Ige: A prófétálás

 „De ha mindnyájan prófétálnak [Írást magyaráznak; Isten kijelentését hirdetik (prófétálják) meg] és bemegy [belép] egy hitetlen, vagy avatatlan [be nem avatott (Szent Szellembe még be nem merített)]. Az mindenektől megfeddetik [megcáfolják, megdorgálják, meggyőzik, elmondják a hibáit, megróják]. Mindenektől megítéltetik, [annak mindenki a lelkére beszél, azt mindenki megvizsgálja],

És ilyen módon az ő szívének titkai nyilvánvalókká lesznek [rejtett gondolatai (dolgai) felszínre kerülnek (láthatókká lesznek)]; és így arcra borulva imádja az Istent, hirdetvén [és megvallva], hogy bizonnyal az Isten lakik tibennetek. [Valóban köztetek az Isten]” (1 Kor. 14,24-25)

Ige: A hű szolga

 „Monda pedig az Úr: Kicsoda hát a hű, (okos) és bölcs sáfár, kit az úr gondviselővé tőn az ő háza népén (akit az úr szolgái fölé rendel), hogy adja ki nékik élelmüket a maga idejében? Boldog az a szolga, akit az ő ura, mikor haza jő, ilyen munkában talál! Bizony mondom néktek, hogy minden jószága felett gondviselővé teszi (és az egész vagyona fölé rendeli) őt.

Ha pedig az a szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt (és késik); és kezdené verni a szolgákat és szolgálóleányokat, és enni és inni és részegeskedni: Megjő annak a szolgának az ura, amely napon nem várja és amely órában nem gondolja, és kettévágatja őt, és a hitetlenek (és hűtlenek) sorsára juttatja.

És amely szolga tudta (és aki ismerte) az ő urának akaratát, és (és nem fogott hozzá teljesítéséhez, és) nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg (és sok verést kap). Aki pedig nem tudta (nem ismerte ura akaratát), és büntetésre méltó dolgokat cselekedett (és úgy cselekedett verést érdemlő dolgokat), kevesebbel büntettetik (és az kevés verést kap). És valakinek sokat adtak, sokat követelnek (és sokat kívánnak) tőle; és akire sokat bíztak, többet kívánnak tőle (és attól többet kérnek számon)” (Luk. 12,42-48)

Pál apostol ismerve az ő Ura parancsát, ezt vallja: „Úgy tekintsen [és úgy értékeljen] minket [és úgy számoljon velünk] minden ember, mint Krisztus szolgáit [parancsvégrehajtóit; alárendeltjeit; szó szerint: más irányítása ALATT EVEZŐ valakit; katonai jellegű szó. A harci gálya evezőse volt, megkülönböztetve a fedélzeten harcoló katonáktól. Nehéz, kemény munkát végző, felettesei parancsára cselekvő személy] és Isten [szent] titkainak sáfárait. [gondnokait; intézőit].

Ami pedig egyébiránt a sáfárokban [a gondnokokban; intézőkben, aki a megbízó (a tulajdonos) javaival felelősen gazdálkodik, akinek megvan a hatalma, arra, hogy a rábízott ügyekben TÖRVÉNYKEZZEN, pénzügyeit rendezze: gondnoka annak, és számot ad róluk a tulajdonosnak] megkívántatik, az, hogy mindenik hűnek [és megbízhatónak] találtassék, [és bizonyuljon]” (1 Kor. 4,1-2)

„Mert ha az evangéliumot hirdetem, azzal nincs mit dicsekednem, mivel kényszer nehezedik rám. Jaj nekem ugyanis, ha nem hirdetem az evangéliumot! Mert ha akaratom szerint művelem ezt, jutalmam van; ha pedig akaratom nélkül, sáfársággal bízattam meg” (1 Kor. 9,16-17)

És így buzdítja a Szent Szellem a hívőket: „Legyenek a ti derekaitok felövezve, és szövétnekeitek (és lámpásotok) meggyújtva; Ti meg hasonlók az olyan emberekhez, akik az ő urukat várják, mikor jő meg (mikor tér vissza) a menyegzőről, hogy mihelyt megjő és zörget, azonnal megnyissák néki (az ajtót). Boldogok azok a szolgák, kiket az úr, mikor haza megy (és megérkezik), vigyázva (és virrasztva) talál: bizony mondom néktek, hogy felövezvén magát, leülteti azokat (az asztalhoz), és előjövén (odamegy), (fel)szolgál nékik. És ha megjő a második őrváltáskor, és ha a harmadik őrváltáskor jő (és érkezik is) meg, és úgy (virrasztva) találja őket, boldogok azok a szolgák!” (Luk. 12,35-38)

Ne legyetek gonosz szolgák: „Annakokáért ne legyetek esztelenek (és meggondolatlanok), hanem megértsétek, mi legyen az Úrnak akarata. És meg ne részegedjetek bortól, miben kicsapongás van: hanem teljesedjetek be Szent Szellemmel

(Más fordítás: Ne részegeskedjetek, mert a borral léhaság jár együtt, hanem teljetek meg Szellemmel)” (Eféz. 5,17-8)

Mert: „Mivelhogy hamar a szentencia nem végeztetik el a gonoszságnak cselekedőjén, egészen arra van az emberek fiainak szíve őbennük, hogy gonoszt cselekedjenek

(Más fordítás: Mivel nem ítélkeznek hamarosan a gonosz tettek fölött, azért van tele az embereknek a szíve gonosz törekvésekkel)” (Préd. 8,11)

Ige: A hit

 Bármit kér az ember az Úrtól, azt: „… kérje hittel [bizalommal, bizonyossággal, meggyőződéssel] semmit sem kételkedvén [(diakrinó): nem habozva, bizonytalankodva, kételkedve, tétovázva, és meginogva]: mert aki kételkedik [(diakrinó): habozik, bizonytalankodik, kételkedik, tétovázik, és meginog], hasonlatos a tenger habjához [a tenger ide-oda hánykódó hullámához hasonlít], amelyet a szél hajt és ide s tovahány, [mint amelyeket felkorbácsol, és ide-oda vet a szél, és csak sodródik a széllel].

Mert ne vélje [ne higgye, és ne feltételezze, és gondolja] az ilyen [tétova] ember, hogy kaphat valamit [vagy bármit is] az Úrtól” (Jak. 1,6-7)

Mert: „… a hitetlenek olyanok, mint egy háborgó tenger, amely nem nyughatik, és amelynek vize iszapot és sarat hány ki” (Ésa. 57,20).

Ezért: „Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert aki Isten elé járul, hinnie kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, akik őt keresik” (Zsid. 11,6)

Halleluja (Iann cover new Version)

Keressetek!

„Keressétek az Urat mind, akik alázatosan éltek a földön…” (Sof. 2,3) 

Amint vagyok

Az 1800 - as évek első felében egy kis városban táncmulatság volt készülőben. Egy fiatal leány, Elliot Sarolta, boldogan ment szabónőjéhez, hogy megrendelje báli ruháját. Útközben találkozott lelkipásztorával, aki megkérdezte tőle, hogy hová megy s igen komolyan figyelmeztette a fiatal leányt, hogy ne menjen el a táncmulatságra. De a leány hallani sem akart erről, sőt sértődötten azt felelte, hogy törődjön a tiszteletes úr a maga dolgával.

A bálban táncolt egész reggelig, az udvarlók körülrajongták, mégsem tudott igazán örülni. Mindig eszébe jutott lelkipásztora intése. Három napig gyötörte a lelkiismerete. Végül nem bírta tovább, terhével a lelkipásztorához menekült és azt mondta:

- Három nap óta én vagyok a legboldogtalanabb leány a világon. Mit tegyek, hogy Isten gyermeke lehessek?

- Add át magad gyermekem, úgy amint vagy, Isten Bárányának.

- Úgy amint vagyok? - kérdezte ijedten a leány, - hát tudja azt a tiszteletes úr, hogy én vagyok a világ legnagyobb bűnöse?

- Éppen ezt kell hinned - felelte a lelkész. - Jöjj csak úgy, amint vagy. A fiatal leány követte a tanácsot, nyomorúságában segítségül hívta az Urat, s az Úr csodálatos békességgel töltötte meg a szívét. Asztalhoz ült és még aznap megírta ezt az éneket:

Amint vagyok sok bűn alatt,

De mert hallom hívó szavad,

S mert értem áldozád Magad,

Bárány Jézus jövök.

Bejegyezte: minden lehetseges

http://istennel-mindenlehetseges.blogspot.hu/

CSATATÉREN

Szerző: Guti Tünde

Sűrű felhőréteg borítja az eget. A Nap már rég lement.

Arcom poros, a szám kiszáradt, körülöttem mindenhol füst száll fel a romok közül.

A társak hangja olyan messziről érkezik hozzám, hogy nyomasztó csüggedés telepszik rám. Harcban elgyengült karom lehull. Tovább kellene menni…, de lábam nem engedelmeskedik.

Szemem behunyom, pilláimon szellő suhan át, s egy alattomos árny rezdülését érzem a hátam

mögött…

Kaján vigyorral, hűvös lehelettel belém vágja ádáz méregfogát, és leroskadok a fájdalomtól.

- Semmit sem érsz, nem tudsz győzni! – sziszegi gonoszul.

                       - Jézus! – kiáltok fel.

- Uram! Krisztusom! – sikoltom félelemmel küszködve, s e név végigszáguld a sötét éjszakában, térdre kényszerítve az ellenséget.

Kinyitom fáradt szemem, és mennyei seregek sokaságát látom. Élükön a legnagyobb, legcsodálatosabb harcos, a JÚDA OROSZLÁNJA!

- Ne félj, itt vagyok! – szava villámként hasítja át a homályt. Megérinti vállamat, kardom újra fénylik, s nevét ízlelgetve szűnik a kárhoztató méreg gyilkos hatása.

- Uram Jézus! – suttogom elgyötörten, majd egész testem új erővel telik meg, lelkemben fellobban a tűz, nem nézek már se jobbra, se balra, sem önmagamra.

- Jézusért! Jézus nevében! – harsogom most már, és tekintetünk összevillan.

Fejemet felemelem, fegyveremet magasra tartom és végső csatába indulok hittel, elszántan, szívemben égő lánggal!

„Ezt mondja az Írás: Amint igaz, hogy élek - mondja az Úr -, előttem meghajlik minden térd, s minden nyelv nyíltan vallást tesz az Istenről” (Róm. 14,11)

http://www.keresztenydalok.hu/tortenetek/olvasas/77

Az ismeret beszédének a hatására tisztelik és csodálják az Urat –

Az élet ösvénye, 5. rész

Rick Joyner: Heti Üzenet

Az a kijelentés, amit ismeret beszédeként kaptam, ami személy szerint a kedvencem, nagyon furcsa volt számomra, amikor megkaptam. Tulajdonképpen nem is akartam elmondani. Az egyik összejövetelen imádkoztunk egy házaspárért és a tizennégy éves lányukért. Hallottam, ahogy a Szellem ezt mondja: "Mondd meg a lánynak, hogy ő nem véletlenül van." Azonnal azon kezdtem gondolkodni, milyen kényelmetlen lenne ez a lánynak és a szüleinek, akik ott álltak az egész gyülekezet előtt, imára várva. Arra gondoltam, biztos ő is egy "meglepetés" gyermek, de nem akartam zavarba hozni sem a kislányt, sem a szüleit. Majd így szólt a Szellem: "Tedd meg!" Amikor megtettem, a lány és a szülei könnyekben törtek ki, és zokogni kezdtek. Elkezdtem aggódni, hogy bizonyára nagyon megsértettem őket, ezért megkérdeztem, mint jelent ez számukra. Elmondták, hogy a lányuk egy nemi erőszak által született, amit később megtudott, és úgy érezte, hogy nem is kellene élnie.

Ez a család még új volt a gyülekezetben, és tudták, hogy erről én semmit sem tudhattam. Ez az egy kijelentés azonnal begyógyított egy hatalmas sebet a családban. A kislány úgy jött le onnan, hogy most már az volt benne, hogy Isten mégis ismeri őt, és hogy ő "nem véletlenül van", hanem Isten szereti őt, és van valamilyen célja az életével. A szülők úgy jöttek le, hogy mélyen megérintette őket, mennyire törődik velük Isten ennyire személyes szinten, és örvendezni tudtak ennek az egész helyzetnek a győzelmében. Egyértelmű, hogy az Úrnak nem egyezett az akaratával a nemi erőszak, Ő viszont annyira jó, hogy még ezt a szörnyűséget is felhasználta arra, hogy jót hozzon ki belőle. Én csak a szemlélője voltam ennek az egésznek, de engem is megváltoztatott, mert egy teljesen új szinten láttam meg, mennyire csodálatos a mi Istenünk.

Mivel az egész világról szoktak jönni az emberek a gyülekezetünkbe, hogy a prófétai csoportjaink szolgáljanak feléjük, ezért gyakran kapunk ilyen kijelentéseket. Sőt, ma már annyira gyakoriak ezek, hogy számítunk is rá. Úgy gondolom, ez a normális kereszténység része. Ezt mondta Pál apostol a prófétálásról - hogy amikor bejön egy hitetlen, a szívének a titkai kitudódnak, ő pedig az arcára borul, és azt hirdeti, hogy Isten bizonyosan közöttünk van (1 Korinthus 14:24-25). Az, hogy egyfolytában tisztelik és csodálják az Úr hatalmas tetteit, amiket képtelenség embereknek tulajdonítani - ez a normális újszövetségi gyülekezeti élet.

Ha a prófétai ajándékok felelevenednek benned, az sokkal értékesebb, mint bármilyen földi kincs, és ez így van mindennel, ami Istentől származik. Ahogy az 1 Korinthus 14:1 üzeni nekünk: "Törekedjetek a szeretetre, buzogjatok a szellemi ajándékokért, de leginkább, hogy prófétáljatok". Fejleszd az ajándékaidat! Legyél olyan emberek közelében, akik már fejlődnek ezekben! Menj el prófétai konferenciákra, ahol sokan összegyűlnek, és rendkívül hasznos tud lenni a kölcsönös szolgálat. Mi általában évente két konferenciát szervezünk, ahol nem csak láthatod, ahogy mások az ajándékaikat használják, hanem a szolgáló csoportokban is részt vehetsz, és gyakorlati tapasztalatra tehetsz szert. Most már sok más szolgálat részéről is szerveznek ilyen konferenciákat, amelyeknek az a céljuk, hogy felgerjesszék az ajándékokat az emberekben. Az előttünk álló időkben a legértékesebb ajándék, amit bárki megkaphat, Isten hangjának az ismerete lesz.

Forrás: MorningStar Ministries - Words of Knowledge Bring Awe and Wonder of the Lord - The Path of Life, Part 5

Fordítás: Országh György

http://gyurinaploja.blogspot.com

       

       

Csak Te Kórus 2012.aug.5/2

Nem hagy el

„… mert Ő mondotta: nem hagylak el, sem el nem távozom tőled.

Jézus Krisztus tegnap és ma, és mindörökké ugyanaz” (Zsid 13,5; 13,8; ) 

Spurgon: Isten gyermekeinek őrzése

Az angyalok különös figyelemmel őrködnek Isten álomba merült gyermekei felett.

Ima a Szent Szellem keresztségért

Mennyei Atyám, azt tanítod az Igédben, hogy ha Jézus nevében kérem Tőled a Szent Szellemet, Te örömmel odaadod Őt. (Luk. 11,13.)

Ezért, drága Mennyei Atyám, a Te Igéd alapján, Jézus nevében kérem Tőled a Szent Szellemet. Töltsd be a szívemet a Szent Szellemmel. Keresztelj meg a Szent Szellemmel.

Köszönöm, Mennyei Atyám, hogy minden imámat meghallgatod és megválaszolod.

Ezért hitben vallást teszek: megkeresztelkedtem a Szent Szellemmel. Betöltekeztem, beteljesedtem, teljes lett a szívem a Szent Szellemmel. Ennek jeleként nyelveken fogok imádkozni, ahogy a Biblia tanítja, ahogy a Szent Szellem adja a kiejtést.

Köszönöm, drága Mennyei Atyám.

Köszönöm, Jézusom.

A Szent Szellem örökké bennem és velem marad,és elvezet minden igazságra. (Csel. 2,1–4.)

Ámen.

Meg van írva, hogy: Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti Mennyei Atyátok Szent Szellemet azoknak, akik Tőle kérik. (Luk. 11,13.)

És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül.

És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk. (Csel. 2,1–4.)

Mikor még szólá Péter ez Igéket, leszálla a Szent Szellem mindazokra, akik hallgatják vala e beszédet. És elálmélkodának a zsidóságból való hívek, mindazok, akik Péterrel együtt mentek, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szent Szellem ajándéka. Mert hallják vala, hogy ők nyelveken szólnak és magasztalják az Istent. (Csel. 10,44–46.)

Oswald Chambers: TÖRVÉNY ÉS EVANGÉLIUM

"Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egész megrontásában bűnös" ( Jak 2,10).

Az erkölcsi törvény nem veszi figyelembe gyarló emberi voltunkat, nincs tekintettel örökölt hajlamainkra és gyengeségeinkre. Megköveteli, hogy teljesen erkölcsösek legyünk. A törvény soha nem változik, a legnemesebbtől és a leggyengébbtől is ugyanazt követeli. Az Istentől rendelt törvény nem változik sem a nemesebb, sem a gyengébb emberrel szemben. Nem mentegeti mulasztásainkat, ugyanaz marad minden időben és az örökkévalóságban is. Ha erre nem ébredünk rá, azért van, mert nem vagyunk elevenek. Amint megelevenedünk, látjuk, hogy az életünk kész tragédia. "Én pedig éltem egykor a törvény nélkül. De a törvény jöttével megelevenedett a bűn és én meghaltam" (Róm 7,9-10). Amint ezt felismerjük, Isten Szelleme meggyőz minket bűnösségünkről. Amíg az ember erre a pontra el nem jut és nem  látja be, hogy reménytelenül elveszett, addig Krisztus keresztje üres komédia a szemében. A saját bűnösségünkről való meggyőződés köt félelemmel a törvényhez és az embert reménytelenné teszi: "A bűn alá vagyok rekesztve és kiszolgáltatva neki." Én, az Istennek adós bűnös nem juthatok Istennel helyes viszonyba, ez lehetetlen. Csak egyetlen úton jöhetek rendbe vele: Jézus Krisztus halála által! Meg kell szabadulnom attól a bennem lappangó gondolattól is, hogy valaha engedelmességem által helyes viszonyba juthatok vele - ugyan ki tudna közülünk tökéletesen engedelmeskedni Istennek valaha is?!

Csak akkor ismerjük fel a törvény hatalmát, amikor így közelít hozzánk: "ha..." Isten soha nem kényszerít. Néha szeretnénk, ha kényszerítene, máskor megint, ha békén hagyna. De ha Isten akarata uralomra jut bennünk, akkor minden kényszernek vége! Amint szabad elhatározásunkból engedelmeskedünk Istennek, megmozdítja érdekünkben a legtávolabbi csillagot és a legkisebb homokszemet is, hogy mindenható hatalmával segítsen rajtunk.

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

http://www.keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers

Bemegyek a Szentek Szentjébe.flv (dicséretek Cegléd)

Találka egy ismeretlennel

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
Mivel középiskolás koromban kissé félénk voltam, nemigen mertem találkára hívni a lányokat. Egy nap a barátom így szól hozzám: „Hékás, egy nagyszerű találkát szerveztem neked szombat estére! Minden elő van készítve."

- Kivel? - kérdeztem. Kiderült, hogy a barátom unokahúgáról, Dóráról van szó. Én még nem találkoztam vele, sőt, egyetlen Dóra nevű lányt sem ismertem.
- Ó, nem! - tiltakoztam. - Nem megyek el egy ismeretlennel randizni!
- Ó, ezen ne problémázz! - mondta a barátom. - Dóra egy klassz lány, és hidd el, igazán csinos. De ha nem hiszel nekem, van egy ötletem, hogyan bújj ki a találka alól, ha nem tetszik a kinézete.
A következő volt a tennivalóm: Elmegyek a lány lakására, és amikor ajtót nyit, alaposan szemügyre veszem. Ha tetszik a látvány, minden rendben. Ha pedig csúnya a lány, rögtönzök egy asztmarohamot: 'Aaaahhhhhhhgggggg!' (Tegyünk úgy, mintha nehezen kapnánk levegőt!) A lány megkérdezi, mi a gond, én meg azt mondom: „Az asztmám!" Így aztán le kell mondani a találkát. Ilyen egyszerű. Nem lesz semmi gond.
- Hát, nem is tudom... Na jó, elég egyszerűnek tűnik. Benne vagyok!
Így hát elmentem Dórához. Kopogtattam, és ő nyitott ajtót. Ahogy ránéztem, meglepetten láttam, hogy igaza volt a barátomnak. Gyönyörű lány volt Dóra! Csak álltam az ajtóban, és nem tudtam, mit is mondjak. Ő is rám nézett, majd fulladás jött rá: „Aaahhhhggggg!"


Minden bizonnyal téged is utasítottak már el, mert nem voltál elég jóképű, eléggé kisportolt, elég gazdag, elég „vagány" - vagy bármi más okból.
Isten azonban nem ilyen szemmel néz ránk. Amikor Ő ránk néz, szépnek lát bennünket. Elfogad minket úgy, ahogy vagyunk. Nem azt nézi, milyen a külsőnk, hanem sokkal inkább azt, hogy mi van bennünk. „Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van" (1Sám 16,7b).
Isten azt akarja, hogy a mi szívünk olyanná legyen, mint az övé - nyújtsuk ki a kezünket mindenki felé, szeressünk mindenkit kinézetétől függetlenül.

Az Ige

Készítette: Papp László

"Igéd kijelentése világosságot gyújt, értelmessé teszi az együgyűeket" (Zsolt. 119:130)
119:105-ben olvashatjuk: "Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága."

Thomas Edison, a csődtömeg?

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
Edison életrajzírói megörökítik, hogy a villanykörte feltalálója több mint kilencszáz olyan villanykörtét készített, ami nem működött, mielőtt elkészült volna egy működőképes.

Kilencszáz alkalommal vette a fáradságot, hogy elkészítse a villanykörtét, bedugja, bekapcsolja a kapcsolót, és nézze, hogy nem történik semmi. Az emberek bizonyára azt hitték, hogy bolond, de

 ő tovább kísérletezett. Saját bevallása szerint Edison minden alkalommal, amikor olyan villanykörtét készített, ami nem működött, egyszerűen csak egy újabb módját fedezte fel annak, hogyan nem szabad villanykörtét készíteni. És ezzel a kizárásos módszerrel eljutott odáig, hogy végül sikerült előállítania egy olyan villanykörtét, amely világított. Ezzel minden idők egyik legnagyobb feltalálója lett.

Legtöbbünkben nem tudatosul, hogy a sikeres emberek mennyi kudarcon mentek keresztül, mire céljukat elérték. Csak arról az egyetlen alkalomról hallunk, amikor sikerrel járnak. Edisont az elszántsága tette naggyá, hogy villanykörtét akart készíteni. Nem engedte, hogy kudarcai elbátortalanítsák. Kitartott, és folytatta a kísérletezést, még ha újra meg újra el is szúrta.

A keresztyén élet is ilyen. A legtöbb keresztyén, akire felnézünk, sokszor kudarcot vallott, mielőtt eljutott volna oda, ahol ma van. Folytatni kell a futásunkat, soha nem szabad feladni!! Ez az elkötelezettség. Az elkötelezettség nem azt jelenti, hogy mindig sikeres vagy, hanem azt, hogy kitartasz. Továbbra is követsz el hibákat, de Edisonhoz hasonlóan megtanulhatod belőlük, hogy hogyan nem szabad élni a keresztyén életet.

Az Úr dicsérete

Készítette:Lisa Szanyel
Minden porcikám ezt mondja majd: Ki hasonló hozzád, Uram?! Aki megszabadítod a nyomorultat a nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt az őt kirablótól. Zsoltarok 35:10.
Amen!

Méltó vagy, hogy dicsérjünk....wmv

Ige: A Teremtő

„Bizony, tőle, általa és érte - az Úr Jézusért - van minden: övé a dicsőség mindörökké. Ámen” Hiszen: „...Őbenne teremtetett minden, ami van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Őáltala és Őreá nézve teremttettek;

És Ő előbb volt mindennél, és minden Őbenne áll fenn. És Ő a feje a testnek, az egyháznak: aki a kezdet, elsőszülött a halottak közül; hogy mindenekben Ő legyen az első; Mert tetszett az Atyának, hogy Őbenne lakozzék az egész teljesség” (Róm. 11,36; Kol. 1,16-19)