Spurgeon: Isten felöltöztet

Ha pedig a mező füvét, amely ma még van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti az Isten, nem sokkal inkább titeket, kishitűek? (Mt 6,30).

Drága a ruhanemű. A szegényebb hívők aggodalmaskodhatnak, hogy miből vásárolják meg legközelebb a ruhájukat. Hamarosan elszakad a cipő: miből veszünk újat? Nos, lássuk, mit mond az Úr aggodalmaskodásunkra!

Mennyei Atyánk olyan pompásan öltözteti még a mező füvét is, hogy Salamon teljes díszében sem öltözködött úgy": hát akkor a saját gyermekeit ne ruházná fel? Bizonyosak lehetünk benne, hogy megteszi. Talán nem a miénk lesz a legszebb ruha, esetleg kopottas is lesz, de lesz ruhánk, és az megfelelő lesz.

Egy szegény igehirdető ruhája már annyira kopott volt, hogy csaknem szétfoszlott. Mint az Úr szolgája, Mesterétől várta az új ruhát. Történetesen e könyv írója szolgált egyszer az illető imaházában, és azt a gondolatot kapta, hogy rendezzen gyűjtést a számára. Ennek eredményeképpen összejött a ruha ára.

Sok egyéb esetből is meg kellett tapasztalnunk, hogy az Úr mennyire gondot visel a neki szolgálók ruhatárára. Ő, aki az embert olyannak teremtette, hogy a bűneset után ruházatra volt szüksége, irgalmában készített ruhát az ember számára. Ez az Urtól kapott ruha sokkal jobb volt annál, amit az ember maga készített magának.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből