Ige: Pál apostol „tövise”-ről

 „És hogy [az Úrtól kapott különleges] kijelentések [kinyilatkoztatások] nagysága [vagyis a leleplezések túl nagy volta, és rendkívülisége] miatt el ne bizakodjam [és fel ne fuvalkodjam], tövis adatott nékem a (hús)testembe, a Sátán angyala [követe, küldöttje], hogy gyötörjön [hogy állandóan ököllel verjen] engem [és hogy arcul csapkodjon]. Hogy felettébb el ne bizakodjam [és hogy fel ne fuvalkodjam].

Ezért háromszor könyörögtem az Úrnak [és hívtam segítségül az Urat], hogy távozzék el ez tőlem [hogy szabadítson meg ettől a „tövistől”];

És ezt mondá nékem: Elég néked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el [éri el a célját, erőtlenségben lesz teljessé, gyöngeségben visz végcélba. Mert az erő a gyöngeségben nyilvánul meg a maga teljességében]. Nagy örömest [és boldogan] dicsekszem azért az én erőtlenségeimmel, hogy a Krisztus (csodatévő) ereje lakozzék én bennem [hogy a Krisztus hatalma sátorozhassék rajtam].

Annakokáért gyönyörködöm [a Krisztusért szenvedett] erőtlenségekben, bántalmazásokban [(hübrisz): bántalmazás, gyalázás, erőszak; kár], nyomorúságokban [ana(n)gké: kényszerítések, kényszerhelyzet; szorultság, szorult helyzet], üldözésekben és szorongattatásokban [(sztenokhória): szorultság, szűkösség, ínség; nehéz helyzet] Krisztusért; mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős [akkor vagyok hatalmas].

 »Más fordítás: Ezért örömmel elviselem a gyengeségeimet, amikor az emberek bántanak, vagy rosszat mondanak rólam, amikor különböző nehézségek és bajok vesznek körül, amikor az emberek üldöznek és rosszul bánnak velem. Mindezekben a dolgokban örömömet lelem, mert amikor gyenge vagyok, akkor vagyok igazán erős«” (2 Kor. 12,7-10)

Az apostol bizonyságtétele a hústeste gyengeségének okáról a Galatáknak: „[Hiszen] tudjátok pedig, hogy (hús)testem erőtlensége [(asztheneia): gyengeség, erőtlenség] miatt [erőtlenségében] hirdettem néktek az evangéliumot [(euangelidzó): győzelmi hír, győztes hadvezér érkezésének jó híre] először [az első alkalommal]. És megkísértetvén [(peiraszmosz): megpróbáltatás, (a gonoszság) megtapasztalása által; kísértés] (hús)testemben, nem vetettetek meg, sem nem utáltatok meg [nem utasítottatok el] engem, hanem úgy fogadtatok, mint Istennek angyalát [(angelosz): hírnök, követ], mint Krisztus Jézust.

[Más fordítás: Ti akkor arra a kísértésre, mely a húsomban kísértett nem válaszoltatok megvetéssel (nem utáltatok meg), sem nem köptetek, engem látva, (és kiálltátok a próbatételt (hús)testi állapotom miatt), és úgy fogadtatok, mint Istennek angyalát, mint magát a Krisztus Jézust]^” (Gal. 4,13-14)^.

 És hogy miért volt erőtlen és gyenge hústeste, arról így szól Isten Igéje. Az apostol Listrában hirdeti az Igét, és egy béna meggyógyul: „Amikor Listrában (jelentése: feloldó város; LISTRA GALÁCIA EGYIK VÁROSA) hirdette az Evangéliumot: „jövének… Antiókhiából (jelentése: bosszúálló, üldöző) és Ikóniumból (jelentése: képoszlop) zsidók, és a sokaságot eláltatván, megkövezék Pált, és kivonszolták a városból, azt gondolván, hogy meghalt. De mikor körülvették őt a tanítványok, felkelvén, beméne a városba; és másnap Barnabással (jelentése: a vigasztalás fia) elméne Derbébe (jelentése: borókabokor). És miután hirdették az evangéliumot annak a városnak, és sokakat tanítványokká tettek, visszatértek Listrába, Ikoniumba és Antiókhiába” (Csel. 14,19-21).

A Szent Szellem háromszoros bizonyságot tesz arról, hogy a „tövis” az ellenség, amely üldözi Pált is: „Ha pedig nem űzitek ki annak a földnek (országnak) lakosait a ti színetek elől, akkor, akiket meghagytok közülük, szálkákká (tüskévé) lesznek a ti szemeitekben. És tövisekké a ti oldalaitokban, és ellenségeitek lesznek néktek (és szorongatni fognak benneteket azon) a földön, amelyen lakoztok.” (4 Móz. 33,55)^.  

„Azért igen vigyázzatok magatokra, hogy szeressétek az Urat, a ti Isteneteket! Mert ha (mégis) elfordulván elfordultok tőle és ragaszkodtok e népek maradékaihoz, amelyek itt maradtak ti közöttetek; és sógorságot köttök ővelük és összeelegyedtek (és összekeveredtek) velük és ők veletek. Bizonnyal megtudjátok majd, hogy az Úr, a ti Istenetek ki nem űzi többé e népeket ti előletek. sőt inkább lesznek ti néktek tőrré és hurokká (csapdává), oldalaitokban ostorrá, szemeitekben pedig tövisekké, míglen kivesztek erről a jó földről, amelyet az Úr, a ti Istenetek adott ti néktek” (Józs. 23,11-13)^.

„Csakhogy ti se kössetek frigyet (szövetséget) ennek a földnek lakosival, rontsátok (romboljátok) le az ő oltáraikat; de ti nem hallgattatok az én szómra. Miért cselekedtétek ezt? Annakokáért azt mondom: Nem űzöm el őket előletek, hanem legyenek néktek, mint tövisek a ti oldalaitokban, és az ő isteneik legyenek ti néktek tőr gyanánt (csapdául)” (Bír. 2,2-3)

 Hogy kik voltak az apostol ellenségei, akik mint tövis voltak az ő hústestében, arról így tesz bizonyságot: „Zsidóktól ötször kaptam negyven botütést egy híján. Háromszor megostoroztak, egyszer megköveztek, háromszor hajótörést szenvedtem, éjt-napot a mélységben töltöttem. Gyakran voltam úton, veszedelemben folyókon, veszedelemben rablók között, veszedelemben népem között, veszedelemben pogányok között, veszedelemben városban, veszedelemben a tengeren, veszedelemben áltestvérek között. Fáradozásban és vesződségben, gyakori virrasztásban, éhezésben és szomjazásban, gyakori böjtölésben, hidegben és mezítelenségben.” „Mindenütt nyomorgattatunk, de meg nem szoríttatunk; kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk” (2 Kor. 11,24-27; 2 Kor. 4,8-9).

És boldogan vallja az apostol hogy: „De mindezekben [mindezekkel szemben] győzteseknél is többek vagyunk, [felettébb diadalmaskodunk; döntő (teljes, tökéletes, végleges, fölényes) győzelmet aratunk] Őáltala, aki minket szeretett” (Róm. 8,37).

Az Úr Jézus bátorítja az övéit: „Boldogok vagytok, ha szidalmaznak [csúfolnak, gúnyolnak, gyaláznak, megszégyenítnek] és háborgatnak [üldöznek; sőt: akik közé beépülnek; törvény/bíróság/ előtt vád alá helyeznek] titeket és minden(féle) gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem [hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam]. Örüljetek és örvendezzetek [ujjongjatok; vigadjatok ilyenkor], mert a ti jutalmatok [kárpótlásotok] bőséges [nagy fizetség jár nektek] a mennyekben: mert így háborgatták [üldözték; zaklatták; vádolták] a prófétákat [az Isten nevében szóló, isteni akaratot közvetítő személyeket] is, akik előttetek voltak [éltek]” (Mát. 5,11-12).

De ennek ellenére: „Bölcsességet beszél az igaznak szája, és a nyelve ítéletet szól (igazat mond). Istenének törvénye van szívében, lépései nem ingadoznak. Leselkedik a gonosz az igazra, és halálra keresi azt (és meg akarja ölni); De az Úr nem hagyja azt annak kezében (nem hagyja, hogy kezébe kerüljön), sem nem kárhoztatja (és nem engedi), mikor megítéltetik (hogy bűnösként elítéljék).

Várjad az Urat (reménykedj az Úrban), őrizd meg az ő útját (maradj az ő útján); és fölmagasztal téged, hogy örököld a földet; és meglátod, amikor kiirtatnak a gonoszok. Láttam elhatalmasodni a gonoszt és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa (mint egy terebélyes zöldellő fa); De elmúlt és ímé nincsen (de egyszer csak eltűnt, nem volt többé)! Kerestem, de nem található” (Zsolt. 37,30-36).

Kedvenc videók (lejátszási lista)

A szeretetről

Az igazi szeretet nem függ a viszontszeretettől. (Viktor J)

Imádság:

Kegyelmes Atyám! Tanulgatom az aggódásmentes életet. Időnként sajnos rossz tanuló vagyok. Nem értem meg, nem fér a fejembe, hogyan lehetne átadnom Neked mindent, és idegesség helyett lelki békét átélve tenni a dolgom. Szeretnék ebben előrehaladni. Segítségeddel. Ámen

A keresztény embe

A keresztény ember Isten gyermeke, Jézus Krisztus testvére, Isten országának örököse. (Luther)

Az aggodalmaskodás vége

 … dicsérték az Istent, és kedvelte őket az egész nép. (ApCsel 2:47)

A javak közössége, a másik észrevétele odáig fajul, hogy elvétetett róluk a gond. A másnap gondja. Az aggodalmaskodás. Egyenesen lélegzetelállító könnyedség – mely nem tévesztendő össze a könnyelműséggel – hatalmasodik el rajtuk. Örvendezés afelett, hogy Krisztus velük van. Látszik, látszódik rajtuk, hogy szívük megérintetett a Krisztus szeretete és közössége által. Így lettek ők aggodalmat nem ismerő emberekké.

Ma pedig? Ismerünk olyat, aki ne aggodalmaskodna? Ne panaszkodna? A közelmúltban voltam Nagyecseden, abban a családi házban, ahol a korábban halálosan beteg 19 éves fiatalember és családja él. Neki gyűjtöttük össze gyülekezetünkben a 92 kg kupakot. Az édesapa szent erőszakkal ültetett le asztalukhoz és elérzékenyülve mondta el a halállal vívott küzdelem lépéseit. Azt, hogy a kishúg sugárkezelésen esett át, hogy csontvelőt vehessenek ki belőle, hogy virrasztottak, és amikor már csak az imádság maradt, abban sem akartak elfáradni. Ez a fiú, engem, az udvarukon munka közben „vasvillával” fogadott. Ez a fiú dolgozik, nevet és szeptembertől újra mehet az egyetemre.

Édesapja pedig csak ennyit mondott: „Krisztián! Korábban is el-elmentem én istentiszteletre, de ezek után, mikor vasárnap reggel kinyitom a szemem, alig várom, hogy indulhassak a templomba!”

Nincsenek csodák? Dehogynem! A Te életedben, a Te családodban? Isten szívélyessége ma is működik. Látható. Tehát a sokszor kimondott szó, hogy „irigylésre méltó” ez a gyülekezet, adjon erőt és kitartást ahhoz, hogy mi is erre az útra lépjünk! Ez tehet minket boldoggá, és ezért fog kedvelni minket az egész nép!(Lovász Krisztián)

Hatástalan fegyverek

Célt téveszt minden fegyver, amit ellened kovácsoltak, meghazudtolsz minden nyelvet, amely törvénykezni mer veled..." (Ézs 54,17).

Az ellenség táborában nagy a csengés-bongás: fegyvereket kovácsolnak a hívők legyőzésére. Nem tehetnék azonban ezt sem még, ha a hívők Ura nem engedné meg nekik, hiszen Ő teremtette a kovácsot is, aki az izzó parazsat éleszti. Lám, milyen szorgalmasan dolgoznak! Mennyi kardot és dárdát készítenek! Hadd csinálják csak, úgysem mennek velük semmire, mert minden fegyveren ott a felirat: Célt téveszt".

Most pedig figyeljünk egy másik lármára: a szidalmazó beszédre. A nyelv félelmetesebb fegyver, mint amit üllőn kikalapálnak, és mélyebb sebet vág a kardnál és a dárdánál. Mi lesz velünk most? Rágalmazás, hamisság, gyanúsítgatás, gúny - a nyelv megannyi mérgezett nyílvesszője; ki állhat meg velük szemben? Az Úr, a mi Istenünk megígéri, hogyha nem is tudjuk elhallgattatni ezeket, Ő megszabadít, hogy a csúf nyelvek tönkre ne tegyenek minket. Most ugyan kárhoztatnak minket, de végül ők fognak kárhoztatni, éspedig mindörökre. A hazugságokat szóló szájak elnémulnak, és valótlanságaik csak dicsőségére válnak majd azoknak, akik annyit szenvedtek miattuk.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

BÉKE ÉS ÁLDÁS SZÁLLJON RÁNK

Az Ige

 

Készítette: Dr Kováts György

Péld 30:5 Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és pajzs az ahhoz folyamodóknak. (6)

Nyisd ki a Bibliát. Ne nyugodj, ameddig napról-napra, élő üzenetet nem kapsz belőle. Nem elég egy áhítatos könyvből elolvasni egy napi áhítatot, az Igét magát kell olvasd. Elolvashatod, amit mások megértettek belőle, de ez inkább bíztatás lesz arra, hogy magad is elkezdd olvasni.

Olvasd, húzd alá, írd ki, elmélkedj felette, vidd magaddal, ismételgesd, mondd ki, s át fog járni. Így lesz a tiéddé.

 Így kezdesz el szerinte gondolkodni.

Így kezdi el áthatni hétköznapjaidat.

Vissza-visszatér egy-egy nehezebb helyzetedben.

 Figyelmeztet. Felhívja figyelmedet olyan szempontokra is, amiket amúgy nem gondolnál át.

Erőt ad, megerősít a jóra, hogy kitarts a helyes úton. Ezt teszi.

Ezzel véd meg az ördög elcsábításaitól. Ez véd meg attól, hogy megfélemlítésével eltántorítson az Úr útjáról. Pajzs az ahhoz folyamodóknak. Ámen.

Újat cselekszem – mondja az Úr!

„Ne a múltakon tűnődjetek… mert én újat cselekszem” (Ésa. 43,18-19)

Napi gondolat: Kerested az Urat?

Vedd számba egyetlen napodat! Hányszor és miben kerested az Urat, hányszor és miben igazodtál hozzá, hányszor és miben adtál hálát neki? 

Amikor kiderülnek a szív titkai

Vizsgálj meg, Istenem... Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat!" (Zsoltárok 139:23)

A jellemünk nem derül ki csupán tetteinkbõl, sokkal inkább a történésekre adott válaszaink által. A tetteket el lehet tervezni, a minket érõ hatásokra azonban akaratlanul, önkéntelen reagálunk. Ezek mutatnak meg egy villanásnyit abból, mi van valójában a szívünkben. Ezen a ponton belenézhetünk a szívünkbe, és kezdhetünk valamit azzal, amit ott találunk.

Ki az közülünk, aki szívesen beismeri, hogy idõnként kapzsi, kéjsóvár, uralkodni vágyó vagy bizonytalan? Vagy éppen neheztel azért, mert mások életén látja Isten áldásának bizonyítékait? Amikor a zsoltáros így imádkozott: Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat", ezzel meghívást adott Istennek arra, hogy olyan körülményeket teremtsen, amelyek felszínre hozzák, milyen szemét rejlik a tudatalattija mélyén, elrejtve mindenki szeme elõl - nem csak mások, de saját maga elõl is.

Pál azt írja a galatabeli hívõknek: gyermekeim, akiket újra meg újra fájdalmak között szülök meg, amíg kiformálódik bennetek a Krisztus" (Galata 4:19). Figyeld meg ezeket a szavakat: amíg [teljesen] kiformálódik bennetek a Krisztus." Ehhez újra érzékennyé tett lelkiismeret és új irányba haladó akarat kell.

Oliver Cromwell uralma idején az angol kormányzatnak nem volt elegendõ ezüstje a pénzveréshez. Cromwell elküldte az embereit, hogy a templomokban keressenek ezüstöt. A kiküldöttek azt jelentették, hogy csak a szentek szobraiban van ezüst. Cromwell ezt üzente vissza: Jó, akkor olvasszátok be a szenteket, és állítsátok õket forgalomba!"

Ezt kellene nekünk is tennünk, nem? Hagyni, hogy Isten megolvasszon, betöltsön Szellemével, és forgalomba helyezzen, hogy mások hasznára legyünk.

http://www.maiige.hu

BIZTOS ALAP

5 Éppen ezért minden igyekezetetekkel törekedjetek arra, hogy a hitetekben mutassátok meg az igaz emberséget, az igaz emberségben ismeretet, 6 az ismeretben önuralmat, az önuralomban állhatatosságot, az állhatatosságban kegyességet, 7 a kegyességben testvéri szeretetet, a testvéri szeretetben pedig minden ember iránti szeretetet. 8 Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem lesztek a mi Urunk Jézus ismeretében sem tétlenek, sem terméketlenek. 9 Akiben pedig ezek nincsenek meg, az vak, rövidlátó, és elfeledkezett arról, hogy régi bűneiből megtisztult. 10 Ezért tehát, testvéreim, igyekezzetek még jobban megerősíteni elhívatásotokat és kiválasztásotokat, mert ha ezt teszitek, nem fogtok megbotlani soha. 11 És így dicsőségesen fogtok bemenni a mi Urunk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus örök országába. 2Pt 1,5-11.

                           BIZTOS ALAP

Mikor azt gondoltam, hogy roskad a lábam, szereteted, Uram, támogatott engem. (Zsolt 94,18)

Az idei évben tegnap hullott az első hó, ma pedig az ónos eső jelent gondot a járművek és a gyalogosok számára. A hó és a jég megnehezíti a madáretetőkhöz való eljutást a kertünkben. A megközelítése óvatosságot követel még a fiatal és fürge emberektől is, hát még tőlünk,

idősebbektől!

Egy "havas" vidéken nőttem fel, és soha nem gondoltam, hogy el fogom felejteni, hogyan kell biztonságosan közlekedni a téli időszakban. Miután azonban olyan helyre költöztem, ahol a hó ritka vendég, hamar elfelejtettem, hiszen itt nem sokat kellett gyakorolnom magam.

Sajnos, hamar elfelejtünk egyéb fontos dolgokat is. Fiatal éveimben életem mélyen belegyökerezett a vallásos közegbe. Amikor azután felnőttem, rövid időn belül elhagytam a biztos lelki gyökereket a világi kedvtelések omlékony homokja kedvéért. Ez az életmód azután hamar magához láncolt.

Hosszú ideig tartott, amíg visszatértem Istenhez. De amikor megtettem, mindent megtaláltam, amit egykor elhagytam, sőt többet is. Hálás vagyok, hogy Isten szeretete egy biztos pont mindenki számára, bármennyi sokat is felejtettünk, vagy bármilyen messzire is kóboroltunk el tőle.

Imádság: Urunk, bárhol vagyunk, bármit teszünk, jobban törődsz velünk, mint mi törődhetünk magunkkal. Ámen.

Isten szeretete biztos alap.

John Eyberg (Oklahoma, USA)

Dicséretek. (lejátszási lista)

C.H. Spurgeon: Az ima

"Az ima küldönce bebocsátást nyer a mennyei trónhoz a hajnal hűvös reggelén, a dél tikkasztó melegén, az este borús idejében és az éj komor sötétjében. Az ima kulcsa kinyitja az isteni áldások tárházának kapuját." 

Oswald Chambers: A MEGVÁLTÁS RÁSZORULTTÁ TESZ ÉS MEG IS ELÉGÍT

"Testi ember pedig nem fogadja el az Isten Szellemének gondolatát, mert bolondság az neki" (1Kor 2,14).

Maga Isten evangéliuma teremti meg azt az érzést, hogy szükségünk van rá. Pál mondja: "Ha mégis leplezett a mi evangéliumunk, azoknak leplezett, akik..." - akik gazemberek? Nem, hanem "akik elvesznek, mert bennük e világ istene megvakította a hitetlenek gondolkodását".

Az emberek nagy többsége az erkölcsösséget elérhetőnek tartja saját erejéből, nem érzik szükségét az evangéliumnak. Csak Isten teremti meg ezt a rászorultságot, addig nincs is tudatában az ember ennek, amíg Isten önmagát meg nem bizonyítja. Jézus mondta: "Kérjetek és adatik nektek!", de Isten nem adhat addig, amíg nem kérünk. Nem akarja Ő visszatartani ajándékait, de ez a módja annak, hogy a megváltás alapján véghezvigyen dolgokat.

Kérésünk útján Isten elindít olyan folyamatokat és megteremt olyan dolgokat, amik nem léteznek mindaddig, amíg mi kérünk. A megváltás belső valósága az, hogy szüntelenül teremt. Amint megteremti bennünk Isten életét, éppúgy megteremti mindazt, ami ehhez az élethez tartozik. Senki sem elégítheti ki azt a hiányérzetet, csak az, aki támasztotta. Ez a megváltás értelme - teremt és megelégít.

"És én, ha felemeltetem a földről, magamhoz vonzok mindeneket" (Jn 12,32).

 Mi saját megtapasztalásainkat hirdetjük és az emberek érdeklődnek is, de nem ébred fel bennük hiányérzet. De ha Jézus Krisztus felemeltetik, Isten Szelleme tudatossá teszi bennünk, hogy Őrá van szükségünk. Az evangélium hirdetése mögött Isten váltságművének teremtő ereje munkálkodik az emberek lelkében. Soha nem a személyes bizonyságtétel menti meg az embereket. "Azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek, szellem és élet" (Jn 6, 63).

---

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

A TROMBITA, BILL BURNS:

Hallom, ahogy ezt mondja az Úr Szelleme: Az Én népem elfelejtett Hozzám jönni hitben a szükség idején, azzal a hittel, hogy Én beavatkozom az érdekükben. Ezért ma azt mondom, gyertek! Gyertek, és újuljatok meg! Gyertek, és gyógyuljatok meg! Gyertek, és legyetek azok a gyermekek, amelyeknek elhívtalak benneteket. Gyertek és járjatok Velem személyes kapcsolatban. Gyertek és legyetek Velem Szellemben! Járja át az életeteket a Szellemem ereje.

Legyen a hangom egy hívogató erő számotokra. Keljetek fel a helyetekről ezen a napon, és gyertek Hozzám azzal a teljes bizonyossággal, hogy meg foglak érinteni; beszélni fogok hozzád; táplálni és gondozni foglak. Én magam jövök!

http://gyurinaploja.blogspot.com

Bob Gass: Becsületesség (1)

„A becsületeseket feddhetetlenség vezeti.” (Példabeszédek 11:3)

A pszichológusok azt mondják, hogy mindannyiunkban van egy „becsületesség-vakfolt”, amit „önérdeket szolgáló elfogultság”-nak neveznek.

Íme néhány példa erre: 800 000 középiskolai tanulót megkérdeztek, hogy átlag felettinek vagy átlag alattinak tartják-e magukat. Nos, ha pontos választ adtak volna, akkor az aránynak 50-50 %-nak kellett volna lennie. Mit gondolsz, hány tanuló sorolta magát az átlag alatti csoportba? Nulla! És 20% százalék tartotta magát a legjobb 1%-ba tartozónak!

Ez az „önérdeket szolgáló elfogultság” az élet minden területére kiterjed. A többsége azoknak, akik saját maguk által okozott baleset miatt kerültek kórházba, az átlagosnál jobb sofőrnek tartja magát. Azt gondolnád, hogy a magasabb képzettség együtt jár azzal, hogy becsületesebbek vagyunk, és jobban ismerjük magunkat – de ez nem így van. Az egyetemi oktatók 88%-a sorolta magát az átlag felettiek közé; és 25%-uk tartotta magát igazán kivételesnek. Egy másik felmérés, melyben 200 szociológust vizsgáltak, azt mutatta, hogy a vizsgált csoportnak a fele úgy gondolta, hogy a világ 10 legjobb szociológusa között lehetne.

Nem csoda, hogy annyi konfliktus van a pozíciók és az előléptetések körül. És az egyház sem kivétel. George Barna felmérést végzett lelkészek között – olyan emberek között, akiket azért fizetnek, hogy olyan igék alapján tanítsanak minket, mint: „[senki] ne gondolja magát többnek, mint amennyinek gondolnia kell, hanem arra igyekezzék mindenki, hogy józanul gondolkozzék [magáról]” (Róma 12:3).

„Alázzátok meg tehát magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején” (1Péter 5:6).

Tudod mit? A megkérdezett lelkészek 90%-a tartotta magát „az átlagosnál jobb” prédikátornak. És ami talán a legironikusabb: amikor az embereknek alaposan elmagyarázzák az „önérdeket szolgáló elfogultság” fogalmát, akkor nagy többségük úgy határozza meg magát, mint aki „jóval az átlag felett” képes azt kezelni. Hűha! Nem csak az a bajunk, hogy nem vagyunk becsületesek, hanem az, hogy nem is vesszük észre, hogy mennyire nem!

A szamárinduló

Készítette: Elgondolkodtató történetek és gondolatok

Egy kislány álma az volt, hogy egyszer híres zongorista legyen, de sajnos magától csak a Szamárindulót tudta megtanulni. Akárhogy próbálkozott, nem volt többre képes. Egy idő utána a szülei megsajnálták és beíratták egy zongoratanárhoz. A kislány majd kiugrott a bőréből, annyira megörült annak, hogy végre tanárhoz járhat.

Amikor a kislány szülei meghallgatásra mentek az énektanárhoz, egy gyönyörű

 zongora állt a terem kellős közepén. A kislány azonnal odaszaladt a zongorához, és elkezdte játszani rajta a Szamárindulót. Szégyenkező szülei elindultak felé, hogy leállítsák, de közben belépett a zongoratanár, és bátorította a kislányt, hogy folytassa.

Azután helyet foglalt a kislány mellett és hallgatta lelkes zongorajátékát. Egy idő után ő is bekapcsolódott, és akkordokkal, futamokkal és arpeggiókkal egészítette ki a darabot. A kislány folytatta a Szamárindulót. A szülők nem hittek a fülüknek. Egy gyönyörű négykezest hallottak, amelyet kislányuk és a nagy zongoraművész együtt adott elő, és eléggé meglepő módon még mindig a Szamárindulót játszották.

Időnként úgy érezzük, hogy senkik vagyunk, hogy Isten nem tud felhasználni minket nagy dolgok véghezvitelére. De gondoljunk csak a kislányra. Ő csak a Szamárindulót tudta játszani. A Szamárindulót senki sem akarta hallani. Szülei szégyenkeztek miatta, másokat idegesített. A zongoratanár azonban bátorította, hogy játssza tovább.

Isten tudja, mire vagy képes. Ő ajándékokat és tehetséget helyezett beléd. Természetesen néhány ember képességeihez viszonyítva a te ajándékaid és tehetséged „Szamárindulónak” tűnhetnek. Isten képes arra, hogy vegye azt a keveset, amit mi meg tudunk tenni, és széppé tegye a maga számára.

Kedvenc videók (lejátszási lista)