Ige: Hálaadás a szentekért.

2 Thess. 1,3 Mindenkor folytonos hálaadással tartozunk az Istennek, atyámfiai, testvéreim, ti érettetek, amiképpen méltó is ezt tennünk, mivelhogy felettébb megnövekedék, és nőttön nő a ti hitetek, és mindnyájatokban bővölködik, gazdagodik, gyarapszik az egymáshoz való kölcsönös Isten szerinti szeretet*

*Az apostolon keresztül a Szent Szellem már korábban is így buzdította a hívőket, és ma is ezt teszi: „Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért, emlékezvén rólatok a mi imádságainkban; Szüntelenül megszakítás, és megállás nélkül, állandóan, emlegetve a ti hitetek munkáját, és a ti Isten szerinti szeretetetek fáradozását, és a mi Urunk Jézus Krisztus felől való elváró reménységeteknek állhatatosságát, és kitartását, az Isten előtt, a mi Atyánk színe előtt: [Más fordítás: Állandóan gondolunk Istenünk és Atyánk előtt tevékeny hitetekre, áldozatos szeretetetekre és Urunkba, Jézus Krisztusba vetett szilárd, állhatatos reményetekre; És a mi Urunkban, Jézus Krisztusban való hitetek gyümölcseire].

Tisztában vagyunk vele, és meg vagyunk győződve róla, Istentől szeretett atyámfiai, testvéreim, hogy ti ki vagytok választva, azaz választottak vagytok. Mivelhogy a mi Evangéliumunk ti nálatok nem áll csak szóban, vagyis nemcsak szavakban jutott el hozzátok, nem csak üres beszéd volt, hanem isteni erőkben, erő-megnyilvánulásban, csodatevő erőben is. A Szent Szellemben, azaz a Szent Szellem kiáradásával, és meggyőző erejével is. És teljes bizonyossággal és sok meggyőződéssel, nagy biztonsággal is, és annak a teljes bizonyosságával, hogy ez az igazság. Amiképpen láttátok, és tudjátok, hogy milyenek voltunk, és hogyan éltünk, hogyan léptünk fel közöttetek a ti érdeketekben, és hogy mindent értetek tettünk” (1 Thess. 1,2-5).

 És minden gyülekezetért való imában a hit és szeretetért ad hálát az apostol, így a Rómaiakért is: „Először hálát adok az én Istenemnek a Jézus Krisztus által mindnyájatokért, hogy a ti hiteteknek az egész világon híre van. Mert bizonyságom nékem az Isten, kinek szellemben szolgálok az ő Fiának evangéliumában, amit hirdetek, hogy imáimban szüntelenül, szakadatlanul, megszakítás, megállás nélkül említést teszek rólatok” (Róm. 1,8-9).

A Kolossébeliekért: „Hálát adunk az Istennek és a mi Urunk Jézus Krisztus Atyjának, mindenkor, valahányszor tiértetek könyörögvén, imádkozunk. Mivelhogy hallottuk a ti hiteteket a Krisztus Jézusban, és a szeretetet, amellyel minden szentekhez vagytok” (Kol. 1,3-4).

Az Efézusbeliekért: „Én tehát, miután hallottam az Úr Jézusba vetett hitetekről és a bennetek minden szent iránt megnyilvánuló szeretetről, szüntelenül hálát adok értetek, amikor megemlékezem rólatok imádságaimban; és kérem, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus Istene, a dicsőség Atyja adja meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás Szellemét, hogy megismerjétek őt” (Eféz. 1,15-17).

„Mert kicsoda a mi reménységünk, örömünk és dicsekedésünk koronája? Avagy nem azok lesztek-é ti is a mi Urunk Jézus Krisztus előtt az ő eljövetelekor? Bizony ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk” (1 Thess. 2,19-20).