Ige: Amikor pusztába kerülsz, az írott ige ismerete tesz győztessé!

 „És mikor negyven nap és negyven éjjel böjtölt vala, végül megéhezék.

És hozzámenvén a kísértő, monda néki: Ha Isten fia vagy, mondd és parancsold meg, hogy e kövek változzanak kenyerekké* (Mát. 4,2-3)

*A sátán Isten szavát kérdőjelezi meg, hogy elbizonytalanítsa Jézust. Ha valóban Isten Fia vagy, fordítsd a te isteni erődet a te saját szükségleteid kielégítésére. Pedig Isten így szólt: „És ímé az égből szózat hallatszott, egy égi hang ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm, akiben kedvem telik; akiben én megengeszteltettem” (Mát. 3,17).

 „Ő pedig felelvén, monda: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével minden rémával, azaz kijelentéssel, Isten élőbeszédével, amely Istennek szájából származik*(Mát. 4,4)

*Itt az Úr Jézus arra tanít, hogy az ördög próbálkozásait – kísértését – csak Isten élő beszédével lehet visszaverni: „… az ember nemcsak kenyérrel él, hanem mindazzal él az ember, ami az Úrnak szájából származik” (5 Móz. 8,3)

„Mert az Istennek beszéde Isten igéje élő és ható, élő energia, és élesebb minden kétélű fegyvernél, vagy kardnál, és elhat a szívnek és léleknek, vagyis egész lényünknek és szellemünknek, az ízeknek és az ízületeknek és a velőknek megoszlásáig szétválásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait, és szándékait” (Zsid. 4,12)

Maga az Úr kijelentette, hogy: „Nem olyan-e az én igém, mint a tűz, vagy mint a sziklazúzó pöröly? Azt mondja az Úr” (Jer. 23,29)

Az apostol is arra tanít, hogy győzni csak Isten Igéjével lehet, ezért: „Öltözzétek föl, és öltsétek magatokra az Isten minden fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával, és mesterkedéseivel szemben. Mert nem vér és hústest ellen van nékünk tusakodásunk, vagyis harcunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok, az erők és hatalmak ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen és a sötétség világának urai, a gonoszság szellemei ellen, melyek a magasságban vannak. Annakokáért és éppen ezért vegyétek föl az Istennek minden fegyverét, hogy ellenállhassatok ama gonosz napon, és mindeneket elvégezvén és leküzdve megállhassatok. Az üdvösség sisakját is fölvegyétek, és a Szellemnek kardját, amely az Isten beszéde” (Eféz. 6,11-13.17).

„Ekkor vivé Őt az ördög, vagyis a sátán, vádló, rágalmazó, félrevezető, és ellenség a szent városba, Jeruzsálembe, és odahelyezi a templom tetejére, a templom párkányára, és a templom ormára állította.

És monda néki: Ha Isten fia vagy, vesd alá magadat; mert meg van írva: Az ő angyalainak parancsol felőled, és kézen, a tenyerükön hordoznak, hogy megőrizzenek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőbe*(Mát. 4,5-6)

*A kísértő Isten Igéjét idézi, de kihagyja az ígéret teljesedésének feltételét: „Mert azt mondtad te: Az Úr az én oltalmam; a Felségest választottad a te hajlékoddá, vagyis ha az Urat tartod oltalmadnak, a Felségest hajlékodnak, Nem illet, és nem érhet téged a veszedelem, sem baj, és csapás nem közelget, és nem is férhet a sátorodhoz. Mert az ő angyalainak parancsolt felőled, hogy őrizzenek téged, és vigyázzanak rád minden utadban. Kézen hordoznak, és kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üssed lábadat a kőbe” (Zsolt. 91,9-12).

 „Monda néki Jézus: Viszont megmondatott, és meg van írva: Ne kísértsd, és ne tedd próbára az Urat, a te Istenedet*(Mát. 4,7)

*Az Úr Jézus is Igével válaszol, ezzel utalva a próba következményére is: „Meg ne kísértsétek az Urat, a ti Isteneteket, miképpen megkísértettétek, illetve próbára tettétek Masszában” (5 Móz. 6,16).

Itt zúgolódtak Izráel fiai, és Mózes és Áron sem azt tette, amit kellett: „És nevezé annak a helynek nevét Masszának és Méribának, Izráel fiainak versengéséért, és perlekedése miatt, és mert így kísértették, vagyis így tették próbára az Urat, mondván: Vajon köztünk van-e az Úr vagy nincsen?” (2 Móz. 17,7)

És a következmény: „Akkor ezt mondta az ÚR Mózesnek és Áronnak: Mivel nem hittetek bennem, és nem tartottatok szentnek Izráel fiai előtt, nem vezethetitek be ezt a gyülekezetet arra a földre, amelyet nekik adok” (4 Móz. 20,12).

 „És végül vivé Őt az ördög, a félrevezető, ellenség, vagyis a Sátán egy rendkívül magas hegyre, és megmutatá néki, és felvonultatta szeme előtt a világ, a teremtett világ minden országát, minden királyságát, és birodalmát és azok dicsőségét, és gazdagságát*(Mát. 4,8)

*A sátán nem tudta, hogy azt kísérti, és akarja céltévesztésbe vinni, aki maga a CÉL, és aki így figyelmezteti az Övéit: „Ne szeressétek a világot, se azokat, amik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete. Mert mindaz, ami a világban van, a hústest kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élettel való kérkedés, nem az Atyától van, hanem a világból. És pedig a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké” (1 Ján. 2,15-17)

„Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében, vagyis az ő életében kárt vall? Avagy micsoda váltságot adhat az ember az ő lelkéért, azaz: az életéért?” (Mát. 16,26).

 „És monda néki: Mindezeket, vagyis mindezt a hatalmat és ezeknek dicsőségét néked adom, mert nékem adatott, és annak adom, akinek akarom, ha leborulva imádsz engem, akkor mindez a tied lesz.

Ekkor elutasította, és monda néki Jézus: Eredj el sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj, és csak Neki adj Istennek járó tiszteletet*(Mát. 4,9-10)

*Eredj el: (hüpagó): távozz tőlem; el innen! Hátam mögé, vagyis: ne álljon előtte, ne legyen a társaságában. És az Úr Jézus most is, – mint a kísértő minden próbálkozására – az írott Igével válaszol, példát adva nekünk, és ez egyben figyelmeztetés is arra, hogy az írott Ige ismerete feltétele győzelmünknek: „Féljed az Urat, a te Istenedet, Őnéki szolgálj, és az ő nevére esküdjél” (5 Móz. 6,13).

 „Ekkor elhagyá, otthagyta őt az ördög, a félrevezető, az ellenség, a sátán. És ímé angyalok jövének hozzá és szolgálnak vala néki*(Mát. 4,11)

*A Márk írása szerinti Evangélium röviden így számol be a kísértés történetről: „És ott volt és kin is maradt a pusztában, a sivatagban, a sivár, elhagyatott, magányos, pusztaságban, negyven napig kísértetve  a sátántól, aki megpróbálta elcsábítani céltévesztésre, és a vadállatokkal, - a veszélyes, dühös, vadállatokkal, a fenevaddal, aki a sátán - vala együtt. És az angyalok szolgálnak vala néki” (Márk. 1,13)

 Az Úr Jézus megkísértetett, de nem bukott el, ezért bátorít így az apostol: „Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt, azaz: a céltévesztést. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk” (Zsid. 4,15-16)

Jakab apostol pedig gyakorlati útmutatást ad a győzelemhez: „Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek” (Jak. 4,7).