Ige: A kísértés helye

 „

Akkor Jézus viteték a Szellemtől, vagyis elvezette a Szellem a pusztába, a sivatagba, egy magányos, elhagyatott helyre, hogy megkísértessék* az ördögtől**(Mát. 4,1)

*Megkísért: (peiradzó): megpróbálja rávenni, elcsábítani bűnre, vagyis céltévesztésre.

^**Ördög (diabolos): vádló, rágalmazó, uszító, hibáztató, félrevezető, ellenség, ellenálló, hamis vádló, szanaszét-dobáló; sátán.

A megkísértetés okáról így ír Isten Igéje: „Annakokáért mindenestől fogva hasonlatosnak kellett lennie az atyafiakhoz, a testvéreihez, hogy könyörülő és irgalmas legyen és hív, vagyis hű főpap az Isten előtt való dolgokban, a szolgálatában, hogy engesztelést szerezzen a nép bűneiért. Mert amennyiben szenvedett, ő maga is megkísértetvén, segíthet azokon, akik megkísértetnek” (Zsid. 2,17-18)

Mert az embert már az Édenben megkísértette az ördög, és sikerült céltévesztésbe vinnie: „A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, vagyis minden mezei állatnál, melyet az Úr Isten teremtett és alkotott vala, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek? És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk; De annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, azt meg se érintsétek, hogy meg ne haljatok. És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg. Hanem tudja az Isten, hogy amely napon ejéndetek abból, vagyis ha esztek belőle, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lesztek, mint az Isten: jónak és gonosznak tudói. És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és csábítja a szemet, és kívánatos az a fa a bölcsességért, mert okossá tesz: szakaszta azért annak gyümölcséből, és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék. És ekkor megnyilatkozának mindkettőjüknek szemei s észrevevék, hogy mezítelenek; ezért fügefalevelet fűztek azért össze, és körülkötőket, azaz ágyékkötőket készítettek maguknak, és aggatnak magukra” (1 Móz. 3,1-7).