Szeretet-Közösség
2014. július 5.
2014. július 4.
A megigazulás „törvénye”
„Mert
nem azok igazak, vagyis nem azok igazulnak meg Isten előtt, és Isten szemében,
akik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, vagyis
megigazíttatni, akik a törvényt, azaz Isten
útmutatását betöltik, megcselekszik, és megvalósítják* (Róm.
2,13)
*Az Úr Jézusról
szóló bizonyságtétel: „...Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné
tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne. ...Ki a mi bűneinkért
halálra adatott, és feltámasztatott a mi megigazulásunkért” (2Kor. 5,21; Róm. 4.25).
Az apostol levonja
a következtetést: „Annakokáért a törvénynek cselekedeteiből, vagyis olyan tettekből, melyekkel a törvényt akarja
betölteni egy hústest sem igazul meg Őelőtte, vagyis Isten előtt: mert a bűn ismerete,
és felismerése a törvény által vagyon” (Róm.
3,20).
„hiszen a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké, Krisztushoz vezető nevelőnkké lett, hogy hitből, a hit alapján igazuljunk meg (Gal. 3,24).
És így folytatódik
a kijelentés: „Mert a törvény vége bevégzése, végcélja, beteljesedése,
megszűnése, befejeződése Krisztus
minden hívőnek igazságára, vagyis megigazulására van annak, aki hisz” (Róm. 10,4)
„Minthogy a törvény semmiben sem szerzett
tökéletességet; de beáll a jobb reménység, amely által közeledünk az Istenhez” (Zsid. 7,19)
„Mert a törvény a
valóságban haragot nemz munkál, és eredményez. Ahol
pedig nincsen törvény, ott törvény ellen való cselekedet, törvényszegés
sincsen, tehát nem lehet áthágni sem a törvényt” (Róm. 4,15)
„Minthogy a törvényben a jövendő jóknak, az eljövendő
javaknak csak árnyéka, és nem maga a
dolgok képe van meg, mert nem a
mennyei dolgok valóságos alakját tartalmazza. Ennél fogva azokkal az áldozatokkal, amelyeket esztendőnként
szünetlenül visznek, és rendszeresen
bemutatnak, sohasem képes
tökéletességre juttatni az odajárulókat” (Zsid. 10,1)
„Hiszen ezek csak árnyékai az eljövendő Krisztusnak,
aki a valóság” (Kol. 2,17).
Billy Graham: A Bibliáról
„A Biblia térkép az élethez,
és míg a lelkész megmutathatja, hogy melyik a legjobb választható útvonal,
neked magadnak kell megtanulnod, hogyan navigálj az élet kanyarjaiban.”
Amiről gondolkodom…
„A te
határozataidról gondolkodom, utasításaidon elmélkedem, és a te ösvényeidre
nézek, és figyelek” (Zsolt.
119,15)
Gondolkozz…
Testvéreim, azokon a
dolgokon gondolkodjatok, amik igazak, dicséretre méltók, igazságosak,
tisztességesek, szépek, tiszteletre méltók, kiválók és dicséretesek; valami magasztos: azt vegyétek
figyelembe, és arra irányuljanak gondolataitok” (Fil. 4,8)
SZELLEMMEL BETELJESEDVE
És meg ne részegedjetek
bortól, amiben kicsapongás van: hanem teljesedjetek be Szent Szellemmel,
beszélgetvén egymás között zsoltárokban és dicséretekben és szellemi énekekben,
énekelvén és dicséretet mondván szívetekben az Úrnak. Hálákat adván mindenkor
mindenekért a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevében az Istennek és Atyának.
- Efézus 5,18–20.
— Én valahogy nem tudok
Istennek úgy hálát adni, ahogyan kellene — mondják némelyek. Képes vagy rá, ha
követed Pál útmutatását az Efézus 5,18–20-ban: „…teljesedjetek be Szent
Szellemmel…”
És közvetlenül azután, hogy
ezt az utasítást adja ezeknek a „pünkösdi” népeknek, Pál megmutatja az útját
is, ahogyan állandóan beteljesedve lehetünk a Szellemmel: „Beszélgetvén egymás
között zsoltárokban és dicséretekben és szellemi énekekben, énekelvén és
dicséretet mondván szívetekben az Úrnak.”
A túláradó szív lesz a te
bizonyságtételed! Tele lesz a poharad, és csordultig! Dicséretet énekel a
szíved! „Hálákat adván mindenkor mindenekért…” A szíved hálával teli. Hálákat
adsz Isten minden áldásáért. Még a próbatételekért is hálát tudsz adni. Nem
azért adsz hálát, amit az ördög tett, hanem az Igéért, azért a lehetőségért,
hogy láthatod Istent munkálkodni, és azért az áldott igazságért, hogy Isten
mindent a te javadra tud fordítani.
Megvallás: Én állandóan be
vagyok teljesedve a Szent Szellemmel. Beszélgetek a Szellemben. Énekelek, és
dicséretet mondok szívemben az Úrnak. És telve vagyok hálaadással.
/Kenneth Hagin Hitünk
tápláléka napi adagokban/
2014. július 3.
Zsolt. 12. Az Úré a szabadítás; (héberrel, és kapcsolódó igékkel)
Zsolt. 12,1 Az éneklőmesternek [karvezetőnek,
karmesternek] a seminithre; [nyolc
húrra, basszusra, nyolcadra, mélyhangú húros hangszerekre] Dávid [jelentése: szeretett] zsoltára*
*Dávid kijelöli,
hogy kik és hogyan szolgáljanak és prófétáljanak az Úr templomában, amely
előképe az eclézsiának: „Dávid és a sereg fővezérei a szolgálatra kijelölék az
Asáf, Hémán és Jédutun fiait, hogy prófétáljanak citerákkal, lantokkal és
cimbalmokkal... Négyezren ajtónállók; négyezren pedig dicsérik vala az Urat
minden zengő szerszámokkal, melyeket Dávid készíttetett a dicséretre” (1 Krón. 25,1; 23,5)
Ezékiás király megtérése után
azonnal visszaállítja a templomi szolgálat rendjét: „És beállítá a Lévitákat az Úr házába cimbalmokkal, lantokkal és citerákkal Dávidnak és Gádnak a
király prófétájának, és Nátán prófétának parancsolatja szerint; mert az Úrtól
volt a parancs az ő prófétái által. Előállnak azért a Léviták a Dávid zengő
szerszámaival; a papok is a trombitákkal. És megparancsolá Ezékiás, hogy
egészen égőáldozatot áldozzanak az oltáron. És mikor megkezdődött az áldozás
ugyanakkor megkezdődött az Úrnak éneke is és a trombiták harsonája Dávidnak az
Izráel királyának szerszámaival. És az egész gyülekezet leborula, az énekesek
énekelnek, és a trombitások trombitálnak mindaddig, míg az egészen
égőáldozatnak vége lőn. És amikor elvégezték az áldozatokat, a király és
mindnyájan a vele valók leborulván arccal, imádkoznak. És megparancsolá Ezékiás
király és a fejedelmek a Lévitáknak, hogy az Urat dicsérjék a Dávid és az Asáf
próféta dicséreteivel; akik, mikor nagy örömmel dicsérték az Urat, meghajoltak
és leborultak. Azután szóla és monda Ezékiás: Most már felavattátok magatokat az Úrnak, azért jöjjetek, és hozzatok
áldozatokat és dicsérő áldozatokat az Úr házában. És az egész gyülekezet hoza
áldozatokat és dicsérő áldozatokat, és mindaz, akit a szíve indított, egészen
égőáldozatot” (2 Krón. 29,25-31).
Zsolt. 12,2 Segíts [(jášaʿ): szabadíts, és őrizz meg, támogass, és
győzelmet adj] Uram [Jahve], mert elfogyott a
kegyes, az [(ḥásíḏ): istenfélő], az igazak /
megigazultak eltűntek az emberek [('áḏám): az ádámi / emberi faj] fiai közül.
[Más
fordítás: Jöjj, segíts, Uram, az
igazak eltűnnek, az emberek közt megszűnt a hűség, az igazmondás, és őszinteség]*
*Isten népének
állapotát mutatja be a Szent Szellem a prófétákon keresztül: „Elveszett e
földről az Istent tisztelő, és igaz
/ megigazult sincs az emberek között.
Mindnyájan vér után ólálkodnak, kiki hálóval vadássza atyjafiát. Gonoszságra
készek a kezek, hogy jól vigyék véghez; a fejedelem követelőzik, és a bíró
fizetésre vár; a főember is maga mondja el lelke kívánságát, és összeszövik
azt. Aki jó közöttük, olyan mint a tüske, az igaz olyan, mint a tövisbokor...
...elveszett a hűség; kiszaggattatott az ő szájukból” (Mik. 7,2-4; Jer. 7,28)
Az Úr panasza: „Bárcsak pusztába vinne engem valaki, utasok
szállóhelyére, hogy elhagyhatnám az én népemet, és eltávozhatnám tőlük; mert
mindnyájan paráznák, hitszegők gyülekezete! Felvonták nyelvüket, mint
kézívüket, hazugsággal és nem igazsággal hatalmasok e földön; mert gonoszságból
gonoszságba futnak, engem pedig nem ismernek, azt mondja az Úr. ... De a
jeruzsálemi prófétákban is rútságot láttam: paráználkodnak és hazugságban
járnak; sőt pártját fogják a gonoszoknak, annyira, hogy senki sem tér meg az ő
gonoszságából; olyanok előttem mindnyájan, mint Sodoma, és a benne lakók, mint
Gomora. ... Oh gonosz nemzetség, hamissággal megterheltetett nép, gonosz mag,
nemtelen fiak! elhagyták az Urat, megutálták az Izráel Szentjét, és elfordultak
tőle. ...Járjátok el Jeruzsálem utcáit, és nézzétek csak és tudjátok meg és
tudakozzátok meg annak piacain, ha találtok-é egy embert; ha van-é valaki, aki
igazán cselekszik, hűségre törekszik, és én megbocsátok néki! Még ha azt
mondják is: Él az Úr! Bizony hamisan esküsznek! (Jer. 9,2-3; 23,14; Ésa. 1,4; Jer. 5,1-2)
Mert: „eltávozott a jogosság, és az igazság messze áll, mivel elesett a hűség
az utcán, és az egyenesség nem juthat be. És a hűség hiányzik, és aki a gonoszt
kerüli, prédává lesz. És látta ezt az Úr és nem tetszék szemeinek, hogy
jogosság nincsen” (Ésa. 59,14-15)
Ezért: „Az igaz elvész és nem veszi eszébe senki, és az irgalmasságtevők
elragadtatnak, és senki nem gondolja fel, hogy a veszedelem elől ragadtatik el
az igaz” (Ésa. 57,1).
Zsolt. 12,3 Hamisságot [(šavə' šávə'): hazugságot, valótlanságot, hiábavalóságot,
gonoszságot, rombolást, pusztítást] szól, és [(dibbér):
beszél] egyik a másiknak. Mindenki képmutatóan, hazug módon beszél társával, és felebarátjával. hizelkedő ajakkal [(ḥeləqáh śep̄eṯ śáp̄áh): mézesmázos, alakoskodó beszéddel] kettős szívből szólnak
[kétszínűen
beszélnek]*
*Dávid újra-és újra
erről prófétál: „Nincsen az ő szájukban egyenesség [nem jön ki szájukon őszinte
szó, igazság azaz: a valóság, az Ige]. Belsejük
[szívük] csupa romlottság [merő
álnokság, istentelenség, rosszindulat; hiábavalóság; szívükben gonoszat
forralnak]; nyitott sír [megnyílt
koporsó] az ő torkuk, nyelvükkel
hízelkednek [sima a nyelvük, csalárd, hízelgésre hajlik; nyelvüket álnokul
forgatják]” (Zsolt. 5,10).
„Szája telve átkozódással, csalárdsággal és
erőszakossággal; nyelve alatt hamisság és álnokság” (Zsolt. 10,7).
„Nyelvüket élesítik, mint a kígyó; áspiskígyó mérge
van ajkaik alatt. Szela” (Zsolt. 140,4)
„Kígyóméreg az ő boruk,
viperák kegyetlen mérge” (5 Móz. 32,33)
„Lábuk gonosz cél után
fut, sietnek ártatlan vért ontani. Gondolataik ártó gondolatok, pusztulás és
romlás van útjaikon. Nem ismerik a békesség útját (Krisztust), eljárásuk
nem törvényes. Ösvényeik görbék: aki azokon jár, annak nincs köze a békességhez”
(Ésa. 59,7-8)
„Mert ők rossz úton futnak, és vérontásra
sietnek” (Péld. 1,16)
Mert nem ismerték meg azt,
aki kijelentette, hogy: „Én vagyok az
út…” (Ján. 14,6)
Akiről már a próféták is így szóltak „… és hívják nevét: … békesség
fejedelmének!” (Ésa. 9,6)
Aki így bátorítja az övéit: „Békességet hagyok néktek; az én
békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, amint a világ adja. Ne
nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!” (Ján. 14,27)
És akinek neve: Úr Jézus: „Mert Ő a mi békességünk” (Eféz. 2,14)
Akik Őt nem ismerik, arról
így szól a Szent Szellem: „Nincs
békesség, így szól az Úr, az istenteleneknek (az Isten nélkül élőknek)! Nincs békesség, szól Istenem, a
hitetleneknek!” (Ésa. 48,22; 57,21).
Ezért a hitetlenek csak: „Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak;
elnyomásról beszélnek fennhéjázással. Az égre tátogatják szájukat, és nyelvük
eljárja a földet. ...édes az ő szájában a gonoszság, és elrejti azt az ő nyelve
alá; És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között” (Zsolt. 73,8-9; Jób. 20,12-13)
Pál apostolon keresztül
jelenti ki a Szent Szellem, hogy eltelhetnek évezredek, de az ember nem
változik: „Nyitott, tátongó, és megnyílt
sír a torkuk, nyelvükkel ámítanak, és alattomosan rászednek, becsapnak,
csalárdságot beszélnek, áspis, vagyis vipera kígyóméreg az ajkukon. szájuk átokkal,
átkozódással, és keserűséggel, keserű beszéddel van tele. Lábuk gyors a
vérontásra. Romlás, baj, csapás, pusztulás, romok, nyomorúság, és
nyomorgatás, szerencsétlenség, azaz csapás, és sanyarúság jár a nyomukban, az
ő ösvényeiken, és útjaikon. És a békesség útját nem ismerik: nincsenek tudatában, nem érzik, nem
észlelik, nem biztosak benne, mert nem értik” (Róm. 3,13-17).
Mert: „A bűnös (vagyis céltévesztett) ember
szíve mélyén (az ő bensőjében) ott
suttog a bűn. Nem számít neki az istenfélelem, sőt azzal hízeleg magának, hogy
bűnével gyűlöletet tud szítani. Szája rontást és csalárdságot beszél, nem akar
okos és jó lenni. Rontást eszel ki ágyában, nem a jó úton jár, nem veti meg a
rosszat” (Zsolt. 36,2-5).
Hát: „Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni. Mert pusztítást gondol az ő szívük, és bajt
szólnak az ő ajkaik” (Péld. 24,1-2).
Ezek rombolják a mások hitét:
Elteltek évszázadok és évezredek, de a hitetők módszere nem változott: „Mert az ilyenek a mi Urunk Jézus
Krisztusnak nem szolgálnak, hanem az ő hasuknak; és nyájas beszéddel, meg
hízelkedéssel megcsalják az ártatlanoknak szívét” (Róm. 16,18)
„Ezek...
érzékiek, kikben nincsen Szent Szellem” és:
„az ő végük kárhozat, a hasuk az istenük,
és azzal dicsekszenek, ami a gyalázatuk, mert földi dolgokkal törődnek” (Júd. 1,19; Fil. 3,19).
Zsolt. 12,4 Vágja, és [irtsa]
ki [veszítse, pusztítsa el, semmisítse meg] az Úr mind a hizelkedő [(ḥeləqáh): mézesmázos,
alakoskodó, sima, álnok, hazug] ajkakat, [(gəḏóláh gáḏôl): a büszke, gőgös, fennhéjázó, és kérkedő, dicsekvő, kevély] nyelvet, amely nagyokat mond*
*Mert: „Gúnyolódnak
(gonoszul beszélnek) és gonoszságot szólnak;
elnyomásról beszélnek fennhéjázással (és elnyomással fenyegetőznek
dölyfösen). Az ég ellen is feltátják
szájukat, nyelvükkel megszólják a földet” (Zsolt. 73,8-9).
Zsolt. 12,5 [Azokét], akik ezt mondják, és
azzal [('ámar): dicsekednek]: Nyelvünkkel felülkerekedünk, [(gáḇar): győzedelmeskedünk, diadalmaskodunk, nyelvünkben az
erőnk, ezért mindent megtehetünk] ajkaink velünk vannak,
[szánk a
segítőnk] ki lehetne Úr felettünk?
[Más fordítás: Akik EZT mondják:
"Beszédünk naggyá tesz minket, nyelvünkkel uralkodunk, ugyan ki lehetne
Urrá felettünk]?
Zsolt. 12,6 A szegények [(ʿání): elnyomottak,
szerencsétlenek, gyöngék, szűkölködők, nyomorultak szerencsétlensége, szenvedése, fájdalma], elnyomása [(šôḏ šóḏ): pusztítása, nyomorúsága, nyomora,
kifosztása] miatt, a nyomorultak [('eḇəjôn): segítségre
szoruló, szegény, nincstelen koldusok] nyögése [('ănáqáh): sóhajtozása, siránkozása, fohászkodása] miatt legott, vagyis [most azonnal] felkelek, azt mondja az Úr [Jahve]. Biztosságba helyezem, és [(jéšaʿ ješaʿ): segítséget,
szabadulást, biztonságot, jólétet, megmenekülést, oltalmat, védelmet; épséget,
egészséget, megtartást adok
mindenkinek] aki arra [sóvárogva] vágyik, és [megszabadítom azokat,
kiket törbe ejtett az ellenség* s bizalmat gerjesztek bennük]**
*A héber
szerint: megszabadítom azokat, kik ellen
lihegnek vagy fújnak, azaz: biztosságba helyezem azokat, kik az istentelenektől
annyira üldöztetnek.
**Így panaszkodik a
prédikátor: „... látám én mind a nyomorgatásokat, amelyek a nap alatt történnek, és
ímé, nyilván van azoknak, - akik nyomorgattatnak - könnyhullatások, és
vigasztalójuk nincs nékik. És az őket nyomorgatóknak kezekből erőszaktételt
szenvednek, és vigasztalójuk nincs nékik.
De ne csodálkozz: „Ha a szegénynek az
elnyomását, a jog és az igazság megrövidítését látod az országban, ne
csodálkozz el a dolgon; mert a magas rangúra vigyáz a magasabb rangú, rájuk
pedig a még magasabb rangúak” (Préd.
4,1; 5,7)
De az Úr nem nézi ezt
tétlenül, hanem: „Az elnyomástól és
erőszaktól megmenti őket, és vérük drága az ő szemében” (Zsolt. 72,14)
Nemcsak a világi vezetők
nyomják el a szegényt, ezért: „Az Úr
törvénybe megy népe véneivel és fejedelmeivel: Hiszen ti lelegeltétek a szőlőt,
szegénytől rablott holmi van házaitokban: Mi dolog, hogy népemet összezúzzátok,
és a szegények orcáját összetöritek? Ezt mondja az Úr, a seregeknek Ura” (Ésa. 3,15)
Mert: „A seregek Urának szőlője pedig Izráel háza, és Júda férfiai az Ő
gyönyörűséges ültetése; és várt jogőrzésre, s ím lőn jogorzás; és irgalomra, s
ím lőn siralom! Jaj azoknak, akik a házhoz házat ragasztanak, és mezőt
foglalnak a mezőkhöz, míg egy helyecske sem marad, és csak ti magatok laktok
itt e földön! Hallásomra megesküdt a seregeknek Ura, hogy sok házak pusztasággá
lesznek, a nagyok és szépek lakos nélkül” (Ésa.
5,7-9)
„Azért így szól Izráel Szentje: Mivel megutáltátok e
beszédet, és bíztok a nyomorgatásban és a hamisságban, és ezekre támaszkodtok.
Azért e bűn olyan lesz tinéktek, mint a leesendő falhasadék, amely már kiáll a
magas kőfalon, amelynek aztán nagy hirtelen jő el romlása. És romlása olyan
lesz, mint a fazekasok edényének romlása, amely kímélés nélkül eltöretik, és
nem találni töredéki közt oly cserepet, amelyen tűzhelyről tüzet lehetne vinni,
avagy vizet meríteni a tócsából” (Ésa.
30,12-14)
A prófétán keresztül jelenti
ki az Úr, hogy milyen állapotban van az Ő népe: „Elpártoltunk és megtagadtuk az Urat, és eltávozánk a mi Istenünktől,
szóltunk nyomorgatásról és elszakadásról, gondoltunk és szóltunk szívünkből
hazug beszédeket. És eltávozott a jogosság, és az igazság messze áll, mivel
elesett a hűség az utcán, és az egyenesség nem juthat be. És a hűség hiányzik,
és aki a gonoszt kerüli, prédává lesz. És látta ezt az Úr és nem tetszék
szemeinek, hogy jogosság nincsen. És látá, hogy nincsen senki, és álmélkodott,
hogy nincsen közbenjáró; ezért karja segít néki, és igazsága gyámolítja őt” (Ésa. 59,13-16)
És válaszol Isten: „Látván láttam az én népemnek nyomorúságát,
mely Egyiptomban van, és az ő fohászkodásukat meghallgattam, és azért
szállottam le, hogy őket megszabadítsam; most azért jöjj, elküldelek téged
Egyiptomba” (Csel. 7,34)
És elküldte az Ő Fiát, Aki
kijelenti: „Én vagyok az igazi szőlőtő,
és az én Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely én bennem gyümölcsöt
nem terem, lemetsz; mindazt pedig, amely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy
több gyümölcsöt teremjen. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: Aki én bennem
marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem
cselekedhettek” (Ján. 15,1.2.5).
Zsolt. 12,7 Az Úr [Jahve]
beszédei [szavai, ígéretei, kijelentései] tiszta [(ṭáhór ṭáhôr): nem kevert, szent, érintetlen, egyenes] beszédek,
mint földből való kohóban megolvasztott, és [a földtől elválasztott, tűzzel megpróbált,
salaktalan] ezüst, [melyet földbe vájt formába öntöttek],
hétszer
megtisztítva*
*Dávid újra és újra
megvallja, amit megtapasztalt: „Az Istennek
útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, akik bíznak
benne” (Zsolt. 18,31)
„Ímé,
kívánkozom a te határozataid után; éltess engem a te igazságod (a Te Igéd) által”
(Zsolt. 119,40)
A Szent Szellem megerősíti a
kijelentést, s egyben figyelmeztet is: „Az
Istennek teljes beszéde igen tiszta, és pajzs az ahhoz folyamodóknak. Ne tégy
az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy” (Péld. 30,5-6)
És újra és újra hangzik a
figyelmeztetés: „Semmit se tegyetek az
igéhez, amelyet én parancsolok néktek, se el ne vegyetek abból, hogy
megtarthassátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, amelyeket én
parancsolok néktek” (5 Móz. 4,2)
„Bizonyságot teszek pedig mindenkinek, aki e könyv
prófétálásának beszédeit hallja: Hogy ha valaki ezekhez hozzá tesz, e könyvben
megírt csapásokat veti Isten arra; És ha valaki elvesz e prófétálás könyvének
beszédeiből, az Isten annak részét eltörli az élet könyvéből, és a szent
városból, és azokból, amik e könyvben megírattak” (Jel. 22,18-19)
Pál apostolon keresztül teszi
teljessé a kijelentést a Szent Szellem: „Csodálkozom,
hogy Attól, aki titeket Krisztus kegyelme által elhívott, ily hamar más
evangéliumra hajlotok. Holott nincs más; de némelyek zavarnak titeket, és el
akarják ferdíteni a Krisztus evangéliumát. De ha szinte mi, avagy mennyből való
angyal hirdetne is néktek valamit azon kívül, amit néktek hirdettünk, legyen
átok. Amint előbb mondottuk, most is ismét mondom: Ha valaki néktek hirdet
valamit azon kívül, amit elfogadtatok, átok legyen” (Gal. 1,6-9).
Zsolt. 12,8 Te Uram, tartsd meg őket; őrizd meg őket e nemzetségtől örökké.
[Más
fordítás: URam, te
megtartod ígéreteidet, minket pedig megőrzöl, és megoltalmazol, megvédsz, és
megszabadítasz ettől a nemzedéktől
mindenkor]*
*A testté lett Ige
kérése az Atyához: „És nem vagyok többé e világban, de ők a világban vannak, én pedig te
hozzád megyek. Szent Atyám, őrizd meg
őket a te neved által, amelyet nekem adtál… Mikor velük valék a világban, én
megtartám őket a te nevedben, amelyet nékem adtál. Megőrizém, és senki el nem
veszett közülük, csak a veszedelemnek [a romlás, és pusztulásnak] fia…” (Ján.
17,11-12).
Zsolt. 12,9 Köröskörül járnak a gonoszok [gáncsoskodók,
az istentelenek], mihelyt az alávalóság felmagasztaltatik az emberek fiai közt.
[Más
fordítás: Még ha
bűnösök járkálnak, ólálkodnak, kerengnek is körülöttünk, és az alávalóságot, hitványságot, aljasságot,
és értéktelenséget magasztalják az emberek]*
*A Szent Szellem
többszörösen megerősíti a kijelentést: „Mikor örvendeznek, és (vigadnak) az igazak, nagy ékesség (nagy
dicsőséget jelent) az; mikor pedig az
istentelenek (az Isten nélkül élők)
feltámadnak (felülkerülnek), keresni
kell az embert” (Péld. 28,12)
„Mikor felemeltetnek a gonoszok (az istentelenek, vagyis az Isten nélkül élők), elrejti magát az ember; de mikor azok
megbuknak, (elvesznek, és elpusztulnak) nő
az igazak száma (és sokan lesznek az igazak).” (Péld. 28,28)
„Ha az igazak
jutnak hatalomra, örül a nép, de ha az
istentelenek, vagyis (az Isten nélkül
élők) uralkodnak, nyög a nép” (Péld. 29,2).
„Az igazak
javán örül (vigad) a város; és mikor elvesznek az istentelenek,
örvendezés (és ujjongás) van. Az
igazaknak áldása által emelkedik (és épül) a város; az istentelenek (az Isten nélkül élők) szája által pedig megromol” (Péld. 11,10-11).
Ezért így imádkozik, és
prófétál Dávid: „Rontsd meg Uram, és
oszlasd meg (és zavard össze) az ő
nyelvüket; mert erőszakot és háborgást (és viszályt) látok a városban. Ez megy éjjel-nappal falai közt, vész és nyomor van
benne. Veszedelem van bensejében; (romlás uralkodik benne) s nem távozik annak teréről a zsarnokság és
csalás” (Zsolt. 55,10-12)
Megvallás.
Mennyei Atyám, ahogy hittel
kimondom a Te Szavadat, a Krisztus Jézusban lévő Élet Szelleme megszabadít
engem a bűn és a halál törvényétől. Minden sejtet a Te Életed energizál a
testemben. (Róma 8:2)
Charles Capps: Isten
gyógyszere
Az Úr Jézus kijelentése, a minden korban élő tanítványainak
„Ha engem szerettek
[(agapaó): ha teljesen átadjátok, vagyis teljesen odaszánjátok
magatokat nekem], az én parancsolataimat megtartsátok [(téreó):
megőrizzétek, és óvjátok meg, és ügyeljetek arra, hogy megtartsátok]
(Ján. 14,15.21.23).
A győztesek
„Mert mindaz, aki az Istentől született,
legyőzi a világot; és az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.
Ki az, aki legyőzi a világot, ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia?!” (1 Ján. 5,4-5).
Morzsák az élet kenyeréből
Összegyűjtötte: Vida Sándor
A tudatos gyengeség Isten
gyermekét mindig arra indítja, hogy soha egy lépést se tegyen Isten nélkül.
2014. július 2.
Ige: A boldogok…
„Boldogok* a szellemben, a Szellem által a szegények, a szellemi nincstelenek, a
szellem koldusai: mert övék a mennyeknek országa, a mennyeknek királysága,
királyi uralma** (Mát. 5,3)
*Boldog (makariosz): boldog; szerencsés. Az anyagi jólétet is magában
foglalja. A boldogság, mely az Istennel való közösségből fakad, Isten ajándéka.
**A Lukács írása
szerinti Evangéliumban az Úr Jézus az Ő tanítványainak mondja, hiszen még nem
kapták meg a Szent Szellemet: „Ő pedig felemelvén szemeit az ő
tanítványaira, monda: Boldogok vagytok ti
szegények: mert tiétek az Isten országa, az Isten királysága, királyi
uralma” (Luk.
6,20)
És hogy kik és miért
boldogok, azt Ézsaiás prófétán keresztül jelenti ki az Úr: „Mert így szól a magasságos, a
magasztos és felséges, aki örökké az
Ő örök hajlékában lakozik, és akinek
neve szent. Magasságban és szentségben lakom, de a megrontottal, a megtörttel és alázatos szívűvel is, hogy megelevenítsem, és felüdítsem az alázatosok lelkét, azaz: életét, és megelevenítsem, és
felüdítsem a megtörtek szívét” (Ésa. 57,15)
Mert: „Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes szellem; a töredelmes és
megtört szívet, oh Isten nem veted te meg!” (Zsolt. 51,19)
Teréz anya: Az ima
A csend gyümölcse az ima.
Az imádság gyümölcse a hit.
A hit gyümölcse a szeretet.
A szeretet gyümölcse a
szolgálat.
A beszédről.
„Ne beszéljetek oly sokat, büszkén, gőgösen,
ne hagyja el szátokat kérkedő szó! Hiszen mindentudó Isten az ÚR, és a tetteket
Ő méri le. A hősök íja összetörik, de az elesettek erőt öveznek fel”
(1Sám. 2,3-4)
Max Lucado: Az Ő remekműve
Egy halászokból álló társaság
pihent egy tengerparti skót fogadóban. Miközben egyikőjük nagy mozdulatokkal
gesztikulálva próbálta bemutatni a halat, ami elkerülte horgát, véletlenül
kilökte a pincér kezéből a tálcát. A tálcán lévő poharak tartalma a falra
fröccsent egy csúfos barna foltot hagyva.
A fogadós nagyot sóhajtott:
„Festethetem újra az egész falat!”
„Talán nem lesz rá szükség” –
vetette közbe az egyik vendég – „Engedje meg, hogy egy kicsit dolgozzak rajta.”
A férfi ecsetet és
olajfestéket vett elő. Eltűntette a csúf foltot. Egy gyönyörű, hatalmas agancsú
szarvas képe elevenedett meg. Alatta a következő aláírás: Sir Edwin Landseer. A
híres természetkép festő. A kezei között egy hiba remekművé változott!
Isten kezei ugyanezt teszik.
Fogja életünk széthullott darabkáit és szépen összeilleszti. Az Efezusi 2:7 ezt
írja: „Isten azért tette ezt, hogy megmutassa… kegyelme határtalan
gazdagságát.” Isten kegyelmének a példái vagyunk. Az Ő remekművei vagyunk!
Max Lucado
Magyar fordítás: ahitatok.hu
http://www.ahitatok.hu/max-lucado/234-az-o-remekmuve.html
Dr-Kováts György: ÁTMENTÜNK-9.
1Jn 3,14.
Mi tudjuk, hogy általmentünk
a halálból az életbe, mert szeretjük a mi atyánkfiait. Aki nem szereti az ő
atyjafiát, a halálban marad.
A szeretet az élet. Az örök
élet a szeretet élete. Ha ott van benned, szeretsz. Nagyon. Felemelő módon.
Úgy, hogy jó melletted lenni.
Gondoltál arra, hogy akiben
ott az örök élet – és működik, a benne levő szeretet által, érezhetően,
tapasztalhatóan – azzal jó együtt lenni?
A régi természet – az önző, a
maga körül forgó, a morgó, az elégedetlen, a zúgolódó, haragvó – hajlamos ismét
felütni a fejét. De az új élet, ha engeded, uralomra jut. Ellene állsz a gonosz
természetnek, a réginek, halálba adod, és az új természet, az örök élet, amit
Istentől kaptál, és ami onnan, a mennyből kapja mindig a szeretet-töltetet, ez
az új természet győzelemre van rendelve. Győzni is fog minden mogorvaság, önzés
felett, és kiárad a szeretet körülötted. Lehet, hogy eleinte újra és újra
bocsánatkérésben látszik majd meg – az alázat, ami a bocsánatkéréshez kell, is
a szeretet munkája benned – de ahogy engeded, és ahogy az új élet, a szeretet
egyre többször nyer teret benned, olyan ragyogással fog körülvenni téged, hogy
jó érzés lesz majd ott lenni körülötted. Elhiszed? Ez a valóság.
Azt mondta valaki tegnap –
„azóta, hogy újjászülettem, minden napom karácsony” – és sugárzó tekintete,
kedves mosolya, és derűje, aláhúzta szavait. S az a tény is, hogy tizenhat éves
fia az elmúlt héten átadta életét az Úr Jézusnak, szintén bizonyítja ezt.
Tudod, aki több mint huszonöt éven át alkoholista és gyógyszerfüggő (rivotril!)
volt, s egyik hétről a másikra megszabadul, akinek gondolkodása gyökeresen
elkezd megváltozni, s a félelem helyett a szeretet költözik be mindennapjaiba,
a szeretet ragyogását adja tovább. S ezt látják mások, és jó mellette lenni.
Kenneth E Hagin: Miért mulasztják el sokan elfogadni a gyógyulásukat?
Mert Isten az, aki munkálja
bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből. (Filippi 2,13)
Az első számú indok, ami
miatt az emberek kudarcot vallanak a gyógyulásuk elfogadásában, hogy nem hiszik
el, hogy Isten akarata az, hogy egészségesek legyenek. Sokan azt mondják:
lehet, hogy a betegséggel Istennek bizonyos tervei vannak. Nem, neki ilyen tervei
nincsenek!
Isten akarata számodra és
számomra is az, hogy egészségesek legyünk. Tehát én egészséges maradok, mert
tudom, hogy ez az Ő akarata. A Filippi 2,13 szerint Isten munkálja bennem mind
az akarást, mind a cselekvést az Ő tetszésére. Ő munkálja bennem - mindennap -
az Ő jó tetszéséből az én akarásomat és cselekvésemet.
A gyógyulást illetően, Isten
akaratával kapcsolatban szükséges feltenned egy kérdést: hogyan tudod ezt
magadban tisztázni? Hogyan fogsz rájönni, mi Isten akarata? Menj az Újszövetséghez,
és találd meg a választ.
Egy végrendelet elolvasásakor
valaki felolvassa az utolsó rendelkezést, akaratot - a végrendeletet. A
végrendelet egy rendelkezés, és az Újszövetség (Újtestamentum=végrendelet)
Isten akarata. Ez az Ő terve, célja. Amit csak akar, hogy birtokolj az életben,
az mind megtalálható ebben a szövetségben.
Isten akarata nem csak az,
hogy meggyógyítson téged, de az is, hogy mindenkit meggyógyítson, aki beteg.
Mert a gyógyulás Isten megváltói tervében benne van. Ezt fogadd el egyszer s
mindenkorra az elmédben és a szívedben. Már nincs szükség arra, hogy
megkérdőjelezd. És arra sincs szükség, hogy ezen csodálkozz. Mert ezt már
tudod!
Megvallás: Isten azt akarja,
hogy jól legyek, hogy egészséges legyek. Az Isten akarata, hogy teljes
egészségben legyek, hogy itt a földön életem teljes hosszát leéljem betegségek,
gyengeségek, fájdalmak nélkül. Ez Isten akarata! Ma elfogadom az Ő akaratát!
Fordította: O.T
„Health food” (Egészséges
étel) c. könyvből
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)