2012. szeptember 14.

Hallgass a szívedre?


Nem érzek semmit. Mintha magamra hagytak volna. Nem kapok választ, de mintha legbelül nem is akarnék. Nincs bennem vágy, akarat, szeretet vagy hála. Vagy legalábbis nem érzem. Szárazság, üresség, csend. Nem érzem a Teremtő közelségét, nem érzek semmit. Dicsőítek, imádkozok, de semmi. Várom azt, hogy elöntsön valamiféle bizsergés, vagy bármi, mert hát na, ennek így kéne lennie, nem? “Hallgass a szívedre. Az érzéseidre.” De hát nincsenek. Akkor valami nem jó velem, valamit elcsesztem, Isten ezzel büntet, hogy akkor most tessék, érezd, hogy nem érzel semmit. Jól látom?

Nem. Isten sosem ígért érzéseket. Nem ígért szimplán érzéseket. Sosem mondta azt, hogy “ha így meg úgy érzel, akkor az jó, jó úton jársz” vagy hogy “ha ezt érzed, akkor ezt meg azt kell tenned”. Nem. Sőt, az Ige azt írja, hogy a szív csalárd. Gonosz. Az érzéseink is. A világ mindenfelől azt súgja a fülünkbe, hogy hallgassunk az érzéseinkre. Tetszik az a srác? Hallgass az érzéseidre! Igazságtalanul bántak veled? Hogyan reagálj? Hallgass az érzéseidre! Aztán meg is bánjuk. Isten sosem mondta, hogy hallgassunk a szívünkre, az érzéseinkre. Az Igében TÉNYEK vannak. Tények. Amik nem változnak, nem úgy, mint az érzéseink. Érezhetünk bármit, a tények ott maradnak. Sziklaszilárdan. És ha hisszük, hogy azok a tények igazak, na akkor jönnek az érzések. A JÓ érzések. Mert azok a tények is jók. Érezhetem azt, hogy egyedül vagyok – de ott az ígéret: “veletek vagyok a világ végezetéig”. Érezhetem azt, hogy senki sem szeret. De ott a tény – valaki mindennél jobban szeret. Érezhetem azt, hogy fölösleges vagyok, tehetségtelen, csúnya – de a tények nem változnak: Isten értékesnek tart és gyönyörűnek lát, sok-sok talentummal, hatalmas tervekkel. Az Úr sosem változik, az érzéseink sosem lesznek ugyanazok. Nem mindegy, melyikre hallgatunk.

És ha nem érzek semmit? A tények és ígéretek akkor is megállják a helyüket.  Sosem fog változni a tény, hogy Isten szeret, kimondhatatlanul. Hogy új ember lettem. Hogy Isten válaszol. Hogy a bűneim meg lettek bocsátva. Hogy sosem vagyok egyedül. Valóban elhisszük ezeket a tényeket és Isten ígéreteit? Igen? Akkor nincs baj. Jönnek majd azok a fránya jó érzések is!


Hét dolog, amit tudnod kell a szent gyógyulásról


Részlet Kenneth Hagin könyvéből. 2.

Néhány ember azonban még nem jutott el arra a szintre, hogy saját maga el tudja venni a gyógyulását. Ha úgy találod, hogy te is közéjük tartozol, akkor se add fel. Cselekedj a hit alacsonyabb szintjén. Legyél te az, akiért kézrátétellel imádkoznak, és fogadd el ily módon gyógyulásodat. Isten segíteni akar neked.

A Biblia azt mondja: „betegekre vetik kezeiket.” Nem határozza meg, hogy kik azok a betegek; egyszerűen csak azt mondja, hogy betegek. „Azokat pedig, akik hisznek, ilyen jelek követik” az Írás szerint: „betegekre vetik kezeiket, és azok meggyógyulnak.”

Bármely hívő ráteheti kezét a betegekre, mintegy a hit kiindulópontjaként. Ez az a pont, ahol elkezded hinni, hogy megkapod a gyógyulásodat.

Sokan megkérdezik tőlem:

— De Hagin testvér, mi van akkor, ha nem gyógyultam meg?

Azt válaszolom erre:

— Ha meggyógyultál volna, akkor nem kellene hinned ebben. Ha már valóságba jött volna, akkor tudnád ezt, igaz?

Ha viszont megteszed a hitnek azt a lépését, hogy mindezt már megtörténtnek tekinted, akkor meg is fogod kapni, mivel a Márk 11,24 így határozza meg a hit imájának alapelvét:

Márk 11,24. Amit csak kértek imádságotokban, higgyétek, hogy mindazt már megnyertétek, és meglészen néktek.

Hidd, hogy megkaptad a gyógyulásodat, és mi fog történni? Meglesz neked! Látjátok, csak azután kapjuk meg, miután hittük.

Amikor fiatalon baptista prédikátorrá lettem — még mielőtt megkeresztelkedtem volna a Szent Szellemben — egy hétfő reggel arra ébredtem, hogy arcom egyik fele lebénult. Meg sem mozdult.

Addig csak én imádkoztam saját magamért, mert nem ismertem senki mást, aki imádkozott volna értem, viszont megtudtam, hogy építettek egy gyülekezetet a városunkban, aminek neve Teljes Evangéliumi Sátor volt, és ezek az emberek hittek a szent gyógyulásban.
Azt mondtam magamban: „Elmegyek hozzájuk szerda este, és megkérem a pásztort, hogy kenjen meg olajjal.” Abban a pillanatban, ahogy megkent és imádkozott értem, felemeltem kezeimet és azt kiáltottam:

— Köszönet Istennek, elmúlt!

Ezt hitben mondtam ki. Tudtam, hogy mit kell mondani. Baptista voltam — és semmit sem tudtam a Szent Szellemről — viszont tudtam valamit arról, hogy mi a hit.

Nekem ez volt a kiindulási pont, amikor a pásztor rám tette a kezét. Azon a ponton kezdtem hinni, hogy „megkapom a gyógyulásomat”.

Nem éreztem, hogy meggyógyultam volna.

Nem úgy néztem ki, mint aki már meggyógyult.

De nem a látás vagy az érzések alapján jártam. Aszerint tettem, amit hitem.

Így tudjuk meghatározni ezt a kiindulási pontot: ez az a pont, amikor felszabadítod a hitedet és elkezdesz hinni a gyógyulásodban.

Valahol el kell kezdened. A futó sohasem tudná lefutni az adott távolságot, ha nem lenne egy hely, ahol elindult. Kell lennie egy kiindulási pontnak. A te kiindulási pontod lehet az, amikor valaki rád teszi a kezét. Ez lehet az a pont, amikor elkezded hinni: „Megkapom a gyógyulásomat.”

A gyülekezeti tagok kérdezgették:

— Az Úr tényleg meggyógyított téged, Kenneth?

— Valóban megtette — feleltem.

Ráfelelték:

— Hát, nem úgy nézel ki, mint aki meggyógyult. Hogy érzed magad?

— Nincs semmi különbség.

— Nos, ha ugyanúgy nézel ki és nem érzed, hogy meggyógyultál, és mi is látjuk, hogy nem úgy nézel ki, mint aki meggyógyult, akkor miből gondolod, hogy te már meggyógyultál?

— Én nem gondolom, hogy meggyógyultam, hanem tudom — feleltem.

Tisztán kell látnunk, hogy a hit tudást jelent.

Voltak emberek, akik azt mondták nekem:

— Nekem több eszem van ennél.

Én meg azt mondom nekik:

— Hát, csak menj és boldogulj a gyógyulásod nélkül. Ugye, látod, hogy az arcom teljesen rendbejött? Megkaptam. Megkaptam a gyógyulásomat.

Tudtam, hogy amit Jézus mondott, az igaz. Tudtam, hogy ha hiszem, hogy megkaptam, akkor meg is fogom kapni. Tudtam, hogy ha valóban hiszem, akkor ki is fogom mondani azt, hogy hiszem.

Nem azt mondom ki, hogy: meg fogom kapni (a jövőben), hanem azt, hogy megvan (a jelenben).

Egyszer elküldték egy tulsai teljes-evangéliumi gyülekezet segédpásztorát, hogy imádkozzon a gyülekezet egy tagjáért, aki olyan beteg volt, hogy nem tudott eljárni dolgozni.

Így mesélte nekem: „Hallottalak téged prédikálni, így megkentem ezt a férfit olajjal, rátettem a kezeimet és elkezdtem imádkozni, amikor hirtelen, gondolkodás nélkül, abbahagytam az imát és azt mondtam:

— Mit fogsz csinálni holnap?

— Ágyban leszek — válaszolta a beteg.

— Na, akkor nem érdemes folytatnom az imát — azzal be is fejeztem.

— Az egészből semmit sem hiszel — mondtam neki.

Kissé elgondolkodott, és azt mondta:

— De hát ez az igazság, vagy nem?

Megkérdeztem tőle:

— Mikor fogsz meggyógyulni?

— Hát — mondta ő —, amikor megkensz olajjal, amikor rám teszed a kezeidet és imádkozol, akkor.

A férfi odafordult feleségéhez és még mielőtt befejeztem volna az imát azt mondta

— Hívd fel a főnököt, és mondd meg neki, hogy holnap bemegyek dolgozni.

Majd imádkoztam érte — mondta a pásztor —, és dicsőség Istennek, másnap már ott is volt a munkahelyén.”

Egyszer egy összejövetelen egy asszony felszaladt az emelvényre hozzánk, és azt mondta:

— Pásztor és Hagin testvérem, azonnal imádkozzatok értem.

A pásztor felet neki:

— Hamarosan gyógyító összejövetelünk lesz. Én majd prédikálni fogok a gyógyulásról, Hagin testvér pedig az alkalom végén imádkozni fog kézrátétellel a betegekért. Nem kell sokat várnod rá. — A dicsőítés már el is kezdődött addigra.

— Igen, igen — mondta az asszony —, de én azt szeretném, hogy te és Hagin testvér most tegyétek rám a kezeteket, mert hazamegyek és már fekszem is az ágyba!

Lett volna bármi értelme, hogy kézrátétellel imádkozzunk ezért az asszonyért? Ő már megvallotta, hogy úgysem fog működni.

Azt mondja a Biblia, hogy amikor imádkozol, hidd, hogy megkaptad és meglesz neked. A kézrátétel az a kiindulási pont, amikor felszabadítod a hitedet. Ekkor kezdesz el hinni.

Kezeimet ráteszem az emberekre mintegy az ő hitük kiindulási pontjaként. Van azonban még egy szellemi törvény, ami szintén gyógyulást hozhat. Ez pedig az érintkezés és közvetítés törvénye.

Isten felkenhet valakit az Ő akarata szerint gyógyító erővel, hogy szolgáljon a betegek felé. És amikor az illető ráteszi kezét a betegekre, engedelmeskedvén ennek a szellemi törvénynek, ahogy a felkent kezek a beteghez érnek KÖZVETÍTENI fogják Isten GYÓGYÍTÓ EREJÉT.

A hívőnek is hitet kell gyakorolnia ahhoz, hogy az érintkezés és közvetítés törvénye működni tudjon. A vérfolyásos asszony esete is ezt példázza. (Máté 9)

Jézus fel volt kenve gyógyító erővel, és a Biblia szerint erő áradt ki belőle és meggyógyította az asszonyt. Jézus mégis azt mondta neki: „Bízzál leányom; a TE HITED megtartott téged.” (9,22)

Én nem csak kiindulási pontként teszem kezeimet a betegekre, hanem engedelmeskedvén az érintkezés és a közvetítés ezen szellemi törvényének, hogy kezeim érintkezése közvetítse Isten gyógyító erejét, amely megszünteti a sátán minden munkáját, gyógyulást és egészséget hoz.

Miért beszélek erről ilyen bátran?

Mert maga az Úr Jézus Krisztus jelent meg nekem egy látomásban. Ő jobb kezének ujját mindkét kezemnek tenyerébe helyezte, és azt mondta: „Elhívtalak és felkentelek téged, és adtam neked egy különleges kenetet, hogy szolgálj a betegek felé. Légy bátor ebben.”

„Mondd el az embereknek, hogy láttál engem. Mondd el nekik pontosan, amit mondtam neked. Mondd el nekik, hogy én mondtam neked, hogy mondd el nekik, és ha elhiszik, hogy te fel vagy kenve és befogadják azt a kenetet, akkor az erő a te kezedből az ő testükbe fog folyni, gyógyulást és egészséget ad a testüknek, és kiűzi a betegségüket és gyengeségüket. Te pedig minél bátrabban beszélsz erről, annál több eredményt fogsz elérni.”

(6) Fogadd el a gyógyulást a gyógyítások ajándékain keresztül!

Az 1Korinthus 12,9 szerint az egyik szellemi ajándék, amit Isten a Gyülekezetbe helyezett, a gyógyítások ajándékai — elkülönül a többi módtól, amivel a gyógyulás megkapható.

Mi ez a „gyógyítások ajándékai”? A gyógyító erő természetfeletti megnyilvánulása egy emberen keresztül a másik ember irányába. Legegyszerűbben így lehet ezt meghatározni.

Minden, amit Istentől kapunk, ajándék. Ezért, általánosságban szólva, minden gyógyulás ajándéknak tekinthető. De ez még nem a „gyógyítások ajándékainak” megnyilvánulása. A gyógyítások ajándékainak megnyilvánulását a Szent Szellem kezdeményezi.

Miután már megkeresztelkedtem a Szent Szellemben, még mindig nem értettem Isten Szellemét. Csak annyit tudtam, hogy be vagyok teljesedve a Szent Szellemmel.

Miután kipenderítettek a baptisták, csatlakoztam az egyik teljes-evangéliumi csoporthoz, és elfogadtam egy kis észak-texasi gyülekezet pásztorolását. Itt ismertem meg és vettem el csodálatos feleségemet. Ő metodista volt, és még nem keresztelkedett meg a Szent Szellemben, viszont hitt benne.

A házasságkötésünk utáni negyedik éjszakán, ahogy a család együtt imádkozott feleségem jó öreg metodista otthonában, az Úr a Szellemen keresztül így szólt hozzám: „Tedd a kezed a feleségedre és én be fogom tölteni őt a Szent Szellemmel.”

Ez 1938-ban történt, és akkor én még járatlan voltam az ilyen dolgokban. 1937-ben fogadtam be a Szent Szellemet. Még senkit sem láttam kézrátételt gyakorolni annak érdekében, hogy valaki elfogadja a Szent Szellemben való keresztséget. Azokban a körökben, ahol én mozogtam, az emberek nem így tették, és nem tudtam, hogy ez helyes-e vagy helytelen.

Arra gondoltam: „Ha nem veszek róla tudomást, talán elmúlik.” Azonban nem így történt.

Ismét azt mondta: „Tedd rá a kezed a feleségedre, és én be fogom tölteni őt a Szent Szellemmel.” Felismertem, hogy az Úr Jézus szólt a szellememhez a Szent Szellemen keresztül, de semmit nem akartam helytelenül tenni.

Majd éjfélkor (ránéztem az órámra), 1938. november 28-án ugyanaz a hang megismételte: „Tedd rá a kezed a feleségedre és én be fogom tölteni őt a Szent Szellemmel.”

Kinyitottam szememet és rémülten körbenéztem. Azt mondtam magamban: „Abból nem lehet baj, ha megpróbálom!”

Bal kezemet rátettem feleségem fejére, és ő azonnal felemelte mindkét kezét és elkezdett nyelveken szólni. Másfél órán keresztül szólt nyelveken, és három dalt énekelt el ugyancsak nyelveken. Pünkösd volt nálunk, jó öreg metodista otthonunkban!

Majd ugyanaz a hang szólt hozzám, hogy mit tegyek és mit mondjak az anyósomnak, hogy meggyógyuljon. Másnap készült bemenni a kórházba, hogy megoperáltassa a golyváját. Egyáltalán nem volt hite a gyógyulásában; ha valaki számít arra, hogy meggyógyul, akkor nem összecsomagolt bőrönddel várja, hogy kórházba menjen. A hang azt mondta nekem: „Odaadtam neked a gyógyítások ajándékait és elküldtelek, hogy szolgálj a betegek felé.”

Amikor megtettem azt, amit Isten Szelleme mondott nekem, a golyva látható része azonnal eltűnt, mint amikor gombostűvel beleböknek egy léggömbbe.

Ő nem azért gyógyult meg, mert hitt Istenben. Ha később megkérdezték volna tőle, azt felelte volna:

— Nem, nem. Tudom, hogy ez nem az én hitem volt. Ilyen dologhoz nem lett volna hitem.

Tudjátok, hogy miért gyógyult meg? Mert Isten Szelleme megmondta, hogy mit tegyek.

A gyógyítások ajándékainak megnyilvánulása nem úgy működik azonban, ahogy én akarom, hanem úgy, ahogy a Szellem akarja. Előfordult például, hogy mindennel próbálkoztam, mindent elkövettem, mindent elmondtam, amit ilyenkor szoktam mondani — és semmi nem történt.

Már beletörődtem, hogy semmi sem történik és azt mondtam: „ez már soha többé nem fog megtörténni”. Aztán mégiscsak kezdtek megtörténni a dolgok. Tudnunk kell, hogy a Szellem megnyilvánulása úgy történik, ahogy a Szellem akarja. Köszönet Istennek ezekért a megnyilvánulásokért. Én hiszek bennük.

Ez azonban csak egyik útja annak, hogy elnyerjük a gyógyulást. A legjobb mód valamennyi közül, ha egyszerűen ismerjük az 1Péter 2,24-et: „Akinek sebeivel gyógyultatok meg.” (Nem meg fogtok gyógyulni, hanem már meggyógyultatok.)

(7) Tudd, hogy a gyógyulás megillet téged!

A legjobb mód, amely által meggyógyulhatunk, ha mi magunk tudjuk az Igéből (Ésa. 53,4. 5. Mát. 8,17. 1Pét. 2,24), hogy a gyógyulás benne van Isten megváltási tervében; jogunk van hozzá, és az Ő sebeivel mi már meggyógyultunk.

Megtagadjuk, hogy betegség vagy gyengeség legyen a testünkben, mert mi MÁR meggyógyultunk.

Tudjuk, hogy az a fájdalom, betegség vagy gyengeség, mely látszólag a testünkben van, Jézusra lett helyezve. Ő elhordozta azt. Nekünk már nem kell viselnünk. Csak arra van szükség, hogy egyetértsünk Istennel és az Ő Igéjével, és elfogadjuk azt a tényt, hogy: „betegségeinket Ő viselte és fájdalmainkat hordozá” és „az Ő sebeivel gyógyultunk meg.”

Egyszerűen tudjuk ezt, ezért hálát adunk Istennek. Nincs szükségünk rá, hogy valaki ránk tegye a kezét. Nem szükséges, hogy a Szellem ajándékai megnyilvánuljanak. Egyszerűen csak hálát adunk az Atyának a tökéletes megszabadulásunkért.

Minden hívőnek teljesen meg kellene értenie, hogy a gyógyulása Krisztusban már tökéletesen végbement. Amikor ezt megtudják a szellemükben — pontosan úgy, ahogy a fejükben tudják — a betegség és a gyengeség meg fog szűnni a testükben.

De nem minden hívő érti teljesen, hogy az Ige alapján való cselekvés a szent gyógyulás elfogadásának egyik módja. Nem minden hívőnek tanították meg ezt. Ezt az igazságot még azok között sem prédikálták úgy, ahogy kellett volna, akik feltehetően hisznek a szent gyógyulásban. A hívők tehát nagyon keveset tudnak erről a területről, viszont nem tudnak az ismeretük szintje felett cselekedni és hinni.

Isten ezért gondoskodott erről a hét módról, amelyek segítségével a hívők meggyógyulhatnak az Igén keresztül.

Hadd gyógyítson Jézus rajtad keresztül!

 Azokat pedig, akik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek; új nyelveken szólnak. Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árthat nékik: betegekre vetik kezeiket, és azok meggyógyulnak. (Márk 16:17-18)

HA VALÓBAN HÍVŐ VAGY, AKKOR ELŐFORDULT MÁR, HOGY SZERETTED VOLNA BETEG EMBEREKRE TENNI A KEZEDET, ÉS LÁTNI ŐKET MEGGYÓGYULNI. ELŐFORDULT, HOGY KÖNYÖRÜLET TÁMADT BENNED VALAKI IRÁNT, AKIT SZÖRNYŰ BETEGSÉG SÚJTOTT. ELŐFORDULT, HOGY SZERETTED VOLNA MEGÉRINTENI ŐKET, ÉS AZT MONDANI: ?GYÓGYULJ MEG, JÉZUS NEVÉBEN.?

Egyszerű az oka. Mélyen a szívedben tudod, hogy erre vagy elhívva. A szellemed megérti, még ha az értelmed nem is, hogy hívőként Istentől elrendelt megbízásod, hogy a kezedet a betegekre tedd, és lásd őket meggyógyulni. Jézus követésére vagy elhívva, és Ő minduntalan betegeket gyógyított. Ez nagy része volt a munkájának, amikor a földön járt.

Mielőtt elment, továbbadta ezt a munkát. És nem csak elhívott szolgálóknak vagy olyan apostoloknak és evangélistáknak adta tovább, akik teljes idejükben szolgálnak, hanem minden egyes kereszténynek. Minden hívőnek továbbadta a szolgálatát, amikor így szólt: Aki hisz énbennem, az is cselekszi azokat a cselekedeteket, amelyeket én cselekszem; és nagyobbakat is cselekszik annál; mert én az én Atyámhoz megyek? (János 14:12).

Hívők, akik nem hittek

Ennek az igének a fényében el kell gondolkoznunk azon, hogy napjainkban miért olyan kevés keresztény hatékony a kézrátételben. Miért nem gyógyul meg több ember Jézus nevében?

Azért, mert többnyire nem teljesítettük az egyetlen feltételt, amelyet Jézus említett, amikor azokat az utasításokat adta nekünk: Nem hittünk.

Szinte hallom, ahogy egyesek megbotránkozva morognak: ?Hogy mondhatod ezt, Hagin testvér? Minden keresztény hisz Jézusban. Mindannyian, akik igazi újjászületett keresztények, Isten gyermekei vagyunk, Őbenne hiszünk, mint személyes Megváltónkban és Urunkban.?

Igen, hála Istennek, ez így van, és ennek köszönhetően sok jó dolgot kaptunk már. Ez a hit például levett bennünket a pokolba vezető útról, és a menny felé irányított minket. Bűnbocsánatot nyertünk és békességet a szívünkben. De ettől még nem váltunk a gyógyítás mennyei követeivé, amelyeknek Jézus szánt bennünket.

Ahhoz, hogy ez megtörténjen, többet kell tennünk annál, mint egyszerűen elhinni, hogy Jézus Isten Fia. El kell hinnünk a teljes üzenetet, amelyet hirdetett. Azt az üzenetet, amelyet gyakorlatilag mindenhol prédikált, ahol járt. Az üzenetet, amelyet szülővárosában, Názáretben szólt a zsinagógában, ahogy a Lukács 4 leírja:

beméne szokása szerint szombatnapon a zsinagógába, és felálla olvasni. És adák néki az Ésaiás próféta könyvét; és a könyvet feltárván, arra a helyre nyita, ahol ez volt írva: Az Úrnak Szelleme van énrajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az Evangéliumot hirdessem, elküldött, hogy a megtört szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyílását, hogy szabadon bocsássam a lesújtottakat, hogy hirdessem az Úrnak kedves esztendejét (16-19. vers).

Jézus Isten Fia volt, és most is az. De vedd észre, hogy nem erről prédikált Názáretben. Azt hirdette, hogy felkent. Azt hirdette, hogy Isten ereje Őrajta volt, hogy gyógyulást, szabadulást, a szemek megnyílását és szabadságot hozzon az embereknek az életük minden területén. Azt tanította, hogy azért volt felkenve, hogy teljessé tegye őket szellemi, fizikai, anyagi és szociális értelemben.

Nem csak egyszer vagy kétszer hirdette ezt, hanem következesen, újra és újra, mindenfelé, amerre járt. Ezért Jézus keresztre feszítése és feltámadása után Péter ugyanezt az üzenetet szólta a pogányoknak, akik Kornélius házában gyűltek össze. Prédikálta azt az Igét, melyet elkülde az Izrael fiainak, hirdetvén békességet a Jézus Krisztus által: Ő mindeneknek Ura. Ti ismeritek azt a dolgot. A názáreti Jézust, mint kené fel Őt az Isten Szent Szellemmel és erővel, aki széjjeljárt jót tévén és meggyógyítván mindeneket, kik az ördög elnyomása alatt voltak, mert az Isten volt Ővele? (Csel 10:36-38).

A valódi Evangélium üzenete
Péter nem csak azt mondta el azoknak az embereknek, hogy Jézus Isten Fia, aki azért jött, hogy megbocsássa a bűneiket. Azt mondta, hogy Jézus azért jött, hogy békességet hirdessen. A békesség szó héberül shalom, és a jelentése semmi nem hiányzik, és semmi nincsen eltörve.

Péter azt is elmondta, ahogy Jézus a Lukács 4-ben, hogy Jézus fel volt kenve a Szent Szellem erejével, hogy meggyógyítson mindenkit, aki az ördög elnyomása alatt volt. Vesd össze ezeket a gondolatokat, és meg fogod látni, hogy mi a valódi, igazi Evangélium üzenete.

Az üzenet a következő: Jézus fel volt kenve Isten erejével, hogy kipótolja mindazt, ami hiányzik az életedben, és megjavítson mindent, amit az ördög összetört a szellemedben, lelkedben, testedben!

Az elsődleges oka annak, hogy manapság kevés a gyógyulás a Gyülekezetben, az az, hogy a legtöbb keresztény nem hitte el ezt az üzenetet, és még kevesebben prédikálták! Hazugságokat hittek el, mint például, hogy Isten a betegséget arra használja, hogy megtanítson bennünket valamire; a csodák ideje véget ért az apostolok korával; vagy soha nem tudhatod, Isten mit fog tenni.

Jézus nem mondott semmi ilyesmit! Tisztán értette, hogy az ördög és nem Isten, a betegség szerzője. Az ördög, és  nem Isten a problémák forrása. Hitte, és bátran hirdette az embereknek, hogy Isten kenete, amely Őrajta volt, pontosan azt fogja tenni, amit az Ésaiás 10:27 mondott: eltávolítja a terheket, és összetöri az igákat, amelyeket az ördög arra használt, hogy az embereket elnyomja.

Ha betegekre akarjuk tenni a kezünket, és látni akarjuk őket meggyógyulni, ezt az üzenetet nekünk is el kell hinnünk, és prédikálnunk!

Jézus felkent, és te is.

Mi több, el kell hinnünk, hogy ugyanazzal a kenettel vagyunk felkenve, mint Jézus.

Tudom, hogy ez meglepő gondolat, de a Biblia szerint egyértelműen igaz. Az Ige azt mondja, hogy mi Őbenne vagyunk, Ő bennünk, és mi az Ő nevét használjuk. Továbbá, az a kenet, amelyet ti kaptatok tőle, bennetek marad (1 János 2:27) és amint Ő van, úgy vagyunk mi is e világban (1 János 4:17),

Ha nehéznek találod, hogy így gondolkozz, akkor gondolj erre a következő módon. Amikor újjászülettél, Krisztus Testének a részévé váltál. A Krisztus szó valójában Felkent-et jelent. Ezért te Jézus saját kenetének részese lettél. Egy felkent sejt lettél az Ő felkent Testében.

 A tudósok megfejtették, hogy az emberi test minden sejtje hordozza az adott ember összes DNS-ét ? az ember minden sajátosságának és tulajdonságának genetikai lenyomatát. Mindegyik sejted tartalmaz egy kis verziót belőled.

Ugyanígy, hívőként Isten DNS-e van a szellemedben. Magának Jézusnak a felkent DNS-e van a bensődben. Ahhoz, hogy ezzel a kenettel szolgálj mások felé, el kell ezt hinned, mert a hit kapcsol össze bennünket, és azt, akire a kezünket tesszük a kenettel.

A bizonyíték erre a vérfolyásos asszony, aki hittel kinyúlt, és megérintette Jézust. Jézus nem is tudta, hogy az asszony ott van. Nem szándékosan árasztotta ki a gyógyító kenetet feléje. De amikor az asszony hittel megérintette Őt, a Jézusban lévő kenet elkezdett áradni. Jézusból áradt az asszonyba. Lányom, mondta neki, amikor észrevette, hogy az asszony mit tett, a te hited megtartott téged (Lukács 8:48).

Szeress mindig, és ne félj

Igen, tudom, hogy ez mind igaz, mondod talán, de egyszerűen attól félek, hogy nekem nem fog működni. Félek, hogy ráteszem a kezem valakire, és nem kap semmit.

Ha félsz, akkor valószínűleg semmit nem fognak kapni, mert éppen úgy, ahogy a hit összekapcsol a kenettel, a félelem leállítja a kenet működését. Ezért volt az, hogy miután a vérfolyásos asszony meggyógyult, Jézus Jairushoz fordult  akinek éppen akkor mondták, hogy a lánya halott, és azt mondta: Ne félj, csak higgy?(50. vers).

Lényegében azt mondta Jézus: Ha a félelemnek engedsz, nem sokat tehetek a lányodért. Ezért ne engedj annak. Inkább maradj hitben.

Amennyiben hatékonyan akarjuk közvetíteni Jézus kenetét a betegek gyógyítására, akkor ugyanezeket az utasításokat kell követnünk. Vissza kell utasítanunk a félelmet. Egyszerűen hinnünk kell.

Hogyan tesszük ezt? Úgy, hogy szeretetben járunk.

A Biblia azt mondja, A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet (1 János 4:18). Ezenkívül az 1 Korinthus 12:31 szerint a szeretet a legkiválóbb út, hogy a Szent Szellem erőajándékaiban működjünk, mint például a gyógyulásban.

Könnyen látható, hogy ez miért igaz. Amikor azzal vagyunk elfoglalva, hogy másokat szeressünk, akkor nem félünk semmitől, mert nem magunkra gondolunk, hanem a másikra. Nem foglalkozunk azzal, hogy mit fognak mondani rólunk, ha nem nyilvánul meg azonnal a gyógyulásuk. Ahhoz, hogy ezzel foglalkozzunk, túlságosan elmerülünk abban, hogy áldás legyünk számukra.
Amikor szeretjük az embereket, akkor a hitünk (ami közvetíti a kenetet) nagymértékben kiárad, mert a hit szeretet által munkálkodik (Galata 5:6).

Tehát szeress mindig. Ne félj. Majd lépj ki hitben, és töltsd be az elhívást, amit Jézus adott neked a Márk 16-ban. Bátran beszélj másoknak Jézus kenetéről. Tedd rá a kezed a következő beteg emberre, akihez a Szent Szellem vezet.

 Ne oltsd ki a vágyat, amit Isten beléd helyezett, hanem gerjeszd fel az Isten kegyelmi ajándékát, amely benned van. Mert nem a félelem szellemét adta nékünk az Isten, hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak szellemét? (2 Timótheus 1:6-7).

Menj, tedd a kezedet a betegekre, és hagyd, hogy Jézus gyógyítson rajtad keresztül!

baptista enekek (lejátszási lista)

2012. szeptember 13.

Máté evangélium 2. fejezet: Egyiptomból hívja ki Isten a Fiát, (revideált)


Mát. 2,1 Amikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Betlehemben [jelentése: a kenyér háza], Heródes [Jelentése: hősies] király idejében. ímé napkeletről* bölcsek** jövének [érkeztek] Jeruzsálembe, [és érdeklődtek; kérdezősködtek] ezt mondván:

*Napkelet: (anatolé): a fény felkelése, azaz hajnal.

**Bölcsek [(magosz): mágusok, tudósok, csillagászok]

Mát. 2,2 Hol van a zsidók [újszülött] királya, aki megszületett? Mert láttuk az Ő csillagát [amikor feltűnt] napkeleten, és azért jövénk, hogy tisztességet tegyünk néki. [hogy imádjuk Őt; (hódoljunk neki); hogy leboruljunk előtte]*

*Bálám – aki Moáb királyának hívására jött, hogy megátkozza Izráelt – így prófétál a „csillagról”: Annak szózata, aki hallja Istennek beszédét, és aki tudja a Magasságosnak tudományát, és aki látja a Mindenhatónak látását, leborulva, de nyitott szemekkel. Látom őt, de nem most; nézem őt, de nem közel. Csillag származik Jákóbból (jelentése: Sarokfogó vagy mást kiszorító), és királyi pálca támad Izráelből; és általveri [összezúzza] Moábnak [jelentése: kívánság] oldalait, és összetöri Sethnek [jelentése: pótlás; elrendelt, odahelyezett] minden fiait” (4 Móz. 24.16-17)

A feltámadott Úr kijelentése a csillagról: „Én Jézus küldöttem az én angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen néktek a gyülekezetekben. Én vagyok Dávidnak ama gyökere és ága: ama fényes és hajnali csillag” (Jel. 22,16)

Mát. 2,3 Heródes király pedig ezt hallván, megháborodék [megrémült; megriadt; megrettent; nyugtalanná lett; felháborodott], és vele együtt az egész Jeruzsálem.

Mát. 2,4 És egybegyűjtve minden főpapot [a papi fejedelmeket] és a nép írástudóit, tudakozódik vala tőlük [s faggatta őket], hol kell a Krisztusnak [a Messiásnak] megszületnie [világra jönni]?

Mát. 2,5 Azok pedig mondának néki: A júdeai Betlehemben (jelentése: dicsőítve lesz a kenyér / Ige háza); mert így írta [jövendölte] vala meg a próféta:

Mát. 2,6 És te Betlehem, Júdának földje, semmiképpen sem vagy legkisebb [legjelentéktelenebb] Júda fejedelmi [vezető] városai között: mert belőled származik [belőled támad, és jön majd elő] a fejedelem [az Uralkodó], aki legeltetni [kormányozni; pásztorként terelgetni] fogja az én népemet, az Izráelt*

*És ez így lett megírva: „De te, Efratának Betleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, aki uralkodó az Izráelen; akinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van” (Mik. 5,2)

Mert: „Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe” (Zsolt. 132,11)

 És ezt a zsidó nép is tudta: „Nem az írás mondta-e, hogy a Dávid magvából, és Betlehemből, ama városból jön el a Krisztus, ahol Dávid vala?” (Ján. 7,42)

Mát. 2,7 Ekkor Heródes titkon [magához] hivatván a bölcseket [a mágusokat; csillagászokat, a keleti tudósokat], szorgalmatosan megtudakolá tőlük a csillag megjelenésének [feltűnésének] idejét. [azt az időt mely óta az a csillag ragyog]

Mát. 2,8 És elküldvén őket Betlehembe, monda nékik: Elmenvén, szorgalmatosan kérdezősködjetek [tudakozódjatok gondosan; s szerezzetek pontos értesülést] a gyermek [a kisfiú] felől, mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra [jelentsétek nekem], hogy én is elmenjek, és tisztességet tegyek [hódoljak] néki. [imádjam Őt; és leborulhassak előtte]

Mát. 2,9 Ők pedig a király beszédét meghallván, elindulának [és útra keltek]. És ímé a csillag, amelyet napkeleten láttak [feltűnésekor], előttük megy vala [és vezette őket] mindaddig, amíg odaérvén, megálla a hely fölött, ahol a gyermek vala.

Mát. 2,10 És mikor [a mágusok] meglátták a csillagot, igen nagy örömmel örvendeznek*

*Nagy örömmel örvendeznek [(szphodra): - vehemensen, azaz nagymértékben, nagyon; rendkívül(-i módon), erősen]

Mát. 2,11 És bemenvén a házba, ott találák [meglátták; megpillantották] a gyermeket anyjával, Máriával [jelentése: keserűség, szomorúság]. És leborulván, tisztességet tőnek [hódoltak] néki [és imádták Őt]; és kincseiket kitárván, [kincses ládáikat kinyitva] ajándékokat adának néki [ajándékokat tettek eléje; és áldozatot ajánlottak fel néki]: aranyat (megpróbált hit), tömjént (imádat) és mirhát (illatos kenet)*

*Így hangzott a prófécia, amely most beteljesedett: „A tevék sokasága elborít, Midján (jelentése: küzdelem) és Éfa (jelentése: sötétség, elrejtettség) tevecsikói, mind Sebából (jelentése: ember) jönnek, aranyat és tömjént hoznak, és az Úr dicséreteit hirdetik. (Ésa. 60,6)

„Boruljanak le előtte a pusztalakók, és nyalják ellenségei a port. Tarsis (jelentése: erősség) és a szigetek királyai hozzanak ajándékot; Seba és Szeba királyai adománnyal járuljanak elé. Boruljon le előtte minden király, minden nép őt szolgálja! És éljen ő és adjanak néki Seba aranyából; imádkozzanak érte szüntelen, és áldják őt minden napon” (Zsolt. 72,9-11.15)

Mát. 2,12 És mivel álomban meginttettek [utasítást, figyelmeztetést (kijelentést) kaptak], hogy Heródeshez vissza ne menjenek, más úton térének vissza hazájukba. [tartományukba; országukba]

Mát. 2,13 Mikor pedig azok [a mágusok; tudósok, csillagászok, bölcsek] visszatérnek vala, ímé megjelenék az Úrnak angyala [követe] Józsefnek [jelentése: az Úr hozzáadott még; Ő megsokasít] álomban, és monda: Kelj fel, vedd a gyermeket és annak anyját, és fuss [menekülj] Egyiptomba, és maradj ott, amíg én mondom néked. Mert Heródes halálra fogja keresni a gyermeket [hogy elveszítse, megölje, elpusztítsa őt].

Mát. 2,14 Ő pedig fölkelvén [s még akkor éjszaka], vevé [fogta] a gyermeket és annak anyját éjjel, és Egyiptomba [jelentése: kettős teher, dupla nehézség] távozék [Egyiptomba menekült; húzódott vissza].

Mát. 2,15 És ott vala egész a Heródes haláláig [Heródes élete végéig], hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által, aki így szólt: Egyiptomból hívtam ki az én fiamat*

*És: „Mindez pedig azért lőn, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott volt a próféta által, aki így szólt” „Mikor még gyermek volt Izráel (jelentése: Isten erejével győző), megszerettem őt, és Egyiptomból hívtam ki az én fiamat” (Mát. 1,22; Hós. 11,1)

Mát. 2,16 Ekkor Heródes látván [vagyis észrevette], hogy a bölcsek [a mágusok; csillagászok (tudósok)] megcsúfolták őt [és kijátszották; túljártak az eszén]. Szerfölött felháborodék [nagyon feldühödött; haragra lobbant], és kiküldvén, megölete Betlehemben és annak egész környékén minden (fiú)gyermeket, két esztendőstől és azon alul, az idő szerint, amelyet szorgalmasan tudakolt a bölcsektől­.

Mát. 2,17 Ekkor [és így] teljesedék be [az ige], amit Jeremiás  próféta* [jelentése: akit az Úr kijelölt] mondott [és jövendölt], amidőn így szólt:

*Próféta: (prophétész): aki Isten előtt áll, Isten jelenlétében él, Tőle vesz Igéket.

Mát. 2,18 Szó [kiáltozás] hallatszott Rámában [jelentése: domb, hegy]: Sírás-rívás és sok keserves jajgatás. Ráhel [jelentése: anyajuh] siratta az ő fiait [az ő gyermekeit] és nem akart megvigasztaltatni, mert nincsenek [többé]*

*Így szólt Jeremiás: „Ezt mondja az ÚR: Hangos jajgatás hallatszik Rámában, és keserves sírás: Ráhel siratja fiait, nem tud megvigasztalódni, hogy nincsenek többé fiai” (Jer. 31,15)

Mát. 2,19 Mikor pedig Heródes meghalt [bevégezte (befejezte) életét], ímé az Úrnak angyala [egyik hírvivő követe] megjelenék álomban Józsefnek Egyiptomban.

Mát. 2,20 Mondván: Kelj fel, vedd a gyermeket és annak anyját, és eredj az Izráel földére; mert meghaltak, akik a gyermeket halálra keresik vala. [akik a gyermek életére törtek].

Mát. 2,21 Ő pedig felkelvén, magához vevé [és fogta] a gyermeket [a kisfiút] és annak anyját, és elméne Izráel földére.

Mát. 2,22 Mikor pedig hallá, hogy Júdeában Arkhelaus [jelentése: a nép fejedelme; a népen uralkodó] uralkodik, Heródesnek, az ő atyjának helyén, nem mert [félt] vala odamenni, hanem minthogy álomban meginteték [kijelentést (útmutatást) kapott], Galilea vidékeire [jelentése: Csekély, alacsony, megvetett; a pogányok körzete] tért.

[Más fordítás: Galilea tartományába vonult vissza].

Mát. 2,23 És oda jutván [oda megérkezvén], lakozék [vagyis letelepedett] Názáret [(héberül: ág, sarj, hajtás)] nevű városban, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondottak [a prófétai szó, a kijelentés], hogy názáretinek fog neveztetni [názáretinek fogják hívni]*

*A prófétákon keresztül már jelezve lett a Dávidi sarj eljövetele, és feladata: És szólj néki, mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura, mondván: Ímé, egy férfiú, a neve Csemete (sarjadék), mert csemete (sarj) támad belőle, és megépíti az Úrnak templomát! Mert ő fogja megépíteni az Úrnak templomát, és nagy lesz az ő dicsősége, és ülni és uralkodni fog az ő székében, és pap is lesz az ő székében, és békesség tanácsa lesz kettőjük között” (Zak. 6,12-13)

Mert:  „Vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről, hajtás sarjad gyökereiről. Az ÚR Szelleme nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem Szelleme, a tanács és erő Szelleme, az ÚR ismeretének és félelmének Szelleme. Az ÚR félelme lesz a gyönyörűsége. Nem a látszat után ítél, és nem hallomás után dönt, Igazságban ítéli (//ki//válogatja, elkülöníti, kiválasztja; kiemeli) a gyöngéket (a szerény, alázatos, nyomorult, megalázottat), és tökéletességben bíráskodik a föld szegényei felett; megveri a földet szájának vesszejével (a logosszal=Igével), és ajkai lehével (pneuma: Szellemével) megöli a hitetlent. Derekának övedzője az igazság lészen, és veséinek övedzője a hűség” (Ésa. 11,1-5).

És teszi ezt azért, hogy meghaljon az óember és feltámadjon az újember: „Hogy levetkezzétek ama régi élet szerint való ó embert, mely meg van romolva a csalárdság kívánságai miatt; Megújuljatok pedig a ti elméteknek szelleme szerint, És felöltözzétek amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben...” (Eféz. 4,22-24)

A zsidó nép és tanítóik nem ismerték fel a próféciák beteljesedését: „Találkozék Filep Nátánaellel, és monda néki: Aki felől írt Mózes a törvényben, és a próféták, megtaláltuk a názáreti Jézust, Józsefnek fiát. És monda néki Nátánael: Názáretből támadhat-e (származhat-e) valami jó? Monda néki Filep: Jer és lásd meg!” (Ján. 1,46-47)

Pedig még a tisztátalan szellemek is felismerték, így szólva:  „És monda: Ah! mi dolgunk van nékünk veled, Názáreti Jézus? Azért jöttél-é, hogy elveszíts minket? Tudom, hogy ki vagy te: az Istennek Szentje” (Márk. 1,24)

És a feltámadott Úr kijelentése: „Én, Jézus… vagyok Dávid gyökere és új hajtása (sarja)…” (Jel. 22,16)








Egy új nap....wmv

Kelj fel!


Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból, és felragyog néked a KRISZTUS. (Ef. 5,14)

Klazomenai Anaxagorász: A látszat és az igazság


A látszat nem az igazság. Ami szemünk előtt van, pusztán a láthatatlannak megjelenő képe. Első benyomásunk, érzékeink minden segítség nélkül a maguk természetességében gyenge alap ahhoz, hogy elbíráljuk, mi az igaz. S ez mégsem azt jelenti, hogy az igazság elérhetetlen számunkra.

Kenneth & Gloria Copeland: Ne tekints a viharra


De látva a nagy szelet, megrémüle; és amikor kezd vala merülni, kiálta, mondván: Uram, ments meg engem! Jézus pedig azonnal kinyújtván kezét, megragadá Őt, és monda néki: Kicsinyhitű, miért kételkedél? - Máté 14:30-31

Ha van rá bármi mód, hogy az ördög elterelje a figyelmedet az Igéről, megteszi. Problémát gerjeszt. Úgy megrengeti a földet alattad, hogy elveszíted az egyensúlyodat. Minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a fizikai birodalomra és a körülményeidre tekints Isten ígéretei helyett – mert tudja, hogy ha nem így tesz, akkor fogod azt az ígéretet, és kiütöd vele a szuszt is belőle!

Ezt tette Péterrel is. Amikor Péter Jézus szavára kiugrott a hajóból, mi történt? Gond nélkül sétált a vízen. Az egész lénye megnyugodott azon, hogy Jézus azt mondta neki, „Jöjj!”

De amikor levette a tekintetét Jézus szaváról, a viharra pillantott. Elkezdett arra a lehetetlen dologra nézni, amit csinált. Végül is, halász volt. Minden, amire tanították, és amit tapasztalt, azt mondta neki: ha a hullámok ilyen magasak, ő bizony lesüllyed. Jézus szavai helyett arra kezdett figyelni, amit természetes szinten tudott. Amikor így tett, eltűnt a hite, és elkezdett süllyedni.

Ne hagyd, hogy ez megtörténjen veled! Ha egyszer kijelentést kapsz Isten Igéjéből, ragaszkodj hozzá. Ne figyelj semmi másra.

Az ördög minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy elengedd az Igét. Megrázza a dolgokat körülötted. Megpróbál félelembe vinni. Mindent felidéz a múltból, hogy visszarángasson a régi gondolkodásmódodba.

De ne engedd neki! Tartsd a szemedet Isten Igéjén, amíg az valóságosabbá válik a bensődben, mint bármi más. Ha ezt megteszed, nagyszerűen fogsz a vízen járni!

Igei olvasmány: Máté 14:22-33

Nem halhatsz meg, csak ha az Úr akarja


Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úr tetteit" (Zsolt 118,17).

Milyen erőt adó bizonyosság ez! Bizonyára egy ígéret az alapja, amelyet a zsoltáros személy szerint kapott, és amelyet örömmel a magáévá tett. Szabad nekem is így szólnom? Vagy elcsüggedek, mert az ellenség megtámadott? Mert sokan vannak ellenem és kevesen mellettem? Hitetlenségem a harc feladására indít, arra, hogy kétségbeesetten haljak meg, mert megvert, megbecstelenített ember vagyok? Ássák már ellenségeim a síromat?

Mit tegyek ilyenkor? Hallgassak tulajdon gyávaságomra, adjam fel a harcot és vele együtt minden reményemet? Távol legyen! Még van bennem élet.

Nem halok meg". Visszatér belém az életerő, és elűzi gyengeségemet: Élek". Az Úr él, és én is élni fogok. Újra felnyitom számat és hirdetem az Úr tetteit". Elbeszélem majd jelen nyomorúságomat, amely csak arra volt alkalom az én Uramnak, hogy irántam való végtelen szeretetét és hűségét újra megmutassa. Akik már szívesen méretet vennének rólam, hogy koporsómat elkészítsék, várjanak még egy kicsit! Mert keményen megfeddett ugyan engem az Úr, de nem engedte, hogy meghaljak (18. vers). Dicsőség legyen nevének mindörökké! Nem halok meg, míg munkám el nem végeztem, és addig fogok e földön élni, amíg az Úr akarja.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből


örökélő

Az Úr az én őrizőm


"Az én segítségem az Úrtól van, aki alkotta az eget és a földet.
Nem engedi, hogy lábam inogjon; nem szunnyad el az én őrizőm" (zsolt. 121,2-3)

Rachel Joy Scott: Mi vagyok, és mi nem?


"Nem vagyok sörivó, korsócsapkodó, füstöt eregető, drogot osztogató keresztény.
Inkább vagyok Istent szerető, Sátánnal megküzdő, Jézusért élő, világot változtató keresztény.
Krisztus katonája vagyok." 

KAKTUSZTÜSKÉK


Szerző: Guti Tünde

Apró, vékony, szemmel nem is látható tüskék kínozták mindkét csuklómat. Nagyon szenvedtem tőlük, szúrt, fájt, kipirosodott a bőröm.

Szobanövényeket locsoltam, s az ablakpárkányon sorakozó kaktuszok a legkülönbözőbb tüskékkel díszelegtek. Persze, ahogy kitavaszodik, ontják a szebbnél szebb virágokat!

Talán kissé elővigyázatlanul hajoltam a cserepek fölé, ahogy egyensúlyoztam a függönyt is tartva, nem is éreztem azonnal a kezeimbe fúródó, picinyke „nyílvesszőket”. Napokig tűrtem, míg ma reggel már nagyon kényelmetlenül éreztem magam. A fájdalom és a pír mindenhova elkísért.

Valahogy eszembe jutott, mit is tett egy túlélő ember a vadonban, aki erősen mérgező csalánokkal járt hasonlóan. Társaitól kapott ragtapasszal betekerte a fájdalmas részeket,
majd egyszerűen, pillanatok műve volt kihúzni a sertéket.

Nekem cellux volt kéznél és bevált az ötlet! A csuklóimat alaposan beragasztóztam, majd lerántottam.

Hát, tudjátok, nekem azonnal „beugrottak” fájó, sebzett helyzetek. Hajlamosak vagyunk megtűrni kapcsolatainkban a belénk fúródott, külsőleg talán láthatatlan töviseket. Aztán
amikor már nem bírjuk a szenvedést, végre jelentkezünk az Úrnál egy kezelésre.

Olykor úgy járunk, mint az említett túlélő. Az Úr szorosra teker a „ragtapasszal”, alig jutunk levegőhöz, talán még sopánkodunk is, hogy mi lesz ennek a vége! Vajon mi?

Egyetlen kellemetlen beavatkozással ( mint pl. a megbocsátás, ami először kétségbeejtőnek tűnik) eltávolítja Isten a tüskéket.

S megéri? Persze, hogy megéri! Nézzünk csak magunkba, és legyünk őszinték!

Nem hordozunk most is frissen szerzett szúrásokat?

„Ha pedig a te atyádfia [testvéred] vétkezik [megbántott; bűnt követ el] ellened, menj el [menj oda hozzá] és dorgáld [intsd, fedd meg, figyelmeztesd győzd] meg őt négyszem között [kizárólag csak egyedül; mutass rá a tévedésére, tárd fel előtte]: ha hallgat rád[és megérti], megnyerted  a te atyádfiát; [testvéredet]  [segítettél hogy megmaradjon mint testvéred]" (Mát. 18,15)


Jézus mondja: Ti vagytok a világ világossága


 „Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen épült város.  A lámpást sem azért gyújtják meg, hogy a véka alá, hanem hogy a lámpatartóra tegyék, és akkor világít mindenkinek a házban.  Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat."Mt.5,14-16

Mi magunktól nem lehetünk a világ világossága. Jézus azt mondja, hogy ti vagytok a világ világossága és ez a Vele való élő kapcsolatból fakad. „Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán.” 2Kor.4,6.

Az Úr igéje által Jézus világosságát gerjeszti a mi szívünkben, és ez a világosság csodálatosan árad belőlünk ebben „az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban.” Fil.2,15-16

Ez a tanítványság egyik megnyilvánulása. Jézus, aki maga a világ a világossága, minket is azzá szeretne tenni. Mi is világíthatunk, de ez nem általunk van, ez az Úrral való különleges és bensőséges kapcsolatból fakad. Ő hív, hogy kövessük Őt, és azt mondja:"Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.”(Ján. 8,12)

Mindig a Világosságra kell figyelnünk: alázattal és bizakodva kell Jézusra tekintenünk, hogy rajtunk keresztül  is áradhasson a fény.

Imában  emlékezzünk rá, hogy: Az, hogy milyen hatást gyakorlok az emberekre és hogy mennyire tudok „világítani” az annak az eredménye, hogy Ő bennem él, és nem annak, hogy én mit teszek. Az Úr az, aki engem oda helyez, ahol hatni és világítani tudok az emberek között. Mi csak eszközök vagyunk az Ő kezében, ezért fontos az, hogy félreálljunk és hagyjuk Jézust bennünk munkálkodni.

Csak az Úr képes megítélni, hogy én hogyan tudok hatni az emberekre, és hogy mennyire tudok világítani. Lehet, hogy egy olyan emberre leszek egyszer hatással, aki majd hatással lesz az egész világra. Mindig Jézusra kell figyelnem, bármerre is vezet engem.
(Daily Hope by Jon Walker, 2011. szeptember 3.)

Élet árad most ránk (Győzelmünk van Krisztusban)-Faith Church Hungary

Bob Gass: A szokások


"Mindennapi szokásaid visszafordíthatatlanul alakítják jövődet. Ha tudni akarod, hová tartasz, vizsgáld meg szokásaidat."

Cseri Kálmán: Az Úr Jézushoz való viszonyulás


Jézusért nem rajongani kell, hanem Vele bensőleg azonosulni kell. Őt vállalni kell. 

BIZTOS ALAP


2Pt 1,5-11.

5 Éppen ezért minden igyekezetetekkel törekedjetek arra, hogy a hitetekben mutassátok meg az igaz emberséget, az igaz emberségben ismeretet, 6 az ismeretben önuralmat, az önuralomban állhatatosságot, az állhatatosságban kegyességet, 7 a kegyességben testvéri szeretetet, a testvéri szeretetben pedig minden ember iránti szeretetet. 8 Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem lesztek a mi Urunk Jézus ismeretében sem tétlenek, sem terméketlenek. 9 Akiben pedig ezek nincsenek meg, az vak, rövidlátó, és elfeledkezett arról, hogy régi bűneiből megtisztult. 10 Ezért tehát, testvéreim, igyekezzetek még jobban megerősíteni elhívatásotokat és kiválasztásotokat, mert ha ezt teszitek, nem fogtok megbotlani soha. 11 És így dicsőségesen fogtok bemenni a mi Urunk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus örök országába.

                           BIZTOS ALAP

Mikor azt gondoltam, hogy roskad a lábam, szereteted, Uram, támogatott engem. (Zsolt 94,18)

Az idei évben tegnap hullott az első hó, ma pedig az ónos eső jelent gondot a járművek és a gyalogosok számára. A hó és a jég megnehezíti a madáretetőkhöz való eljutást a kertünkben. A megközelítése óvatosságot követel még a fiatal és fürge emberektől is, hát még tőlünk,
idősebbektől! Egy "havas" vidéken nőttem fel, és soha nem gondoltam, hogy el fogom
felejteni, hogyan kell biztonságosan közlekedni a téli időszakban.

Miután azonban olyan helyre költöztem, ahol a hó ritka vendég, hamar elfelejtettem, hiszen itt nem sokat kellett gyakorolnom magam. Sajnos, hamar elfelejtünk egyéb fontos dolgokat is.

Fiatal éveimben életem mélyen belegyökerezett a vallásos közegbe. Amikor azután
felnőttem, rövid időn belül elhagytam a biztos lelki gyökereket a világi kedvtelések omlékony homokja kedvéért. Ez az életmód azután hamar magához láncolt.

Hosszú ideig tartott, amíg visszatértem Istenhez. De amikor megtettem, mindent megtaláltam, amit egykor elhagytam, sőt többet is. Hálás vagyok, hogy Isten szeretete egy biztos pont mindenki számára, bármennyi sokat is felejtettünk, vagy bármilyen messzire is kóboroltunk el tőle.

Imádság: Urunk, bárhol vagyunk, bármit teszünk, jobban törődsz velünk, mint mi törődhetünk magunkkal. Ámen.

Isten szeretete biztos alap.
John Eyberg (Oklahoma, USA)


Bob Gass: Keresd Őt, az ÉLETET


"Mert aki engem megtalál, az életet találja meg, és kegyelmet nyer az Úrtól."
(Példabeszédek könyve 8:35)

"Keresed égen-földön, keresed akarattal, ésszel, erővel. Keresed a hangzatos helyeken, a tömegben, keresed az égbe törő hegycsúcsokon, a kopár sziklákon és mély szakadékokban. Keresed és észre sem veszed, hogy mindig ott volt előtted, melletted, csupán egy imányi karnyújtásnyira tőled.

Aztán valami összetör, és ott fekszel egyedül, védelem nélkül a földön, és Valaki feléd nyújtja a kezét. Valaki, akire mindig is szükséged volt, csak nem tudtad, vagy nem merted bevallani. Isten lehajol hozzád, és szívedben lassan újra éled a remény, és most már tudod, mi a kegyelem. És élsz. Végre először, igazán, teljes szívből élsz. Élsz, mert tudod, ismered mi az Élet.

Nem ez az 50-60-70, vagy ki tudja hány év. Nem az, hogy hány karika van az autód elején, nem a 9-es utáni nullák száma a bankszámládon, nem a házad mérete, a diplomáid száma, a ranglétrán elfoglalt helyed. Az élet ennél sokkal többet rejt magában. Az élet nem a két dátum közötti évek száma, amit a fejfádra írnak egyszer. Az élet Isten, a vele való kapcsolat, és tényleg örökké tart. Most még küzdened kell, nem tudod, mit hoz a holnap, örömöt, vagy még nagyobb keserűséget, de szívedben béke van, mert megtaláltad Őt. Ha holnap nem nyitod fel a szemed, ha holnap számodra vége itt mindennek, tudod, hogy akkor sincs vége, mert van feltámadás, van kegyelem."

Bob Gass

Joel Osteen: Hogyan élj teljes életet.

Hit Gyülekezete - Áldott az Úr neve

2012. szeptember 12.

Ige: Kérjetek


 „Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, [vagyis bölcsessége hiányos, és bölcsességre szorul] kérje Istentől, aki mindenkinek készségesen [(haplósz): egyszerűen, nagyvonalúan, és bőkezűen] és szemrehányás [szemrehányó szavak, ócsárlás, pirongatás] nélkül adja; és megadatik néki(Jak. 1,5)

Az Úr Jézus így bátorít:Kérjetek és (meg)adatik néktek [és kapni fogtok]; keressetek és találtok; zörgessetek [és kopogtassatok] és megnyittatik néktek [és ajtó nyílik előttetek]. Mert [mindenki] aki kér, mind kap [és megnyeri azt, amit kér]; és aki keres, talál [és megtalálja, amit keres]; és a zörgetőnek megnyittatik [és aki kopogtat, annak ajtó nyílik]” (Mát. 7,7-8).

Hát: „Azért mondom néktek: Amit könyörgésetekben kértek higgyétek, hogy mindazt megnyeritek [és higgyétek, hogy már megkaptátok], és meglészen néktek [és a tiétek lesz az] (Márk. 11,24).

És hogy előbb mit kérjünk: „Mert aki kér, mind kap; és aki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik. És… ád a ti mennyei Atyátok Szent Szellemet azoknak, akik tőle kérik” (Luk. 11,10-11).

 „Igen, ha a bölcsességért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled, (és hangosan kéred). Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint az (elrejtett) kincseket kutatod azt: Akkor megérted mi az ÚR félelme, és rájössz, mi az istenismeret. Mert az Úr ád bölcsességet, az ő szájából tudomány (és ismeret) és értelem származik (Péld. 2,3-6).

Mert nem a kor adja a bölcsességet: „Nem az idősek a bölcsek, és nem a vének értenek az ítélethez” (Jób. 32,9).

És hogy milyen a felülről – vagyis Istentől – kapott bölcsesség, arról így ír az Ige: „A felülről való bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedő és nem képmutató” (Jak. 3,17).

Az Úr Jézus kijelentése arról, hogy miért a Szent Szellemet kell először kérni: „… Bizony, bizony [igazán] mondom néked: ha valaki újonnan nem születik [nem származik fentről], nem láthatja [nem képes meglátni, felfogni] az Isten országát [Isten Királyságát; birodalmát; királyi uralmát]” (Ján. 3,3).

Arról is bizonyságot tesz Isten Igéje, hogy hogyan lehet újjá születni: „Valakik pedig befogadák őt (az Urat, vagyis a Szent Szellemet /2 Kor. 3,17/), hatalmat [lehetőséget, jogot, jogosultságot] ada azoknak [azokat felhatalmazta arra], hogy Isten fiaivá legyenek [Isten gyermekeivé váljanak], azoknak, akik az Ő nevében hisznek; Akik nem vérből, sem a (hús)testnek akaratából [ösztönéből], sem a férfiúnak indulatjából [vágyából], hanem Istentől [Istenből] születtek” (Ján. 1,12-13).

Mert: „Tőle [Istentől] vagytok [származtok] pedig ti a Krisztus Jézusban, ki bölcsességül lőn nékünk Istentől, [Isten rendeléséből] és igazságul [megigazulásunkká] szentségül [megszentelődésünkké] és váltságul: [váltság általi szabadításul]” (1 Kor. 1,30).

Egy előképben mutatja be az Ige, hogy aki bölcsességet, vagyis a Szent Szellemet kéri Istentől, az Vele együtt megkap mindent, ami a földi élethez szükséges. Salamon így imádkozik az Úrhoz: „Adj azért a te szolgádnak értelmes szívet, hogy tudja kormányozni a te népedet, és tudjon választást tenni a jó és gonosz között; mert kicsoda kormányozhatja a te nagy népedet. És tetszék e beszéd az Úrnak, hogy Salamon ezt kérte.

Monda azért az Isten néki: Mivelhogy ezt kérted tőlem, és nem kértél magadnak hosszú életet, sem nem kértél gazdagságot, sem pedig nem kérted a te ellenségeidnek életét; hanem bölcsességet kértél, hogy nekem engedelmeskedve tudj kormányozni: Ímé a te beszéded szerint cselekszem, ímé adok néked (olyan) bölcs és értelmes szívet, hogy hozzád fogható nem volt előtted, és nem támad utánad sem. Sőt, még amit nem kértél, azt is megadom néked, olyan gazdagságot és dicsőséget is adok egész életedben, hogy a királyok között nem lesz hozzád hasonló senki minden te idődben (1 Kir. 3,9-13).

 Dániel és társi is bölcsességet kért az Úrtól, és ezzel együtt megkapták a szellemi dolgokban való jártasságot is: „És ada az Isten ennek a négy ifjúnak tudományt, minden írásban való értelmet és bölcsességet. Dániel pedig értett mindenféle látomáshoz és álmokhoz, (és azok magyarázatához is)” (Dán. 1,17).

Mert: „… Ő (vagyis Isten) ad bölcsességet a bölcseknek és tudományt az értelmeseknek” (Dán. 2,21)

Csak Te vagy az ÉLET.

97-es ZSOLTÁR

Az úr megerősít


Erőt ada megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi. (Ésa. 40,29)

Megbocsátás


Legyetek pedig egymáshoz jóságosak, irgalmasok, engedvén egymásnak, miképpen az Isten is a Krisztusban engedett néktek. (Ef. 4,32)

Jó az Úr!


Dicsérjétek az Urat, mer jó az Úr! (Zsolt. 135,3)

Áldjuk együtt Jézus Nevét.

Spurgeon: A Biblia


"Jobb a Bibliát a szívben tartani, mint a könyvespolcon"

KINCS A SZEMÉTBEN


Szerző: Guti Tünde

Hűvös volt az este. A kusza hajú, borostás hajléktalan fázósan húzta össze kopott kabátját. Gyomra hangosan korgott. A szemétkupac közepén tétován álldogálva megpillantott egy apró kis csillogást. Előbb figyelemre sem méltatta. Ám az ételmaradékok és egyéb használati tárgyak után kutatva észrevette, hogy nem a lenyugvó nap fénye játszik holmi üvegtörmeléken. Közelebb hajolt és a szeme nagyra tágult. Egy összegyűrt meghívó épen maradt királyi pecsétje villant fel a penészes, piszkos, kidobott kacatok között. Gyorsan felemelte méltatlan helyéről, olajfoltos nadrágján óvatosan kisimította, majd kissé hiányos tudásával izgatottan betűzni kezdte:

'Meghívó királyi vacsorára!

Belépés ingyenes, alkalomhoz illő öltözetben!

Időpont: december 24. este 8 óra '

Emberünknek még a szája is tátva maradt. - Ilyet kidobni! - dörmögte maga elé, aztán saját hangján is csodálkozva felkiáltott.

- De hiszen ez ma van! - Szíve a torkában dobogott, halántéka lüktetett. Fejében kavarogtak a gondolatok, szomorúan végig nézett magán, majd hosszas vívódás után eldöntötte: - Elmegyek! - S lassan elindult. Tétova léptekkel haladt utcáról utcára, kezében a gyűrött lap, lelkében félelem. Bizonytalanul, szemlesütve nézte a járókelőket. Sokan messzire elkerülték, jól érthető pillantással adva tudtára, hogy nemkívánatos személy a környéken. Az emberek nem akartak szóba állni vele, amikor a meghívón szereplő helyszín felől érdeklődött. Már teljesen besötétedett, s ő csak ment, bár egyre fáradtabban.

Végül odaért a csodálatos parkkal körülvett királyi palota kapujához. Torka elszorult, remegő kézzel nyújtotta az ajtónállóknak a meghívót. Azok rámosolyogtak, amikor meglátták kezében a törődött papírt. Kedvesen behívták és elvezették egy belső helyiségbe, ahol megfürdették, megborotválták, tiszta ruhát adtak rá. A nagytükörben alig ismert magára! Izgatottan hajolt a függöny mögé, ahonnan vidám beszélgetés szűrődött ki. S ekkor felcsendült a gyönyörű zene! A király megérkezett! Szeretetteljes pillantással nézett végig a vendégseregen. Itt mindenki egyformán boldog volt, egyformán a meghívottak közé tartozott. Itt mindenki otthonra talált.

TE MIT TETTÉL A MEGHÍVÓDDAL?

Guti Tünde

C. H. Spurgeon: Megőriz és tökéletessé tesz


Hű az, aki elhív erre titeket; és Ő meg is cselekszi azt" (1Tesz 5,24).

Mit cselekszik meg? Mindenestől megszentel minket. Olvasd el az előző verset! Addig folytatja a megtisztítás művét rajtunk, míg teljes egészében tökéletesek nem leszünk. Feddhetetlenül megőrzi szellemünket, lelkünket és testünket a mi Urunk, a Krisztus eljövetelére. Nem hagyja, hogy kiessünk a kegyelemből, s nem engedi, hogy a bűn uralma alá kerüljünk. Milyen nagy kegyelem ez! Minden okunk megvan arra, hogy áldjuk a nagy Adakozót kimondhatatlan ajándékáért.

Ki fogja ezt megcselekedni? Az Úr, aki elhívott minket a sötétségből az Ő csodálatos világosságára, a bűn halálából a Krisztus Jézusban való örök életre. Csak Ő tudja ezt megtenni, egyedül csak a minden kegyelem Istene képes minket ilyen tökéletesen megtartani.

Miért cselekszi ezt meg? Mert hűséges - hű ígéretéhez, amelyben a hívők megszabadításáért kezeskedett. Hűséges Fiához, akinek jutalma az, hogy népét szeplőtelenül állítja majd Atyja elé. Hűséges az elhívatásunkkor bennünk elkezdett munkához. A szentek nem a maguk hűségére építenek, hanem Isten hűségében bíznak.

Jöjj, én lelkem, lásd, a ködös november nagyszerű ígérettel kezdődik. Legyen bár kint borús az idő, bennünk ragyogjon a napfény.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből


A szeretet bajnoka.

Linda Dillow: A szellemi fertőzések


Tudtad, hogy léteznek lelki fertőzések?
A legsúlyosabbak közül az egyik a ´Mi lesz, ha´, a másik pedig a ´Bárcsak´ gondolatokkal függ össze. Ezek a gondolatok ikertestvérek, hasonlítanak egymásra, de nem ugyanazok. A ´Mi lesz, ha´ a jövőbe néz, és aggódik. A ´Bárcsak´ a múltba tekint vissza, és panaszkodik a miatt, amit Isten adott. Az első következménye az aggodalom, a másodiké pedig a harag. 

Kenneth E. Hagin: Megvásárolva


Nem tudjátok, hogy a ti testetek a Szent Szellemnek a temploma (valóságos szentélye), aki tibennetek él, akit (mint ajándékot) kaptatok Istentől? Ti nem a magatokéi vagytok, áron lettetek megvéve (drága áron lettetek megvásárolva és kifizetve, és az Ő sajátjává téve). Ezért hát tiszteljétek Istent és dicsőítsétek Őt a ti testetekben. - 1Korinthus 6,19. 20. (Amplified)

Tetszik nekem, ahogyan egy, már visszavonult misszionáriust láttam szolgálni a betegek felé. Egy asszony felé szolgálva, először így imádkozott: „Atyám, ez az asszony a Te gyermeked, hozzád tartozik. Az ördögnek nincs joga uralkodni felette. Te Jézusra helyezted a betegségét és erőtlenségét, mert meg van írva: „…betegségeinket Ő viselte, és fájdalmainkat hordozá.” (Mát. 8,17.)

Majd az ördöghöz szólt: „sátán, ennek az asszonynak a teste a Szent Szellem temploma. Ő Istenhez tartozik, neked nincs jogod törvénytelenül behatolni Isten tulajdonába. Távozz el Isten tulajdonáról!”

Ezután az asszonyhoz szólt: „A sátán elnyomta a testedet betegséggel, de Isten gondoskodott a szabadulásodról. A te tested a Szent Szellem temploma, és parancsolatod van arra, hogy dicsőítsd Istent a testedben.”

Megdicsőülhet Isten a testedben, ha az ördög uralja? Nem! Ezért, állj ellen ennek a betegségnek velem együtt. „Követeljük, hogy a sátán hagyjon fel Isten tulajdonának háborgatásával!”


Megvallás: Én tisztelni fogom Istent és megdicsőítem Őt az én testemben.