Szerző: bacsipista
Egy történetet szeretnék megosztani veletek amely az igaz
barátságról szól.
Volt két barát, akik együtt jártak óvodába, iskolába és
együtt vonultak be az amerikai hadseregbe. Még a fronton is együtt harcoltak
hazájukért.
Egy nap visszavonulás közben az egyik barát kapott egy
halálos lövést, és felakadt a szögesdrótra. A másik barát mikor meglátta,
azonnal a segítségére akart menni, de a parancsnoka ráförmedt.
- Ne menj ki a védett árokból, mert már úgyse tudsz rajta
segíteni, még téged is lelőnek!
A barát meghökkent, de mihelyt elment a parancsnoka, azonnal
a barátjához rohant. Vállára vette és sietett vissza vele.
Menet közben ö is kapott egy halálos lövést. Minden erejét
összeszedte és alig vonszolta magát mire visszaért legjobb barátja
holttestével, de beért a futóárokba.
A parancsnoka ismét mondta neki;
- Ugye, megmondtam, hogy ne menj ki érte, mert már nem tudsz
segíteni rajta. De nem hallgattál rám. Most te is meg fogsz halni vele együtt.
Megérte ez neked?
A barát még annyit tudott mondani;
- Igen megérte, mert amikor oda mentem hozzá, így szólt!
Tudtam, hogy eljössz értem!
"Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki
életét adja az ő barátaiért."
János ev. 15,13
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.