„Boldog és szent,
akinek része van az első feltámadásban:
ezeken nincs hatalma a második halálnak; hanem lesznek az Istennek és a
Krisztusnak papjai, és uralkodnak Ővele ezer esztendeig. (Jel. 20,6)
„János a hét
gyülekezetnek, amely Ázsiában van: Kegyelem néktek és békesség attól, aki van, aki
vala és aki eljövendő; és a hét Szellemtől, amely az ő királyiszéke (az Ő
trónusa) előtt van, És a Jézus
Krisztustól, aki a hű tanúbizonyság, a halottak közül az elsőszülött, és a föld
királyainak fejedelme. Annak, aki minket szeretett, (és aki szeret minket) és megmosott (és megszabadított) bennünket a mi bűneinkből az ő vére által, És
(aki országa népévé tett minket), és
tett minket királyokká és papokká
az ő Istenének és Atyjának: Övé dicsőség és hatalom mind örökkön örökké! Ámen” (Jel. 1,4-6)
„[Vele együtt] Titeket is
megelevenített [életre keltett; feltámasztott], akik [megölötten] holtak valátok a ti
vétkeitek [hibás lépéseitek, botlásaitok,
eleséseitek] és bűneitek [céltévesztésetek] miatt, [következtében]” (Eféz. 2,1)
„És
titeket, kik holtak valátok a bűnökben és a ti (hús)testeteknek
körülmetéletlenségében, megelevenített
együtt Ővele, megbocsátván minden bűnötöket, Az által, hogy eltörölte a
parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, amely ellenünkre volt nekünk, és azt
eltette az útból, odaszegezvén azt a keresztfára (kínoszlopra)” (Kol.
2,13-14)
„Mert
a bűn zsoldja halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk
Krisztus Jézusban” (Róm. 6,23).
Az Úr Jézus kijelentése: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha.
Hiszed-e ezt?” (Jn. 11,25)
„Valakik pedig befogadák őt, hatalmat [lehetőséget,
jogot, jogosultságot] ada azoknak [azokat felhatalmazta arra], hogy Isten fiaivá legyenek [gyermekeivé váljanak], azoknak, akik az Ő nevében hisznek” (Ján. 1,12)
„Akik nem vérből, sem a (hús)testnek akaratából [ösztönéből],
sem a férfiúnak indulatjából [vágyából],
hanem Istentől [Istenből] születtek” (Ján.
1,13)
Így valósult meg a prófécia,
amelyről Pál apostol is bizonyságot tesz, a Rómabeliekhez szólva: „De lesz még annyi Izráel fiainak a száma,
mint a tenger fövenye, amely meg nem mérettethetik
és meg nem számláltathatik; és lészen, hogy ahol az mondatott nékik: Nem
vagytok az én népem, ez mondatik nékik: Élő Istennek fiai!” (Hós. 1,10)
„Hóseás szerint is ezt mondja az Úr: Azt a népet, amely
nem az én népem, hívom az én népemnek, és azt, amelyet nem szeretek, szeretett
népemnek; és úgy lesz, hogy azon a helyen, ahol megmondtam nekik: Nem az én
népem vagytok ti, ott fogják őket az élő Isten fiainak nevezni” (Róm. 9,25)
Isten több prófétán keresztül
kijelentette, hogy: „Az én tulajdonommá lesznek - mondja a Seregek Ura -
azon a napon, amelyet elhozok. Könyörületes leszek hozzájuk, amilyen
könyörületes az ember a fiához, aki tiszteli őt” (Mal. 3,17)
És Pál apostol kifejti, a
prófécia megvalósulását: „Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus
Jézusban való hit által. Mert akik Krisztusba meritkeztetek be, Krisztust
öltöztétek fel. Mivel pedig fiak vagytok, Isten elküldötte Fiának Szellemét a
mi szívünkbe, aki ezt kiáltja: „Abba, Atya!” Azért nem vagy többé szolga, hanem
fiú; ha pedig fiú, Istennek örököse is Krisztus által” (Gal. 3,26-27; 4,6-7)
Péter apostol
bizonyságtétele: „Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki
az ő nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket élő reménységre Jézus
Krisztusnak a halálból (a halottak közül) való feltámadása által” (1 Pét. 1,3)
A
kijelentés így folytatódik: „És aki hisz Isten Fiában, abban megvan ez
a bizonyságtétel. Aki nem hisz Istennek, az hazuggá teszi őt, mert nem hisz
abban a bizonyságtételben, amellyel Isten bizonyságot tesz Fiáról” (1 Ján.
5,10)
János apostol bizonyságtétele: „Lássátok milyen nagy szeretetet adott nékünk (tanúsított
irántunk) az Atya, hogy Isten fiainak
(gyermekeinek) neveztetünk (és azok
is vagyunk)! A világ azért nem ismer
minket, mert nem ismerte meg Őt” (1 Ján.
3,1)
Pedig: „Az ő akarata
szült minket az igazságnak igéje által, hogy az ő teremtményeinek valami
zsengéje legyünk” (Jak. 1,18)
Az újjászülő beszéd pedig: „…az igazság beszéde, mely az evangélium” (Kol. 1,5)
És ti: „…nem romlandó,
hanem romolhatatlan magból születtetek újjá, Isten élő és maradandó igéje
által” (1Pt. 1,23)
„Nem az
igazságnak cselekedeteiből (nem az általunk véghez vitt igaz
cselekedetekért), amelyeket mi cselekedtünk, hanem az ő irgalmasságából
tartott meg (üdvözített) minket az újjászületésnek fürdője és a Szent
Szellem megújítása által (újjászülő és megújító fürdője a Szent Szellem
által), Melyet (akit) kitöltött reánk bőséggel (gazdagon) a mi
megtartó (Üdvözítőnk) Jézus Krisztusunk által; (Tit.
3,5-6)
