Ige: A vallási tanítókról.

 „Ha pedig te zsidónak, vagyis vallásos embernek nevezed magadat, a vallásos ember nevet viseled, aki a törvényre hagyatkozol, és a törvényre támaszkodsz, hamis biztonságot merítve, és megnyugvást találsz, és ha te az Istennel dicsekszel, kérkedsz, és büszkélkedsz.

És ismered az ő akaratát, a törvényben, vagyis az Igében megnyilatkozó isteni akaratot, és meg tudod ítélni, és ki tudod választani; dönteni tudsz mi a helyes, és mik azok, amelyek különböznek attól, mert megtanultad, mert oktatást nyertél, a törvényből, Isten Igéjéből.

És meg vagy győződve arról is, mert elhitetted magaddal, hogy te a vakok vezetője vagy, meg a sötétben járók, és sötétben élők világossága, és fénye,

A balgatagok, a tudatlanok, buták, ostobák, értetlenek, oktalanok tanítója, nevelője, oktatója, fegyelmezője, a kiskorúak a gyermekek, kisdedek, tapasztalatlanok mestere és tanítója vagy bírván, vagyis mivel birtokodban van a törvényben, vagyis Isten Igéjében az ismeret, és megismerés, és a tudás kiformálódása, és az igazság, vagyis a valóság külső formája, váza, látszata, vagyis a tartalom nélküli formája.

Ha tehát mást tanítasz, és oktatsz, és felvilágosítsz, magadat nem tanítod, nem oktatod? Aki hirdeted, és prédikálod, hogy ne lopj, és magad lopsz?

Azt mondod: ne törj házasságot, s magad házasságot törsz? Utálod a bálványokat, és aki kifejezed, hogy irtózol, undorodsz, borzadsz, és iszonyodsz az istenszobroktól, és templomrablást, és templomgyalázást követsz el, vagyis szentségtörő vagy?

Aki a törvénnyel dicsekszel, kérkedsz, és büszkélkedsz a törvény megszegésével, és megrontása által, a törvény áthágásával gyalázod, tiszteletlenséggel illeted becsülésétől megfosztod, mert csúfot űzöl, és megveted az Istent?* (Róm. 2,17-23)

*És így folytatja az Úr: „Hogyan mondhatjátok: Bölcsek vagyunk, és az Úr törvénye nálunk van? Bizony ímé hazugságra munkál az írástudók hazug tolla! Szégyent vallottak a bölcsek, megijedtek, zavarba jöttek. Mit is ér a bölcsességük, ha megvetették az ÚR igéjét?!” (Jer. 8,8-9).

Ezért a törvény ismerőinek, akik ismerik a törvényt, de nem cselekszik, ezt mondja Isten:: „… Hogy mered emlegetni rendelkezéseimet, és Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet? Hiszen te gyűlölöd, ellenszenvesnek tartod a figyelmeztetést, a tanítást, és az útmutatást, és hátad mögé veted rendelésimet, és megtagadod, elutasítod igéimet! Ha lopót, vagyis tolvajt látsz, vele cimborálsz, és mellé adod magad, sőt együtt futsz vele, és ha paráznákat, vagyis házasságtörőket, társalkodol velük, és velük tartasz. A szádat gonoszságra tátod, és a szádból gonosz beszéd, becsapás, és félrevezetés jön ki, és a nyelved csalárdságot sző, aminek következménye baj, gyalázat, csapás, és szerencsétlenség” (Zsolt. 50,16-19).