2012. december 21.

Van kiút!


...Isten... nem hagy titeket erõtökön felül kísérteni; sõt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is." (1Korinthus 10:13)

Gyakran keresünk kifogásokat gyengeségeinkre, vagy pedig másokat hibáztatunk. Egy költõ így írt: Volt egy ellenségem, akit igyekeztem megismerni, aki minden lépésemet elgáncsolta, bármerre is mentem. Terveimet akadályozta, és elállta az utamat, a nagyszerû célokra nemet mondott. Végre lerántottam róla a leplet, szemébe néztem - és magamat láttam."

Amikor John Wesley diákjai hetente találkoztak, ezt a négy kérdést tették fel egymásnak: 1) Milyen bûnt követtél el a múlt heti találkozásunk óta? 2) Milyen kísértésekkel néztél szembe? 3) Hogyan szabadultál meg? 4) Mit gondoltál, mondtál vagy tettél, amirõl nem vagy biztos, hogy bûn-e vagy sem? Ez a négy kérdés segít abban, hogy lelkiekben éber legyél, és a helyes kerékvágásban maradj.

Pál azt írja: ...Isten... nem hagy titeket erõtökön felül kísérteni; sõt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is."

Portia Nelson írja a Kiút címû értekezésében: Az utcán sétálok. Van egy gödör az úton, és én beleesek. Elvesztem, pedig nem is az én hibám. Egy örökkévalóságig tart, míg kijutok innen.

 Legközelebb megint az utcán sétálok. Van egy gödör az úton, de úgy teszek, mintha nem látnám - tehát megint beleesek. El sem hiszem, hogy megint itt vagyok; mindenesetre nem az én hibám.

Megint az utcán sétálok. Van az úton egy gödör. Látom, hogy ott van, mégis beleesek - ez már szokásom. De most nyitva a szemem, és tudom, hol vagyok. Ez az én hibám. Gyorsan kimászok.

 Sétálok az utcán. Van egy gödör az úton. Kikerülöm.

Végül sétálok az utcán, egy másik utcán!"

http://www.maiige.hu

A sötétségből a fénybe emelsz

Bölcs mondások: Adakozás


A jókedvű adakozó összhangban van Istennel, és azért szereti Istent, mert a saját művére ismer benne. (Spurgeon)


APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:


Egy új időszakba való átmenet idejében vagy most, az ellenség pedig a zűrzavar viharát hozza, hogy azt hidd, hogy rossz irányba mész. Muszáj, hogy higgadt, nyugodt és összeszedett maradj.

Legyél elcsendesedve, és ne tegyél semmit a vezetésemtől függetlenül, mondja az Úr. Egy különleges kenetet árasztok ki ahhoz, hogy megnyugodj és várj a Szellemem mozdulására.

Zsidókhoz írt levél 4:9-10 Annakokáért megvan a szombatja az Isten népének. Mert aki bement az ő nyugodalmába, az maga is megnyugodott cselekedeteitől, amiképpen Isten is a magáéitól.
https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3042054485133650203-8646940588036479316?l=gyurinaploja.blogspot.com

http://feeds.feedburner.com/~r/gyurinaploja/~4/Jg47ax-gnL4?utm_source=feedburner&utm_medium=emailhttp://gyurinaploja.blogspot.com

Imádság:


Mennyei Atyám!
Mélységek és magasságok között is te vagy velem Uram. Add, hogy szívemig érjen ez az ige: semmi felől ne aggódjatok, hanem mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt! Ámen (S.A.)


A nap gondolata: Mire figyelünk


 Bármi legyen is, amire figyelmünket leginkább fordítjuk, erősebbé fog válni az életünkben.


Adventi várakozás


 Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is; amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók.  Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas. (2Tim 2.20-21)

Az adventi várásnak kettős arca van. Lehet külső- és belsőképpen várni. A külsőre odafigyelők kidíszítik a lakást, hangulatot teremtenek a karácsonyra készülődés heteiben, adventi koszorúkat helyeznek az asztalra, ünnepi ajtókopogtatót a házba betérő elé. Önmagukban persze nem rosszak ezek, de az már igen, hogy a legtöbb ember számára kizárólag ez jelzi az ünnep közeledtét.

A külsőségek között várók mellett azért hisszük, vannak még olyanok, akik szív szerinti belső világukat felékesítve várják az ünnepet. Belőlük van kevesebb. Ők előveszik a Bibliát, imádkozva várnak Jézus születésének ünnepére, elolvasnak egy adventi verset, s amiben mindezt össze lehet foglalni: taníthatóak maradnak.

Tudják, hogy nincsenek még készen, nyitottnak kell maradniuk, hiszen az advent is a felkészülés, a többre taníttatás alkalma. A világ egykor így várta a legnagyobb tanítót, Jézus Krisztust. Várta, hogy megszülessen végre. Aki mikor eljön valami olyat fog hirdetni életével és szavaival az embernek, ami alapjaiban fogja megváltoztatni hallgatói sorsát. Már amikor köztünk járt, tanítása biztonságérzetet adott, lénye gyógyított sokakat, gondoskodva táplált, egyszóval életminőségét is emelt.

Most, advent utolsó napjaiban ugyanezt a Jézust várjuk! Aki a bajba jutott embert ma is valami másra akarja megtanítani, mint amit a világ elé ad. (Berencsi Balázs)

2012. december 20.

Ige: A kipróbált hit


Az apostol azt kívánja, minden Krisztushívő számára:  „Hogy a ti kipróbált [és a próba alapján igazinak, valódinak bizonyuló] hitetek [és hűségetek, megbízhatóságotok, hiteles hitvallásotok]. Ami sokkal becsesebb [és sokkal értékesebb] a veszendő, de tűz által kipróbált [vagyis megvizsgált, jóváhagyott jónak /megfelelőnek /alkalmasnak bizonyuló] (vert)aranynál. Dicséretre [elismerésre], tisztességre [megbecsülésre, tiszteletre] és dicsőségre [vagyis dicsőséges ragyogásra] méltónak találtassék [és méltónak bizonyuljon] a Jézus Krisztus megjelenésekor [azaz: lelepleződésekor, kinyilatkoztatásakor, kijelentésekor]” (1 Pét. 1,7)

Mert: Az a nap [az Úr napja] fogja világossá [nyilvánvalóvá; szemmel láthatóvá] tenni, [mert kimutatja; felszínre, (nyilvánosságra, világosságra) hozza] mivel tűzben jelenik meg. [érkezik; jelentetik ki; nyilvánul meg; tűz által fog kinyilatkozni (lepleződni); hull le róla a lepel] és akkor mindenkinek a munkája nyilvánvalóvá lesz. [láthatóvá válik majd] és hogy kinek mit ér [milyen] a munkája, azt [maga] a tűz fogja kipróbálni [majd megmutatja; teszi próbára, vizsgálja meg]” (1Kor. 3,13).

Már Ézsaiás prófétán keresztül szól az Úr az övéinek: „Ímé, megtisztítottalak, de nem úgy, mint ezüstöt, megpróbáltalak a nyomor (nyomorúság, szenvedés, elnyomás) kemencéjében” [olvasztókemencéjében] (Ésa. 48,10).

És hogy mit ért kemencén az Úr: „Titeket pedig kézen fogott az Úr, és kihozott titeket a vas kemencéből, Egyiptomból, hogy legyetek néki örökös népe, miképpen e mai napon vagytok” (5 Móz. 4,20).

Az Úr kihozott a világból – Egyiptomból – a nyomorúság földjéből – a vas olvasztókemencéjéből – mert: „...magának kiválasztott minket Őbenne (a Krisztusban) a világ teremtetése előtt...” (Eféz. 1,4).

A tűzről pedig – amivel, vagy Akivel – megpróbál az Úr, így szól a Szent Szellem: „Mert az Istennek beszéde (logosza): igéje) élő és ható (működő, tevékeny, hatékony;  élő energia). és élesebb  (metszőbb, áthatóbb, mélyrehatóbb) minden kétélű fegyvernél (kardnál), és elhat  (keresztül jut, áthatol) a szívnek (az életnek) és szellemnek, az ízeknek  (ízületeknek) és a velőknek megoszlásáig. (Más fordítás: és áthatol az elme és a szellem, az ízületek és a velők szétválásáig). És megítéli (döntésre alkalmassá teszi); a gondolatokat és a szívnek indulatait (gondolatokat, nézeteteket, véleményeket, és gondolkodást) (vagyis a szív szándékait)” (Zsid. 4,12).

Már a prófétán keresztül kijelenti ezt az Úr: „Nem olyan-é az én igém, mint a tűz? Azt mondja az Úr...” (Jer. 23,29).

És a testté lett Igéről: „ ... amikor megjelenik [lelepleződik; kinyilatkoztatást nyer, kijelentésre kerül; megnyilvánul] az Úr Jézus az égből [a mennyből] ... Tűznek lángjában [lángoló tűzben]…”(2 Thess. 1,7-8).

„Tudván, hogy a ti hiteteknek [és hűségeteknek] megpróbáltatása [próbatétele, próbára tevése; és megvizsgálása] kitartást [kitartó, állhatatos, türelmes várakozást, örömteli, reményteljes tűrést] szerez. [Más fordítás: hitetek erőpróbája állhatatosságot eredményez]” (Jak. 1,3).

Pál apostol bizonyságtétele: „Nemcsak pedig, hanem dicsekedünk [és ujjongunk] a háborúságokban [a nyomorúságokban; szenvedéseinkben; megpróbáltatásokban; Külső szorongatásokban; szorult helyzetekben; nyomorgatásokban; elnyomásban] is, tudván, hogy a háborúság [és a nyomorúság] békességes tűrést nemz, [és kitartást (alatta maradást; állhatatosságot) eredményez (és munkál)]. Az állhatatosság [és a kitartás, örömteli (vagy reményteljes) tűrés pedig] a kipróbáltságot [vagyis megvizsgáltságot] a kipróbáltság a reménységet [és biztos várását jelenti annak, ami be is fog következni]. A reménység pedig nem szégyenít [és nem csal] meg; [és nem engedi, hogy megszégyenüljünk] mert az Istennek szerelme [agapéja, természete] kitöltetett [és kiáradt] a mi szívünkbe [a mi bensőnkbe] a Szent Szellem által, ki adatott nékünk” (Róm. 5,3-5).

Hát: „Ne dobjátok el hát bizodalmatokat, melynek nagy jutalma van” (Zsid. 10,35).

De: „Az ezüsthöz tégely kell, az aranyhoz olvasztókemence, de a szívek vizsgálója az ÚR” (Péld. 17,3).

És már Mózesen keresztülhangzik a prófécia a gyülekezetekről: „Csinálj gyertyatartót is tiszta aranyból (színaranyból); vertaranyból készüljön a gyertyatartó; annak szára, ága csészéi, gombjai és virágai ugyanabból legyenek” (2 Móz. 25,31).

 János apostol látja a feltámadott Urat, és a „vertaranyból” készült gyertyatartót: „Megfordultam, hogy lássam, milyen hang szólt hozzám, és amikor megfordultam, hét arany gyertyatartót láttam. És a gyertyatartók között az Emberfiához hasonlót: hosszú palástba volt öltözve, mellén aranyövvel körülövezve. Feje és haja fehér volt, mint a hófehér gyapjú, szeme, mint a tűz lángja. lába hasonló volt a kemencében izzó aranyérchez (mintha kemencében tüzesedtek volna meg). Hangja olyan, mint a sok vizek zúgása. Jobb kezében hét csillagot tartott, szájából kétélű éles kard jött ki, és az ő arca, és tekintete olyan volt, mint amikor a nap teljes erejével fénylik. Írd meg tehát, amiket láttál… a hét csillag titkát, amelyet jobb kezemben láttál, és a hét arany gyertyatartót: a hét csillag a hét gyülekezet angyala, a hét gyertyatartó pedig a hét gyülekezet” (Jel. 1,12-16.19-20)


Hálát adok Neked uram Jézus

A szelídek öröksége


„Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet” (Mát. 5:5)


Spurgeon: A Világ


A világ azzal teszi a legnagyobb jót Isten népének, hogy magából kirekeszti.


Dicsérjétek az Urat tapssal tánccal

Dr Kováts György: Boldogok a szelídek


Máté 5:5 Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet.
Máté 5:5 μακαριοι ‘οι πραεις ‘οτι αυτοι κληρονομησουσιν την γην

Emberi kapcsolatokra nézve is van ígéretem. Ha szelíd vagyok – tudok engedni (mint Ábrahám Lót, Izsák a filiszteusok esetében) – akkor győzni fogok. A Győztes oldalán szelídségemmel maradok. A Győztes maga is szelíd volt. Azt mondta, tanuljam meg Tőle ezt. Megígérte, hogy nincs vesztenivalóm. Ha engedek, nem fogok pórul járni – a győzelem az enyém lesz.

Természetesen az ellenkezője is benne van – nem boldogok, akik nem szelídek. Aki a maga haragjának enged teret, vagy a maga érdekeit tűzön-vízen keresztül akarja érvényesíteni, nem ígérik neki, hogy örökségül fogja bírni a földet.

Fontos gyakorlati kérdések – s valószínü hogy erre sokan sokféleképpen válaszolunk:
a./ Hol van a határ a gyámoltalanság, nyámnyilaság, bugyutaság és a szelídség között. Meddig vagyok tutyimutyi, és mettől kezdve szelíd?

b./ Mit kell megtennem, mit nem, annak érdekében, hogy örököljek. Meddig kell elmennem. Meddig mehetek el. Mit vár tőlem a Megváltóm, és mit nem.

c./ Ez a szelídség nem mindig néz ki szelídségnek földi mértékkel. A menny szelídsége hatalommal jár együtt és a méltóság felöltözésével is.

Vida Sándor: Mézcseppek:


- Nem szabad sietősen napirendre térnünk az események felett, ha tanulni akarunk belőle.


Guti Tünde: „AVAGY ŐRIZŐJE VAGYOK AZ ÉN TESTVÉREMNEK?”

 Igen, őrizője vagy! Isten elvárja, hogy törődj vele, gondoskodj róla! Mikor értjük már meg végre, hogy őrizői vagyunk szülőnek, gyermeknek, testvérnek és barátnak?!
Mindenki felelős a hozzá legközelebb állókért!

Könnyebb részt vállalni világméretű szervezkedésből, mint kenyeret adni az utcasarkon üldögélő koldusnak…

Ó, ha tennénk végre csak egy lépést, egy karnyújtást, és legyőzve mindennel elhalmozott, eltunyult énünket, kilépnénk bársonyos, kényelmes komfortzónánkból, és részt vállalnánk a magányosok végtelen könnyeiből, a nyomorult, mosdatlan hajléktalanok kitaszítottságából,
a mozgásképtelen betegek elkeseredett gyötrelmeiből, az elfelejtett özvegyek és árvák elhagyatottságából,

ó, ha mindenkinek lenne végre embere egy mosolyra, egy tál forró levesre, ölelésre, jó szóra vagy tanácsra,

ha belátnánk, hogy igenis őrizői vagyunk egymásnak, akkor végre megértenénk valamit Krisztus szeretetéből…



2012. dec. 18

A sátánt nem érdekli a nem alkalmazott bibliatanulmány


„Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát.” Máté 7:24

Befogadás, olvasás, kutatás, megjegyzés és válaszolás – mind haszontalan Isten Igéjének tanulmányozása közben, hogyha nem ültetjük át az egészet a gyakorlatba. Az ige cselekvőivé kell válnunk! (Jakab 1:22)

Tudom, hogy ez egy nagyon nehéz lépés, mert a Sátán minden erejével harcol ellene. Annyit tanulmányozhatod a Bibliát, amennyit csak szeretnéd – ő nem törődik vele, amíg nem akarod átültetni a gyakorlatba azt, amit megtanultál. Becsapjuk saját magunkat, amikor azt gondoljuk, hogy hallva, olvasva vagy tanulmányozva az igazságot egyúttal magunkévá is tesszük azt.

Izgatottan készülődhetsz a következő képzésre vagy szemináriumra, Bibliai konferenciára – de hiába, ha nem volt időd alkalmazni azt, amit megtanultál. El fogod felejteni a tanultakat a következő alkalomra. Alkalmazás nélkül minden bibliatanulmányozásunk hiábavaló. Jézus azt mondja: „Aki hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát.” Máté 7:24

Jézus arra is rámutatott, hogy igazságnak való engedelmesség (és nem csupán az igazság ismeretének) gyümölcse Isten áldása:„Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha így cselekszetek.” Jn 13:17

Nem szeretném eltúlozni a bibliatanulmányozó csoporthoz való tartozás értékét; de mindig tanulunk másoktól olyan igazságokat, amelyekre magunktól nem jöttünk volna rá. Mások segíthetnek abban, hogy olyan dolgokat láss meg, amelyeket eddig nem vettél észre, és segíthetnek Isten igéjét a gyakorlatban is alkalmazni.

A legjobb módja annak, hogy az ige cselekvője légy az, hogyha írsz egy tervet annak a megvalósítására, amit Isten igéjéből olvasása és tanulmányozása során megértettél. Fejleszd szokássá, hogy mindig leírod, amit szeretnél megtenni.

Ez a terv legyen személyes (érintsen téged), gyakorlatias (olyasmi, amit meg tudsz tenni) és számon kérhető (legyen teljesítési határideje). Minden ilyen terv (alkalmazás) hatással lesz majd az Istennel és másokkal való kapcsolatodra, vagy akár az egész személyiségedre.
Gondolkodj el rajta:
-          Indított-e már Isten igéje valaha olyan cselekvésre téged, amelyet még nem kezdtél el?

(Daily Hope by Rick Warren, 2012.01.17)

http://napiremeny.blog.hu/2012/01/24/a_satant_nem_erdekli_a_nem_alkalmazott_bibliatanulmany

Kenneth Hagin: Megalkuvás nélküli hit

Kenneth Hagin 2008. júliusi konferencia



Charles Cowan
(Rhema Bibliaiskolát végzett pásztor)


A hitről mindenkinek más jut az eszébe. Ha szóba kerül, az emberek arról beszélnek, hogy milyen gyülekezethez, egyházhoz tartoznak. Pedig az Isten szerinti hit sokkal több. Én most a megalkuvás nélküli hitről fogok beszélni.

Nagyon könnyű kompromisszumot kötni, amikor vihar van az életedben, könnyű lejjebb adni a viharos tengeren. Ha nem töltesz időt azzal, hogy a hiteddel kapcsolatos véleményedet végiggondolod, könnyen kompromisszumot köthetsz a próbák, kísértések kellős közepén. (Lehet, hogy már rájöttél - ezek bizony jönnek.)

Pásztor vagyok egy gyülekezetben, és sokszor fordultak már hozzám, imádkozzam azért, hogy ne jöjjenek próbák, kísértések. De ebben a földi életben ezeket elkerülni bizony lehetetlen. Fontos viszont: mindennap tudnod kell, hogy mire akarod tudatosan irányítani a hitedet, és mindennap építened kell azt. Ez pedig egy folyamat. Ne elégedj meg, ha a hited egy bizonyos szintet elért, s ne engedd, hogy ott megálljon, mert jöhetnek olyan helyzetek, amelyek meghaladják azt. Szükséges, hogy amikor a próbák, kísértések jönnek, a hited meghaladja azokat. Az évek alatt megtanultam: a hitet nem lehet azonos szinten tartani. Vagy erősödik, vagy gyengül.

Másik igazság: a hitedben nem érhetsz el olyan szintet, ahonnan ne tudnál feljebb menni. Ha viszont nem gyakorlod mindennap, akkor egyszer csak elkezd gyengülni. Sőt, a képességed arra, hogy megértsd és meglásd a hittel kapcsolatos dolgokat – is meggyengül, ekkor már a hited állapotát sem tudod megállapítani.

A harmadik: a hit nem olyan dolog, amit szükség idején levehetsz a könyvespolcról. A hit egy életstílus, ami alapján élsz. A hit magként hullik be a szellemedbe, és életstílussá kell, hogy váljon. Akár hatalmas vihar van körülötted, akár teljes csönd, mindenkor hitben kell élned. A hit nem csupán cselekedet, amit néha teszel, hanem egy reggeltől estig tartó életgyakorlat, életvitel. Ha a hitet megnézed, közelebb van a hűség szóhoz. Isten hűséges, nem fog változni. Mert Ő hűséges Isten. Így kell az életünkben is lenni: hűségesnek kell lennünk, és a hitünknek nem szabad változni és kompromisszumot kötni. Nem érdekes, hogy milyen szelek, viharok közé kerülünk, hogy az ördög, vagy az emberek mit mondanak – erősek vagyunk hitben, és este vagy holnap délután szintén erősek leszünk. Reggel hitben felkelünk, és nem fogunk kompromisszumot kötni, akármi is történik! Mert az ígéretek hozzád tartoznak, és Jézus Krisztus neked szerezte meg azokat kereszthalála és feltámadása által, hogy azok örököse legyél. Nem fogsz kompromisszumot kötni, és nem fogsz megelégedni semmivel, ami kevesebb ennél. Ráadásul a próbák között örömnek fogjátok tartani azokat, függetlenül attól, hogyan érzitek magatokat. Nagy örömnek tartjátok!

Nem bábu vagy, hanem a bensődben vagy megalapozva. S nem az alapján döntesz, ami körülvesz téged, hanem a bensődben megalapozott hited alapján. Sátán rá fog jönni, hogy ő a vesztes, és te is tudod ezt. És neked mindenre van erőd Jézus Krisztus által, és te uralkodsz az életed minden körülménye fölött. Ez a fajta hit az, amire szükséged van. Ez az a hit, amivel reggel kikelsz az ágyadból. Ahelyett, hogy azt várnád, hogy már megint milyen bajt kever neked az ördög, te fogod őt kétségbeesésbe kergetni.

Az első dolog, amit erről a fajta hitről tudnod kell: Istennel nem tudsz alkudozni a hiteddel, vagy az életstílusoddal kapcsolatban. A hited nem alku tárgya. Isten szól neked, hogy mit tégy, te valami mást javasolsz, és azt gondolod, hogy valahol középen megalkusztok azzal a felkiáltással, hogy adok én is egy kicsit, visszavesz Ő is egy kicsit – a világban így oldjuk meg a konfliktusokat. Adsz egy kicsit, és nyersz egy kicsit. Igaz, hogy Isten megmondta, mit tegyek, én azonban helyette inkább megnézek egy futballmeccset, vagy elmegyek vacsorázni – egy kis kompromisszumot kötök itt-ott, Isten is enged, és így mindenki elégedett lehet. Pedig ebben az esetben senki sem boldog.

Ha csak a problémáidat sorolod Istennek, ezzel azt fejezed ki, hogy milyen sötét helyzet vesz körül. Úgy gondolod, ha még egy kicsit sírsz neki, előbb-utóbb meghatja Őt a nehéz helyzeted, és végre beavatkozik. De neki megvan a válasza a helyzetedre. Igazából Ő azt szeretné, ha emlékeztetnénk Őt ilyenkor az ígéreteire.

A hit nem alku tárgya, Isten döntését nem tudod megváltoztatni csak azért, mert éppen most rossz helyzetben vagy, amiben semmi örömöd nincs. Még az sem elég hogy megváltoztassa a döntését, ha próbálod Őt meggyőzni arról, hogy ebben a helyzetben semmi reményed a változásra. Ugyanakkor nem teszed azt, amit az Úr kért tőled. S azt hiszed, hogy végül középtájon megegyeztek, és majd csak beavatkozik.

De meg kell értened: csak Isten szerinti módon tud a hited működni. Nincs más út. A hited működésére vagy az Isten szerinti út van, vagy semmilyen. Isten szerinti mód például, hogy minden gondomat az Úrra vetem, mert neki gondja van rám. Az nem jó sorrend, ha csak azt várod: Uram, gondoskodj rólunk! A jó sorrend, ha azt mondod: Uram, minden gondomat Rád vetem – és Ő gondoskodik rólad! Kenneth Hagintől kérte egy hölgy, imádkozzon azért, hogy az Úr legalább csak a felét vegye el a gondjainak. De nekünk MINDEN gondunkat Reá kell vetnünk. A hit így tud működni. Amikor az Úrra veted végre minden gondodat, világosság gyullad benned, és a nyomások eltávoznak. A terhek felemelkednek, és öröm költözik a szellemedbe. S tudod, miért leszel boldog ilyenkor? Mert az Úr elvette a gondodat. A hited feladata, hogy a gondjaidat az Úrra vesd, az Ő feladata pedig, hogy elvegye ezeket. Ő tudja, mit tegyen ezekkel. Ezért kell teljes örömnek tartani a próbákat és kísértéseket, mindezek kellős közepén. Mert megtanultuk, hogy a hitünk feladata mi: Reá vetni minden gondunkat, terhünket.

Második gondolat a hitről: a hitet te nem birtoklod, hanem a hit birtokol téged. Ne vedd ki a szövegkörnyezetből. Szükséged van arra, hogy a hited birtokoljon téged. A hit nem egy „hogyan kerüljünk ki a bajokból” c. társasjáték. A hit arról szól, hogyan éljünk, hogyan járjunk az életünkben mindenféle aggodalmaskodás és izgatottság, idegeskedés nélkül. Te is tudod, mindenkinek jó oka van arra, hogy idegeskedjen. Minden nap jönnek olyan dolgok, amik miatt ezt tehetné. Mindenütt vannak problémák, mindenütt vannak nehézségek. De a hívő képes a hite által minden gondját az Úrra vetni, mert tudja, hogy Neki gondja van rá. A nem hívő nem képes.Alázd meg magad azért a Mindenható hatalmas keze alatt, hogy Ő alkalmas időben felemeljen téged azáltal, hogy Reá veted minden gondodat. Miért? Mert neki gondja van rád.

Tudod mit jelent ez? Hogy Isten szeret téged ma is. Nem tudsz többet tenni azért, hogy Ő jobban szeressen téged, és ha ostobább vagy, akkor sem tud kevésbé szeretni. Ez persze nem azt jelenti, hogy bűnöket kövess el, mert úgyis szeret téged! Hanem azt, hogy szeret téged, az Ő szemeiben te egy csodálatos arany alma vagy. S elküldte Jézus Krisztust, hogy megváltson, megmentsen, visszavásároljon téged. Ő szeret, és gondoskodni akar rólad. Ő a te megjutalmazód, aki harcol a csatáidban, akinek gondja van rád, aki elveszi az aggódásaidat, idegességeidet, hogy olyan életet tudj élni, ami tele van hittel! Hogy az életed folyamán mindig örömmel légy tele. Tehát nemcsak a bajok, gondok idején van szükséged hitre, hanem a gondolataid, szavaid, cselekedeteid hittel kell, hogy tele legyenek MINDENNAP. Mindennap, minden reggel, amikor felkelsz, így kell tenned, s ez bizony fegyelmezettséget követel tőled. Ahhoz, hogy mindennap így tudj élni, fegyelmezned kell magad. Minden gondolatot foglyul kell ejtened a Krisztusnak való engedelmességre.

A 25,4. zsoltár: Útjaidat, Uram, ismertesd (mutasd) meg velem, ösvényeidre taníts meg engem. Bizony, gyakran imádkoznak keresztények úgy, hogy Uram, mutasd meg az útjaidat - de nem veszik kézbe a Bibliát! Pedig ha kíváncsi vagy az Úr akaratára, a Bibliában találod meg azt. Te sem a kivételek közé tartozol, akiknek Isten kizárólag jeleken és csodákon keresztül akarna szólni, anélkül, hogy a Bibliát kézbe vennéd. Bizony oda kell menned, és olvasnod a Bibliát mindennap, amely megmagyarázza Isten útját. Olvasd mindennap! Megismerheted Isten útját, akaratát belőle az életedre. S ahogy olvasod, és elmélkedsz az Igén, a Szent Szellem szólni fog a szívedhez, beszélni fog az életedről, megmutatja a szükséges dolgokat neked. Feltétlenül oda kell menned a Bibliádhoz. Nem fogja rögtön a legapróbb részleteket is elmondani, de kezd el ma, és Isten is elkezdi mutatni neked az Ő útját.

„Taníts ösvényeidre”, vagyis a te viselkedésedre, életmódodra, hogy milyen módon éljek, hogyan viseljem magam. Ha ezt kéred, az első dolog, amit meg fog tanítani neked: hogyan éld a hit-életedet. Hogyan viselkedj hitben. Meg fogja mutatni neked a hit-mintákat. hogyan tudsz hitben reagálni bizonyos dolgokra. Megmutatja az Ő útját neked. Azokat a viselkedésbeli mintákat, ahogy el kell kezdened hitben élni. Ha elkezdesz végre elmélkedni Isten Igéjén, azt olvasni, a gyakorlatba átültetni, akkor az Ige elkezdi birtokba venni az életedet. Amikor a hit útjára rálépsz, az válik a természeteddé. Az a hit-út, ahogyan válaszolsz az élet kihívásaira, ahogy beszélsz, ahogy cselekszel, ahogy a körülményekkel szembesülsz. Amikor az Úr elkezd tanítani, akkor először az elmédben kezd el rendet rakni. S az értelmed kezdi megragadni ezeket a dolgokat, és az elméd kezd el megújulni. Ő el fogja mondani, hogyan viselkedj, cselekedj, ha az ellenség jön ellened. S ilyenkor már azt tudod mondani: nincs elég erőd ördög ahhoz, hogy felrobbantsd a házamat, hogy szelet gerjessz ellenem. Te nem az vagy, akinek hite van, aki azt tudsz tenni velem, amit akarsz. Nem tudsz bejönni az ajtón, sem a kéményen, mert nincs hited. Ez egy hit-ház. Mert én vagyok az, aki Isten szellemével vagyok betöltve, aki hittel vagyok betöltve, hatalmas vagyok szellememben, cselekedeteimben, az Úrban. És nagy örömnek tartom, hogy te próbába akarsz vinni. Felforgatom az egész napodat ördög és győzök!

Ézs1,18: No jertek, törvénykezzünk (észérveket mérjünk össze, okoskodjunk együtt -ang.ford-ban), azt mondja az Úr! Ha bűneitek skárlátpirosak, hófehérek lesznek, és ha vérszínűek mint a karmazsin, olyanok lesznek, mint a gyapjú.
Amikor az Úr azt mondja: törvénykezzünk, akkor ezzel azt mondja: gyere, és az Igémmel kapcsolatban okoskodjunk. Vagyis arról, hogy Isten mit is mondott az én helyzetemmel kapcsolatban az Igéjében.

A hit tehát nem alku kérdése. A legnagyobb veszély az, ha az emberek a hit életükben kompromisszumot kötnek egy rossz életstílussal. A megvallásuk még helyes is lehet, de az életstílusuk nem jó. Pedig a helyes sorrend: először az életstílusod legyen megfelelő, utána a megvallásod. Amikor az életedet megfelelő módon éled, akkor a megvallásaid ezt megtámogatják. El kell érnünk, hogy a hitünk minket birtokoljon. A próbák és kísértések között soha ne kössünk kompromisszumot a hitünkkel kapcsolatban.

Ha úgy tűnik, hogy nem fogsz győzni, nem lesz áttörés, hogy nincs kimenekedés, ha az emberek azt mondják, vége, nincs reményed, és a körülményeid úgy elhatalmasodtak, hogy minden arra utal, a győzelem elveszett – a Biblia erre azt mondja: a hited minden utadban diadalra vezet a Krisztus Jézusban. Mindig győzelmet ad neked. S hiába néz ki úgy, hogy a győzelem elérhetetlen, hogy mások jobban állnak mint te. Mit teszel ilyenkor? Megállsz, a hiteddel felfegyverkezve, és nem kötsz kompromisszumot. Soha ne fordíts hátat, ne fordulj vissza. Miért? Mert ha Isten Igéjébe vetetted a hited horgonyát, és a hited az életstílusod lett, akkor a vihar nem tud legyőzni, és Isten hamarosan győzelmet hoz és áttörést. A vihar nem tart örökké. Le kell, hogy csendesüljön! És úgy fogsz kijönni belőle, mint a megtisztított arany a tűzből. Győzelmi zászlóval fogsz belőle kijönni, nagyobb hittel, úgy, hogy tudod: a hited működik, és tudod, hogy a te Istened hűséges! És ha úgy tűnik is, hogy elfeledkezett rólad, akkor tudd meg, hogy erről szó sincs! Tudnod kell, hogy ott van veled, és mindenen keresztül soha nem hagy el, és az Úr fog téged ebből a viharból kiszabadítani. Ő az, aki téged sátorává, szentélyévé tett, Ő él a bensődben, és nem számít, mivel nézel szembe, mert nagyobb az, aki benned van. Istennel nem vallhatsz kudarcot, Istennel soha nem kerülhetsz vesztes helyzetbe! És én sem fogok, soha nem fogok alávetett helyzetbe kerülni, mert Isten él bennem. 

A kompromisszumot nem ismerő hit hisz abban, amit még nem lát, és a jutalma, hogy meg is látja. Amiket most látunk, azok időlegesek. Amiket nem látunk, azok örökkévalók. Isten a Teremtője a mennynek és a földnek, Ő teremtette a láthatót és nem láthatót. Mindezeket Isten magáért teremtette. S lehet, hogy a nem láthatókat még nem látod, de ezek legalább annyira reálisak, mint amiket látsz. A nem láthatókat Isten már megvásárolta számodra Jézus vérén keresztül, az Ő megváltó áldozatán keresztül, s ezek a szellemvilágban már készen vannak számunkra, mert Ő megszerezte. S arra várnak, hogy bejöjjenek a látható világba. Isten arra vár, hogy a nem láthatóban levő dolgokat rád árassza a láthatóba. De ezt a hiteden, mint eszközön keresztül tudja megtenni. Ha a hitedben kompromisszumok nélkül megállsz, egyszer, mikor éppen felébredsz, vagy sétálsz, felfedezed, hogy amiben hittél, az megérkezett, MEGKAPTAD. S ekkor már nem is fog meglepetésként érni, mert hitted, hogy ezt megkaptad, és már előre dicséretet adtál Istennek érte, és örültél, hogy meglesz neked. A hited az eszköz, amin keresztül az Úr ezt megcselekszi, erre a hitre nagyon vigyázz, soha ne köss kompromisszumot vele kapcsolatban. A hit az a szent döntés, amely összeházasodott a kompromisszumok nélküli elhatározásoddal.

Megvallás: én a végsőkig elhatározott vagyok! Nem fogok hátat fordítani, hanem előre nézek, erősebb leszek hitben, és megállok itt, amikor a reggel jön, és az ördög nem fog legyőzni engem, s megkapom azt, amiben hittem, mert Isten hűséges, Ő nem hibázik, és nem vall kudarcot. A hitem működik, és hiszem, hogy megkaptam, amiért imádkoztam. El vagyok szánva arra, hogy addig szilárdan, állva maradok, amíg meg nem látom a hitem eredményét.

Egy példa: a hited által hiszel egy új házban, vagy kocsiban, és hited által adsz hálát és dicsőséget az Úrnak. Végig megmaradok hitben, hogy amikor majd találkozunk, az Úr azt mondja, jól van hű szolgám. Tiszteletet akarok adni Neki ez alatt az idő alatt, amíg nem látom meg a hitem tárgyát. Mert tudom, hogy Isten semmi jót nem akar visszatartani tőlem, mindazokat az időleges látható dolgokat meg akarja változtatni. Ebben az ép, meg nem tört kapcsolatban akarok maradni az Úrral, és azt mondani: szeretlek, hálát adok neked. S Ő is azt mondja, szeretlek téged, s az a békesség, kimondhatatlan öröm áraszt el engem, a dicsőség teljességével, ami a bensőmben van, és eldöntöttem, elhatároztam, hogy az Úrral járok, és hogy vele élek. Emlékezz: nem azért szabadulunk meg, és vagyunk áldottak, mert van hitünk, és az alapján munkálkodunk, hanem a hitünk miatt, amely munkálkodik. Ez a kompromisszumok nélküli hit munkálkodik. Ezért a hit nem alku tárgya. Nem lehet kompromisszumot kötni.

Ám Isten nem közömbös, és nem kemény azért, mert vele nem lehet megalkudni. Amikor az Ószövetségben azt mondja, hogy gyertek, törvénykezzünk együtt, ezzel azt jelenti ki, hogy az Ő Igéje világos, egyértelmű. Nincsenek benne kétértelmű, homályos utalások. Így az Ige magasabb rendű, mint a sötétség. Legyőzi a sötétséget, bűnt, betegségeket, fájdalmat, szegénységet, felülkerekedik az aggodalmaskodáson, idegeskedésen, megbántottságon, bántáson. Isten Igéje minden körülmények között, minden helyzetben sikeres, akármivel is fogsz találkozni az életedben, Isten Igéje győzni fog! Isten Igéje egy győzelemre törő szó, ami nem fog és nem is képes veszíteni, kudarcot vallani. Isten nem közömbös, és nem kemény, hanem azt akarja, hogy menjünk a hit területére. S azért hív oda, mert ezen a területen tudunk mindig győzni. Az Úr egyetlen helyzetet sem akar látni, amiben veszítenénk.

1 Thess 3,1- Annakokáért, mivelhogy tovább már el nem tűrhetők, jónak ítélénk, hogy magunk maradjunk Athénében. És elküldöttük Timótheust, a mi atyánkfiát és Istennek szolgáját és munkatársunkat a Krisztus evangéliumának [hirdetésében], hogy erősítsen (megalapozzon, az alapokat rakja le – ang.ford) titeket és intsen titeket a ti hitetek felől;

Itt van, amire fókuszálni kell: el ne hagyjátok az összegyülekezéseteket – itt értheted meg igazán, hogy miért is olyan fontos gyülekezetbe járni. Pál írta ezt a levelet a gyülekezetnek: tovább már nem tudom magam tűrtőztetni (mai nyelven talán: tovább nem tudok nyugton maradni), tudnom kell, hogy is vagytok.

Tudjátok, hogy amikor gyülekezetbe jártok, mi történik veletek? Miért fontos hogy itt légy és halld a prédikált Igét? Mert ami a prédikátor szájából kijön, az megalapozza a hitedet és megerősíti életedet. Erősebbé tesz. Ezért nem szabad elhagyni az összegyülekezéseteket. Timótheust azért küldte Pál, hogy tisztában legyen a gyülekezet állapotával. Másrészt, hogy megalapozza őket. Ezért fontos hogy járj a gyülekezetbe. Meg fog erősíteni a gyülekezetben hallott Ige a hit-viselkedésedben, vagyis megalapozza a viselkedés mintádat, hogy amikor nehéz helyzetbe kerülsz, tudd, hogyan kell viselkedned, mit kell tenned, és megvigasztaljon a hitedet illetően.

Tehát Timótheus lement, és megnézte, hogy milyen állapotban vannak, megvizsgálta őket, és ahol nem voltak megalapozva hitben, ott megalapozta őket, és tovább fejlesztette a hitüket, hogy megvidámítsa őket a hitüket illetően. Szükséged van arra, hogy amikor bizonytalan vagy a hitedben, jöjjön valaki, és azt mondja: „testvérem, sikerülni fog! A hited erős arra, hogy átmenj ezen a helyzeten. Ne add fel. Ne köss kompromisszumot. Mert lehet, hogy pont most vagy az áttörés küszöbén. Lehet, hogy pont az előtt az ajtó előtt állsz, amit az Úr épp készül megnyitni. Amiben hiszel, itt van a küszöbön. S azért jöttem, hogy ne add föl. Hogy megvidámítsalak és megerősítselek, hogy ne add föl, mert a hited által képes vagy megállni. Azért jöttem, hogy megegyezzek veled, hogy együtt imádkozzunk, együtt dicsérjük az Urat. Veled vagyok mindenben, hogy megvidámítsalak, és megerősítselek.”Szükséged van erre? Hit barátokra, akik mindig ott vannak, amikor épp szükséged van rájuk? Akik nem lehúznak, hanem felemelnek? Olyanra nincs szükséged, aki állandóan lefáraszt és lehúzza a hitedet, rád árasztja a szemetet, állandóan panaszkodik a gyülekezetre, a pásztorra, mi az, ami nem jó a gyülekezetben. Akik arra akarnak rávenni, hogy kompromisszumot köss a hitedben. Nehogy ezekhez csatlakozz! Egy kis kovász megrontja az egészet.

Pál azért küldte Timótheust, hogy megalapozza őket hitükben, a hamis tanítók tanításait korrigálja, hogy a hamis doktrínák ne rombolják a gyülekezetet. És megvigasztalja őket a hitüket illetően. Ha Isten Igéjét prédikálják a gyülekezetedben, akkor az az a hely, ahová el kell menned, hogy a hited megalapozódjon és megvigasztalódj. Nincs olyan nagy hitű ember, akinek a hite ne fejlődhetne még. És ez a hit fog megvigasztalni téged. Ezért kell hallgatnod a pásztorodat. Mit is kívánt Pál? Hogy a hitük szilárdan ragaszkodjon Krisztushoz. Amikor megalapozódsz hitben, ez azt jelenti, hogy stabillá tesz téged, nem könnyen esel el, viszont könnyen tudsz a nyomásoknak utat mutatni, és visszautasítod a kompromisszumokat.

Nyomás alatt nem kötsz kompromisszumot - ezt jelenti: megalapozott. Nem habozó, nem változékony. Független attól, hogy van-e nyomás vagy nincs. Amikor pedig a megvigasztalásról beszél, ez azt jelenti: ha jönnek a nehézségek, nem zavarja meg őket, hogy mit is kellene tenniük. A nehézségek egy ember életében előidézhetik a kompromisszumokat. Ha nincsenek olyan emberek, vezetők, pásztorod és más vezetők a gyülekezetedben, akik megvigasztalhatnának a hitedben, akkor könnyen kompromisszumot köthetsz, ha problémákkal találkozol. Ezért kell gyülekezetbe járnod. Milyen érdekes, az emberek nagy része, ha gondokkal kerül szembe, nem az Úrhoz, nem a gyülekezetbe szalad, hanem épp ellenkezőleg. S miért? Mert nincsenek szilárdan megalapozva a hitükben. Nem tudják, hogy ha a gyülekezetbe mennének, a hitük még jobban megalapozódna.

Ezért küldte Pál Timótheust a Thessalonikai gyülekezetbe. Hogy megalapozza és megvigasztalja őket a hitüket illetően. Nem akarta, hogy a nyomások alatt a hitük megrendüljön, hanem hogy a hitük szilárd, kételkedés nélküli legyen, változhatatlan. Hogy eltűrjék ezeket a nehézségeket, míg a hitük által megszabadulnak. Tehát ne légy elkedvetlenedve, ne törjön le, ha nehézségekkel találkozol, vagy ha küzdened kell életednek ebben a szakaszában. Inkább szaladj a gyülekezetbe, a menedékvárosba. Ahol barátok vigasztalnak téged a hitedben, melléd állnak, akikkel meg tudsz egyezni. Harcold meg a harcot. Soha ne jusson eszedbe kompromisszumot kötni a hitedet illetően, mert ezen a próbán, teszten át fogsz menni.

A nehéz idők nem tartanak sokáig. De a kompromisszumok nélküli hitű emberek messzire jutnak. Ha nehéz helyzetbe kerülsz, szilárdan, erősen meg tudsz állni, úgy, hogy a támogatók körül fognak téged. Ebben a helyzetben győztesen megállhatsz, te leszel a győztes, s átkerül a hited egy magasabb szintre. S az életedben előállnak azok, amikben addig hittél, és örvendezni fogsz az ellenségeid előtt. Szellemben örülsz, hálát adsz Istennek, mert újra bebizonyította, hogy Ő hűséges Isten. Ha már egyszer átkerültél egy ilyen helyzeten, s mégy tovább, s megint nehézségbe ütközöl, nem esel kétségbe, hanem visszanézel az ösvényedre, és azt mondod: hohó, az Úr egyszer már megszabadított, és most is meg fog! S ugyanaz az erő, ami akkor megszabadított, most is meg fogja tenni. Lehet, hogy most keményebb a helyzet, mint akkor, de ugyanaz az erő meg fog szabadítani most is. És hálát adsz máris az Úrnak. Nem érdekes, hogy keményebb helyzetbe kerültél, az az Úr, aki akkor megszabadított, itt és most is meg fogja tenni. És most már azt is tudod, hogy mindegy, milyen helyzetbe kerülsz, hogy az ördög mivel próbálkozik, látod, hogy az Úr megszabadított itt, meg itt, meg itt, és Ő most itt is meg fog szabadítani. Adjunk hálát az Úrnak! Halleluja! Ó, az én Istenem élő! Soha nem hibázik, soha nem jön későn! És nem hagy téged kudarcot vallani. 

Megvallás: az Úr jó, kegyelmes. S ha jó Isten bárkihez, akkor velem is jó lesz. Isten jó Isten. Ő nemcsak Isten, de az apám is. Az én valóságos édesapám. Én az Ő gyermeke vagyok. Isten szeretete rám árad. Amíg bűnös voltam, Krisztus meghalt értem, és Isten szeretete megszabadított, lezuhanyozott, és Isten értem, velem van, velem jár, és én győztes vagyok. Győztes vagyok! Hallelujah!

Soha ne köss kompromisszumot a vihar közepén. Lehet, hogy nehéz. Lehet, hogy éjszaka szomorúság jön be, de reggelre öröm.Lehet, hogy próbák között vagy most, lehet, hogy szembe jönnek veled. És olyan erős viharban vagy, hogy a szemedből könnyek jönnek. De ez ne vezessen oda, hogy kompromisszumot köss. Mert az öröm jön reggel. Minden dicsőséget, minden hálát Neked adunk Atyám!


Fordította Orbán Tibor

Zenék főoldalra (lejátszási lista)

Felismerés


Készítette: Keresztény szépségportál


Senki nem ismeri fel önmaga rosszaságát, romlottságát addig, amíg meg nem próbál jót cselekedni.

C. S. Lewis

www.keresztenyszepsegportal.hu



A legfontosabb döntés - Hit gyülekezete

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:


Készítette: Lisa Szanyel

Legyél figyelmes, mert erőt és bölcsességet fogok átadni neked, ami a makacs problémákon való áttöréshez szükséges. Néhány dologban pontosítanod kell majd a gondolkodásodat és az elvárásaidat. Legyél rugalmas. Ugyanakkor elég csendesnek is kell lenned, hogy felismerd a szellemi valóságot, ahogy hatással van a természetes körülményeidre, mondja az Úr. Én fogom igazgatni a lépéseidet.

Jeremiás 10:23 Tudom, Uram, hogy nem az emberé az ő útja; és nem azé, aki jár, lépésének irányítása is.

(Gyuri Naploja)
 —

"Tegyél engem olyanná, amilyen az apukám!"


Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Sándornak, a fiatal családapának volt egy kedves felesége és egy aranyos kicsi fia. Egy ideig boldogan éltek együtt, és örvendeztek szép otthonuknak. Ám azután megtörtént a baj. Sándor megszegte a házassági fogadalmát. Már csak ritkán töltötte otthon az estéit.

Gyorsan elindult lefelé a lejtőn, és e fiatal család boldogsága hamarosan romokban hevert. Sándor egyre gyakrabban keresett fel szórakozóhelyeket, és jobban szerette a szabadidejét kétes társaságban eltölteni. Klára, a felesége, nagyon szenvedett emiatt, ugyanakkor nem volt tudatában az ügy súlyosságának. Folyton abban reménykedett, hogy egy szép napon majd minden visszatér a régi kerékvágásba.
Ez a fiatal feleség és édesanya nagyon magányosnak érezte az estéket, mivel csak ketten ültek a vacsoraasztal mellett - ő, és Laci, a kisfia. A gyerek sokszor tudakolta, hol van az apukája, és anyjának nehezére esett felelni a kérdésére. Amikor az apa mégis otthon maradt este a családjával - ami csak ritkán fordult elő -, Laci mindig túláradóan boldog volt. Klára felidézte az esküvőjüket követő időszakot. Milyen szép is volt akkoriban minden! Most pedig?
Valahányszor Sándor este a nappaliban üldögélt, Laci egyetlen ugrással az ölében termett, és a következő szavakkal karolta át a nyakát:
- Te vagy a legjobb apuka a világon! És mi igazi barátok vagyunk, igaz, apu? Sokkal jobb, amikor itthon vagy, és nem vagyok egyedül anyuval.
Egyszer, amikor elérkezett a lefekvés ideje, Laci azt mondta:
- Megyek, de apunak velem kell jönnie, hogy betakarjon.
Nem sokkal később apa és fia felballagott a lépcsőn. A kisfiú levetkőzött, és belebújt a pizsamájába.
- Most pedig nyomás az ágyba! - utasította az apa. - Szépen betakarlak, lekapcsolom a lámpát, azután lemegyek anyuhoz.
Csakhogy a kicsi tiltakozott.
- Apu, hát nem tudod, hogy anyuval előbb mindig imádkozunk?
Azzal letérdelt, és imádkozni kezdett. Általában egy rövid imádságot mondott el, amit az édesanyja tanított neki. Ezen az estén azonban kicsi szíve úgy megtelt örömmel, hogy hozzáfűzött még egy kérést:
- Kedves Istenem - mondta hangosan -, tegyél engem olyanná, amilyen az apukám. Tudom, hogy te meg tudod tenni. Ámen!
Azután vidáman bebújt az ágyba, abban a gyermeki hitben, hogy Isten meghallgatja egyszerű imádságát.
Az apa betakargatta, adott neki még egy jóéjt puszit, és lekapcsolta a lámpát a szobában. Ám ahelyett, hogy lement volna a földszintre, egy darabig még ott ácsorgott a gyerekszoba ajtaja előtt. Laci szavain és imádságán töprengett. A Hold fénye besütött az egyik ablakon, és szinte az ítélet nyilaként hatolt át a lelkén.
"Tegyél engem olyanná, mint az apukám!" - visszhangzott még mindig a fülében.
A férfi hirtelen rádöbbent kettős életére, hűtlenségére, egész bűnös voltára. A szíve legmélyén azt kívánta, hogy a kisfia ne lépjen az ő nyomdokaiba. Milyen nyomorúságos is az ő élete! Egyszer csak felébredt benne valami jobb utáni vágy. Halkan kinyitotta a gyerekszoba ajtaját, és a sötétben kicsi fia ágya felé kémlelt. A gyermek nyugodt légzése elárulta, hogy már alszik. Az apa, aki ezekben a pillanatokban szabályosan megundorodott egész elrontott életétől, lábujjhegyen az ágyhoz lépett, és egy darabig némán szemlélte gyermekét. Azután letérdelt, pontosan ott, ahol az imént Laci térdepelt, és halkan imádkozott:
- Kedves Isten, tégy engem olyanná, amilyen a kisfiam, olyan tisztává és jóvá! Igen, tégy engem olyanná, mint a kisfiam! Ámen!

Sándor azon az estén, alvó kisfia ágyánál arra az elhatározásra jutott, hogy új életet kezd. Könnyek peregtek végig az arcán, majd kitört belőle:
- Úr Jézus! Én olyan gonosz és rossz vagyok! Megcsaltam a feleségemet, és nem voltam jó apja a gyermekemnek. Vétkeztem a családom ellen, és bűnössé lettem. Úr Jézus! Bocsáss meg nekem, és légy irgalmas hozzám, bűnöshöz! Újítsd meg teljesen az életemet, a házasságunkat és a családunkat! Nem akarok tovább úgy élni, ahogyan eddig éltem.
Kisfia nyugodtan és békésen aludt tovább, és semmit nem érzékelt mindebből. Sándor csöndesen elhagyta a szobát, és lement a lépcsőn. Klára még a konyhában foglalatoskodott. A férfi szeretetteljesen a karjába zárta, ahogyan már rég nem. Hideg, kemény szíve ezekben a percekben széttört, ő pedig először egyetlen szót sem tudott szólni.
Az asszony azonban érezte, hogy a férje lelkében végbement valami, és mindketten sírtak a bánattól és a mélységes fájdalomtól, ugyanakkor a hálás örömtől is.
Ahogyan egyik nap a kis Laci zokogott keserűen az édesapja ölében, amiért engedetlen volt, úgy sírt most az apa a hűtlensége és sok elkövetett bűne miatt. Zokogása hasonlított kisfia gyámoltalan dadogásához, ahogy most a feleségétől bocsánatot kért és megvallotta neki bűneit.
Klára mégis úgy érezte, mintha ezen az estén újra házasságot kötöttek volna. Olyan szívből fakadóan bocsátottak meg egymásnak, ahogyan azelőtt még sohasem. Sándor és Klára élete megújúlt, házasságuk szintén, és ezzel egész családjuk újjászületett. E fiatal család otthonába költözött a szeretet és a bizalom, miután Sándor megbékélt Istennel.
És hamarosan bekövetkezett az, ami elkerülhetetlen volt: Sándor teljesen szakított addigi életmódjával. Ahol csak tehette, rendezte a dolgait az emberekkel. Micsoda boldog házasság és család lett az övék, miután Sándor alaposan kitakarított az életéből minden szennyet és mocskot! És mennyire örült Laci, amiért az apukája esténként otthon maradt, és volt ideje rá. Szép családi életüknek egyetlen oka volt: Sándor és Klára Jézus Krisztust választották házasságuk és családjuk középpontjául. A kis Laci örült, valahányszor apja és anyja este az asztalra helyezte a Bibliát, hogy felolvassanak belőle, és együtt imádkozzanak. Laci néha így imádkozott az úr Jézushoz:
- Tegyél engem olyanná, amilyen az apukám és az anyukám!
Valaki most talán ezt gondolhatja:
- Ó, bárcsak az én életemben is jóra fordulhatna egyszer minden, ahogyan Sándor családjában! Annyi mindent elrontottam már!
Lelkünkben gyakran így sóhajtunk fel:
- Bárcsak egyszer újra kezdhetném az életemet, és meg nem történtté tehetném a dolgokat!
Nos, és azt mondom neked:
- Van kiút minden bűnből, minden csődből, minden kétségbeesésből, az Istentől való eltávolodásból! Isten már elkészítette a segítségét annak, aki vágyik rá. Legyen bátorságod megtenni azt a lépést, amelyet Sándor is megtett: ő Jézus Krisztushoz vitte bűnökkel terhelt múltját, akinek hatalmában áll megbocsátani minden bűnt! Az Úr Jézus meg tud, és meg akar menteni Téged! Egyedül Ő képes erre!

Részlet a "Még minden jóra fordulhat..." c. könyvből.

Joel Osteen pasztor uzenete: Aktiváld az Ő erejét!


Készítette: Lisa Szanyel
Engem azonban betölt az Úr lelke erővel, igazsággal és hatalommal… (Mikeás 3:8.)
Mikeás tudta, hogyan bátorodjon az Úrban! Tudta, hogyan merítsen bátorságot és erőt, és hogyan azonosuljon Isten tervével az életére. Tudta, hogy erő van a szavaiban, és abban, ha egyetért Istennel.

Ugyanez igaz ránk ma is. A Róma 10:9-10 azt mondja, hogy akkor nyerünk üdvösséget, ha hiszünk Jézusban, és megvalljuk ezt a hitünket. Ugyanígy tudjuk aktiválni Isten erejét: ha elhisszük és megvalljuk (Jób 22:28).

Tudd, hogy Isten szeret téged, és az a vágya, hogy minden előtted álló feladatra felkészítsen. Fogadd be az erejét és aktiváld, azáltal, hogy megvallod, hogy a Szent Szellemen keresztül most is munkálkodik az életedben. Valld meg, hogy Ő betöltött erejével, igazságával és bölcsességével, hogy szembe nézhess minden kihívással. Hidd el, fogadd el, és valld meg, mert Ő már felruházott minden szükségessel ahhoz, hogy győztes lehess életed minden területén.

Mennyei Atyám, kérlek, járd át lényem minden részét. Tölts be, a Te erőddel, békességeddel, örömöddel és hatalmaddal. Megvallom, hogy erős vagyok, mert Te mindennel elláttál. Dicsérlek hűségedért, és a Te jóindulatod kíséretében megyek előre, a Jézus nevében. Ámen.

Suchné S. Ilona: Betlehem szellemi valósága napjainkban


 „Csak annyi időre szolgáltatja ki őket, amíg a szülő asszony szül….” Mikeás 5:2

A Szent Szellem szava jött hozzám 2012. nov.14.-én és arról beszélt, hogy ezekben a napokban meg akarja ismertetni Isten népével, a szellemben járókkal, Betlehem szellemi valóságát. Az elkövetkezendő közeli időszakban a hivőket a Szent Szellem elviszi Betlehemig. Nagyon határozottan és konkrétan jött hozzám ez az üzenet. Ezekben a napokban mindazokat elviszi Isten erre a helyre, akik korábban kinyilatkoztatást kaptak,akik szellemben megtermékenyültek,akiknek a Szent Szellem már kijelentette az elhívását, szolgálatát; személyesen nekik jelentette ki azt is, hogy mit kell megszülniük.

Eljött Betlehem szellemi valóságának az ideje,eljött a szülés ideje az eklézsiában. Szülni fognak a gyülekezetek, az apostolok, a próféták, szülni fognak a pásztorok, a dicséretvezetők, és szülni fognak a hivők. Azok a szituációk, helyzetek és körülmények, amelyekbe most fogtok belekerülni,mind ezt a célt szolgálják gyülekezeti és egyéni szinten is.

Isten Szelleme maga fog mindenkit egyéni módon elvezetni erre a helyre. Mindenkinek lesz egyéni, személyes Betleheme, amit mások nem fognak megérteni, de te tudni és érteni fogod, mert mikor az Úr belevisz, meg is érteti veled azt a helyzetet.

A Mikeás 5.1-2 igét adta a Szent Szellem nyomatékul.

„Te pedig, efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis

belőled származik az, aki uralkodni fog Izráelen. Származása visszanyúlik a hajdankorba,

a távoli múltba.

 Csak annyi időre szolgáltatja ki őket, amíg a szülő asszony szül, de megmaradó

honfitársai hazatérnek Izráel fiaival együtt.”

„Csak annyi időre szolgáltatja ki őket, amíg a szülő asszony szül.” – ezt az igeszakaszt nyomatékosította a Szent Szellem.

Mária és Jézus ott Betlehemben egy kiszolgáltatott helyzetben voltak, eléggé megalázott és kiszolgáltatott helyzetben, de azt mondja a Szent Szellem:

„Csak annyi időre szolgáltatja ki őket, amíg a szülő asszony szül.”

A farizeusok mondhatták volna Máriára és Józsefre: „hogyha ez a szülés Istentől van, akkor Ő támogatná és letenné mellé a pecsétjét, nem az istállóban kellene szülnie Máriának. Hogyha Mária valóban az Isten Fiát szüli éppen, akkor azt Isten sokkal látványosabb módon szponzorálná.”  - mindez a jóléti teológiát valló keresztények szájából jön, de azt látjuk, hogy Betlehemen mégsem így történt.

Mondhatták volna, mint ahogy ma mondják azokra, akik éppen Betlehemben vannak, hogy: hol vannak a gyümölcsök? Ezek az események Mária a romlott fa gyümölcsei! De ahogy  Máriát, úgy  téged sem lehet megingatni, te tudod, hogy ezek rosszul alkalmazott logosz igék, amelyekkel dobálóznak sokan.

Ezért ne legyünk elkeseredve, amikor Isten munkáját szüljük. Hogyha a kijelentéseink most jönnek át a láthatatlanból a láthatóba, ne ijedjünk meg, hogyha az még nem látványos és nem jött még meg Istentől a támogatás és a pecsét.

Mert Betlehem még a kicsiny kezdet helye, Betlehem gyakran az embereknek való kiszolgáltatottság helye is, a szűkös ellátás helye, a szükségek helye.

Betlehem nem a komfort helye, Betlehem nem a látványkonyhák helye, nem a dőzsölés helye, nem a bevásárlóközpontok helye, nem a luxus élet és nem a csillogás helye. Ezért, hogyha tudod, hogyha tudod azt, hogy az életed Betlehemben van, akkor ott nem átkokat kell törögetni, nem az okokat kell keresni. Azonban ne hidd el a farizeusoknak sem, hogy leprás vagy, hamis vagy, ne vedd magadra a kárhoztatásaikat, és ne foglalkozz az elutasításaikkal, a meg nem értéseikkel, vagy a kibeszéléseikkel, a hát mögötti hamis ítéleteikkel. Ők lehet, hogy ma még dúskálnak a javakban, de szülni te fogsz és nem ők. Ne figyelj rájuk, te tudod, hogy szellemileg Betlehemben vagy, ez egy szülési időszak és a szülés idejét te nem tudod lerövidíteni, annak meg van a kairosz ideje. „Nem tudod elhagyni ezt a helyet bármikor, csak az én időzítésemben” – mondja a Szent Szellem.

Betlehemben addig kell lenned, amíg megszülöd azt a látást, elhívást, szolgálatot, ami Istentől kaptál, és amíg az le nem tisztul.

Betlehemben addig kell lenned, amíg a láthatatlanból a láthatóba á nem jönnek a te kijelentéseid. És a szellemi dolgok sokszor tovább tartanak, mint a földi, fizikai dolgok, a szellemi szülés gyakran több időt vesz igénybe, mint a fizikai szülés. A vajúdás sokszor hónapokig tartó folyamat, és a szellemi kitolási időszak is legalább olyan fájdalmas eseményekkel jár, mint a fizikai kitolási időszak.

Ez a helyzet gyakran jár embereknek való kiszolgáltatottsággal, amikor szolgálsz, gyakran jár emberek lenézésével, megvetésével, a meg nem értéssel, sírással és gyötrődéssel.

Itt csupán növekedned kell, táplálkoznod és függni Istentől teljesen. Teljesen BELŐLE ÉLNI, TELJESEN TŐLE FÜGGNI, ÉS MINDEN FORRÁST a MENYBŐL VÁRNI.

 „Te pedig, efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis

belőled származik az, aki uralkodni fog Izráelen.”

Ez a hely és ez az időszak az alázat megtanulásának a helye, amikor olyan helyzetek, körülmények jönnek, amelyekben kőkeményen meg kell aláznia magát a hivőnek.

Ez a hely az intézményes egyház falain kívül van, a vallásban nem lehet eljutni a szellemi Betlehemig, ott csak beszélnek róla, ott csak ünneplik a régi Betlehemet, ott csak emlék csupán.

Betlehem egy kicsiny szűk hely, egy félreeső hely, nem kívánatos hely, egy lenézett helyzet vagy szituáció, amelyen most mégy át.

Ezt a szülést a Szent Szellem végzi, ezt a szülést emberileg nem lehet befolyásolni, itt nem az és nem úgy fog történni semmi, amit mi emberileg elképzelünk, hanem az, amit Isten akar. Ezért engedjük meg a Szent Szellemnek, hogy végezze a munkáját bennünk és rajtunk, ahogy Isten akarja, az Ő időzítése szerint. Az életünk és a dolgaink irányítása egyénileg is, testületileg is az Atya tökéletes terve szerint történik Betlehembe. Ezen a szellemi helyen jönnek olyan helyzetek, kemény és egyszerű körülmények a hivők életében, amelyeket nem értenek mindig, hitetlen embereknek való kiszolgáltatott helyzetek, vagy jöhetnek olyan élethelyzetek, amelyek előtt a hivők tehetetlenül állnak.

De tudd, hogy Isten itt és most is mindig veled van. Most nem a bővölködés teológiáját kell elővenned, mert most szülsz,szellemi és  mennyei dolgokat szülsz. Itt a vallásban megkapott teológiai alapelvek nem működnek, semmi nem működik a vallásban megtanult módszerek közül. Mert itt már az Isten Királysága kezd el megjelenni, itt a mindennapos rhéma ige tart meg téged.

Ki kellett jönnöd a biztonságos komfortzónádból, a megszokott, jól felépített szolgálatodból, prédikációdból, munkádból vagy életmódodból, hogy eljuss ide. És bár vannak, akik visszasírják a múltat, de fontos, hogy mindig tudd, hogy most szülsz és nem a bűneid következtében vagy ezen a helyen. Nem! Tudd, hogy benne vagy, igen, most benne vagy Isten tökéletes akaratában!

Ez a tudat adjon megnyugvást, hogy bármilyen is a körülmény körülöttem, tudom, hogy szellemben Betlehemben vagyok, az Istentől rendelt helyemen.  Ez még nem a dúslakodás, az ünneplés, és a táncolás helye, de az Úr mindenről gondoskodik.

Tudd, hogy most a kenetgyűjtés időszaka van. Mindennap,amikor elveszed a napi rhéma igédet, mindennap,amikor a mennyből táplálkozol kijelentésekkel, akkor gyűjtöd a kenetet.

Betlehem a kenyér házát jelenti, ahol szószerint mindennap ellát az Úr mennyei és fizikai táplálékkal.

Betlehem- ez egy átmeneti idő és átmeneti helyzet, és te át fogsz menni ezen az időszakon és nem fogsz kilépni Isten akaratából, nem fogod megoldani emberileg ezt a helyzetet. Bár lehet, nem is tudnád, ahogy József nem tudta megoldani a helyzetüket és ott nem tudta a férji és apai kötelességét sem teljesíteni.

Máriáról pedig nem olvassuk, hogy panaszkodott volna, mondván: „ha ez a baba valóban Istentől lenne, akkor nem lennénk ilyen helyzetben, nem jutottunk volna ilyen körülmények közé, nem kellett volna ilyen problémákkal szembenéznem és megalázó helyzetbe kerülnöm, megtagadom, elutasítom…. Stb….”

Mária nem vádolta Józsefet sem, nem vádolta Augustus császárt sem, aki épp akkor tudta kitalálni a népszámlálást. Mária nem okolta a politikát és nem kárhoztatta a császárt.

 „Az asszony, mikor szül, fájdalommal szül…” –mondja az Ézsaiás 26:17

„Olyanok voltunk előtted Uram, mint a terhes asszony, amikor szülni kezd, míg vajúdik kiált fájdalmában.”

Sokan vannak hivők ma ilyen vajúdásban, ez a kiáltás időszaka, az Istenhez kiáltás időszaka, nem az egymás vádlása. A bűnbánat, a könyörgés időszaka ez, és a fájdalom időszaka is, amikor elkezd fájni a bűn. A saját és az ősök bűnei, a múlt bűnei elkezdenek fájni, az egyéni bűnök és a nemzet bűneiért való sírás időszaka ez.

A feleszmélés időszaka, a bűnökre való ráébredés időszaka ez a hivők életében.

De tudd, hogy ezekből a sírásokból, kiáltásokból, vajúdásokból szülések lesznek. Ebből szabadulás lesz, egyéni és nemzeti szinten egyaránt!  Halleluja!

Mert meg fogod szülni azokat a kijelentéseket, meg fogod szülni azokat a rhéma igéket, amelyeket az Atya adott neked a Szent Szellem által, amelyekkel megtermékenyült a szellemed a Jézus nevében.

Át fog jönni a láthatatlanból a láthatóba mindaz a kinyilatkoztatás,amit megkaptál, VALÓSÁG LESZ BELŐLE.

AZ IGE TESTTÉ LESZ, AZ IGE TESTTÉ LESZ, MERT MEGSZÜLÖD, MERT Betlehemben végig kitartasz és megszülöd a rhémáidat. Áthozod a láthatatlanból a láthatóba, ebből szabadulás lesz,  egyéni és testületi szinten is, nemzeti szinten is. És nem szelet fogsz szülni Isten népe, hanem Krisztus testé, a Menyasszonyt, a szolgálati ajándékokat, a mennyei elhívásokat, a kenetet, a csodákat szülöd, a szabadulásodat, az ISTEN KIRÁLYSÁGÁT szülöd meg a saját életedben.

És tudd, hogy a születendőt Szentnek nevezik majd, ahogy az angyal mondta a Lukács 1:35-ben. Ezért Jézus nevében tarts ki ott Betlehemben, és maradj ott.

Ma annak az ideje van, hogy a hivők kijöjjenek a megafelekezeteikből, a szellemi szülőházaikból, ahogyan Mária, aki szintén kijött a szülői házból, és elzarándokoljanak egészen Betlehemig, a szülés helyéig.

Ez a hely egy félreeső, kicsiny hely, nem a megagyülekezetek helye, nem a színpadok és rivaldák helye ez, hanem az elrejtőzés és bezárkózás helye, a szülés helye, az Istennel való intim együttlét helye. Nem a magamutogatás helye, hanem a félrehúzódás időszaka ez.

Azt mondja a Szent Szellem Isten népének:

„Eredj népem, menj be szobádba, és zárd be magadra az ajtót, rejtőzz el egy rövid pillanatra, míg el nem múlik az Úr haragja.”

Igen, mert szülni nem a nyilvánosság előtt szoktak az asszonyok, ez egy bensőséges, intim esemény és intim közegben kell megtörténnie.

Prófétai üzenetként hirdetem ki, ahogy Jézus nem ott született meg, ahol felnövekedett majd később, nem ott szolgált ahol megszületett és felnövekedett, így legyetek készen ti is. Hogyha Isten szól hozzátok, hogy: „ most indulj és menj Betlehembe.” – akkor lesznek, akiknek fizikailag is el kell hagyniuk a környezetüket, városaikat, vagy az otthonaikat, lesznek, akiknek földi értelemben is helyváltozást jelent ez a szellemi szint.

Ezért ma felszabadítom Betlehem szellemi valóságát és kenetét, megáldom azokat, akik ebben a folyamatban vannak. Megáldom őket kitartással, elszántsággal, állhatatossággal,Istentől való szent függőviszonnyal, hogy mindaz megvalósulhasson az életükben, amit Isten elkészített a számukra ezen a szellemi helyen Jézus nevében.

Legyen! Legyen neked meg az Isten beszéde szerint, amelyet elmondott neked ott, amikor megtermékenyítette a szellemedet. Legyen neked az Isten beszéde szerint Jézus nevében!

BOLDOG VAGY, MERT ELHITTED ÉS BOLDOG VAGY, MERT MEGSZÜLÖD, AMIT AZ ISTEN NEKED MONDOTT, JÉZUS NEVÉBEN, JÉZUS NEVÉBEN!

Légy áldott ebben a szülésben!

Ámen és ámen.

2012-12-09

Suchné S. Ilona

 (Kérlek, add tovább, hogy azokhoz is eljusson, akiket érint az üzenet)

Az üzenet letölthető mp3- ban itt:




Karácsonyi ajándék


Készítette: Győzedelmes Gyülekezet


A férfi lassan megmozdult, átfagyott tagjait dörzsölgette. Gondolataiban, a régmúlt karácsonyok emlékei kavarogtak. A meghitt gyerekkori karácsonyok, amikor a nagy barna mackót, vagy a villanyvonatot kapta.

A későbbi éveken, amikor már felnőttként saját családjával ünnepelt.
A kislánya földöntúli boldogsága a játék baba, vagy a bababútor láttán.
Istenem, hogy tudott örülni, és mennyire szeretett hozzábújni - gondolta a férfi. Mennyire apás volt.
Már régóta nem várta a karácsonyokat, sőt egy idő óta egyenesen gyűlölte.
A válása utáni magányos karácsonyokra sem szívesen gondolt. Amióta pedig az utcán tengette életét, gyűlölt minden ünnepet.
Ez a hatodik karácsony, amit hajléktalanként az utcán élt meg, és számára csak az emlékek maradtak.
Megszokta a számkivetettek és megvetettek életét. Először még zavarta egy-egy szánakozó adomány elfogadása, mára azonban a teljes közönyösség és beletörődés vált az életszemléletévé.

A telet nem szerette a hideg miatt, a többi évszakok elfogadhatóvá váltak. A lényeg, hogy legyen egy kis ennivaló és néha-néha valami innivaló.
Az ital, az jó. Elbódít és segít elfeledtetni a kilátástalan helyzetet.

Ismét érezte a csontokig hatoló hideget. Felnézett az égre és úgy gondolta, 10-11 között lehet az idő.
Elhatározta, hogy minden ellenérzését félretéve, elmegy a menhelyre ebédelni.
Nem szerette a menhelyet. Nem tudta meghatározni az okát, de nem szerette. A menhelyen jó meleg, néhány ismerős sorstárs barátságos köszöntése, és ünnepinek éppen nem nevezhető ebéd fogadta.
Az ebédosztó, mikor rákerült a sor megkérdezte, tegnap este miért nem jött, hiszen sült hús volt és még egy szelet sütemény is.
A férfi csak megrántotta a vállát, de nem válaszolt. Az ebédosztó - mintegy kárpótlásul - két kemény tojást adott a főzelék mellé.
A leves meleg és sós volt. Más jót nem igen lehetett elmondani az ételről.
A főzelék íztelen volt, ráadásul nem is szerette. De meg kell enni, mert szüksége van az energiára. A férfi lassan evett és minden falatot jól megrágott.
Nem volt miért sietni. Régóta nem volt miért sietni.
A két tojást a végére hagyta, majd gondolva a holnapra is, csak az egyiket ette meg. A másik kemény tojást egy kétes tisztaságú zsebkendőbe csavarta és a szatyorba rejtette.
Amikor kifelé indult, meglátta a menhely vezetőjét. Nem akart vele találkozni, mert tudta, hogy megint rákezdi, hogy miért az utcán tölti az éjszakát. Szerencséje volt, mert megállították a menhely vezetőjét. A férfi kihasználva a helyzetet, gyorsan távozott.

Az utcán csoszogva megindult a körút felé. Azt gondolta, karácsony lévén az emberek talán adakozóbbak. A szokott helyére ment. Igaz, nem a legjobb hely volt a körúton, de néha egészen jó kis pénz összejött.
A forgalom hullámzó, de inkább gyér volt. Ennek megfelelően a kocsiból kinyújtott forintok is igen kevés összeget adtak ki. Már sötétedni kezdett, és alig több mint négyszáz forint gyűlt össze. Megvárom, amíg teljesen besötétedik gondolta a férfi, azután elmegyek. Sok jó már úgysem lesz.
Ahogy csoszogott a kocsik között látta, hogy a következő autó ablaka leereszkedik és egy kéz az alamizsnát nyújtja. Óda csoszogott, hogy elvegye a pénzt.

A férfi és a sofőrülésen ülő nő tekintete egyszerre találkoztak. Mindketten megkövülve nézték a másikat.
- Apa? - csúszott ki önkéntelenül a nő száján a kérdés.
- Kislányom - dadogta a férfi zavartan.
A lámpa zöldre váltott, de a nő nem indult el. A két ember zavartan megmerevedve nézte egymást.
- Anya miért nem indulsz már? - csivitelte a hátsó ülésen ülő aranyszőke hajú kisfiú.
- Drágám, valami baj van? - kérgezte a nő mellett ülő férfi is.
A hátsó kocsik előbb bősz dudálásba kezdtek, majd szép sorban kikerülték a zöld lámpánál veszteglő kocsit.

A nő visszarakta a fémpénzt a tárcájába, hosszasan kotorászott benne, majd a férfi kezébe nyomott két papírbankót. Az ismét zöldre váltó lámpánál, visító kerekekkel indítva, vadul elszáguldott az autó. A férfi a kezében lévő két darab ötezrest nézte, és szeme megtelt könnyel.

Először könnyezett amióta az utcán él, és először érezte, hogy megalázták.

Máté László