2 Timóteus 2. fejezet: Az Istennek tetsző harcosok, Krisztus Jézus hűséges katonái.

2 Tim. 2,1 Te annakokáért, én fiam, erősödjél meg [és légy hatalmassá] a Krisztus Jézusban való kegyelemben [(kharisz): Isten jóindulatában, kedvezésében, és jóindulatú gondoskodásában]

»Más fordítás: Te azért gyermekem, meríts hatalmat a Krisztus Jézusban megjelent kegyelemből«

2 Tim. 2,2 És amiket tőlem hallottál [és megértettél] sok bizonyság által, [és sok tanú előtt] azokat [add át, és] bízzad hű [és megbízható] emberekre, akik másoknak a tanítására is alkalmasak [(hikanosz): és képesek] lesznek.

2 Tim. 2,3 Te azért a munkának terhét hordozzad [vagyis: (kakopatheó): szenvedd el a nehézségeket, nyomorúságot, bajt, bántalmat, a szenvedést], mint a Jézus Krisztus jó [(kalosz): derék, vitéz, bátor, használható, hasznos] vitéze [(sztratiótész): a háborúban aktívan részt vevő katonája].

2 Tim. 2,4 Egy harcos [(sztrateuomai): hadseregben szolgáló katona] sem elegyedik bele az élet dolgaiba. [(emplekó): nem bonyolódik, nem gabalyodik, keveredik bele a megélhetés, a biológiai / testi élet, vagy: megélhetés, vagy a vagyon ügyeibe, vagy gondjaiba, vagyis a földi élet fenntartásáért végzett tevékenységbe, küzdelembe]. Hogy tessék annak, aki őt harcossá avatta [(sztratologeó): aki seregébe bevette, vagyis a hadvezérnek, a sereg főparancsnokának].

»Más fordítás: Senki, aki táborba száll, nem bonyolódik bele a megélhetés, a testi élet foglalatosságaiba, hogy annak megnyerje tetszését, aki őt katonának fogadta«

2 Tim. 2,5 Ha pedig küzd [versenypályán (athleó): küzd, harcol, versenyez] is valaki, nem koronáztatik meg, [(sztephanoó): nem részesül győzelmi díjban] ha nem szabályszerűen küzd [(athleó): harcol, versenyez].

2 Tim. 2,6 A ki munkálkodik, [vagyis aki fáradozik], a földművesnek [(geórgosz): szőlőművesnek] kell a gyümölcsökben [a termésből] először részesülnie.

2 Tim. 2,7 Értsd meg amit mondok; adjon azért az Úr néked belátást [(szüneszisz): értelmet, hogy felfogd] mindenekben.

[Más fordítás: Gondolkozz azon, amit mondok, és az Úr megadja majd neked, hogy mindent megérts].

2 Tim. 2,8 Emlékezzél meg, hogy Jézus Krisztus feltámadott a halálból, ki a Dávid magvából való az én Evangéliumom szerint: [Ahogy az én örömüzenetem mondja].

2 Tim. 2,9 „Amelyért, mint egy gonosztevő [(kakúrgosz): rosszat munkáló, bűnöző], szenvedek mind a fogságig [mind a bilincsekig]; de az Istennek beszéde [(logosza): Igéje] nincs bilincsbe verve.

[Más fordítás: Ez az örömüzenet, amiért minden nyomorúságot elhordozok, egészen a bilincsekig, a börtönig].

2 Tim. 2,10 Annakokáért mindent elszenvedek [(hüpomenó): eltűrök, elviselek, kibírok, elszenvedek] a választottakért, hogy ők is elnyerjék [és birtokba vegyék] a Krisztus Jézusban való üdvösséget [szabadulást, megmenekülést] örök dicsőséggel [fényességgel, ragyogással] egyben.

2 Tim. 2,11 Igaz beszéd ez, [és megbízható az ige (a logosz)]. Mert ha vele együtt meghaltunk, vele együtt fogunk élni is.

2 Tim. 2,12 Ha tűrünk [ha kitartunk, és ha állhatatosak vagyunk], vele együtt fogunk uralkodni is [vele együtt királyságra fogunk jutni mi is]: ha megtagadjuk [(arneomai): elutasítjuk], ő is megtagad [(arneomai): elutasít] minket;

2 Tim. 2,13 Ha hitetlenkedünk [ha hűtlenek, és engedetlenek vagyunk], ő hű [és megbízható] marad: ő magát meg nem tagadhatja [(arneomai): el nem utasíthatja].

2 Tim. 2,14 Ezekre emlékeztesd, kérvén kérve őket [(diamartüromai): Istent tanúul híva], és az Úr színe előtt [az Ő jelenlétében], hogy ne vitatkozzanak [(logomakheó): ne vívjanak szócsatát, és ne szavakon lovagoljanak] haszontalanul a hallgatóknak romlására [(katasztrophé): felforgatására, rombolására, aminek eredménye: aposztázia, vagyis hitehagyás].

2 Tim. 2,15 Igyekezzél [(szpúdadzó): törekedj, fáradozz, szentelj figyelmet, legyen gondod, és tegyél meg mindent azért], hogy Isten előtt becsületesen [(dokimosz): vagyis olyan emberként, aki megbízható, hiteles] megállj, mint oly munkás, aki szégyent nem vall [(anepaiszkhüntosz): akinek nem kell megszégyenülnie]. Aki helyesen hasogatja az igazságnak beszédét, vagyis: [(orthotomeó): egyenes utat vág (alétheia a valóságról, vagyis Isten igéjéről) szóló beszédben; vagyis: nem köntörfalaz, nem beszél mellé, nem csűri-csavarja a szót, nem kerüli ki a kényes kérdéseket].

2 Tim. 2,16 A szentségtelen [közönséges] üres lármákat [(bebélosz): a mindenki számára megközelíthető, profán, közönséges, avatatlan, tisztátalan, szentségtelen, üres fecsegést, szószátyárkodást] pedig kerüld [(periisztémi): térj ki előle, kerüld ki], mert mind nagyobb istentelenségre növekednek [(prokoptó): egyre előrébb jutnak az istentelenségben].

»Más fordítás: A közönséges, üres locsogások elől térj ki, és az üres szócséplést kerüld, mert előbbre sodornak az istentelenségben«

2 Tim. 2,17 És az ő beszédük [(logoszuk) és szavuk] mint a rákfekély [mint a (gaggraina): rákos daganat, mint az üszkösödő seb] terjed [(nomé): és elharapózik, és pusztít maga körül]. Közülük való Himenéus [jelentése: menyegző, nászének] és Filétus [Jelentése: az, akit szeretnek].

2 Tim. 2,18 Akik az igazság mellől [(alétheia): a valóság

kérdésében] eltévelyedtek [(asztokheó): a valóságtól eltévelyedtek, elhajoltak], azt mondván, hogy a feltámadás [(anasztaszisz): felemelkedés, felébredés, felkelés, felállás a halálból, újra talpra állás, helyreállás; A latin Vulgatában itt a resurrectionem szó szerepel, aminek első jelentése: felemelkedés] már megtörtént, [megérkezett]. »dr varga Zsigmond „Újszövetségi görög-magyar szótár 55 oldal: a feltámadás eredménye már itt van, más feltámadás már nem lesz« és feldúlják [(anatrepó): megzavarják, és tönkreteszik] némelyeknek a hitét [(pisztisz): bizalmát, meggyőződését, bizonyosságát].

2 Tim. 2,19 Mindazáltal megáll az Istennek erős [(sztereosz): rendíthetetlen, szilárd] fundamentuma [(themeliosz themelion): letett alapköve] Melynek pecséte ez: Ismeri az Úr az övéit és: Álljon el [(aphisztémi): különüljön el, határolja el magát, tartózkodjon] a hamisságtól [(adikia): igazságtalanság, igazság /Ige/ hiányától] minden, [és minden módon]. Aki Krisztus nevét (meg)vallja, [aki az Úr nevét ajkára veszi].

2 Tim. 2,20 Nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fából és cserépből valók is [(osztrakinosz): földből, vagyis agyagból, ami esendő törékeny]; és azok közül némelyek tisztességre [(timé): tiszteletre, megbecsülésre], némelyek pedig gyalázatra [(atimia): megvetésre, tiszteletlen bánásmódra] valók.

[Más fordítás: Amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók].

2 Tim. 2,21 Ha tehát valaki magát ezektől tisztán tartja [(ekkathairó): alaposan megtisztítja], tisztességre [(timé): tiszteletre, megbecsülésre] való edény lesz, megszentelt [(hagiadzó): Istennek elkülönített, Istennek szentelt, Isten tulajdona]. És hasznos [(eukhrésztosz): jól használható, használatra alkalmas] a gazdának [(deszpotész): az Úrnak], minden jó cselekedetre alkalmas [(hetoimadzó): felkészített, felkészült].

2 Tim. 2,22 Az ifjúkori [(neóterikosz): fiatalkori] kívánságokat [(epithümia): vágy, kívánság, szenvedélyt] pedig kerüld [(pheugó): menekülj el, fuss el, kerüld el, tartsd távol magad]. Hanem kövessed [(diókó): törekedj, gyakorold magad, igyekezz elérni,] az igazságot [(dikaioszüné): jogosság, méltányosság, igazság, vagyis Isten Igéje]. A hitet [(pisztisz): meggyőződés, bizonyosság, bizonyíték], az [Isten szerinti] szeretetet a békességet [(eiréné): azt az állapotot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás, mégpedig mind az egyén, mind a közösség vonatkozásában]. Azokkal egyetembe [(meta): egyetértésben], akik segítségül hívják az Urat tiszta [(katharosz): mocsoktalan, érintetlen, vegyítetlen, amiben nincs idegen anyag hamisítatlan, valódi, tiszta eredetű, őszinte, romlatlan, becsületes] szívből [(kardia): benső, a szellemi élet központja].

2 Tim. 2,23 A botor [(mórosz): meggondolatlan, ostoba, éretlen], és gyermekes [(apaideutosz): értelmetlen, nevelésre alkalmatlan] vitatkozásokat [(dzétészisz): vitás kérdéseket, kérdezgetéseket] pedig kerüld [(paraiteomai): mellőzd, utasítsd el, könyörgéssel hárítsd el; és az ilyen vitatkozások elől térj ki]. Tudván, hogy azok háborúságokat [(makhé): harcot, vitát, viszályt, civakodást, versengést] szülnek [(gennaó): hoz létre, okoz, teremt, vezet].

2 Tim. 2,24 Az Úr (rab)szolgájának pedig nem kell [nem szabad (dei): nem szükségszerű] torzsalkodni [(makhomai): harcolni, vitatkozni, veszekedni, szóharcot folytatni], hanem legyen mindenkihez [minden módon, mindenképpen, mindig és állandóan] nyájas, [(épiosz): jóindulatú, szelíd, barátságos, és szívélyes] tanításra alkalmas, türelmes [(anexikakosz): aki elviseli a rosszat / gonoszt, higgadt a rossz iránt, béketűrő].

»Más fordítás: Aki az Úr rabszolgája, annak nem hadakoznia kell, hanem mindenki iránt nyájasnak lennie, tanításra képesnek, gonoszat eltűrőnek, az ellenszegülőket szelíden nevelőnek«.

2 Tim. 2,25 Aki szelíden [(praotész): szelídséggel, jóindulattal, barátságossággal, higgadtsággal] fenyíti [(paideuó): tanítja, oktatja, képezi; neveli] az ellenszegülőket [(antidiatithemai antidiatithémi): akik szembehelyezik magukat, szembeszállnak, ellenkeznek, ellenszegülnek, kötekednek]. Ha talán adna nékik az Isten megtérést [(metanoia): az értelem, a gondolkodásmód megváltoztatására] az igazság [(alétheia): a valóság, vagyis Krisztus] megismerésére [(epignószisz): teljes tisztánlátást a felismerésre, és megértésre].

2 Tim. 2,26 És felocsúdnának [(ananéphó): kijózanodva, magukhoz térnének] az ördög [(diabolosz): a sátán, a félrevezető, ellenség, ellenálló] tőréből [(pagisz): csapdájából, kelepcéjéből], foglyokká tétetvén az Úr (rab)szolgája által az Isten akaratára [(theléma): Isten elhatározása szerint]. »Más fordítás: Talán kijózanodnak, és feleszmélnek a vádló tőréből, ki élve fogta meg őket, hogy akaratának engedelmeskedjenek«

Dicséret

Szeressük egymást

„...arra kérlek benneteket, hogy isteni szeretettel szeressük egymást mindannyian! Ez a parancs nem új a számotokra, hiszen már régóta ismeritek. Az isteni szeretet azt jelenti, hogy Isten parancsai szerint élünk. S ez a parancs, amint azt kezdettől fogva hallottátok, így szól: az isteni szeretetnek megfelelően éljetek!" (2 Ján- 1:5-6, EFO)

Spurgeon: Az igazi otthon

Ha a férj és feleség egy kötelet húznak, mindkettőjük terhe könnyebb lesz. Az igazi otthonban csak abban lehet versenyezni, hogy ki járul hozzá többel a család boldogságához.

Ne vonakodj kegyelmet gyakorolni

"Amikor az emberek vétkeznek, meg kell bocsátanod és támogatnod kell őket, hogy ne legyen úrrá rajtuk a kétségbeesés." (2 Kor. 2:7, CEV fordítás)

A valódi közösségben az emberek megtapasztalják a kegyelmet. A közösségek a kegyelem helyszínei, ahol a hibákat nem dörzsölik el, hanem inkább kiradírozzák. A közösség ott valósul meg, ahol a kegyelem győzedelmeskedik az igazság felett.

Mindannyiunknak szüksége van a kegyelemre, mert mindannyian megbotlunk, elesünk és segítségre van szükségünk, hogy visszakerüljünk az útra. Fel kell tehát ajánlanunk a kegyelmet egymás felé és el is kell tudni fogadni egymástól.

Nem lehetsz közösségben megbocsátás nélkül, mert a keserűség és a sértődés mindig tönkreteszi a közösséget. Néha akarattal, máskor akaratlanul megbántjuk egymást, de bármelyik is legyen igaz, nagy adag kegyelem és könyörület szükséges a közösségi kapcsolat létrehozásához és fenntartásához.

A Biblia azt mondja: "legyetek tekintettel egymás hibáira és bocsássatok meg annak az embernek, aki megbánt benneteket. Ne feledjétek el, hogy az Úr megbocsátott nektek, így hát nektek is meg kell bocsátanotok egymásnak." (Kol 3:13, NLT fordítás)

Az a kegyelem, amit Isten mutatott ki felénk, az ösztönözzön bennünket arra, hogy mutassunk kegyelmet mások felé. Amikor valaki megsért téged, döntened kell, hogy energiádat és érzelmeidet megtorlásra vagy továbblépésre fogod felhasználni.

Nem használhatod mindkettőre.

Sokan azért vonakodnak attól, hogy kimutassák könyörületességüket, mert nem értik, hogy mi a különbség a bizalom és megbocsátás között. A megbocsátás a múlt elengedését jelenti. A bizalom a jövőbeni viselkedéshez kapcsolódik.

A megbocsátásnak azonnalinak kell lennie, akár kéri a másik ember, akár nem. A bizalom kiépítése viszont időbe telik.

Ha valaki újra meg újra megbánt téged, Isten azt parancsolja neked, hogy azonnal bocsáss meg, de nem várja el tőled, hogy azonnal bízzál meg benne, és nem várja el tőled, hogy engedd meg, hogy továbbra is bántson. Be kell bizonyítania, hogy megváltozott. A legjobb hely, ahol a bizalmat újjá lehet építeni, az egy kis csoport támogató környezete, akik bátorítást és elszámolhatóságot is tudnak biztosítani.

(Daily Hope by Rick Warren, 2012.11.15)

http://napiremeny.blog.hu/2012/11/22/ne_vonakodj_kegyelmet_gyakorolni

Joseph Prince: Isten szeretettje vagy és gyönyörködik benned

1,5 Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint,

1,6 hogy magasztaljuk dicsőséges kegyelmét, amellyel megajándékozott minket szeretett Fiában. (Efezusi)

Tanulmányok igazolják, hogy a szíve mélyén minden gyermek, édesapja elfogadására, elismerésére vágyik. Valami megmozdul a kisfiúban, amikor azt hallja: „Apa, nagyon büszke rád!” Vagy a kislányban, amikor apukája ezt mondja neki: „Mindig te leszel apa szemefénye!”

Valami hasonlónak lehetünk tanúi, amikor Isten, az Atya, kinyilvánította elismerését Fia felé:

3,17 És hang hallatszott a mennyből: "Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm." (Máté)

A Bibliából egyértelműen kiderül, hogy Jézus szolgálata az Atya elismerésével kezdődött, még mielőtt egyetlen csodát tett volna. Erre azt gondolhatnánk, természetes, hogy Isten ezt mondta Jézusról, na de mi más lapra tartozunk. Az igazság viszont az, hogy Jézus értünk és a helyünkben halt meg. Jézus az Atya elismerését értünk és a helyünkben kapta. Ő azért jött, hogy minket képviseljen.

És ha mindez még nem lenne elég, az Írás azt mondja, hogy az Atya elfogadott minket, mint fiait a Szeretettben (Jézusban). Miért pont ezeket a szavakat találjuk itt, hogy elfogadottak vagyunk a Szeretettben, és nem azt, hogy elfogadottak vagyunk Krisztusban? Hiszem, hogy Isten ezúton akar minket emlékeztetni a Jordán folyónál történtekre, ahol ezt mondta: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm.”

Isten a tudomásunkra akarja hozni, hogy az Ő szeretettjei vagyunk és gyönyörködik bennünk. Isten az Ő szeretettjeiként lát minket, mert elfogadott minket szeretett Fiában. Azt akarja, minden reggel úgy ébredjünk, hogy az Ő szeretettjei vagyunk, akik tudják, hogy az Atya feltétel nélkül szereti és elfogadja őket.

Minél inkább tudatában vagyunk, hogy Isten mennyire szeret és mennyire értékesnek tart, annál inkább el tudjuk fogadni a jó dolgokat, amiket kikészített számunkra. Amikor ráébredünk, hogy Isten szeretetének a tárgya vagyunk, félelem helyett bizalom költözik a szívünkbe és győztesen kerülünk ki az élet csatáiból.

Isten azt akarja, hogy így éljünk. Abban a bizonyosságban éld meg a mai napodat, hogy Isten szeretettje vagy!

Joseph Prince

Magyar fordítás: ahitatok.hu

http://www.ahitatok.hu/joseph-prince/55-isten-szeretettje-vagy-es-gyonyorkodik-benned.html

Bob Gass: Hagyd abba a panaszkodást! (4)

„Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent…” (Filippi 2:14)

Azt mondod: „Nem lehet, hogy jogos a panaszom?” De lehet. Az igazságtalanság, visszaélések, árulás, rablás, pletyka, rágalom, előítélet, fizikai bántalmazás, és ezekhez hasonlók, ami téged vagy családodat ér, jogos indokok lehetnek. „És ha nem kezdek valamit ezekkel, az nem jelenti azt, hogy elhanyagolom a kötelességemet?” Ismét igaz! Arra kaptál elhívást, hogy só és világosság légy ebben a világban, és megoldd az emberek életében támadó problémákat azáltal, hogy a spirituális alapelvek szerint élsz. Ha semmit sem tennél ilyen helyzetben, akkor megbízhatatlannak és engedetlennek bizonyulnál Isten szemében. A panaszkodás azonban nem azt jelenti, hogy teszel valamit, legalábbis Isten értelmezésében nem. Azt mondod: „Jól van, ha tehát Isten a panaszkodás ellen van, akkor mit kezdjek jogos panaszaimmal?”

Először is: Semmit, amíg nem beszélted meg Istennel! Csak akkor fogsz tudni helyesen cselekedni, ha rászántad az időt arra, hogy helyes tanácsot kapj. Az imádság megvilágítja a lehetőségeidet és javítja kilátásaidat. Kioltja haragodat, helyreállítva benned az objektivitást és a józan gondolkodást.

A második lépésed sokkal valószínűbben vezet sikerre, ha az első lépésed az, hogy Isten bölcsességét keresed: „…kérjen bölcsességet Istentől…” (Jakab 1:5- Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki. ).

 Másodszor: Mielőtt bármit mondanál vagy tennél, ellenőrizd a hozzáállásod! Állj meg, és kérdezd meg magadtól: „Mi az igazi teendőm itt? Az, hogy megmutassam nekik, hogy nekem van igazam, ők pedig tévednek? Az, hogy emelt fővel távozzam, miközben őket megbántottam? Az, hogy személyes győzelmet arassak, vagy az, hogy olyan módon oldjam meg a problémát, ami Istent dicsőíti?”

Mielőtt megszólalnál, vizsgáld meg, hogy mi van a szívedben: „…Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj” (Máté 12:34). //Mérges kígyóknak fajzatai, mi módon szólhattok jókat, holott gonoszak vagytok? Mert a szívnek teljességéből szól a száj. //Ha a szíved állapota tetszik Istennek, akkor készen állsz arra, hogy kezelni tudj bármilyen jogos panaszt.

Szeretlek , Uram

A mértékről

Az Úr Jézus hív!

„Jöjjetek Énhozzám mindnyájan,  akik munkálkodtok és súlyos terhet hordoztok, és Én megnyugvást adok nektek” (Máté 11:28)

Spurgeon: A Világról

Isten helyeslésének egy cseppjében több az öröm, mint a világ elismerésének egész tengerében.

Pásztor Chris: Erő Megtenni, És Erő Hatni A Változásokra

Készítette: József Balogh

Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Szellem eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig (ApCsel 1:8).

Szó szerint, az “erő” jelenti az ellenőrző befolyás birtoklását, fölényt és hatalmat. Amikor a Biblia King James Változatát tanulmányozod, két különböző

szóval fordították az “erőt” görögül. Az első az “exousia,” és a második a “dunamis.” A Márk 6:7-ben a Biblia azt mondja: “Majd magához szólítá a tizenkettőt, és kezdé őket kiküldeni kettőnként, és ada nékik hatalmat a tisztátalan szellemeken.” A görög szó az “erőre” itt az “exousia,” és azt jelenti

“hatalom”. Tehát, Jézus hatalmat adott a tisztátalan szellemek fölött.

Ezután az ApCsel 1:8-ban egy másik görög szót: a “dunamist” úgy fordították “erő”. Olvasd el: “Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Szellem eljő reátok....” “Dunamis” utal az isteni energia, nagyság, erő csodálatos munkájára, hatákonyságára vagy csodatévő tevékenységére. Ez jelenti a velejáró erőt vagy a dinamikus képességet változásokat okozni. Ez az erő az, amit befogadtál akkor, amikor a Szent Szellem eljött, hogy benned éljen.

Az előbb említettekből látjuk, hogy a keresztény mindkettővel rendelkezik “exousia” (hatalom) és “dunamis,” a dinamikus képesség változások okozásához. Ily módon, természetfeletti dolgokat tudsz tenni (erő megtenni), és természetfeletti dolgokat tudsz megtörténtté tenni (erő hatni a változásokra).

Most, hogy újjászülettél, Krisztus benned él és Ő felhatalmazott egy természetfeletti életre. Ő adja neked az erőnek, szeretetnek és a józanságnak

szellemét (2 Timóteus 1:7).

A Lukács 10:19-ben Jézus azt mondja “Ímé adok néktek hatalmat (A

görög ‘exousia’), hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek

minden erején (A görög ‘dunamis’ képesség); és semmi nem árthat néktek.”

Megvan a hatalmad, hogy kontrolláld és megszelídítsd a Sátánt és az ő csapatát;

ellenőrzésed alá tudod vonni őket! Te már jogosult vagy arra a hatalomra, hogy

megtedd a lehetetlent és tele vagy azzal a dinamikus képességgel, hogy változásokat okozz, ahogyan azt te szeretnéd.

Ez az erő bárhol fog működni és bármilyen körülmények között: helyezd ezt, hogy működjön a családodban, az anyagi helyzetedben, a munkádban, az egészségedben és a saját üzletedben.

Ima

Drága Atyám, köszönöm, hogy felhatalmaztál engem a természetfeletti élet képességével, hogy megtegyem a lehetetlent és hathassak a változásokra. A hatalmamat Krisztusba teljes mértékig kihasználom és kijelentek békét, bővölködést, haladást, és növekedést magamnak, a szeretteimnek és az országomnak a mai napon. Jézus nevébe., Ámen.

TOVÁBBI TANULMÁNYOK: 2 Korinthus 3:5; Márk 16:17-18

Isten a Szabadító

Ez az a nap!

Utat tévesztettél? Sötét erdőbe kerültél és nem látod az ösvényt? Állj meg csöndben, és várd Isten szabadítását! (C. H. Spurgeon)

Mi a kereszténység

Készítette: Szeretet-Közösség

www.bpa.hu - Királyok királya + Menjünk most együtt

Ige: Az Úr visszajövetelének egyik módja

 „Mert [hiszen] igazságos dolog az az Isten előtt, hogy szorongattatással fizessen azoknak, akik titeket szorongatnak [üldözőiteknek, zaklatóitoknak, akik nektek most szenvedést okoznak, zaklatással fizessen meg]

Néktek [üldözötteknek; zaklatottaknak] pedig, akik szorongattattok [akik most szenvedtek; (thlibó): szorongatnak, gyötörnek, zaklatnak], nyugodalommal mivelünk együtt [enyhülést, megpihenést és nyugalmat fog adni], amikor megjelenik [(apokalüpszisz): lelepleződés; kinyilatkoztatás, kijelentés; a lepel lerántása tényről, igazságról; megnyilvánul] az Úr Jézus az égből [a mennyből] az Ő hatalmának [(dünamisz): erő-megnyilvánulás, csoda(tevő erő); képesség, lehetőség, hatalom] angyalaival »(aggelosz): hírnök, követ; küldött«

[Más fordítás: Mikor? Amikor az Úr Jézus tüzes lángok között megjelenik (lelepleződik) a Mennyből, hatalmas angyalaival együtt (angyalseregével)].

Tűznek lángjában [lángoló tűzben], ki bosszút [(ekdikészisz): igazságszolgáltatás, büntetés, megtorlás] áll [(didómi): megérdemelt módon visszaad] azokon [akkor fogja megbünteti lobogó tűzzel azokat], akik nem ismerik az Istent, és akik nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztus Evangéliumának [(euangelion): jó hír, örömhír; győzelmi hír, győztes hadvezér érkezésének híre].

»Más fordítás: nem akarnak engedelmeskedni az örömhírnek, amely Urunkról, Jézus Krisztusról szól«

Akik: Örökre távol maradnak az Úrtól és dicsőséges (és fönséges) hatalmától; mellyel az Úr orcája és dicsőséges ereje fogja őket igazságos ítéletképpen sújtani],

Azon a napon, amikor majd eljön, hogy dicsőségét megmutassa szentjeiben], és csodáltassék [csodálat tárgya legyen, és csodálatos hatalmát megmutassa bennetek, hívőkben] mindazokban, akik hisznek (mivelhogy a mi tanúbizonyságunknak hitele volt ti nálatok) ama napon” (2 Thess. 1,6-10)

*És így folytatódik a kijelentés: „Titeket pedig gyarapítson az Úr és tegyen bőségesekké (és gazdagítson) az egymás iránt és mindenki iránt való szeretetben, amilyenek vagyunk mi is ti irántatok (és ahogyan mi is szeretünk titeket). Hogy erősekké tegye a ti szíveteket, feddhetetlenekké a szentségben (a szent életben), a mi Istenünk és Atyánk (színe) előtt, amikor eljő a mi Urunk Jézus Krisztus minden ő szentjeivel egyetemben” (1 Thess. 3,12-13).

Hát: „Szeretteim, ne rémüljetek (ne idegenkedjetek, ne ütközzetek) meg attól a tűztől (azon a tüzes kohón), amely kísértés, provokáció végett támadt köztetek (amelyen kell átjutnotok), mintha valami rémületes (idegen, szokatlan) dolog történnék (fordulna elő) veletek; Sőt, (aszerint) amennyiben részetek van (személyes közösséget vállaltok, részt vehettek) a Krisztus szenvedéseiben (szenvedéseivel), örüljetek (vidám, azaz békésen boldog), hogy az ő dicsőségének megjelenésekor (lelepleződésekor, kinyilvánulásakor) is vigadozva (túláradóan boldognak lenni; rendkívüli módon örül, ujjong) örvendezhessetek (vidám, azaz békésen boldog)” (1Pét 4:12-13)

Mert: „Ímé eljő a felhőkkel; és minden szem meglátja őt, még akik őt által szegezték is; és siratja őt e földnek minden nemzetsége. Úgy van. Ámen. Én vagyok az Alfa és az Omega, kezdet és vég, ezt mondja az Úr, aki van és aki vala és aki eljövendő, a Mindenható” (Jel. 1,7-8)

Énok is prófétált erről, ahogy ez meg van írva: „Ezekről is prófétált pedig Énok (jelentése: odaszánt, odaszentelt, kezdő), aki Ádámtól (jelentése: vörös földből való ember; a vörös) fogva a hetedik volt, mondván: Ímé eljött az Úr az ő sok ezer (müriasz): megszámlálhatatlan) szentjével (szent seregeivel). Hogy ítéletet tartson  (kriszisz): megkülönböztetés, különbségtétel, döntés, (meg)ítélés, ítélethozatal, ítélet, büntetés, igazságosság, válság, változás); mindenek felett, és feddőzzék (exelenkhó: megcáfol, rábizonyít, bizonyítékkal nyilvánvalóvá tesz, feltár valamit) mindazok ellen, akik közöttük istentelenek (Isten nélkül élők), istentelenségüknek minden cselekedetéért, amelyekkel istentelenkedtek, és minden kemény (szklérosz: kemény, durva, nyers, rideg, szigorú, kérlelhetetlen, kegyetlen) beszédért, amelyet az istentelen bűnösök/ként (hamartólosz: a célt eltévesztők) szóltak Őellene” (Júd. 1,14-15)

Ézsaiás is prófétál az Úr eljöveteléről, és arról, hogy megöli az Úr az óembert, hogy feltámadjon az újember:: „Mert ímé, az Úr eljő tűzben, s mint forgószél az ő szekerei (harci kocsijai gyorsak), hogy megfizesse (rájuk zúdítja) búsulásában az Ő (lángoló) haragját, és megfeddését sebesen égő lánggal (és fenyítését lángoló tűzben). Mert az Úr tűzzel ítél és kardjával minden (hús)testet (kardja mindenkit elér), és sokan lesznek az Úrtól megöltek” (Ésa. 66,13-16)

És az Úr kardjáról így hangzik a bizonyságtétel: „Mert az Istennek beszéde (logosz=Ige) élő és ható (élő energia), és élesebb minden kétélű fegyvernél (kardnál), és elhat a szívnek és (és áthatol az elmének és) szellemnek, az ízeknek (ízületeknek) és a velőknek megoszlásáig (szétválásáig), és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait (és szándékait). És nincsen oly teremtmény, amely nyilvánvaló nem volna (amely rejtve volna) előtte, sőt mindenek meztelenek és leplezetlenek (fedetlenek) annak szemei előtt, akiről mi beszélünk. (Neki kell majd számot adnunk)” (Zsid. 4,12-13)

És ennek a „fegyvernek az erejéről prófétál Dávid: „Az Úr szava (phóné): egy hang, értelmes szó; kiáltás; a tagolt beszéd) tűzlángokat szór (Az ÚR hangjára lángok törnek elő). Az Úr szava (hangja) megrengeti (megremegteti) a pusztát, megrengeti (megremegteti) az Úr Kádesnek pusztáját. Az Úr szava megborjaztatja a nőstény szarvasokat (Az ÚR hangja megriasztja a szarvasokat), lehántja (letarolja) az erdőket, és az ő hajlékában mindene azt mondja: dicső (templomában mindenki őt dicsőíti)!” (Zsolt. 29,7-9)

Ézsaiás bizonyságtétele a prófétai szóról, amely szintén Isten kardja: „Hallgassatok reám, ti szigetek, és figyeljetek távol való népek (nemzetek): anyám méhétől hívott el az Úr, anyámnak szíve alatt már emlékezett nevemről. Hasonlóvá tevé számat az éles kardhoz, keze árnyékában rejtett el engem, és fényes nyíllá tett engemet, és tegzébe zárt be engem” (Ésa. 49,1-2)

És „Igazságban ítéli a gyöngéket (igazságosan ítél a nincstelenek ügyében), és tökéletességben bíráskodik a föld szegényei felett (és méltányosan dönt az ország szegényeinek dolgában); megveri a földet szájának vesszejével (logosz=Ige), és ajkai lehével (pneuma=Szellemével) megöli a hitetlent. Derekának övedzője az igazság lészen, és veséinek övedzője (csípőjének öve pedig) a hűség” (Ésa. 11,4-5)

 Már Bemerítő János így hirdeti az Úr Jézus Krisztust: „Én ugyan vízbe merítelek be titeket megtérésre [hogy más felismerésre térjetek; a gondolkozás(mód) megváltoztatás végett], de aki utánam jő, [a nyomomba lép], erősebb [hatalmasabb] nálamnál, akinek saruját hordozni sem vagyok méltó [alkalmas; megfelelő]; Ő Szent Szellembe és tűzbe merít be majd titeket”  (Mát. 3,11)

És Pál apostolon keresztül jelenti ki a Szent Szellem, hogy ez mit jelent:  „Avagy nem tudjátok-é, [hát nem értitek] hogy [mi] akik bemerítkeztünk Krisztus Jézusba, az ő halálába merítkeztünk be? Eltemettettünk [azaz szellemben hasonlóvá váltunk] azért Ővele együtt a bemerítés által a halálba: hogy miképpen feltámasztatott [életre kelt] Krisztus a halálból [a halottak közül] az Atyának dicsősége [fényessége, ragyogása] által, azonképpen mi is új életben [állapotban] járjunk. Mert ha az ő halálának hasonlatossága szerint Ővele eggyé lettünk [egybenőttünk; egyesültünk] bizonyára feltámadásáé szerint is azok leszünk. [feltámadásával is összenőttekké leszünk].

Tudván azt, hogy a mi ó emberünk Ővele megfeszíttetett [oszlopra feszíttetett] hogy megerőtlenüljön [teljesen működésképtelenné, erejét vesztetté legyen] a bűnnek teste, (amartias szóma: a céltévesztett én) [megsemmisüljön (elpusztuljon; tétlenné; tehetetlenné váljon) a bűn hatalmában álló (a céltévesztett) test (szóma = én)] hogy ezután ne szolgáljunk [ne legyünk rabszolgája] a bűnnek. [ne legyünk a céltévesztés) rabszolgái]. Mert aki [így] meghalt, felszabadult a bűn alól. [megigazult; igazságossá lett; (felmentést nyert) a bűntől, a cél ELVÉTÉSÉTŐL)]. Hogyha pedig meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy [együtt] élünk [továbbra] is Ővele” (Róm. 6,3-8)

Szent Színed elé járulunk.

Az Úr üzenete

„Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között… (Luk. 1,28)

Spurgeon: Megküzdés

Senki sem futhat el a csatából, senki nem tagadhatja meg, hogy részt vegyen a szent harcban. Küzdenünk kell, ha győzni akarunk. Hadakoznunk kell, míg minden ellenséget le nem győztünk.

Imádság:

Köszönöm Neked, Uram, az „enyéim”-et.

Akiket vér szerint kapcsoltál hozzám.

Köszönöm, hogy ész és értelem felett

köt össze velük a lelkembe, a szívünkbe írt szeretet.

Add, hogy minden emberi kapcsolatomban mégis

Te légy a végső bizonyosság!

Ámen

(Hajdú Zoltán Levente)

H.Kutter: A szeretetről

 A szeretet nem az élet egyik alkotó része, a szeretet az élet maga.  

A gyermeknevelésről

Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. (Példabeszédek 22:6)

A következő sorokat olvastam a közelmúltban:

Brenda Armes-nak, egy észak-karolinai étterem tulajdonosának elege lett abból, hogy sok szülő nem szól rá az ebéd közben randalírozó, hangoskodó gyerekére, a gyerektelen vendégek pedig azért panaszkodtak, mert csendben és nyugalomban szeretnének étkezni. A tulajdonos úgy oldotta meg a kérdést, hogy az étterem ajtajára ezt írta ki: „Az üvöltő gyerekeket nem tűrjük.”

„A zajongó gyereket és szüleit nem rúgjuk ki az étteremből, de egy alkalmazott megkéri a szülőket, hogy vigyék ki és ott nyugtassák le a hisztiző kölyköket. Ez a megoldás úgy tűnik, működik, a forgalom fellendült, és több vendég tért be, mint amennyi elment a szabályozás miatt. Olyan embereket vonzunk így be, akik tudják, hogy biztosan nem kell egy asztalnál ülniük egy rakás sikító gyerekkel ”- nyilatkozta a tulajdonos.

Volt, akinek nagyon tetszett ez a megoldás és örül neki, hogy nem zavarják visítozó gyerekek az ebédje elfogyasztásában. Nemtetszését fejezte ki viszont egy kétgyerekes anyuka, aki nem értett egyet az étterem politikájával.

A „Gyereket behozni tilos!” mozgalom Amerikában egyre terjed: egyre több étterem nemkívánatos vendégeinek listájára kerülnek fel a gyerekek. Éttermek mellett van olyan szálloda, utazási iroda, légitársaság, üzlethálózat és mozi is, aki nem tűri vendégei között a gyerekeket. A dolognak az Europe1 szakértője szerint szociológiai okai vannak: az Államokban minden ötödik nő azt vallja, nem szeretne gyereket, és egyre több a gyermektelen pár, az ő igényeiket szeretnék kielégíteni – és ezzel magukhoz vonzani – a kereskedelmi intézmények.

Számomra több tanulsága is van ennek az írásnak. Az egyik, hogy nemcsak Amerikában, de szerte a világon, így nálunk is sok szülő egyáltalán nem neveli a gyermekét. Aztán majd csodálkozik rajta, hogy kire ütött ez a gyerek?!

Egy másik tanulság, hogy mennyire önző világban élünk. Kevés a szeretetteljes hozzáállás, melyben elhordozzuk a másik gyengeségeit, akkor is, ha gyerekről van szó…

PB & MR Szimfonikus Zenekar - főpróba

Klaus Douglass: Újra felismerni a küldetést

Aki közölni akarja másokkal a jó hírt, annak magának is jó hírré kell válnia.

Albert Einstein: A megvalósíthatatlanról.

Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja.

A sziget

Volt egyszer nagyon régen egy sziget, ahol emberi érzések éltek:

a Vidámság, a Bánat, a Tudás és még sok más, így a Szeretet is.

Egy napon az érzések tudomására jutott, hogy a sziget süllyed.

Ezért valamennyien előkészítették hajóikat és elhagyták a szigetet.

Egyedül a Szeretetnek nem jutott hajó.

Mielőtt a sziget elsüllyedt, a Szeretet segítséget kért a többiektől:

 

A Gazdagság egy luxushajón úszott el a szeretet mellett.

A Szeretet megkérdezte: - Gazdagság, el tudnál vinni magaddal?

- Nem, nem tudlak! A hajómon sok aranyat, ezüstöt viszek, itt nincs már hely számodra!

 

Így hát megkérdezte a Szeretet a Büszkeséget, aki egy csodaszép hajóval közeledett:

- Büszkeség, kérlek! El tudnál engem is vinni?

- Nem Szeretet, nem tudlak elvinni! - válaszolt a Büszkeség, itt minden tökéletes, és Te esetleg árthatnál a hajómnak!

 

Hát, a Szeretet megkérdezte a Bánatot is, aki éppen előtte hajózott el:

- Bánat, kérlek, vigyél el magaddal!

- Oh, Szeretet - mondta a Bánat, én olyan szomorú vagyok, de egyedül kell maradnom a hajómon!

 

A Vidámság is elhúzott a Szeretet mellett, de olyan elégedett és boldog volt, hogy meg se hallotta a szeretet kérését.

 

Hirtelen megszólalt egy hang: - Gyere Szeretet, én elviszlek téged!

Aki megszólalt, egy öregember volt.

Szeretet olyan hálás volt és olyan boldog, hogy elfelejtette megkérdezni az öreg nevét.

Amikor földet értek, az öreg elment.

A Szeretet úgy érezte, sokkal tartozik neki, ezért megkérdezte a Tudást:

- Tudás, meg tudod mondani, ki segített nekem?

 

- Az IDŐ volt, mondta a Tudás.

- Az IDŐ? - kérdezte a Szeretet.

- Miért segített rajtam az IDŐ?

A Tudás válaszolt: - Mert csak az IDŐ érti meg, hogy milyen fontos az életben a SZERETET!

http://www.jezus.350.com/tortenetek/sziget.htm

A csere

Jézus büntetést kapott, hogy mi bűnbocsánatot nyerhessünk.

Jézust megsebesítették, hogy mi meggyógyulhassunk.

Jézus bűnné lett a bűnösségünkkel, hogy mi megigazulhassunk az ő igazságával.

Jézus a mi halálunkkal halt meg, hogy mi részesedhessünk az Ő életében.

Jézus átokká lett, hogy mi megkaphassuk az áldást.

 Jézus elszenvedte a szegénységünket, hogy mi osztozhassunk az ő bőségéből.

Jézus elviselte szégyenünket, hogy mi osztozhassunk az Ő dicsőségéből.

Jézus elszenvedte elutasítottságunkat, hogy mi élvezhessük az Ő elfogadottságát. A régi énünk meghalt Jézusban, hogy az új ember élhessen bennünk. Ez a kereszt üzenete! Dicsőség az Úrnak! 

Isten jó!

Készítette: Ez az a nap!

A hitetlenség elidegenítette Évát Istentől, Ádámtól és önmagától. Elhitte a kígyó méreggel teli beszédét és ezáltal, Isten kemény munkaadóvá vált számára, aki meg akarja tagadni tőle a legjobbat. (…) A hit fenntartja, hogy Isten jó. (ahitatok.hu)

TANÁCS A BENSŐBEN

Készítette: Krisztus Szeretete Egyház

Mély víz a férfiúnak elméjében [“az ember szívében” — King James] a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.
- Példabeszédek 20,5.

Bár Isten valóban vezet látomásokon és más természetfeletti megnyilvánulásokon keresztül, én mégis arra biztatnálak: ne törekedj arra, hogy látomásaid legyenek.
Ne keress látomásokat vagy hasonló megtapasztalásokat. Miért? Mert esetleg túl jutsz az Igén, oda, ahol az ördög be tud csapni téged (lásd 2Kor. 11,14).
Néha jobban szeretnénk, ha kapnánk egy közvetlenebb útmutató szót. Ezt azonban nem mindig kapjuk meg. De azért ne próbálj te magad előállítani valami ilyesmit, ha ez nem történik meg. A Biblia sehol sem mondja azt, hogy a hívők keresték volna ezeket a megtapasztalásokat vagy, hogy ezek akkor jöttek volna, amikor törekedtek rájuk.
A látomások egyszerűen megtörténtek anélkül, hogy az emberek keresték volna. Elégedj meg azzal, hogy mindig rendelkezésedre áll a belső bizonyosság. Elégedj meg azzal, hogy követheted ezt a bizonyosságot.
Viszont tanítsd, képezd és fejleszd emberi szellemedet addig a pontig, amikor ez a bizonyosság mindinkább valóságossá válik a számodra. Aztán, ha Isten jónak látja és ad neked természetfeletti látogatásokat és megnyilvánulásokat, akkor köszönd meg Neki.

Megvallás: Én tanítani, képezni és fejleszteni fogom az emberi szellememet, hogy a belső bizonyosság mindinkább valóságos legyen nekem.
/Kenneth Hagin Hitünk tápláléka napi adagokban/

 

Győzelmi hír - Kubinyi Károly

www.bpa.hu - Véred megnyitja szemem + Drága bárány, szent és

Ige: Az evangélium hirdetése csodákkal és jelekkel jár együtt

A mi beszédünk nem volt csak üres beszéd: „(Mivel)hogy a mi Evangéliumunk [az örömüzenet] ti nálatok nem áll csak szóban [nemcsak szavakban jutott el hozzátok, nem csak üres (logosz: Ige) vagyis nem csak üres beszéd volt]. Hanem isteni erőkben [erő-megnyilvánulásban, csoda(tevő erőben)] is, Szent Szellemben [a Szent Szellem kiáradásával, és meggyőző erejével] is, sok bizodalomban [és teljes bizonyossággal és sok meggyőződéssel, nagy biztonsággal] is [és annak a teljes bizonyosságával, hogy ez az igazság]…” (1 Thess. 1,5)

„Mert a mi buzdításunk [vigasztalásunk; bátorításunk, igehirdetésünk] nem hitetésből van [nem tévelygésből, nem megtévesztésből ered], sem nem tisztátalanságból [nem is tisztátalan, hamis szándékból], sem nem álnokságból

[Más fordítás: A mi üzenetünk és tanításunk igaz, a szándékaink tiszták, viselkedésünk teljesen egyenes és őszinte]* (I tess 2,3)

*És így folytatja az apostol: „Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan, akik meghamisítják [(kapéleuó): csal, hamisít; megrontják] az Isten igéjét [logoszát] hanem tisztán [(eilikrineia): szó szerint: keveretlenül, elkülönítve, pontosan, őszintén]. Sőt szinte Istenből szólunk az Isten (színe) előtt a Krisztusban” (2 Kor. 2,17)^.

És az apostol tovább folytatja a megvallását: „Mert a mi dicsekedésünk ez, lelkiismeretünk bizonysága, hogy isteni őszinteséggel és tisztasággal, nem (hús)testi bölcsességgel, hanem Isten kegyelmével forgolódtunk a világon, kiváltképpen pedig ti köztetek” (2 Kor. 1,12)

„...nem járunk ravaszságban, nem is hamisítjuk meg az Isten igéjét, hanem az igazság nyílt hirdetésével ajánljuk magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt” (2 Kor. 4,2)  

„Hanem amiképpen az Isten méltatott [megvizsgált, kipróbált] minket arra, hogy reánk bízza az Evangéliumot [(euangelion): jó hír, örömhír; győzelmi hír, győztes hadvezér érkezésének hírét], akképpen szólunk; nem úgy, hogy embereknek tessünk hanem az Istennek, aki megvizsgálja [és ismeri] a mi szívünket (bensőnket).

[Más fordítás: Olyan emberek vagyunk, akiket maga Isten tett próbára. Ő talált alkalmasnak arra, hogy ránk bízza az örömhírt. Ezért úgy beszélünk, hogy nem az emberek tetszését keressük, hanem Istenét. Mert ő vizsgálja meg a szívünket és szándékainkat]* (1 Thess. 2,4)

És hogy ki az az Isten, aki az apostolt megbízta, arról a feltámadott Jézus tesz bizonyságot, kijelentve, hogy: „… én vagyok a vesék és szívek vizsgálója…” (Jel. 2,23)

Uram Te vagy életem

Krisztusban!

„Isten dicsőséges gazdagsága mind a Krisztus Jézusban található (Őbenne van elhelyezve). Ehhez a (dicsőséges) gazdagsághoz mérten fog az én Istenem gondoskodni mindenről, amire szükségetek van” (Fil. 4,19)

Cseri Kálmán: A gyümölcsről

A hálaadás nagy gyümölcse mindig az, hogy észreveszem azt, aki adta. Az ajándékokról feltekintek az ajándékozóra és kiderül: az életem legnagyobb kincse Ö maga.

Kenneth Copeland: Mire való a gazdagság

A ki oroz vala, többé ne orozzon; hanem inkább munkálkodjék, cselekedvén az ő kezeivel azt, ami jó, hogy legyen mit adnia a szűkölködőnek." (Efézus 4:28) 

Amikor a bővölködésről prédikálok, mindig meglep, ha valaki odajön hozzám, és azt mondja: "Nincs szükségem nagy bővölködésre. Egyszerű ember vagyok, egyszerű élettel. Csupán arra kérem Istent, hogy töltse be a szükségeimet."

Azt gondolják, hogy ez alázatosság, pedig nem az. Ez önzés! Nem ébrednek a tudatára, de tulajdonképpen azt mondják: "Csak az a fontos, hogy a saját szükségeim be legyenek töltve. Nem szándékozom segíteni más emberek szükségeinek a betöltésében."

Kérhetnének Istentől egy millió dollárt is, amelyből megtartanának egy bizonyos részt, amely elég lenne a szükségeik betöltésére, a többit viszont szétosztanák. Ez viszont még csak eszükbe sem jut, mert ami a pénzt illeti, ők agymosást kaptak egy olyan világtól, amely azt mondja, hogy ha egyszer megkaptad, akkor azt meg is kell tartanod.

Ez a fajta filozófia meggátolja Jézus Krisztus földi szolgálatát napjainkban. Ez prédikátorokat arra késztetett, hogy tegyék félre az elhívásukat, és világi munkahelyeket keressenek, hogy életben maradjanak. Ez hátrányos helyzetbe hozott gyülekezeteket, megállította szolgálatok növekedését, melyek még több ezer embert érhettek volna el az Úr számára.

Az evangélium hirdetéséhez pénzre van szükség. Maga Jézus is tudta ezt, és ellentétben azzal, amit néhányan gondolnak, Jézus szolgálata nem volt szegény. A szolgálata alatt olyan sok pénz folyt be, és ment el, hogy ki kellett neveznie egy pénztárost, akinek a neve Júdás volt.

De Jézus nem halmozta fel Magának azt a pénzt. A körülötte lévők szükségeinek betöltésére adta. Olyan nagy hírneve volt az adásról, hogy az utolsó húsvét éjjelén, amikor Júdás olyan hirtelen otthagyta őket, a tanítványok azt tételezték fel, hogy Jézus küldte el őt, hogy a szegényeknek adakozzon.

El tudod képzelni, hogy mennyire sokat és milyen gyakran adakozott Jézus a szegényeknek, hogy a tanítványai még akkor is ezt feltételezték?

Jézus soha nem épített Magának földi birodalmat. De ez nem jelenti azt, hogy szegény volt. Ez azt jelenti, hogy Ő volt a legnagyobb adakozó, aki valaha is e föld felszínén járt, és itt az ideje, hogy mi is a nyomdokaiba lépjünk.

Ne utasítsd vissza a gazdagságot, amit Isten akar adni, csak azért, mert nincs "szükséged" rá! Merd elfogadni, aztán add tovább azoknak, akiknek szükségük van rá! Hagyd abba a megélhetésért való munkálkodást, inkább munkálkodj az "adakozásért"! Fedezd fel magadnak, hogy mire való a gazdagság.

Olvasásra javasolt: Lukács 12:15-31.
Luk 12:15 Monda azért nékik: Meglássátok, hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget; mert nem a vagyonnal való bővölködésben van az embernek az ő élete.
Luk 12:16 És monda nékik egy példázatot, szólván: Egy gazdag embernek bőségesen termett a földje.
Luk 12:17 Azért magában okoskodék, mondván: Mit cselekedjem? mert nincs hová takarnom az én termésemet.
Luk 12:18 És monda: Ezt cselekszem: Az én csűreimet lerontom, és nagyobbakat építek; és azokba takarom minden gabonámat és az én javaimat.
Luk 12:19 És [ezt] mondom az én lelkemnek: Én lelkem, sok javaid vannak sok esztendőre eltéve; tedd magadat kényelembe, egyél, igyál, gyönyörködjél!
Luk 12:20 Monda pedig néki az Isten: Bolond, ez éjjel elkérik a te lelkedet te tőled; amiket pedig készítettél, kiéi lesznek?
Luk 12:21 Így van dolga annak, aki kincset takar magának, és nem az Istenben gazdag.
Luk 12:22 Monda pedig az ő tanítványainak: Annakokáért mondom néktek, ne aggodalmaskodjatok a a ti éltetek felől, mit egyetek; se a ti testetek felől, mibe öltözködjetek.
Luk 12:23 Az élet több, hogynem az eledel, és a test, hogynem az öltözet.
Luk 12:24 Tekintsétek meg a hollókat, hogy nem vetnek, sem nem aratnak; kiknek nincs tárházuk, sem csűrük; és az Isten eltartja őket: mennyivel drágábbak vagytok ti a madaraknál?
Luk 12:25 Kicsoda pedig az közületek, aki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal?
Luk 12:26 Annakokáért ha ami legkisebb dolog, azt sem tehetitek, mit aggodalmaskodtok a többi felől?
Luk 12:27 Tekintsétek meg a liliomokat, mimódon növekednek: nem fáradoznak és nem fonnak: de mondom néktek: Salamon minden ő dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül egy.
Luk 12:28 Ha pedig a füvet, mely ma a mezőn van, és holnap kemencébe vettetik, így ruházza az Isten; mennyivel inkább titeket, ti kicsinyhitűek!
Luk 12:29 Ti se kérdezzétek, mit egyetek vagy mit igyatok; és ne kételkedjetek.
Luk 12:30 Mert mind ezeket a világi pogányok kérdezik; a ti Atyátok pedig tudja, hogy néktek szükségetek van ezekre.
Luk 12:31 Csak keressétek az Isten országát, és ezek mind megadatnak néktek.

http://mindenlehetseges.shp.hu/hpc/web.php?a=mindenlehetseges&o=kenneth_copeland:_mire_valo_a_gazdagsag__P3t

Reinhard Bonnke: A hit mértékéről

A Biblia a „hit mértékéről” beszél (Róma 12:6), amely mindig annyi, amennyire az adott helyzetben szükségünk van, vagyis az előttünk álló feladattal arányos.

Ha futunk, több levegőre van szükségünk, amire a szervezet gyakoribb lélegzetvétellel reagál. A kihívás mérete elveszíti a jelentőségét, ha hittel válaszolunk rá.

A repülő madárnak teljesen mindegy, hogy egy domb, egy ház vagy egy vakondtúrás fölött repül el.

Hit által mi is „szárnyra kelünk, mint a sasmadarak”

 REINHARD BONNKE

E. Isenhour: Add tovább

Ha van valamid, ami jó,

Ami barátaiddal megosztható,

Legyen bár csak egy apróság:

Hozhatja Isten áldását.

Add tovább.

Lehet, hogy csak egy dal, mely vidám,

De segít megharcolni egy-egy csatát.

Lehet, hogy egy könyv, mely érdekes,

Egy kép, vagy pillantás, mely kellemes.

Add tovább.

Ne feledd a másik fájdalmát.

Te kell, hogy segítsd az úton tovább.

Egy kedves szó, vagy egy mosoly

Áldás lehet a másikon.

Add tovább.

Ha tudsz egy kedves történetet.

Vagy hallottál az utcán jó híreket,

Vagy jó könyvet rejt a szobád,

Mely segít elűzni a másik bánatát.

Add tovább.

Ne légy önző a szívedben,

De viselkedj a legnemesebben.

Tedd a közösbe kenyered,

Hogy társaid is egyenek.

Add tovább.

Ha Isten meghallgatta imád,

S az égből áldást küldött le rád.

Ne tartsd meg csak magadnak,

Míg mások sírnak, jajgatnak.

Add tovább.

Amikor teljes sötétség