2 Timóteus levél 3. fejezet: A Szentírás bölccsé tesz az üdvösségre (szerkesztett);

2 Tim. 3,1 Azt pedig tudd [és értsd] meg, hogy az utolsó napokban [(hémera): a legvégső időszakban] nehéz [(khaleposz): nehezen elviselhető, veszélyes, ártalmas, kegyetlen, keserves, gyötrelmes, durva] idők állanak be [(kairosz enisztémi): időszakok következnek, és jönnek].

2 Tim. 3,2 Mert lesznek az emberek magukat szeretők, [(philautosz): önzők] pénzsóvárgók, [(philargürosz): kapzsik, fösvények fukarok] kérkedők, [(aladzón): dicsekvők; fennhéjázók; elbizakodottak, hetvenkedők] kevélyek, [(hüperéphanosz): gőgösek, büszkék, fölényesek] káromkodók, [(blaszphémosz): rágalmazók, gyalázkodók, becsmérlők, szitkozódók, szidalmazók, Istenkáromlók] szüleik iránt engedetlenek, [(apeithész): csökönyösek, meggyőzhetetlenek, makacsok, kegyetlenek] háládatlanok, [(akharisztosz): köszönet nélküliek] tisztátalanok, [(anosziosz): szentségtelenek, elvetelmültek, istentelenek, vagyis Isten nélküliek, gonoszok].

2 Tim. 3,3 Szeretet nélkül valók, [(asztorgosz): szívtelenek, érzéketlenek, természetes / ösztönös szeretet nélküliek, vagyis ragaszkodás, ösztönös vágy a gondoskodásra, és megsegítésre azok iránt, akikhez fizikai kapcsolat, vérségi kötelék fűzi, nincs bennük, összeférhetetlenek, keményszívűek a családjuk iránt];  kérlelhetetlenek, [(aszpondosz): engesztelhetetlenek, összeférhetetlenek, békétlenkedők] rágalmazók, [(diabolosz): vádaskodók, rágalmazók, uszítók, hibáztatók, félrevezetők, pletykásak, árulók, rosszindulatúak, ellenségeskedők,ellenségeskedést szítók, olyan személyek, akik negatív beszéddel vagy revékenységgel szétszakítják a kapcsolatokat, és az embereket eltávolítják egymástól, és Istentől, vagyis sátáni természetűek] mértékletlenek [(akratész): erőtlenek, azaz önkontroll nélküliek, gyenge akaratúak, mértéktelenek, telhetetlenek, zabolátlanok], kegyetlenek, [(anémerosz): féktelenek; fékezhetetlenek, irgalmatlanok, lelketlenek, műveletlenek, neveletlenek, vadak] a jónak nem kedvelői [(aphilagathosz): a jót, nemest, kiválót, hasznosat, kedvezőt nem szeretők / nem kedvelők, a jóra nem hajlandók, rosszakarók].

2 Tim. 3,4 Árulók, [(prodotész): árulók, vagyis olyan személyek, akik gondolatban érzéseikben már átadták a másikat ellenségei kezébe] vakmerők [(propetész): meggondolatlanok, szenvedélyesek, hevesek, elhamarkodottak, féktelenek], felfuvalkodottak [(tüphoó tüphoomai): elszállt-agyúak, önteltek, dölyfösen viselkedők], inkább a gyönyörnek, [(mallon philédonosz): akik az élvezeteket szeretők, és hajhászók inkább] mint Istennek szeretői [és keresői].

2 Tim. 3,5 Kiknél megvan [akik megtartják, megőrzik] a kegyességnek [(euszebeia): az istenfélelemnek, az Isten tiszteletének, és a hitnek] látszatát [(morphószisz): külső formáját, hitben folyó életet színlelők ugyan], de megtagadják [(arneomai): ellentmondanak, azaz megtagadják, elutasítják] annak erejét [(dünamisz): a lényegét, erőmegnyilvánulását, csodatevő erő képességét, hatalmát, magát a csodát, az ilyeneknél a hit ereje csődöt vall bennük].  És ezeket kerüld [(apotrepó): fordulj el tehát ezektől, és tarsd távol magadtól].

2 Tim. 3,6 Mert ezek közül valók azok, akik betolakodnak [(endünó): beosonnak, beférkőznek] a házakba, [és belopakodnak a családokba] és foglyul ejtik [(aikhmalóteuó): megnyernek maguknak és fogságba vetik] a bűnökkel [és sérelmekkel] megterhelt [(hamartia szóreuó): céltévesztésben lévő, hibákkal, tévedésekkel  elhalmozott] és sokféle [(poikilosz): változatos, különféle, bonyolult] kívánságoktól [(epithümia): vágytól és szenvedélytől] űzött [(agó): vezetett, irányított, hajtott] asszonykákat [könnyű nőcskéket].

2 Tim. 3,7 Kik mindenkor [(pantote): mindig, és minden időben] tanulnak [tanulmányozás, megfigyelés, vagy kutatás által ismeretet, tudást szereznek], de az igazság [(alétheia): a valóság, vagyis Isten Igéjének, és a testté lett Igének, azaz: Krisztusnak] megismerésére [(epignószisz): megértésére, felismerésére, azaz teljes tisztánlátásra] soha el nem juthatnak. [(dünamai erkhomai): nem képesek eljutni].

»Más fordítás: Mindig igyekeznek új tanításokat hallani, de sohasem tudják az igazságot valóban megismerni«

2 Tim. 3,8 Miképen pedig Jánnes [jelentése: előnyben részesítő, csaló, megtévesztő, zaklató, bosszantó] és Jámbres [jelentése: ellenszegülő, gőgös, önfejű] ellene állottak [ellenszegültek] Mózesnek, [fölkeltek, és harcoltak Mózes ellen] akképen ezek is ellene állanak [(anthisztémi): ellenszegülnek, szembeszállnak, harcolnak] az igazságnak [(alétheia): a valóság ellen]. Megromlott elméjű, [(núsz): a szív, vagyis a szellemük értelme / felfogóképessége / gondolkodási képessége, a dolgok lényegét meglátni képes intuitív gondolkodásuk romlott] a hitre nézve nem becsületes [(adokimosz): a hit szempontjából alkalmatlan, használhatatlan, megbízhatatlan] emberek.

2 Tim. 3,9 De többre nem mennek [de sokra nem viszik, nem jutnak messzire]: mert esztelenségök [(anoia): ostobaságuk, értelmetlenségük, bolondságuk, tudatlanságuk, nagyon is] nyilvánvaló lesz mindenki előtt, amiképen amazoké is az lett.

2 Tim. 3,10 Te pedig [(parakolútheó): pontosan megfigyelted, megértetted, és] követted az én tanításomat, életmódomat, [(agógé): az én életutamat, életvitelemet, magatartásomat] szándékomat, [(protheszisz): az én célkitűzéseimet, életcélomat] hitemet, [meggyőződésemet] hosszútűrésemet, [(agapé): Isten szerinti] szeretetemet, türelmemet, [(hüpomoné): tűrésemet, kitartásomat; állhatatosságomat].

2 Tim. 3,11 Üldöztetéseimet, szenvedéseimet, amelyek rajtam estek Antiókhiában [jelentése: bosszúálló, üldöző], Ikóniumban [jelentése: kép, képoszlop], Listrában: [jelentése: feloldó város, visszavásárló] minémű üldöztetéseket szenvedtem [(hüpopheró): álltam ki, viseltem el, milyen nehézségeken mentem keresztül, és bírtam ki]! De mindezekből [mindig] megszabadított [kimentett, kiragadott] engem az Úr.

2 Tim. 3,12 De mindazok is, [vagyis mindenki] akik kegyesen [(euszebósz): istenfélő módon] akarnak élni Krisztus Jézusban, üldöztetni fognak [(diókó): üldözni, zaklatni, fogják].

2 Tim. 3,13 A [(ponérosz): haszontalan, rosszindulatú, rossz, káros, ártalmas] gonosz emberek pedig és az ámítók [(goész): szélhámosok, csalók, hitegetők, szemfényvesztők, varázslók, csábítók] nevekednek a rosszaságban, [(prokoptó): egyre mélyebbre süllyednek a gonoszságban]. Eltévelyítvén és eltévelyedvén [(planaó): csalva és megcsalatva tévúton járnak és tévútra vezetnek, tévelyegve és másokat is megtévesztve].

2 Tim. 3,14 De te [azonban] maradj meg azokban, és [tarts ki amellett] amiket tanultál [és amikről meggyőződtél, és megbizonyosodtál] és amik reád bízattak, tudván kitől tanultad.

2 Tim. 3,15 És hogy gyermekségedtől fogva tudod, és [(eidó oida): ismered] a szent írásokat, melyek téged [(szophidzó): taníthatnak, és útmutatást adhatnak], és bölcscsé tehetnek az üdvösségre a Krisztus Jézusban a hit és [(pisztisz): meggyőződés] által.

2 Tim. 3,16 A teljes írás Istentől ihletett [olvasásakor Isten Szelleme árad belőle] és hasznos [(óphelimosz) alkalmas, és előnyös] a tanításra, a meggyőzésre, és érvelésre, [(elegkhosz): bizonyításra, a tények napvilágra hozatalára]. A megjobbításra, [(epanorthószisz): helyreállításra, kiigazításra] az igazságban [(dikaioszüné): megigazult életre] való nevelésre, [(paideia): oktatásra, képzésre].

2 Tim. 3,17 Hogy tökéletes [az eklézsiába beilleszthető] legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített [(exartidzó): ellátva, és felszerelve].