„Hálát adok néked, én Uram, a népek között,
és zengedezek néked a nemzetek között. Mert nagy az egekig a te kegyelmed, és a
felhőkig a te hűséged” (Zsolt. 57,10-11)
2014. december 30.
Guti Tünde: ÉVÉRTÉKELŐ
Ha egész évben nem törődtem a szegényekkel, és
karácsonykor akarom ezt bepótolni kamerák előtt, akkor nem a szeretet vezérel
ebben.
Ha egész évben sajnáltam adni a feleslegemből az
útszéli hajléktalanoknak, és ezt most karácsonyi címlap sztoriként felajánlva
megteszem, nem a szeretet az indítékom.
Ha egész évben önmagam körül forgolódtam, és
karácsonykor - másokat utánozva, mert így illik - vaku villogások
között szóba elegyedek a nincstelenekkel, nem a szeretet késztetett.
Ha egész évben visszatartottam a mosolyt és a jó szót,
az érdeklődést és a megértést azoktól az emberektől, akik a társadalom
perifériájára kerültek, és karácsony körül - némi állami támogatásban
reménykedve - tele leszek ötletekkel, hogyan segíthetek a kisebbségnek kitörni
az elszigeteltségből, akkor nem valószínű, hogy a szeretet ösztönzött erre.
Isten utálja a képmutatást. Bántja orrát az idegen
áldozat füstje. Csakis jó illatú áldozatot fogad el, ami tiszta szívből,
őszinte odaszánásból és nem számító dicsőségvágyból fakad.
Ez most szólhat nekem is, de szólhat hozzád is.
"Te pedig amikor alamizsnát
osztogatsz, ne tudja a te bal kezed, mit cselekszik a te jobb kezed! Hogy a te
alamizsnád titkon legyen, és a te Atyád, aki titkon néz, megfizet néked nyilván."
Máté 6:34.
"Aki könyörül a nincstelenen, az
Úrnak ad kölcsön." Példabeszédek 19:17.
http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/blog/evertekelo.html
2014. december 29.
1 Péter levél 3. fejezet: A hívők kötelességei egymás iránt (szerkesztett)
1 Pét. 3,1 Hasonlóképpen az asszonyok engedelmeskedjenek [(hüpotasszó):
rendeljék alá magukat] az ő
férjüknek, hogy ha némelyek nem engedelmeskednének is [(apeitheó): engedetlenek, nem fogadnak szót, rábeszélhetetlenek, makacsul
visszautasítanak minden meggyőzési kísérletet, és nem hisznek]
az igének, [nem
fogadnák is be a (logoszt): az igét], feleségük magaviselete [(anasztrophé):
életvitele, magatartása, viselkedése]
által ige nélkül is megnyeressenek, [(kerdainó) meggyőzettessenek, hogy őket az
asszonyok élete beszéd nélkül is megnyerje].
1 Pét. 3,2 Szemlélvén, és [(epopteuó): megfigyelve] a ti istenfélő
feddhetetlen [(hagnosz): tökéletes,
hibátlan, tiszta, Istenhez méltó, szent] életeteket [(anasztrophé): magatartásotokat, viselkedéseteket].
1 Pét. 3,3 Akiknek ékessége ne legyen külsőséges, [nem koszmosz)
evilág szerinti] hajfonogatásból és
aranynak felrakásából vagy öltözékek felvevéséből, mint [fodorított haj, arany karperec vagy fényes öltözetből] való. [Más fordítás: Ne a külső dísz legyen a ti ékességetek, ne
a hajfonogatás, arany ékszerek felrakása vagy különféle ruhák felöltése; ne törődjetek a
külső ékességgel].
1 Pét. 3,4 Hanem a szívnek elrejtett embere [a rejtett belső ember ékesítsen benneteket], a szelíd [(prausz):
jóindulatú, barátságos, higgadt] és csendes [(hészükhiosz): békés, nyugodt, a helyét
megtartó, egy helyben maradó]
szellem romolhatatlanságával, [el nem múló díszével, a maga romolhatatlan valóságában]. Ami
igen becses [(polütelész): rendkívül
drága, nagyon értékes] az Isten előtt. [Más fordítás: Hanem
ami a szívben rejtőző, múlhatatlan ékszer: a szerény és nyugodt természet. Ez
értékes Isten szemében].
1 Pét. 3,5
Mert így ékesítették [így díszítették]
magukat hajdan ama szent asszonyok is, akik Istenben reménykedtek, és [bíztak] engedelmeskedvén [és alárendelve magukat] az ő férjüknek.
1 Pét. 3,6 Miként Sára »jelentése: hercegnő« [(hüpakúó): figyelmesen hallgatott, és alkalmazkodva] engedelmeskedett Ábrahámnak [jelentése: sokaság atyja], úrnak nevezvén őt. Akinek gyermekei
lettetek, ha jót [(agathopoieó):
hasznosat] cselekedtek, és semmiféle félelemtől [(ptoészisz): ijesztéstől, rettentéstől, megfélemlítéstől,
fenyegetéstől] nem rettegtek, és nem [(phobeó phobeomai): rémültök meg, nem riadtok vissza] és [szenvedélyek fel
nem kavarnak titeket].
1 Pét. 3,7
A férfiak hasonlóképen, [szintén]
együtt lakjanak [együtt éljenek] értelmes módon [megértéssel, az ismeretnek megfelelően]
feleségükkel, az asszonyi nemnek, mint gyöngébb edénynek, [mint gyengébb félnek] tisztességet tévén [megadván nékik a tiszteletet, és részesítsétek őket megbecsülésben], mint akik örökös társaik az
élet kegyelmében. Hogy a ti imádságaitok meg ne hiúsuljanak [hogy közös
imádságaitoknak ne legyen akadálya].
1 Pét. 3,8 Végezetre
mindnyájan legyetek egyértelműek [homophrón): egyetértők, azonos gondolkodásúak, egy
törekvésűek, egyszándékúak, ugyanazzal a céllal], rokonérzelműek, [szümpathész): együttérzők] atyafi szeretők [(philadelphosz): testvéreket kedvelő, testvérként szeretők], irgalmasak, [(euszplagkhnosz): könyörületesek, a másik iránt
részvétet, szánalmat érzők] kegyesek [(philophrón): szeretetteljesek, barátságosak, jóindulatúak, jóságosak].
1 Pét. 3,9 Nem fizetvén gonosszal a gonoszért, [(apodidómi kakosz): nem viszonozva a rossz, káros, ártalmas dolgokat, sérelmeket, vagyis a rosszat rosszal] avagy szidalommal (loidoria): szidalmazással, gyalázással, becsmérléssel] a szidalomért; [szidalmazásért, gyalázkodásért, becsmérlésért]. Sőt ellenkezőleg áldást mondván,
vagyis [(eulogeó):
kimondott
szóval üdvhozó erőt közvetíteni, Isten kegyelmébe ajánlva] tudva, hogy arra hívattatok el, hogy áldást örököljetek.
1 Pét. 3,10 Mert aki akarja az életet szeretni, [(theló etheló): aki
szeretne örülni az életnek], és jó [(agathosz): szerencsés, boldog] napokat látni, tiltsa meg [(pauó): fékezze meg, és tartsa vissza]
nyelvét a gonosztól, a [(kakosz):
rossz, káros, ártalmas beszédtől] és ajkait, hogy ne szóljanak álnokságot [(dolosz): ravaszságot,
csalárdságot, az óvja ajkát a hamis
szótól].
1 Pét. 3,11 Forduljon el [(ekklinó): kerülje
el, tartózkodjon tőle, térjen ki az útjából, hajoljon el] a gonosztól, attól, ami [(kakosz): rossz, káros, ártalmas]
és cselekedjék jót, azt ami [(agathosz): hasznos,
kedvező, szerencsés]. Keresse [(dzéteó): sőt fusson
utána, és
járjon utána, törekedjen rá, kutassa,] a békességet, vagyis [(eiréné) azt az állapotot, amelyben minden a maga
helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség;
boldogság, boldogulás, mégpedig mind az egyén, mind a közösség vonatkozásában], és kövesse [(diókó): törekedjen rá, és gyakorolja]
azt.
1 Pét. 3,12 Mert az Úr szemei [(proszópon): jelenléte] az igazakon [megigazultakon] vannak, és az ő fülei azoknak könyörgésein; [és füle az ő könyörgésükre figyel] az Úr
orcája pedig a gonoszt [(kakosz):
rossz, káros, ártalmas, értéktelen,
hitvány] cselekvőkön.
1 Pét. 3,13 És kicsoda az, aki bántalmaz [árt, gonosszal illet, gonoszul bánik, kárt okoz, bánt, bosszant]
titeket, ha a jónak követői lesztek [ha
buzgón igyekeztek a jóra]?
1 Pét. 3,14 De ha szenvedtek, ha kínlódnotok, kellene is a
megigazulás miatt, boldogok, és a legteljesebb mértékben szerencsések, áldottak
vagytok, és lesztek. Azoktól való félelemből pedig ne féljetek, a tőlük való
félelem meg ne ijesszen benneteket. Ne rettegjetek, félelem, rémület, rettegés,
ne fogjon el benneteket tőlük, se zavarba ne essetek, és nyugtalanná ne tegyen,
ne riadozzatok, ne aggasszon, nyugtalanítson, zaklasson fel benneteket.
1 Pét. 3,15 Az Úr Istent [az
Urat, a Krisztust] pedig szenteljétek meg [(hagiadzó): tekintsétek szentnek] a ti
szívetekben [a bensőtökben]. Mindig
készek legyetek megfelelni mindenkinek, aki számot kér tőletek a bennetek levő
reménységről [aki
csak kérdezi, mi az alapja reményeteknek], szelídséggel [(prautész):
barátsággal, higgadtsággal] és
félelemmel [tisztelettudóan].
1 Pét. 3,16 Jó lelkiismeretetek [(szüneidészisz): szellemi együttészlelésetek] lévén; hogy amiben rágalmaznak [hamisan vádolnak, sértegetnek] titeket,
mint gonosztevőket, [(kakopoiosz): ártalmas, kárt okozókat] megszégyenüljenek, akik gyalázzák [becsmérlik] a ti Krisztusban való jó
élteteket [(anasztrophé): életmódotokat].
1 Pét. 3,17 Mert jobb, [(kreittón): hasznosabb] ha jót cselekedve szenvedtek, [jó tetteitekért (paszkhó): kellemetlenségeket, fájdalmakat kell átélni,
megtapasztalni, elviselni, eltűrni], hogysem gonoszt cselekedve, és
[(kakopoieó): ártva, bajt / kárt okozva].
1 Pét. 3,18 Mert Krisztus [(kai): ugyanis] szenvedett [(paszkhó): átélte, megtapasztalta, elviselte, eltűrte a fájdalmat] egyszer a bűnökért [(hamartia):
céltévesztésért], mint igaz [(dikaiosz):
megigazult] a nem igazakért,
az [(adikosz): engedetlen,
hűtlen, hitetlenek helyett. (hina):
Azért] hogy minket Istenhez
vezéreljen [azért hogy minket
Istenhez való (proszagó): csatlakozásra bírjon]. Megölettetvén ugyan (hús)test szerint, [(thanatoó):
kiszolgáltatva a halálnak, halálra adva,
és ítélve ölte meg őt a hús
ember] de megeleveníttetvén Szellem
szerint [dzóopoieó: de megelevenedett, életre
kelt (pneuma) a Szellem].
1 Pét.3,19 Amelyben elmenvén, a tömlöcben lévő [(phülaké): őrizet alatt sínylődő] szellemeknek [(kai): akkor] prédikált [(kérüsszó): hirdette nekik az igét, az
evangéliumot].
1 Pét. 3,20 Amelyek engedetlenek [nem
meggyőzhető hitetlenek] voltak egykor, mikor egyszer várt az Isten
béketűrése [amikor az Isten türelmesen
várakozott] a Noé [jelentése: megnyugvás, pihenés, vigasztalás]
napjaiban. A bárka készítésekor, [míg a
bárka föl nem épült], amelyben kevés, azaz nyolc élet tartatott [(diaszódzó):
mentetett, őriztetett, menekült, és
maradt] meg víz által [(dia): víz útján, vízen keresztül].
1 Pét. 3,21 Ami minket és titeket]
is [ugyanígy] megtart [(szódzó)
megment, megszabadít, megoltalmaz, üdvözít, biztonságba helyez] most
képmás gyanánt, [(baptiszma)antitüpon): a bemerítés
képmásaként, a Szellemben való
bemerítés által]. Ami nem a [hús]test
szennyének [(rüposz): romlottságának,
istentelenségének] lemosása [(apotheszisz): letevése, eltávolítása], hanem jó lelkiismeret [szüneidészisz: jó szellemi együttészlelés] keresése Istenben, a Jézus Krisztus
feltámadása által, [Jézus Krisztus feltámadásán keresztül].
1 Pét. 3,22 Aki Istennek jobbján van, felmenvén a mennybe; akinek
alávettettek az angyalok, hatalmasságok és erők [Más
fordítás: Ő Istennek jobbjában
van, felmenvén a legfelső égbe, miután uralma alá vetette az angyalokat,
hatalmasságokat, és erőket (hatalmakat, erősségeket)].
Imádság:
Kegyelmes Istenünk!
Együtt köszönjük meg neked,
Hogy te ma is megszólító Úr
vagy.
Köszönjük neked, hogy a te
szavad
Most a mi közös ajándékunk
lehet,
Amit tőled várhatunk, amit
tőled kapunk.
Tudjuk, hogy te
mindegyikünkhöz szólsz,
Mert egyen-egyenként,
személyes életünkkel is,
És együtt, egy családként is
A tieid, tehozzád tartozó
ember-gyermekeid vagyunk.
Add, hogy szavaid megszólító
üzenete
Így erősítse egyéni hitünket
És a veled megtalált élő
közösségünket.
Ámen
(Hajdú Zoltán Levente)
Viktor János: Üdvösség és kárhozat.
Üdvösség és kárhozat úgy mutatnak egymásra, mint fény és
árnyék.
Az üdvösség azért üdvösség, mert szabadulás a kárhozat
veszedelméből,
a kárhozat azért kárhozat, mert az üdvösség nagy
ajándékát örökre eljátssza.
Krisztus földre jövetelének célja
Krisztus Jézus azért
jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül az első én
vagyok. (1Tim 1:15)
Jézus a bűnösökért jött erre
a földre. Otthagyta a mennyei dicsőséget, hogy minden bűnös üdvözülhessen, aki
elfogadja a Benne kínált isteni kegyelmet.
Bűnös én? Á, dehogy! Nagyon
sokakban fel sem merül ilyesmi. Van egy-két hibám, de nem vagyok rosszabb másoknál.
Én igazán jó ember vagyok. Sokan ilyeneket gondolnak, vagy nem ritkán még ki is
mondanak magukról. Ezzel szemben Pál apostol mit tart önmagáról? A bűnösök közt
első vagyok én. Mit jelent ez? Azt, hogy kegyelemre szorulok, azt, hogy
Krisztus nélkül elveszett az életem.
Te is így látod? Nincs mit
szépíteni saját helyzetünkön: Jézus Krisztus nélkül elveszett emberek vagyunk,
akármilyen jó embernek is tartjuk magunkat. De Ő azért jött, hogy megkeresse és
megtartsa a nélküle vesztébe rohanó embert. Téged és engem üdvözíteni jött.
Ehhez szükségünk van bűnösségünk elismerésére, kegyelemre szorultságunk
felismerésére, bűnvallásra és a kegyelem elfogadására.
Ez könnyű vagy nehéz feladat?
Tisztázd magadban, mert üdvösséged függ tőle…
A boldog ember
„Boldog ember
az, aki nem jár a hitetlenek tanácsán, a bűnösök útjára nem áll
és a
csúfolódók székébe nem ül. Hanem az Úr tanításában van gyönyörűsége;
és az ő tanításán elmélkedik nappal és éjjel.”
(Zsoltár 1:1-2)
és az ő tanításán elmélkedik nappal és éjjel.”
(Zsoltár 1:1-2)
Sokan,
sokféleképpen keresik a boldogságot. Általában a pillanatnyi, gyorsan múló
örömökben vélik megtalálni. Nagyon hamar azonban ráébrednek, hogy nem azt
találták, amit kerestek. Az ilyen boldogságkereséseknek rendszerint csalódás,
fájdalom, keserűség a vége. A többször ismétlődő kudarcok pedig idővel
kedvetlenné, boldogtalanná, keserűvé teszik az ember életét.
A Biblia
határozottan tanítja, hogy a boldogság egyedül Istentől származik. Ember csakis
Isten segítségével az Ő útján járva válhat boldoggá. A boldogság ugyanis elsősorban
nem érzés, hanem egy állapot, olyan, mint az egészség. Mivel a boldogság
elsősorban nem érzés (jóllehet vannak érzelmi vetületei is), ezért a
körülményektől független. A boldogság nem attól függ, hogy hol, milyen
körülmények között vagyok, hanem attól, hogy kivel vagyok kapcsolatban.
Amennyiben Istennel szoros kapcsolatom van, boldog leszek, függetlenül attól,
hogy mondjuk éppen viharos az élet körülöttem.
A zsoltárszövegen
keresztül azt értjük meg, hogy a boldogság Isten útjának keresésében van. Akinek
szívét, lelkét, elméjét megtölti Isten igéjének tanítása olyannyira, hogy
éjjel-nappal erről gondolkodik, az boldog ember. Az ilyen ember nem akar
másként élni, csak úgy, ahogyan azt a Szentírásból megértette. Boldog ember az,
aki Isten tanítását és törvényeit minden körülmények között igaznak, jónak és
követendőnek tartja. Nem keres magának más utat, mint amit Isten ad elé. Nem
keresi az emberi megoldásokat, hanem elfogadja és követi Isten tanítását. Azért
boldog, mert azon az úton jár, amit Isten már előre megáldott.
A boldogtalan ember
saját feje után megy, saját megoldásokat keres, és azokat akarja mindenáron
véghezvinni. Keresi önmaga boldogságát, boldogulását saját maga fabrikálta
eszközeivel, ahelyett, hogy elfogadná Isten megoldását saját maga helyzetére.
Vannak, akik azt
gondolják, hogy Isten tanítása, útja kemény, nehezen követhető. „Tanítványai
közül sokan, amikor ezt hallották, így szóltak: Kemény beszéd ez: ki
hallgathatja őt? … Ettől fogva tanítványai közül sokan visszavonultak, és nem
jártak vele többé.” (János 6:60, 66). Ezért inkább keresnek maguknak
könnyebb utakat, módokat. Remélik, hogy így sokkal könnyebben, hamarabb,
valamint kevesebb energiával fognak célba érni. Bagatellizálják Isten
tanítását, s azt mondják: „Nem kell ezt olyan szigorúan venni.” „Ma már más
idők járnak, mint akkor, amikor a Biblia íródott.” stb. Ettől a könnyített
tanítástól várják a boldogulásukat. Bibliai terminológiával élve, ők azok, akik
a széles utat választják a keskeny út helyett (lásd: Máté 7:13-14). A kísérletezés
vége azonban mindig ugyanaz: kudarc.
Az emberi
megoldások nem hozzák, nem hozhatják meg a várva várt eredményt.
A zsoltáros
határozottan tanítja, boldogok csak úgy lehetünk, ha Istenben találjuk meg
legnagyobb örömünket, és egyedül az Úr által kijelölt úton haladunk. Nem
érdemes mással kísérletezgetni, az eredmény biztosan kudarc lesz. Ellenben
biztos a siker, ha Isten útján szorosan haladva éljük az életünket. Aki nagy
távlatokban, hosszútávra tervezi az életét, annak biztosra kell mennie. Isten
azt tanácsolja, hogy válasszuk őt, az ő útját, s boldogok leszünk.
http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/07/a-boldog-ember.html
2014. december 28.
Ige: A hitetlenek reagálása a csodákra.
Miután sok beteg
meggyógyult, és sok démonizált megszabadult, Az Úr Jézus tanítványaival együtt:
„haza térének. És ott ismét egybegyűlt a sokaság, a tömeg, annyira, hogy még nem is ehetnek, mert még evésre sem maradt idejük.
Amint az övéi, a hozzátartozói ezt meghallák, tudomást szereztek erről, és eljövének, hogy megfogják, és erővel elvigyék őt; mert azt mondják vala, hogy magán kívül van, hogy
nincs magánál, extázisban / önkívületben van;
hogy megzavarodott; megháborodott; hogy elvesztette az eszét* (Márk. 3,20-321)
*És
tették ezt azért: „Mert a testvérei sem hittek benne” (Ján. 7,5).
Spurgeon: A csodáról.
A csoda egymaga nem támaszt hitet. Aki nem hisz Istenben
csodák nélkül, az a hitét a csodákra, és nem Istenre alapozza.
Uram! Mert benned bízom, ezért
„Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek
a gonosztól, mert te velem vagy; a te vessződ és botod, azok vigasztalnak
engem” (Zsolt. 23,4)
C. H. Spurgeon: Áldott lesz mindened, amid van
Áldott lesz kosarad és
sütőteknőd" (5Móz 28,5).
Az engedelmesség áldottá
teszi mindazt, amit szorgalmunkkal megszereztünk. Amit azonnal felhasználunk,
mint a friss gyümölcsöt, éppúgy áldott lesz, mint tartós használati cikkeink.
Lehet, hogy csak kevés javunk van és a jövedelmünk is kicsi, esetleg sovány
reggelivel indulunk munkába és szűkös ebéd vár hazatérésünkkor, mégis jó
dolgunk lesz, mert Isten a kosarat áldja meg. Ha csak egyik napról a másikra
élünk, akkor is éppoly jól megy sorunk, mint Izráelnek a pusztában, ahol az Úr
úgy tartotta el népét, hogy mindig csak egy napra való mannát adott nekik. De
mi másra volt szükségük? És nekünk mi másra van szükségünk?
Ha pedig bőségesen vannak
javaink, mennyivel inkább szükséges, hogy az Úr megáldja őket! Hiszen ha
többünk van, mennyi gondot okoz a dolgok beszerzése, megőrzése, kezelése és
felhasználása. De ha nincs az Úr áldása javainkon, akkor egyszer csak javaink
lesznek úrrá a szívünkön, valósággal bálványainkká válnak, és a velük járó gond
felemészt bennünket.
Urunk, áldd meg földi
javainkat! Add, hogy a Te dicsőségedre használjuk feI azokat! Segíts, hogy a
világi dolgoknak ne tulajdonítsunk túl nagy jelentőséget, és a keresztyén
életünk ne kerüljön miattuk veszélybe.
C. H. Spurgeon "Isten
ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
http://keresztenydalok.hu/ahitatok
Nyisd ki a Bibliád és fedezd fel a benned rejlő lehetőségeket
“Akkor vagytok igazán a
tanítványaim ha hűségesek maradtok a tanításaimhoz. Akkor tudni fogjátok, hogy
mi az igazság és az igazság szabadokká tesz titeket.” (Jn 8:31-32 NLT fordítás)
Az az igazság, hogy az
ember nincs is tisztában a saját képességeivel. Csak a Teremtő tudja igazán
kifürkészni. Csakis Isten, aki megalkotott, tudja, hogy mire vagy képes. A
szüleid, a párod, a barátiad, a főnököd - ők mind csak a lehetőségeid felszinét
látjták. Csak Isten tudja, hogy mire vagy igazán képes.
Az agyunknak csak egy kis
részét használjuk. Nincs is szükségünk nagyobb inteligenciára. Csak a meglévő
inteligenciádnak kell nagyobb részét kihasználnod!
A legtöbb ember mások
elismeréséért él. Az idejük nagyrészét azzal töltik, hogy amiatt izgulnak, hogy
mások mit gondolnak róluk. Az életed pedig szép lassan csak abból áll, hogy
újra és újra lejátszod a fejedben, hogy mások mit is hazudtak neked. Lehet,
hogy nem is akartak hazudni, de mégis csak hazudnak. Azt mondják, hogy nem
tudsz megtenni valamit, és, hogy ne is fáradj vele, mert úgy sem érsz semmit.
Újra és újra lejátszod ezt
a fejedben. De csak hazugságok. Azok az emberek akik ezeket állítják nem is
tudják, hogy mire vagy képes. Inkább beszélj a Teremtőddel!
Csak Ő tudja, hogy miket
tud tenni az életedben. És csak Ő tudja megnyitni a tárházad lehetőségeit. Na
de miként?
Az Úr az Igéjén keresztül
szabadít fel és tesz képessé. János 8:31-32 verseiben így szól Jézus: “Akkor
vagytok igazán a tanítványaim ha hűségesek maradtok a tanításaimhoz. Akkor
tudni fogjátok, hogy mi az igazság és az igazság szabadokká tesz titeket.” (NLT
fordítás) Isten Igéje tesz képessé arra amire teremtve lettél. Általa olyan
dolgokra leszel képes, amikről korábban álmodni sem mertél.
Hogyan lehetséges ez?
Tanuld meg Isten
Igéjét! Isten addig nem tesz képessé a benned rejlő lehetőségek
feltárására amíg ki nem nyitod a Bibliát és nem tanulsz belőle. Ezt nem lehet
ozmózissal elérni! Úgy lehet elkezdeni csinálni, hogy megtanulod, hogy mit is
mond a Biblia.
Fogadd el Isten
Igéjét! Legyen a Biblia az életed egyedüli tekintélye. Lehet, hogy nem
tetszik amit olvasol, de ha azt akarod, hogy az életedben Isten legjobb
szándéka valósuljon meg akkor fogadd el amit mond.
Engedelmeskedj Isten
Igéjének! Nem lehet csak megtanulni és elfogadni Isten Igéjét. Meg is kell
tenni, amire tanít! Nem kapsz áldást csak azért, mert tudod, hogy mit mond a
Biblia. Áldást akkor kapsz, ha azt teszed, amire a Biblia tanít.
Sokkal többre lettél teremtve,
mint amit el tudsz képzelni! A Biblia azt mondja az 1Kor 2:9-be, hogy "Amit
Isten azok számára tervezett, akik szeretik Őt, az több mint amit szem valaha
látott vagy fül valaha hallott. Még csak nem is gondolt rá soha senki! (CEV
fordítás)
Nyisd ki Isten Igéjét és
tedd azt amit csak Isten gondolt rólad!
Daily Hope by Rick Warren
http://napiremeny.blog.hu/2013/03/30/nyisd_ki_a_bibliad_es_fedezd_fel_a_benned_rejlo_lehetosegeket
M Luther King: A tudomány és a vallás kapcsolata.
A tudomány kutat; a vallás értelmez. A tudomány tudást
ad, ami hatalom; a vallás bölcsességet ad, ami irányítás. A tudomány főleg a
tényekkel foglalkozik; a vallás főleg az értékekkel foglalkozik. A kettő nem
egymás riválisai, hanem egymás kiegészítői.
Chris Pásztor: Szabadulj meg a negatívumoktól
“Mert a te beszédidbol ismertetel igaznak, és a te beszédidbol ismertetel hamisnak.” Máté Evangélium 12:37).
A Példabeszédek 18:21 versszak szerint: “Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.” Tudatja velünkaz Ige, milyen ero is van a szavak használatában. A szavak eroteljesek; építenek vagy rombolnak; egy iránytu, amely kijelöli az életed folyását. Ezért fontos, hogy ne beszélj úgy, ami ellent mond Isten Igéjének az életedben.
Például, bármit is állítanak eléd feladatként, soha ne mondd: “Nem tudom megtenni.” Ismerd el, hogy Isten teljessége elég a számodra, és ennek eredményeként mindent meg tudsz tenni. Olyan világban élünk, amely tele van negatívumokkal, és az emberek igen könnyen vallják meg a félelemet, a hiányokat, a vereséget és a bukást. Te azonban nem ebbol a világból származol, ezért a beszédednek máshogy kell hangzani. Amikor egy keresztény negatívan beszél, az felkavarja a szellemét és ellentmond Isten munkájának az életében; rosszul befolyásolja a szelleme isteni természetét.
Ez az oka annak, hogy számos keresztény véli ismerni a hit Igéjét, és mégsem hoz eredményt az életükben. A legtöbb esetben ez abból származik, hogy a bensejük számos negatívummal van tele, amit Isten Igéjének ismeretén keresztül el kell távolítani.
A 2 Korinthus levél 3:18 versszak azt mondja: “Mi pedig az Úrnak dicsoségét mindnyájan fedetlen arczczal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsoségrol dicsoségre, úgy mint az Úrnak Lelkétol.” Ahogyan tanulmányozod és elmélkedsz az Igén, az életkörülményeid Isten Igéjének valósága szerint kezdenek majd megváltozni. Minél inkább belekapaszkodsz az Igébe, annál jobban átváltozol dicsoségrol dicsoségre, mivel az Ige pozitív mentalitást épít fel Benned.
Pál Apostol az Filippi levél 4:13 igeversben azt mondja: “Mindenre van erom a Krisztusban, a ki engem megerosít”; ez az új krisztusi teremtés helyes mentalitása. Nem létezik olyan, amit ne tudnál megtenni, ezért törölj minden negatív és pesszimista kifejezést a szótáradból. Gyakorold Magadat Isten Igéjében és lásd meg a korlátlan lehetoségeket és a “meg tudom tenni mentalitást.”
Ima
Drága Atyám, köszönöm az Igéd dics?ségét az életemben. Uram, a Te Igéd lámpás az utamon és világosság az ösvényemen, amely által látom és tapasztalom a dicsoséged nagyobb mértékét az életemben, a Jézus nevében. Ámen.
További tanulmány
Róma levél 12:2
2 Korinthus levél 3:5
A Példabeszédek 18:21 versszak szerint: “Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.” Tudatja velünkaz Ige, milyen ero is van a szavak használatában. A szavak eroteljesek; építenek vagy rombolnak; egy iránytu, amely kijelöli az életed folyását. Ezért fontos, hogy ne beszélj úgy, ami ellent mond Isten Igéjének az életedben.
Például, bármit is állítanak eléd feladatként, soha ne mondd: “Nem tudom megtenni.” Ismerd el, hogy Isten teljessége elég a számodra, és ennek eredményeként mindent meg tudsz tenni. Olyan világban élünk, amely tele van negatívumokkal, és az emberek igen könnyen vallják meg a félelemet, a hiányokat, a vereséget és a bukást. Te azonban nem ebbol a világból származol, ezért a beszédednek máshogy kell hangzani. Amikor egy keresztény negatívan beszél, az felkavarja a szellemét és ellentmond Isten munkájának az életében; rosszul befolyásolja a szelleme isteni természetét.
Ez az oka annak, hogy számos keresztény véli ismerni a hit Igéjét, és mégsem hoz eredményt az életükben. A legtöbb esetben ez abból származik, hogy a bensejük számos negatívummal van tele, amit Isten Igéjének ismeretén keresztül el kell távolítani.
A 2 Korinthus levél 3:18 versszak azt mondja: “Mi pedig az Úrnak dicsoségét mindnyájan fedetlen arczczal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsoségrol dicsoségre, úgy mint az Úrnak Lelkétol.” Ahogyan tanulmányozod és elmélkedsz az Igén, az életkörülményeid Isten Igéjének valósága szerint kezdenek majd megváltozni. Minél inkább belekapaszkodsz az Igébe, annál jobban átváltozol dicsoségrol dicsoségre, mivel az Ige pozitív mentalitást épít fel Benned.
Pál Apostol az Filippi levél 4:13 igeversben azt mondja: “Mindenre van erom a Krisztusban, a ki engem megerosít”; ez az új krisztusi teremtés helyes mentalitása. Nem létezik olyan, amit ne tudnál megtenni, ezért törölj minden negatív és pesszimista kifejezést a szótáradból. Gyakorold Magadat Isten Igéjében és lásd meg a korlátlan lehetoségeket és a “meg tudom tenni mentalitást.”
Ima
Drága Atyám, köszönöm az Igéd dics?ségét az életemben. Uram, a Te Igéd lámpás az utamon és világosság az ösvényemen, amely által látom és tapasztalom a dicsoséged nagyobb mértékét az életemben, a Jézus nevében. Ámen.
További tanulmány
Róma levél 12:2
2 Korinthus levél 3:5
2014. december 27.
Ige: Az apostol megvallása, követendő példaként:
„Mert nem magunkat prédikáljuk és hirdetjük,
hanem az Úr Jézus Krisztust, mint Urat. Magunkat pedig, mint a ti szolgáitokat,
sőt rabszolgáitokat* Jézusért, az Ő kedvéért** (2
Kor. 4,5)
*Rabszolgái (dúlosz): parancsvégrehajtói; alárendeltjei;
szó szerint: más irányítása ALATT EVEZŐ valaki; katonai jellegű szó. A harci
gálya evezőse volt, megkülönböztetve a fedélzeten harcoló katonáktól. Nehéz,
kemény munkát végző, felettesei parancsára cselekvő személy.
**„Mert úgy
határoztam, és úgy döntöttem, hogy nem tudok közöttetek másról, és nem is akarok semmiről sem tudni csak Jézus Krisztusról, még pedig róla is, mint a megfeszítettről, vagyis az oszlopra feszítettről”
(1Kor. 2,2)
Hát: „Úgy tekintsen, és értékeljen minket, és úgy
számoljon velünk minden ember, mint Krisztus
szolgáival, és Isten szent titkainak sáfáraival, gondnokaival,
intézőivel” (1 Kor. 4,1).
Ha megtértél, és befogadtad az Urat, akkor:
Hagyd el a világi
beszédet, magatartást, és ragaszkodj Isten Igéjéhez, mert csak így tudod
megkülönböztetni, hogy mi az amit az Úr mond, és mi az, amit a gonosz mond.
„Tisztítsátok, és takarítsátok el azért a régi
kovászt, hogy legyetek új tésztává, aminthogy kovász nélkül valók vagytok.
Hiszen mentesek is vagytok a kovásztól, vagyis nem vagytok romlottak, vagy
megrontottak, mert a mi húsvéti bárányunk, a mi pászkaáldozatunk, a Krisztus
megáldoztatott, vagyis már áldozatot mutatott be érettünk. Azért ne régi kovásszal
ünnepeljünk, sem rosszaságnak, becstelenségnek, gyávaságnak, alkalmatlanságnak,
és gonoszságnak, vagyis romlottságnak, hitványságnak, vagy rosszindulatnak
kovászával, hanem tisztaságnak, őszinteségnek, nyíltszívűségnek és igazságnak,
vagyis a valóságnak, azaz Isten Igéjének kovásztalanságában, ami nem romlott,
és nem megrontott” (1 Kor. 5,7-8)
A Szent Szellem már előre figyelmezteti Krisztus népét: „Semmi kovászost ne egyetek, minden
lakóhelyeteken kovásztalan kenyeret egyetek” (2 Móz. 12,20).
Azért: „Hogy
megítélhessétek, hogy mi a rossz és mi a jó; hogy legyetek tiszták és botlás
nélkül valók a Krisztusnak napjára; Teljesek lévén az igazságnak gyümölcsével,
melyet Jézus Krisztus teremt az Isten dicsőségére és magasztalására” (Fil.
1,10-11).
Ha kiáltasz az Úrhoz, Ő meghallgat.
Ezért így buzdítja a mindenkori hívőket az apostolon
keresztül a Szent Szellem: „… legyetek a
könyörgésben [imádságban] állhatatosak
[szorgalmasok; kitartók; ragaszkodók]” (Róm. 12,12).
Ki Jézus Krisztus?
„Ő a
fényből lett fény. Az Atya Isten az ősfény, melyből a Fiú mintegy kisugárzik.
Az Úr Jézus kijelentése: „… Én vagyok evilág fénye...” (Ján. 8,12)
Újévi jókívánság
34. Zsoltár - göröggel
Zsoltár 34,6: "Ez a szegény kiáltott, és az Úr
meghallgatta, és minden bajából kimentette őt."
Ez a szegény kiáltott, (a szó szoros értelmében:
"károg" mint a hollók, vagy rikolt, vagyis hangosan kiált, hív,
sikít, felkiált, esedezik, ordít). És az
Úr meghallgatta, és minden (akármely, mindegyik, az egész, minden módon,
mindenképpen, mindig, állandóan) bajából (nyomás, kínzás, gyötrődés, terhelt,
üldözés, megpróbáltatás, baj) kimentette őt. (szódzó) - megment, azaz
kiszabadít vagy megvéd, meggyógyít, megőriz, éppé, egészségessé tesz,
megszilárdít, helyreállít)
Ezt az igét nemrégiben olvastam, és megszólított. Az óév
komor, "már megint eltelt egy év!" búcsúztató gondolata helyett
inkább nézzünk előre, és bármi is vesz most körül, az üzenet neked is szól: a
Mindenható Isten, a Szeretet, testté lett, hogy kínhalála és feltámadása által
legyőzze a halált és annak urát, a sátánt, s így az életünkbe örökéletet,
szabadságot hozzon.
S azokat, akik bajukban, megoldhatatlan helyzetükben
hozzá kiáltanak, ordítanak, rikoltanak, sírnak, MINDEN bajukból, minden módon
kiszabadítsa, egészségessé tegye, megőrizze.
Ez igazán jó hír! Isten igazi Újévi jókívánsága! Méltó,
hogy Őt magasztaljuk!
Orbo
Mit is jelent a kegyelem?
A kegyelem: „Isten
jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása az ember iránt; ennek a
jóindulatnak aktív megnyilvánulása Jézus Krisztus megváltói műve. A kegyelem
Isten szuverén, ajándékozó magatartása, amely az Ő lényegéből fakad, amely a S Z E R E T E T, hiszen ISTEN A SZERETET.”
Kenneth Hagin: AZÉRT JÖTT, HOGY MEGSZABADÍTSON
Szül pedig fiat,
és nevezd annak nevét Jézusnak, mert Ő szabadítja meg az Ő népét annak
bűneiből.
- Máté 1,21.
A megváltás első
lépése az volt, hogy Krisztus azonosult ember mivoltunkkal. Ez történt az Ő megtestesülése
során. Krisztus testté lett. (Ján. 1,14) A Zsidó 2,14 azt mondja: „Mivel tehát
a gyermekek testből és vérből valók, Ő is hasonlatosképpen részese lett
azoknak…”
Megtestesülésekor
azonban, Jézus nem részesedett abból a természetből, amely az ember szellemében
uralkodott. Ha így történt volna, akkor szellemileg halott lett volna földi
szolgálata során! Akkor nem tudott volna az Atya kedvében járni azzal, hogy
megcselekszi az Ő akaratát. Nem, az Ő azonosulása az ember szellemi
természetével nem történt meg a keresztre feszítéséig.
Ott Isten
ténylegesen bűnné tette Jézus Krisztust értünk. (2Kor. 5,21) Maga a mi bűnös
természetünk lett ráhelyezve Jézus Krisztusra egészen addig, amíg Ő mindazzá
nem lett, amivé a szellemi halál tette az embert. Isten szemében nem Jézus
Krisztus volt az, aki ott függött a kereszten; az emberi nem volt az, aki ott
függött. Ezért mindnyájan elmondhatjuk Pállal: „Krisztussal együtt
megfeszíttettem.”
Megvallás: Mivel
Jézus azért jött, hogy megváltson a bűneimből, én kijelentem a Galata 2,20
alapján: ”Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; amely életet
pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem
és Önmagát adta értem.”
/Kenneth Hagin
Hitünk tápláléka napi adagokban/
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)


























.jpg)



