Zsolt. 21. hálaadó zsoltár; (szerkesztett)

Zsolt. 21,1 Az éneklőmesternek; [A karmesternek, a karvezetőnek, végig]  Dávid [jelentése: szeretett] zsoltára [mizəmôr): éneke].

Zsolt. 21,2 Uram, [(jəhóváh): Jahve, Örökkévaló] a te erősségedben [(ʿôz ʿóz): a te erődnek, hatalmadnak] örül [(śámaḥ): vigad, örvendezik] a király, és a te segítségedben [(jəšúʿáh): üdvösségedben, szabadításodban] felette örvendez [(gúl gíl): ujjong, ugrál, és remeg örömében]. »Más fordítás: Mennyire ujjong, hogy megsegítetted; és segítséged láttán hangosan ujjong«.

Zsolt. 21,3 Szívének kívánságát [vágyát] megadtad [teljesítetted] néki; és ajkainak kérését [óhajtását] nem tagadtad meg. Szela.

Zsolt. 21,4 Sőt eléje vitted javaidnak áldásait; színarany koronát tettél fejére. [Más fordítás: Eléje siettél üdvözítő (boldogító; gazdag) áldással], s fejére színarany koronát helyeztél].

Zsolt. 21,5 [(ḥaj): Virágzó, sikeres, prosperáló] életet kért tőled: adtál néki hosszú időt ['óreḵ): hosszú életet], örökkévalót és végtelent [soha véget nem érőt]. »Más fordítás: S te megadtad neki a (jôm): napok teljességét, hosszúságát, hogy sokáig éljen, időtlen időkig«.

Zsolt. 21,6 Nagy az ő dicsősége [(gəḏóláh gáḏôl, káḇóḏ káḇôḏ): és nagy lett a hírneve, tisztessége] a te segítséged [(jəšúʿáh): üdvösséged, szabadításod] által; fényt [(háḏár): pompát adtál neki] és méltóságot adtál reája [(hôḏ): fenséggel és dicsőséggel övezted, és nagy ékességgel ruháztad fel őt].

Zsolt. 21,7 Sőt áldássá tetted őt örökké [minden időkre], megvidámítottad [(ḥáḏáh): boldoggá tetted] őt színed örömével [(páním): jelenlétedben örömmel töltötted el.

Zsolt. 21,8 Bizony a király bízik az Úrban [(jəhóváh): Jahve, az Örökkévalóban], és nem inog meg, nem [(môṭ báṭaḥ): támolyog, tántorog, biztonságban van, nincs félnivalója], mert vele a Magasságosnak kegyelme [(ḥeseḏ): szeretete, kedvezése].

Zsolt. 21,9 Megtalálja [utoléri] kezed, és [(jáḏ): erős fegyvered] minden ellenségedet; jobbod megtalálja [utoléri] gyűlölőidet.

Zsolt. 21,10 Tüzes kemencévé teszed őket megjelenésed [látogatásod] idején, [(páním ʿéṯ): jelenléted alkalmával]. Az Úr [(jəhóváh): Jahve, az Örökkévaló] az ő haragjában elnyeli [megháborítja] őket és tűz emészti meg őket.

Zsolt. 21,11 Gyümölcsüket kiveszted e földről, és magvukat az emberek fiai közül.

Zsolt. 21,12 Mert gonoszságot terveztek ellened, csalárdságot gondoltak, de nem vihetik ki [Más fordítás: Mert: (ráʿ): veszélyes, rosszindulatú (məzimmáh): elhatározással tervezték, hogy (náṭáh): kinyújtanak; de nem képesek (jáḵôl jáḵól): legyőzni].

Zsolt. 21,13 Mert meghátráltatod [mind megfutamítod] őket, íved húrjait arcuknak feszíted, és [célba veszed íjaddal, s nyilaikat arcukba vezényled].

Zsolt. 21,14 Emelkedjél [kelj] fel Uram [(jəhóváh): Jahve, Örökkévaló, mutasd meg hatalmadat], a te erőddel [(ʿôz ʿóz): hatalmaddal, dicsőségben] hadd énekeljünk, [(šúr šír): énekléssel hadd ünnepeljünk] hadd zengedezzük [(zámar) zenével, és tánccal dicsérjük] hatalmadat [(gəḇúráh): erődet] »Más fordítás: Kelj, fel Uram Mutasd meg hatalmadat! Mi pedig énekelünk, zsoltárt zengünk hatalmas tetteidről«

Zsolt. 21,1 Az éneklőmesternek; [A karmesternek, a karvezetőnek, végig]  Dávid [jelentése: szeretett] zsoltára [mizəmôr): éneke].

Zsolt. 21,2 Uram, [(jəhóváh): Jahve, Örökkévaló] a te erősségedben [(ʿôz ʿóz): a te erődnek, hatalmadnak] örül [(śámaḥ): vigad, örvendezik] a király, és a te segítségedben [(jəšúʿáh): üdvösségedben, szabadításodban] felette örvendez [(gúl gíl): ujjong, ugrál, és remeg örömében]. »Más fordítás: Mennyire ujjong, hogy megsegítetted; és segítséged láttán hangosan ujjong«.

Zsolt. 21,3 Szívének kívánságát [vágyát] megadtad [teljesítetted] néki; és ajkainak kérését [óhajtását] nem tagadtad meg. Szela.

Zsolt. 21,4 Sőt eléje vitted javaidnak áldásait; színarany koronát tettél fejére. [Más fordítás: Eléje siettél üdvözítő (boldogító; gazdag) áldással], s fejére színarany koronát helyeztél].

Zsolt. 21,5 [(ḥaj): Virágzó, sikeres, prosperáló] életet kért tőled: adtál néki hosszú időt ['óreḵ): hosszú életet], örökkévalót és végtelent [soha véget nem érőt]. »Más fordítás: S te megadtad neki a (jôm): napok teljességét, hosszúságát, hogy sokáig éljen, időtlen időkig«.

Zsolt. 21,6 Nagy az ő dicsősége [(gəḏóláh gáḏôl, káḇóḏ káḇôḏ): és nagy lett a hírneve, tisztessége] a te segítséged [(jəšúʿáh): üdvösséged, szabadításod] által; fényt [(háḏár): pompát adtál neki] és méltóságot adtál reája [(hôḏ): fenséggel és dicsőséggel övezted, és nagy ékességgel ruháztad fel őt].

Zsolt. 21,7 Sőt áldássá tetted őt örökké [minden időkre], megvidámítottad [(ḥáḏáh): boldoggá tetted] őt színed örömével [(páním): jelenlétedben örömmel töltötted el.

Zsolt. 21,8 Bizony a király bízik az Úrban [(jəhóváh): Jahve, az Örökkévalóban], és nem inog meg, nem [(môṭ báṭaḥ): támolyog, tántorog, biztonságban van, nincs félnivalója], mert vele a Magasságosnak kegyelme [(ḥeseḏ): szeretete, kedvezése].

Zsolt. 21,9 Megtalálja [utoléri] kezed, és [(jáḏ): erős fegyvered] minden ellenségedet; jobbod megtalálja [utoléri] gyűlölőidet.

Zsolt. 21,10 Tüzes kemencévé teszed őket megjelenésed [látogatásod] idején, [(páním ʿéṯ): jelenléted alkalmával]. Az Úr [(jəhóváh): Jahve, az Örökkévaló] az ő haragjában elnyeli [megháborítja] őket és tűz emészti meg őket.

Zsolt. 21,11 Gyümölcsüket kiveszted e földről, és magvukat az emberek fiai közül.

Zsolt. 21,12 Mert gonoszságot terveztek ellened, csalárdságot gondoltak, de nem vihetik ki [Más fordítás: Mert: (ráʿ): veszélyes, rosszindulatú (məzimmáh): elhatározással tervezték, hogy (náṭáh): kinyújtanak; de nem képesek (jáḵôl jáḵól): legyőzni].

Zsolt. 21,13 Mert meghátráltatod [mind megfutamítod] őket, íved húrjait arcuknak feszíted, és [célba veszed íjaddal, s nyilaikat arcukba vezényled].

Zsolt. 21,14 Emelkedjél [kelj] fel Uram [(jəhóváh): Jahve, Örökkévaló, mutasd meg hatalmadat], a te erőddel [(ʿôz ʿóz): hatalmaddal, dicsőségben] hadd énekeljünk, [(šúr šír): énekléssel hadd ünnepeljünk] hadd zengedezzük [(zámar) zenével, és tánccal dicsérjük] hatalmadat [(gəḇúráh): erődet] »Más fordítás: Kelj, fel Uram Mutasd meg hatalmadat! Mi pedig énekelünk, zsoltárt zengünk hatalmas tetteidről«

Jézus Nevére minden térd meghajoljon!

Ha azt kérdezed, hogy Kiben bízzál?

Az Úrban – Jézusban – Bízzál!

Az Urat, Jézust dicsérem!

„Dicsérem az Urat, amíg élek; éneklek az én Istenemnek, amíg vagyok” (Zsolt. 146.2)

Spurgeon: Isten az emberről

„Isten ellenségeinek tekint, míg nem leszünk barátai”

Mi is a bűn?

Ezt az Úr Jézus jelenti ki: 

„Bűn pedig az, , hogy nem hisznek én bennem” (Ján. 16,8)

Született férjek

Spurgeon: A világról

Az egész világ egy ház, amelynek fénye az egyház.

Napi Gondolatok Reinhard Bonnkétól

Mikor csodákat látok történni, gyógyulások csodáit, megváltozott életek csodáit, megtisztult bűnösök csodáit, tudom, ki működik: Krisztus, a Felkent. Ezek a csodák az ő keze nyomai, az ő ismertetőjegyei. EZT a Krisztust kell nekünk hirdetnünk, a TEGNAP, MA ÉS ÖRÖKKÉ KRISZTUST! Minden egyes alkalommal, amikor ezt a nevet, az Úr Jézus Krisztus nevét hívjuk segítségül, valójában kihirdetjük, hogy Isten őt küldte szabadítónkul. A végbemenő csodákból tudjuk, hogy ő az igazi Krisztus. A csodák az ő személyazonosítója, az ő genetikai kódja. Bízz benne, ő ma téged is megérint! REINHARD BONNKE

krisztus.eu

Egy tipp társkeresőknek...

Mai Ige

„Ma reggel, amikor felébredtél, Isten adott neked még egy lehetőséget arra, hogy hibáidat kijavítsd, és tanulj tapasztalataidból. Élj vele!"

www.maiige.hu

Szívem tárva

Ige: Bennünk Krisztus érelme van.

„Ki ismerte meg, ki látta át, és érte fel úgy az Úr gondolatát, értelmét, hogy Őt kioktathatná, vagy taníthatná?* Bennünk pedig Krisztus értelme, gondolkozásmódja, megértése van** (1Kor. 2,16)

[Más fordítás: Mi azonban birtokában vagyunk Krisztus értelmének]^***

*Pál apostol így tesz vallást az Úrról, idézve Ézsaiást: „Óh Isten gazdagságának, bölcsességének és tudományának mélysége! Mely igen kikutathatatlanok az ő ítéletei s kinyomozhatatlanok az ő útjai! Mert kicsoda ismerte meg az Úr értelmét? Vagy kicsoda volt néki tanácsosa? Avagy kicsoda adott előbb néki, hogy annak visszafizesse azt? Mert Őtőle, Őáltala és Őreá nézve vannak mindenek. Övé a dicsőség mindörökké. Ámen” „Kicsoda igazgatta az Úr Szellemét, és ki oktatta Őt, mint tanácsosa? Kivel tanácskozott, hogy felvilágosítsa Őt, és tanítsa Őt igazság ösvényére, és tanítsa ismeretre, és oktassa Őt az értelem útára?” (Róm. 11,33-36; Ésa. 40,13-14).

**Értelme (núsz): értelem, gondolkozás, megértés; gondolkozásmód, vélekedés; Itt szellemi értelem, vagyis a szív értelme. A Krisztus értelmét csak az új teremtés részesei birtokolják, de ez nem egy statikus állapot, hanem dinamikus, azaz állandó újulásra van szüksége.

***Krisztus gondolatai – értelme pedig – úgy van bennünk, hogy az Ő beszédét hallgatjuk, és befogadjuk: „Kezdetben már vala az Ige, és az Ige vala az Istenben, és Isten maga vala az Ige. Ez kezdetben, eredetileg az Isten. Minden Őáltala lett és nála nélkül semmi sem lett, ami lett. Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az ő nevében hisznek” (Ján. 1,1-3.12)

Az Úr Jézus imája a minden korban élő tanítványokért: „Mert ama beszédeket, amelyeket nékem adtál, őnékik adtam; és ők befogadták, és igazán megismerték, hogy én tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem” (Ján. 17,8).

BÉKE ÉS ÁLDÁS SZÁLLJON RÁNK

Úr Jézus!

Ha azt mondom: A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz, A sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság” (Zsolt. 139,4.11-12)

Uram Jézus!

 „...te nagy Isten, te hatalmas, akinek Seregek Ura a neve! Nagyszerűek a terveid, hatalmasak a tetteid. Szemedet rajta tartod az emberek minden útján, mindenkivel útjai és tetteinek gyümölcse szerint bánsz” (Jer 32:19)

Spurgeon: A csodáról

A Szent Szellem képes hitet fakasztani bennünk, bármilyen csoda nélkül.

Carl Eichhorn: Jézus arcképe (IV.)

A szeretet mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. 

(1 Kor 13, 7)

Minden emberben van valami, amit el kell hordozni, s nemcsak megtérése előtt, hanem utána is. Ha másokra panaszkodsz, hogy elviselhetetlenek, gondold meg, hogy téged is el kell hordozni a többieknek. Csak újjászületés által, ha az igazi szeretet tölti be az ember szívét, lesz minden más. Akkor sokkal nehezebb a saját hibáinkat elhordozni, mint a másokét. A szeretet minden szeretetlenséget, keménységet, hiányosságot elhordoz. Nem találja túl nehéznek a terhet, mert mindig Isten szeretetének a forrásából merít. Ezzel nem mondjuk azt, hogy a szeretet mindent elhallgat, mert sokszor int és helyreigazít, de nem bosszankodik, és nem veti el a másikat, mint valami elhordozhatatlan terhet.

Mindent hisz. Határtalan bizalmát még a sok becsapás és csalódás sem oltja ki. A hideg, önző ember kineveti őt emiatt. Mégis a bizalom célhoz vezet. Ha valami felemelhet, és előbbre segíthet egy embert, az az iránta tanúsított bizalom. A bizalmatlanság csak lenyom és dacossá tesz. „Ha úgyis rossz vagyok neki, hát annál inkább az akarok lenni" - mondja magában. Isten végtelen szeretete mindig bizalommal fordul az emberhez, annak ellenére, hogy annyi rosszat tapasztalt. Milyen sokszor voltunk hálátlanok és megvetettük a szeretetét. Pál apostol soha nem felejtette el, hogy az Úr Jézus hűnek és megbízhatónak ítélte őt, szolgálatra rendelte, noha azelőtt üldözte ezt a Jézust (1 Tim 1, 12). Pál ragyogóan igazolta is ezt a bizalmat, amit az Úr belé vetett.

A szeretet remél ott is, ahol nincs remélni való és néha megvan az a nagy öröme, hogy reménységében nem szégyenül meg. - A szeretet mindent eltűr, készségesen viseli a fáradságot, amit szolgálata magával hoz. Az önző ember bolondságnak látja, hogy fáradozzék, terhet hordozzon másokért, ha erre nem kényszerítik. Az utolsó napokban sokan még a természetes szeretet érzését, ösztönét is elfojtják magukban (2 Tim 3, 1-3). - A szeretet hosszútűrő, ezzel kezdi az apostol a szeretet himnuszát - mindent eltűr. És ezzel a végén visszatér a kezdethez.

Jézus arcán teljesen kiábrázolódva látjuk a szeretetnek említett vonásait. Igyekezzünk és legyünk egyre teljesebbé a szeretetben, hogy egyre jobban hasonlítsunk Jézus képéhez (1 Thess 4, 10).

Carl Eichhorn "Isten muhelyében" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok/eichorn/

Ferencz István Dícséretek: Jézus az Úr

Spurgeon: Beszéd

A fenyegetésnél sokkalta rosszabb a hízelgő szó.

Élet az Úrral

„Nappal kiküldte kegyelmét az Úr, éjjel éneke volt velem, imádság az én életem Istenéhez.” (42. Zsoltár 9. vers)

Sokan úgy gondolják Istent nem, vagy csak alig érdekli a mi mindennapi apró vergődésünk. Így nem is illik a Mindenhatót hétköznapi semmiségekkel zaklatni, csak nagy és magasztos életkérdésekkel járulhatunk Hozzá.

Viszont, a Szentírást olvasva hamar rájöhetünk, mennyire torz istenképet tükröz ez a vélekedés. Hiszen a hithősök egész sora épp azáltal vált példaképpé, mert számukra a vallás és az élet nem volt szétválasztható, sőt legcsekélyebb problémáikkal is Istenhez fordultak segítségért.

Ezért így olvassuk róluk: „Istennel jártak” (1Móz.5:21; 6:9) vagy az „Úr útján jártak” (2Krón.27:6) „az Úr parancsolataiban jártak” (2Krón.17:4; Zsolt 119:32).

Az „Istennel járás” nemcsak a templomi liturgia, az áldozati rendszer megtartását jelenti. Ez a kifejezés azt a képet festi elénk, mikor két ember kéz a kézben sétálnak egymás mellett.

Így mikor a zsoltár szerzője fizikailag ugyan ott bolyong Jordán és Hermon földjén, a Miczár hegyén (7.vers), akkor is Istenhez vágyakozik. Minden lépésnél érzi az Úr szeretetét és kegyelmét és még éjjel is énekel és imádkozik, Megváltójával beszélget.

Az Ige ma tükröt állít elénk, s ha belenézünk a következő kérdés tűnik fel:  

Te mennyire bízol az Istenben?

Fel mered fedni előtte életed legapróbb részletét is?

Felvállalod Őt bármit csinálsz és bármerre jársz?

Meg mered fogni a kezét?

A Tiszáninneni Református Egyházkerület Portálja - www.tirek.hu

Ha a félelmetes időkben Isten szeretetére hagyatkozunk, pánik helyett békességet nyerünk. Christa Sterken (Indiana, USA)

http://www.tirek.hu/tartalom/mutat/napiige/lista/

Keresztény szemmel

Te vagy a kezdet és vég

Ige: Az Úr szabja meg az időket…

„Heródesnek, a Júdea királyának idejében élt vala egy Zakariás nevű pap. Az Abia rendjéből, vagyis osztályából. Az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, az Áron törzséből származott, és annak neve Erzsébet.

És mind a ketten igazak, azaz megigazultak valának az Isten előtt, és szentül éltek, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül, és tökéletesen jártak*(Luk. 1,5-6)

*Betartották az Úr parancsát, ahogy az Úr parancsolta: „Vigyázzatok azért, hogy úgy cselekedjetek, - tartsátok meg, és teljesítsétek azt úgy, - amint az Úr, a ti Istenetek parancsolta néktek; ne térjetek se jobbra, se balra. Mindig, és mindenben azon az úton járjatok, amelyet az Úr, a ti Istenetek parancsolt néktek, hogy éljetek, és jól legyen dolgotok, és hosszú ideig élhessetek, és lakhassatok a földön, amelyet bírni fogtok, amelyet birtokba vesztek” (5 Móz. 5,32-33).

 „És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddő, vagyis terméketlen, magtalan vala, és mind a ketten immár idős, élemedett, előrehaladott, hajlott korú emberek valának, akik életük alkonya felé jártak.

Lőn, történt pedig, hogy mikor ő rendjének, vagyis osztályának sorában papi szolgálatot végzett az Isten előtt,

A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, a szentélybe, hogy jó illatot gerjesszen, vagyis illatáldozatot mutasson be*(Luk. 1,7-9)

*Zakariás pap Isten igéjének kijelentése szerint: „… az Abia rendjéből való… pap…” (Luk.1,5)

 Volt, tehát Áron házából származott, ahogy erről a Krónikák könyve beszámol (1 Krón. 23.13)

 Áron fiai leszármazottainak „rendjeik” voltak, Dávid és Sádók osztotta el őket az ő tisztük szerint a szolgálatra: „Eloszták pedig őket sors által…. mert a szenthelynek fejedelmei és Istennek fejedelmei valának úgy az Eleázár, mint az Itamár fiai közül valók” (1 Krón. 24.5)

Eleázár és Itamár Áron fiai voltak. (2Móz.28,1).

És huszonnégy papi rendet alakítottak ki – a huszonnégy papi fejedelem szerint – ebből: „…Abija…a nyolcadik” (1 Krón. 24.10)  

Ebből a rendből származott Zakariás, és az ő tiszte, ahogy az Úr megparancsolta Áronnak: „Ez az ő hivatalos rendjük szolgálatukban, hogy bejárnának az Úr házába sorban, az ő atyjoknak Áronnak rendelése szerint, mint megparancsolta volt néki az Úr, Izráel Istene” (1 Krón. 24.19)

Tehát ők kiválasztottak voltak, akik az Isten házában szolgáltak a füstölő – az ige más helyén: illattételre való – oltár mellett (1 Krón. 6.49)

 A fentiekben leírtakból megtudjuk, hogy Zakariás Áron leszármazottja volt, az Ároni nemzetségből származott, és az ő felesége, Erzsébet, szintén. Zakariáson – mint felszentelten – a kenet olaja volt. / Lásd: 2 Móz.29,21 / A kenet olaja pedig a Szent Szellem előképe, tehát Zakariás a Szent szellem kenete alatt szolgált. Másképp nem is mehetett volna be az Úr jelenlétébe. Ezt a szolgálatot, amit ő végzett, már a mózesi törvények meghatározták, mint örökkévaló rendtartást Izrael népének. Már a szent sátorba illattételre való oltárt kellett tenni, ahogy az Úr megparancsolta, és azon minden reggel és este jó illatú füstölőszert kellett a főpapnak füstölögtetni. (2 Móz. 30).

Ő itt van, vezet.

Az Úr Jézus a te őriződ.

„Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék;” (Zsolt 121:3)

Ki az áldott ember?

Áldott (boldog, szerencsés, bővölködő és irigylésre méltó) az az ember, aki nem az istentelenek tanácsa szerint él és jár, követvén tanácsaikat, terveiket és céljaikat. Sem nem áll passzívan, alávetetten azon az ösvényen, ahol a bűnösök járnak, sem nem ül le, hogy pihenjen és arra a helyre álljon, ahol a gúnyolódók összegyűlnek” (Zsoltárok 1,1–6. Ampl)

JR: Hogyan lehet az ember önmaga.

"Annál inkább önmaga az ember, minél inkább a másikkal van... Csak a másikon keresztül és a másikkal való együttlétezésben lehet önmaga." 

Bob Gass: Isten és a pénzed (3)

„Drága kincs és olaj van a bölcs hajlékában, az ostoba ember pedig eltékozolja azt.” (Péld 21:20)

//Károli-- Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt. //

Ha jó sáfára akarsz lenni mindannak, amit Isten rád bízott, tedd a következő négy dolgot!

Először: csökkentsd az adósságaidat! A bölcsesség vezessen, ne az ösztönök. Az anyagi biztonság kulcsa az, hogy kevesebbet költesz, mint amennyit keresel. Ha elborítanak az adósságok, az előre elkötelez, és meghatározza, hogy merre haladhatsz. Amit ma teszel, az az egyetlen, amivel hatást gyakorolhatsz a holnapodra.

Másodszor: emlékezz, a készpénz a nyerő! Ne töprengj bonyolult befektetési stratégiákon, amíg nincs legalább három-hat havi megélhetésre elegendő tartalékod a bankban! Így fel vagy készülve mindenre, ha bármilyen vészhelyzet adódna – mert fog.

A Biblia azt mondja: „A bölcs házában tartalékok vannak…, de az ostoba mindent eltékozol” (Péld 21:20 NIV).

Harmadszor: tűzz ki hosszú távú pénzügyi célt, és ehhez viszonyítsd az ügyeidet! Az oroszlánszelídítők széket használnak az idomításhoz. Miért? Mert az oroszlán megpróbál mind a négy lábra egyszerre összpontosítani, és ettől összezavarodik. Koncentrálj a hosszú távú célra! Végül: ne csak megtakaríts, hanem vess is! „…aki bőven vet, bőven is arat” (2Kor 9:6) Azt mondom pedig: Aki szűken vet, szűken is arat; és a ki bőven vet, bőven is arat. ).

Valódi anyagi szabadságot ad, ha az adakozás többé nem fenyegeti a biztonságérzetedet, mert megtanultad, hogy ha következetesen vetsz Isten országába, az mindig aratást fog hozni. Az igazság az, hogy nincs is ennél jobb életmód!

Let's Gospel - Szemeimet a hegyekre emelem

Bővített Biblia

3 perce · 

(+4. 50-53)
http://www.4shared.com/folder/9Q0khLzr/_online.html…

My 4shared

Shared with 4shared

4SHARED.COM

Mégsem tetszik

Spurgeon: Tudjunk olvasni

„Minden dolog körülöttünk az Isten szeretetének emlékkönyve, csak legyen értelmünk azt elolvasni”

Pastor Chris: A Szeretet a közösséggel növekszik

Készítette: Zoltan Berki

Jézus így felelt, “Ha valaki szeret engem, engedelmeskedik a tanításomnak. Az Én Atyám szeretni fogja őt és elmegyünk hozzá és annál lakozunk“ (János 14:23)

Szeretném, ha megértenéd a Szellem nyelvezetét a nyitóversben. Miért mondta Jézus azt, hogy “Ha valaki szeret engem, az Atyám szereti őt?” Az Atya nem szeret már amúgy is mindenkit? A Biblia azt mondja, “Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen" (János 3:16). Jézus eljött, mert az Atya már akkor szeretett mindenkit. Tehát, akkor milyen szeretetre utal itt? A közösséggel foglalkozik; a szeretet a közösséggel növekszik. 

Amikor elismered és viszonzod a szeretetet, még több szeretetet kapsz. Ahogy viszonzod az Atya szeretetét, Ő továbbra is kinyilvánítja feléd a szeretetét egy sajátos módon; meg fogja mutatni a világnak, hogy szeret téged. Mivel hiszel az Úr Jézusban, az egyik legszebb dolog, amire csak vágyhatsz, és amit gyakorolhatsz, az a Vele való gazdag közösség. Ilyennek kellene lennie az életstílusodnak, mert nincs szeretet közösség nélkül. 

A közösség a szellem egységét jelenti, megosztást vagy tanácskozást, közösséget együtt. Az 1 Korintus 1:9 azt mondja, “Hű az Isten, ki elhívott titeket az ő Fiával, a mi Urunk Jézus Krisztussal való közösségre.” El lettünk hívva az Úrral való kapcsolatra, és nem létezhet kapcsolat kommunikáció nélkül. Tanácskozz vele gyakran, és keresd az Ő gondolatát, véleményét, tanácsát és útmutatását minden törekvésedben. Ez az, amit tudatosan teszel válaszul a szeretetére. 

A kapcsolatod az Úrral számodra egyedülálló. Neki nincs, nem is volt és nem is lesz senki olyan, mint te; tehát, Ő ápolja, becsben tartja a közösségedet és a szeretetedet. Ahogy közösségben vagy Vele az Igén és a Szent Szellemen keresztül, még inkább megismered Őt, és az életed az Ő szeretetének kifejezőjévé válik! 

Ima

Drága Atyám, köszönöm, hogy méltónak tartottál arra, hogy közösségbe hívj a Fiaddal, Jézus Krisztussal. A Szellem és az Ige közösségén át, átalakulok Krisztus dicsőséges képmására, melyben az életem a te igazságod, szereteted és kegyelmed teljes kifejezője, a Jézus Nevében. Ámen. 


TOVÁBBI TANULMÁNYOK: 2 Korintus 13:14; 1 János 1:3

Lydia magazin

Irma Nyári

Ő itt van, vezet.

Ige: Áldás.

 „… a Krisztusban megszentelt szenteknek és hívő atyafiaknak, testvéreknek. Kegyelem, azaz Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása néktek és békesség, - vagyis: az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás, mégpedig mind az egyén, mind a közösség vonatkozásában - Istentől, a mi Atyánktól, vagyis az Úr Jézus Krisztustól” (Kol.1.2.)

Feltámadt itt jár köztünk

Bármilyen csapással sújtja a sátán e világot, az Úr azt ígérte, hogy:

De különválasztom azon a napon az én népemet, mert én vagyok az Úr ezen a földön is. És különbséget teszek az én népem között és a világ népei között”

(2 Mózes 8,22-23)

Megvallás

Hittel megvallom, hogy szeretem embertársaimat, testvéreimet, - a szenteket - házam népét. Így töltve be Istenem a Te törvényedet, mert meg van írva, hogy a törvénynek betöltése a SZERETET, (Róm.13,10) 

Az Úr Jézus kijelentése arról, hogy miért nem kapunk választ imánkra:

„Mert, gyenge a hitetek. Mert bizony mondom néktek: Ha csak akkora hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda, és elmenne; és semmi sem volna lehetetlen néktek” (Mát. 17,20). 

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

Miközben vezet téged az Én Szellemem, egyre élesebben fogod látni, mit tárhatsz fel, és mit kell bepecsételned.

Egyes dolgokat el kell mondani, és egyes dolgokat a szívedhez közel kell tartanod.

Gyakran a körülmények számítanak és az időzítés. Mindössze annyit kell tenned, hogy legyél érzékeny a szellemi sodrásra, és őrködj a szád beszédei fölött, és várj a Szellemem kenetére, mondja az Úr.

"Ne adjátok azt, ami szent, az ebeknek; se ne hányjátok gyöngyeiteket a disznók elé: nehogy széttapossák azokat lábaikkal, és megfordulván széttépjenek benneteket" (Máté 7:6)

http://gyurinaploja.blogspot.com

MPE Debreceni Élet Gyülekezete - 13 Nincsen más (24 órás dics 2012) 720p

Martin Luther King: A rossz elfigadása.

Aki elfogadja a rosszat és nem tesz ellene semmit, az ugyanúgy részt vesz benne, mint az, aki segít elkövetni.

Kenneth Hagin: ISTEN DICSŐSÉGE NÉLKÜL

Mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül.

- Róma 3,23.

Az ember megtette az elképzelhetetlent! Hatalmat kapván Isten kezének minden munkája felett, Ádám eredetileg e világ istene volt. Ádám azonban tudatos felségárulást követett el Isten ellen azzal, hogy átadta a sátánnak azt a hatalmat, amelyet Isten eredetileg neki adott. Ádám a felségárulást saját jogán követte el, így Isten nem tudta semmissé tenni a szerződést, amelyet Ádámmal kötött, Ádám pedig az őt megillető helyet átadta a sátánnak. Ettől fogva a sátán — nem pedig Ádám — lett e világ Istene. (2Kor. 4,4) Ezzel kezdetét vette a sátán pusztító uralma.

Így jött az emberre a szellemi halál — ami az Istentől való elkülönülés. Amikor Isten lejött a hűvös alkonyatkor, hogy Ádámmal legyen és társalkodjon vele, szólította őt: „Ádám, hol vagy?” Ádám így felelt: „Elrejtőztem.” Elkülönült Istentől!

A szellemi halál másik oldala — a sátán természetéből való részesedés — szintén öröksége lett az embernek. Az ördög lett az ember szellemi atyja. Emlékszel, Jézus azt mondta a farizeusoknak: „Ti az ördög atyától valók vagytok.” (Ján. 8,44)

Az ember szellemileg az ördög gyermeke. Részesedik atyja természetéből. Ez magyarázza, hogy az ember miért nem üdvözülhet megfelelő életvitel által. Nem tud megállni Isten jelenlétében amint van, mert atyjának, az ördögnek a természete van benne.

Ha üdvözül is az ember, valaki által kell üdvözülnie, aki kifizeti a bűneiért a büntetést, és valakitől kapnia kell egy új természetet.

Megvallás: Köszönöm neked, Atyám, az új természetemet. Köszönöm neked, Atyám, hogy Te gondoskodtál felőlem, és én az ”isteni természet részesévé” lehettem. (2Pét. 1,4)

/Kenneth Hagin Hitünk tápláléka napi adagokban/

krisztus.eu

Nehéz, de lehetséges...

Idezetek.ma

Immánuel - Egy fáradt vándor

Ne félj! - RÉMA.

Ézsaiás könyve 51,12-15

Ézs 51:12 Én, én vagyok megvigasztalótok (paraklétosz: szószóló, védő, pártfogó, közvetítő, közbenjáró, segítő. A segítségül hívott (védőügyvéd) ! Ki vagy te, hogy félsz (rettegsz) halandó embertől? Ember fiától, aki olyan lesz, mint a fű (elszárad mint a széna)?!

Ézs 51:13 Hogy elfeledkeztél az Úrról, Teremtődről (Alkotódról), aki az eget kiterjeszté (kifeszítette) és a földet megalapítá (alapot vetett), és hogy félsz (rettegsz) szüntelen minden napon nyomorgatódnak (sanyargató, elnyomó) (összeszorít, kínoz, zaklat) haragjától (vadság, hevesség, felháborodás), aki igyekszik (magatartás, magaviselet, viselkedés) elveszteni (elpusztítani, rombolni, megsemmisíteni)? De hol van a nyomorgató (sanyargatód, elnyomód) (összeszorít, kínoz, zaklat) (izzó) haragja (dühe)(vadság, hevesség, felháborodás)?

Ézs 51:14 Hirtelen (gyorsan, hamar) (ki)megszabadul (megmenekül, megvédelmeztetik, meggyógyul, megőriztetik, jól lesz, ép(-pé lesz), egészséges(-sé lesz) a fogoly (megkötözött), és nem hal meg a veremben (börtön, csapda, tőr), kenyere sem fogy el (nem hiányzik, nem csökken) (nincs szegénység, szükölködés, szükség, ínség):

Ézs 51:15 Hiszen (mert) én vagyok az Úr, a te Istened, aki megreszkettetem (felkavarom) a tengert és zúgnak habjai (hullámai); seregeknek Ura (Jehova) az Én nevem.

Számomra az Úr azt jelentette ki, hogy ha nehéz (satu)helyzetben vagyok is (vagy bármikor kerülnék), ahol a dühvel teljes nyomorgató (aki elsősorban szellemi lény és nem ember, de persze akár emberen keresztül is) próbál zaklatni, kínozni, gyötörni, „összeszorítani” - DE a szellem gondolata ÉLET és BÉKESSÉG! (Róm 8:6) Ezért HIRTELEN megszabadul, meggyógyul, éppé lesz, megmenekül a megkötözött, a fogoly, és NEM HAL MEG a börtönben, csapdában, tőrben (- vagyis nem pusztul el a betegségben, nem győzhet felette a kudarc és vereség, anyagi szükség, illetve bármi más), amit a madarász tett ki, és a madárka gyanútlanul belesétált (vagy egyszerűen csak egy nagy szellemi támadás következménye), s amely megfogta a lelkét, és megsemmisíteni készül a testét. SŐT, a szegénység, szükölködés, inség sem fenyegeti! Hiszen maga a Seregek Ura az én Istenem, az az örökkévaló, hűséges, kegyelemmel teli, mindig szerető Isten, aki maga a Szabadító – Jézus!

/Orb./

Oly jó közel lenni Hozzád.

Minden hívő – boldog megvallása:

„Uralkodik az ÚR! Fenségbe öltözött, felöltözött az ÚR, erőt övezett magára. Szilárdan áll a világ, nem inog. Szilárdan áll trónod ősidők óta, öröktől fogva vagy te” (Zsolt. 93,1-2)

Azt kérem az Úrtól, hogy:

„Adja meg szíved vágyát, teljesítse minden tervedet!” (Zsolt. 20,5).

Ezt mondom az Úrnak:

„Szeretlek Uram, én erősségem! Uram Te vagy az én kősziklám, váram és szabadítóm; Te vagy az én Istenem, az én kősziklám, Benned bízom: Te vagy az én pajzsom, üdvösségem szarva, menedékem” (Zsolt 18,2-3)

Wilhelm Busch: Jézus a mi sorsunk

5. Jézus az élet fejedelme

Évekkel ezelőtt hitmélyítő hetet tartottam a Cseh-Erdőben. Miután a fiúk elutaztak, nekem még egy napig várnom kellett, mert autóval jöttek értem. Azon az estén egy régi vadászkastélyban laktam. Valamelyik királyé volt. Most csak egy erdész lakott benne. A ház düledezett. Nem volt villanyvilágítás, de volt egy hatalmas lakószoba nyílt kandallóval, még tűz is égett benne. Az erdész elém tett egy petróleumlámpát, és jó éjszakát kívánt.

Odakint dühöngött a vihar. Az eső csapkodta a ház körül álló fenyőket. Ez a legalkalmasabb hely egy belevaló rablótörténet átélésére. Kivételesen még olvasnivaló sem volt nálam. A kandalló szélén azonban találtam egy brosúrát, azt betűzgettem a petróleumlámpa fényénél. Ilyen borzalmasat még soha nem olvastam.

Egy orvos tombolta ki dühét a halál ellen. Így írt oldalakon keresztül: »Ó halál, az emberiség ellensége! Most egy héten át harcoltam egy ember életéért, már azt gondoltam, átsegítettem őt a krízisen, de te vigyorogva felemelkedtél az ágy mögül, megragadtad … és minden hiába volt. Tudok gyógyítani embereket, de tudom, hogy mégis hiábavaló. Csontkezeddel utánuk nyúlsz. Ó, te csaló halál!

Ősellenség!« Minden oldalon csak a gyűlölet szólalt meg a halál ellen! És aztán jött a legborzalmasabb: »Te halál! Te pont! Te felkiáltójel! … Ó, borzalom, bárcsak egy felkiáltójel lennél csupán! De amikor rád nézek, akkor kérdőjellé változol, és magamtól is megkérdezem:

A halál a vég? Vagy nem? Mi jön utána? Halál, te szörnyű kérdőjel!«

Hát így van! Én mondhatom önöknek, hogy a halállal nincs mindennek vége. Jézus jól tájékoztatott ebben is, Ő mondta: »Tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak. De szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz.«

Itt dől el a kérdés, merre fordul a kocka.

Örülök, hogy van Megváltóm, aki már itt életet ad, és Ő maga az élet, és aki az életre visz. Ezért hirdetem Őt olyan szívesen.

Ferencz István Dicséretek: Csak kiáltsd a nevemet