Zsoltár 21. hálaadó zsoltár; (héberrel és kapcsolódó igékkel)

Zsolt. 21,1 Az éneklőmesternek; [A karmesternek, a karvezetőnek, végig]  Dávid [jelentése: szeretett] zsoltára [mizəmôr): éneke].

Zsolt. 21,2 Uram, [(jəhóváh): Jahve, Örökkévaló] a te erősségedben [(ʿôz ʿóz): a te erődnek, hatalmadnak] örül [(śámaḥ): vigad, örvendezik] a király, és a te segítségedben [(jəšúʿáh): üdvösségedben, szabadításodban] felette örvendez [(gúl gíl): ujjong, ugrál, és remeg örömében]. »Más fordítás: Mennyire ujjong, hogy megsegítetted; és segítséged láttán hangosan ujjong«^*

*És megvallja a király, hogy: „Mert én a te kegyelmedben bíztam, örüljön a szívem a te segítségednek (a Te üdvösségedben); hadd énekeljek az Úrnak, hogy jót tett velem!” „És monda: Szeretlek Uram, én erősségem! Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, őbenne bízom: az én pajzsom, üdvösségem szarva, menedékem. Az Úrhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől” „Összetörnek, akik az Úrral szállnak perbe, mennydörög ellenük az égben. Megítéli az ÚR az egész földet, de királyát megerősíti, felkentjének hatalmat ad”„Nagy győzelmet ad királyának az ÚR, hűséges marad fölkentjéhez, Dávidhoz és magvához örökké” (Zsolt. 13,6; 18,2-3; 1Sám. 2,10; 2Sám. 22,51)

Zakariáson – Bemerítő János apján – keresztül jelenti ki a Szent Szellem, hogy a prófécia beteljesült: „Erős üdvözítőt támasztott nekünk, szolgájának, Dávidnak házából” (Lk. 1,69).

Zsolt. 21,3 Szívének kívánságát [vágyát] megadtad [teljesítetted] néki; és ajkainak kérését [óhajtását] nem tagadtad meg. Szela^*

*Dávid – a királyi törvényt betartotta, amely így szólt: „És mikor az ő országának királyi székére ül, írja le magának könyvbe e törvénynek mását a Lévita-papokéból. És legyen az ő nála, és olvassa azt életének minden idejében...” (5 Móz. 17,18-19).

És nekünk is ezt tanácsolja: „Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit!” (Zsolt. 37,4)

Az Úr Jézus még világosabbá teszi, hogy hogyan tudok gyönyörködni az Úrban: „Ha én bennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és meglesz az néktek” (Ján. 15,7)

S a király így jár közben értünk: „Adja meg szíved vágyát, teljesítse minden tervedet!” (Zsolt. 20,5).

Zsolt. 21,4 Sőt eléje vitted javaidnak áldásait; színarany koronát tettél fejére. [Más fordítás: Eléje siettél üdvözítő (boldogító; gazdag) áldással], s fejére színarany koronát helyeztél]*

*Isten ígérete a királynak: „Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog” (Zsolt. 132,18)

János apostol látomása a győztes Királyról: „És látám, és ímé vala egy fehér felhő; és a felhőn üle valaki, hasonló az embernek Fiához, a fején arany korona, és a kezében éles sarló” (Jel. 14,14)

Dávid így könyörög Isten megígért áldásaiért: „Bő gabona legyen az országban a hegyek tetején is; rengjen gyümölcse, mint a Libanon, s viruljon a városok népe, mint a földnek füve. Tartson neve mindörökké; viruljon neve, míg a nap lesz; vele áldják magukat mind a nemzetek, és magasztalják őt. Áldott az Úr Isten, Izráelnek Istene, aki csodadolgokat cselekszik egyedül! Áldott legyen az ő dicsőséges neve mindörökké, és teljék be dicsőségével az egész föld. Ámen! Ámen!” „Hogy fiaink olyanok legyenek, mint a plánták, nagyokká nőve ifjú korukban; leányaink, mint a templom mintájára kifaragott oszlopok. Legyenek telve tárházaink, eledelt eledelre szolgáltassanak; juhaink százszorosodjanak, ezerszeresedjenek a mi legelőinken. Ökreink megrakodva legyenek; sem betörés, sem kirohanás, sem kiáltozás ne legyen a mi utcáinkon. Boldog nép az, amelynek így van dolga; boldog nép az, amelynek az Úr az ő Istene”(Zsolt. 72,16-20; 144,12-15).

Zsolt. 21,5 [(ḥaj): Virágzó, sikeres, prosperáló] életet kért tőled: adtál néki hosszú időt ['óreḵ): hosszú életet], örökkévalót és végtelent [soha véget nem érőt]. »Más fordítás: S te megadtad neki a (jôm): napok teljességét, hosszúságát, hogy sokáig éljen, időtlen időkig«*

*Dávid így imádkozik: „Adj napokat a király napjaihoz, esztendeit nemzedékről nemzedékre nyújtsd. Isten előtt lakozzék örökké; kegyelmedet és hűségedet rendeld ki, hogy őrizzék meg őt” (Zsolt. 61,7-8)

Isten válasza: „Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel őt, Akivel állandóan vele lesz az én kezem, sőt az én karom erősíti meg őt. Nem nyomhatja őt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg őt; Mert őelőtte rontom meg az ő szorongatóit, és verem meg az ő gyűlölőit. És vele lesz az én hűségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az ő szarva. És rávetem az ő kezét a tengerre, és az ő jobbját a folyóvizekre. Ő így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kősziklája! Én meg elsőszülöttemmé teszem őt és feljebbvalóvá a föld királyainál. Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos marad ő vele. És az ő magvát örökkévalóvá teszem, és az ő királyi székét, mint az egeknek napjait” (Zsolt. 89,21-30)

És hogy a prófécia kiről szól, azt az apostolon keresztül jelenti ki a Szent Szellem: „És Ő (az Úr Jézus) a feje a testnek, az egyháznak: aki a kezdet, elsőszülött a halottak közül; hogy mindenekben Ő legyen az első” (Kol. 1,18)

Isten pedig: „...akiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy azok az ő Fia ábrázatához hasonlatosak legyenek, hogy ő legyen elsőszülött sok atyafi között” (Róm. 8,29)

Ő a királyok Királya: „És ...,Jézus Krisztus..., a halottak közül az elsőszülött, és a föld királyainak fejedelme...” (Jel. 1,5)

Az a Király, aki nem más, mint: „...Jézus, aki egy kevés időre kisebbé tétetett az angyaloknál, a halál elszenvedéséért dicsőséggel és tisztességgel koronáztatott meg, hogy az Isten kegyelméből mindenkiért megízlelje a halált. Mert illendő vala, hogy akiért minden, és aki által minden, sok fiakat vezérelvén dicsőségre, az ő üdvösségük fejedelmét szenvedések által tegye tökéletessé” (Zsid. 2,9-10).

Zsolt. 21,6 Nagy az ő dicsősége [(gəḏóláh gáḏôl, káḇóḏ káḇôḏ): és nagy lett a hírneve, tisztessége] a te segítséged [(jəšúʿáh): üdvösséged, szabadításod] által; fényt [(háḏár): pompát adtál neki] és méltóságot adtál reája [(hôḏ): fenséggel és dicsőséggel övezted, és nagy ékességgel ruháztad fel őt]*

*Dávid, mint az Úr Jézus előképe: „Akkor is hírnevet szerzett magának Dávid, amikor visszatért, azután hogy a Sós-völgyben megvert tizennyolcezer edomit. Edomba is helyőrséget helyezett. Helyőrséget helyezett el egész Edomban, úgyhogy egész Edom Dávid szolgája lett. Így segítette meg az ÚR Dávidot mindenütt, ahova csak ment” (2 Sám. 8,13-14)

Az edomiták a testi embert – vagyis az Ádámi fajt – jelképezi: Ézsau nevét nevezék Edomnak. Ő az Edomiták atyja. (1 Móz. 25,30; 1 Móz. 36.9)

Tehát az Úr Jézus győzelme és minden ember megtérése ábrázolódik ki a fenti Igében. Dávid – és minden hívő – megvallása: „Uralkodik az ÚR! Fenségbe öltözött, felöltözött az ÚR, erőt övezett magára. Szilárdan áll a világ, nem inog. Szilárdan áll trónod ősidők óta, öröktől fogva vagy te” (Zsolt. 93,1-2)

És az apostolon keresztül világosítja meg a Szent Szellem, hogy kiről is szól a prófécia: „Ámde a Fiúról így: A te királyi széked óh Isten, örökkön örökké. Igazságnak pálcája a te országodnak pálcája” (Zsid. 1,8)

Mert Ő a: „...Krisztus, aki mindeneknek felette örökké áldandó Isten. Ámen” (Róm. 9,5).

Zsolt. 21,7 Sőt áldássá tetted őt örökké [minden időkre], megvidámítottad [(ḥáḏáh): boldoggá tetted] őt színed örömével [(páním): jelenlétedben örömmel töltötted el]*

*Dávid Isten ígéretére hivatkozva imádkozik, példát adva minden korban élő hívő számára: „Most azért tessék néked megáldani a te szolgádnak házát, hogy legyen állandó mindörökké előtted; mivelhogy te, Uram, megáldottad, legyen azért áldott mindörökk锄hogy eljussak Isten oltárához, Istenhez, akinek ujjongva örülök. Hadd magasztaljalak hárfával, Isten, én Istenem!” (1 Krón. 17,27; Zsolt. 43,4).

Zsolt. 21,8 Bizony a király bízik az Úrban [(jəhóváh): Jahve, az Örökkévalóban], és nem inog meg, nem [(môṭ báṭaḥ): támolyog, tántorog, biztonságban van, nincs félnivalója], mert vele a Magasságosnak kegyelme [(ḥeseḏ): szeretete, kedvezése]*

*Isten kegyelmének műve, hogy megvallhatja a hívő: „Minden törvényére ügyeltem, és rendelkezéseitől nem tértem el. És tökéletes voltam előtte, őrizkedtem az én vétkemtől. Igazságom szerint jutalmazott meg az ÚR, kezem tisztasága szerint, amit jól lát” (Zsolt. 18,23-25).

És aki: „... tökéletességben jár, igazságot cselekszik, és igazat szól az ő szívében. Nyelvével nem rágalmaz, nem tesz rosszat felebarátjával, és nem hoz gyalázatot rokonára. Megvetéssel néz az alávalókra, de tiszteli azokat, akik az URat félik. Esküjét nem vonja vissza, ha kárt vall is. Nem adja pénzét uzsorára, és nem hagyja magát megvesztegetni az ártatlan rovására. Aki ezeket teszi, nem tántorodik meg soha” (Zsolt. 15,2-5).

Zsolt. 21,9 Megtalálja [utoléri] kezed, és [(jáḏ): erős fegyvered] minden ellenségedet; jobbod megtalálja [utoléri] gyűlölőidet*

*Ha az Úr ellenségeire felemeli kezét: „Vasvesszővel kormányozza őket, és mint a cserépedényt megtöri őket” (Zsolt. 2,9).

Zsolt. 21,10 Tüzes kemencévé teszed őket megjelenésed [látogatásod] idején, [(páním ʿéṯ): jelenléted alkalmával]. Az Úr [(jəhóváh): Jahve, az Örökkévaló] az ő haragjában elnyeli [megháborítja] őket és tűz emészti meg őket*

*Amikor az Úr megjelent: „Füst szállt fel orrából, és szájából emésztő tűz; izzó szén gerjedt belőle”„Mert a mi Istenünk megemésztő tűz. (Zsolt. 18,9; Zsid. 12,29)

Már Mózesen keresztül is így jelenti ki magát az, Aki tegnap, ma és mindörökké ugyanaz (Zsid. 13,8):

„Mert az Úr, a te Istened emésztő tűz, féltőn szerető Isten Ő” (5 Móz. 4,24)

A próféták így szólnak Róla: „Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél” (Zsolt. 50,3)

 És eljött az Úr a tanítványaihoz,: „És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniok” (Csel. 2,1-4)

És ma is eljön azokhoz, akik várják, és megszabadít az ellenségtől: „Mondjátok a remegő szívűeknek: legyetek erősek, ne féljetek! Ímé, Istenetek bosszúra jő, az Isten, aki megfizet, Ő jő, és megszabadít titeket! Akkor a vakok szemei megnyílnak, és a süketek fülei megnyittatnak, Akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta, és ujjong a néma nyelve, mert a pusztában víz fakad, és patakok a kietlenben” (Ésa. 35,4-6)

Az Úr Jézus kijelentése, amelyet Bemerítő János kérdésére üzent: „És felelvén Jézus, monda nékik:  Menjetek el és jelentsétek Jánosnak, amiket hallotok és láttok: A vakok látnak, és a sánták járnak; a poklosok megtisztulnak, és a siketek hallanak; a halottak föltámadnak, és a szegényeknek evangélium hirdettetik; És boldog, aki én bennem meg nem botránkozik” (Mát. 11,4-6).

Zsolt. 21,11 Gyümölcsüket kiveszted e földről, és magvukat az emberek fiai közül*

*Mert: „...az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az ő kegyeseit; megőrzi őket mindörökké, a gonoszok magvát pedig kiirtja” (Zsolt. 37,28).

És a következmény: „Nemzetek zajongnak, országok mozognak; kiereszti hangját, megszeppen a föld” (Zsolt. 46,7)

„Mert haragszik az Úr minden népekre, és megbúsult minden ő seregükre; megátkozá, halálra adta őket” (Ésa. 34,2)

És János apostol látja a dicsőség Urát, aki halálra adja a népeket, hogy Őbenne feltámadhassanak: „És vérrel hintett ruhába vala öltöztetve és a neve Isten igéjének neveztetik. És az ő szájából éles kard jő vala ki, hogy azzal verje a pogányokat; és ő fogja azokat legeltetni vasvesszővel; és ő nyomja a mindenható Isten haragja hevének borsajtóját. És az ő ruháján és tomporán oda vala írva az ő neve: királyoknak Királya, és uraknak Ura” (Jel. 19, 13.15-16)

„És a földnek királyai és a fejedelmek és a gazdagok és a vezérek és a hatalmasak, és minden szolga és minden szabad, elrejték magukat a barlangokba és a hegyeknek kőszikláiba. És mondának a hegyeknek és a kőszikláknak: Essetek mi reánk és rejtsetek el minket annak színe elől, aki a királyiszékben ül, és a Bárány haragjától. Mert eljött az ő haragjának ama nagy napja; és ki állhat meg?” (Jel. 6,15-17)

Az Úr Jézus megy a Golgotára, hogy megváltsa a céltévesztett embert, és ezt mondja: „Akkor kezdik mondani a hegyeknek: Essetek mi reánk; és a halmoknak: Borítsatok el minket! Mert ha a zöldellő fán ezt művelik, mi esik a száraz fán?” (Luk. 23,30-31).

Zsolt. 21,12 Mert gonoszságot terveztek ellened, csalárdságot gondoltak, de nem vihetik ki [Más fordítás: Mert: (ráʿ): veszélyes, rosszindulatú (məzimmáh): elhatározással tervezték, hogy (náṭáh): kinyújtanak; de nem képesek (jáḵôl jáḵól): legyőzni]*

*Prófécia a testté lett Igéről, az Úr Jézusról, és az Ő testéről, azaz: Isten népéről: „A föld királyai felkerekednek és a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és az ő felkentje ellen” (Zsolt. 2,1-2)

 És a prófécia beteljesüléséről. A hívők így imádkoznak, amikor az apostolokat megfenyegették, hogy ne merjenek többé a Jézus nevében szólni: „Ki Dávidnak, a te szolgádnak szája által ezt mondottad: Miért zúgolódtak a pogányok, és gondoltak a népek hiábavalókat? Felállottak a földnek királyai, és a fejedelmek egybegyűltek az Úr ellen és az ő Krisztusa ellen. Mert bizony egybegyűltek a te szent Fiad, a Jézus ellen, akit felkentél, Heródes és Poncius Pilátus a pogányokkal és Izráel népével, hogy véghezvigyék, amikről a te kezed és a te tanácsod eleve elvégezte volt, hogy megtörténjenek. Most azért, Urunk, tekints az ő fenyegetéseikre: és adjad a te szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal szólják a te beszédedet, A te kezedet kinyújtván gyógyításra; és hogy jelek és csodák történjenek a te szent Fiadnak, a Jézusnak neve által” (Csel. 4,25-30)

És az Úr válasza a gonoszok tanácskozására: „Tanácskozzatok, de haszontalan lesz, beszéljetek beszédet, de nem áll meg, mert Isten van mi velünk!” (Ésa. 8,10)

És Ő az, Aki: „...elforgatja a nemzetek tanácsát, meghiúsítja a népek gondolatait. Az Úr tanácsa megáll mindörökké, szívének gondolatai nemzedékről-nemzedékre. Boldog nép az, amelynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott magának” (Zsolt. 33,10-12).

Zsolt. 21,13 Mert meghátráltatod [mind megfutamítod] őket, íved húrjait arcuknak feszíted, és [célba veszed íjaddal, s nyilaikat arcukba vezényled]*

*Hiszen az Úr már az ősidőkben megígérte, hogy: „Az én rettentésemet bocsátom el előtted, és minden népet megrettentek, amely közé mégy, és minden ellenségedet elfutamítom előtted” (2 Móz. 23,27)

És az ígéret beteljesülése, a Szent Szellem kitöltetése után: „Támada pedig mindenkiben félelem, tisztelet, és az apostolok sok csodát és jelt tesznek vala [Más fordítás: Mindenkiben félelem és tisztelet keletkezett, mert az apostolok sok csodát és jelet tettek]. (Csel. 2,43).

Zsolt. 21,14 Emelkedjél [kelj] fel Uram [(jəhóváh): Jahve, Örökkévaló, mutasd meg hatalmadat], a te erőddel [(ʿôz ʿóz): hatalmaddal, dicsőségben] hadd énekeljünk, [(šúr šír): énekléssel hadd ünnepeljünk] hadd zengedezzük [(zámar) zenével, és tánccal dicsérjük] hatalmadat [(gəḇúráh): erődet] »Más fordítás: Kelj, fel Uram Mutasd meg hatalmadat! Mi pedig énekelünk, zsoltárt zengünk hatalmas tetteidről«

Az Úr az én Istenem

Uram Jézus!

Te vagy az: „Aki hegyeket hoztál létre erőddel, és hatalmat öltöttél magadra; Aki lecsillapítottad a tengerek zúgását, és hullámaik zúgását, a nemzetek háborgását” (Zsolt. 65,7-8)

Magasztallak Úr Jézus !

 „Mert Te öveztél [Te ruháztál] fel engem erővel [(ḥajil): hatalommal, bátorsággal] a harcra [(miləḥámáh): küzdelemre, győzelemre], alám görbeszted [(káraʿ): meghódoltattad, térdre kényszerítetted] az ellenem felkelőket [(qúm): támadóimat; ellenfeleimet, az ellenem állókat” (Zsolt. 18,40)

Úr Jézus, Te:

 „A szegények - elnyomottak, és nyomorultak - kívánságát meghallgatod, oh Uram! Megerősíted szívüket, feléjük fordítod füledet, és füleiddel figyelmezel” (Zsolt. 10,17).

Spurgeon: Adósság

Banktól kölcsönt kérni olyan, mint amikor a fuldokló kétélű kardba kapaszkodik.

Pintér Béla - Gyermeksziv

Spurgeon: Akarat

Isten nem töri fel a zárat, hanem mesteri módon kinyitja azt. Erre egyedül csak Ő képes.

Napi Gondolatok Reinhard Bonnkétól

Azt az estét Zákeus soha nem felejtette el, amikor a vacsoraasztal fölött egymásra néztek Jézussal. A tanító éppen őt, a gyűlölt vámszedőt kérte, hogy lássa vendégül (Lukács 19,1-10). Valószínűleg az apró termetű ember soha nem gondolta volna, hogy egy olyan emberrel hozza össze a sorsa, mint Jézus. És most itt van a házában, és szembenéz vele. Érzi, hogy Jézus belelát a szívébe, azonban ebben a tekintetben a legszeretetreméltóbb bírálatot olvasta ki. Összezsugorodott lelke úgy kezdett tágulni, mint a szivacs, ha víz éri. Aztán egy új gondolat ötlött az elméjébe: visszatéríteni a pénzt a megkárosítottjainak. Ez lett a jele a megtérésének. Jézus ezt mondta: „Ma lett üdvössége (szabadsága) ennek a háznak”. Ez valódi felszabadulás volt Zákeus számára, és egy példa, hogy így kellene elrendezni nekünk is a dolgainkat.
De van itt még valami: a vámszedő megmentésének ára volt: Jézus a jóhírét tette kockára. Zákeus a gyűlölt Római Birodalom elnyomó gépezetének volt egy fogaskereke, és a nép látta, ahogy Jézus megbarátkozik vele. Ez rombolta Jézus népszerűségét. Ellenfelei felhasználhatták az esetet ellene. Jézus válasza a makacs kritikákra valószínűleg nem elégítette ki őket, azonban feltárja Jézus valódi jellemét: „Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet” (Lukács 19,10). Ez a mondat összefoglalja mindazt, aki Jézus, és amiért jött. Ha a mi életünket is összefoglalja, akkor olyanok vagyunk, mint a Mesterünk. Mi sem hírnévre vágyunk, hanem megújult életekre. REINHARD BONNKE

Lydia magazin

Irma Nyári

Szeret az Isten

Mitől lesz tisztátalan az ember?

„Nem az teszi tisztátalanná az embert, ami bemegy a száján, hanem ami kijön a szájából, az teszi tisztátalanná az embert” (Mt 15,11)

Imádság

Urunk, segíts, hogy mikor szóljunk a változás érdekében, és mikor hallgassunk szeretetből. Ámen.

BÍZZ JÉZUSBAN, MERT Ő AZ ÚR!

„Jobb az Úrban bízni, mint emberekben reménykedni” (Zsolt. 118,8)

Boszorkánykanyar - Egy volt fekete-boszorkánykirálynő vallomása (ex Black witch queen)

Kenneth E. Hagin: Győzelem az ellenség és a sötétség minden ereje felett

Három Igét olvassunk fel:

Zsolt 91,13 Oroszlánon és áspiskígyón jársz, megtaposod az oroszlánkölyköt és a sárkányt.

Luk10,19 Ímé adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi nem árthat néktek.

Kol2,15 Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtok abban (...nyilvánosan mutogatta, győzelmet aratott felettük a kereszt által).

Ha itt befejeznénk, akkor is azt tudnánk mondani, hogy ezek fantasztikus ígéretek, és mehetnénk haza. De sokkal biztosabb vagyok benne, mint ezelőtt bármikor, hogy ha nincs erőnk a sátán legyőzéséhez, akkor vereségben élünk. Ha nem tudjuk, hogyan tegyük, az is vereséget jelent. De ha tudjuk, hogy Isten Igéje mit mond erről, akkor győzelemben fogunk járni.

Sokan tudják, mi tartozik hozzájuk, de nem tudják, hogyan kovácsoljanak előnyt ebből, vagy hogyan alkalmazzák. Ha nem tudjuk, hogyan arassunk győzelmet sátán fölött, aki egyébként nagyon erős az ő birodalmában, akkor mind fizikai mind szellemi síkon vereséget szenvedünk. Tudnunk kell tehát, hogyan vehetünk fölötte hatalmat, és kerekedhetünk fölé.

Ki áll a háttérben, a világ történéseit illetően? Emlékszel, a 2 Kor 4,4-ben Pál azt mondja, sátán e világ istene. Ki áll a bűnözési hullám mögött? Sátán. Ki áll a modernizmus mögött, amely tagadja Isten Igéjét, annak igazságát, erejét, és hatalmát? Sátán. Ki áll az evolúció mögött, mely tagadja, amit Isten Igéje mond erről? Ki áll a hamis tanítások mögött? Isten természetfölötti csodáinak tagadása mögött? A betegségek, járványok mögött, amik végigsöpörnek a földön? Sátán. Mielőtt gyógyulást találnál valamire, már ott a másik probléma.

A Biblia elmondja az Apcsel 10,38-ban, hogy Jézus körbejárt jót cselekedvén (A názáreti Jézust, mint kené fel őt az Isten Szent Szellemmel és hatalommal, ki széjjeljárt jót tévén és meggyógyítván mindeneket, kik az ördög hatalma alatt voltak; mert az Isten vala ő vele.)

A Biblia a betegséget sátáni elnyomásnak tartja. Ki áll a megkötözöttségek (dohányzás, stb.) mögött? - És tudjuk, hogy Istennek sok gyermeke is meg van kötözve. - Ki áll a sötétség szelleme mögött, aki akadályozni akar téged az imában? Sátán. Aki elszánt arra, hogy legyőzzön, hogy megrabolja azt a győzelmet, ami megillet. Mit fogunk tenni? Ilyenkor az ember felteszi a kezét és azt mondja: nem tudunk mit tenni. NEM, NEM, NEM! Ezerszer is nem! Jézus a győztes!

Az Igében benne van, hogy lefegyverezte, foglyul ejtette az ellenséges erőket. Ugyanazokat a hatalmakat, erőket, amikkel nekünk kell megküzdenünk itt. (Ef 6:12 Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság szellemei ellen, melyek a magasságban vannak.)

Ez egy kicsit érthetetlen számunkra, pedig az Igében benne van, hogy semmissé tette őket. (Köszönjük Uram, hogy legyőzted az ördögöt.) Tudjuk, hogy Jézusnak erre nem volt szüksége, ő miattunk tette meg, mint a mi helyettesítőnk.

A 91. Zsoltárban az van: oroszlánon taposunk. Felfigyelhettél arra, hogy a Bibliában két oroszlánról van szó. Az oroszlán a sztyeppék királya, itt azonban az ördögről beszél az Ige. De a Biblia beszél egy másik oroszlánról is, Júda oroszlánjáról. Ő az Úr Jézus Krisztus! A Szentírás határozottan állítja, hogy Ő Júda törzsének oroszlánja. Ha követjük Jézus családfáját, akkor tudhatjuk, hogy Ő Júda törzséből származik. Júda jelentése: dicséret. Ő a dicséret törzsének az oroszlánja.

Azt is tudjuk a Bibliából, hogy Jézus és Isten a dicséreteink között lakozik. Pál és Silás börtönben volt, a hátuk korbácsütésektől sebes, és a börtön legmélyére vetették őket kalodában. És az Ige szerint a sötétség órájában, éjfélkor imádkoztak. (Apcsel 16,25) De az ima csak egy lépés a győzelem felé. Ők dicséretet énekeltek Istennek. Amikor dicséretet énekelünk Istennek, akkor jönnek a válaszok. Mert Jézus a dicséret törzsének az oroszlánja. Ha azt akarod, hogy az Úr közbelépjen az érdekedben, kezdd el Őt dicsérni a sötétség legnehezebb óráiban. A 91. Zsoltárban az oroszlán nem állatként van megemlítve, inkább erőket jelent, olyat, ami erős és félelmetes - a sátánról beszél, amelyen taposnod kell.

Az 57. Zsoltár mondja: a lelkem oroszlánok között van. (Az én lelkem oroszlánok között van, tűzokádók között fekszem; emberek között, akiknek foguk dárda és nyilak, nyelvük pedig éles szablya.). Érezted már ezt? Fel kell azonban ismernünk, lehetséges, hogy a lelked oroszlánok között van, ennek ellenére ezeket megtapossuk. Lehet, hogy oroszlánok között vagyunk, de semmi esélyük nincs ellenünk, ha tudjuk, hogyan bánjunk el velük. Jézus foglyul ejtette az erősségeket, hatalmasságokat. (Kol 2:15 Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtok abban.)

Tudjátok, hogy a 21. Zsoltár a mostani életünkre vonatkozik? Gyakran temetések alkalmával olvassuk fel. Pedig amikor arról olvasol, hogy a halál árnyékának völgyében jársz, az nem a fizikai halálról szól. Hiszen az Úr kövér legelőkhöz vezet, s mikor átvezet a halál árnyékának völgyén, az csak árnyék. S Ő megvigasztal engem, sőt a poharam túlcsordul. A zsoltár úgy fejeződik be, hogy irgalmad és kegyelmed követnek engem életem minden napján. Tehát ez élőknek és nem holtaknak szóló zsoltár. S az Úr házában lakozom örökké.

Ebben a világban, melynek sátán az istene, a feje, s itt a sötétség királysága van, ebben az életben nekünk ezen a völgyön kell átmennünk. Ez a halál árnyékának a völgye. A szellemi halál árnyékának völgye vesz körül minket. A betegségek, a szegénység - ez a halál árnyéka.

De ugyanez a zsoltár mondja: asztalt terít nékem az én ellenségem előtt. A 91. Zsoltár arról beszél, hogy megtapossuk az oroszlánt és sárkányt – ezek az ellenségek szimbólumai, azaz sátánon és seregén taposunk. És az, hogy asztalt terít az ellenség előtt, arra vonatkozik, hogy a sátán és démonjai előtt terít asztalt az Úr. Előkészíti az asztalát az Úr, és rajta győzelem van. De valamit fel kell fedeznünk: előkészíti az asztalt az ellenség jelenlétében. Bizony az ellenség jelen van, és jelen is marad. Ádám felségárulása óta joga van itt tartózkodni.

De hálát adunk Istennek: lehet, hogy ordít az oroszlán, és közel is jön, de nem tud elkapni! Mi az Atya asztalánál ülünk, hiszen Ő készített egy asztalt nekünk, az ellenség jelenlétében. Sokan túl sokat foglalkoznak az ellenségeikkel. A tekintetedet inkább az asztalra helyezd, mert ott győzelem van az ellenség minden ereje fölött! Ne akarj bajba kerülni. Vedd le a szemedet az ellenségről, és nézz az asztalra, mert meg kell taposnod az oroszlánkölyköt és a sárkányt, az ellenséget. Nekik vereséget kell szenvedniük! Ha megtaposod az oroszlánt, járnod is kell rajta, a lábaid alá kell, hogy kerüljön.

Igen, sátán a lábaink alatt van, mert Jézus az Egyház feje, mi pedig a teste vagyunk. S Ő mindent az Egyház, a saját lábai alá vetett. Ő a fej, mi a láb. S ugye a láb a test egy része. Ha a láb alatt van, akkor az egész test alatt van.

Ebben a zsoltárban a kígyó héberül kobrát, áspiskígyót is jelent. Ezeknek a veszélyes kígyóknak a teljességét jelenti itt a kígyó szó. Mindenféle démont jelent – de te jársz rajtuk, és megtaposod őket. Taposnod és járnod kell rajtuk. Felettük kell járnod. Megtaposod az oroszlánt, a sárkányt, kígyót, oroszlánkölyköt. Beszéltünk az oroszlánról, most nézzük az oroszlánkölyköt. Mi lehet ez? Az első a sátán maga, a vérszomjas. A kölyök tele van energiával, amely mindenféle démoni aktivitást jelent, de tudod mit? Nem kell félned ezektől. Halleluja! Mert az Úr a pásztorod – nem szűkölködsz. Mert Ő asztalt terít nekünk, és rajta van a győzelem.

5Móz 32,33 Sárkányok mérge az ő boruk, áspiskígyóknak kegyetlen epéje. Nemcsak az oroszlánkölykön, de a sárkányon is taposol. Hatalmad, erőd, felhatalmazásod van arra, hogy taposs a sátánon és minden sátáni erőn, démonokon, erősségeken. Az Ige szerint az ő boruk a sárkány mérge, s az áspiskígyó epéje.

Az Újszövetségben a Róm 3,13-ban olvasunk az áspiskígyó mérgéről a nyelvük alatt. Ebben a világban bizony az áspiskígyó mérge az emberek nyelve alatt van. Olyan, mint az áspiskígyó fullánkja. Ezek bizony a rágalmazó beszédek. Évekig szolgáltam, s ez évben már a szolgálat 63. évén vagyok túl. Ám ez idő alatt senki nem hallotta, hogy valakit is kritizáltam volna, nem emlékezhettek arra, hogy bárkiről bántón beszéltem volna. Lehet, hogy rólam igen, azokért imádkoztam. Súsárolni, rágalmazni, bántani, rosszat mondani másokról olyan, mint az áspiskígyó mérge. Neked azonban hatalmad van ezeken taposni. Járj ezeken, és menj tovább. 25 éves koromban mondtam először, és most is ugyanúgy gondolom: ha valaki azt mondaná, hogy megöltem a nagymamámat, akkor is csak tovább mennék, dicsérve az Urat. (Köszönöm Uram a győzelmet!

Tehát megtapossuk az oroszlánkölyköt és a sárkányt. A sárkány egy kígyófajta, sok feje van. De erre is azt mondja a zsoltár, hogy megtaposod, a lábad alá kerül. Lehet, hogy suttognak ellened, ilyenek voltak ellenem is, de ez nem változtatott meg. Halleluja! Ugyanaz vagyok ma is, mint tegnap. Nem fogadtam el bántásnak, hanem megtapostam és a lábam alá vetettem ezeket. Ismeritek a bizonyságomat: 16 évesen halálos betegségből keltem föl, a Márk 11,23-24 alapján cselekedtem. Az Úr 1950 májusában hallhatóan ezt mondta: tanítsd hitre a népemet, mégpedig az Igémen keresztül. Megengedtem, hogy bizonyos tapasztalatokon átmenj, és megtanultad a hitet az Igémből és a tapasztalataidból.

Vannak emberek, akik túlzásba esnek. Én az út közepén akarok maradni. De így is hallani nem éppen kedves dolgokat a hit szolgálatokról, hit üzenetekről. Néhány évvel ezelőtt egy szolgáló egyik reggeli prédikációm után odajött hozzám: miért tanítasz olyan sokat a hitről? Én azt válaszoltam: több oka is van. 1. Hit által tudsz üdvösséget kapni, kegyelemből, hit által tartatunk meg - ez Isten ajándéka. 2. hit nélkül nem tudsz keresztény életet élni. Hitben járunk, nem látásban. 3. Nem tudsz Istennel hit nélkül élni. Mert az igaz ember hitből, hit által él. 4. Az imád hit nélkül nem talál meghallgatásra. Jézus azt mondta: amikor imádkozol, hidd, hogy megkapod és meglesz néked. 5. Hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni, a mennybe sem tudsz hit nélkül menni.

Ez a szolgáló már 25 éve szolgálatban volt, de azt mondta: tudod Hagin testvér, még soha nem tanítottam a hitről. De hála Istennek, ezután már tanított.

Pál azt írja az 1 Thess 5-ben : ragaszkodj mindazokhoz, amik jók. Itt Pál apostol – ha a teljes szövegkörnyezetet nézzük - a próféciákra és a szellem mozgására utalt: a szellemet ne oltsd meg, ne állj ellene a próféciáknak, vizsgálj meg mindent és ragaszkodj a jókhoz. Látjuk, hogy hangsúlyozza: vizsgáljatok meg mindent, és ami jó, azokhoz ragaszkodjatok. Már elmondtam, hogy 1933 ápr. 22-én kerültem betegágyba, 1934 januárjában a nagyszüleimnél laktunk, mert édesanyám elvált, és hozzájuk költöztünk. Akkor édesanyám öccse is velünk lakott. Nagyapámnak akkor több háza is volt, és elhatározta, hogy átköltözünk egy másikba, hogy ezt helyreállítsa, és kiadja.

Január 1-jén költöztünk, s az én hálószobám volt az utolsó. A költöztető körbevezetett a városon, s közben egy hang azt mondta - ma már tudom, az ördög volt -: jól nézz körül, mert most láttad utoljára ezt a teret. Jó fiú vagy, de nincs reményed a gyógyulásra. Nem tudtam, honnan jön ez a hang, de egy kis fénysugaram volt, és a bensőmben (ma már tudom, a szellemem volt) hangosan felkiáltottam: NEM IGAZ, MÉG FOGOM LÁTNI! Ide fogok jönni testben, és megnézem ezeket az épületeket.

Nyolc hónap múlva még mindig ágyhoz kötött voltam, de 1934 augusztus második szombatján ott álltam a főtéren! Éppen piacnap volt, zsúfolt volt a tér. Ott álltam a járda szélén, kivettem a Bibliámat, és kinyitottam a Márk 11,34-nél, felolvastam, majd hangosan azt mondtam: ördög, mondtam neked nyolc hónappal ezelőtt, hogy azért is itt fogok állni. (Nem tudom az emberek mit gondoltak, de nem is érdekelt). Ragaszkodtam hozzá, és 63 éve ragaszkodom hozzá. Sok minden történt azóta, de még mindig hiszek ebben az Igében. Vizsgálj meg minden dolgot, és ragaszkodj hozzá, ragadd meg, szorítsd magadhoz. Ragaszkodj ahhoz, ami jó. Szorosan tartsd. Mert van egy ellenséged, aki ellenlábasod, aki meg akar rabolni. Mert ő egy tolvaj. De te ragaszkodj hozzá. Mondd: köszönöm Uram Isten Igéjét, halleluja!

A Luk 10,19-ben olvassuk: adok neked hatalmat, ami azt is jelenti, hogy adok neked felhatalmazást, hogy kígyókon és skorpiókon taposs... S végre már látjuk, hogy az Ige nem fizikai kígyókról beszélt, hanem az ellenség, a sötétség minden erejéről, sátánról. Íme, adok nektek felhatalmazást, hogy kígyókon....? Nem, az ellenség minden erején. Adok hatalmat, hogy taposs a kígyón és skorpión, adok erőt a taposásra. Gyakran előfordul, hogy ellened suttognak, pletykálnak, megjegyzéseket tesznek rád. Ezek a fullánkok. Sokszor, mikor hibázol az életben, ezek a fullánkok nagyon fájdalmasak lehetnek. De hála Istennek, ezeken is taposunk!

S ez a győzelem nem esetleges, néha esik meg, hanem mindig. Ezt a győzelmet a mi Urunk Jézus Krisztus halála és feltámadása által kaptuk, a felemeltetése és az Atya jobbján, a magasságban való leülése után.

Pál a Róm 15,4-ben azt írja, hogy ami Izraellel történt, az a mi tanulságunkra íratott meg. Nos, az 5 Móz 2,31-ben az Úr Mózesnek azt mondta: nektek adom Sihont, kezdd el birtokba venni ezt a földet. Vagyis: bár neked adtam, de birtokba is kell venned bizonyos dolgokat. Az enyém már potenciálisan, de mikor lesz ez valóságossá? Amikor birtokba veszem: kijelentem, hogy amit Isten mondott rólam, az igaz. Ahogy a Józsué 1,3-ban van: Minden helyet, amelyet talpatok érint, néktek adtam, amiképpen szólottam Mózesnek.

Mit jelent ez? Minden helyet, ahol megtaposod a kígyót és skorpiót, neked adtam. Ez nem lesz automatikusan az enyém, egészen addig, míg birtokba nem veszem. Megtapossuk a z oroszlánkölyköt és sárkányt, s az Úr adott nekünk hatalmat, hogy tapossunk az ellenség minden erején. Ha arra vársz, hogy Isten megadja neked a győzelmet, azt mondom: már megadta, Jézuson keresztül már megtette! Akkor válik realitássá az életedben, ha megtaposod az ellenség minden erejét.

Taposd meg az ellenséget. Várod a gyógyulást? Kezdj el a gyógyulásodban járni, mert hozzád tartozik. Taposd meg az ellenséget, mert a tiéd az a föld. Neked adtam – mondja az Úr. Ragaszkodj ahhoz, amit az Úr neked adott. Vedd birtokba azt a földet. Sok hívő azt hiszi, hogy a fáról, mint érett gyümölcs leesik a győzelme. Pedig azért tenni is kell. Taposni kell. Ezt nem fogod tudni megtenni, ha lábujjon mégy az ösvényeden. Teljes talppal kell menned. Járj az ellenségen. Az ördög egész héten üldözött engem – mondta ezt egy hölgy. De nem erről kell bizonyságot tenned. Taposnod kell az ellenségen.

Minden földet, amit a talpad érint, az a tiéd. De rajtad múlik, mennyi győzelmet aratsz az életedben. Ha nem taposol rajta, nem lesz a tiéd. Valójában hozzád tartozik, de birtokba kell venned, és meg kell taposnod az ördögöt, hogy a tiéd legyen.

Kol 2,13-15: És titeket, kik holtak valátok a bűnökben és a ti testeteknek körülmetéletlenségében, megelevenített együtt Ő vele, megbocsátván minden bűnötöket, Az által, hogy eltörölte a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, amely ellenünkre volt nekünk, és azt eltette az útból, odaszegezvén azt a keresztfára; Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtok abban.

Az efezusiaknak azt mondta: Krisztussal együtt felemeltettünk, és leültettünk Krisztussal. Nem örülsz, hogy az Úr minden bűnödet megbocsátotta?

Az Ige végére céloz, az Ő eltemettetéséről és feltámadásáról van szó. A foglyul ejtés a Biblia idejében úgy nézett ki, hogy ha két király háborúzott, a győztes foglyul ejtette a legyőzöttet. Jézus megfosztotta a démonokat az erejétől körülöttünk. Elszakította tőlük a hatalmat fölöttünk. Egy másik fordítás: háborús foglyokká tette. A királyok foglyai hadifoglyok voltak.

1 Kor 2,6 (Moffat fordítás): Bölcsességet pedig a tökéletesek között szólunk; ámde nem e világnak, sem e világ veszendő fejedelmeinek bölcsességét;

Veszendő fejedelmei: trónfosztott erő, hatalom, amely uralkodik a világban. Hogy lehet uralkodnia, ha trónfosztott? Úgy, hogy ez a világ még nem tudja, hogy trónfosztott lett. Ha újjászülettél, és új teremtés lettél, és a Bibliát tanulmányoztad, akkor tudod, az ellenség trónfosztott lett az életünkben. Te ebben a világban élsz, de nem e világból való vagy. Pál tovább megy: Jézus a fej, te pedig a Krisztus teste. Ennek a testnek a legkisebb része is uralkodási pozícióban van, ugyanúgy, mint maga a fej. Mi vagyunk Krisztus, mi vagyunk a test, Krisztus teste. Lehet, hogy sátán uralkodik a világban, de rajtunk nem tud uralkodni. Ehelyett mi uralkodunk rajta.

Az Ószövetségben egy ezret, kettő tízezret győz le. Gondolj bele: mennyien vagyunk mi? Futamítsd meg az ördögöt. És mulass egy kicsit a győzelmen. Használd azt a hatalmat, erőt, hiszen felemeltettél és le is ültettél az Atya jobbján. Ott van a felhatalmazás, a hatalom helye. Nem a sátán uralkodik rajtad, hanem neked kell rajta. Ha parancsolsz, neki engedelmeskednie kell. Ő egy legyőzött Krisztusban. De ő is tudja ezt. Ezért mondja az Ige: állj ellene az ördögnek, és az elfut rettegve. Mert ismer téged: te Krisztusban vagy, Krisztus felhatalmazásával, erejével. Kelj fel végre, foglald el a helyedet! A menny, a föld, és a pokol is elismeri, hogy mit tett Krisztus a kereszten.

Sátánnak nincs legális joga, hogy uralkodjon az életedben. Róm 5,17: uralkodnod kell az életben, mint királyok. Én nem átok alatt vagyok, a betegséget, egészséget, a szegénységet gazdagságra cserélte az Úr. Az Úr szerezte meg nekem, mert felvitte a keresztre, átokká lett értünk, hogy mi ne legyünk átkozottak, hanem Ábrahám áldása legyen a miénk. Hogy a pogányokra jöjjön Jézus Krisztuson keresztül Ábrahám áldása. Ha Krisztusban vagy, akkor Ábrahám magva vagy. Ábrahám áldása háromszoros: szellemi, fizikai gyógyulás, anyagi-pénzügyi áldás.

Hozzád tartozik, de akkor kerül a birtokodba, ha megtaposod az ördögöt. Minden talpalatnyi föld, minden lépés, amellyel taposol az ördögön, a birtokodba kerül. Mondd: a győzelem az enyém. Nem érdekes, min mentél keresztül. mert te kígyókon és skorpiókon taposol. A gyógyulás az enyém. Egészséges vagyok, teljes vagyok. A fejem búbjától a talpamig.

És akkor lesz a tiéd, mikor használod a hatalmadat.

Fordította: Orbán Tibor

http://mindenlehetseges.shp.hu/hpc/web.php?a=mindenlehetseges&o=kenneth_e__hagin:_gyozelem_DNC

ÚJ Teremtés Krisztusban - Gyógyulás, szabadulás, helyreállítás

Apostolok cselekedetei 3:6
Péter ekkor így szólt hozzá:
"Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom neked:
a názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel, és járj!"

krisztus.eu

Teremtés vs. Evolúció

Lelkem, áldd az Urat

Ige: Örüljetek, ha üldöznek, mert ez bizonysága élő hiteteknek!:

 „Örüljetek és örvendezzetek, sőt ujjongjatok, és vigadjatok ilyenkor, mert a ti jutalmatok, a ti kárpótlásotok bőséges, és nagy fizetség jár nektek a mennyekben: mert így háborgatták, és üldözték, zaklatták, és vádolták a prófétákat, az Isten nevében szóló, isteni akaratot közvetítő személyeket is, akik előttetek voltak, akik előttetek éltek* (Mát. 5,12)

*Jakab apostol bátorítása: „Például vegyétek, atyámfiai, testvéreim, a szenvedésben és béketűrésben, a türelemben a prófétákat, akik az Úr nevében szólottak” (Jak. 5,10)

Pál apostol bátorítása: „Mert ti, atyámfiai, testvéreim, követői, és hasonlóvá lettetek az Isten gyülekezeteinek, amelyek Júdeában vannak a Krisztus Jézusban, mivelhogy ugyanúgy szenvedtetek ti is a saját honfitársaitoktól, a ti népetektől, miként azok is a zsidóktól. Akik megölték az Úr Jézust is és a saját prófétáikat, és minket is üldöznek, és az Istennek nem tetszenek, és nem kedvesek Isten előtt, és minden embernek ellenségei. Akik megtiltják nékünk, és akadályoznak minket abban is, hogy a pogányoknak prédikáljunk, hogy üdvözüljenek; hogy mindenkor betöltsék, és teljessé tegyék bűneiket; de végre utolérte őket az Isten haragja” (1 Thess. 2,14-16)

István vértanú így beszél a zsidó vezetőkhöz: „Kemény nyakú és körülmetéletlen szívű és fülű emberek, ti mindenkor a Szent Szellemnek ellene igyekeztek, ellene szegültök, mint atyáitok, ti azonképpen. A próféták közül kit nem üldöztek a ti atyáitok? És megölték azokat, akik eleve hirdették amaz Igaznak eljövetelét: kinek ti most árulóivá és gyilkosaivá lettetek” (Csel. 7,51-52).

Énekeljetek az Úrnak a mi Istenünknek

Isten igéje az ünnepekről!

 „Gondosan betartjátok a különleges napokat, hónapokat, ünnepi időket, évszakokat, és éveket.

Aggódom miattatok!

Lehet, hogy hiába volt minden értetek végzett munkám?

 (Gal. 4,9-11)

Dicsérjétek az Urat!

„Dicsérem az Urat teljes szívből: az igazak környezetében és a gyülekezetben”

Spurgeon: az Evangéliumról

Az evangélium vetőmag, amely maga teremti meg a talaját.

Oswald Chambers: SZINTE HIHETETLEN, HOGY VALAKI ENNYIRE TUDATLAN

"Kicsoda vagy, Uram?" (Csel 26,15)

"Rajtam volt erős keze, hogy tanítson engem" (Ézs 8,11).

Ha az Úr beszél, akkor nincs kibúvó, mert szava úgy hat ránk, hogy rabul ejti egész értelmünket. Szólott-e már az Úr valaha egyenesen neked? Ha igen, akkor nem érthetted félre: olyan bensőséges türelemmel szólt, mégpedig a neked legérthetőbb nyelven: nem a füleden, hanem életkörülményeiden keresztül.

Istennek szét kell rombolnia saját meggyőződésünkbe vetett erős bizakodásunkat. - "Tudom már, ezt kell tennem!" Ilyenkor csendül fel Isten hangja és lesújtva ismerjük fel tudatlanságunk mélységét.

Az mutatja, mennyire nem ismerjük Őt, ahogyan neki szolgálni akarunk. Ha nem az Ő Szellemében szolgálunk neki, megsebezzük Őt. Ha érte ügyvédkedünk, igényeit pedig a Sátán szellemében ferdén értelmezzük, szavaink helyesen hangzanak, de az ellenség szelleme van bennünk. "Megdorgálta őket és ezt mondta: Nem tudjátok, milyen szellem van bennetek" (Lk 9,55).

Az 1Korintus 13 írja le, hogy milyen a mi Urunk Szelleme. Nem üldöztem-e Jézust azzal, hogy túlbuzgó elhatározásomban a magam módján szolgáltam neki? Ha úgy érzem: a kötelességemet teljesítettem, és mégis megsértettem Őt, akkor biztos lehetek benne, hogy nem az volt a dolgom, mert az nem az Ő szelíd, csendes Szellemét erősítette meg bennem, hanem az önelégültség szellemét.

Azt képzeljük, hogy minden kellemetlen dolog kötelességünk. De mi köze van ennek Urunk Szelleméhez? "Hogy teljesítsem a Te akaratodat, ezt kedvelem, én Istenem" (Zsolt 40,9).

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

http://www.keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers/

Flach Ferenc - Halleluja

Spurgeon: A tökéletességről

Aki azzal dicsekszik, hogy tökéletes, az tökéletes bolond.

Guti Tünde: NE CSÜGGEDJ!

   Furcsa csend, az ég kékje csontszínűbe hajlik. Talán megint vihar közeledik? Kinézek az ablakon, s értetlenül figyelem a váratlan jelenséget. Elszürkül a házak közti, bemérhető látóhatár…

Sűrű köd ereszkedik a fákra… Sejtelmes, tejszerű pára… Alig látszik a lomb… Hogy jobban szemügyre vegyem, kilépek az erkélyre.

Mintha őszi füst szállna a levegőben – nem volt semmilyen illata -, mint gyenge szitálás borul ránk ez a puha permet. Biztos egy felhő terült ránk…

   Egészen különös ma ez az augusztusi reggel… Lehet, hogy csak nekem? Megerősíti bennem az előbb, lelkemből feltörő igét:

   „Örömmel meritek vizet a szabadító kútfejéből." Ésaiás 12:3.

   Milyen lenyűgöző  lehetett, amikor a teremtés után „pára szállt fel a földről” és  milyen csodálatos, amikor Isten dicsősége felhőként ereszkedett le a hegyre, vagy ahogy betöltötte a templomot?

   Szavak nélküli üzenet, hangtalan benyomás a bensőmben, fenséges nyugalom. Az Úr vigasztalása harcaimban, mert néha úgy érzem, a véget érni nem akaró küzdelmek kimerítenek. De Ő itt van. Mindent felügyel.  Jelenléte, igazsága, szeretete és hűsége: tény!

   „Ne félj, mert én veled VAGYOK, ne csüggedj, mert én VAGYOK Istened!” – mondja. Személyes üzenet. Talán, épp most neked is erre van szükséged.

   „Hajlék az örökkévaló Isten, alant vannak örökkévaló karjai.” V. Mózes 33:27.

2014. augusztus 10.                                                     Guti Tünde

http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/blog/ne-csuggedj-.html

Lydia magazin

Irma Nyári

Pintér Béla - Szükségem van rád

Zsolt. 21. hálaadó zsoltár; (szerkesztett)

Zsolt. 21,1 Az éneklőmesternek; [A karmesternek, a karvezetőnek, végig]  Dávid [jelentése: szeretett] zsoltára [mizəmôr): éneke].

Zsolt. 21,2 Uram, [(jəhóváh): Jahve, Örökkévaló] a te erősségedben [(ʿôz ʿóz): a te erődnek, hatalmadnak] örül [(śámaḥ): vigad, örvendezik] a király, és a te segítségedben [(jəšúʿáh): üdvösségedben, szabadításodban] felette örvendez [(gúl gíl): ujjong, ugrál, és remeg örömében]. »Más fordítás: Mennyire ujjong, hogy megsegítetted; és segítséged láttán hangosan ujjong«.

Zsolt. 21,3 Szívének kívánságát [vágyát] megadtad [teljesítetted] néki; és ajkainak kérését [óhajtását] nem tagadtad meg. Szela.

Zsolt. 21,4 Sőt eléje vitted javaidnak áldásait; színarany koronát tettél fejére. [Más fordítás: Eléje siettél üdvözítő (boldogító; gazdag) áldással], s fejére színarany koronát helyeztél].

Zsolt. 21,5 [(ḥaj): Virágzó, sikeres, prosperáló] életet kért tőled: adtál néki hosszú időt ['óreḵ): hosszú életet], örökkévalót és végtelent [soha véget nem érőt]. »Más fordítás: S te megadtad neki a (jôm): napok teljességét, hosszúságát, hogy sokáig éljen, időtlen időkig«.

Zsolt. 21,6 Nagy az ő dicsősége [(gəḏóláh gáḏôl, káḇóḏ káḇôḏ): és nagy lett a hírneve, tisztessége] a te segítséged [(jəšúʿáh): üdvösséged, szabadításod] által; fényt [(háḏár): pompát adtál neki] és méltóságot adtál reája [(hôḏ): fenséggel és dicsőséggel övezted, és nagy ékességgel ruháztad fel őt].

Zsolt. 21,7 Sőt áldássá tetted őt örökké [minden időkre], megvidámítottad [(ḥáḏáh): boldoggá tetted] őt színed örömével [(páním): jelenlétedben örömmel töltötted el.

Zsolt. 21,8 Bizony a király bízik az Úrban [(jəhóváh): Jahve, az Örökkévalóban], és nem inog meg, nem [(môṭ báṭaḥ): támolyog, tántorog, biztonságban van, nincs félnivalója], mert vele a Magasságosnak kegyelme [(ḥeseḏ): szeretete, kedvezése].

Zsolt. 21,9 Megtalálja [utoléri] kezed, és [(jáḏ): erős fegyvered] minden ellenségedet; jobbod megtalálja [utoléri] gyűlölőidet.

Zsolt. 21,10 Tüzes kemencévé teszed őket megjelenésed [látogatásod] idején, [(páním ʿéṯ): jelenléted alkalmával]. Az Úr [(jəhóváh): Jahve, az Örökkévaló] az ő haragjában elnyeli [megháborítja] őket és tűz emészti meg őket.

Zsolt. 21,11 Gyümölcsüket kiveszted e földről, és magvukat az emberek fiai közül.

Zsolt. 21,12 Mert gonoszságot terveztek ellened, csalárdságot gondoltak, de nem vihetik ki [Más fordítás: Mert: (ráʿ): veszélyes, rosszindulatú (məzimmáh): elhatározással tervezték, hogy (náṭáh): kinyújtanak; de nem képesek (jáḵôl jáḵól): legyőzni].

Zsolt. 21,13 Mert meghátráltatod [mind megfutamítod] őket, íved húrjait arcuknak feszíted, és [célba veszed íjaddal, s nyilaikat arcukba vezényled].

Zsolt. 21,14 Emelkedjél [kelj] fel Uram [(jəhóváh): Jahve, Örökkévaló, mutasd meg hatalmadat], a te erőddel [(ʿôz ʿóz): hatalmaddal, dicsőségben] hadd énekeljünk, [(šúr šír): énekléssel hadd ünnepeljünk] hadd zengedezzük [(zámar) zenével, és tánccal dicsérjük] hatalmadat [(gəḇúráh): erődet] »Más fordítás: Kelj, fel Uram Mutasd meg hatalmadat! Mi pedig énekelünk, zsoltárt zengünk hatalmas tetteidről«

Zsolt. 21,1 Az éneklőmesternek; [A karmesternek, a karvezetőnek, végig]  Dávid [jelentése: szeretett] zsoltára [mizəmôr): éneke].

Zsolt. 21,2 Uram, [(jəhóváh): Jahve, Örökkévaló] a te erősségedben [(ʿôz ʿóz): a te erődnek, hatalmadnak] örül [(śámaḥ): vigad, örvendezik] a király, és a te segítségedben [(jəšúʿáh): üdvösségedben, szabadításodban] felette örvendez [(gúl gíl): ujjong, ugrál, és remeg örömében]. »Más fordítás: Mennyire ujjong, hogy megsegítetted; és segítséged láttán hangosan ujjong«.

Zsolt. 21,3 Szívének kívánságát [vágyát] megadtad [teljesítetted] néki; és ajkainak kérését [óhajtását] nem tagadtad meg. Szela.

Zsolt. 21,4 Sőt eléje vitted javaidnak áldásait; színarany koronát tettél fejére. [Más fordítás: Eléje siettél üdvözítő (boldogító; gazdag) áldással], s fejére színarany koronát helyeztél].

Zsolt. 21,5 [(ḥaj): Virágzó, sikeres, prosperáló] életet kért tőled: adtál néki hosszú időt ['óreḵ): hosszú életet], örökkévalót és végtelent [soha véget nem érőt]. »Más fordítás: S te megadtad neki a (jôm): napok teljességét, hosszúságát, hogy sokáig éljen, időtlen időkig«.

Zsolt. 21,6 Nagy az ő dicsősége [(gəḏóláh gáḏôl, káḇóḏ káḇôḏ): és nagy lett a hírneve, tisztessége] a te segítséged [(jəšúʿáh): üdvösséged, szabadításod] által; fényt [(háḏár): pompát adtál neki] és méltóságot adtál reája [(hôḏ): fenséggel és dicsőséggel övezted, és nagy ékességgel ruháztad fel őt].

Zsolt. 21,7 Sőt áldássá tetted őt örökké [minden időkre], megvidámítottad [(ḥáḏáh): boldoggá tetted] őt színed örömével [(páním): jelenlétedben örömmel töltötted el.

Zsolt. 21,8 Bizony a király bízik az Úrban [(jəhóváh): Jahve, az Örökkévalóban], és nem inog meg, nem [(môṭ báṭaḥ): támolyog, tántorog, biztonságban van, nincs félnivalója], mert vele a Magasságosnak kegyelme [(ḥeseḏ): szeretete, kedvezése].

Zsolt. 21,9 Megtalálja [utoléri] kezed, és [(jáḏ): erős fegyvered] minden ellenségedet; jobbod megtalálja [utoléri] gyűlölőidet.

Zsolt. 21,10 Tüzes kemencévé teszed őket megjelenésed [látogatásod] idején, [(páním ʿéṯ): jelenléted alkalmával]. Az Úr [(jəhóváh): Jahve, az Örökkévaló] az ő haragjában elnyeli [megháborítja] őket és tűz emészti meg őket.

Zsolt. 21,11 Gyümölcsüket kiveszted e földről, és magvukat az emberek fiai közül.

Zsolt. 21,12 Mert gonoszságot terveztek ellened, csalárdságot gondoltak, de nem vihetik ki [Más fordítás: Mert: (ráʿ): veszélyes, rosszindulatú (məzimmáh): elhatározással tervezték, hogy (náṭáh): kinyújtanak; de nem képesek (jáḵôl jáḵól): legyőzni].

Zsolt. 21,13 Mert meghátráltatod [mind megfutamítod] őket, íved húrjait arcuknak feszíted, és [célba veszed íjaddal, s nyilaikat arcukba vezényled].

Zsolt. 21,14 Emelkedjél [kelj] fel Uram [(jəhóváh): Jahve, Örökkévaló, mutasd meg hatalmadat], a te erőddel [(ʿôz ʿóz): hatalmaddal, dicsőségben] hadd énekeljünk, [(šúr šír): énekléssel hadd ünnepeljünk] hadd zengedezzük [(zámar) zenével, és tánccal dicsérjük] hatalmadat [(gəḇúráh): erődet] »Más fordítás: Kelj, fel Uram Mutasd meg hatalmadat! Mi pedig énekelünk, zsoltárt zengünk hatalmas tetteidről«

Jézus Nevére minden térd meghajoljon!

Ha azt kérdezed, hogy Kiben bízzál?

Az Úrban – Jézusban – Bízzál!

Az Urat, Jézust dicsérem!

„Dicsérem az Urat, amíg élek; éneklek az én Istenemnek, amíg vagyok” (Zsolt. 146.2)

Spurgeon: Isten az emberről

„Isten ellenségeinek tekint, míg nem leszünk barátai”

Mi is a bűn?

Ezt az Úr Jézus jelenti ki: 

„Bűn pedig az, , hogy nem hisznek én bennem” (Ján. 16,8)

Született férjek

Spurgeon: A világról

Az egész világ egy ház, amelynek fénye az egyház.

Napi Gondolatok Reinhard Bonnkétól

Mikor csodákat látok történni, gyógyulások csodáit, megváltozott életek csodáit, megtisztult bűnösök csodáit, tudom, ki működik: Krisztus, a Felkent. Ezek a csodák az ő keze nyomai, az ő ismertetőjegyei. EZT a Krisztust kell nekünk hirdetnünk, a TEGNAP, MA ÉS ÖRÖKKÉ KRISZTUST! Minden egyes alkalommal, amikor ezt a nevet, az Úr Jézus Krisztus nevét hívjuk segítségül, valójában kihirdetjük, hogy Isten őt küldte szabadítónkul. A végbemenő csodákból tudjuk, hogy ő az igazi Krisztus. A csodák az ő személyazonosítója, az ő genetikai kódja. Bízz benne, ő ma téged is megérint! REINHARD BONNKE

krisztus.eu

Egy tipp társkeresőknek...

Mai Ige

„Ma reggel, amikor felébredtél, Isten adott neked még egy lehetőséget arra, hogy hibáidat kijavítsd, és tanulj tapasztalataidból. Élj vele!"

www.maiige.hu

Szívem tárva