2012. november 6.

Kenneth E. Hagin: Hajtsd a füledet - 2. rész


Példabeszéd 4:20-22 Fiam, az én szavaimra figyelmezz, az én beszédimre hajtsad füledet. Ne távozzanak el a te szemeidtől, tartsd meg ezeket a te elmédben. Mert életök ezek azoknak, akik megnyerik, és egész testöknek egészség.(az eredeti szövegben: az én Igém gyógyszer az egész testnek.

Ha a gyógyszer nem segít a bajodon - természetes dolgokról beszélek most -, vagy a gyógyszer rossz, vagy rosszul szeded. Isten Igéje azonban jó gyógyszer. Tehát ha nem működik, az ok csak az lehet, hogy nem megfelelően veszed be. Le kell ellenőrizni ez esetben magunkat, hogy mi a mi problémánk? Mindig csak Isten küldő oldalát vizsgáljuk, de a vevő oldalát, amely nálunk, hívőknél van, már kevésbé. Semmi rossz nincs Isten küldő oldalán, az Ő Igéje mindig működik! A veszély az lehet, hogy rosszul „szedik”, s ezért elkezdik magukat vádolni az emberek, pedig emberek vagyunk, nincs olyan, aki még nem tévedett volna életében. Ha kijelented, hogy nem tévedtél, nos, ez már bizonyítja, hogy igen, ráadásul hazudtál is.

Isten oldalán biztosan nincs hiba! A hiba a vevő oldalán van. De arra sincs szükség, hogy vádold magad. Maradj Isten oldalán. Ha nincs kijelentésed, ismereted Istenről, és ezért tévesztetted el, ne kedvetlenedj el, törekedj továbbra is az Úr megismerésére, és ne vádold magad. Azaz tedd, amit az Ő Igéje mond: hajtsd a füledet a beszédére, ne engedd, hogy eltávozzon a szemedtől. Mert egy orvosság sem hat hirtelen, egy éjszaka alatt. Az én Igém gyógyszer az egész testnek. De olyan sem létezik, hogy egy tablettától meggyógyulsz. Folyamatosan venned kell, hogy hatása legyen. Az Ige is hasonlóképpen működik, hiszen ahogy olvastuk is, folyamatosan oda kell fordítanunk a fülünket.

Hogyan lehetünk biztosak abban, mi is a miénk, Isten Igéje alapján? Milyen jogaink vannak gyógyulás, egészség szempontjából? Egy folyamatos, körültekintő, szorgalmas, tiszteletteljes, imádkozó, tanulmányozó Ige olvasásra van szükség.

Vajon mi hiányzik az Ige tanulmányozásunkból? A figyelmünknek osztatlannak kell lennie. Lehet hogy elkezdjük így, de aztán ez nem tart sokáig. A fő gondolatunk: hajtsd a füleidet … A Biblia tartalmazza Isten szavait. Amit te mondasz, azok is szavak, ugye? Mit is mond az Ige? Amikor 51 éve ágyhoz kötött lettem, nem tanulmányoztam a Bibliát semmi más területen, csak ima, hit és gyógyulás tekintetében. Mindhárom egyébként nagyon közeli rokonságban van. Akkor nem a vízkeresztség volt a legnagyobb problémám, sőt, az Antikrisztus témáját, vagy a nagy nyomorúság idejét sem tanulmányoztam, semmilyen szükségem nem volt akkor ezekre.

Persze ha sok időm lett volna, tehettem volna, de ne felejtsd el, hogy ágyhoz kötött voltam, s az orvosok, aki a tudásuk legjavát adták, azt jósolták, hogy nemsokára meg fogok halni. A bensőmben valami azt mondta: képes vagy meggyógyulni, és a kulcs az Igében van. Én tehát inkább a hitet, az imát és a gyógyulást tanulmányoztam. Ezért keves a hite sok testvérünknek - ne érts félre, fontos ezen témák tanulmányozása is - de ha rám hallgatsz, ezt a hármat tanulmányozd elsősorban, mert ez tartja a hitedet élőnek. Ráadásul ez egészség a testednek. Az egész testednek.

Akkoriban nem érdekelt a nagy nyomorúság kérdése - akkoriban nekem elég nagy nyomorúságom volt! Akkoriban Isten Igéjét csak nagyon korlátozottan tudtam olvasni. Tehát elsősorban a hitet tanulmányoztam, majd a gyógyulást, és az imádságot. És hála Istennek, az Ő Igéje világosságot ad. Figyelmezz a szavaimra, hajtsd füledet az Igéimre…

Az Igében szereplő fül egy része valóban látszik a fejeden. De te valójában egy szellem vagy, van ey belső és külső em bered, a fejeden a külső ember fülét láthatjuk, de a belső emberednek is van füle, és valójában azzal hallasz Istentől. Természetesen a külső füleden kell keresztül mennie. Sokszor persze a hallgató egyik fülén be, a másikon ki - ez azonban semmi jót nem jelent számodra, mert azt jelenti, hogy nem hajtottad füledet az Ő szavaira. De ha folyamatosan elmélkedsz az Igén, és táplálod a szellemedet, akkor végre leérkezik a szívedbe, és ha a belső embered valóban meghallja, mit is mond Isten, akkor bekövetkezik az 1 Korinthus 4:16 szerint: a külső emberünk ugyan megromol, de a belső napról napra megújul.

Apcs. 3:1-6 Péter és János pedig együtt mennek vala fel a templomba az imádkozásnak órájára, kilencre. És hoznak vala egy embert, ki az ő anyjának méhétől fogva sánta vala, kit minden nap le szoktak tenni a templom kapujánál, melyet Ékesnek neveznek, hogy kérjen alamizsnát azoktól, akik bemennek a temlomba. Ez mikor látta, hogy Péter és János a templomba akarnak bemenni, kére ő tőlük alamizsnát.

Ez az ember valóban nem tudott járni, naponta vitték őt, mint egy zsákot, az Ékes kapuhoz. Feladata a koldulás volt. Péter pedig mikor szemeit reá vetette Jánossal egyben, monda: Nézz mi reánk! Az annakokáért figyelmez vala reájok, remélvén, hogy valamit kap tőlük.
Péter pedig monda: Ezüstöm és aranyam nincsen nékem; hanem amim van, azt adom néked: a názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel és járj!

Péter, mivel ez az ember soha nem járt, elkapta a kezét, és felhúzta - és azonnal, AZONNAL a bokája és a lába erőre kapott: És őt jobbkezénél fogva felemelé, és azonnal megerősödének az ő lábai és bokái. Apcs 3:7

Apcs 3:9-12 És látá őt az egész nép, hogy jár és dícséri az Istent: És megismerék őt, hogy ő volt az, aki alamizsnáért ült a templomnak Ékeskapujában; és megtelének csodálkozással és azon való álmélkodással, ami történt vala ő vele. Mikor pedig ragaszkodék Péterhez és Jánoshoz az a sánta, aki meggyógyult, az egész nép álmélkodva összefuta ő hozzájok a tornácba, mely Salamonénak neveztetik. Mikor pedig ezt látta Péter, monda a népnek: Izráel férfiai, mit csodálkoztok ezen, vagy mit néztek mi reánk, mintha tulajdon erőnkkel vagy jámborságunkkal míveltük volna azt, hogy az járjon?

Mi is történt itt? Mit is tettek? Nézzük az Apcs 3:16-ban: És az ő nevében való hit által erősítette meg az ő neve ezt, akit láttok és ismertek; és a hit, mely ő általa van, adta néki ezt az épséget mindnyájan a ti szemetek láttára.

Tehát az Ő neve, a nevében való hit által lett ez az ember erőssé. Tehát a hit, mely Általa van, adta neki a teljes egészséget. Tudod, a Biblia igaz, a Szent Szellem ihlette. Amit az emberek mondtak, az nem feltétlenül igaz. Amit a Biblia mellé magyarázatként írtak az emberek, azokra nem biztos, hogy mindig érdemes odafigyelni. Sokszor elhibázzuk. Jobb, ha az Igére figyelünk csak, mert előfordulhat, hogy rosszul képzeljük el, amit a Szentírás mond.

Az én Bibliámban, a margóra az van írva: Péter és János meggyógyította a sántát. (Az angol Bibliában oldalt vannak feltüntetve a kapcsolódó Igék és a megjegyzések. - szerk.megjegyzése) Látod, a világon már elterjedt, hogy az apostolok képesek gyógyítani, de ahogy az utolsó apostol meghalt, ez az erő eltűnt. Ám ha elolvasod újra a szöveget, rájössz, hogy Péter és Pál egyáltalán nem gyógyította meg ezt az embert. Valamennyire persze közreműködtek a gyógyításban, de nem gyógyították meg. Ha nem hajtod oda a füledet, és csak egyszerűen elfogadod a tradíciót, az egyházak tanítását, akkor nem az Úr szavaira hajtod a füledet, hanem emberi véleményre.

„Jó, jó, de Péter és Pál akkor is apostolok voltak, és nekik nyilvánvalóan megvolt az erejük, hogy betegeket gyógyítsanak, de tudod, az utolsó apostol eltűnésével ez az erő is eltűnt.” - szokták mondani. Ebben a szövegben azonban sehol sem olvastam, hogy Péter és Pál azért, mert apostolok voltak, gyógyították meg ezt a sántát. Ehelyett viszont azt olvastam, hogy az Ő neve, mégpedig a hit által, mely az Ő nevében van…

„Jó, jó, de a gyógyítás eltűnt a földről.” - teszik még hozzá. Akkor azt akarod mondani, hogy Jézus neve is eltűnt a földről? S a Jézus nevébe vetett hit is eltűnt a földről? Ha nem tűnt el, akkor ugyanazt képes elvégezni, mint akkor. De ma olyan kicsi hitük van a keresztényeknek Jézus nevében! Nagyon sok kereszténynek Jézus neve semmit nem jelent. De tudjátok, hogy nagyon sokuknak viszont milyen hite van az ördögben? Csak figyeld meg, szinte többet beszélnek az ördög tetteiről, mint Istenéiről. Ahogy hallgatod őket, rájössz, hogy az ördög egy nagyon nagyon erős valaki lehet. „Ha egyszer elkap téged, nem menekülsz.” Isten? Nagyon picike az ő szemükben. Nagy hitük van az ördögben: ”Jó ha óvatos vagy, a te időd is eljön. Vigyázz, mert hallja, amit mondasz!” Sokkal többet beszélnek a keresztények az ördögről és amit cselekszik, mint az Atyáról és Jézusról, és hogy Ők mit cselekszenek. Annyit beszélnek arról, hogy mit cselekszik a világban az ördög, hogy a végén az emberek azt hiszik, hogy ezt Isten tette.

A biztosítási kötvényeken (az Egyesült Államokban) például ezt lehet olvasni: „kivéve ha Isten cselekedetei (földrengés…stb.) okozzák a kárt.” Pedig Jézus maga mondta, a tolvaj nem egyébért jön, mint hogy lopjon, öljön és pusztítson. Vajon a földrengés pusztított, megölt valakit? Ha a válasz igen, akkor ez bizony a tolvaj munkája. Nem a mennyből jött, mert Jézus azért jött, hogy életük legyen és bővölköjenek. Az emberek nem értik ezt, s azért nem, mert nem hajtják oda a fülüket Isten szavára. Nem értik, hogy a földet vezérlő törvények akkor léptek érvénybe, amikor Ádám és Éva bűnbe estek, amikor felségárulást követtek el. S az átok ezért jött a földre. Sátán a szerzője ezeknek a rossz dolgoknak, nem Isten. S mikor végre a sátán ki lesz iktatva a földről, a Jelenések könyve szerint nem lesz sírás - nem lesz, aki romboljon.

Hívőként itt a világban élünk, de nem a világból valók vagyunk. Jogunk van hinni, és kijelenteni a szabadulást, a gyógyulást, és a védelmet. S bár keresztények, mivel nem tudják az igazságot, ezért meghalhatnak korai halállal, láthatjuk sajnos elég gyakran. Nem azért, mert rossz emberek, hanem nagyon gyakran azért, mert nem ismerik saját jogaikat, kiváltságaikat Jézus Krisztusban. Mi az, ami már az övék? Alexander Dovie, aki tizenkétszer szelte át az óceánt, élete nagy részében még a XIX. sz-ban prédikált. Akkoriban még nem voltak olyan fejlett navigációs eszközök mint ma, nem volt még rádió sem. Egyik visszaemlékezésében írta: belerohantak egy viharba, és ő visszaemlékezett arra, Jézus mit tett a nagy viharral a galileai tengeren: „csendesülj el” - mondta. És úgy lett. Dovie mesélte később: „gyakran hívott fel a parancsnoki hídra a kapitány, és én csak annyit mondtam: ‚vihar elcsöndesülsz Jézus nevében!’ S a vihar elcsöndesült.” Ám sok keresztény, akik akár többet is tudnak már, és több gyümölcsöt is teremtek, mivel ezt nem tudják, lehet, hogy elpusztulnak a viharban.

Emlékszem egy hölgyre, aki egy évvel ezelőtt tavasszal tornádóba került - itt Oklahomában több tornádó van, mint az ország más részein - írt nekünk és adományt küldött. Amikor Dallasban járunk, akkor éppen rálátunk a házára. Az ő háza egy ilyen vihar után állva maradt, míg körülötte a többi összedőlt. „Hagin testvér, örülök, hogy megvettem a könyvedet Jézus Krisztus nevéről, és a ‚Hívő hatalma’ c. könyvet - írta -. Mi egyszerűen csak gyakoroltuk a hitünket Jézus nevében.” Tanú vagyok rá, hogy ez valóban így van. Isten nincs a viharok borzalmaiban, az ördög van benne.

Az emberek gyakran Istent teszik felelőssé, és nem azt, aki a rombolás hátterében áll. Ez a szegény ember is, aki ott ült az Ékes kapunál, nem tehetett arról, hogy béna, és nem is Isten tehetett róla. S miután Péterhez mentek az emberek, ő azt kérdezte: „miért csodálkoztok, és néztek olyan várakozóan ránk, mintha a mi erőnk vagy szent életünk cselekedte volna ezt?” Más szóval Péter azt mondta: úgy néztek ránk, mintha mi valakik lennénk. Pedig nem miattam, vagy János miatt, hanem Jézus neve miatt történt ez. Az Ő neve! Jézus neve! Halleluja! Az Ő nevébe vetett hit cselekedte ezt. Az Ő nevében való hit tette őt teljesen egészségessé.

Sokan Jézus nevét úgy használják, mint valami jószerencsére feljogosító dolgot. Jézus nevében erő van. Hatalom és tekintély van az Ő nevében. Dicsőség van az Ő nevében. A hit lehet kevés, vagy sok. Jézus ezért mondta: „ó kicsiny hitűek.” Sőt, a Biblia szerint Ábrahám nem volt gyenge a hitében, hanem erős. Jézus maga is jónéhányszor mondta az emberek hitével kapcsolatban: nem találtam ilyen nagy hitet egész Izraelben.

S én most újjászületett hívőkről mondom, hogy a Jézus nevébe vetett hitük nagyon gyenge, kicsi. Erősebb is lehetne. Hogyan tudjuk növelni a hitünket? Mert hiszen képes növekedni. Akkor a Jézus nevébe vetett hit is képes nőni. 2 Thess 1:3: „a ti hitetek felettébb megnövekedett” - írta Pá apostol. Hogy is nő a hit? Úgy, hogy táplálod a szellemi emberedet Isten Igéjével, és gyakorlod. Hogyan nőhet a hited Jézus nevében? Úgy , hogy táplálod a szellemedet Isten azon Igéivel, amiket a Biblia mond Jézus nevéről. Sok tanításra van szükségünk erről. A hit nem növkedik, ha valamikor hallottad. A hit akkor nő, ha hallod, hallod - jelen időben. Szükségünk van folyamatosan táplálni a szellemünket addig, míg a hit nem kezd el növekedni, majd gyakorolni is kell a hitünket ebben a Névben. Hit által, az Ő nevébe vetett hit által lett ez az ember egészséges. Vajon az Ő nevébe vetett hit képes-e ilyet megcselekedni ma? Hit az Ő Nevében. Hit Jézus nevében.

Elmélkedjünk csak ezen egy kicsit: „hajtsd a füleidet az én mondásomra.” Máshol olvassuk: „az Ő nevébe vetett hit által…” Álljunk meg itt egy kicsit. Tudjuk, imádság által emberek meggyógyulhatnak. „Amit csak az én nevemben kértek, megadja mennyei Atyátok.” - mondja Jézus. Másrészről viszont itt Péter nem imádkozott, hanem Jézus nevében kijeletettte a gyógyulást. A János evangélium 16:23-24: „És azon a napon nem kérdeztek majd engem semmiről. Bizony, bizony mondom néktek, hogy amit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek. Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen.”

Dicsőség az Úrnak, Jézus meghalt a bűneinkért, feltámadt a megigazulásunkért, fent ül az Atya jobbján, és Ő a mi közbenjárónk, ezért közbenjár értünk. A fenti Ige alapján az ember és Isten között egy új korszakot jelentett be Jézus. „ És akármit kértek az Atyától az én nevemben…” „egész mostanáig nem kértetek semmit az én nevemben…”

Tudom, hogy hiába imádkozunk Jézus nevében, az emberek hitetlenek maradnak. Honnan tudom ezt? Hogy miután Jézus nevében imádkoztam betegekért, majd odamentem egy testvérhez, és érte is hasonlóképpen imádkoztam, megkérdeztem tőle: meggyógyultál, hiszed-e ezt? Ő csak ingatta a fejét: „nem tudom, de remélem, meg fogok gyógyulni.” Ha neked élő hited van Jézus nevében, akkor tudod, ha imádkozol, Ő biztosan meghallgat. Tudod, hogy Ő hall téged! S a hit törvénye ugyanaz, legyen az pénzügyi, gyógyulási, vagy üdvösségi kérés.

Feleségemmel elköltöztünk az utolsó gyülekezetből 1949-ben, amit pásztoroltam, és utazó szolgálatot kezdtem. Februártól jó néhány hónap eltelt már, és nem kértem az Úrtól tanácsot. Túl nagy árat fizetsz azért, ha nem Isten mondja, hogy szolgálj. Ez esetben a családok 85%-a tönkremegy, a gyerekek kezelhetetlenné válnak. Azt a döntést én hoztam, nem az Úr mondta nekem. Nem mindig jó a saját döntéseidet követni. Szeretem a gyerekeimet, a feleségemet, de nem tudom őket Isten elé, az Ő elhívása elé állítani. Ez nem azt jelenti, hogy nem gondoskodom róluk, van felelősségem feléjük.

Tehát: saját magam döntöttem. De ez túl sok volt nekem. Vissza kellett mennem pásztornak. Elmentem egy konferenciára, bár akkor már sorban jöttek a meghívásaim. Tudtam viszont, hogy ezen a konferencián ott lesz egy bizonyos pásztor, s őt akartam megkeresni. Mivel a következő összejövetelem túl közel volt ehhez a konferenciához, elhalasztottam a sajátomat, és erre elmentem.

Ott kiderült, hogy nincs pásztoruk, és engem kértek fel helyettesítésre. A gyülekezet nagyon jól állt anyagilag, tehát ez nagyon jó lett volna nekünk, háromszor annyit kerestem volna mint előtte. Szeretnél te is háromszor annyit keresni, mint most? A gyülekezet tagja volt egy nagyon gazdag hölgy, aki olyan pásztori lakást építtetett, hogy a szálloda elbújhatott mellette. A közüzemi díjakat is fizette. Bebútorozva várt, csak a saját holmit kellett vinni. A nagybátyám egy bank igazgatójaként 100 dollárt keresett, nekem 360 dollárt ajánlottak fel fizetésnek.

Kérdeztem egy barátomat, aki hasonló helyzetben volt: az Úr akarata ez? Mire ő: „nem tudom, de két -három évig kipróbálom, amíg megtudom mi az akarata…”

Elmentünk tehát meglátogatni azt a gyülekezetet. Tudtam, ha elvállalom a pásztori állást, az addigi lekötött alkalmaink kútba esnek, s abban az időben nehéz volt újra szervezni az ilyesmit. A test ilyenkor mindent elkövet, hogy rá hallgass. Addig egyik napról a másikra éltünk, bár az Úr így is gondunkat viselte. Végül mégis elvállatuk. Három hónap után azonban Dallasba akartunk költözni, mert nem éreztük sem én, sem a feleségem, hogy itt lenne a helyünk. A költözés mindennel együtt 100 dollárba került volna, és 2 dollár 20 centünk volt összesen. Oreta megkérdezte, ezt a 100 dollárt hogyan fogom előteremteni. Bevallottam, hogy fogalmam sincs, de a János 16-ban ott van: „amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja néktek” - én egyszer kértem, és nem fogom még egyszer. Ezekben a napokban nem kértetek semmit, de akármit is kértek - s ebben benne van a 100 dollár is - az Atyától, ő meg fogja adni. Jézus idejében addig a pillanatig a tanítványok nem kértek semmit az Atyától, s akkor Jézus azt mondta: „kérjetek az én nevemben, és megkapjátok, hogy a ti örömötök teljes legyen.” Félig legyen örömötök? Nem, teljes örömötök legyen.

Azt mondtam a feleségemnek: itt rontják el sokan, hogy nincs hitük Jézus nevében, s ezért elkezdenek újra imádkozni. Ha van hited ebben a névben, vajon mi történik? Amit kértél. Persze nem minden esetben elég egyszer imádkozni, például amikor választ kerestek életetek nagy kérdéseire, vagy odaszánjátok magatokat, vagy vezetésre van szükségetek. De amire Isten ígérete a rendelkezésedre áll, azért már nem kell, hiszen az Úr azt mondta: betölti minden szükségedet. Ismerjük Isten akaratát, s mivel egyszer már kértem, nem fogok még egyszer. S ez el van intézve. Amikor ezt mondtam, nem volt szinte semmi pénzem, sem leszervezett meghívásaim, tehát jövedelemre semmi kilátásom. A feleségem újra megkérdezte:
- Mit fogsz csinálni - ezt nem azért kérdezte, mert nem hitt, hanem hogy hit megvallást tegyek - ha eljön a nap, és nem lesz pénz a zsebedben? Amikor megérkezik a költöztető, és felpakolják a bútort, és nem lesz meg a 100 dollárod?
- Azt, hogy kezdjék el a pakolást - válaszoltam.
- S mit mondasz, mikor felpakoltak, és még mindig nincs meg a pénz?
- Hogy induljunk az új helyre.
- S mit, amikor megérkezünk?
- Hogy pakoljon ki - mert én hiszek Jézus nevében. S én már kértem egyszer az Atyát, hogy ezt megadja. Ha hiszitek ha nem, nem imádkoztam, sőt nem is böjtöltem ezért a 100 dollárért. Jó néhány fantasztikus lehetőséget elmulasztottam, hogy aggódjak. Éjszaka jól aludtam.

Már csak 9 nap, 8 nap, 7 nap…volt hátra. A feleségem minden áldott este megkérdezte: mit fogsz csinálni? Még most is költözni akarunk? Én aggódva forgolódhattam volna az ágyamban, ehelyett nevettem. Hittem, hogy az a név hatalmas, erős. De nem mágikus névben hittem - nem úgy működik, mint egy varázslat. Hit a Névben. Jézus nevében.

Elmentünk még a költözés előtt meglátogatni néhány ismerőst. Egyszercsak a kocsim elkezdett akadozni, s elvittem egy testvérhez, aki előtte felajánlotta a segítségét. Megnézte, nem volt semmi baja az autónak, tehát tovább hajtottunk. Majd egy ismerőshöz mentünk elbúcsúzni, aki építési vállalkozó volt. Természetesen nem a szükségeinkről beszéltünk, az nem hit, hanem pszichológia, amikor befolyásolod az embereket ezzel.

Ő kivett egy csekket a zsebéből, s kérdezte, fogsz utazni erre és erre a konferenciára a napokban? Nem, nem megyek - közöltem vele. Akkor költözünk, és sok munkánk van, a gyerekeket iskolába iratjuk, stb. Pedig ezt a csekket azért akartam adni, hogy arra a konferenciára gond nélkül tudjak menni. „Ezért akartam adni neked 100 dollárt” - mondta. „Nem, köszönöm, nem fogok menni, nyugodtan tartsd meg a pénzedet.” - válaszoltam. „Lehet hogy elvétettem Isten akaratát?” - mélázott. Nem mondtam neki, mennyire szükségem lenne éppen arra a 100 dollárra. „Tudnád mégis valamire használni ezt a pénzt?” - kérdezte. „Talán.” - mondtam. „Mert én bizony az Úrtól hallottam, hogy adjam neked. Úgyhogy ha nem is mégy, vedd el.” Én egy szóval nem említettem - néhány évvel később mondtam el neki -, hogy milyen nagy szükségben vagyunk.

Tehát költöztünk. És mindenre jutott pénz. Persze utána jöttek a havi részletek. Továbbra sem volt jövedelmem, nem volt összejövetel leszervezve. Mit csináltunk? Napról napra éltünk. Az emberek azt hiszik, ha valaki hitben él, az a Könnyű utcában lakik, Cadillac-kel közlekedik, és repülővel jár dolgozni. Többször kell a porba esned, hogy a hited olyan legyen, mint a hétszer megpróbált arany. Bizony neked is dicsérned kell az Urat a jóságáért, miközben csak fillérek vannak a zsebedben. Meg kell tanulnod dicsérni Őt, miközben a legnehezebb próbában vagy. És kiáltanod, hogy boldog vagy! Néhány ember a táncolást csak a gyülekezetre redukálja, az otthonukban nem teszik, mintha ott lenne az ördög. De akkor a legjobb ugrálni és táncolni, amikor a legnehezebb helyzetben vagy.

Legtöbbször saját magamban, Isten színe előtt ugráltam és táncoltam. A nehéz helyzet kellős közepén. Amikor minden azt sugallja: nincs már semmi esély, vége! Akkor kell a táncod felénél tartani. Ilyankor azt kiáltottam: köszönöm Uram a próbát, a kísértést. Köszönöm Uram, hogy van még egy lehetőség, amikor bebizonyosodik, hogy a Biblia igaz, bebizonyosodik a hitem Jézus nevében. Mindenki nagyon hitben tud járni, mikor a gyerekek egészségesek, a munkája jó, sok pénzt keres, amikor minden rendben van. De amikor semmi nincs rendben, fájdalom van a testedben, és senkinek sem lenne kedve nevetni, és örömkiáltásokat hallatni - akkor van a te időd. Hitre van szükség, hogy örömödben táncolj, mikor nincsenek kifizetve a számláid.

Elmentünk egyszer gyülekezetbe, és a pásztor mondta, négy gyülekezet is itt tartja majd az istentiszteletét. Hétfő esténként mindegyiknek tartunk egy közös alkalmat. Gyere, látogassuk meg. Felváltva prédikáltak, és aki prédikált, annak a gyülekezete kapta meg az adományt. Egyikőjük, aki épp akkor volt soron, felkért, hogy én prédikáljak. Gyűjtés után a tányéron levő pénzt odaadta. Akkoriban főleg aprópénz volt az adakozás. Hazafelé nagyon húzta az aprópénz a zsebemet, tehát otthon gyorsan kitettem az asztalra. Következő nap három fizetési kötelezettségem volt. És lám: pont annyi pénz gyűlt össze, mint amire szükségem volt! Befizettem a csekkeket, és utána megint nem volt csak 10 centem. Ó de csodálatos idők voltak! A hit a Névben tette ezt csodálatossá. A hit Jézus nevében, és nem egy prédikátor nevében! Hit az imádságban? Lehet hited az imában, de az én hitem nem az imában van, hanem Jézus nevében, aki betölti minden szükségemet. Látszólag nem sok a különbség, de a valóságban igen nagy.

„Amit csak kérsz az Atyától az én nevemben…” - Ő oda fogja adni neked. A kulcs: „az én Nevemben”! Egészen a mai napig semmit nem kértetek az én nevemben. Kérjetek, és Ő meg fogja adni. Ez jövő időben van, még nincs meg neked. De ha van hited a Névben, akkor meg fogod kapni. Azt mondtam a feleségemnek: „nem vagyok hajlandó imádkozni ezért, mert egyszer már kértem.” Kérj, és megkapod! Hogy a te örömöd teljes legyen! Hiszem, hogy Isten azt akarja, hogy az örömünk teljes legyen.

Halleluja!

Ima: Köszönöm Úr Jézus. A Név, a Név, mindennap ugyanaz. A Név megnyitja a menny kincsestárát. A Név az oka a menny áldásainak, ami rám hull. A Név harcol az ellenségem ellen, annak gonosz munkája ellen, és teszi azt nevetségessé. Mivel látható, hogy ez a Név ugyanaz, az én hitem ebben a Névben van, mert ez a név tele van hatalommal, irgalommal, erővel, dicsőséggel, és ebben az órában is hatékony. Tehát én örvendek, örülök, mert az én örömöm teljes.

Fordította: Orbán Tibor

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.