Bővített Biblia

2014. február 20.

Munkatárssá lenni az igazságban;(Szerkesztett)

János apostol 3. levele a kihívottak közöségeihez (szerkesztett)

3 Ján. 1,1 [Én] a presbiter [(preszbüterosz): az elöljáró, a vén] a szeretett Gájusnak [jelentése: a földinek, a szeretettnek], akit én igazán [(alétheia agapaó): a valóságban, vagyis Krisztusban Isten szerinti szerettettel] szeretek].

3 Ján. 1,2 Szeretett barátom, [és testvérem] kívánom [és (eukhomai): és imádkozom], hogy mindenben [(peri): és minden tekintetben] jól legyen dolgod [(euodoó): hogy sikeres legyél], és légy egészséges, amint jó dolga [(euodoó): jó sora] van a lelkednek [a te bensődnek].

»Más fordítás: Szeretettem mindenek felett azért imádkozom, hogy minden tekintetben jól menjen sorod, jól haladjon utad. Hogy minden sikerüljön neked, és egészséges légy testben is, lélekben is«

3 Ján. 1,3 Mert felettébb örültem [(khairó): és örvendeztem], amikor atyafiak jöttek [vagyis testvérek érkeztek] és bizonyságot tettek a te igazságodról [az igaz voltod mellett], úgy, amint te az igazságban jársz.

[Más fordítás: Mert felettébb örvendeztem, amikor testvérek érkeztek és bizonyságot tettek (szú): rólad, hogy te (alétheia): a valóságban, vagyis Krisztusban élsz].

3 Ján. 1,4 Nincs [nem is lehet] annál nagyobb örömem, mintha hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban [(alétheia): a valóságban] járnak [azaz: Krisztusban élnek].

3 Ján. 1,5 Szeretett barátom, [és testvérem] híven cselekszel mindenben, [és hűségesen jársz el mindabban] amit az atyafiakért, [a testvérekért] és pedig az idegenekért [vagyis a vendégekért is] teszel [Más fordítás: Szeretett testvérem te helyes magatartást tanúsítasz a testvérek iránt, főképp, amit az úton lévők iránt cselekszel].

3 Ján. 1,6 Akik bizonyságot tettek a te [(agapé): Isten szerinti] szeretetedről a gyülekezet [(ekklészia): vagyis a kihívottak közössége, az eklézsia színe] előtt; akiket jól teszed, ha Istenhez [és az Ő nevéhez] méltóan bocsátasz útjokra.

3 Ján. 1,7 Mert az ő nevéért [keltek útra, és] mentek ki, semmit sem fogadván el a pogányoktól. [Más fordítás: Ők a Krisztus szolgálatára indultak útnak, és a hitetlenektől semmit nem fogadtak el];

3 Ján. 1,8 Nékünk azért [fel kell karolnunk] be kell fogadnunk [vagyis tartozunk befogadni] az ilyeneket, hogy munkatársaikká lehessünk az igazságban [(alétheia): valóságban / a Szent Szellemben / Krisztus Evangéliumában].

3 Ján. 1,9 Írtam a gyülekezetnek [a kihívottak közösségének, az eklézsiának], de Diotrefesz [Jelentése: Zeustól / a világ királyától / táplált, és nevelt], aki elsőséget kíván [elsőségre tör] közöttük, nem fogad el minket.

3 Ján. 1,10 Ezért, ha odamegyek, felemlítem az ő dolgait, amelyeket cselekszik, gonosz [és rosszindulatú] szavakkal csácsogván ellenünk; sőt nem elégedvén meg ezzel, maga sem fogadja be az atyafiakat [a testvéreket], és akik ezt akarnák, azokat is akadályozza, és az egyházból [a kihívottak közösségéből, az eklézsiából] kiveti.

[Más fordítás: Ezért ha majd megérkezem, szóba hozom viselt dolgait, hogy mindent összefecseg rólunk. Sőt még ezzel sem elégszik meg, hanem egyfelől nem fogadja be a testvéreket, másfelől azokat, akik erre hajlandók volnának, megakadályozza benne, és kitiltja az eklézsiából].

3 Ján. 1,11 Szeretett barátom [és testvérem], ne a rosszat [(kakosz): azt, ami értéktelen, hitvány] kövesd [(mimeomai): utánozd], hanem a jót. Aki jót cselekszik [(agathosz): és másnak a hasznára cselekszik, valakinek a segítségére lesz], az Istenből van; aki pedig rosszat cselekszik [(kakopoieó): és árt valakinek, bajt / kárt okoz], az sohasem látta meg az Istent.

3 Ján. 1,12 Demeter (jelentése: a földanyához tartozó) mellett mindenki bizonyságot tett, maga az igazság [(alétheia): vagyis a valóság, azaz: a Szent Szellem] is; de mi is bizonyságot teszünk, és tudjátok, hogy a mi bizonyságtételünk igaz [(aléthész): valóságos, azaz: igei].

3 Ján. 1,13 Sok írni valóm volna [még számodra], de nem akarok tintával és tollal írni néked:

3 Ján. 1,14 Hanem reménylem, hogy csakhamar meglátlak [(sztoma): színről színre] téged és szemtől szembe beszélhetünk.

3 Ján. 1,15 Békesség [(eiréné): vagyis az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás] néked! Köszöntenek téged a te barátaid. Köszöntsd a barátainkat név szerint.

Vágyom Rád uram.

Isten megbékélt velünk

"Így most örvendezhetünk az Istennel való csodálatos új kapcsolatunkban - mindezt azáltal, amit a mi Urunk Jézus Krisztus tett értünk, ahogyan Isten barátaivá tett minket" (Róma 5:11)

Ne engedd, hogy a sátán uralma alá vonjon, ezért:

„Ne tégy hamis vallomást. Hamis tanúskodással ne segítsd azt, akinek nincs igaza” (Kiv 23,1)

Így szól az Úr, mikor beborít az Ő Szellemének erejével:

Rajtad: „Az Úrnak Szelleme megnyugszik: bölcsességnek és értelemnek Szelleme, tanácsnak és hatalomnak, és erőnek Szelleme, az Úr ismeretének és félelmének, a szentség Szelleme” (Ésa. 11,2)

Áldott Mindenható

„Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki volt, és aki van, és aki eljövendő!” (Jel. 4.8)

Mai Ige

„…logikátlan elfogadni egy ajándékot, majd utána megpróbálni kiérdemelni...”
Idézet a "Győzelem a lelki életben" c. kiadványból

www.maiige.hu

Atyám kérlek & Hogyha Jézus újra eljön

A Tiszáninneni Református Egyházkerület Portálja - www.tirek.hu

Az ima segít tisztábban látni magunkat és szándékainkat.

http://www.tirek.hu/tartalom/mutat/napiige/lista/

Szeretet-Közösség

Keresztény szépségportál

Minél több haragot cipelsz a szívedben a múltadból, annál kevesebb hely marad a jelenben a szeretet számára. Barbara De Angelis

www.keresztenyszepsegportal.hu

Lydia magazin

Irma Nyári

Varga Szabolcs - Mennyire sok lett a bűn

2014. február 19.

Ige: Isten kegyelmével járunk

„Mert a mi dicsekedésünk ez, lelkiismeretünk, vagyis Szellemmel való együttészlelésünk bizonysága, hogy isteni őszinteséggel és tisztasággal, tettetés vagy önzés nélkül, nem hústesti bölcsességgel, és nem evilági értelemben bölcsen, hanem Isten kegyelmével forgolódtunk, éltünk, és jártunk a világon, kiváltképpen pedig ti köztetek*

*Hiszen: „… mikor hozzátok mentem, atyámfiai, nem mentem, hogy nagy ékesszólással, avagy bölcsességgel hirdessem néktek az Isten bizonyságtételét Beszédem és igehirdetésem sem az emberi bölcsesség megejtő szavaival hangzott hozzátok, hanem a Szellem bizonyító erejével; hogy hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején nyugodjék...

Mert... azért küldött engem a Krisztus, ...hogy az evangéliumot hirdessem; de nem szólásban való bölcsességgel, hogy a Krisztus keresztje, vagyis kínoszlopa hiábavaló ne legyen...

Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan, akik meghamisítják az Isten igéjét; hanem tisztán, sőt szinte Istenből szólunk az Isten előtt a Krisztusban...Ti vagytok a tanúim és az Isten: milyen szentek, igazak és feddhetetlenek voltunk közöttetek, akik hisztek”(1 Kor. 2,1.4-5; 1,17; 2 Kor. 2,17;1; Thess. 2,10).

Mert nem egyebet írunk néktek, hanem amit olvastok, vagy el is ismertek, sőt reménylem, hogy el is fogtok ismerni mindvégig, és amit felismertek majd, és teljesen meg fogtok érteni.

Aminthogy némi részben megismertetek minket, és el is ismertétek rólunk, hogy dicsekvéstek, és büszkeségetek vagyunk, éppen úgy, mint ti is nékünk az Úr Jézus napján*(2 Kor. 1,12-14)

*Ezért: „Nem önmagunkat ajánljuk ismét nektek, hanem lehetőséget adunk nektek a velünk való dicsekedésre, hogy legyen mit felelnetek azoknak, akik azzal dicsekednek, ami csak látszat, és nem azzal, ami a szívben van... Életnek beszédét tartván elébük; hogy dicsekedhessem majd a Krisztus napján, hogy nem futottam hiába, sem nem fáradtam hiába” (2Kor. 5,12; Fil. 2,16).

Hatalmas vagy erős Isten

Az Úr félelme

Lukács 12:4-5 Megmondom nektek, kitől féljetek: attól féljetek, akinek azonfelül, hogy megöl, arra is van hatalma, hogy a gyehennára vessen. Bizony, mondom néktek: Tőle féljetek. (Lukács 12:5)

A 2Timóteus 1:7 azt mondja: Mert nem a félelemnek Szellemét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság Szellemét. Az 1János 4:18 alapján: A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet; mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett tökéletessé a szeretetben. Ezek az igék látszólag ellentmondásban állnak Jézus fenti állításával, valójában azonban nincs ellentmondás.

Kétféle félelem létezik. Az American Heritage Dictionary így határozza meg a félelmet: “egy figyelmeztető, vagy nyugtalanító érzés, melyet veszély, fájdalom, katasztrófa, vagy hasonló várása eredményez; megfélemlítés; rettegés; rémület” A félelem szónak van egy másik meghatározása is a szótár szerint: “Különleges mértékű tisztelet, vagy hódolat, mint egy felső hatalmasság iránt.” Tiszteletről és hódolatról tanít Isten Igéje, amit a szenteknek Isten felé tanúsítaniuk kell. A Zsidókhoz írt levél 12:28 azt mondja, hogy van egy istentől származó félelem, mely elvárt az Isten felé való szolgálat során, ez ugyanakkor azt is magában foglalja, hogy létezik egy nem istentől jövő, istentelen félelem is, amely nem fogadható el Isten szolgálata során.

Sátán mindig ezt az istentelen rettegést, vagy megfélemlítést alkalmazta a kegyes emberek kínzására. Akik újjászületetteknek nem szabadna, hogy Isten iránt rettegést, vagy megfélemlítettséget érezzenek, kivéve, ha éppen azt tervezik, hogy megtagadják hitüket Jézusban, mint Megváltójukban. Van egy Szövetségünk, amely garantálja az Isten számára való elfogadottságunkat (Efézus 1:6), a Jézus Krisztus, a Megváltónk engesztelő vérében.

A nem hívő ember számára az Istentől való félelem egy hatalmas, elrettentő erő a bűn elkövetésétől, de számodra, aki már megkaptad Isten kegyelmét, az Ő jósága hozza létre a félelmet (tiszteletet), és a bűntől való eltávozást. Az Úr félelme – amiben ma jársz – nem rettegés, sem nem megfélemlítettség, hanem békesség és öröm, mivel Ő mindenható, mégis szerető Édesapád.

http://awme.hu/2010/08/napi-inspiracio-augusztus-3/#.UrGSmdLuKa4

Dorothy Law Holtz: EGY ÉLET A KEZEDBEN

Ha a gyerekek kritizálva élnek, megtanulják, milyen megbélyegzettnek lenni.

Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, megtanulnak veszekedni.

Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, megtanulnak szégyenlősnek lenni.

Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, megtanulnak bűnösnek lenni.

Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, megtanulnak türelmesnek lenni.

Ha a gyerekek bátorítva élnek, megtanulnak bizalommal élni.

Ha a gyerekek megdicsérve élnek, megtanulják megbecsülve érezni magukat.

Ha a gyerekek méltóságban élnek, megtanulják az igazságot.

Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, megtanulnak hinni.

Ha a gyerekek hitelesen élnek, megtanulják, mit jelent szeretni.

Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, megtanulják megkeresni a szeretetet a világon.

A TE GYEREKEID HOGYAN ÉLNEK?

Országh György: A sátortábor

Szeretnék egy másik látást is elétek tárni, és hiszem, hogy sokak szívében "rezolnáni" fog arra, ami mostanáig kialakult bennetek, csak talán még nem volt olyan, akivel erről a szokatlannak tűnő képről elbeszélgethettetek volna. Azt látom, hogy az Úr népe olyan lesz, mint egy sátortábor.

Úgy látom Isten népét, mint egyfajta sátorközösségek összességét. Nem hatalmas szervezeti építmények fogják dominálni a kereszténység életét, hanem a baráti, bensőségesebb, inkább kisebb létszámú szuverén közösségek fogják jellemezni. Ezek a "sátrak" nem egymásra épülnek, nem lesznek hierachikus viszonyban egymással, csak kölcsönös szeretet és tisztelet jellemzi a kapcsolataikat, szabadságban, és csak az Úr alá lesznek rendelve. Ézsaiás próféciája valósul meg:

Akkor teremteni fog az Úr Sion hegyének minden helye fölé és gyülekezetei fölé nappal felhőt és ködöt, s lángoló tűznek fényességét éjjel; mert ez egész dicsőségen oltalma lészen (Ésa 4:5)

Természetesen, azt is tapasztalhattuk korábban, hogy időnként megengedte az Úr, hogy egy-egy nagyobb szolgálat felemelkedjen, és ennek néha meg is volt a maga rendeltetése. Tehát Isten szuverén módon munkálkodik, amit tiszteletben kell, hogy tartsunk. Viszont tapasztalatból tudjuk, hogy amikor túl sokáig volt egy ilyen szolgálatra épülő nagyobb szervezeti forma erőltetve (tovább, mint ahogy az Úr szándéka szerint kellett volna), azzal talán több kárt okoztak az abban szolgálók, mint amennyi hasznot hoztak. Most itt az ideje, hogy a "sátrak" megerősödjenek, biztonságot nyújtsanak, élvezzék Isten királyságában az önállóság és a testvéri kölcsönös segítség egyensúlyát. A szabadság nem teljes elzárkózást jelent. Azt jelenti, hogy nem mások irányítanak abban, hogy hogyan teljesítsem a szolgálatomat Isten királyságában.

Ennek a megvalósulásához szükség van az Úr helyreállító munkájára: helyre kell állnia annak, hogy az Úr jelenléte és dicsősége uralja ezeket a helyeket, ezeket a közösségeket. Ez egy csodálatos, ideális állapot, és Isten prófétai igéje ezt ígéri számunkra! Minden hely és gyülekezet fölött ott lesz Isten dicsősége, a felhő és tűzoszlop, ami oltalmazza őket! Az Úr közvetlen személyes oltalmát és jelenlétét fogja élvezni minden közösség. Jézus Krisztus közvetlen uralkodása valósul meg. Nem hierarchia alapján, nem "befedezettségi" láncolatok alapján, nem a tekintélynek való elvárt alávetettség, engedelmeskedtetés és hasonló rabszolgatartó szemléletek alapján, hanem a Szent Szellem teljességéből fakadó szabadságban.

És mégis, ebben a szabadságban, amit a Szent Szellem teremt meg, és nem emberi erőlködés tartja fenn, a szeretet is teljességre tud jutni - és nem lesz kérdés, hogy a Szent Szellem egységében éljünk mind, akik az Úr uralma alatt élünk.

Minőségileg más közeg: a kölcsönös szeretet

Ahhoz, hogy ne kezdjünk el újra és újra a babiloni mintára formálódó gyülekezeteket kialakítani, szakítanunk kell a régi berögzött látásainkkal, szokásainkkal, bármennyire is voltak jó tapasztalataink is abban. A jó mindig Istentől jött. Ami pedig egy idő után megoltotta azt a jót, az maga a rendszer volt, amiben megpróbáltuk beleerőltetni Isten jó munkáját. Emberek uralma, vezetők ambíciója, a hívők kiskorúságban tartása, félresöprése, megalázása, kihasználása - lelkileg, anyagilag, szellemileg, minden téren. Ezek mögött a világ fejedelmének a titkos mintája áll, a babiloni rendszerszemlélet, az emberi biztonság, ahol nem mernek Isten szuverén munkájára építeni, ahol nem prófétálhat mindenki (mert félnek a világosságot hozó üzenetektől, vagy mert nem tudják bölcsen és szeretettel kezelni a tévedéseket), ahol nem tartanak fontosnak és szükségesnek mindenkit, ahol mindenféle magyarázattal rendszeresen megoltják a Szent Szellemet. Ahol a szeretet egy hatásos szózat, vagy tanítás csupán, és nem a hívők kapcsolatainak az általános jellemzője. Ahol a szegények egyre nehezebben élnek, a jobban élők büszkélkednek a tized befizetésével, a fizetett vezetők pedig szépen elnézik mindezt. Ebből kell kifutni, és az Úr szárnyai alatt szabadon megvalósítani mindazt, amit Ő tanított nekünk, tanítványainak.

Itt is érvényes a "régi tömlő" problémája. De nem csupán egy új gyülekezet lesz az "új tömlő", hanem egy minőségileg más közeg Isten királyságában, Isten népének a közösségeiben. Ezek a közösségek azzal fognak leginkább kitűnni, hogy sokkal jobban előtérbe kerül az, hogy láthatóan szeretik egymást. Ez lesz az, ami a Szent Szellem jelenlétét és munkálkodását sokkal hosszabb távon fogja vonzani és ott tartani (ahogy az új tömlő az új bort), sőt a világ előtt is ez lesz a hosszútávú hiteles bizonyságtétel, Jézus tanítása szerint. Ez a szeretet fogja meggyőzni őket.

Lesznek egyedi tulajdonságaik is a "sátorközösségeknek", hiszen vannak különböző ajándékok és szolgálatok az eklézsiában, de ezt nem a másokkal szemben való kitűnésre fogják használni, vagy bármilyen versengésre, hanem egymás építésére, hasznára. A közösségeken belüli szeretet természetes módon fog továbbáradni a közösségek közötti kapcsolatokra is, és ezeknek az egymást kölcsönösen tisztelő, szuverén, de Krisztus uralma alatti közösségeknek olyan kapcsolatai fognak kialakulni, amelyek alkalmasak lesznek a halak sokaságának a kifogására - az Istent kereső emberek tömegeinek a megmentésére és befogadására Isten királyságában.

Országh György

http://gyurinaploja.blogspot.com

Carl Eichhorn: Az igazi nagyság

Versengés is támadt köztük, hogy ki tekinthető közülük a legnagyobbnak.

(Lukács 22, 24)

Ezúttal a tanítványok más kérdést vitatnak meg. Előzőleg arról volt szó, hogy ki a legnagyobb köztük (Luk 9, 46), most pedig, hogy ki tekinthető a legnagyobbnak, ti. az Úr Jézus kit tekint annak. Az Ő szemében ki ér a legtöbbet? Kié az első hely? Eddig úgy látszott, Péteré, hiszen neki mondta az Úr: „Te Péter vagy és én ezen a kősziklán építem fel az én egyházamat." Ezen az estén pedig Jánosé volt a kiváltságos hely (Ján 13, 23). Bizonyára ez adott okot az újabb vitára.

Többször volt emiatt viszálykodás a tanítványok között, mert a nagyravágyás sok súrlódásnak az oka nemcsak a világban, hanem keresztyén körökben is. Jézus ezt a gondolkodást tanítványainál egy közéjük állított gyermek példájával szégyenítette meg. „Míg olyan kicsivé nem lesztek (a saját szemetekben), mint ez a gyermek, nem juthattok be a mennyek országába."

Még megszégyenítőbb volt, amikor az utolsó este, rangvitájuk után, Jézus megmosta a lábukat. Ez különben a rabszolga dolga volt, ha vendégek érkeztek vacsorára. Egyik tanítványa sem vállalkozott erre, mielőtt asztalhoz ültek volna ezen az utolsó estén. Így hát maga a Mester vállalta. Érzékeny büntetés volt ez gőgösségükért; Péter egész életében nem felejtette el, hogyan vette akkor magára az Úr a rabszolgakötényt. Ezt látjuk 1 Pét 5, 5-ben is: „Öltsétek fel az alázatosságot" (szó szerint: a rabszolgakötényt) - írja.

Jézus nagysága a szolgálatban mutatkozott meg. Így kellene lenni az övéinél is. A világ királyai uralkodnak, a menny királya szolgál. A világ urai sok üres és hízelgő megtiszteltetést kapnak. Jézus tanítványai között a legnagyobb is legyen olyan, mint a legfiatalabb, aki mindenben alárendeli magát másoknak. Isten országában ők a nagyok, de a világ lekicsinyli, az utolsó helyre állítja őket. Magas állásukat a szolgálatban mutatják meg. Adni akarnak másoknak, nem föléjük kerekedni. Aki első akar lenni Isten országában, annak szolgálni kell, a „lábmosás szolgálatát" kell végezni. Nemcsak betegágy mellett, elhagyott gyermekek, öregek és szegények között akad rá alkalom.

Jézus szerint az is lábmosás, ha elviseljük mások szeretetlenségét, visszásságát, szeszélyeit és éles nyelvét, s nem fordítunk nekik hátat, bármennyi kellemetlenséget okoznak is. A tanítvány magatartásá az alázat.

Carl Eichhorn "Isten muhelyében" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok/eichorn/

Pintér Béla - Nem lefele megyek

Joyce Meyer: A hit, amit Istentől kapunk.

A szent Szellem ajándéka

A feltámadt Krisztus felismerése a Szent Szellem ajándéka.

Reinhard Bonnke: Életünk irányítása

Bármit jegyezzünk is fel a határidőnaplónkba, az életünk hosszútávú irányítása a Mindenható kezében van. És az ő szándékai meghaladják a mi legnagyszerűbb elképzeléseinket is. Alakulhat bárhogyan az életünk, ő tudja mikor és hol akar minket látni. Naplójában minden velünk kapcsolatos terve piros betűs ünnep. Ha ráhagyatkozunk Isten vezetésére, akkor egyetlen napon nagyobb hatással leszünk a világra, mint száz év, 36500 nap alatt, amit saját elképzelésünk szerint élünk. Ahogy meg van írva: „Nála ezer esztendő olyan, mint egyetlen nap” (2Péter 3,8) Egy nap felér ezer évvel, ha Isten úgy akarja.

Kenneth Copeland: Nézz fel!

Gondoljátok meg azért, hogy ő ily ellene való támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy el ne csüggedjetek lelkeitekben elalélván. (Zsid 12:3)

Nézz fel… mert ezekben az időkben az életed ettől függhet! Ha megengedted, hogy rossz hírek vegyenek körül és az ördög negatív erőkkel bombázzon, ha levetted a szemedet Isten Igéjéről, Jézusról, akkor a szellemed, a belső embered elveszíti az uralmát lelked és tested felett, s az Ige azt mondja, hogy ennek következménye a megfáradás: fáradt leszel és elalélsz.

Jézus ennek működését részletesebben megmagyarázza a Márk evangéliumának 4. fejezetében. Azt mondja, hogy amikor e világ gondjai eluralják a szívedet és a gondolataidat, megfojtják az Igét, és ennek eredményeként gyümölcstelenné válsz. S mivel a hited Isten Igéjéből származik, ez azt jelenti, hogy a hited is meggyengül. Amikor pedig ez megtörténik, akkor már a betegségek, a bajok felé veszed az irányt.

Hogyan tudod a meggyengülés, az elfáradás láncreakcióját megállítani?

Nézz fel! Tapaszd oda a szemedet Jézusra!

Emlékszem egy atlétikai versenyre, amikor az egyik esélyes versenyző leengedte a fejét, és ránézett versenytársaira: többé már nem jelentett veszélyt rájuk. Nagyon könnyen megverhetővé vált. Tehát tartsd fölemelve a fejedet. Tartsd folyamatosan Jézust, a hited szerzőjét és bevégzőjét a figyelmed középpontjában. Őreá tekints, ahelyett, hogy a világ gondjaira néznél. Arra figyelj, amit Isten mondott az Igéjében, és Isten gondolatai alapján cselekedj.

Engedd, hogy az Ő gondolatai a te gondolataid legyenek.

Nézz fel! Vedd le a tekintetedet a körülményekről, amelyek körülvesznek, és emeld fel a mennyei források felé. Ne aggodalmaskodj amiatt, hogy esetleg veszíteni fogsz, hiszen Isten a te forrásod, nem ez a világ. Isten gondot tud viselni rád, függetlenül attól, hogy mi történik körülötted.

Ha már megfáradtál egy kicsit – vagy akár nagyon – ideje fölemelni a szemedet, ideje fölemelni a fejedet, ahelyett, hogy lefelé néznél. Isten fönt van. Jézus fönt van. Az ördög van lent – a lábaid alatt. Nézz fel!

Fordította: Orbán Tibor

Kenneth Copeland Ministry engedélyével

Olvasásra javasolt Ige:

Ézs 40:21 Hát nem tudjátok és nem hallottátok-é, hát nem hirdettetett néktek eleitől fogva, hát nem értettétek-é meg a föld fundamentomait?

Ézs 40:22 Ki ül a föld kereksége fölött, amelynek lakói mint sáskák [előtte], ki az egeket kiterjeszti mint egy kárpitot, és kifeszíti, mint a sátort, lakásra;

Ézs 40:23 Ki a fejedelmeket semmivé teszi, és a föld biráit hiábavalókká változtatja;

Ézs 40:24 Még alig plántáltattak, még alig vettetének el, alig vert gyökeret a földben törzsük, és Ő csak rájok fuvall, és kiszáradnak és őket, mint polyvát, forgószél ragadja el:

Ézs 40:25 Kihez hasonlíttok hát engem, hogy hasonló volnék? szól a Szent.

Ézs 40:26 Emeljétek föl a magasba szemeiteket, és lássátok meg, ki teremté azokat? Ő, aki kihozza seregöket szám szerint, mindnyáját nevén szólítja; nagy hatalma és erőssége miatt egyetlen híjok sincsen.

Ézs 40:27 Miért mondod Jákób és szólsz ekként Izráel: Elrejtetett az én útam az Úrtól, és ügyemmel nem gondol Istenem?!

Ézs 40:28 Hát nem tudod-é és nem hallottad-é, hogy örökkévaló Isten az Úr, aki teremté a föld határait? nem fárad és nem lankad el; végére mehetetlen bölcsessége!

Ézs 40:29 Erőt ad a megfáradottnak, és az erőtlen erejét megsokasítja.

Ézs 40:30 Elfáradnak az ifjak és meglankadnak, megtántorodnak a legkülönbek is;

Ézs 40:31 De akik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!

http://mindenlehetseges.shp.hu/hpc/web.php?a=mindenlehetseges&o=hirlevnezz_fel_copeland

Ez az a nap!

Isten szeretete --> <-- f="" lelem="" p="">

Jézus szeret téged

Botos Lajos-Benne hinni

2014. február 18.

Ige: A Teremtő és a csak vallásos ember!

„Ami az Isten felől tudható, megismerhető, megérthető, és nyilvánvaló, nyilván van ő bennük, és világosan ismerik, mert az Isten megjelentette, és nyilvánvalóvá, és láthatóvá tette, sőt kijelentette nékik*

Mert ami Istenben láthatatlan tudniillik az ő örökké való hatalma, és az Ő ereje, ami képessé tesz bármi megtételére, és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból, az Ő műveiből, és munkái értelmes vizsgálata révén megértetvén megláttatik. És világosan látszanak, mivel a teremtett dolgokból érzékelhetők, úgy, hogy ők menthetetlenek. És ezért nincs hát mentségük” (Róm. 1,19-20)

*Mert: „nem hagyta magát bizonyság nélkül, mert jótevőtök volt, a mennyből esőt adott nektek és termést hozó időket; bőven adott nektek eledelt és szívbéli örömet” (Csel. 14,17)

Azért: „hogy keressék az Istent, hátha kitapinthatják és megtalálhatják, hiszen nincs is messzire egyikünktől sem; Mert Őbenne élünk, mozgunk és vagyunk…” (Csel. 17,27-28)

Hiszen: „Az egek beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat. Nap napnak mond beszédet; éj éjnek ad jelentést. Nem olyan szó, sem olyan beszéd, amelynek hangja nem hallható: Szózatuk kihat az egész földre, és a világ végére az ő mondásuk” (Zsolt. 19,2-5)

„Kérdezd csak meg az állatokat, azok is tanítanak, és az égi madarakat, azok is tudósítanak. Vagy elmélkedj a földről, az is tanít, a tenger halai is beszélnek neked. Ki ne tudná mindezekről, hogy az ÚR keze alkotta őket?” (Jób. 12,7-9)

Áldásod áldásod jöjjön el hozzánk

48-as ZSOLTÁR.

Ismét a szeretetről!

”A Szeretet az egyetlen, amit nem kell és nem is lehet kimutatni.

Sem mutatni, sem jelezni, sem beszélni róla.

A Szeretet meleg, mint a kályha.

Odatartod a tenyeredet, és érzed.

Felé fordítod az arcod, és sugárzik.

Egy ember körül, aki szeret, más légkör van. Meleg van!

Kívánom, hogy ezt a meleget minden nap érezzétek magatok körül!”

A SZERETETRŐL

Csak az élhet, ki mindig nevet,

kiből kicsordul minden szeretet.

Kinek lelke az élettől vidám,

s himnuszt zeng az élet hajnalán.

Ki minden szívből szivárványt fakaszt,

ki minden sziklából virágot szakaszt.

Ki az élet szintjén győztesen robog,

csak az élhet, ki mindig mosolyog!

Az Úr bátorítása!

„Ne félj, és ne aggódj, mert az Úr, a te Istened veled lesz mindenütt, ahova csak mész” (Józs 1,9)

Bob Gass: Az Isten-adta gondolatok ereje (2)

„…áldást nyer általad… a föld minden nemzetsége” (1Mózes 28:14)

Egyetlen Istentől kapott ötlet nagyon sok mindent megváltoztathat. Braille ötletével pontosan ez történt! 1824-ben Louis Braille, egy keresztyén ember, feltalálta a papírból kiemelkedő pontok rendszerét, amellyel a vak emberek is tudnak olvasni. 63 szimbólumot dolgozott ki, amely minden nyelvre alkalmazható, így Isten Igéje először kerülhetett a látásukban korlátozottak kezébe.

Na és a kommunikáció? A mobiltelefonodat és a számítógépedet részben egy keresztyén embernek, név szerint Samuel Morse-nak köszönheted.

Mennyire más volt a világ előtte! Két hét kellett ahhoz, hogy a legfontosabb hírek eljussanak Európából Amerikába. Egy nagyobb győzelemről szóló beszámolónak hat hét is kellett, hogy Amerikából Angliába elérjen.

Egy napon egy barátja megkérdezte Morse-tól: „Előfordult már veled kísérletezés közben, hogy zsákutcába jutottál, és nem tudtad, hogyan tovább?” „Nem is egyszer” – felelte Morse.

Barátja tovább kérdezte: „És olyankor mit tettél?”

Morse megosztotta vele a titkot: „Letérdeltem, és világosságért imádkoztam, és a világosság megérkezett; majd amikor a találmányomat elismerték, és kitüntető figyelmet kapott Amerikától Európáig, azt mondtam: »Ne nekem, Uram, ne nekem, hanem a Te nevednek szerezz dicsőséget!«”.

Ezért az első üzenet, amelyet a transzatlanti kábelen elküldtek, ez volt: „Amit Isten készített”.

És itt van még egy keresztyén ember: Louis Pasteur, a francia tudós, aki megmutatta nekünk, hogy a fertőzés olyan kis dolgok, nevezetesen baktériumok és vírusok következménye, melyeket szabad szemmel nem látunk. Bevezette a sterilizálás módszerét, mely végül sokak életét mentette meg.

Gondolod, hogy Isten kifogyhat a jó ötletekből? Nincs rá esély! Kérj tőle egyet az életedre, a szolgálatodra vagy a munkádra!

Barátságban élhetsz Istennel

"Mert ha akkor, mikor ellenségei voltunk, megbékéltetett minket az Isten önmagával Fia halála által, akkor miután megbékéltettünk, még inkább üdvözíteni fog élete által." (Róma 5:10)

(Angol NLT szó szerinti fordítása: "Mivel ha akkor, mikor ellenségei voltunk, az Istennel való barátságunk helyre lett állítva az ő Fia halála által, bizonyára megszabadít majd az örök büntetéstől élete által.")

Az Istennel való kapcsolatodnak nagyon sok vonatkozása lehet: Isten a te Teremtőd és Alkotód, Urad és Mestered, Bírád, Megváltód, Atyád, Megmentőd és még sok más (Zsoltárok 89:27, 95:6, 136:3; Ézsaiás 33:22, 47:4; János 13:13; 1. János 3:1; Júdás 1:4).

De a legmegdöbbentőbb igazság ez: A Mindenható Isten ég a vágytól, hogy a Barátod legyen!

Az Édenkertben látjuk, milyen az eszményi kapcsolat Isten és az ember között: Ádám és Éva egy bensőséges barátságot élvezett Istennel. Nem volt szertartás, ünnepély vagy vallás - csak egy egyszerű szeretetkapcsolat Isten és az általa teremtett emberek között. Bűntudattól és félelemtől szabadon, Ádám és Éva gyönyörködtek Istenben, és ő gyönyörködött bennük.

Arra lettünk teremtve, hogy Isten állandó jelenlétében éljünk, de a Bűneset után az eszményi kapcsolat elveszett. Csak néhány ószövetségi időkben élő ember részesült abban a kiváltságban, hogy Isten barátja legyen. Mózest és Ábrahámot "Isten barátai"-nak nevezték, Dávid "a szívem szerint való férfi", Jób, Énók és Nóé bensőséges barátságban élt Istennel (I. Mózes 5:22, 6:9; II. Mózes 33:11, 17; 2 Krónikák 20:7; Jób 29:4; Ézsaiás 41:8; Apcsel 13:22; Jakab 2:23).

De az Isten félelme általánosabb volt az Ószövetségben a vele való barátságnál. Aztán Jézus megváltoztatta ezt az állapotot. Amikor kifizette a bűneink árát a kereszten, a templomban lévő kárpit, ami az Istentől való elválasztottságunkat jelképezte, kettéhasadt tetejétől az aljáig, jelezve, hogy az Istenhez való közvetlen belépésünk ismét lehetséges.

Az ószövetségi papokkal ellentétben, akik csak órákig tartó előkészületek után találkozhattak Istennel, mi bármikor közeledhetünk Istenhez. A Biblia mondja, "Sőt ezenkívül még dicsekszünk is az Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által, aki által részesültünk a megbékélés ajándékában." (Róma 5:11) (Szó szerinti fordítás: "Így most örvendezhetünk az Istennel való csodálatos új kapcsolatunkban - mindezt azáltal, amit a mi Urunk Jézus Krisztus tett értünk, ahogyan Isten barátaivá tett minket.")

Az Istennel való barátság csak Isten kegyelme és Jézus áldozata által lehetséges. "Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával Krisztus által" (2. Kor. 5:18a) (Szó szerinti fordítás: "Mindezt Isten végezte el, aki Krisztuson keresztül átformált minket az ellenségeiből a barátaivá.")

A régi ének mondja "Ó, mi hű barátunk, Jézus" de valójában, Isten arra hív minket, hogy élvezzük a barátságot és közösséget az Ő személyével: Az Atyánkkal (1. János 1:3), a Fiúval (1. Kor. 1:9), és a Szent Szellemmel (2. Kor. 13:13).

http://napiremeny.blog.hu/2012/04/05/baratsagban_elhetsz_istennel

Gipsy Trio - Ez az a nap.flv

Reinhard Bonnke: A félelem

A félelem csak azt látja, amit az ember a szemével lát, a hit azonban azt látja, amit Isten lát, és aszerint cselekszik. A hit aktivitást, és aktív embereket hoz létre; olyanokat, mint Káleb és Józsué.

A hitetlenség ezzel szemben szellemi pusztaságban tart minket - mint a zsidókat, akik éveket töltöttek el ott. Hit hiányában csak a félelem marad a kudarctól és a kigúnyolástól. Hit által viszont Isten teljességbe jutunk.

Keressétek az Urat!

Keressétek az URat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van!

(Ézsaiás könyve 55:6)

Keresünk. Keresünk pénzt, keresünk lehetőséget, keresünk egy embert, keresünk valamit, amit elvesztettünk. Az életünk jó része kereséssel telik el. Sokszor keresünk valamit csak úgy - és néha magával ragad az érzés, hogy nem tudjuk, hogy mit is keresünk. És mit találunk? Van egyetlen egy olyan dolog is, ami végképp elveszi a kedvünk a kereséstől?

Ézsaiás 55 fejezete így ír erről: "Ti szomjazók mind, jöjjetek vízért, még ha nincs is pénzetek! Jöjjetek, vegyetek és egyetek! Jöjjetek, vegyetek bort és tejet, nem pénzért és nem fizetségért! Minek adnátok pénzt azért, ami nem kenyér, keresményeteket azért, amivel nem lehet jóllakni? Hallgassatok csak rám, és jó ételt fogtok enni, élvezni fogjátok a kövér falatokat! Figyeljetek rám, jöjjetek hozzám!"

A keresés azért van bennünk nap mint nap, mert elveszítettünk Valakit, akit senki sem tud pótolni. Valakit, aki azóta is keres bennünket, aki azóta is minden lehetőséget megragad, hogy felfedhesse magát nekünk. Mert nem könnyű megtalálni. A gondok, a nehézségek a katasztrófák, a rosszindulat és a rohanás világában elvész a szeretet, a jóság és a hűség. Pedig Őrá, Istenre van szükségünk: ha Őt nem találtuk még meg, akkor lehet bármink, igazából pont az hiányzik, amire a legnagyobb szükségünk lenne. Pedig itt van, megtalálható, közel van.

Csak egy imányira tőlünk!

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/06/keressetek-az-urat.html

Joseph Prince: Azért született, hogy meghaljon azért, hogy te élhess!

2,12 A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban. (Lukács)

Mindnyájan jól ismerjük Jézus betlehemi születésének történetét. A Biblia így írja le nekünk: amikor „eljött szülésének ideje, (Mária) megszülte elsőszülött fiát.

Bepólyálta és a jászolba fektette” (Lukács 2:6-7). Elgondolkodtál már azon, hogy miért mondta az angyal a bepólyált és jászolba fektetett gyermekről, hogy „jel” lesz?

A jászol tulajdonképpen az állatok etető vályúja volt. Tudjátok, hogy nézett ki egy ilyen vályú abban az időben? Amikor Izraelben jártam, láttam ilyet Meggidóban, Salamon istállóiban. Egy nagy négyszögletes kő, amiből kivájják a „vályú” részt. A bepólyált kisded Jézus egy ilyen vályúban feküdt.

De miért volt ez „jel”? Mert Jézus sírja, a Jeruzsálemi sírkertben, hasonlókképpen egy kősziklából vályúszerűen volt kivájva. A Bibliából tudjuk, hogy kereszthalála után, Jézus testét az arimátiai József gyolcsba tekerte és egy sziklába vágott sírboltba helyezte (Márk 15:43-46).

Látjuk a hasonlóságot? A pólyába tekert kisded Jézus, aki a kőből vájt jászolban feküdt, később gyolcsba tekerve feküdt a kősziklába vájt sírban. Erről a jelről beszélt az angyal. Ez a jel Jézus halálára mutatott.

Az emberiség történetében Jézus volt az egyetlen gyermek, aki arra született, hogy meghaljon. Ha ezt megérted, akkor megérted azt is, hogy Isten mennyire szeret! Megérted, hogy Isten a Fiát adta érted e célból és a Fia önként eljött e-célból – hogy meghaljon a bűneidért és az enyémekért.

Drága barátom, el tudod képzelni, hogy egyetlen célból éld az életed: azért, hogy egy kereszten meghalj, hogy megmentsd a világot? Jézus így élt. Azért élt, hogy meghaljon, hogy mi egy teljes életet élhessünk!

Joseph Prince

Magyar fordítás: ahitatok.hu

http://www.ahitatok.hu/joseph-prince/168-azert-szuletett-hogy-meghaljon-azert-hogy-te-elhess.html