Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
- Fél tizenegyig leszünk oda - szóltak be Krisztián szülei,
amikor barátaik értük jöttek kocsival, hogy magukkal vigyék a bankettre. - Amíg
oda leszünk, maradj itthon, és fejezd be a történelemdolgozatodat!
- Nem mehetnék el egy kicsit az autóval? - kérdezte
Krisztián. Az előző hónapban szerezte meg a jogosítványát. - Ööö... kölcsön
kell kérnem egy könyvet Oszkártól. Nem maradok sokáig.
- Szó sem lehet róla - mondta az édesapja. - Minden könyved
megvan, amire ma este szükséged lehet. Itthon maradsz, és megírod a
dolgozatodat.
A nemjóját! Krisztián feltétlenül együtt akart lenni a
barátaival, amíg szülei oda vannak. Különben is, ők úgysem kocsival mentek,
akkor meg ő miért ne használhatná? Ez nem tűnt igazságosnak. Hiszen ő csak egy
órányira akart elmenni. Azután is lenne idő arra a történelemdolgozatra -
morfondírozott. Ekkor csengett a telefon. Oszkár volt:
- Hékás, gyere át! - mondta. - Már mindenki itt van.
Krisztián úgy látta, hogy elmehet Oszkárhoz, és még időben
vissza tud érni ahhoz, hogy a szülei meg ne tudják. Csak arra kell ügyelnie,
hogy tankoljon egy kis benzint a kocsiba, nehogy gyanút fogjanak. A
történelemdolgozatot meg majd gyorsan megírja, ha visszaér.
Beült a kocsiba, és elindult. Soha nem fog kiderülni - gondolta.
Az Oszkárék felé vezető úton azonban nagy baj történt. Defektes lett az egyik
kerék. - Na, csak ez hiányzott! - gondolta. Még soha nem cserélt kereket. És
most nemcsak hogy ki kell cserélnie a kereket, de gyorsan meg is kell
javíttatni, hogy a szülei semmit se vegyenek észre. Sietnie kellett.
Elővette az emelőt meg a csavarkulcsot, és munkához látott.
Csakhogy a kerékcsavarok mind megmakacsolták magukat. Nem sikerült levennie a
kereket. Teljes erővel megpróbálta elfordítani a csavarkulcsot, de hiába.
Aztán, mikor úgy tűnt neki, hogy ez a meddő próbálkozás már órák óta tart,
feladta, és elgyalogolt a legközelebbi benzinkúthoz. Teljesen ki volt merülve.
Tíz óra is elmúlt már, mire a benzinkutas hidraulikus
csavarkulcs segítségével levette a kereket. Krisztiánnak sehogy nem fért a
fejébe. Ő miért nem tudta kiszedni a csavarokat? Miért voltak annyira
megszorulva? Az élet igazságtalan! Mostantól fogva megszorításokra számíthat
egész életében.
- Merre csavartad őket? - kérdezte a kutas. Krisztián erre
azt gondolta, hogy micsoda ostoba kérdés. Hát az már csak természetes, hogy
tudja, merre kell csavarni egy csavart. Az óramutatóval ellentétes irányba.
- Nos, - mondta a benzinkutas, - a kocsinak ezen az oldalán
fordított a csavarmenet iránya. Ha ki akarjuk szedni a csavarokat, az
óramutatóval megegyező irányba kell csavarni őket.
Hirtelen nagyon ostobának érezte magát.
A mai világban sokan azért nem találják meg a boldogságot és
a kiteljesedést, mert rossz irányból közelítik meg. Krisztiánhoz hasonlóan rossz
irányba tekerik a csavart - és az egyre jobban szorul. Az élet nem jobbra
fordul, hanem rosszabbra.
Az az élet, amelyre Jézus tanít minket, olyan, mint a
fordított csavarmenet - pontosan az ellenkezője annak, amit az ember gondolna.
A világ azt mondja: „Kaparints meg mindent, amit csak lehet!" Jézus azt
mondja: „Adj, és adatik neked!" A világ azt mondja: „Csak az erősek és
hatalmasok boldogulnak!" Jézus azt mondja: „A szelídek öröklik a
földet." A világ azt mondja: „Ha valaki megsért, bosszuld meg!" Jézus
azt mondja: „Tartsd oda a másik orcádat is! Tégy jót azokkal, akik rosszul
bánnak veled!"
Te melyik irányba tekered a csavarkulcsot? Ne légy ostoba!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.