Guti Tünde: KIK A BOLDOGOK?

     (Avagy mi is a boldogság definíciója?)

   Az igazat megvallva, utóbbi időkben igencsak boldogtalannak ÉREZTEM magam. Átgondolva életemet, átértékelve nehézségeimet és a tapasztalt támadásokat, mérlegelve a dolgokhoz való hozzáállásomat, beláttam, hogy egy-egy elbizonytalanodás oka sokszor csupán az érzelmek játéka. Boldogságom stabil az Úr Jézusban.

   Ezt a felismerést erősítette meg bennem egy minap olvasott cikk, melyben a boldogság, illetve a boldogtalanság fogalmát elemzi az író.

   Ezen felbuzdulva elhatároztam, hogy összegyűjtöm azokat az Igéket, amik hirtelen eszembe jutnak, MI AZ ÚR VÉLEMÉNYE ERRŐL.

   Akik pedig próbák alatt nyögnek, vigasztalódjanak velem együtt, ugyanis boldogságunk forrása nem az érzelmek és a folyton változó körülmények összessége, hanem az az ÁLLANDÓ, aki a KŐSZIKLA-KRISZTUS! Akik szeretjük és hűségesen követjük az Urat, boldogságunk Krisztus-függő. Ez pont ellentmond a ma emberének elképzeléseitől, de ez így van jól, mert nem e világból valók vagyunk, hanem Isten Szent Igéje által újjászületettek.

   Eddig jutottam, váljon épülésetekre! A kutatást lehet folytatni! 

„Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa. Boldogok, a kik sírnak: mert ők megvigasztaltatnak. Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet. Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek. Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek. Boldogok, a kiknek szívük tiszta: mert ők az Istent meglátják. Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak. Boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa. Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem. „ Máté 5:3-11.

„Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül,  hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal.” Zsoltárok 1:1-2.

„Boldogok vagytok, ha Krisztus nevéért gyaláznak titeket; mert megnyugszik rajtatok a dicsőségnek és az Istennek Lelke…” I. Péter 4:14.

„Boldog, a ki olvassa, és a kik hallgatják e prófétálásnak beszédeit, és megtartják azokat, a melyek megírattak abban; mert az idő közel van.” Jelenések 1:3.

„Boldog, aki a nyomorultra gondol, a veszedelem napján megmenti azt az Úr.” Zsoltárok 41:2.

„Boldogok, akik nem látnak, és hisznek.”  János 20:29.

„Boldogok, akiknek útjuk feddhetetlen, akik az Úr törvényében járnak. Boldogok, akik megőrzik az Ő bizonyságait, és teljes szívből keresik Őt.” Zsoltárok 119:1-2.

„De még vár az Úr, hogy megkegyelmezhessen, még hallgat, hogy irgalmazhasson. Mert bár ítélő Isten az Úr, boldogok mindazok, akik benne reménykednek.” Ésaiás 30:18.

„Boldog az, akinek hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett. Boldog ember az, akinek az Úr bűnt nem tulajdonít, és lelkében csalárdság nincsen.” Zsoltárok 32:1-2.

„Boldog ember, aki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáját őrizvén.” Példabeszédek 8:34.

„Boldog nép az, amelynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott magának.” Zsoltárok 32:12.

„Boldogok azok a szolgák, kiket az úr, mikor haza megy, vigyázva talál.” Lukács 12:37.

„Boldog ember az, akinek Te vagy erőssége, s a Te ösvényeid vannak szívében. Seregeknek Ura! Boldog ember az, aki bízik benned.” Zsoltárok 84:6,13.

„Boldog ember az, aki a kísértésben kitart, mert miután megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját…” Jakab 1:12.

„Íme, boldognak mondjuk a tűrni tudókat, Jóbnak tűrését hallottátok…” Jakab 5:11.

„Boldogok, akik megtartják az Ő parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba.” Jelenések 22:14.

Boldog vagyok!

2014. szeptember 1.                                               Guti Tünde

Lydia magazin

Irma Nyári

Pintér Béla:Te vagy a példaképem

Ige: Figyelmeztess.

Arra tanít Isten igéje, hogy ha látod, hogy testvéred, vagy elöljáród emberi tanítást követ, és ezzel maga után vonja a Krisztusban hívőket is, figyelmeztesd!!

 „De mikor láttam, hogy nem egyenesen járnak az evangélium igazságához, vagyis valóságához képest, hogy viselkedésük nem egyezik az evangélium tanításával, mondék Péternek, azaz Kéfásnak mindnyájuk előtt. Ha te zsidó létedre pogány, vagyis nemzetbeli módra élsz és nem zsidó módra, nem zsidó szokás szerint, miként kényszeríted a pogányokat, a nemzetbelieket, hogy zsidó módra éljenek, és zsidó szokásokat kövessenek*(Gal. 2,14)

*Hiszen éppen Péter apostol a Kornélius házába való bemenetelét így magyarázza az őt kérdőre vonó zsidóknak: „… Ti tudjátok, hogy tilalmas zsidó embernek más nemzetbelivel barátkozni, vagy hozzámenni; de nékem az Isten megmutatá, hogy senkit se mondjak közönséges, vagy tisztátalan embernek” (Csel. 10,28).

A végtelen ég alatt

A gyülekezet épülése, szaporodása.

Azokat a gyülekezeteket, akik a világ üldözése ellenére új életre

/ újjászületéshez / segítik az embereket, Isten szaporítja meg. (2 Móz. 1,21)

Ima

Hálatelt szívvel magasztallak Úr Jézus, hogy semmi fájdalomnak, gyötrelemnek, keserűségnek, szomorúságnak, szorongásnak félelemnek nincs helye és joga lelkemhez, mert Úr Jézus Te viseltél el minden lelki szenvedést is, amikor így kiáltottál Istenhez a Gecsemáné kertben: Az én szívem reszket bennem és a halál félelmei körülvettek engem. Félelem és rettegés esett énreám és borzadály vett körül engem. (Zsolt. 55,5.6.)

Reinhard Bonnke: A csoda

Ha hiszünk az Úr Jézus nevében, nem egyszerűen „hívők” vagyunk - alapvető helyzetünk változik meg, személyiségváltozáson megyünk keresztül, átalakulunk, mert BELEKERÜLÜNK mindabba, amit Jézus neve képvisel. A Biblia azt mondja, hogy beleszületünk Isten családjába - ez elég nagy állapotváltozás!

Isten minden csodája közt a legnagyobb az az átváltozás, amelynek során egy bűnös ember Isten gyermekévé válik. Ez az átváltozás akkor megy végbe, amikor átadjuk az életünket Krisztusnak. Isten áldjon benneteket! 

BESZÉLGETÉS ISTENNEL

Zsolt 25,1-5.

1 Dávidé. URam, hozzád emelkedem lélekben!
2 Benned bízom, Istenem, ne szégyenüljek meg, ne nevessenek ki
ellenségeim!
3 Senki se szégyenüljön meg, aki benned reménykedik, azok
szégyenüljenek meg, akik ok nélkül elpártolnak tőled!
4 Utaidat, URam, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem!
5 Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem,
mindig benned reménykedem.

                        BESZÉLGETÉS ISTENNEL

Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig
követnek engem. (Jn 10,27)

Nemrégiben egy barátom elmondta, milyen élményt jelent számára az Istennel való beszélgetés. Nagyon megindultan hallgattam, hogyan önti ki legmélyebb érzéseit órákon át a Teremtő előtt. Szerettem volna többet tudni tapasztalatairól, mi az, amiből én kimaradtam.

Miután több napon keresztül foglalkoztatott a dolog, egyedül autóztam valahová. Végül kikapcsoltam az autórádiót és CD lejátszót, és elkezdtem
kimondani az érzéseimet, amik már régóta ott lapultak bennem.
Elveszítettem időérzékemet, legalább egy órán keresztül beszélgettem Istennel.
Habár nem hallottam azonnal Isten válaszát, néhány nap múlva azon kaptam magam, hogy próbálok Istenhez közeledni, és imádság közben hallani a hangját. Ma már bensőmben hallom Isten hangját, úgy mint Illés is hallotta a halk szelíd hangot a Hóreb hegyén (1Kir 19,12).

64 évesen azt kérdem magamtól, hogy élhettem e nélkül egész életemben?

Örökre hálás leszek barátomnak, hogy megosztotta velem imádságos tapasztalatait. Példáját követve számomra is megnyílt az út egy Istennel való mélyebb kapcsolat felé.

Imádság: Drága Istenem, hallgass meg minket, amikor kiöntjük előtted szívünket. Vágyunk arra, hogy szólj hozzánk útmutatást adva életünk számára. Ámen.

Isten mindig kész, hogy beszéljen hozzánk.

Tom Grgurich (Florida, USA)

http://csendespercek.hu

Flach Ferenc - Kell, hogy végre érezd

Tolsztoj: A hit - de miben?

Az emberek csak akkor nem hisznek Istenben, ha egy hazugságban hisznek, amelyet istenként tisztelnek.

Hit és látás

Jézus így szólt hozzá: „Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek.”  

János evangéliuma 20:29

Ábrahám nem látta Kánaánt, sőt az övé sem lett, hanem jövevény és vándor maradt egész életében ott, az Úr is csak 400 évvel későbbre ígérte meg neki azt a földet - nem látott, mégis hitt.

Ábrahám engedelmes volt, amikor Isten Izsákot kérte égőáldozatul - akkor, amikor már nem volt pótgyereke sem, mert Izmaelt elküldte a pusztába. Az utolsó szálat vágta volna el fia feláldozásával, ami a nagy nép ígéret beteljesedést tette volna teljesen lehetetlenné. Nem volt kiút - mégis hitt. Bár az az egyetlen út, amit el tudott képzelni (Isten fel tudja támasztani a feláldozott gyermeket) nem teljesedett, mert Isten más módját választotta a megoldásnak. Az nem hit, ha mi keresünk megoldást arra, hogy Isten hogyan oldja meg a mi problémáinkat. Boldogok, akik nem látnak - és nem is keresnek megoldásokat - és hisznek.

Jákób hihetetlen hírt hallott 11 fiától, amikor Egyiptomból hazaérve elújságolták, hogy József él. Hihetetlen volt, mert 22 évvel azelőtt látta a cifra ruhát véresen és József azóta sem ért haza. Nem látta Józsefet, de látta a rá jellemző gondoskodással küldött ajándékokat és hitt.

A három héber ifjú tudta, hogy Isten megmentheti őket a tüzes kemence lángjától, de azt is tudták, hogy joga van hozzá, hogy ne tegye meg. Az 50% esély a halálra nem tántorította el őket attól, hogy hűségesek legyenek. Nem tudhatták, mi lesz a történet vége. A hűséget akkor vállalták, amikor nem láttak, hanem hittek.

Tamás látta a feltámadt Jézust, de csak akkor hitt. A többiek elmondása kevés volt neki. Mi nem láttuk, de tapasztaljuk a Rá jellemző gondoskodást és hiszünk. 

Add, Urunk, hogy a látás ellenében is tudjunk hinni!

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/07/hit-es-latas.html

krisztus.eu

Értsétek jól...

Mai Ige

„Ha akarod tudni, hogy mi a kérdés, akkor beszélj az emberekkel. Ha azt akarod tudni, hogy mi a válasz, akkor beszélj Istennel.” Mai Ige

Safe Solution - Lehettem volna sztár

Jelenések könyve 1. fejezet: A megdicsőült Krisztus megjelenése; (szerkesztett)

Jel. 1,1 Jézus [(héberül: Jehosua = Jahve az üdvösség, a szabadítás; a megváltó) Józsué neve görög formában]  Krisztus [jelentése: felkent] kijelentése [(apokalüpszisz): kinyilatkoztatása, lelepleződése], amelyet adott néki az Isten, hogy megmutassa az ő rabszolgáinak [azokat a dolgokat], amiknek meg kell lenniök hamar [(dei ginomai takhosz): amik szükségszerű, hogy sietve, gyorsan, és hirtelen elérkezzenek, és megtörténjenek]. Ő pedig elküldvén azt az ő angyala [(aggelosz): hírvivő követe] által, megjelenté [(szémainó): megmutatta, kijelentette, elmagyarázta] az ő rabszolgájának Jánosnak.

[Más fordítás: Jelképekbe öltöztette, és úgy küldte el angyalán keresztül rabszolgájának, Jánosnak].

Jel. 1,2 Aki bizonyságot [(martüria): tanúságot] tett az Isten beszédéről, [az Isten logoszáról, igéjéről] és Jézus Krisztus bizonyságtételéről, [Jézus Krisztus által (martüria): adott bizonyítékról, az Ő vértanúságáról, és] mindenről, amit látott [(eidó oida): amiről tudomása van, amit megismert].

Jel. 1,3 Boldog, és [(makariosz): áldott, szerencsés; a gondoktól és bajoktól mentes az élete, (amely: jelenti a hiánytalanság és hibátlanság állapotát, mely az anyagi jólétet is magában foglalja], aki olvassa, aki [(anaginószkó): újra felismeri], és akik hallgatják, és [(akúó): megértik, felfogják] e prófétálásnak beszédeit [ezeket a prófétai logoszokat, igéket]. És megtartják [(téreó): figyelnek rá, és megőrzik] azokat, amelyek megírattak abban [(graphó): körülírattak bennük]; mert [(gar) ugyanis] az idő közel van [mert a (kairosz eggüsz): kijelölt, elrendelt, alkalmas / megfelelő idő készen van].

»Más fordítás: Boldog, - és áldott, szerencsés; a gondoktól és bajoktól mentes az élete, (amely: jelenti a hiánytalanság és hibátlanság állapotát, mely az anyagi jólétet is magában foglalja – az, aki újra felismeri, megérti, felfogja ezeket a prófétai igéket, akik figyelnek rá, és megőrzik, amelyek körülírattak bennük, ugyanis a kijelölt, elrendelt, alkalmas / megfelelő idő már készen van«^.

Jel. 1,4 János [Jelentése: az Úr megkegyelmezett] a hét gyülekezetnek [(ekklészia): a kihívott közösségnek, az eklézsiának], amely Ázsiában [Jelentése: mocsár] van: Kegyelem [(kharisz): Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása] néktek és békesség [(eiréné): az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás, mégpedig mind az egyén, mind a közösség vonatkozásában] attól, aki van, aki vala és aki eljövendő [(erkhomai): Aki megjelenik,vagyis a VAGYOK-tól] és a hét Szellemtől, (vagyis a Szellem teljességétől) aki az Ő királyiszéke [az Ő trónja] előtt, [(enópion): az Ő színe előtt, az Ő jelenlétében] van.

Jel. 1,5 És, [(kai): mégpedig] a Jézus Krisztustól, aki a hű [(pisztosz): megbízható, szavahihető] tanúbizonyság, a halottak közül az elsőszülött, és a föld királyainak fejedelme. Annak, aki minket szeretett [(agapaó): aki magát teljesen átadta, és teljesen összekötötte és eggyé vált velünk], és megmosott [(lúó): feloldott, megszabadított, megváltott] bennünket a mi bűneinkből [(hamartia): céltévesztésünkből] az ő vére [(haima en): értünk adott élete] által.

Jel. 1,6 És tett minket [országa népévé], királyokká és papokká, az ő Istenének és Atyjának [országában]: övé legyen a dicsőség [(doxa): méltóság, dicséret, imádás, a fény, a ragyogás] és hatalom [(kratosz): az erő, uralom, uralkodás, és győzelem] mind örökkön örökké [(aión): örökkévalóságban is]! Ámen.

Jel. 1,7 Ímé eljő [(erkhomai nephelé): közeledik, és megérkezik, megjelenik] a felhőkkel [a felhőben]. És [(kai): akkor] minden szem meglátja őt [(ophthalmosz, optanomai optomai): minden szemnek megmutatja magát], még akik őt által szegezték is [(ekkenteó): azoknak is, akik átdöfték, akik keresztülszúrták]. És [(kai): akkor] siratja őt [(koptó): és mellét veri fölötte, gyászol, és jajgat] e földnek minden nemzetsége [a föld összes népe]. Úgy van. Ámen.

Jel. 1,8 Én vagyok az Alfa [(a): átvitt értelemben: egyetlen, egyedüli] és az Omega [(ó): képletesen a véglegesség, visszavonhatatlanság], kezdet [(arkhé): az eredet, az alap, az ok] és vég [és a (telosz): megvalósulás, beteljesedés, célba vett pont, mint elérendő határpont, és a célba érkezés, befejeződés], ezt mondja az Úr, aki van és aki vala és aki eljövendő, a Mindenható [(pantokratór): Teljhatalmú, mindeneken uralkodó, aki mindent kormányoz]. 

Jel. 1,9 Én János, aki néktek atyátokfia, azaz [testvéretek] is vagyok, társatok [(szügkoinónosz): közös részestársatok,és veletek  együtt résztvevő] is a Jézus Krisztus szenvedésében [(thlipszisz): megpróbáltatásában, gyötrődésében, szorongattatásában, nyomorúságában, üldözésében]^* és királyságában és tűrésében [és (hüpomoné): türelem, kitartás, állhatatosságában] a szigeten valék [egy szigetre kerültem], amely Páthmósnak [jelentése: táplálék] neveztetik, az Isten beszédéért [(logosz): az Isten Igéje miatt] és a Jézus Krisztus bizonyságtételéért.

Jel. 1,10 [Elragadtatásba estem], és Szellemben valék ott az Úrnak napján, és hallék hátam megett nagy szót [egy erős hangot], mint egy trombitáét [mintha kürt harsogna].

Jel. 1,11 Amely ezt mondja vala: Én vagyok az Alfa [(a): átvitt értelemben: egyetlen, egyedüli] és az Omega [(ó): képletesen a véglegesség, visszavonhatatlanság], az Első [(prótosz): a kezdeti, eredeti] és Utolsó [(eszkhatosz): végső]. És: Amit látsz, írd meg könyvben [(biblion): tekercsben], és küldd el a hét [kihívott] gyülekezetnek [a hét  (ekklészia): kihívottak közösségének, eklézsiának], amely Ázsiában [jelentése: mocsár] van, Efézusban, [jelentése: vég, határ] Smirnában [Jelentése: mirha,], Pergámumban [jelentése: megerősített, erődítmény; vár, fellegvár, erődítmény, őrség). magaslat vagy felemelés; Jelentése még lehet: Pergamón = házasság, egyesülés], Thiatirában [jelentései: áldozati kapu; a szenvedés, a nyomorúság szaga. „jó illatú áldozat” vagyis „tele van áldozattal], Sárdisban [jelentése: menekülő, megmaradt, túlélő, maradék; az öröm éneke], Filadelfiában [jelentése: testvérszeretet] és Laodiczeában [jelentése: népjog, népigazság; népítélet].

Jel. 1,12 Megfordulék azért, hogy lássam a szót, amely velem beszéle [hogy lássam azt, akinek hangja szólt hozzám]; megfordulván pedig, láték hét arany gyertyatartót [(lükhnia): mécstartót].

Jel. 1,13 És a hét gyertyatartó [(lükhnia): mécstartó] között hasonlót az ember Fiához, bokáig érő ruhába [hosszú palástba volt] öltözve, és mellénél aranyövvel körülövezve.

Jel. 1,14 Az ő feje pedig és a haja fehér vala, mint a fehér gyapjú, mint a hó; és a szemei olyanok, mint a tűzláng [mint a fellobbanó tűz, vagy mint a lobogó tűz];

Jel. 1,15 És a lábai hasonlók valának az izzófényű érchez, [(khalkolibanon): fehér fénnyel izzó fémhez], mintha kemencében tüzesedtek volna meg [lába hasonló a kemence tüzében felízzitott / tűzben megpróbált / aranyérchez]. A szava pedig olyan, mint a sok vizek [nagy víztömeg] zúgása [mint a nagy vizek morajlása, vagy mint hatalmas vízesés zúgása].

Jel. 1,16 Vala pedig a jobb kezében hét csillag; és a szájából kétélű éles kard jő vala ki; és az ő orcája, vagyis [(opszisz): külső megjelenése], mint a nap amikor [teljes erejével] fénylik [(phainó): amikor feltűnik, ragyog, világít, tündököl] az ő erejében.

[Más fordítás: a látvány olyan ragyogó volt, mint mikor a nap teljes hatalmával fénylik].

Jel. 1,17 Mikor pedig megláttam őt, leesém az ő lábaihoz, mint egy halott. És reám veté, reám [(epitithémi): tette, helyezte] az ő jobbkezét mondván nékem: Ne félj [(phobeó phobeomai): ne ijedj, és ne rémülj meg]; én vagyok az Első [(prótosz): az eredet, a kezdet] és az Utolsó [(eszkhatosz): a végső].

Jel. 1,18 És az Élő; pedig halott valék, és ímé élek örökkön örökké [az örökkévalóságban] Ámen. És nálam vannak [(ekhó) a kezembe vannak letéve, birtokomban, és hatalmamban vannak, és nekem vannak alárendelve] a pokolnak [(hadész): a holtak hazájának] és a [(thanatosz)]: halálnak kulcsai, vagyis [(kleisz): nálam van a nyitás és zárás hatalma].

Jel. 1,19 Írd meg, amiket láttál, és amik vannak [a jelent] és amik ezek után lesznek [és amiknek ezek után kell bekövetkezniük].

Jel. 1,20 A hét csillag titkát, amelyet láttál az én jobb kezemben, és a hét arany gyertyatartót [a hét arany mécstartót; lámpatartót]. A hét csillag a hét gyülekezet [(ekklészia): kihívottak közössége] angyala [hírnöke, követe], és amely hét gyertyatartót [és a hét mécstartóállvány; lámpatartót] láttál, az hét gyülekezet [(ekklészia): kihívottak közössége].

AZ ÚR DICSŐSÉGÉT SZEMLÉLI IZRÁEL

Enzsöl Ellák: Istenről.

"Az Isten mindig nagyobb minden tapasztalhatónál”

Spurgeon: A győzelem

A menny győzelem; és valahányszor legyőzzük a bűnt, a Sátánt, a világot, és a testet, ízelítőt kapunk abból a nem halványuló diadalból, amelynek hallatán pálmaágakat lengetnek majd az Új Jeruzsálemben.

A törvény és a hit.

 „Ha a törvény alá rendeltek, a törvényből valók, vagyis a törvény alapján állók az örökösök, akkor a hit hiábavalóvá, üressé, hasztalanná, hatástalanná lett, az ígéret pedig érdektelen, haszontalan, semmis, eltöröltetett, hatálytalan, eredménytelenné válik, csődöt mond, kudarcba fullad, nincs dolga, megszűnt a funkciója, feladata” (Róm 4,14)

A teherről.

Ne kicsinyeld le mások terhét, míg magad is ki nem próbáltad.

/Ismeretlen/ 

Lydia magazin

Irma Nyári

Cornerstone Club és Pajor Tamás - 2011/12 szilveszter Meddley

Ige: A szombatról.

 „Annak okáért az embernek Fia a szombatnak is Ura, azaz Úr a szombat fölött is* (Márk. 2,28)

*Máté is bizonyságot tesz a történetről: „Abban az időben a vetéseken át haladt, vagyis a gabonaföldeken ment át Jézus szombatnapon. Tanítványai pedig megéheztek, és kezdték a kalászokat tépni és enni. Látván pedig ezt a farizeusok, mondának néki: Ímé a te tanítványaid azt cselekszik, és olyat tesznek, amit nem szabad szombatnapon cselekedni és tenni. Ő pedig monda nékik: Nem olvastátok-é, mit cselekedett, mit tett Dávid, mikor megéhezett vala ő, és akik vele valának, vagyis a kíséretével együtt? Hogyan ment be az Isten házába, és ette meg a szentelt, vagyis az Istennek elkülönített kenyereket, amelyeket nem vala szabad megennie néki, sem azoknak, akik ő vele valának, vagyis az ő kíséretének, hanem csak a papoknak? Vagy nem olvastátok-é a törvényben, hogy szombatnapon megtörik, és megszegik a papok a szombatot a templomban és nem vétkeznek? Mondom pedig néktek, hogy a templomnál is nagyobb van itt. Ha pedig tudnátok, és értenétek, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot, nem kárhoztattátok, azaz nem ítéltétek volna el az ártatlanokat, azokat, akik nem vétkeztek. Mert a szombatnak is Ura az embernek Fia” (Mát. 12,1-8)

Lukács további részletekkel egészíti ki a történetet: „Lőn pedig a húsvét szombatját követő második szombaton, hogy a vetések között, vagyis a gabonaföldeken méne által és az ő tanítványai gabonafejeket szaggatván, vagyis kalászokat tépdesve, és azokat kezeikkel a tenyerük között kimorzsolván, ettek. Némelyek pedig a farizeusok közül mondának nékik: Miért cselekszitek azt, és miért tesztek olyat amit szombatnapokon nem szabad cselekedni? És felelvén Jézus, monda nékik: Nem olvastátok-é, mit cselekedett, mit tett Dávid, mikor megéhezett ő és azok is akik vele voltak? Mi módon ment be az Úrnak házába és vette el a szent kenyereket és ette meg és adott azoknak is, akik vele voltak, amelyeket pedig nem lett volna szabad megenni, hanem csak a papoknak? És monda nékik: Az embernek Fia ura a szombatnak is.” (Luk. 6,1-5)

Az Úr Jézus feleletéből kijelentést nyer, hogy a törvény szellemi: „Most azért, mi van kezednél? Adj öt kenyeret nékem, vagy egyebet, ami van, vagy ami éppen akad. És felele a pap Dávidnak, és monda: Nincs közönséges kenyér kezemnél, hanem csak szentelt, azaz Istennek elkülönített kenyér van, ha ugyan a szolgák tisztán tartották magukat, legalább az asszonytól. Dávid pedig felele a papnak, és monda néki: Bizonyára el volt tiltva mi tőlünk az asszony mind tegnap, mind azelőtt, mikor elindulnék, és a szolgák holmija, edénye is tiszta vala, jóllehet az út közönséges: azért bizonyára megtartatik ma szentnek az edényekben, vagyis a bensőnkben. Adott azért a pap néki szentelt kenyeret, mert nem volt ott más kenyér, hanem csak áldozati szent kenyér, melyeket elvettek az Úrnak színe elől, hogy meleg kenyeret tegyenek a helyett azon a napon, amelyen az előbbit elvevék” (1 Sám. 21,3-6)

Az apostolon keresztül hangzik a kijelentés minden emberre vonatkozóan, akik még nem születtek újjá víztől és Szellemtől: „Mert tudjuk ugyanis, hogy a törvény szellemi; de én hústesti vagyok, a bűn alá rekesztve, és eladva rabszolgának a bűn alá” (Róm. 7,14)

 Azért, hogy Isten kegyelme kiáradhasson kivétel nélkül minden emberre: „… az Írás mindenkit bűn alá rekesztett, hogy az ígéret a Jézus Krisztusban vetett hit alapján adassék azoknak, akik hisznek” (Gal. 3,22)

A törvény egyébként is így szólt: „Ha bemégy a te felebarátod vetésébe, az ő gabonája közé, kezeddel szaggass kalászokat, de sarlóval ne vágj be a te felebarátod, a te embertársad vetésébe” (5 Móz. 23,25)

Szóljon az ének

Ima

Uram, kérlek:

 „Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek - a Te igédnek - csodálatos voltát” (Zsolt. 119,18)

Kik nem tudnak bemenni Isten országába?

Akik nem az Úr Jézuson keresztül akarnak bemenni: „Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam keresztül megy be, gondviselésben, ellátásban, védelemben részesül, és megmenekül, üdvözül és tovább halad…  ” (Ján. 10,9)

Él az Úr!

 „Él az ÚR, és áldott az én kősziklám, magasztaltassék az én üdvösségemnek Istenem!” (Zsolt. 18,47)

Oswald Chambers: TARTS LÉPÉST ISTENNEL

"Énok Istennel járt..." (1Móz 5,24).

Egy ember hívő életének és jellemének nem az a próbája, amit az élet kivételes pillanataiban cselekszik, hanem amit rendes körülmények között tesz, amikor nem történik semmi nagy vagy izgató dolog. Egy ember értékét a megszokott dolgokkal szemben tanúsított magatartása méri le, amikor nincs színpadi megvilágításban. Nehezünkre esik lépést tartani Istennel; azt jelenti, hogy szellemileg kifulladsz. Amíg nem tanultunk meg Istennel járni, mindig nehéz az Ő lábnyomába lépni, de amikor erre rátaláltunk, akkor ennek egy jellemző bizonyítéka van: Isten élete bennünk. Az egyéniség eltűnik az Istennel való személyes egyesülésben és kizárólag Isten járása és hatalma lesz nyilvánvalóvá.

Nehéz Istennel lépést tartani, mert alighogy elindulunk vele járva, ráébredünk, hogy túlhaladt rajtunk, mielőtt még három lépést tettünk volna. Ő másképpen végez el dolgokat mint mi, ezért minket nevelnie kell ezekre a módszerekre. Jézusra vonatkozik az Ézsaiás 42,4: "Nem téved, és nem csügged el" (ang. ford.), mert soha nem munkálkodott a saját, egyéni látása, hanem mindig az Atya álláspontja szerint, és nekünk meg kell tanulnunk ugyanezt. A szellemi igazságot a szellemi légkör által fogjuk fel, nem értelmi okoskodás útján. Isten oly módon változtatja meg a légkört, hogy a dolgok lehetségessé kezdenek válni, noha addig soha nem láttuk lehetségesnek. Isten nyomdokában járni, azt jelenti, hogy vele egységben vagyunk. (Nem maradunk le, de nem is előzzük meg.) Sok időbe kerül, mire ide eljutsz, de maradj benne! Ne add meg magad csak azért, mert talán éppen most annyira nehezedre esik lépést tartani vele. Menj vele tovább! Csakhamar úgy találod, hogy új látásod és új célod van.

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

http://www.keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers/

Pintér Béla - Igazi Király a Menny Királya.wmv

Az asszonyokról

A názáreti Jézus, aki asszony által született, feltámadása után a keresztyén hit alapját jelentő üzenet hirdetését rábízta az asszonyra./Jubileum/

Pásztor Chris: Amint Ő Van, Úgy Vagy Te Is!

Készítette: Zoltan Berki

Azzal lesz teljessé a szeretet közöttünk, hogy bizodalmunk van az ítélet napjához, mert amint ő van, úgy vagyunk mi is e világban (1 János 4:17).

Amikor azt mondod valakinek, “Ó, olyan vagy, mint Raymond,” akkor felkelted a kíváncsiságot abban az emberben, és ő majd tudni szeretné, hogy ki is az a Raymond. A nyitóversünk Jézusra utalva azt mondja, hogy ahogy Ő van, úgy vagyunk mi is e világban. Ezért érdemes tehát megtudni az Igéből, hogy ki is Jézus; hogyan élt, amikor a földön járt?

A Biblia elmondja, hogy járt a vízen, beszélt a süket fülekhez és azok kitisztultak. Szólt a vak szemekhez és azok kinyíltak. Beszélt a sánta lábakhoz, és azok életre keltek és helyreálltak. Még a megcsonkított végtagok is visszanőttek az Ő szavára. Szólt a halottakhoz és ők visszatértek az életbe! Amikor lecsitította a tomboló vihart, a tanítványok felkiáltottak, “Ugyan ki ez, hogy a szeleknek is, a víznek is parancsol, és engednek néki?” (Lukács 8:25). Annyira lenyűgöző volt!

Még lélegzetelállítóbb dolog rájönni, hogy Ő mindezt úgy tette, mint ember, és félretette dicsőségét (Filippi 2:7). Minden ilyen természetfeletti csoda és dicsőséges megnyilvánulása az Ő életében még azelőtt megtörtént, mielőtt keresztre feszítették. A feltámadása után vált megdicsőült Krisztussá (1 Péter 1:21). Ez csodálatos!

Most pedig felfedezhetitek, hogy a nyitóvers nem azt mondja, “... amint ő volt, úgy vagyunk mi is,” ehelyett azt mondja, “ahogy ő van, úgy vagyunk mi is!” A megdicsőült Krisztus képmását látjuk az Igében – Isten tükrében -, az valójában a te tükörképed, mint új teremtésnek Krisztusban. Amikor a tükörbe nézel, látod a tükörképedet, mert a tükör mindig azt a képmást tükrözi vissza, amely előtte van. Az Ige az a tükör, melyet Isten adott arra, hogy ha belenézel, lásd a valódi énedet. Tehát, amikor azt olvasod, hogy “amint ő van, úgy vagyunk mi is e világban,” erre azt kellene, hogy mondd, “Nahát, amint Ő van most minden dicsőségével és ragyogásával, úgy vagyok én is ma”. Áldott legyen az Isten!

Elmélkedj ezen az igazságon úgy, mint még sosem, és folyamatosan gondolkodj, beszélj, járj és cselekedj úgy, mint Jézus. És mint Ő, te is szólhatsz a vak szemeknek, hogy “nyíljatok ki”, és azok majd kinyílnak. Mondhatod a sántának, hogy “kelj fel és járj” és az megtörténik. Megérinthetsz másokat és azok áldottak lesznek; mert ahogy Ő van, úgy vagy te is!

Megvallás

Köszönöm drága Atyám, hogy a dicsőséged, a szépséged és a kegyelmed ragyogásává tettél engem. Nagyság, kiválóság és siker van a szellememben! Leleplezem az újrateremtett szellemem dicsőségét, erényeit és tökéletességét a világnak.

TOVÁBBI TANULMÁNYOK: Zsidó 1:3

Lydia magazin

Irma Nyári

Uszódi Felekezetközi Dicsőítő Csoport: Fenn a mennyben

Ige: A Krisztus hirdetésére hívott el az Úr:

 „Mivelhogy ilyen diakónusi szolgálatban vagyunk, amint a kegyelmet nyertük, és ahogy könyörületben részesültünk, nem csüggedünk el, nem veszítjük el bátorságunkat, és nem lankadunk nem restülünk meg* (2 Kor. 4,1)

*És így folytatja az apostol: „Nékem, minden szentek között a legeslegkisebbnek adatott ez a kegyelem, hogy a pogányoknak, vagyis a nemzetekből valóknak hirdessem a Krisztus végére mehetetlen, és mérhetetlen gazdagságát” (Eféz. 3,8)

„Ki előbb istenkáromló, vagyis Őt káromló, és az övéit üldöző és erőszakoskodó valék, mert erőszakos ember voltam: de könyörült rajtam, és mégis irgalmat nyertem, mert tudatlanul cselekedtem hitetlenségben; Igaz beszéd ez és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el e világra, hogy megtartsa, vagyis üdvözítse a bűnösöket, azaz: a céltévesztőket, akik közül az első vagyok én. De azért könyörült rajtam, hogy Jézus Krisztus bennem mutassa meg legelőbb a teljes hosszútűrését, végtelen türelmét, példa gyanánt azoknak, akik majd hisznek Őbenne és így az örök életre jussanak” (1 Tim. 1,13.15-16)

Mert Ő az: Aki alkalmassá, és képessé tett minket, ezért elégségeseknek talált arra, hogy Újszövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem Szellemé; mert a betű megöl, elpusztít, megfoszt az élettől, kioltja az életet, a Szellem pedig megelevenít, életre kelt, élővé tesz, feltámaszt, és éltet” (2 Kor. 3,6)

Ezért vallhatja: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít” (Fil. 4,13)

Azért: „Hogy nyilvánvalóvá tegyem azt és hirdethessem úgy, amint nékem szólnom kell” (Kol. 4,4)

Nektek: „Akik hajdan, vagyis egykor nem az ő népe voltatok, most pedig Isten népe vagytok; akik nem kegyelmezettek voltatok, és akik számára nem volt irgalom, most pedig kegyelmezettek vagytok, és irgalomra találtatok” (1 Pét. 2,10)

Csak Isten békessége oltja szomjamat

Ki Jézus nekem?

Ő az, akinek megvallom, hogy Tőle kaptam az erőt a harcra, és a győzelmet:

 „Te öveztél  fel engem erővel hatalommal, bátorsággal a harcra,  a küzdelemre, és a győzelemre, meghódoltattad, térdre kényszerítetted a támadóimat, ellenfeleimet” (Zsolt. 18,40)

Az igazi ismeret.

„És mi megismertük és elhittük az Istennek irántunk való szeretetét. Az Isten szeretet; és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és az Isten is ő benne” (1 Ján. 4,16.)

C. H. Spurgeon: ISTEN ÍGÉRETEI

Minden időben Isten változatlan szabálya volt, hogy az utolsó betűig és percnyi pontossággal megtartotta a szavát.

Carl Eichhorn: Imádság testi gyógyulásért.

Beteg valaki köztetek? Hívja magához a gyülekezet véneit, hogy azok imádkozzanak felette és kenjék meg őt olajjal az Úr nevében. És a hitből való imádság megtartja a szenvedőt. 

(Jakab 5, 14-15)

A keresztyén embernek betegségében mindenekelőtt Istent kell segítségül hívnia. Semmi esetre se tegyünk úgy, mint Asa király, aki csupán az orvosokat kereste, nem az Urat (2 Krón 16, 12). Ezzel nem azt mondjuk, hogy ki kell kapcsolnunk a gyógyszereket. Ezékiás király gyógyulása felülről való kegyelmi ajándék volt, jóllehet Ézsaiás arra utasította, hogy tegyen fügekötést a veszélyes kelevényre.

Az őskeresztyén gyülekezetekben betegségnél is Jézus nevét hívták segítségül. Napjainkban a gyógyítás kegyelmi ajándéka nincs olyan nagymértékben jelen, még a hívő gyülekezetekben sem. Pedig a mi időnkben is bizonyságot tesz az Úr a hívő emberek mellett, akik betegre teszik kezüket. A kézrátételnél ugyanis az imádkozó összekapcsolódik a beteggel, eggyé lesz vele.

Az olajjal való megkenés is jelképes cselekedet volt. Pontosan így írja le az Ige: „Kenjék meg őt olajjal és imádkozzanak felette." Tehát nem az olaj, hanem a hívő imádság a döntő. Az olaj az életerő (Zsolt 23, 5) és az öröm (Zsolt 45, 8) jelképe. - Az olajjal való megkenés tehát nem varázsszer, hanem csak külső jele a Megváltóba vetett bizalomnak. Nem az olaj, hanem a hívő imádság tartja meg a beteget. De nem is maga az imádság, hanem a hit, mert a hit ragadja meg az Urat. Az Úr az, aki segít rajtad. A hit felszabadítja az Ő kezét, a hitetlenség megkötözi.

Lázár feltámasztásának történetéből látjuk meg, mi a hit (Jn 11). Márta hitt abban, hogy a testvére nem halt volna meg, ha Jézus ott lett volna. Elhitte, hogy Jézus mindent megkap Istentől, amit kér. De amikor Jézus azt mondja: „Feltámad a testvéred!" - akkor így szól: „Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor, az utolsó napon." Nem tud hitben felemelkedni odáig, hogy most támad fel. Jézus mégis meggondolkoztatja: „Én vagyok a feltámadás és az élet" - tehát most és ebben az esetben is.

Az igazi hit nem általánosan és valamikorra nézve ragadja meg a segítséget, hanem most, a jelenlegi helyzetben. Az ilyen hitet igazolja az Úr.

Carl Eichhorn "Isten muhelyében" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok/eichorn/

LET'S GOSPEL FOR MEN - Áldott a férfi

Oswald Chambers: Egy ember értéke.

Egy ember értékét a megszokott dolgokkal szemben tanúsított magatartása méri le, amikor nincs színpadi megvilágításban. 

Kenneth Hagin: Ő FELMAGASZTAL

Mivelhogy ragaszkodik hozzám… felmagasztalom őt… és megdicsőítem őt.

- Zsoltárok 91,14. 15.

Én inkább kívánom magamnak az Istentől való felmagasztalást, mint bármilyen dicsőséget, amit e világ felkínálhat.

Mesélnek egy történetet Napóleonról, miszerint egy nap, amint éppen seregszemlét tartott, a lova egyszer csak megbokrosodott. Egy fiatal közlegény előrelépett, megfogta a ló kantárát, és lecsillapította az állatot. Napóleon azt mondta: „Köszönöm, kapitány.” És ezzel a közlegény kapitánnyá lépett elő. A többi tiszt azonban nem fogadta be a fiatalembert. Ők érdemeik alapján kapták a rangfokozatukat, neki viszont úgy ajándékozták. Napóleon észrevette ezt, és elrendelte a hadsereg teljes díszszemléjét. A fiatalembert lóra ültette maga mellett, és együtt lovagoltak ki a gyakorlótérre. A többi tiszt ezek után azt kezdte mondogatni: „Ez az ember Napóleon kegyeltje.” És elkezdték keresni a kegyeit.

Lehet, hogy a világ nem tudja ezt, de közeleg az idő, amikor meg fogja tudni, hogy mi a királyok Királyának és az urak Urának vagyunk a kegyeltjei. És akkor majd azt kívánják, hogy bárcsak keresték volna a kegyeinket. Maga Jézus mondta: „Aki győz, megadom annak, hogy az én királyiszékembe üljön velem, amint én is győztem és ültem az én Atyámmal az Ő királyiszékében.” (Jel. 3,21)

Jézus kegye messze felülmúlja és túlragyogja mindazt, amit e világ adhat.

Megvallás: Mivel ragaszkodom Istenhez, Ő felmagasztal engem, Ő megdicsőít engem. Én a királyok Királyának és az urak Urának vagyok a kegyeltje. Kegyeltje vagyok annak az Istennek, aki több mint elegendő.

/Kenneth Hagin Hitünk tápláléka napi adagokban/

Egy üzenet százféleké/p/pen † 

Az igazi összetartás és szeretet abból fakad, ha mindketten egy irányba nézünk 

ÚJ Teremtés Krisztusban - Gyógyulás, szabadulás, helyreállítás

 

Mi Krisztust hirdetjük mindenkinek. Mindenféle bölcsességgel tanítunk, biztatunk és figyelmeztetünk mindenkit, hogy úgy állítsuk őket Isten elé, mint akik már elérték Krisztusban a teljességet.
Kolosséiakhoz 1:28 ERV-HU

Te vagy velem,