Filippi levél 4. fejezet: Mindenkor örüljetek! (revidiált)

Fil. 4,1 Annakokáért szerelmes atyámfiai, testvéreim, akiket szeretek, akik után úgy vágyakozom, ti én örömöm és én koronám, és győzelmi koszorúm, ekképpen álljatok meg az Úrban, én szerelmeseim!*

*És az apostol újra, és újra megvallja, hogy mennyire szereti a minden korban élő Krisztus népét: „Mert tanúm az Isten, mely igen epekedem, és sóvárgok mindnyájatok után a Krisztus Jézus szeretetével” (Fil. 1,8).

„Mert kicsoda a mi reménységünk, örömünk és dicsekedésünk koronája, győzelmi koronánk, és dicsőségünk? Ha nem ti, a mi Urunk Jézus Krisztus színe előtt az Ő megjelenésekor? Bizony ti vagytok a mi reménységünk, örömünk és dicsekedésünk koronája” (1 Thess. 2,19-20).

„Azért szerelmes, szeretett atyámfiai, testvéreim erősen álljatok, mozdíthatatlanul, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, állhatatosak, kitartók, buzgólkodván az Úrnak munkájában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok, a ti fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban” (1 Kor. 15,58).

De a figyelmeztetés nekünk is szól: „Legyetek éberek! Virrasszatok, maradjatok ébren, figyeljetek, álljatok meg szilárdan, mozdíthatatlanul. Tartsatok ki állhatatosan a hitben. Viselkedjetek bátran, és cselekedjetek férfiasan, és erősödjetek meg. győzedelmeskedjetek!” (1 Kor. 16,13).

És: „Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szertejár, keresvén, kit elnyeljen: Akinek álljatok ellen, erősek lévén a hitben…” (1 Pét. 5,8).

 „Minden erővel megerősíttetvén az Ő dicsőségének hatalma szerint minden kitartásra, és a teljes állhatatosságra és hosszútűrésre örömmel” (Kol. 1,11)

 „Mert szinte megelevenedünk, és egyszerre feléledünk, ha ti erősek vagytok, és szilárdan álltok az Úrban” (1 Thess. 3,8).

Hiszen meg van írva: „Minden istentelen, azaz aki Isten nélkül él fut, ha senki nem üldözi is; az igazak pedig biztosnak érzik magukat, és mint az ifjú oroszlán, bátrak” (Péld. 28,1)

De ti: „Csakhogy a Krisztus evangéliumához méltóan viseljétek magatokat, hogy akár oda menvén és látván titeket, akár távol lévén, azt halljam dolgaitok felől, hogy megálltok egy Szellemben, egy szívvel viaskodván, és együtt küzdve az evangélium hitéért. És meg nem félemlvén semmiben az ellenségek előtt, és semmiképpen meg nem rémültök az ellenfelektől, ami azoknak a veszedelem, romlás, pusztulás jele, néktek pedig az üdvösségé, és ez az Istentől van” (Fil. 1,27-28)

„Mert nem félelemnek Szellemét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak Szellemét” (2 Tim. 1,7)

 „Végezetre, atyámfiai, testvéreim, erősödjetek meg, és legyetek erősek az Úrban, és az ő hatalmas erejében” (Eféz. 6,10).

Megvallva, hogy: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít” (Fil. 4,13)

Fil. 4,2 Evódiát intem,* bátorítom, buzdítom, Sintikhét is intem, bátorítom, buzdítom, hogy egyenlő indulattal, egyetértésben, egy észjáráson legyenek, és értsenek egyet;** vagyis ugyanúgy érezzenek / gondolkozzanak az Úrban***

*Int (parakaleó): felszólít, kérlel, bátorít, buzdít.

**Értsenek egyet: a görög kifejezés (to autó fronein) még így is fordítható: ugyanúgy érezzenek/gondolkozzanak.

***A kijelentés fontossága miatt újra – és újra hangzik a figyelmeztetés minden gyülekezetnek, és minden kor hívő közösségének: „Teljesítsétek be, és tegyétek teljessé az én örömömet azzal, hogy egyenlő indulattal, egyetértésben, egyet akarva, és gondolva, közös lelkesedéssel legyetek, ugyanazon Isten szerinti szeretettel viseltetvén, egy érzésben összeforrva, egyugyanazon indulattal lévén és ugyanarra törekedve” (Fil. 2,2).

„Csakhogy a Krisztus Evangéliumához méltóan, az Evangéliumnak megfelelően éljetek és viseljétek magatokat. [Más fordítás: „Csak éppen arra ügyeljetek, hogy a ti mennyei polgárságban való forgolódásotok a Krisztus örömüzenetéhez méltó legyen]. Hogy akár odamenvén és látván titeket, akár távol lévén, azt halljam dolgaitok felől, hogy megálltok erősen egy Szellemben, egy érzéssel, egy akarattal, és szívvel, egyetértően viaskodván, és bajtársian együtt küzdötök az evangélium hitéért” (Fil. 1,27).

„Engedelmesek, és készségesek legyetek egymás iránt. Alkalmazkodjatok egymáshoz Isten félelmében, a Krisztus iránti tiszteletből” (Eféz. 5,21).

 Ennek teljesítéséért imádkozik is az apostol: „A békességes tűrésnek, állhatatosságnak, türelmes várakozásnak, kitartásnak]és vigasztalásnak, bátorításnak, buzdításnak Istene pedig adja néktek, hogy ugyanazon indulat, vagyis egy cél felé irányultság legyen bennetek egymás iránt Krisztus Jézus szerint. [Más fordítás: Hogy kölcsönös egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisztus akarata szerint, és Krisztus Jézushoz igazodva egymás között is ugyanazon a dolgon jártassátok elméteket” (Róm. 15,5).

Fil. 4,3 Igen, kérlek téged is, igaz* és hiteles szolgatársam, hűséges munkatársam, és én igazi igavonó társam. Légy segítségül ezeknek, fogadd őket együtt magadhoz, és vedd gondjaidba őket, mint akik az Evangélium** a győzelmi hír, győztes hadvezér érkezése hírének dolgában, azaz az örömhír terjesztésében bajtársaim voltak, együtt viaskodtak együtt küzdöttek, együtt harcoltak, együtt birkóztak velem. Kelemennel is, és ama többi*** együttműködő, segítő munkatársaimmal, kiknek nevei be van írva az életnek könyvében.

*Igaz (gnésziosz): igazi, hiteles.

**Evangélium (euangelion): jó hír, örömhír; győzelmi hír, győztes hadvezér érkezésének híre.

***Többi (loipoi): megmaradt, együttműködő; segítő.

Fil. 4,4 Örüljetek és örvendezzetek az Úrban mindenkor* azaz minden időben szüntelenül. Újra csak azt mondom, örüljetek és örvendjetek!**

*Mindenkor (pantote): mindenkor, azaz minden időben.

**A Szent Szellem újra- és újra arra buzdít az apostolon keresztül, hogy: „… atyámfiai, testvéreim, örüljetek, és örvendezzetek az Úrban. Ugyanazokat írni néktek én nem restellem, nekem nincs terhemre, és engem nem fáraszt, tinéktek pedig bátorságos, sőt szükséges, mert biztonságot jelent, és titeket megerősít” (Fil. 3,1).

 És azért örüljenek, mert: „… a Szellem gyümölcse: öröm…” (Gal. 5,22).

 Már Dávid így prófétál róluk: „Az igazak, azaz a megigazultak… örvendeznek és vígadnak az Isten színe előtt, és ujjongnak örömmel, és vígan örvendeznek” (Zsolt. 68,4).

Hát: „Azonképpen ti is örüljetek, és örüljetek, örvendezzetek együtt velem” (Fil. 2,18).

És ismét: „Mindenkor örüljetek” (1 Thess. 5,16).

Mert: „Veled van Istened, az ÚR, ő erős, és megsegít. Boldogan örül neked, megújít szeretetével, ujjongva örül neked” (Sof. 3,17). Ezért: „Örvendezzetek Istennek, a mi erősségünknek; ujjongjatok a Jákób Istenének! (Más fordítás: Vigadjatok a mi erős Istenünk előtt, ujjongjatok Jákób Istene előtt)!” (Zsolt. 81,2).

Akkor is örüljetek, ha az Úr Jézus nevéért üldöznek. Hát: „Örüljetek és örvendezzetek, ujjongjatok, vigadjatok ilyenkor, mert a ti jutalmatok, a ti kárpótlásotok bőséges, és nagy fizetség jár nektek a mennyekben: mert így háborgatták, így üldözték, zaklatták, vádolták a prófétákat, azaz az Isten nevében szóló, isteni akaratot közvetítő személyeket is, akik előttetek éltek” (Mát. 5,12).

 Örüljetek, mert: „Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van, javukra válik, és szolgál, összedolgozik, együttmunkál, mert minden összejátszik - minden körülmény, esemény - mint akik az ő végzése szerint hivatalosak, akik az ő végzése értelmében, és az Ő elhatározása szerint arra hivatottak, hogy szentek legyenek” (Róm. 8,28).

 Dávid is örvendezésre buzdít: „Örvendezzetek, és vigadjatok ti igazak az Úrban; a hívekhez, vagyis a megigazult emberekhez illik a dicséret” (Zsolt. 33,1).

Mert: „Világosság támad fel, és fényözön árad az igazra, és a tiszta) szívűekre öröm. Örüljetek ti igazak az Úrban, és és magasztaljátok az ő szentséges emlékezetét, és szent nevét!” (Zsolt. 97,11).

 Habakuk is az Úrban való örömről, és annak okáról prófétál: „Hallám és reszket a bensőm, a szózatra remegnek ajkaim. Fájdalom járja át csontjaimat, és porladni kezdenek csontjaim, reszketnek lábaim és reszkető léptekkel járok: hogy nyugtom legyen a nyomorúság napján, amely feljön a bennünket fosztogató népre, mely megsanyargatja azt. Mert a fügefa nem fog virágozni, a szőlőkben a szőlőtőkéken nem lészen gyümölcs, megcsal, és hiányozni fog az olajfa termése, a szántóföldek sem teremnek eleséget, kivész a juh az akolból, és nem lesz ökör az istállóban. De én örvendezni, és vigadozni fogok az Úrban, és vigadok az én szabadító Istenemben” (Hab. 3,16-18).

Ézsaiás is erről prófétál, és arról, hogy mit tett az Úr velünk: „Örvendezvén örvendezek, és ujjongva ugrálok örömömben, mert nagy örömöm telik az Úrban, örüljön egész lényem az én Istenemben, mert víg örömre indít Istenem. Mert az üdvnek, a szabadulásnak, megmentésnek, biztonságnak, és jólétnek ruháival öltöztetett fel engem, az igazság, azaz a megigazulás palástjával vett engemet körül. A megigazulás palástját terítette rám, mint vőlegény, aki pap módon ékíti fel magát, aki fölteszi fejdíszét, és mint menyasszony, aki felrakja ékességeit, és ékszereit. Mert mint a föld megtermi csemetéjét, és mint a kert kisarjasztja veteményeit, akként sarjasztja ki az Úr Isten az igazságot, azaz a megigazulást s a dicsőséget minden nép előtt, és öröméneket ad minden nép hallatára” (Ésa. 61,10-11).

Fil. 4,5 A ti szelídségetek, jóindulatotok, elnéző, méltányos, engedékenységetek ismert legyen minden ember előtt. Az Úr közel!*

*És hogy ez a gyakorlatban hogyan nyilvánul meg, arról sok mondanivalója van a Szent Szellemnek: „Magatokat a pogányok közt jól tisztességesen, becsületesen viselvén, nemesen forgolódjatok / viselkedjetek helyesen / a nemzetek között. Hogy amiben rágalmaznak titeket, mint gonosztévőket, a jó cselekedetekből, a nemes, jó tetteitekből, ha látják azokat, dicsőítsék Istent a meglátogatás napján” (1Pét 2:12).

„Senkinek gonoszért gonosszal, rosszért rosszat ne fizessetek. sérelmet, igazságtalanságot, méltatlanságot sérelemmel, igazságtalansággal, káros, ártalmas dologgal ne viszonozzátok. A tisztességre, és becsületességre a Krisztusi magatartásnak megfelelően gondotok legyen minden ember előtt. Jóra törekedjetek, úgy hogy azt minden ember lássa” (Róm. 12,17).

Azt valljátok: „Mert gondunk van a tisztességre nemcsak az Úr előtt, hanem az emberek előtt is” (2 Kor. 8,21).

És ismét hangzik a figyelmeztetés: „Nem fizetvén gonosszal a gonoszért, rosszal rosszért, avagy szidalommal a szidalomért, gyalázással, becsületsértéssel, rágalmazással, szidással a gyalázásért. Sőt ellenkezőleg áldást mondván, azaz a kimondott szavatokkal üdvhozó erőt közvetítsetek, és áldjátok, vagyis Isten kegyelmébe ajánljátok őket, tudva, hogy arra hívattatok el, hogy áldást örököljetek” (1 Pét. 3,9).

Titusznak azt parancsolja az apostol, hogy a Krétaiakat: „Emlékeztesd őket arra, hogy rendeljék alá magukat a hatóságoknak és a felsőbbségeknek: engedelmeskedjenek, és legyenek készek minden jó cselekedetre. Senkit ne szidalmazzanak, és senkit se szóljanak meg, ne veszekedjenek, kerüljék a viszálykodást, gyöngédek, megértőek legyenek, teljes szelídséget tanúsítván minden ember iránt” (Tit. 3,1-2).

 És: „Törekedjetek mindenki iránt a békességre és a szent életre, amely nélkül senki sem látja meg az Urat” (Zsid. 12,14).

 Továbbá: „Legyetek… türelemmel, testvéreim, az Úr eljöveteléig. Íme, a földművelő várja a föld drága gyümölcsét, és türelmesen várja, amíg az korai és késői esőt kap. Legyetek tehát ti is türelemmel, és erősítsétek meg a szíveteket, mert az Úr eljövetele közel van. „Ne sóhajtozzatok egymás ellen, atyámfiai. Ne panaszkodjatok testvéreim egymásra, hogy el ne ítéltessetek: ímé a Bíró az ajtó előtt áll” (Jak. 5,7-9).

Fil. 4,6 Semmi felől ne aggódjatok, és semmi gondot ne hordozzatok. Semmi felől ne tépelődjetek, és ne nyugtalankodjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat, és kéréseiteket az Isten előtt*

*Az Úr Jézus kijelentése az Övéi részére: „Azért azt mondom néktek: Ne aggodalmaskodjatok, és ne nyugtalankodjatok, nehogy aggódva tépelődjetek a ti megélhetésetek miatt,és hogy mit egyetek és mit igyatok; sem a ti testetek, vagyis egész lényetek felől, hogy mibe öltözködjetek. Avagy nem több-e az élet hogysem az eledel, és a test, vagyis a ti egész lényetek, hogysem az öltözet? Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe, magtárakba nem gyűjtenek; és a ti mennyei Atyátok eltartja, és táplálja azokat. Nem sokkal különbek, becsesebbek, drágábba, többet érők, és nem sokkal fontosabbak vagytok-e azoknál?  Kicsoda pedig az közületek, aki aggodalmaskodásával, tépelődésével, azzal hogy gondot hordoz, megnövelheti termetét? Ki adhat pedig közületek gondjai által magasságához egy arasszal? És ugyan ki toldhatja meg életét, vagyis nyújthatja meg életkorát csak egy könyöknyivel - rőfnyivel = kb. 46 cm - is, ha aggodalmaskodik? Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok, miért nyugtalankodtok, miért viseltek gondot, és miért tépelődtök? Figyeljétek meg, és tanuljátok el a mező liliomaitól, vagy a bíbor színű pipacs virágaitól, mi módon növekednek: nem munkálkodnak, és nem fáradoznak, és nem szőnek-fonnak; De mondom néktek, hogy Salamon minden dicsőségében, pompája teljében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. Ha pedig a mezőnek füvét, vagy a mezei virágot, amely ma van, és virít, és holnap kemence tűzébe vettetik, így ruházza az Isten, vajon nem sokkal jobban titeket, ti kicsinyhitűek? Ne aggodalmaskodjatok, és nyugtalankodjatok; Nehogy aggódva tépelődjetek tehát, és ne mondjátok, és ne kérdezgessétek, ne vegyetek  hát gondot magatokra ilyen beszéddel: Mit együnk? Vagy: Mit igyunk? Vagy: Mivel ruházkodjunk? Mert mind ezeket a pogányok, azaz a nemzetekből valók szokták kérdezni. Mert mindezeket a pogányok keresik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind ezekre szükségetek van. Hanem keressétek először Istennek országát, a királyságot, az Isten királyi uralmát, és az ő igazságát; és ezek is mind ráadásul megadatnak néktek. Ezek a dolgok pedig mind elétek lesznek téve ráadásként. Ne aggodalmaskodjatok, és nehogy aggódva tépelődjetek tehát a holnap felől, és ne viseljetek hát gondot a másnapért; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől, és majd gondoskodik magáról. A holnapnak ugyanis meg lesz a maga gondja. Elég minden napnak a maga baja. Elég minden napra annyi a bajból, amennyi reá jut” (Mát. 6,25-34).

Lukács is bizonyságot tesz az Úr Jézus kijelentéséről, további részletekkel kibővítve: „Monda pedig az ő tanítványainak: Annakokáért mondom néktek, ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, mit egyetek; se a ti testetek felől, hogy mivel ruházkodjatok. Az élet több, hogysem az eledel, és a test, azaz a ti egész lényetek több, hogysem az öltözet. Tekintsétek meg a hollókat, hogy nem vetnek, sem nem aratnak; kiknek nincs tárházuk, sem csűrjük; és az Isten mégis eltartja őket: mennyivel drágábbak, értékesebbek vagytok ti a madaraknál? Kicsoda pedig az közületek, aki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal, vagy ki tudná közületek akár egy arasznyival is meghosszabbítani életét, azaz / életidejét? Annakokáért ha a mi legkisebb dolog, azt sem tehetitek, mert ha a legcsekélyebbre sem vagytok képesek, mit aggodalmaskodtok a többi felől? Tekintsétek meg a liliomokat, mi módon növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak: de mondom néktek: Salamon minden ő dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül bármelyik. Ha pedig a füvet, mely ma a mezőn van, és holnap kemencébe vettetik, így ruházza, és öltözteti az Isten; mennyivel inkább titeket, ti kicsinyhitűek! Ti se kérdezzétek, mit egyetek vagy mit igyatok; és ne kételkedjetek, és ne nyugtalankodjatok. Mert mind ezeket a világi pogányok, azaz a nemzetekből valók kérdezik; a ti Atyátok pedig tudja, hogy néktek szükségetek van ezekre. Inkább keressétek az Isten országát, és ezek is ráadásul mind megadatnak néktek” (Luk. 12,22-31).

Mert: „Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniük?” (Jób. 39,3).

Hiszen Ő az: „Aki megadja táplálékát a baromnak, minden állatnak, a holló-fiaknak, amelyek kárognak” (Zsolt. 147,9).

 Ezért: „Minden gondotokat, minden aggályosságot, nyugtalanságot, aggodalmat Őreá vessétek, és minden gondotokkal forduljatok hozzá, mert néki gondja van reátok, és Ő gondoskodik rólatok” (1Pét 5,7).

Már Dávid ezt tanácsolja: „Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad…” (Zsolt. 55,23).

És az aggodalmaskodás helyett: „Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit. Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti, mert ő munkálkodik” (Zsolt. 37,4-5).

Hiszen: „Isten dicsőséges gazdagsága mind a Krisztus Jézusban található. Ehhez a gazdagsághoz mérten fog az én Istenem gondoskodni mindenről, amire szükségetek van; Az én Istenem minden szükségeteket be fogja tölteni a Krisztus Jézusban elhelyezett dicsőséges gazdagságának mértékében” (Fil. 4,19).

Mert: „Hiába néktek korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret ennetek! Mert akit az ÚR szeret, az Ő szerelmesének álmában is ád eleget” (Zsolt. 127,2).

Ezért boldogan vallja Dávid: „Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm” (Zsolt. 23,1).

Hiszen: „Gyermek voltam, meg is vénhedtem, meg is öregedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, sem azt, hogy a magzatja, a gyermeke pedig kenyérkéregetővé, vagyis koldussá vált” (Zsolt. 37,25).  

Hát bízzunk az Úrban: „Az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti, hogy ha valamit az ő akarata szerint kérünk, meghallgat minket. Ha pedig tudjuk, hogy bármit kérünk, meghallgat minket, akkor tudjuk, hogy már megkaptuk, amit kértünk tőle” (1 Ján. 5,14-15).

Fil. 4,7 És az Istennek békessége* mely minden értelmet felülhalad** felülmúl, meg fogja őrizni*** szíveiteket**** és gondolataitokat***** a Krisztus Jézusban.

*Békessége (eiréné): ez egy olyan állapotot jelent, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás.

**Felülhalad (hüperekhó): fölé emelkedik, fölötte áll, felülmúl.

***Őriz (phrúreó): őriz, őrködik, őrséget áll.

****Szív (kardia): a szellemi élet központja, Isten keresésének, az Ige befogadásának „szerve”

*****Gondolat (noéma): felfogás, gondolkodásmód, gondolat; döntés, ötlet, terv, szándék; maga az intézkedés.

Fil. 4,8 Továbbá, Atyámfiai, testvéreim, vegyétek számba mindazt, amik csak igazak* ami a valóság, vagyis Isten Igéje. Amik csak tisztességesek** amik csak igazságosak*** amik csak tiszták**** amik csak kedvesek***** ami szeretetreméltó, ami barátságos, kellemes, amik csak jó hírűek****** ha van valami erény******* kiválóság, és ha van valami dicséret, ha valami nemes és dicséretes, ezekről gondolkodjatok******** azon járjon az eszetek. [Más fordítás: Végül, testvéreim, azokon a dolgokon gondolkodjatok, amik igazak, dicséretre méltók, igazságosak, tisztességesek, szépek, tiszteletre méltók, kiválók és dicséretesek; valami magasztos: azt vegyétek figyelembe, arra irányuljanak gondolataitok].

*Igaz (aléthész: ami a valóság, vagyis Isten Igéje.

**Tisztességes (szemnosz): tiszteletre méltó, szent; nemes, előkelő, ünnepélyes, méltóságteljes.

***Igazságos (dikaiosz): igazságos, jogos, méltányos, tisztességes, pártatlan; illő; igaz, Isten jogrendjéhez igazodó, megigazult.

****Tiszta (hagnosz): szent, érintetlen, tisztességes.

*****Kedves (proszphilész): szeretett, kedves, kellemes.

******Jó hírű (euphémosz): dicsérő; kedvező, jóindulatú szót mondó; dicséretes

*******Erény (areté): kiválóság, érdem; nemes cselekedetek.

********Gondolkodjatok (logidzeszthe): azon járjon az eszetek. A görög szó a gondolkodás folytonosságát fejezi ki.

Fil. 4,9 Amiket tanultatok is* és megértettetek. Amit el is fogadtatok, és átvettetek, hallottatok is, láttatok is én tőlem, azokat cselekedjétek; és a békességnek Istene veletek lesz. [Más fordítás: Amiket tanultatok is és elfogadtatok, hallottatok és láttatok is bennem, azt váltsátok gyakorlati tetté, és a békesség Istene veletek lesz]**

*Tanultatok (manthanó): tanul, tanulmányozás, megfigyelés, vagy kutatás által ismeretet, tudást szerez, megért.

**Pál apostol minden kor keresztényeinek tanácsolja: „Legyetek az én követőim, mint én is a Krisztusé” (1 Kor. 11,1).

És hogy ez mit jelent, arról így ír az apostol: „Kérlek, és buzdítlak azért titeket, legyetek az én követőim. (Más fordítás: Legyetek az én utánzóim, akik igyekeznek mindenben lemásolni és megpróbálni ugyanúgy tenni, mint én]” (1 Kor. 4,16).

És hogy hogyan kell őt követni, és az Evangéliumot hirdetni, arról így beszél az Ige: „Legyetek követőim, testvéreim, és azokra figyeljetek, akik úgy élnek, ahogyan mi példát adtunk nektek”. Mert: „...a mi evangéliomunk ti nálatok nem áll csak szóban, hanem isteni erőkben is, Szent Szellemben is, sok bizodalomban is. amiképpen tudjátok, hogy milyenek voltunk közöttetek ti érettetek” (1 Thess. 1,5-9).

És a mindennapi életben való követésről pedig: „A mi Urunk Jézus Krisztus nevében pedig, rendeljük néktek, atyámfiai, hogy vonjátok el magatokat minden atyafitól, aki rendetlenül él, és nem ama utasítás szerint, amelyet mi tőlünk kapott. Mert magatok is tudjátok, hogyan kell követnetek minket; hiszen mi nem tétlenkedtünk közöttetek. Nem azért, mintha nem volna meg a jogunk erre, hanem azért, hogy önmagunkat állítsuk elétek követendő példaként. Mert akkor is, amikor nálatok voltunk, azt parancsoltuk nektek: ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék. Mert halljuk, hogy némelyek tétlenül élnek közöttetek, nem dolgoznak, hanem haszontalan dolgokat művelnek. Az ilyeneknek pedig megparancsoljuk, a mi Urunk Jézus Krisztusban, hogy csendben dolgozva, a maguk kenyerén éljenek” (2 Thess. 3,6-12).

„Úgy ahogy tanultátok is Epafrástól, a mi szerelmes Isten szerinti szeretettel szeretett rabszolgatársunktól, aki hűséges, megbízható rabszolgája tiérettetek, és ti köztetek a Krisztusnak” (Kol. 1,7).

„Mindentől, ami gonosznak látszik, őrizkedjetek. (Más fordítás: A gonosz minden fajtájától tartózkodjatok)! Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg titeket mindenestől; és a ti egész valótok, mind szellemetek, mind testetek, azaz egész lényetek feddhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére” (1 Thess. 5,22-23).

„A békesség Istene pedig, aki kihozta a halálból, vagyis a halottak közül a juhoknak nagy pásztorát, örök szövetség vére által, a mi Urunkat, Jézust. Tegyen készségesekké titeket minden jóra, hogy cselekedjétek az ő akaratát, azt munkálván tibennetek, ami kedves Őelőtte a Jézus Krisztus által, akinek dicsőség örökkön örökké. Ámen” (Zsid. 13,20-21)

Fil. 4,10 Felette igen örültem pedig az Úrban, hogy immár valahára megújultatok az én felőlem való gondviselésetekben, mely dologban gondoskodtatok is, és amelyre eddig is gondoltatok, de nem volt alkalmatok. Az Úr közel. [Más fordítás: Nagy volt az örömöm az Úrban, hogy végre felbuzdultatok a velem való törődésre, és hogy végre lehetőségetek nyílt a felőlem való gondoskodásra. Mert gondoskodtatok volna eddig is, de nem volt rá alkalmatok]*

*Az apostol imában hordozza az adakozó szívű Tesszalonikaiakat, mert az adakozás az Evangélium munkáját segíti: „Mindenkor minden én könyörgésemben, imádságomban mindenitekért nagy örömmel könyörögvén. Mivelhogy közösséget vállaltatok velem, és részt vettetek az evangélium, örömüzenet szolgálatában, hirdetésében az első naptól fogva mind ez ideig” (Fil. 1,4-5).

A Korintusbeliektől – mivel ők még testiek, kisdedek a Krisztusban, ezért megbotránkoznának – nem fogad el semmilyen adományt az apostol: „Más kihívott gyülekezeteket, eklézsiákat fosztottam meg, zsoldot vévén, amikor támogatást, és ellátást fogadtam el tőlük, hogy néktek szolgáljak, hogy titeket ingyen szolgálhassalak. És mikor nálatok voltam és szűkölködtem, szükséget, hiányt szenvedtem, nélkülöztem, nem voltam terhére senkinek, és nem terheltem meg senkit. Mert az én szükségemet, az én hiányomat kipótolták a Macedóniából jött atyafiak, testvérek, és ők támogattak az adományaikkal; és minden tekintetben tartózkodtam, és tartózkodni is fogok, hogy semmiben se legyek terhetekre” (2 Kor. 11,8-9).

Fil. 4,11 Nem hogy az én szűkölködésemre nézve szólnék. nem a nélkülözés mondatja ezt velem; Nem az elszenvedett hiány miatt beszélek erről, mert én megtanultam, hogy azokban a körülményekben, amelyekben éppen vagyok, megelégedett legyek. [Más fordítás: Ezt azonban nem azért mondom, mintha valamiben hiányt szenvednék. Mert megtanultam, hogy mindig elégedett legyek azzal, amim éppen van].

Fil. 4,12 Tudok megaláztatni, nélkülözni, szűkölködni, és tudok bővölködni is. Mindenben és mindenekben ismerős vagyok, a jóllakással is, az éhezéssel is, a bővölködéssel is, a szűkölködéssel, a nélkülözéssel is. Egészen kipróbált vagyok mindenben, az élet összes formáiba. [Más fordítás: Tudom, hogyan éljek, amikor szegény vagyok, és azt is, hogyan éljek a gazdagsággal. Ismerem a jóllakást és az éhezést, a szükséget és a bőséget is. Megtanultam, hogyan nézzek szembe bármikor, bármilyen helyzettel].

Fil. 4,13 Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít [Más fordítás: Mindenre van erőm az által, aki hatalomra segít engem. Mindeneket kibírok Abban, Aki megerősít engem. Mindent elviselek, és mindenre képes vagyok abban, aki nekem erőt ad]*

*Sőt! Minden körülmények között: „… felettébb diadalmaskodunk, sőt teljes, tökéletes, végleges, fölényes, döntő győzelmet aratunk Őáltala, aki minket szeretett^” (Róm. 8,37).

Fil. 4,14 Mindazáltal jól, és helyesen tettétek, hogy nyomorúságomban részesekké lettetek [Más fordítás: Mégis jól tettétek, hogy segítettetek, amikor szükségem volt rá]*

*És azért tették jól, mert már az Úr Jézus kijelentette, hogy: „Adjatok, néktek is adatik; jó mértéket, megnyomottat és megrázottat, színig teltet, megtetézett mértékkel adnak a ti öletekbe. Mert azzal a mértékkel mérnek viszonzásul néktek, amellyel ti mértek” (Luk. 6,38).

Fil. 4,15 Tudjátok pedig ti is, Filippibeliek, hogy az Evangélium hirdetésének kezdetén, amikor az örömhír terjesztését elkezdtem, és mikor Macedóniából elindultam, egyetlen egyház, egyetlen kihívott gyülekezet, eklézsia sem volt részes, és nem lépett közösségbe velem a kölcsönös adásban és vevésben, csak ti egyedül. [Más fordítás: Egyetlen más gyülekezettel sem volt ilyen kölcsönös segítésre épülő kapcsolatom, csak veletek]:

Fil. 4,16 Mert már Thessalónikában is, egyszer is, másszor is, küldtetek nékem szükségemre.

Fil. 4,17 Nem mintha kívánnám az ajándékot, vagyis az adományt; hanem kívánom azt a gyümölcsöt, mely sokasodik, és növekszik, kamatozik, amely a ti számlátokon szaporulatot idéz elő a ti hasznotokra, a ti javatokra. [Más fordítás: Ezt nem azért mondom, mintha ajándékokat várnék. Inkább arra vágyom, hogy áldást kapjatok. Mert aki ad, az áldást nyer]*

*Ha követitek ebben is az Úr Jézust: „Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztusnak jótéteményét, kegyelmét, hogy gazdag lévén, mégis teljesen szegénnyé lett érettetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. Ezzel is megmutatva, mennyire szeret benneteket” (2 Kor. 8,9).

Fil. 4,18 Megkaptam pedig mindent, és bővölködöm, beteltem - el vagyok látva, - sőt feleslegem van, vévén Epafróditustól, amit küldöttetek, mint kedves jó illatot, kellemes, tetsző áldozatot az Istennek. [Más fordítás: Mindenem megvan, ami csak szükséges, sőt még azon felül is. Amióta ajándékotokat Epafroditosz elhozta, több is van, mint ami szükséges. Ez az ajándék olyan volt, mint az Istennek felajánlott jó illatú és kedves áldozat. Ezt Isten szívesen fogadja].

Fil. 4,19 Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az Ő gazdagsága szerint dicsőségesen a Krisztus Jézusban. [Más fordítás: Isten dicsőséges gazdagsága mind a Krisztus Jézusban van elhelyezve, és ott található. Ehhez a dicsőséges gazdagsághoz mérten fog az én Istenem gondoskodni mindenről, amire szükségetek van]*

*Hiszen: „Az Isten pedig hatalmas, és képes arra, hogy rátok árassza minden kegyelmét; hogy mindenben, minden tekintetben, és mindenkor teljes elégségetek lévén, minden jótéteményre bőségben legyetek. Hogy bőven teljék minden jótettre. (Más fordítás: Mert Ő is szívesen rátok zúdítja minden kegyelmét, és eláraszt jóságával. Annyira meg tud áldani benneteket, hogy minden körülmények között mindent megkapjatok, amire csak szükségetek van. Sőt, még azon felül is, hogy bőségesen adakozhassatok a rászorulóknak)” (2 Kor. 9,8.11).

Hogy így mindenben meggazdagodjatok a teljes jószívűségre, a bőséges adakozásra, amely általunk hálaadást szerez az Istennek. (Más fordítás: Ilyen módon fogtok mindenben meggazdagodni, hogy mindig bőkezűen tudjatok adakozni a rászorulóknak. Ez pedig - rajtunk keresztül - azt fogja eredményezni, hogy akik kapják, hálát adnak érte Istennek). Mert e tisztnek szolgálata, ez az Úrért végzett szent munka nemcsak a szenteknek szükségét elégíti ki, és tölti be, hanem sokak hálájától megsokasítva ömlik Isten felé. (Más fordítás: Mert ez a szolgálat, amit ti az adakozással végeztek, kettős haszonnal jár. Egyrészt Isten népének segíttek vele. Másrészt azok, akik az adományokat kapják, hálásan megköszönik Istennek). Amennyiben e szolgálatnak bizonysága által dicsőítik az Istent a ti Krisztus evangéliumát megvalló engedelmességetekért, és a ti hozzájuk és mindenekhez való adakozó jószívűségetekért, közösségvállalásotokért.  (Más fordítás: Mert szolgálatotokon keresztül, mellyel arról tesztek bizonyságot, hogy magatokat a Krisztus örömüzenetének összhangzó szellemmel alávetitek, mely vagyonotokat velük és mindenkivel közössé teszi, arra indítja őket, hogy Istent dicsőítsék. Ha tehát kitartotok a jótékonykodásban, Istent magasztalják érte, mivel készségesen vallomást tettetek Krisztus evangéliumáról, és bőkezűségetekkel kifejezésre juttattátok a velük és a többiekkel való közösséget). (2 Kor. 9,11-13).

Ezért: „Minden gondotokat, nyugtalanságotokat, aggodalmatokat ő reá vessétek, és minden gondotokkal forduljatok hozzá, mert néki gondja van reátok. Ő gondoskodik rólatok, törődik veletek” (1Pét 5,7).

Már Dávid is azt vallja, hogy: „Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm” (Zsolt. 23,1).

Fil. 4,20 Az Istennek pedig és a mi Atyánknak dicsőség mind örökkön örökké. Ámen*

*Igen! Néki: „… légyen dicsőség az egyházban, a kihívottak közösségében, az eklézsiában, a Krisztus Jézusban nemzetségről nemzetségre, minden nemzedéken át örökkön örökké, vagyis soha véget nem érően. Ámen!” (Eféz. 3,21).

Fil. 4,21 Köszöntsetek minden szentet a Krisztus Jézusban. Köszöntenek titeket az atyafiak, a testvérek, akik velem vannak. [Más fordítás: Köszöntsetek mindenkit, aki Isten népéhez tartozik: mindenkit, aki a Krisztus Jézusban van! A velem lévő testvérek is köszöntenek benneteket].

Fil. 4,22 Köszöntenek titeket minden szentek, mindazok, akik itt Isten népéhez tartoznak, mindeneknek felette pedig a császár udvarából, és házából való testvérek.

Fil. 4,23 A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme legyen mindnyájatokkal! Ámen. [E levél íratott Rómából Epafróditus által]