Ne körbe nézz, hanem felfelé!

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

6,16 Ablakot is csinálj a bárkára, és egy könyökre hagyd azt felülről… (1 Mózes)

Ha egy hatalmas hajót építenél, hová raknád az ablakot? Valószínűleg az oldalára, hogy az utasok és a legénység kiláthasson rajta, nem igaz?

Ezzel szemben Isten azt mondta Noénak, hogy a bárka tetejére tegye az ablakot.

Hiszem, Isten három okból nem akarta, hogy a bárkának az oldalán legyen az ablaka. Először is, nem akarta, hogy Noé és a családja hallják az emberek gúnyolódását: „Noé a szárazföldön épít bárkát! Bolond egy öregember!” Másodszor, nem akarta, hogy a romlottságot, züllöttséget lássák. Végül pedig, Isten nem akarta, hogy Noé és a családja lássa a halált és pusztulást. Azt akarta, hogy felfelé nézzenek – a menny felé, Őfelé.

Kedvesem, ugyanígy van ez ma is. Isten nem akarja, hogy a károgókra hallgass, akik állandóan negatívak, és gúnyt űznek az álmaidból, amiket Isten ültetett a szívedbe. Nem akarja, hogy a halálra és a pusztulásra nézz, ami a világban történik, és félelem támadjon a szívedben. Isten azt akarja, hogy felfelé nézz: Őrá. Ő a te békességed, gondoskodásod, gyógyítód, védelmeződ, menedéked – Ő a te igazi bárkád! Nézz Jézusra, nyugodj Benne, bármi is történik körülötted!

Joseph Prince

Joel Osteen: Jó helyre jöttél

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

23,9 …de Jézus semmit sem válaszolt neki. (Lukács)

Az Írásokban több ízben látjuk, hogy emberek Jézus ellen fordulnak és kritizálják Őt. Sokszor azt olvassuk, hogy Jézus egy szót sem felelt nekik. Egyszerűen nem válaszolt az Őt kritizálóknak.

Nem próbálta meggyőzni, vagy jobb belátásra bírni őket. Nem izgatta fel magát azon, ha beszéltek Róla. Egyszerűen nem vett tudomást a kritikákról, bántásokról.

Ha az emberek neked támadnak, irigykednek rád, próbálnak rossz színben feltüntetni, vagy elbátortalanítani, akkor tudd, hogy jó helyre jöttél. Jézust talán többen kritizálták, mint bárki mást. Nagyon tetszik, hogy nem próbálta kimagyarázni Magát, és nem próbált mindenkit rávenni arra, hogy megértsék Őt. Mindig az elhívására koncentrált. Egyszerűen futotta a pályáját.

Kedves barátom, Jézus példát adott számunkra. Nem kell feltétlenül elnyernünk mások tetszését. Meg kell értenünk, hogy nem fog mindig mindenki megérteni minket. Arra kell fókuszálnunk, hogy kövessük Isten vezetését, és hagyni, hadd igazgassa Ő a lépteinket. Ha legközelebb valaki kritizál, emlékezz Jézus példájára. Nézz túl rajta. Ne sértődj meg, csak menj előre Istentől kapott elhívásodban!

Atyám, elengedek minden személyt, aki kritizált, vagy megpróbált elbátortalanítani. Megbocsátok nekik, és nem hagyom, hogy elvonják a figyelmemet attól az élettől, amit kikészítettél számomra. Rád figyelek, és azokra az áldásokra, amiket nekem tartogatsz. Jézus nevében. Ámen.

 

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

Készítette: Lisa Szanyel
Szeretteim, utasítsátok vissza és ne hagyjátok, hogy a nehézségek nagyobb befolyással legyenek rátok, mint a győzelem tudata. Nem adhatjátok meg magatokat az önsajnálatnak, sem annak, hogy áldozatnak érezzétek magatokat. Keljetek fel abban az erősségben, amit Én megadtam ahhoz, hogy győzzetek. Fel fogjátok ismerni, hogy ez egy természetfeletti munka, és hogy Én vagyok a ti Istenetek, a ti Szabadítótok és a ti Gyógyítótok, mondja az Úr. Legyetek erősek, miközben rászánjátok magatokat az áttörésre! 
Zsoltárok 70:5 Én pedig szegény és nyomorult vagyok: siess hozzám, oh Isten; segítségem és Szabadítóm vagy Te Uram: ne késsél!

Amen!

Faith Tabernacle, ft111.com

(Gyuri Naploja)

A TROMBITA, BILL BURNS:

Készítette: Lisa Szanyel

Gyertek elő, Én népem, ebben az időben, és ennek az új évnek a frissességében! Keljetek fel bőséges várakozással. Keljetek fel azzal a hittel, ami kinyújtja a kezét, és előhívja azokat, amelyek nincsenek, úgy mint meglevőket. Mert elhatároztam, hogy váratlan módokon foglak meglátogatni titeket, és elhozom rátok ennek az időszaknak az áldásait. Ezek az áldások újak és frissek, olyanok, amiket még soha nem kaptatok. Új dolgot cselekszem ezen a földön. Erősen beállítalak titeket az akaratom középpontjába -- arra a helyre, ahonnan a királyság ereje áramlik. Ez elkap titeket, megragad, és bevonz benneteket az Én céljaimba, az isteni rend mostani időszakában, mondja a Mindenható Úr.

Tedd a jót - amíg nem késő!

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Egy faluban élt egyszer egy szegény házaspár.
A férfi kovács volt, de igen keveset keresett, mert a faluban volt egy gazdag kovács és mindenki azzal dolgoztatott.

A szegény kovács beteges volt, hol dolgozott hol nem, úgy hogy sokszor alig volt betevőfalatjuk.
A felesége egy ideig mosni járt, de hogy évről évre születtek a gyerekek, egyre több gondja baja volt velük, hogy nem tudott munkába állni.
Lassan múltak az évek, de az évek múlása sok gyászt hozott a családba.
Egy járványos betegség elvitte a kovácsék két szép leányát.
Másik évben az egyik kisfiát agyonrúgta egy megvadult ló.
Egy gyermekük maradt meg, a legnagyobb fiú, akit azután féltve nevelgettek.
Szép ruhákban járatták, és mindent megvettek neki.
-Édes egyetlen fiam - minta az anyja- Te lész öregedésünkben a mi támaszunk.
-Igen édesanyám, én majd jól tanulok, gazdag ember leszek és maguk boldogan élnek majd velem soká, nagyon soká.
Teltek múltak az évek.
A fiú elvégezte az elemi iskolát.
Az apja bevezette őt a műhelybe. Elővett egy szép új kovács kötényt, meg egy új kalapácsot.
-Megtanítalak a mesterségre, aztán elmész majd a városba hol szorgalmaddal hamar mesterré lehetsz.

A fiú csak állt, majd dacosan ellökte a kötényt meg a kalapácsot.
-Nem leszek kovács.
-Jaj fiam, miért nem?
-Én nem akarok kódus lenni mint maga. Én úr leszek, adjon be a városba tanulni. Azzal sarkon fordult, s elment.
A szegény kovács csak állt, bántotta a durva beszéd.
Mondták gyermeküknek, hogy szegények, nem bírják városban taníttatni, úrrá nevelni.
A végén az anya szíve meglágyult. Ősszel városi diák lett a fiú.
Sok pénzbe került ez, de a szülők inkább nélkülöztek, csak fiúk ne lásson hiányt semmiben.
A fiú azonban nem volt hálás.
Ha levelet írt, nem volt abba kedves szó, egy gyönyörű sor, csak pénzkérés.
Sokat sokat éheztek a szülők míg fiukat taníttatták, és ha még derék fiúvá lett volna, de alig alig tanult, az iskolában kötekedő, hazug volt. Tanáraihoz tiszteletlen.
Végül elvégezte iskoláit, jó állásba került, úrként élhetett.
Szegény szülei az évek nyomorában hamar megöregedtek.
A kovács kórházba került. A felesége pedig hiába írt kérő, könnyes levelet fiának, hogy egy kis pénzel segítse őket, az csak azt írta, hogy sok a kiadása, most házasodik, nem adhat pénzt.

Telt múlt az idő.
A kovács házába befolyt az eső, a falak repedeztek, de nem volt pénz a javításra.
A műhelyben csak ritkán pislákolt a tűz, az erőtlen kovács nem igen kapott munkát.
Nyomorban éltek, s az ki segíteni tudott volna, nem is gondolt rájuk.
Vígan élt feleségével és két kicsi gyermekével.
Szégyenlette a hálátlan, hogy szegények a szülei.
Egy reggel lovat hoztak a kovácshoz patkolni. A mint veri a tüzes patkót, két szikra pattan fel, jaj mind a két szemébe.
Megvakult az öreg kovács. Nagy nagy szomorúság, nyomor köszöntött rájuk.
Pár hét múlva már nem volt mit pénzé tenniük, hát a plébánostól kapott pénzen elindultak vonaton a fiukhoz.
Másnapra megérkeztek. Mentek, botorkáltak , végre odaértek egy fényes úri házhoz. Bekopogtattak.
Helyes kis szőke fiúcska nyitott ajtót. -Kit keresnek?
A kovácsné sírva szólott: -Édes kis unokánk...
A fiúcska boldogan rohant be a szobába: -apuka. apuka, itt a nagymama és a nagypapa.
Másik pillanatban ott állt a kovácsék úrrá lett fia.
-Kik maguk? Szólt durván szüleire.
-Fiam, hát nem ismersz meg, én ápoltalak, én neveltelek. Ez a szegény ember meg teérted dolgozott, miattad koplalt hosszú évekig. Megvakult, nincs semmink, eljöttünk hát, hogy fogadj be. Könyörülj meg rajtunk.
-Nem tehetek semmit. Szólott a rideg válasz.
-Fiam, már elfeledted mennyit dolgoztunk érted? Ne űzz el minket hiszen éhen veszünk.
A fiú elővette pénztárcáját.
-A feleségem mindjárt hazaér, nem akarom, hogy magukat itt lássa. Itt egy kis útravaló. Dobott eléjük pár nagyobb bankót, azzal sarkon fordult és bezárta az ajtót.
A szülők dermedt szívvel állottak ott.
A vak kovács megszólalt: -Azt a pénzt , mit alamizsnaként adott, fel ne vedd. Menjünk innen, Isten majd megsegít bennünket.

Telt múlt az idő.
A kovács kőszívű fia egy nap amint hazafelé tartott autójával elgázolt egy embert, az autó felborult és felesége és gyermekei olyan súlyosan megsérültek, hogy pár hónap múlva meghaltak.
Felesége, gyermekei temetésére már el sem tudott menni.
Az elgázolt családjának sok -sok pénzt kellett fizetnie, A bíróság pedig börtönbe záratta.
Borzasztó volt ez a 10 év míg börtönben sínylődött. Más rabokhoz, ha csak évente egyszer is bejöhetett a felesége, fia, édesanyja. Más rab kapott néha 1-1 jó szót, csak neki nem volt senkije.
Lassan lassan nagy szenvedés között múltak az évek. A fiú megőszült megöregedett.
Százszor ezerszer megbánta mit szüleivel tett és megfogadta, ha kiszabadul börtönéből megkeresi szüleit, és éjjel- nappal dolgozni fog értük.
Tíz év leteltével, egy őszi reggelen szabadult.
Elindult megkeresni a szüleit.
Rótta az utakat, utcákat, de nem találta szüleit.
Hideg tél köszöntött a vidékre.
Egy csikorgó téli etén valaki megzörgette a falú szélén álló ház ablakát.
-Ki az? Kérdezte egy hang.
-Egy szegény bolyongó. Volt a didergő válasz.
-Mit keresel itt?
-Apámat, anyámat, itt volt apám kovács a faluban, de megvakult és koldus lett szegény. Kérlek ha tudod mond meg, hogy hol vannak ők!
-A temetőben. Hangzott a komor válasz.
A toprongyos csavargó a temető sarkában megtalálta akiket keresett.
-Jaj nekem. Zokogott fel és lerogyott a hóba.- Nincs már nekem édesanyám sem apám mert nem becsültem meg őket.
-Keljetek fel drága szüleim. Megbecsüllek, szeretni foglak , csak egy szót szóljatok, hogy megbocsátotok e nekem.
A sír néma maradt.
Másnap egy megfagyott csavargót találtak a temetőben.

Hadd énekeljek lábaidnál

A szeretet

Készítette: Keresztény szépségportál

A szeretet hidat képez olyan pontok között is, melyek között lehetetlennek tűnik a kapcsolat.

Paulo Coelho

www.keresztenyszepsegportal.hu

SÜRGÖS HÍVÓSZÁMOK !

Készítette: Ildikó Oláhné Paszternák

HA SZOMORÚ VAGY,HÍVD A JN. 14-ET !
HA VALAKI CSERBEN HAGY,HÍVD A ZSOLT. 27-ET ! HA TERMÉKENYEBB SZERETNÉL LENNI,HÍVD JN. 15-ÖT ! HA BŰNT KÖVETTÉL EL,HÍVD A ZSOLT. 51-ET ! HA AGGÓDSZ VALAMI MIATT,HÍVD MT. 6: 19-34-ET ! HA VESZÉLYBEN VAGY,HÍVD A ZSOLT. 91-ET ! AMIKOR ISTENT TÁVOLNAK ÉRZED,HÍVD A ZSOLT. 139-ET ! HA HITEDNEK ERŐSÍTÉSÉRE VAN SZÜKSÉGE,HÍVD A ZSID. 11-ET ! HA MAGÁNYOS VAGY,HÍVD A ZSOLT. 23-AT ! HA KESERŰ ÉS KRITIKUS LETTÉL,HÍVD 1KOR. 13-AT ! HA SZERETNÉL MEGNYUGODNI,HÍVD A MT. 11:25-30-AT !
HA A VILÁG NAGYOBBNAK TŰNIK ISTENNÉL,HÍVD A ZSOLT. 90-ET !
HA HONVÁGYAD VAN,HÍVD A ZSOLT. 121-ET !
HA IMÁID GYENGÉK ÉS ÖNZŐEK,HÍVD A JÓZS. 1-ET !
HA DEPRESSZIÓBA ESTÉL,HÍVD ZSOLT.27-ET !
HA ELVESZTETTED A BIZALMAD AZ EMBEREKBEN,HÍVD AZ 1KOR.13-AT !
HA AZ EMBEREK ROSSZINDULATÚNAK TŰNNEK,HÍVD JN.15-ÖT !
HA ELCSÜGGEDTÉL A MUNKÁDBAN,HÍVD A ZSOLT.126-OT !

 

Isten dolgozik a kulisszák mögött

Veszélyes gondolatok – Keith Moore

Egy több részes prédikációsorozat egyik darabját tesszük közzé, melynek fő témája a "Hálaadás – győzelem". Ez a rész arról szól, mennyire fontos, hogy mindenkor hálaadó szívű emberek legyünk, soha ne keseredjünk meg, és ne váljunk Isten felé hálátlanokká. Mert az egy nagyon veszélyes állapot. S minden egy gondolattal kezdődhet…

1 Kor. 15,57 De hála az Istennek, a ki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által.
2 Kor.2,14 Hála pedig az Istennek, a ki mindenkor diadalra vezet minket a Krisztusban, és az ő ismeretének illatját minden helyen megjelenti mi általunk.
Mindig diadalra vezet az Úr!! Bár az Úr nem ígérte, hogy soha nem lesz kihívás, probléma az életünkben. DE – Ő mindig diadalra vezet. Ennek azonban vannak feltételei: Hálaadás olyasmiért, amit még nem látsz, nem tapasztalsz, különösen ha rossz híreket kapsz. Ilyenkor a legrosszabb, ha leülsz, és sajnálod magad.
Jakab levél: nincs, mert nem kéred, vaagy rosszul kéred. Ne ugord át a kérést!
Mt. 18,19: egyet kell érteni abban, amit KÉRÜNK! Addig nem töltjük be az Igét, amíg nem kérjük. Addig nem tudunk hálát adni sem. Sokan túl gyorsak, kihagyják a kérést.
Fontos a megegyezés hitben ( egy odaszánás, elkötelezettség, ami nem a semmin alapul, hanem Isten szilárd Igéjén), kijelentés alapján. Ezt nem szabad felületesen tenni, hanem nagyon komolyan kell venni! S akkor, amikor mindketten tudják, hogy ez Isten akarata, a kérésünk megegyezik Isten Igéjével, és együtt is megegyezünk, ekkor várhatjuk hogy megtörténjen amit kérünk, és hálát adunk.
Mt 16,13 „Erre megkérdezte tőlük: "Hát ti kinek mondotok engem?" Simon Péter megszólalt, és így felelt: "Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia." Jézus így válaszolt: "Boldog vagy, Simon, Jóna fia, mert nem test és vér fedte fel ezt előtted, hanem az én mennyei Atyám.”
 Rögtön ezután: „Távozz tőlem, Sátán, botránkoztatsz engem, mert nem az Isten szerint gondolkozol, hanem az emberek szerint.” Más fordításokban: kerülj a hátam mögé sátán, kő vagy az utamban, elállod az utamat. Tűnj el az utamból sátán, kísértés vagy, hogy bűnt kövessek el. Veszélyes vagy számomra!
Miért volt ilyen erős Jézus reakciója? Azért, mert ez veszélyes volt Jézus számára. Jézus ebben a helyzetben nem reagálhatott másként.
Róm.8,5-6 „Mert akik test szerint élnek, a test dolgaival törődnek, akik pedig Lélek szerint, a Lélek dolgaival. A test törekvése halál, a Lélek törekvése pedig élet és békesség” - akik a test dolgaira fókuszálnak. Mert testi gondokozásúnak lenni halál…
   
A testi gondolkozás – HALÁL.  Nem azt mondja, mint a halál, vagy annak az eredménye halál, hanem az maga halál!
Hogy döntöd el, hogy a gondolkozás testi vagy szellemi? A különbség: MIRE GONDOL! A testi emberek mindig testi dolgokkal, a szellemi emberek állandóan Isten dolgaival foglalkoznak. Testi gondolkozás egyik legkedvesebb témája az ÉN. De az Igéről kell gondolkoznod, éjjel és nappal! Így lehetsz egészséges. Tartsd a szívedben.
Nem tudsz egyszerre Isten Igéjére gondolni, és arra, hogy jaj de beteg vagyok. Ez lehetetlen. S ez a te választásod. Ha viszont a szavak, amik elhagyják a szádat, a betegségedről szólnak, árulkodnak arról, hogy testi módon gondolkodsz. S a testi gondolkozás halál. A tünetek persze elvonják a figyelmet, az orvosi diagnózis gonosz. Rajtad múlik, mit fogadsz el. Válaszd a Zsoltár 91-et: hosszú élettel elégít meg az Úr, és megmutatja az Ő szabadítását. "Uram én több megelégedettséget kérek" – mondhatod.
   
Arra nézz, az Úr mit cselekszik érted. És figyelj oda, milyen gondolkozásban vagy, s ennek milyen hatása van rád: depressziós vagy, félsz, mélyben vagy? Ez esetben rossz dolgokon járatod az elmédet, s testben vagy. S ez a te hibád – tudnál mást választani, másról beszélni, másról gondolkozni.
   
Ne érdekeljen, milyenek a tünetek, mik vesznek körül – tudod azt választani, hogy nem erre nézel, hanem Jézusra veted tekinteted, hogy Ő mit mondott: ez erő és hatalom.
Ézsaiás 26,3 „Akinek szilárd a jelleme, azt megőrzöd teljes békében, mert benned bízik”
Ha aggódsz, testi vagy, testi dolgokon gondolkozol. Ez halál. A halál – veszteség. A szellemi gondolkozás – élet és békesség. Tehát nem mindegy az életed szempontjából, min gondolkodsz. Az elme nagyon fontos. Hiba az a nézet, hogy mindegy min gondokozik valaki, mert a gondolat nem veszélyes. Tévedés: a rossz dolgokon gondolkozni, halálos. Sok házasság ment már ezen tönkre, munka, gyülekezet, szolgáló – rossz gondolatok miatt.
2Kor 10,3 „Mert testben élünk, de nem test szerint hadakozunk; 4 hadakozásunk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására. Ezekkel rombolunk le minden okoskodást és minden magaslatot, amelyet az Isten ismeretével szemben emeltek, és foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre”
Agresszíven ki kell vetni a rossz gondolatokat. Mint Jézus is pl Péternek mondta: távozz tőlem sátán… Kivetni és fogságra vetni minden ilyen gondolatot! MINDENT! Meg tudod tenni, Isten azért kéri tőled.
Annak idejént Éva megcsalattatott. Ádám nem, de nem csinált semmit ellene. Nem halsz meg – mondta az ördög. Egy gondolat, amit befogadott Éva és az eredmény halál lett. Egyetlen fertőzött, veszélyes gondolat – és halál. Mert az ördög tudja, hogy a tested alig várja már, hogy ezeken gondolkozzon.
   
Hogyan menekülhetett volna meg Éva és Ádám? Hogy elutasítják a gondolatot. Jézushoz pedig Péteren keresztül jött a kísértő, vagyis Hozzá közelálló emberen keresztül. Minket is így környékez meg a sátán.
   
De vannak fegyvereink!  Van a sisakunk – védelmező fegyvere a gondolatainknak. Van öv, mellvas, békesség evangéliumának készsége, szellem kardja – vannak fegyvereid! És bármilyen gondolatot kivethetsz, ha akarod, megvan hozzá a fegyvered.
   
Fel kell ismerni a veszélyes gondolatot. Megragadod, és azonnal kidobod! Fogságba ejtesz minden gondolatot, amely nem engedelmeskedik Krisztusnak! Kontrollálni tudjuk, mire gondolunk, és miről beszélünk. Még akkor is, ha minden ellenünk esküszik. Senki sem kényszerítheti rád a saját akaratát. Isten így teremtette az embert. Rendelkezünk azzal az erővel, hogy mi döntsünk. Sőt, Isten adta a Nagyobbat, Aki bennümk lakik. Ne mondd, hogy nem tudod megtenni – hazugság lenne.
Kenneth E. Hagin: "Hiszek a látomásokban" c. könyvében írja le Hagin testvér, hogy a gonosz szellemek hogyan tartják fogságban az embereket, amikor azok megengedik. Ezt Jézus hangsúlyozta Hagin testvérnek: mikor megengedik. A könyvben például van egy történet egy hölgyről, aki a dicséretben szolgált. Egy nap egy gonosz szellem jött hozzá és suttogott a fülébe: te egy gyönyörű asszony vagy, könnyen lehetne hírneved és népszerűséged. De tönkreteszed az életedet azzal, hogy a keresztény életvitelt követed.
Hogyan próbál rombolni az ellenség? Figyeld meg a gondolat természetét: kezd el sajnálni magad, itt: túl szép vagy, tehetséges, de ezt itt nem tudod használni, hogy egy pásztor feleségeként szolgálsz egy kis jelentéktelen gyülekezetben. Sokkal több lehetőséged lenne, te tehetséges vagy, de itt nem ismernek el.
Ez bizony veszélyes gondolatmenet. Fel kell ismerned azt a gondolatot, amit az ördög akar adni, mert ha ezeket befogadod, akkor bajba kerülsz. Lehet hogy neked nem azt mondja hogy túl szép vagy, lehet hogy azt mondja, fantasztikus énekes vagy, vagy más hasonlót. Ennek a nőnek az ellenség azt mondta, hogy a tehetségét elpazarolja ebben a kis gyülekezetben. Olyan lehetnél, mint bármelyik sztár – sugdosta neki -, felveszed bármelyik énekessel a versenyt, sokkal jobb hangod van, sokkal jobban nézel ki. És tessék, ehelyett ebben a kis gyülekezetben pazarlod el  a tehetségedet, húsz ember előtt… - Ez veszélyes. Halálosan veszélyes.
A történetet tovább olvasva látjuk: az asszony felismerte, hogy ez egy gonosz szellem. Az Úr segít ebben, és ez az asszony is felismerte ezt. És mondta: kerülj a hátam mögé sátán – pontosan ezt tette Jézus is. És a szellem elhagyta őt, egy ideig. Az ellenség viszont egy kitartó romboló. Állj ellene az ördögnek – mi van, ha mindennap visszajön, és te mindennap ellene állsz? Ha jövőre is így történik? És te egyszer csak nem állsz ellene?
Nem elég csak egyszer ellene állnod! Senki sem tud szellemben úgy megnőni, hogy ne kellene ilyen támadásokkal foglalkoznia. Ha a Mester, az Egyház feje így tett: kerülj a hátam mögé…, miért gondoljuk mi, hogy tudunk játszani az ördöggel?
Tehát ezt a nőt egy időre elhagyta az ördög. De egy idő után visszatért ugyanez a szellem. Hányan fedeztétek fel, hogy ez bizony nagyon is valóságos, nem képzelgés. Nem azért mondom ezt, hogy megijedj, hanem hogy megértsd a működését. Amikor valaki elesik, az ellenség mindig gondolatokat, érzéseket, javaslatokat, képeket hoz. Az ő dolgát teszed könnyebbé, ha nem tudod, hogy ez tőle van. Az ellenség ráült a nő vállára, és belesuttogott a fülébe újra.
Ez egy fontos és különleges kijelentés: látod, ez a szellem nem az asszonyban volt, nem benne. Ő az Úr gyermeke volt. A szellem kívül volt, és belesuttogta a fülébe: te egy csodálatos asszony vagy, megrabol téged ez a magányos keresztény élet, hogy ennyire elszigetelődsz, itt senki sem fogadja el a tehetségedet, csak elpocsékolod. A férjed sem tudja, milyen tehetséged van, az emberek nem tudják, ki is vagy valójában.
Ez veszélyes! Vajon képes vagy felismerni az ilyen gondolatokat?
Mi a lényege ennek? "Én jobbat érdemlek" "Nem ezt érdemlem" – sajnálod magad.
Felismerte az asszony újra az ördögöt, és ellene állt Jézus nevében. S az elhagyta őt egy darabig. Vannak fegyvereink? S mikor ellene állsz, mi történik? Elszalad az ördög. Aztán újra visszajött, és ugyanazokat újra belesuttogta a fülébe. Majd tovább folytatta: sok pénzed lehetne, szép nagy házad. Te csodálatos asszony vagy, és ebben a kis gyülekezetben az életed semmivé lesz. Ha itt maradsz, elveszíted a szépségedet, az életedet elnyeli a jelentéktelenség.
Veszélyes, igen veszélyes ez a gondolatmenet.
A hölgynek nagyon tetszett az a gondolat, hogy ő szép. Jakab azt írja: soha ne mondja senki, ha kísértetik, hogy  Istentől kísértetik, mert Ő senkit sem kísért, és Ő maga sem kísérthető. Hanem mindenki megkísértetik, amikor a saját kívánságai rabja lesz.
Ez az asszony nagyon szeretett arra gondolni, hogy milyen szép. És itt kapta el az ellenség. Látjuk, hogy néhányszor az ördög fennakadt, de ezen keresztül végül mégis csapdába ejtette. A nő ezzel a hízelgéssel együtt bevette az ördög további gondolatait is, és elkezdte forgatni az elméjében. Észre sem vette, de egy csodálatos szellemi állapotból testi gondolkozásúvá vált. Éjjel és nappal ezen gondolkozott. S fogoly lett. Továbbra is szolgált, járt gyülekezetbe, aktív tag volt, ellátta otthon a háziasszonyi teendőket, de ezen gondolkozott.
Egy szellemi alapelv: Isten gondolatain kell hogy gondolkozzon egy keresztény éjjel és nappal, és ez fog előnyére  válni, jó irányba formálja, s a dolgok is kedvező irányba fordulnak. Az ördög semmit sem teremt. Megrontotta Isten szavait és amit Ő teremtett, Isten alaptörvényeit és módszereit is eltorzította.
Tehát az asszony azon gondolkozott éjjel és nappal, hogy őt itt kihasználják, megrabolják, hogy másképp tudna élni, és senki sem ismeri el a munkáját. Tudna énekelni, pénzt keresni. Ennek eredményeként egyre keserűbb lett, nem maradt meg hálaadó kereszténynek. Nem volt már hálás azért, hogy keresztény, a gyülekezetért sem, sőt, a férjéért sem.
Ez bizony veszélyes. Ha nem vagy hálás a dolgokért, nagy a valószínűsége, hogy elveszíted azokat. A hálaadás meg tudja menteni az életedet, a házasságodat, a szolgálatodat.
Hagin mondta: a látomásban az asszony átlátszóvá vált számára, s a fején látott egy fekete foltot. S az Úr mondta neki: ezen keresztül fogságba ejtette egy gonosz szellem. Először még csak nyomás alatt volt kívülről, de ahogy elfogadta az ördög erőltetett, erőszakos gondolatát, az elméje megszállás alá került.
Először egy külső nyomást érzékelsz, amit ha nem engedsz be, nem tud mit tenni veled. De ha beengeded, és forgatod a gondolatot, megszállás alá kerülhet az elméd. Ha ezen gondolkozol, helyt adsz az ördögnek. Ahogy az asszony megengedte, hogy fogságba ejtse az ördög, már ő akart gondolkozni azon, hogy népszerűséget, pénzt szerezzen, és a jelen helyzetben meg van rabolva. De még ekkor se lett volna késő ellenállni, még akkor is visszautasíthatta volna ezeket a gondolatokat, s az ellenség elszaladt volna tőle, és ő szabad lett volna. Az Úr ezt megígérte, és az asszony szabad maradhatott volna. De ő mást választott: azt, hogy ezeken gondolkozott, és szeretett is gondolkozni rajtuk. Valószínűleg a férje nem tudta, hogy mit forgat a fejében, pedig ekkor már a házasságukban nagy gondok voltak. Végül elhagyta a férjét, visszatért a világba, keresvén a hírnevet és gazdagságot, amit az ördög ajánlott neki.
Amikor Jézust kísértette az ördög, és felvitte a hegyre, mondván neki adja az egész világot, ha őt szolgálja…
Majd az asszony egyik férfit fogyasztotta a másik után, s egy idő után ez a gondolat elérte a szellemét is, és látta Hagin látásban, hogy a fekete folt elkezdett mozogni a fejétől a szívéig. S hallotta, hogy az asszony azt mondja, nem akarom többé az Urat, nincs szükségem Rá – hagyj el, mondta Jézusnak.
Hagin testvér megkérdezte az Úrtól: "miért mutattad ezt meg Uram? Hogy imádkozzam érte? Kiűzzem az ördögöt?" "Nem – mondta az Úr – nem tudnád már megtenni, ez a nő  ragaszkodik ehhez a szellemhez, s addig ez a szellem vele marad."
Milyen veszélyes! És milyen komoly. Sokkal több mindent ír Hagin testvér ebben a könyvben. Írja többek között,  hogy az Úr azt is mondta: "szomorú, hogy ez az asszony elhagyta a férjét egy másik férfi miatt, de a paráznaság nem megbocsáthatatlan bűm. Ha visszatér, és bocsánatot kér, megbocsátottam volna neki. De ha eljut addig a pontig, hogy azt mondja, hagyjam el, és ezt nem akkor mondja, amikor elkeseredett, vagy nyomás alatt van. Ez az asszony józan, hideg fejjel döntött így, és tudatosan mondta: nem kérek többé Istenből. Ezért mondtam, ne imádkozz érte."
Azért mondtam el a történetet, mert nagyon nagy kijelentés van benne, ami igen egyszerű: nagyon-nagyon veszélyes az önsajnálat! Ezt nem hangsúlyozzuk eléggé az egyházban. Itt az idő hogy megrázzák magukat a keresztények, és ne egymást és magukat sajnálják, hanem azt mondják: távozz tőlem, lerülj a hátám mögé sátán! Isten már annyi mindent adott nekem, amiért hálás lehetek, és nem akarok máson gondolkozni, és távol legyen, hogy bárki is elkezdjen sajnálni engem. S azon sem akarok gondolkozni, hogy mi lehetett volna velem, ha… vagy mit kellett volna tennie velem annak az embernek, ha…
Ezek veszélyes gondolatok, összerombolhatnak mindent! Az egész életét, sőt, az üdvösségét is megrabolhatja az embernek. Az Úr képes minket megtartani, megőrizni, ha mi ragaszkodunk hozzá.
Miért akarta az Úr, hogy most erről beszéljünk? Talán mert Amerikában emelik az adókat, s emiatt sokan sajnálják magukat. Pedig Isten hatalmas dolgokat készül cselekedni, s az ellenség megpróbálja elvenni tőlünk. Támadja a gyülekezeteket, házasságokat, üzleteket, cégeket, egészséget. De ő egy legyőzött ellenség, és csak annyit tud megtenni, amit mi engedünk meg neki. Nekem vannak fegyvereim, nagyobb Az aki bennem van. Jézus neve, Isten Igéje az enyém, s én már az ajtóban ellene tudok állni az ellenségnek. S mondhatom: nem, nem fogok ezen gondolkozni! Isten ezt és ezt adta nekem, és átváltok hálaadó üzemmódba. S ha ezt teszem, soha nem tud az ördög depresszóba vinni, hogy megadjam magam a kísértésnek, és nem tudja szétrombolni az életemet, sem a tiédet.
Fordította: Orbán Tibor

Imádkozó orvosok

Készítette: Jeles Anikó

Egy orvos csoport akik imádkoznak a munkakezdés előtt!
Elismerik, hogy a gyógyszer egy speciális de korlátozott dolog.
A határ az Isten akarata.
És hogy Istennek minden lehetséges!
Egy példa, hogy a tudomány és a vallás kéz a kézben tud járni :)

Kenneth copeland: A hatékony ima

Kenneth Copeland Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. (Filippi levél 4:6)  Voltál már valaha olyan nagy szükségben, hogy úgy érezted, egy próféta egész éjszaka imádkozhatna, hogy be legyen töltve?  Én igen!  Kevéssel az után, hogy keresztény lettem, imakéréssel fordultam a gyülekezethez az anyagi szükségeimet illetően. A prédikátortól olyan mértékű ihletett közbenjárást vártam el, hogy mindenki térdre essen. Elképzeltem, ahogy majd sírni fog a problémáim felett, ahogy Jézus sírt Lázár halálakor. De megdöbbenésemre épp csak rátette kezét a mellkasomra, lehajtotta a fejét és annyit mondott: „Uram, áldd meg őt. Töltsd be minden szükségét, Jézus Nevében.” Majd megfordult és elsétált!  Micsoda csalódás! Az én problémáim NAGYOK voltak! Úgy véltem, NAGY imádságra lesz szükség, hogy gondot lehessen viselni róluk. De, tudjátok, én hitetlenségben gondolkoztam, miközben Isten embere hitben. Ő a megoldásra – Jézusra – koncentrált, nem pedig a problémáimra.  Azóta sokat tanultam az imádságról. Túljutottam azon, hogy céltalan imádságokat lövöldözzek, remélve, hogy majdcsak történik valami, és megtanultam követni Isten Igéjének vezérelveit az imával kapcsolatban. Tudjátok, Isten soha nem akarja, hogy a sötétben tapogatózzunk, amikor imádkozunk. A Filippi 4:6 azt mondja: Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt.  Istennek feltett szándéka, hogy megválaszolja az imáinkat. Ő azt akarja, hogy eredményeket érjünk el, amikor imádkozunk. Először azonban félre kell tennünk gyermekded elképzeléseinket az imádsággal kapcsolatban, és Isten erővel teljes alapelveit kell a helyükre állítanunk.  Az egyik dolog, amit meg kell tanulnunk, hogy nem az imáink hossza határozza meg az eredményességüket. Az 1 János 3:22-23 szerint: Amit csak kérünk, megnyerjük Tőle, mert az Ő parancsolatait megtartjuk, és azokat cselekesszük, amelyek kedvesek Előtte. És ez az a parancsolat, hogy higgyünk az Ő Fiának, Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást, amint megparancsolta nékünk.  Isten nem akkor fog ránk figyelni, ha egész éjjel imádkozunk; hanem akkor, ha hiszünk Jézus Nevében, és az Ő Nevében imádkozunk. Végigimádkozni az éjszakát nagyon szép teljesítmény, viszont Jézus Nevében imádkozni azt jelenti, hogy az imádat az Ő teljesítményére alapozod, nem pedig a sajátodra.  Természetesen, ha nem Istennek tetsző életet élsz, az akadályozni fogja az imádságaidat. Az engedetlenség ugyanis megfoszt az Istenbe vetett bizodalmadtól, de még ilyenkor is Jézus a megoldás. Ő a te Szószólód az Atyánál. Ne fuss el Isten elől, ha vétkezel; szaladj Hozzá! Cselekedj az 1 János 1:9 alapján. Valld meg a bűnödet és fogadd el a megbocsátást. Ne hagyd, hogy a bűn és kárhoztatás visszatartsa Istent attól, hogy cselekedjen az életedben, a szívedben és a körülményeidben. Jézus hűséges és igaz, hogy megbocsásson neked, amikor megtérsz. Ő meg akarja válaszolni az imáidat.  A megválaszolt imádság másik kulcsa az, hogy Isten akarata szerint imádkozzunk. A problémát az okozza, hogy sok hívő sötétségben van Isten akaratát illetően. A vallás azt  tanította nekünk: „Soha nem tudhatod, hogy Isten mit fog tenni.” De ez nem igaz! Ő az Igéjében pontosan elmondta nekünk, hogy mit fog tenni.  Az írott Ige előhozza Isten akaratát a bizonytalanság világából. Amikor az Igével összhangban imádkozunk, akkor Isten akarata szerint imádkozunk. Amikor megengedjük, hogy Isten Igéje vezérelje az imánkat, akkor ez az a bizodalom, amellyel Őhozzá vagyunk, hogy ha kérünk valamit az Ő akarata szerint, meghallgat minket. És ha tudjuk, hogy meghallgat minket, akármit kérünk, tudjuk, hogy megvan nekünk, amit kértünk tőle” (1 János 5:14-15).  Az Igén alapuló imádság a válasszal kezdődik, és nem a problémára összpontosít. Vegyük például a gyógyulást. Az  1 Péter 2:24 azt mondja, hogy Jézus sebei által mi  meggyógyultunk. Akárcsak a bűnbocsánatról, úgy a gyógyulásodról is gondoskodott Isten a Kereszt által. Ha az Ige azt mondja, hogy meggyógyultál, akkor Isten akarata  számodra az, hogy egészséges legyél. Engedd, hogy Isten Igéje egyszer és mindenkorra eldöntse ezt a kérdést. Tegyél félre minden érvelést, és hidd el az Igét. A Márk 11:24 azt mondja: Amit csak kértek imádságotokban, higgyétek, hogy mindazt már megnyertétek, és meglészen néktek. Figyeld meg, azt mondja, akkor kell hinned, amikor imádkozol. Hozz egy döntést arról, hogy Isten Igéje teljes mértékben igaz. Ha Isten azt mondta, hogy meggyógyultál, akkor hidd, hogy meggyógyultál, amikor imádkoztál, nem pedig akkor, amikor elkezded jobban érezni magad. Amikor imádat arra a tényre alapozod, hogy már megkaptad a választ, akkor nem marad más dolgod, mint elkezdeni alkalmazni a hitedet. A hit a te reakciód arra, amiről Isten már gondoskodott.  A hitet kétféleképpen szabadíthatod fel: ha kimondod, és ha cselekszel annak alapján. Ha az 1 Péter 2:24 azt mondja, hogy meggyógyultál, akkor ne mondd ezt: „Beteg vagyok.” Azt mondd: „Hiszem, hogy Jézus sebei által én meggyógyultam.” Aztán cselekedj is ez alapján. Az igazi bibliai hit cselekedetet követel. Ha valaki a bejárati ajtódhoz szaladna, és azt mondaná: „Ég a ház!”, te pedig elhinnéd, akkor azonnal kimennél a házból. Nem várnál rá, hogy meglásd a füstöt!  Az Isten Igéjébe vetett hit ugyanígy működik. Ne várd meg, hogy gyógyultnak érezd magad, mielőtt elhinnéd. Hidd el, mielőtt bármi szemmel látható dolog is történne, máskülönben soha nem fog megtörténni. A hit működteti az imádságot; nem az ima hozza működésbe a hitet.  Ha a problémáid felhalmozódtak, ne ess kétségbe, hanem imádkozz! A szellemi, mentális, fizikai, anyagi és társadalmi szükségeid betöltethetnek a Mindenható Isten ereje által. Egyszerűen kövesd Isten alapelveit az imával kapcsolatban, és tudasd Vele a kéréseidet; aztán kezdd el dicsérni Őt, tudván, hogy a válasz már úton van!

 http://mindenlehetseges.shp.hu/hpc/web.php?a=mindenlehetseges&o=hirlevel_copeland___a_hatekony_ima_R42w#.UOwIbGunKi4.facebook

Jézus én áldalak

Lukács evangélium 22. fejezet: Ne veszítsétek el a hiteteket! (szerkesztett)

Luk. 22,1 Elközelgetett [eljött] pedig a kovásztalan kenyerek ünnepe, mely húsvétnak mondatik, [amelyet páskának neveztek]

Luk. 22,2 És a főpapok [vagyis a papi fejedelmek] és az írástudók [a törvénymagyarázók] keresnek vala módot, [és törekednek megtalálni, hogy milyen módon, és] hogyan öljék meg [végezzék ki] őt. Mert féltek [ugyanis] a néptől [a tömegtől, a köznéptől]

Luk. 22,3 Beméne [(eiszerkhomai): behatolt] pedig a Sátán [(Szátánász): ellenség, üldöző, vádoló] Júdásba [vagyis: Júdásnak a szívébe], ki Iskáriótesnek neveztetik, és a tizenkettőnek számából vala [vagyis egyike volt a tizenkettőnek];

Luk. 22,4 És elmenvén, megbeszélé a főpapokkal [a papi fejedelmkkel] és a vezérekkel [a templomőrség parancsnokaival], mi módon [és hogyan]

adja őt nékik kezükbe [ (paradidómi) adja át, szolgáltatja ki nékik].

Luk. 22,5 És azok örülnek [és örömmel fogadják], és megszerződének [vagyis megállapodtak vele és megígérték], hogy pénzt adnak néki;

Luk. 22,6 Ő pedig [vagyis Júdás ráállott, és] megigéré, és keres vala [megfelelő] jó alkalmat, hogy őt nékik kezükbe adja zenebona nélkül.

[Más fordítás: Ő elfogadta az egyezséget, és kedvező alkalmat keresett arra, hogy a kezükre adhassa (kiszolgáltathassa) őt, amikor nincs jelen a sokaság]

Luk. 22,7 Eljöve [elérkezett] pedig a kovásztalan kenyerek napja, melyen meg kelle öletni a húsvéti báránynak [amikor fel kellett áldozni a húsvéti bárányt, a pászkabárányt];

Luk. 22,8 És elküldé Pétert és Jánost, mondván: Elmenvén, készítsétek el nékünk a húsvéti bárányt [a húsvéti vacsorát], hogy megegyük.

Luk. 22,9 Ők pedig mondának néki: [Mi a kívánságod], hol akarod, hogy elkészítsük?

Luk. 22,10 És ő monda nékik: Ímé, mikor [megérkeztek, és] bementek a városba, szembe jő veletek egy ember, ki egy korsó vizet visz; kövessétek őt abba a házba, amelybe bemegy.

Luk. 22,11 És mondjátok a ház gazdájának: Ezt mondja [ezt üzeni] néked a Mester: Hol van az a szállás [az a teherleoldó hely], ahol megeszem az én tanítványaimmal a húsvéti bárányt [a pászkát; vagyis a húsvéti vacsorát]?

Luk. 22,12 És ő mutat néktek egy [szőnyegekkel borított] nagy [emeleti] vacsoráló helyet, berendezve, ott készítsétek el.

Luk. 22,13 Elmenvén pedig, úgy találák, amint mondta nékik; és elkészíték a húsvéti bárányt [a pászkát, vagyis a húsvéti vacsorát]

Luk. 22,14 És mikor eljött az idő [és eljött az óra], asztalhoz üle [asztalhoz dőlt, asztalhoz feküdt], és a tizenkét apostol ő vele egyetembe [vagyis az apostolokkal együtt].

Luk. 22,15 És monda nékik: Kívánva kívántam a húsvéti bárányt [ezt a húsvéti vacsorát; pászka-bárányt] megenni veletek, mielőtt én szenvednék:

Luk. 22,16 Mert mondom néktek, hogy [innentől] többé [már] nem eszem abból, míglen beteljesedik az Isten országában [amíg az, az Isten királyságában el nem jut a teljességre].

Luk. 22,17 És a pohárt vévén, minekutána hálákat adott, monda: Vegyétek ezt, és osszátok el magatok között:

Luk. 22,18 Mert mondom néktek, hogy nem iszom [mostantól fogva] a szőlőtőkének gyümölcséből [vagyis a szőlőtő terméséből], míglen eljő az Isten országa [az Isten királysága].

Luk. 22,19 És minekutána a kenyeret vette, hálákat adván megszegé [(klaó): megtörte], és adá [(didómi) átnyújtotta] nékik, mondván: Ez az én testem [(szómám): személyem, teljes lényem, erőm], mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.

Luk. 22,20 Hasonlóképen a pohárt is, minekutána vacsorált, ezt mondván: E pohár amaz Újszövetség az én véremben [az én vérem által]; mely ti érettetek ((hüper) helyettetek, és a ti érdeketetekben) kiontatik.

 [Más fordítás: ez a pohár értetek (és helyettetek) ömlő vérem által az Újszövetség]

Luk. 22,21 De ímé [nézzétek] annak a keze, aki engem elárul [aki kiszolgáltat, és átad], velem [vagyis az én kezemmel együtt] van az asztalon.

Luk. 22,22 És az embernek Fia jóllehet [csakugyan] elmegy, amint elvégeztetett [és elrendeltetett]: de jaj annak az embernek, aki által elárultatik [aki kiszolgáltatja]!

Luk. 22,23 És ők kezdék egymás között kérdezni, vajon ki lehet az ő közöttük, aki ezt meg fogja tenni?

Luk. 22,24 [Ezután] támada pedig köztük versengés [(philoneikia): civakodás, vagyis vita] is, hogy ki tekinthető köztük nagyobbnak.

Luk. 22,25 Ő pedig monda nékik: A pogányokon [a nemzeteken] uralkodnak [(kürieuó): hatalmaskodnak] az ő királyaik, és a kiknek azokon hatalmuk van, jóltévőknek hívatnak

[Más fordítás: Erre ő így felelt nekik: A királyok uralkodnak népeiken, és akik hatalmuk alá hajtják őket, jótevőknek hívatják, neveztetik magukat].

Luk. 22,26 De ti nem úgy [és ne így cselekedjetek]: hanem aki legnagyobb köztetek, olyan legyen, mint aki legkisebb; és aki fő [vagyis aki vezet], mint aki szolgál.

Luk. 22,27 Mert melyik nagyobb, az-é, aki asztalnál ül [aki asztalhoz dől], vagy a ki szolgál? Nemde aki asztalnál ül [aki asztalhoz dől]? De én ti köztetek olyan vagyok, mint aki szolgál

Luk. 22,28 Ti vagytok pedig azok, kik megmaradtatok [és kitartottatok] én velem az én kísértéseimben [(peiraszmosz): azokban a támadó élű próbálkozásokban, amikor megpróbáltak ellenem szóló adathoz, bizonyítékhoz, nyilatkozathoz jutni részemről];

Luk. 22,29 Én azért adok néktek, miképpen az én Atyám adott nékem, országot [és én rátok hagyom (diatithemai): örökségül

a királyságot, (baszileia):a  királyi hatalmat, ahogyan az én Atyám örökségül hagyta rám azt],

Luk. 22,30 Hogy egyetek [(eszthió): és éljetek] és igyatok [(pinó): szívjátok magatokba] az én asztalomon [az én asztalom mellett] az én országomban [(baszileia) az én királyságomban, a királyi hatalmat], és üljetek királyi székeken [és trónon ülve (kathidzó): helyet foglalva], ítélvén [(krinó): hadakozva elbíráljátok magatartását, és kiválogatjátok] az Izráelnek tizenkét nemzetségét [Izráel tizenkét törzsét]

Luk. 22,31 Monda pedig az Úr: Simon! Simon! ímé a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon [és megrázzon], mint a búzát [és mint a búzaszemet];

Luk. 22,32 De én imádkoztam [könyörögtem] érted, hogy [adott helyzetben] el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén [(episztrephó): megfordulva, visszatérj], a te atyádfiait erősítsed [(sztéridzó) támogasd, és tápláld].

Luk. 22,33 Ő pedig monda néki: Uram, te veled kész vagyok mind tömlöcre, mind halálra menni!

Luk. 22,34 És ő monda: Mondom néked Péter: Ma nem szól addig a kakas, míg te háromszor meg nem tagadod, hogy ismersz engem

Luk. 22,35 És monda nékik: Mikor elküldtelek benneteket erszény, táska [vagy tarisznya] és saru nélkül, volt-é valamiben fogyatkozástok [hiányotok, (hüsztereó): nélkülöztetek-e valamit]? Ők pedig mondának: Semmiben sem

Luk. 22,36 Monda azért nékik: De most, akinek erszénye van, elővegye, hasonlóképen a táskát; és akinek nincs [kardja], adja el felső ruháját, és vegyen szablyát [vagyis vásároljon kardot].

Luk. 22,37 Mert mondom néktek, hogy még ennek az írásnak [ami így van megírva] be kell teljesülni rajtam, hogy: És a gonoszok közé számláltatott [és a bűnösök közé sorolták]. Mert amik reám vonatkoznak is, elvégeztetnek [mert ami felőlem elrendeltetett, az most beteljesedik]

Luk. 22,38 Azok pedig mondának: Uram, ímé van itt két szablya [vagyis két kard]. Ő pedig monda: Elég [megfelel].

Luk. 22,39 [Ezután eltávozott onnan], és kimenvén, méne az ő szokása szerint az Olajfák hegyére; követék pedig őt az ő tanítványai is

Luk. 22,40 És mikor ott a helyen vala [mikor értek], monda nékik.

 [Más fordítás: Mikor pedig odaért a megszokott helyre, így szólt hozzájuk]:

Imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek.

Luk. 22,41 És ő [eltávolodott], és eltávozék tőlük mintegy kőhajításnyira; és térdre esvén [térdre borulva így], imádkozék,

Luk. 22,42 Mondván: Atyám, ha akarod, [vedd el] és távoztasd el tőlem e pohárt; mindazáltal ne az én akaratom [vagy vágyam], hanem a tiéd legyen!

Luk. 22,43 És angyal jelenék meg néki mennyből, erősítvén őt.

Luk. 22,44 És haláltusában lévén [(agónia): harcában, küzdelemben, és gyötrődésében], buzgóságosabban [(ekteneszteron): elszántabban, odaadóbban, kitartóbban, állhatatosabban] imádkozék; és az ő verítéke olyan vala, mint a nagy vércseppek, melyek a földre hullanak [Más fordítás: Halálos gyötrődésében még kitartóbban imádkozott, és verejtéke olyan volt, mint a földre hulló nagy vércseppek].

Luk. 22,45 És minekutána fölkelt az imádkozástól, az ő tanítványaihoz menvén, aludva találá őket a szomorúság miatt,

Luk. 22,46 És monda nékik: Mit alusztok? Keljetek fel és imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek

Luk. 22,47 És mikor még beszél, ímé sokaság [egy tömeg] jöve, melynek az méne előtte, aki Júdásnak neveztetik, egy a tizenkettő közül: és közelgete Jézushoz [és Jézushoz lépett], hogy őt megcsókolja.

Luk. 22,48 Jézus pedig monda néki: Júdás, csókkal árulod el [és szolgáltatod ki] az embernek Fiát?

Luk. 22,49 Látván pedig azok, akik ő körülötte valának, ami következik [hogy mi készül], mondának néki: Uram, vágjuk-é őket fegyverrel

[Más fordítás: megkérdezték: Uram, odavágjunk a karddal]?

Luk. 22,50 És közülük valaki megvágá a főpap szolgáját [vagyis egyikük oda is csapott a főpap szolgájára], és levágá annak jobb fülét.

Luk. 22,51 Felelvén [megszólalva] pedig Jézus, monda: Elég eddig [hagyjátok abba]. És illetvén [vagyis megérintve] annak fülét, meggyógyítá [és helyreállítja] azt.

Luk. 22,52 Monda pedig Jézus azoknak, akik ő hozzá mentek [amikor odaléptek hozzá], a főpapoknak [az ellene kivonult papi fejedelmeknek], a templom tisztjeinek [templomőrség vezetőinek] és a véneknek: Mint valami latorra, úgy jöttetek szablyákkal [úgy vonultok ki ellenem mint valami rabló ellen kardokkal] és fustélyokkal [és botokkal]?

Luk. 22,53 Mikor minden nap veletek voltam a templomban, a ti kezeiteket nem vetétek én reám [és nem emeltetek rám kezet]; de ez a ti órátok [és a sötétség hatalmának ideje], és a sötétségnek hatalma [és itt leplezi le magát a sötétség hatalmassága].

Luk. 22,54 Megfogván [és megragadva] azért őt, elvezeték, és elvivék [vagyis bekísérték] a főpap házába. Péter pedig követi vala távol [messziről]

Luk. 22,55 És mikor tüzet gerjesztettek [tüzet gyújtottak] az udvar közepén, és ők együtt leültek [és körülülték], Péter is leült ővelük [és leült közéjük].

Luk. 22,56 És meglátván őt egy szolgálóleány, amint a világosságnál ült, szemeit reá vetvén [szemügyre vette, és figyelmesen megnézve], monda: Ez is ő vele vala!

Luk. 22,57 Ő pedig megtagadá őt, mondván: Asszony, nem ismerem őt!

Luk. 22,58 És egy kevéssel azután [vagyis rövid idő múlva] más látván őt, monda: Te is azok közül való vagy! Péter pedig monda: Ember, nem vagyok!

Luk. 22,59 És úgy egy óra múlva más valaki erősíti, [és határozottan állította] mondván: Bizony [ez az igazság] ez is vele vala: mert Galileából [jelentése: a pogányok körzetéből] való is.

Luk. 22,60 Monda pedig Péter [és ismét tagadta]: Ember, nem tudom [és nem is értem, hogy], mit mondasz! És azonnal, mikor ő még beszélt, [hirtelen] megszólalt a kakas.

Luk. 22,61 És hátra fordulván az Úr, tekinte [és ránézett] Péterre. És [eszébe jutott, és] megemlékezék Péter az Úr szaváról [(logoszáról), vagyisIgéjéről], amint néki mondta: Mielőtt a kakas szól, háromszor megtagadsz engem.

Luk. 22,62 És kimenvén Péter, keservesen síra [elkeseredetten sírt, zokogott, és jajgatott]

Luk. 22,63 És azok a férfiak, akik fogva tarták [akik őrizték] Jézust, csúfolják [és gúnyolják] vala, vervén [ököllel ütve] őt.

Luk. 22,64 És [majd] szemeit betakarván [és eltakarván], arcul csapdossák őt, és kérdezték őt, mondván: Prófétáld meg ki az, aki téged ver [és ki ütött meg téged]?

Luk. 22,65 És sok egyéb dolgot mondának néki, [és káromló szájjal trágár és becsmérlő szavakkal] szidalmazván őt

Luk. 22,66 [Amint megvirradt], és amint nappal lett, egybegyűlt a nép véneinek tanácsa, főpapok, [vagyis a papi fejedelmek] és írástudók [a törvénymagyarázók]: és vivék [elővezettették] őt az ő gyülekezetükbe [a nagytanácsba, a Szanhedrinbe],

Luk. 22,67 [S ott felszólították], mondván: Ha te vagy a Krisztus [a Felkent, a Messiás], mondd meg nékünk. Monda pedig nékik: Ha mondom néktek, nem hiszitek:

Luk. 22,68 De ha kérdezlek is, nem feleltek nékem, sem szabadon nem bocsátotok.

Luk. 22,69 Mostantól fogva ül az embernek Fia az Isten hatalmának jobbja felől[ (dünamisz dexiosz): hatalomból fakadó erő jobbján].

Luk. 22,70 Mondának pedig mindnyájan: Te vagy tehát az Isten Fia? Ő pedig monda nékik: Ti mondjátok, hogy én vagyok!

Luk. 22,71 Azok pedig mondának: Mi szükségünk van még bizonyságra [bizonyítékra, vagy tanúvallomásra]? Hiszen mi magunk hallottuk az ő szájából

Kiálts az Úrhoz, mert:

„Akik az Úrhoz kiáltanak, azokat meghallgatja, és kimenti őket minden bajból” (Zsolt. 34,18)

A kereszténységről

A kereszténység megvalósításához már csak elferdítéseinek megsemmisítése hiányzik.

Lev Tolsztoj

Dr Kováts György: Bíztatás 2013-ra.

Ne félj, mert úton vagy. Célba fogsz érni. Győzni fogsz!

Az Úr szeret bíztatni, hogy ne félj. Szereti kimondani. Ismer téged. És nem kárhoztat – a pislogó gyertyabelet nem oltja ki, és a megrepedt nádat nem töri el – bíztat. Megerősít. Ne félj.

Apcs 27:20 Mikor pedig több napon át sem nap, sem csillagok nem látszottak, és nem kis vihar szorongatott, továbbra minden reménységünk elvétetett életben maradásunk felől.

Apcs 27:21 Mikor pedig hosszas volt már az étlenség, akkor Pál felállván ő közöttük, monda: Jóllehet szükséges lett volna, óh férfiak, hogy engedelmeskedve nekem, ne indultunk volna el Krétából, és elkerültük volna ezt a bajt és kárt:

Apcs 27:22 Mindazáltal mostanra nézve is intelek benneteket, hogy jó reménységben legyetek; mert egy lélek sem vész el közületek, hanem csak a hajó.

Apcs 27:23 Mert ez éjjel mellém álla egy angyala az Istennek, akié vagyok, akinek szolgálok is,

Apcs 27:24 Ezt mondván: NE FÉLJ PÁL! A császár elé kell neked állanod. És íme az Isten ajándékba adta neked mindazokat, kik te veled hajóznak.

Apcs 27:25 Annak okáért jó reménységben legyetek, férfiak! Mert hiszek az Istennek, hogy úgy lesz, amint nekem megmondatott.

Apcs 27:26 Egy szigetre kell pedig nékünk kivetődnünk.

Ne félj! Angyalok vesznek körül – akár látod, akár nem.

Bármikor megjelenhetnek. Bármikor megszólíthatnak. Bármikor kiszabadíthatnak – teszik is, valójában, csak nem mindig veszed észre. Utólag egy hatalmas felismerés lesz majd, ahogy meglátod, mennyi úton vitt át az Úr téged, ahol szabadításából éltél. Angyalai hányszor szabadítottak ki, amikor nem is vetted észre. Sok gonosz támadástól őriztek már meg téged, eddig is – jövő évben is így mehetsz utadon, tudhatod, hogy angyalok hadserege vigyázza a menny szentjeit. Te a mennyhez tartozol.

Oswald Chambers: ELREJTETT ÉLET

"A ti életetek el van rejtve együtt a Krisztussal az Istenben" (Kol 3,3).

Pál apostol leveleiben Isten Szent Szelleme bizonyságot tesz arról, milyen egyszerűen, de mindenható biztonságban van elrejtve életünk a Krisztussal Istenben. Úgy beszélünk, mintha megszentelten élni a legbizonytalanabb dolog lenne. Pedig ez a legbiztosabb, mert Isten mindenható hatalma van benne és mögötte. A legbizonytalanabb az, ha megpróbálunk Isten nélkül élni.

Ha felülről születtünk, a legkönnyebb Istennel igazi kapcsolatban élnünk és a legnehezebb letérnünk a helyes útról; csak figyeljünk Isten intéseire és járjunk világosságban.

Amikor elgondoljuk, hogy mit jelent szabadnak lenni a bűntől, megtelni Szent Szellemmel és a világosságban járni, egy nagy hegység csodálatos magas hegycsúcsát képzeljük magunk elé, akkor így szólunk: "Ó, én soha nem tudnék ott fent élni!" De amikor Isten kegyelméből odaérünk, úgy találjuk, hogy nem is hegycsúcs az, hanem fennsík, ahol tágas térség van az életre és növekedésre. "Kiszélesítetted lépésemet alattam" (Zsolt 18,37).

Amikor valóban meglátod Jézust, már nem tudsz kételkedni benne. Többé nem tud megzavarni semmi, ha látva Őt, hallod a hangját: "Ne nyugtalankodjék a ti szívetek!" (Jn 14,1).

Amikor Ő jelen van, bensőleg lehetetlen kételkedned. Valahányszor Jézus személyesen megérint, szavai valósággá válnak előtted: "Békességemet adom neked!" Olyan békesség ez, mely az egész embert betölti tetőtől talpig, elfojthatatlan, boldog bizalom. "Életetek el van rejtve Krisztussal együtt Istenben" - Jézus Krisztus rendíthetetlen békességében részesülsz.

---

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

http://www.keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers

Emeld fel kezed az ég felé