, és ne látásban!

De annyira hozzá vagyunk szokva, hogy a szerint cselekedjünk, amit látunk, hallunk, amit a hírekben látunk, hallunk, a természetes érzékszerveink szerint, és nem a szellemi érzékszerveink szerint élünk. Ezért jár körbe az Úr Szelleme, keresi a hívőket. Azokat, akik bár tele vannak fájdalommal, csődhelyzettel – de akkor is hisznek Istennek, hogy amit megígér, azt meg is teszi. Hisznek az Igének.

„Hiszem, hogy képes vagy minden képzeletet felülmúlóan cselekedni. Nem érdekel, mit mond az orvos, a főkönyvelő, az ügyvéd – én még akkor is hiszek neked. S amikor mindennek vége lesz, én győztesen fogok kijönni ezekből a helyzetekből. Csomagolj össze sátán, eltávozol most!” Döntened kell az elmédben. Te csupán gyülekezetbe járó ember akarsz lenni, vagy hívő? Az ellenséget nem nagyon érdekli, hogy gyülekezetbe jársz, vagy bevásárlóközpontba. Az ördögöt nem rémíti meg. Sokan járnak gyülekezetbe. De döntened kell, hogy hívő akarsz-e lenni, és szaván akarod-e fogni Istent!

Igazából nincs nagy hitre szükséged, ha egészséges vagy, a pénzügyeid rendben vannak, a házasságod úgy működik, mint az óra. De ha olyan helyre mégy, ahol a pokol erői elszabadultak, ott SZÜKSÉGES hinni. Sokan úgy gondolják, nincs szükség Isten természetfeletti beavatkozására, mert nem akarnak megnyúzni minket, és fejjel lefelé keresztre feszíteni – hogy az ördög már nyugdíjba ment. A  laodiceaiaknak azt mondta Isten: azt hiszitek hogy gazdagok vagytok, pedig mezítelenek (Jel 3:17).

Az ellenség nem hagyta abba, hogy téged tönkre tegyen és támadjon! De a természetes szintű támadásról áthelyezte a területét az elméd, békességed, nyugalmad, érzelmeid, gondolkozásod támadására. Ezért kapnak sokan korán szívinfarktust, halnak meg korán, ki vannak facsarva korán, akár már 35 évesen. Van egy szellem, ami kiszívja az erődet, véredet, az ellenség meg akarja rabolni a legjobb éveidet. Végre el kell döntened: ami sok, az sok! Végre fel kell venned a hitet, és vissza kell szerezned, amit az ellenség ellopott. Sok passzív keresztényt látok, többet, mint odaszántat.

A Biblia azt mondja: a királyságba erőszakkal lehet betörni – szükség van ilyen emberekre, radikális emberekre, akik végre elindulnak, csinálnak valamit, mondanak valamit. A hit nemcsak főnév, Ige is. Cselekvő Ige: azt jelenti, tenni, megragadni valamit, ragaszkodni valamihez. Mint egy bulldog: elszánt, fáradhatatlan hit, amikor végre a hited tárgyába belemerítheted hit fogaidat, és addig rázod, míg fel nem adja az ellenség – „add vissza a családomat, házamat, munkahelyemet, pénzemet, egészségemet!” – mondhatod.

Ugye te nem azok közé tartozol, akik várják Istent – passzívan -, mert így el lehet pusztulni. Döntsd el, hogyan élj. Isten vár rád. Döntsd el, hogy ki fogsz jönni ebből.

Három leprás ült a kapuban, az éhínség kellős közepén, egyre gyöngébbek és gyöngébbek lettek. A halál már körbe tekerte őket. De az egyik azt mondta: miért ülünk itt, míg meghalunk? Ha meg kell halni, akkor én a valamiért való küzdelemben akarok meghalni. Nem alszom magam a halálba. Nem fogom feladni az álmaimat és meghalni. Nem halok meg, hanem élek.

A hit akkor működik, ha cselekszel. A hit nem attól van, hogy csupán hiszel, hanem ha dolgoztatod a hitedet. Olyannak kell lenned, mint Naámán, aki ült leprásan Szíriában, és nem volt pénz, ami segített volna rajta. Hitben kell cselekedned. Szükséged van csodára. Isten képes olyan csodát tenni, amit a pénz nem tud – gondolhatta Naámán. Ő gazdag volt, és hatalmas, a bölcsességet mégis egy kis izraeli szolgálólánytól kapta. Ez a kislány azt mondta: a helyedben én Istenhez mennék.  Le kell menned Izraelbe, van ott egy próféta, aki meg tud gyógyítani. El tudjátok képzelni? Naámán főparancsnok volt, és most egy kislány térdeihez került. Döntést kellett hoznia: vagy önző, és keményfejű lesz, és azt mondja: én egy szolgálólánytól nem fogadok el tanácsot. Vagy radikálisnak kell lennem, és hallgatok rá, hogy áttörésem legyen.

Voltál már olyan nagy bajban, hogy nem érdekelt, honnan jön a jó tanács?

Ha bajba kerülnék, nem érdekelne, hogy izzadok. Jézushoz is úgy mentek: semmi mást nem akartak, csak szabadulást. Mindegyikünk csodára vár. Életünk valamilyen területén szükségünk van Isten érintésére. MINDENÁRON-ÉRINTÉST-AKAROK itt és most Istentől!

Öntsd át végre a hitedet cselekedetbe. Jézus elhagyta Jeruzsálemet, átment Szamárián. Ott a zsidóknak semmi keresnivalója nem volt. S ott Jézus tíz leprással került össze. A leprásoknak előre kellett kiáltani, hogy ők leprások: „tisztátalan, tisztátalan!” – kiáltották. Az emberek szíve megtelt rettegéssel, amikor ezt meghallották, hiszen fertőző bajról van szó, és kitértek az útból. A lepra szörnyű betegség, amely megeszi a testet, leesik az ujja, kiesik a szeme annak, aki megkapja. Senki nem akarta megérinteni őket. Aki kapcsolatba került velük, már nem mehetett vissza az életbe, velük kellett maradnia. Olyan kolóniában, ahol mindenki ugyanolyan betegségben szenvedett.

Miért akarnak az emberek olyan társaságban lenni, amely nem képes megszabadítani?

Jézus éppen Szamárián ment keresztül. Jézus a leprások kolóniájához ment? Szeretném azt mondani, de nem. Jézus egyszerűen csak át akart menni Szamárián. Nem keresett leprásokat. Mit teszel, amikor elveszíted az örömödet, erődet, kapcsolataidat, életedet? Amikor az összeomlás szélén vagy? És Jézus még csak nem is megy abba az irányba, ahol vagy. Biztosan nagyon frusztrálna. Mondanád: hűséges vagyok, szolgállak téged, és mindenkit megáldasz rajtam kívül, és még csak erre sem jössz. Pedig szükségem van a segítségre.

Jézus közeledett hozzájuk, és a leprások nem kiáltoztak – felrúgták a törvényt, a szokásokat. Amikor a helyzeted már elég rossz, szükséges a protokollt felrúgnod, hogy áttörésed legyen. „Légy irgalmas, Jézus!” – kiáltsd. Akármilyen vérmérsékletű is vagy – kiáltsd: „Uram, légy irgalmas! Tudom, hogy nem hozzám akarsz most jönni, nem vagyok most a naptáradba előjegyezve, de kis kegyelmet tudsz adni nekem?” Kiálts Istenhez: „Adj kegyelmet Uram! Szükségünk van rád!” A Bibliában jó néhány olyan esetről olvashatsz, aki kiáltott, pl. a vak Bartimeus: „Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!” A többiek rászóltak, hogy hallgasson. De ő csak kiabált. Lehet, hogy már a temetésedet tervezed, feladod – rájössz, hogy nem vagy képes megmenteni a házasságodat, házadat, gyermekeidet. De azt mondd magadban: „ami sok az sok! Ördög vedd le a kezedet rólam!”

Dönts és indulj el: „ami sok az sok – eleget tűrtem, sokat veszítettem már. Az ördög sokat rabolt.” Nyisd ki a szádat, mert élet és halál a szádban van. Kiálts: „Uram irgalmazz! Légy kegyelmes!” Lásd meg a helyes sorrendet: nem Jézus kezdte el, hanem a leprások. Ezért akarja az ördög, hogy ülj le, és csendben várd az Urat.

„Nézd Uram, az ördög elvette a gyermekemet, az örömömet, sikereimet, pénzemet, légy irgalmas! Lásd meg az állapotomat, krízisemet, fájdalmaimat, kudarcaimat. Vannak kiütéseim, fekélyeim, büdös, elgennyesedett sebeim.” Arra van szükséged, hogy a ronda, szörnyű dolgaidat mutasd oda Neki. A Biblia azt mondja, a leprások már messziről kiáltottak, s amikor Jézus meglátta őket – Jézus nem töltött időt velük, nem érintette meg őket, nem is foglalkozott a leprával – PARANCSOLT nekik: menjetek, mutassátok meg magatokat a papnak.

Mikor Isten mondja, hogy tégy meg valamit – tedd meg. Lehet, hogy nincs összefüggésben azzal, amiért imádkozol. De ha Isten azt mondja: szeretném, hogy tedd meg – ne mondd, nem ez a megfelelő idő, vagy más kifogást. Ha Isten mondja, hogy tégy meg valamit – tudod, ugye, hogy az engedelmesség jobb, mint az áldozat?

Tehát a leprások elfordultak tőle, és elmentek. Először jöttek Jézushoz, aztán irányt változtattak, és elmentek Jézustól. Először a csodáért mentek – de már a csoda üldözi őket. Ha engedelmeskedsz Istennek, amiért futsz, az a dolog fog téged üldözni. (Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek életem minden napján.) Ne kérdezz, ne vitatkozz, ne kételkedj, ne tárgyald ki az áldásodat – csak tedd. Dicsérd azért Őt, amit kértél Tőle.

Az Úr gyakran ad szót neked. És úgy tűnik, nem működik. De ha így tűnik is – működik! Jézus azt mondta: menjetek és mutassátok meg … Akkor még leprások voltak. De amikor elmentek, a Biblia azt mondja: miközben mentek, közben gyógyultak meg. Tehát: ha nem indulsz el, és nem mégy, nem fogsz kapni semmit. Minden lépéssel egy kicsivel jobban lettek.

Egy igaz ember léptei az Úr által vannak irányítva, és gyönyörködik az Úr annak az útjában (Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli. Zsolt 37:23). Merj csak egy lépést tenni az ígéretnek megfelelően, amit az Úr mondott neked! Nem kapták meg azonnal a gyógyulást. Amíg mentek, az ujjaik kezdtek kinőni, a hiányzó testrészeik, a hús kezdett visszanőni.

Most már ne állj meg. Aki elkezdte a jó munkát, be is fogja végezni. Tartsd a lépést! És jönnek vissza a veszteségeid. Időre van szükség, de vissza fognak jönni, amíg az Úr akaratában maradsz, jönnek vissza. Jól megrakottan, túlcsordultan. Az ördög rosszat tervezett, de Isten megfordította, és jót ad. Ő jót tervezett. Légy kész arra, hogy mindent visszakapsz. Kezdd el Őt dicsérni. Adj neki dicséretet!

Tízből egy tért vissza Jézusnak megköszönni a gyógyulást. A legtöbben elfelejtenek hálát adni. Istenre nem gondolnak egészen a következő problémáig. De egy visszajött, és mondta: „Uram, nélküled nem gyógyultam volna meg. Nem tudnék nélküled élni, visszakaptam az ujjaimat – az életem. Tartozom Neked Uram!” Szükséges megköszönnöd az áldásait.

A hitedet váltsd át cselekvőbe. Ne a félelmeidet, aggódásaidat, kételkedésedet – a hitedet váltsd át cselekvőbe! Ne légy büszke, kiabálj! Isten nélkül nem vagy képes végigcsinálni az életet.

Fogadd el Isten szavát, a hitedet állítsd cselekvőre.

Fordította: Orbán Tibor

Napi gondolat

Az őszintétlenség falat emel két ember között. Csak az igazság kalapácsa döntheti le ezt a falat. 

Spurgeon idézetek

"Aki szereti, ha őt dicsérik, az kevés dicsőséget ad az Istennek."

Van számodra bocsánat!

„Én, én vagyok az, aki eltörlöm álnokságodat önmagamért, és vétkeidre többé nem emlékezem.” (Ézsaiás 43:25)

Mikor az életedben valami kezd rosszra fordulni, automatikusan azt gondolod: „Ezt most Isten teszi velem, tudom. Tegnap (vagy a múlt héten, vagy két évvel ezelőtt) tettem azt a szégyenletes dolgot, és most ő rendezi a számlát.”

Isten valóban így bánik a gyermekeivel? Abszolút nem! Ézsaiás azt mondja, eltörli bűneinket, és nem emlékezik rájuk többé. Nem tartja meg, nem őrizgeti vétkeinket, hogy ellenünk felhasználja. Ha egyszer megvallottuk neki azokat, akkor mind meg vannak bocsátva, mind el vannak felejtve, Isten soha nem hozza fel a múltat.

Ha keresztény vagy, figyelj nagyon az Efézus 1:4-5-re: „Mert őbenne kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben. Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint.”

Felfogtad már, hogy mikor Isten rád néz, akkor Jézus Krisztuson keresztül lát téged? Mikor Jézus meghalt a kereszten, megfizetett minden bűnödért, így neked megbocsátott és bűneid el vannak feledve.

Ez az, ami egy keresztyén számára olyan JÓ HÍR. Jézusnak adom az életem, ő pedig átveszi. Megbocsát nekem és egy újabb esélyt ad. Azt mondja: „Most, ahogy nézlek téged, bűn nélkül látlak. Szeretetemmel betakarva állsz előttem.”

(Daily Hope by Rick Warren – 2011.09.14.)

Él Az ÚR! - Csemeték és Pintér Béla

Orban Nora - Mikor meg semmi nem letezett

145.Zsoltar-David zsoltara

Ige: Újat cselekszik az Úr

„Ímé, (én) újat cselekszem; most készül (most kezd kibontakozni), avagy nem tudjátok még?  (majd megtudjátok) Igen, a pusztában utat szerzek (már készítem az utat a pusztában), és a kietlenben (a sivatagban) folyóvizeket (folyókat fakasztok). Dicsőítni fog engem (még) a mező vada (is), a sakálok és struccok (is), hogy vizet szereztem (mert vizet fakasztok) a pusztában; a kietlenben folyóvizeket (és folyókat a sivatagban), hogy választott népemnek inni adjak.

A nép(nek), amelyet magamnak alkoték (formáltam, hogy), hirdesse dicséretemet” (Ésa. 43,19-21)

„Kopasz (kopár) hegyeken folyókat nyitok (fakasztok) és a rónák közepén (a völgyek mélyén) forrásokat; a pusztát vizek tavává (bővizű tóvá) teszem és az aszú (a szomjú) földet vizeknek forrásivá. A pusztában cédrust (a hatalom szimbóluma), akácot nevelek (növesztek) és mirtuszt és olajfát (Júda szimbóluma), plántálok a kietlenben (a pusztaságba). Ciprust, platánt, sudár cédrussal együtt (borókafenyőt ültetek, meg kőrisfát). Hogy lássák, megtudják, eszükbe vegyék (vegyék észre) és megértsék mindnyájan, hogy az Úrnak keze művelte ezt (hogy az ÚR keze vitte ezt végbe), és Izráel Szentje teremtette ezt!” (Ésa. 41,18-20)

„Mert vizet öntök (árasztok) a szomjúhozóra (a szomjas földre), és folyóvizeket (patakokat) a szárazra; kiöntöm (kiárasztom) Szellememet a te magodra (utódaidra), és áldásomat a te csemetéidre (sarjadékaidra). És növekednek, mint fű között (mint fű a víz mellett), és mint a fűzfák vizek folyásinál (csatornák mentén). Ez azt mondja: én az Úré vagyok, amaz Jákób nevét emlegeti (Jákób nevére hivatkozik), és a másik önkezével írja: az Úré vagyok, és hízelegve (dicsekedve) Izráel nevét említi. Így szól az Úr, Izráelnek királya és megváltója, a seregeknek Ura: Én vagyok az első, én az utolsó, és rajtam kívül nincsen Isten. És ki hirdetett hozzám hasonlóan? Jelentse meg és hozza azt elém, mióta e világ népét teremtém. (Kicsoda olyan, mint én? Szóljon, mondja meg, sorolja fel, hogy mi történt, amióta hajdan népet alkottam); és jelentsék meg (és mondják el) a közeli és távoli jövőt. Ne féljetek, és ne rettegjetek! Hát nem mondtam-é meg és nem jelentém előre? (Hiszen régóta hirdettem, megmondtam). Ti vagytok tanúim! Hát van-é rajtam kívül Isten? Nincs kőszál (kőszikla), nem tudok (róla)!” (Ésa. 44,3-7)

János apostolon keresztül nyer kijelentést, hogy ki tette az ígéreteket: „Szellemben valék ott (elragadtattam) az Úrnak napján, és hallék hátam megett nagy szót (hatalmas hangot), mint egy trombitáét. Megfordulék azért, hogy lássam a szót (milyen hang szólt hozzám), amely velem beszéle; megfordulván pedig, láték hét arany gyertyatartót; És a hét gyertyatartó között hasonlót az ember Fiához, bokáig érő ruhába (palástba) öltözve, és mellénél aranyövvel körülövezve Mikor pedig láttam őt, leesém az ő lábaihoz, mint egy holt. És reám veté az ő jobb kezét, mondván nékem: Ne félj; én vagyok az Első és az Utolsó, És az Élő; pedig halott valék, és ímé élek örökkön örökké. Ámen, és nálam vannak a pokolnak és a halálnak kulcsai” (Jel. 1,10.12-13.17)

Péter apostol bizonyságtétele: „Ő Aki [legyőzte a halált, hogy az örök élet örökösei legyünk, és]) Istennek jobbján van (ül), felmenvén a mennybe. Akinek alávettettek (alárendel, engedelmes, legyőz), (alája vannak vetve, uralma alá vetette) az angyalok, hatalmasságok (fennhatóságok, hatalmasságok) és erők (hatalmak, erősségek) (képesség, lehetőség, hatalom)” (1Pét 3:22)

Az úr Jézus kijelentése a Szent Szellemről

Az Úr Jézus szenvedése előtt már megígéri az övéinek a Szent Szellemet, és feladatát: „És én kérem az Atyát, és más vigasztalót (és másik Pártfogót, Bátorítót, Szószólót) ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké. Az igazságnak ama Szellemét: akit a világ be nem fogadhat (akit a világ nem kaphat meg), mert nem látja őt és nem (is) ismeri őt; de ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad. Nem hagylak titeket árvákul; eljövök ti hozzátok. Ama vigasztaló (Pártfogó, Bátorító, Szószóló) pedig, a Szent Szellem, akit az én nevemben küld az Atya, Ő mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, amiket mondottam néktek” (Ján. 14,16-18.26)

És: „… mikor eljő Ő, az igazságnak Szelleme, elvezérel majd titeket minden igazságra (a teljes igazság útján vezet titeket). Mert nem önmagától szól, hanem azokat szólja, amiket hall, és a bekövetkezendőket megjelenti néktek (és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek). Ő engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz (merít), és megjelenti néktek (és azt jelenti ki nektek)” (Ján. 16,13-14)

 „Mikor pedig eljő majd a Vigasztaló (a Pártfogó, Bátorító, Szószóló), akit én küldök néktek az Atyától, az igazságnak Szelleme, aki az Atyától származik, Ő tesz majd én rólam bizonyságot. De ti is bizonyságot tesztek; mert kezdettől fogva én velem vagytok„ (Ján. 15,26-27)

Ézsaiás prófétán keresztül már így hangzik az ígéret:  „Ti vagytok az én tanúim, így szól az Úr; és szolgám, akit elválasztottam (és szolgáim, akiket kiválasztottam), hogy megtudjátok (és megismerjetek) és higgyetek nékem (bennem) és megértsétek, hogy én vagyok, előttem Isten nem alkottatott, és utánam sem lesz! Én, én vagyok az ÚR, rajtam kívül nincs szabadító. Én hirdettem (és én mondtam meg), és megtartottam, és megjelentettem (hogy megszabadítalak, nem valamelyik idegen isten), és nem volt idegen isten köztetek, és ti vagytok az én tanúim, így szól az Úr, hogy én Isten vagyok. Mostantól fogva is én az leszek (ezután is csak én leszek), és nincs, aki az én kezemből kimentsen (kiragadjon); cselekszem, és ki változtatja (ki másíthatja meg) azt meg? Így szól (ezt mondja) az Úr, a ti megváltótok, Izráel Szentje. Ti értetek (érdeketekben) küldöttem el Bábelbe (Babilóniába, letörök minden zárat), és leszállítom mindnyájukat, mint menekülőket a Káldeusokkal együtt vidámságuk hajóiba” (Ésa. 43,10-14)

(Megjegyzés: az Ószövetség minden Igéjében, ahol az ÚR szó szerepel, a héberben mindenütt a JHVH, vagyis Jehova szó szerepel). 

Ige: Az Úr Jézus bátorítása:

 „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek én bennem. Az én Atyámnak házában sok lakóhely (sok hajlék) van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek. És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek” (Ján. 14,1-3)

Ige: Az Úr Jézus választja ki tanítványait

A Szent Szellem bemutatja, hogy a mindenkori tanítványokat maga az Úr Jézus választja ki, és a feladatukat is Ő határozza meg: „És előszólítván [magához hívta] tizenkét tanítványát, (telj)hatalmat, és [képességet, felhatalmazást, jogosultságot] ada nékik a tisztátalan [és gonosz] szellemek felett, hogy kiűzzék azokat, és gyógyítsanak minden(fajta) betegséget, és [bajt, csapást] és minden erőtlenséget [és gyengeséget]” (Mát. 10,1)

És kijelenti, hogy: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és én rendeltelek titeket (arra), hogy ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon; hogy akármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja néktek” (Ján. 15,16)

Imádság:

Mosolyognak a fák, még az ütött-kopott házfalak is rám mosolyognak.

Csendben ülök, és azt figyelem, hogy ez a semmi pillanat hogyan építi fel, rakja ki apró fényekből, tükör-cserepekből a szemem előtt az arcodat Uram.

Ámen

(Hajdú Zoltán Levente)

A nap gondolata:

Kapaszkodj Istenbe, mint a madár: amikor énekel, remeg alatta az ág, de tudja, hogy tud repülni. (Don Bosco)

Napi Ige és gondolat

Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek! (Kolossé 3:23)

Michelangelo egyik legnagyszerűbb alkotása Dávid szobra. Olyan nagy szenvedéllyel dolgozott rajta, hogy gyakran ruhában aludt, mert sajnálta az időt arra is, hogy levegye, majd ismét felvegye őket.

Újra meg újra megvizsgálta a márványt, hogy lássa, milyen póz lenne a legalkalmasabb. Több száz vázlatot készített a lehetséges testtartásokról, és aprólékos rajzokat modellekről. Ötleteit kipróbálta kis viaszszobrokon, és csak amikor azokkal elégedett volt, akkor vette kezébe a vésőt és a kalapácsot.

A Sixtusi-kápolna mennyezetfreskóján ugyanilyen igényességgel dolgozott. Kényelmetlen szögben feküdt kemény deszkákon, a boltív alatt megszorult fullasztó levegőt lélegezte be, szemét égette, bőrét irritálta a vakolat pora. Az elkövetkező négy évben szó szerint verejtékesre dolgozta magát kemény munkával – de nézd csak meg a végeredményt!

Martin Luther King mondta: „Ha egy ember utcaseprő, akkor úgy seperjen utakat, ahogy Michelangelo festett, ahogy Beethoven komponált, vagy ahogy Shakespeare írt verseket. Olyan jól seperje az utakat, hogy a mennynek és a földnek minden lakója megálljon egy percre s azt mondja: ím, itt élt egy nagyszerű utcaseprő, aki jól végezte a munkáját!”

Ha nem vagy szenvedélyes abban, amit csinálsz, keress valamit, amit szenvedélyesen tudsz csinálni! Ne csak az hajtson, hogy pénzt keress, arra törekedj, hogy hatással legyél! Célod ne a túlélés legyen, hanem az, hogy valami jelentőség teljeset tegyél!

Pál megmutatja, hogy mi a végső célja annak, hogy mindig a legjobbat nyújtsuk: „Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek… az Úr Krisztusnak szolgáljatok tehát!” (Kolossé 3:23-24).

(Forrás: www.maiige.hu)

Az Óceán Szavadra Vár

UptoFaith Global Dance 2011 [OFFICIAL] - Resurrection Sunday Dance 2011

Morzsák az élet kenyeréből Összegyűjtötte: Vida Sándor

Ha a szeretet nem vállalkozik valami nagyra, nem is szeretet.

Napi gondolat

Ha az ember élete nem egy üzenet, mit ér akkor bármiféle üzenet? (Szentgyörgyi Albert) 

Próbálj ki valami újat

---

"Egyszer csak néhány ember érkezett, akik egy béna férfit hoztak hordágyon. Keresték a módját, hogyan juthatnának be a házba Jézus elé. Amikor sok ember miatt nem tudtak odamenni, felmásztak a tetőre, elmozdítottak néhány cserepet és onnan eresztették le az ágyat a tömeg közepébe, pontosan Jézus elé. Ő pedig, amikor látta hitüket, így szólt: „Barátom, a bűneid meg vannak bocsátva.” (Luk. 5:18-20)

Íme, a hétből az ötödik módja annak, hogy egy kis csoport hogyan tud megnyerni embereket Jézusnak. a kiscsoportodnak bátorságra van szüksége, hogy valami mást csináljon.

Amikor egy elkedvetlenítő körülménnyel találta szembe magát ez a négy barát, elhatározták, hogy valami mást tesznek, hogy barátjukat eljuttassák Jézushoz: a tetőn át jutottak be!

Néha nekünk is valami teljesen mást kell csinálnunk azért, hogy az embereket Jézushoz vezessük.

Lehet, hogy neked nem kell átkúsznod a tetőn, hogy valakit Jézushoz vezess, de lehet, hogy tarthatnál egy vendégséget és meghívhatnád rá a még hitetlen barátaidat.

Egy kis csoportnak a San Diego-i gyülekezetben a "valami más" azt jelentette, hogy bérleteket vásároltak a bajnoki focimeccsekre. Amellett, hogy megvették saját jegyeiket, a házaspárok vásároltak még egy jegyet - valakinek, aki nem ismerte Jézust. Ez a csoport 13 házaspárt hozott Krisztushoz egy ilyen élményen által.

Legyünk bátrak, amikor másoknak Jézusról beszélünk, mert a Szent Szellem dolgozik rajtunk keresztül. Nem számít milyen jól beszélünk, vagy mennyire vagyunk képzettek, mert Isten használja a mi képességeinket: "Amikor látták Péter és János milyen bátrak, és megtudták, hogy tanulatlan és egyszerű emberek, nagyon elcsodálkoztak. Azt is felismerték, hogy Péter és János Jézussal jártak. (Ap. Csel. 4:13)

(Daily Hope by Rick Warren, 2011. december 9.)

http://napiremeny.blog.hu/2011/12/16/probalj_ki_valami_ujat

Hillsong - God Is Able DVD (Completo)

Rodney H. Browne - Vallásosság - 2

HUMOR

A templom pénztárosa egy fillér nélkül maradt, amivel segíthette volna a rászorultakat. 

A perselybe már egy jó ideje senki sem tett pénzt.
Másnap a templom ajtajára kitett egy öles betűkkel írt hirdetményt:

"Egy nős férfi a gyülekezetünkből intim kapcsolatot tart egy hajadonnal.
Ha holnap reggelig  nem találok a perselybe egy 100$-os bankjegyet, kénytelen leszek felfedni a nevét a gyülekezet előtt"

Másnap reggel a perselybe talált két tucat 100$-os bankjegyet
és egy 50 dollárosat egy cetlivel:Adjál még egy napot, hogy össze tudjam kaparni a többit.

Keresztény udvarlás...

Hé kislány, mi a szellemi ajándékod?

Idézetek a szeretetről

Uram, boldog aki szeret Téged: barátját benned, ellenségét Érted. Soha szeretteit el nem veszítheti, mert abban kedvesek, Aki el nem vész. 

Oswald Chambers : A MESTER RENDELETEINEK KULCSA

"Kérjétek azért az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az Ő aratásába" (Mt 9,38).

Isten szolgálatának kérdéseihez a kulcs Isten kezében van; ez a kulcs pedig az imádság, nem a munka. Nem az a munka, amit manapság annak tartanak, mert az sokszor kibújik az Istennel való szoros közösség alól. Az Istenért végzett munka problémáit nem a józan ész kulcsa nyitja fel, sem a gyógyászat, a civilizáció, a nevelés, sőt az evangelizáció kulcsa sem. Egyedül az imádság oldja meg ezeket a kérdéseket. "Kérjétek az aratás Urát!" Természetes ésszel az imádság nem alkalmazható, egyszerűen képtelenség. Meg kell látnunk, hogy az imádság a józan ész szempontjából nézve ostobaság.

Jézus Krisztus szemléletmódjában nincsenek "nemzetek", hanem csak a világ. Hányan imádkozunk "személyre való tekintet nélkül", úgyhogy csak egyetlen személyre, Jézus Krisztusra vagyunk tekintettel? Az Övé az aratás, amit a nyomorúság és a bűn érlelt meg. Ez az az aratás, amelybe munkások kiküldéséért imádkozunk. Tele vagyunk gyakorlati tennivalókkal, holott körülöttünk az emberek megértek már az aratásra, mi pedig egyetlen egyet sem aratunk le belőlük, hanem túlfűtött tevékenységgel elpazaroljuk Urunk idejét. Tegyük fel, hogy eljönne a válság atyád vagy testvéred életében, akkor te mint az Ő aratómunkása betakarítod-e a gabonát Jézus Krisztusnak? "Ó, csakhogy nekem különleges megbízatásom van!" Egyetlen keresztyénnek sincs különleges munkája, hanem arra van elhívva, hogy Jézus Krisztus tulajdona legyen. Szolga, aki nem nagyobb Uránál, és aki Jézus Krisztusnak nem írja elő, hogy mi legyen a szándéka vele. Urunk hívása nem valamilyen különleges munkára szól; Ő önmagához szólít. "Kérjétek azért az aratás Urát", és Ő majd irányítja a körülményeket és kiküld titeket.

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

Friderika Édenkert

Rebecca St.James - Song of love

Andre Rieu & Guests - Hallelujah 2010

A csíkos pizsamás fiú

Jesus Culture - Rain down (magyarul)

Ige: Isten akaratának felismerése

Az Úr Jézus példát ad arra, hogy az Istennel való ima után, felismerve az Ő akaratát, hozza meg döntéseit. Erről így ír Lukács: „És lőn (vagyis történt) azokban a napokban, (hogy) kiméne a hegyre imádkozni, és az éjszakát az Istenhez való imádkozásban tölté el (és Istenhez imádkozva virrasztotta át). És mikor megvirrada, előszólítá (és odahívta) az ő tanítványait és kiválaszta azok közül tizenkettőt, akiket apostoloknak is nevezett” (Luk. 6,12-13)

Márk bizonyságtételéből megtudjuk, hogy a tanítványokat is Isten jelenlétébe hívta be, mielőtt szolgálatra küldte ki őket: „Azután felméne a hegyre, és magához szólítá (vagyis magához hívta), akiket akar vala; és (ők pedig) hozzá menének. És választott tizenkettőt (arra), hogy vele legyenek, és hogy kiküldje (és elküldje) őket prédikálni, (hogy hirdessék az igét), és hatalmuk legyen a betegeket gyógyítani és (a tőle kapott hatalommal) az ördögöket (vagyis démonokat, a gonosz, tisztátalan szellemeket) kiűzni:” (Márk. 3,13-15)

Az Úr Jézus akkor – és mindenkor – mielőtt kiküldi az Övéit, azt mondja: „Ímé adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi nem árthat néktek (és hogy semmi se árthasson nektek)” (Luk. 10,19)

Lukácstól tudjuk meg, hogy milyen parancsokat adott – és ad – az Úr a kiküldés előtt: „Minekutána pedig összehívta Jézus az ő tizenkét tanítványát, ada nékik erőt és hatalmat minden ördögök ellen (vagyis démonok, gonosz, tisztátalan szellemek felett), és betegségek gyógyítására. És (azután) elküldé őket, hogy prédikálják (és hirdessék) az Isten országát, és betegeket gyógyítsanak. És monda nékik: Semmit az útra ne vigyetek, se pálcákat (vagy botot), se táskát (vagy tarisznyát), se kenyeret, se pénzt; se két-két ruhátok ne legyen. És (amikor) valamely házba bementek (vagyis betértek), ott maradjatok, és onnét induljatok tovább. És (ha valahol) valakik be nem fogadnak titeket, kimenvén abból a városból, még a port is verjétek le lábaitokról, bizonyságul (és bizonyítékul) ő ellenük” (Luk. 9,1-5)

És Márk így folytatja a tanítványok kiküldését, ami a mindenkori tanítványokra is vonatkozik: „Majd (ezek után) magához szólítá (magához hívta) a tizenkettőt, és kezdé őket kiküldeni kettőnként, és ada nékik hatalmat a tisztátalan szellemek (vagyis a démonok) fölött. És megparancsolá nékik, hogy az útra semmit ne vigyenek egy pálcán (vagyis egyetlen vándorboton) kívül; se táskát (vagy tarisznyát), se kenyeret, se pénzt az övükben; Hanem kössenek sarut (vagyis saru viszont legyen rajtuk), de két ruhát ne öltsenek (magukra). És (ezt is) monda nékik: Ahol valamely házba bementek, ott maradjatok mindaddig, amíg tovább mentek onnét. Akik pedig nem fogadnak (be) titeket, sem nem hallgatnak rátok, (akkor) onnét kimenvén, verjétek le a port (is) lábaitokról, bizonyságul ő ellenük. Bizony mondom néktek: Szodomának vagy Gomorának tűrhetőbb lesz a dolga az ítélet napján, mint annak a városnak” (Márk. 6,7-11)

És hogy ez a parancs a minden korban élő tanítványokra is vonatkozik, azt Pál apostolon keresztül mutatja be a Szent Szellem. Az apostol Antiókiába megy Barnabással, de: 1. nem egyedül ment hirdetni az Igét. 2. ahol nem fogadták be az Igét, ott az Úr Jézus parancsa szerint cselekedtek. Erről így számol be Isten Igéje: „A zsidók azonban felindítják (vagyis felingerelték ellenük) az istenfélő és tisztességbeli (tekintélyes) asszonyokat és a városnak eleit (vagyis előkelőit), és üldözést támasztanak Pál és Barnabás ellen, és kiűzik őket határukból. Azok pedig lábuknak porát lerázván ellenük, elmenének Ikoniumba” (Csel. 13,47-52)

 A Szent Szellem kijelenti, hogy mi az az egyetlen ruha, amelybe fel kell öltözni. Milyen sarunak kell a lábunkon lenni, hiszen harcba küld a seregek Ura: „Mert nem vér és (hús)test ellen van nékünk tusakodásunk (vagyis harcunk), hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen (és erők és hatalmak ellen), ez élet sötétségének világbírói ellen (és a sötétség világának urai ellen), a gonoszság szellemei ellen, melyek a magasságban vannak. Annakokáért (és éppen ezért) vegyétek föl az Istennek minden fegyverét, hogy ellenállhassatok ama gonosz napon, és mindeneket elvégezvén (és leküzdvén) megállhassatok.

Álljatok hát elő (vagyis álljatok meg tehát), körül övezvén derekatokat igazlelkűséggel (vagyis igazságszeretettel), és felöltözvén az igazságnak (vagyis a megigazulás) mellvasába (azaz: páncéljába). És felsaruzván lábaitokat a békesség evangéliuma hirdetésének készségével. Mindezekhez fölvévén a hitnek pajzsát, amellyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megolthatjátok; Az üdvösség sisakját is fölvegyétek, és a Szellemnek kardját, amely az Isten beszéde: Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván minden időben a Szellem által, és ugyanezen dologban vigyázván (és legyetek éberek) minden (teljes) állhatatossággal és könyörgéssel…” (Eféz. 6,12-18)

Ige: Az Úr Jézus bemutatja Isten országát

 Az Úr Jézus nem csak hirdeti, hanem be is mutatja Isten országát: „És körüljárja [és bejárja] vala Jézus a városokat mind, és a falvakat, tanítván azoknak zsinagógáiban, és hirdetvén az Isten [vagyis a mennyek] országának] Evangéliumát [az Isten királyságáról szóló örömhírt; királyi uralmának jó hírét; a győztes hadvezér érkezésének hírét]. És gyógyítván mindenféle [és mindenfajta] betegséget és mindenféle erőtlenséget [gyengeséget; minden bajt, kórt, fogyatékosságot, rosszullétet, krónikus jellegű fizikai rendellenességet az emberi szervezetben. Ártalmat, csapást, panaszt; gyötrő, kínos betegségeket] a nép között.

Mikor pedig látta vala a sokaságot [a tömeget], könyörületességre indult rajtuk [és megszánta őket; megesett rajtuk a szíve], mert el voltak gyötörve és szétszórva [és elesettek, fáradtak és elhagyatottak, elcsigázottak és kimerültek voltak], mint a pásztor nélkül való juhok” (Mát. 9,35-36)

És hogy miért lett a nyáj szétszórva, ezt egy történeten keresztül mutatja be Isten Igéje: Júda királya Izráel királyával együtt akar a harcba menni, azzal a királlyal, aki eltévelyítette egész Izráel népét. Az Úrnak prófétáját kérdezik meg, hogy szerencsés lesz-e a harcuk. S a próféta így felel: „És monda: Látám az egész Izráelt szétszéledve a hegyeken, mint a juhokat (mint egy nyájat), amelyeknek nincsen pásztoruk. És monda az Úr: Nincsen ezeknek uruk (és gazdájuk)? Térjen vissza kiki az ő házához (és térjen haza) békességben (vagyis békével)” (1 Kir. 22,17)

És Izráel királya életét vesztette a harcban, Júda királya pedig megmenekült. De az Úr kijelenti, hogy miért történt mindez. „És eleibe méne Jéhu próféta, a Hanáni fia, és monda Josafát királynak: Avagy az istentelennek (az Isten nélkül élőnek) kellett-é segítségül lenned, és az Úrnak gyűlölőit szeretned? Ezért nagy az Úrnak haragja ellened” (2 Krón. 19,2)

És – a többi okról – így szól az Úr a pásztorokról: „Embernek fia! Prófétálj Izráel pásztorai felől, prófétálj és mondjad nékik, a pásztoroknak: Így szól az Úr Isten (az én Uram, az ÚR): Jaj Izráel pásztorainak, akik önmagukat legeltették! Avagy nem a nyájat kell-é legeltetni a pásztoroknak? A tejet megettétek, és a gyapjúval ruházkodtatok, a hízottat (és a kövéret) megöltétek (és levágtátok); (de) a nyájat nem legeltettétek. A gyöngéket nem erősítettétek, és a beteget nem gyógyítottátok, s a megtöröttet (és a sérültet) nem kötözgettétek, s az elűzöttet vissza nem hoztátok (és az eltévedtet nem tereltétek vissza) és az elveszettet meg nem kerestétek, hanem keményen (és erőszakosan) és kegyetlenül uralkodtatok rajtuk.

Szétszóródtak hát pásztor nélkül, és lőnek mindenféle mezei vadak eledelévé, és szétszóródtak. Tévelygett nyájam minden hegyen s minden magas halmon, és az egész föld színén szétszóródott az én nyájam, s nem volt, aki keresné (és nincs, aki utána járjon), sem aki tudakozódnék utána. Ezért, ti pásztorok, halljátok meg az ÚR (JHVH=Jahve) igéjét! Így szól az Úr Isten (az én Uram, az ÚR): Ímé, megyek a pásztorok ellen (és most a pásztorok ellen fordulok). És előkérem (és számon kérem) nyájamat az ő kezükből, s megszüntetem őket a nyáj legeltetésétől (és véget vetek annak, hogy ők legeltessék), és nem legeltetik többé a pásztorok önmagukat, s kiragadom juhaimat szájukból, hogy ne legyenek nékik ételül (és nem esznek belőlük többé).

Mert így szól az Úr Isten (az én Uram, az ÚR): Ímé, (majd) én magam keresem meg nyájamat (és juhaimat), és magam tudakozódom utána (és én viselem gondjukat). Miképpen a pásztor tudakozódik nyája után (és ahogyan a pásztor gondját viseli a nyájnak), amely napon ott áll elszéledt juhai között (amelyek szét voltak szóródva); így tudakozódom nyájam után (és úgy viselem gondját juhaimnak), és kiszabadítom őket minden helyről, ahova szétszóródtak a felhőnek, s borúnak napján. És kihozom (és kivezetem) őket a népek közül s egybegyűjtöm a földekről (és összegyűjtöm az országokból), és beviszem őket az ő (saját) földjükre, és legeltetem őket Izráel hegyein, a mélységekben (és a völgyekben) s a föld (és az ország) minden lakóhelyén.

Jó legelőn legeltetem őket, és Izráel magasságos hegyein lészen akluk (és Izráel magas hegyein fognak tanyázni), ott feküsznek (és ott heverésznek) jó akolban (mert jó tanyájuk lesz), s kövér legelőn legelnek Izráel hegyein. Én magam legeltetem nyájamat (vagyis juhaimat), s én nyugosztom meg őket (és én keresek nekik pihenőhelyet), ezt mondja az Úr Isten (az én Uram, az ÚR). Az elveszettet megkeresem, s az elűzöttet visszahozom (az eltévedtet visszaterelem), s a megtöröttet kötözgetem (és a sérültet bekötözöm), s a beteget (és a gyengét) erősítem. (a kövérre és az erősre vigyázok), és legeltetem őket úgy, mint illik (és ahogy kell)” (Ezék. 34,2-6.9-16)

A prófécia az Úr Jézusban beteljesült: „Az Úr, a minden test szellemének Istene (vagyis a minden embernek szellemet adó Isten), rendeljen férfiút a gyülekezet fölé (a gyülekezet élére). Aki kimenjen ő előttük, és aki bemenjen ő előttük (és az legyen előttük jártukban-keltükben); aki kivigye őket, és aki bevigye őket (és vezesse harcba, és vezesse haza őket), hogy ne legyen az Úr gyülekezete (és közössége) olyan, mint a juhok (és mint a nyáj), amelyeknek nincsen pásztoruk” (4 Móz. 27,16-17)

Az Úr Jézus ezt ki is jelenti: „A tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életük legyen, és bővölködjenek (sőt bőségben éljenek). Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért. A béres pedig és aki nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jőni, és elhagyja a juhokat, és elfut: és a farkas elragadozza azokat, és elszéleszti a juhokat. A béres pedig azért fut el, mert (csak) béres, és nincs gondja a juhokra (és nem törődik a juhokkal). Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim, Amiként ismer engem az Atya, és én is (úgy) ismerem az Atyát; és életemet adom a juhokért” (Ján. 10,10-15)

És az Úr Jézus: „És bejárá Jézus az egész Galileát, tanítva azok zsinagógáiban, és hirdetve az Isten [és a mennyek] országának evangéliumát [vagyis a királyság örömhírét], és gyógyítva [orvosolt] a nép között minden betegséget és minden erőtlenséget [fogyatékosságot; bajt; gyengeséget]” (Mát. 4,23)

„És kimenvén Jézus nagy sokaságot láta, és megszáná őket, mert olyanok valának, mint a pásztor nélkül való juhok. És kezdé őket sokra tanítani” (Márk. 6,34)

Az apostol is így ír az Úr Jézushoz megtértekhez: „Mert olyanok valátok, mint tévelygő juhok. De most megtértetek (és visszatértetek, visszafordultatok) lelketek (legbelső énetek, életetek) pásztorához és felvigyázójához (felügyelőjéhez, gondozójához)” (1Pét 2:25) 

Ige: Isten országáról

A farizeusok kérdésére „Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el (nem úgy jön el, hogy az ember jelekből következtethetne rá, vagy kiszámíthatná). Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa közöttetek, van” (Luk. 17,20-21)

Mert Isten országa akkor nyilatkozik meg, amikor a Szent Szellem erejével hirdetik a Krisztust. Ezért azt mondja az apostol: „Én is, amikor megérkeztem hozzátok, testvéreim, nem úgy érkeztem, mint aki ékesszólás vagy bölcsesség fölényével hirdeti nektek az Isten titkát. És az én beszédem és az én prédikálásom nem emberi bölcsességnek hitető beszédében állott, hanem Szellemnek és erőnek megmutatásában: hogy hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején nyugodjék” (1 Kor. 2,1.4-5)

„Mert nem beszédben áll [és nem szavakon alapszik, vagy szóban nyilatkozik meg] az Istennek országa, [Isten királysága, uralma] hanem erőben. [és hatóerőben, hatalomban, csodatevő erőben]” (1 Kor. 4,20)

Hogy ez megtörténjen, ahhoz az Úr Jézus által ígért mennyei erőt kell megkapni minden hívőnek: „És ímé én elküldöm ti reátok az én Atyámnak ígéretét; ti pedig maradjatok Jeruzsálem városában, mígnem felruháztattok mennyei erővel” (Luk. 24,49)

Mert: „… János… vízbe merített be, ti azonban Szent Szellembe fogtok bemeríttetni nem sok nap múlva. És: „… vesztek erőt, minekutána a Szent Szellem eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig” (Csel. 1,5.8)

 És ez be is teljesedett pünkösdkor: „És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának (ugyanazon a helyen). És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése (hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt), és eltelé (és betöltötte) az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek (vagyis lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak) és (leszálltak, és) üle mindenikre azok közül. És megtelnek mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdenek szólni más nyelveken (és különféle nyelveken), amint a Szellem adta nékik szólniuk” (Csel. 2,1-4)

 Így vált valóra az Úr ígérete, aki megígérte a Szent Szellem eljövetelét: „Az igazságnak ama Szellemét: akit a világ be nem fogadhat (és nem kaphat meg), mert nem látja őt és nem (is) ismeri őt; de ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad. Nem hagylak titeket árvákul; eljövök ti hozzátok. Még egy kevés idő és a világ nem lát engem többé; de ti megláttok engem: mert én élek, ti is élni fogtok. Azon a napon megtudjátok majd ti, hogy én az én Atyámban vagyok, és ti én bennem, és én ti bennetek” (Ján. 14,17-20)

Hiszen: Így is van megírva: Az első ember, Ádám, élőlénnyé lett, az utolsó Ádám (az Úr Jézus) pedig megelevenítő Szellemmé” (1Kor 15,45)

Áldunk Téged Jézus Krisztus.

Ima bátorságért

Megparancsolta nekem az Úr: Légy bátor és erős! Ne

félj és ne rettegj, mert veled lesz az Úr, a te Istened

mindenben, amiben jársz. (Józs. 1,8. 9.)

Így szól hozzám az én Istenem: Én az Úr, aki előtted

megyek, én leszek teveled; el nem maradok tőled, sem el

nem hagylak: ne félj és ne rettegj! Veled leszek; el nem

hagylak téged, sem el nem maradok tőled.

(5Móz. 31,8. Józs. 1,5.)

Légy bátor — azt mondja az Úr — légy bátor és

cselekedd az Igét, amellyel szövetségre léptem veled,

mert én veled vagyok és az én Szellemem benned és

közöttetek marad. Ne félj, mert én veled vagyok és

megtöltöm házad dicsőséggel. (Agg. 2,4. 5. 7.)

Ezért én erős és bátor vagyok, nem félek és nem rettegek,

mert az Úr, az én Istenem maga jön velem; nem marad el

tőlem, sem el nem hagy engem. (5Móz. 31,6.)

Állandóan velem van az Úr keze, sőt az Ő karja erősít

meg engem. Nem nyomhat el az ellenség, mert előttem

rontja meg szorongatóimat. Velem van az Ő hűsége

és kegyelme, és az Úr szent nevével magasztaltatom fel.

(Zsolt. 89,21–24.)

Veled vagyok mindenütt, valahová mész, és kiirtom

minden ellenségedet előtted; és nagy hírnevet szerzek

neked, mint a nagyoknak, akik e földön vannak. (2Sám. 7,9.)

Uram, Te adtad beszédedet az én számba, és kezed

árnyékával födöztél be engem. Ímé, ezért áldott vagyok,

magasságos, felséges és dicső leszek nagyon. (Ésa. 51,16; 52,13.)

Bátran kijelentem és megvallom Isten Igéjét a Menny és a

föld felé. Bátor vagyok, mint az ifjú oroszlán, mert Jézus

Krisztusban igazzá váltam, megigazultam Isten előtt.

(Péld. 28,1. 2Kor. 5,21.)

Nem félek, mert Isten nem a félelem szellemét adta nekem,

hanem az erőnek, szeretetnek és józanságnak szellemét.

(2Tim. 1,7.)

Jézus Krisztusban van az én bátorságom és bizoda-

lommal, félelmek nélkül való menetelem Hozzád, Atyám,

a Jézus Krisztusban való hit által. (Ef. 3,12.)

Atyám, hálát adok, hogy bátorságot adtál nekem, Jézus

nevében. Bátorsággal lépek be a mennyei szentélybe

Jézus vére által. Bizalommal és bátorsággal járulok Eléd,

a kegyelem királyiszékéhez, hogy irgalmasságot nyerjek

és kegyelmet találjak a szükséges időben. (Zsid. 10,19. 4,16.)

Meg van írva: Álljatok ellen az ördögnek, és megfut tőle-

tek. Én Krisztus Jézusban bátran állok szembe az ellen-

séggel, erős vagyok a hitben. Ellenállok a betegségnek és a

szegénységnek Jézus nevében. Jézus eltörölte a parancsola-

tokban az ellenem szóló kézírást, és azt eltette az útból, oda-

szegezvén a keresztfára; lefegyverezvén a szellemi fejede-

lemségeket és hatalmasságokat, győzelmében bátran muto-

gatta őket, diadalt aratván felettük. (Kol. 2,5–7. 10. 14. 15.)

Ezért bátran mondom: sátán, te le vagy győzve, az én

Istenem és az én Jézusom uralkodik mindörökké. Az Úr

az én segítségem, nem félek; ember mit árthat énnékem?

(Zsid. 13,6.)

Mennyei Atyám, köszönöm Neked, hogy bátorságos

lakozást adsz e földön, és igazsággal, ítélettel, kegye-

lemmel és irgalommal jegyeztél el magadnak örökre.

(Hós. 2,17. 18.)

http://mennyeihir.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2&Itemid=7

C. H. Spurgeon: A jutalom biztos

Aki pedig csak egyetlen pohár friss vizet is ad inni egynek e kicsinyek közül, mert az tanítvány: bizony, mondom néktek, semmiképpen sem fogja elveszteni jutalmát" (Mt 10,42).

Ennyit igazán megtehetek. Valami jót az Úr szolgáival. Az Úr tudja, hogy szeretem mindannyiukat, és tisztesség lenne számomra, ha a lábukat megmoshatnám. A Mesterükért szeretem a tanítványokat.

Milyen kegyes az Úr, hogy ilyen jelentéktelen dolgot említ: mindössze egy pohár vizet adni! Ezt megtehetem vidáman, akármilyen szegény, akármilyen alacsonysorsú is vagyok. Az Úr a mégoly semmiségnek látszó dolgot is megjegyzi. Látja, ha tanítványai közül a legkisebbnek a legkisebb szolgálatot tesszük is meg. Nyilvánvalóan nem az árat nézi, nem a végrehajtás ügyességét, sem az adomány mennyiségét, hanem cselekvésünk indítékát, azt, hogy valakinek azért adunk, mert tanítvány, azt jegyzi meg és azt viszonozza az Úr. A jutalmat sem az adomány mértékével méri, hanem kegyelmének gazdagsága szerint.

Én adok egy pohár friss vizet valakinek, az Úr pedig élő vízzel oltja szomjamat. Inni adok tanítványai egyikének, Ő pedig úgy tekint rám, mint aki szintén tanítványaihoz tartozik. Azért ilyen nagylelkű velem, mert az Ő kegyelme indított engem arra, amit megtettem, és ezért ígéri, hogy: semmiképpen sem fogom elveszteni jutalmamat".

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

Bob Gass: Amikor gondterhelt vagy (4)

„Semmiért se aggódjatok!” (Filippi 4:6)

Nyugtalan vagy ma? Programozd gondolataidba ezeket az ígéreteket!

Még jobb, ha leírod, és mindenhová magaddal viszed, és rendszeresen elolvasod őket:

1) „Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek, és ne rettegjetek… mert velünk van… Istenünk, az Úr, aki megsegít bennünket” (2Krónika 32:7-8).

 2) „De téged megmentelek… így szól az Úr, és nem kerülsz azoknak az embereknek a kezébe, akiktől iszonyodsz” (Jeremiás 39:17).

3) „Ne félj… Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg” (Ézsaiás 43:1-2).

4) „Ne féljetek, és ne rettegjetek… mert nem a ti háborútok ez, hanem Istené” (2Krónika 20:15).

 5) „A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot” (János 16:33).

 6) „Békében fekszem le, és el is alszom, mert csak te adod meg, Uram, hogy biztonságban élhessek!” (Zsoltárok 4:9).

7) „Akik az Úrhoz kiáltanak, azokat meghallgatja, és kimenti őket minden bajból” (Zsoltárok 34:18).

8) „Akkor majd bízol, mert lesz reménységed, körülnézel és nyugodtan lefekszel” (Jób 11:18).

9)„Harcolni fognak ellened, de nem bírnak veled, mert én veled leszek: megsegítlek és megmentelek - így szól az Úr” (Jeremiás 15:20).

10) „Sem a ma félelmei… sem a holnap miatti aggodalmak… még a pokol hatalmai sem… a teremtett világban semmi sem választhat el minket az Isten szeretetétől” (Róma 8:38-39 NLT).

11) „Benned bíznak, akik ismerik nevedet, nem hagyod el, Uram, azokat, akik hozzád folyamodnak” (Zsoltárok 9:11).

12) „Az Úr a te őriződ, az Úr a te oltalmad jobb kezed felől… megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet. Megőriz az Úr jártodban-keltedben, most és mindenkor” (Zsoltárok 121:5-8).

Mert Te Uram fenséges vagy.

Napi gondolat

Két dolgot soha nem értünk meg egészen: a mindenséget, s önmagunkat. Minden tudománynak elérhető tárgya csak e kettő között fekszik, s éppen ez az ok, melyért a tudományban teljes megnyugvást nem találhatunk. (Eötvös József) 

Válogatás C.S.Lewis gondolataiból

Istent megpillantani lelki szemeinkkel maga a teljes öröm. 

JÉZUS MEGÉRT MINKET

1Thessz 4,13-18.

13 Nem szeretnénk, testvéreink, ha tudatlanok lennétek az elhunytak

felől, és szomorkodnátok, mint a többiek, akiknek nincs reménységük. 14

Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az is bizonyos, hogy

Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által, vele együtt. 15 Azt pedig

az Úr igéjével mondjuk nektek, hogy mi, akik élünk, és megmaradunk az Úr

eljöveteléig, nem fogjuk megelőzni az elhunytakat. 16 Mert amint

felhangzik a riadó hangja, a főangyal szava és az Isten harsonája, maga

az Úr fog alászállni a mennyből, és először feltámadnak a Krisztusban

elhunytak, 17 azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt

elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az

Úrral leszünk. 18 Vigasztaljátok tehát egymást ezekkel az igékkel.

                       JÉZUS MEGÉRT MINKET

Jézus megkérdezte: "Hova helyeztétek őt?" Azt felelték: "Uram, jöjj és

lásd meg!" Jézus könnyekre fakadt. (Jn 11,34-35)

A munkám miatt otthonról a városba költöztem, ami kétórás kocsiút volt

a szüleim lakhelyétől. Háromhavonta látogattam meg őket, de telefonon

folyamatosan kapcsolatban voltunk.

Új otthonomban aludtam, amikor hajnali háromkor az édesapám hívott

telefonon. Hangja rekedt volt, és reszkető, ahogy elmondta, hogy az

édesanyám meghalt.

Hogyan? - kiáltottam. Múlt héten beszéltem vele, beszámoltunk egymásnak

az újdonságokról, nevettünk, és jót beszélgettünk. Hogyan mehetett el

anélkül, hogy esélyem lett volna elbúcsúzni tőle, vagy megmondani, hogy

szeretem? Váratlanul ért a hír, el sem tudtam hinni. Az egész helyzet

valótlannak tűnt.

De a családom, és barátaim körülvettek engem. Könnyek között

vigasztaltuk egymást.

Jézus megmutatta, hogy a fájdalom természetes. A Biblia beszámol arról,

hogy Jézus sírt, amikor barátja, Lázár meghalt. Édesanyám nem támadt

fel, ahogy Lázár, de Krisztusnak átadta életét, s tudom, hogy a

feltámadáskor ő is új életet kap.

Imádság: Istenünk, hálát adunk neked, hogy velünk vagy a veszteségek

idején. Segíts, hogy megérezzük jelenlétedet, és vigasztalásodat minden

körülmények között. Ámen.

Krisztus megérti bánatunkat, és osztozik abban.

Marlene Brooker (Essex, Anglia)

www.csendespercek.hu

Te vagy egyedül az életben

Calvin Coolidge: A bűnről

Calvin Coolidge, aki a húszas évek elején az Egyesült Államok elnöke volt, bosszantó szűkszavúságáról volt híres. Egy alkalommal, mikor hazatért az istentiszteletről, a felesége megkérdezte:

– Milyen volt a szentbeszéd?

– Szép.

– Miről beszélt a tiszteletes úr?

– A bűnről.

– De mégis, mit mondott a bűnről?

– Ellenezte.

Calvin Coolidge (1872-1933)