Ige: Isten megbékélt a teremtett világgal!

 „Mert Ő a mi békességünk, ki eggyé tette [forrasztotta] mind a két nemzetséget [népet], és lerontotta [eltörölte, érvénytelenítette, ledöntötte; lebontotta saját húsában] a közbevetett [közéjük emelt] választófalat.

Az ellenségeskedést [kiküszöbölte] az Ő [saját] (hús)testében, a parancsolatoknak tételekben való törvényét eltörölvén [megszüntetvén; érvénytelenné tette; hatályon kívül helyezte azért]; hogy ama kettőt egy új emberré teremtse Őmagában, békességet szerezvén; [és békességszerzővé]

És hogy megbékéltesse [kiengesztelje] az Istennel mind a kettőt, egy testben (szóma = egy személyben) a keresztfa [a kínoszlop] által, megölvén [elpusztítva] ezen az ellenségeskedést*(Eféz. 2,14-16)

*Ezt az örömhírt hirdetik az apostolok, példaként a mindenkorban élő keresztények számára: „Mert ha, mikor ellenségei voltunk, megbékéltünk Istennel [megbékéltetett minket önmagával] az ő Fiának halála által, sokkal inkább megtartatunk az ő élete által minekutána megbékéltünk vele. [akkor (mennyivel) inkább üdvözíteni fog a Belőle belénk ömlő élet révén]” (Róm. 5,10)

„Mindez pedig Istentől van, aki minket magával megbékéltetett a Jézus Krisztus által, és aki nékünk adta a békéltetés szolgálatát; Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket, és reánk bízta a békéltetés igéjét” (2 Kor. 5,18-19)

 Mert tetszett Istennek: „…hogy Őáltala békéltessen meg [engeszteljen ki] mindent [a mindenséget] Magával, békességet szerezvén az Ő keresztjének [kínkarójának; kínoszlopon kiontott] vére által; Őáltala mindent, ami csak van, akár a földön, akár a mennyekben [az egekben]” (Kol. 1,20)

 „Ezért Isten ingyen igazítja meg őket [megigazulásukat azonban ingyen, az ő kegyelméből kapják] miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által. [a Krisztus Jézus kifizette váltság általi szabadítás révén, amelyet a Krisztus Jézus megváltó munkája fordított felénk]. Mert az Isten őt [eleve] (el) rendelte [oda adta] engesztelő [véres] áldozatul [fedélnek] azoknak, akik az ő vérében hisznek, hogy igazságát megmutassa. [nekünk]. Isten ugyanis az előbb [korábban] elkövetett bűnöket [végtelen türelmében] elnézte [elengedte; megbocsátotta]” (Róm. 3,24-25)

 „Ez a szeretet, és nem az, ahogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért” (1 Ján. 4,10)