Az utolsó esély

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Az állatvásáron zajos összevisszaságban keveredett a kikiáltók harsogása és az áruba bocsátott állatok hangja. Csirkék, pulykák, malacok és birkák zsúfolódtak össze ketrecekben, vagy egymás mellé kötve. A tömeg magával sodort, nem sok esélyem volt az állatokat közelről megtekinteni.

Ekkor a tekintetem váratlanul a piactér szélén lehorgasztott fejjel álldogáló pej ló tekintetével találkozott.

Átvágtam magam az embergyűrűn, hogy közelebbről szemügyre vehessem a lovat.
Tíz nemes származású, lipicai lovat tartok, a lovak iránti szeretetem határozza meg az egész életemet.
A pejhez érve döbbenten láttam, hogy kivénhedt, öreg kanca áll előttem, amelyet az emberek még arra se méltatnak, hogy érdeklődjenek felőle. A lóból szinte áradt a szomorúság. Komoran meredt maga elé, szőre kopott, fénytelen volt, satnya izmai erőtlenségről árulkodtak, háta kiült, horpadt, lerítt róla, hogy egész életét kemény szolgálatban töltötte. Kantárját egy alacsony, sovány, kalapos ember szorongatta.
- Nem adom drágán Szelént -szólított meg - Már nincs rá szükségem, régen le kellett volna adnom a vágóhídra, de megszántam, ezért kihoztam a vásárra, gondoltam, talán elkel, s így elkerülheti a kegyetlen halált.
A ló eközben homályos szemmel, de értelmes tekintettel nézett rám. Megsajnáltam, miközben tudtam, hogy nekem nincs szükségem egy vén, öreg gebére. A szívem viszont arra figyelmeztetett, hogy ha mos továbbállok, a lónak az utolsó esélye is köddé válik. Hirtelen látni véltem, ahogyan a bekötött szemű ló fejére lesújt egy hatalmas erejű csapás, és a leterített állat kileheli a páráját.
- Megveszem! -jelentettem ki olyan hévvel, hogy maga is elcsodálkoztam. Tudtam, nem sok hasznát veszem az öreg kancának, de rajtam ne múljon az a kis idő, ami még hátra van az életéből.
Miután elengedtem a legelőn, a ló olyan könnyeden ügetett a magasra nyújtózkodó pipacsok között, mintha szárnyra akarna kelni. Vulkánként tört ki belőle a túláradó boldogság, ügetését hosszú galoppozás követte. Nem egy öreg kancát láttam száguldozni a hatalmas mezőn, olyan volt, mintha egy kiscsikó vágtatna lelkesen, szabadon cikázva ide-oda.
Szelént a legelő és a birtokot körülölelő pázsit egyaránt vonzotta. Bármilyen korán is keltem, Szelént mindig a legelőn találtam. Hetekig tartott, mire kinyomoztam, hogyan kerül a bezárt karámból a kék ég alá.
Egyik hajnalon épp szénát akartam cserélni a lovak alatt, amikor megláttam hogy Szelén puha, rózsaszín orrával addig bökdösi a karám reteszét, amíg odébb nem tolja. Döbbenten álltam, miközben Szelén meglökte az ajtót, és kisétált az istállóból. Teljesen önállósította magát.
Míg a többi lovat mindennel el kellett látni, a vén pej teljes természetességgel mindenből kiszolgálta magát. Minden nap kiment a legelőre, tett néhány kört, majd visszasétált az istállóba, ott ivott, aztán körbejárta a házat, s időnként némi alma reményében bepillantott a konyhaablakon. Mikor számára idegen autó, vagy ember közelítette meg a birtokot, fejét magasra emelte, és prüszkölve megrázta, így mutatva ki nemtetszését.
Június tizennegyedikén -Szelénre bízva a birtokot- elmentem a birkavásárra. Későre járt már, amikor hazafelé menet, a fekete pusztaságban egy apró, égő fénypontra lettem figyelmes. Amikor a birtok felé közeledtem, a sötétből hirtelen hatalmas fénycsóva emelkedett az ég felé. Őrült sebességre kapcsolva száguldottam, az úton kocsik sorakoztak egészen házamig. Amint odaértem és kipattantam a kocsiból, megcsapott az égett fa szaga. Sűrű füstfátyol lengte be az istállót, amit a forró lángok már felemésztettek.
- Ó, nem! -kiáltottam fel -, a lovaim, azok a csodálatos lovaim, mind odavesztek!? -Térdre zuhantam, arcomat a kezembe temetve zokogtam tehetetlenségemben. Miután a tűzoltók eloltották a tüzet, elmentek, és lassan-lassan a szomszédaim is szétszéledtek. Egyedül maradtam a fájdalmammal. Elpusztultak a lovaim! A vemhes kancák és a meg nem született csikók! Nem tapossák lábaikkal többé a legelőt. Minden odaveszett, mindet felemésztett a tűz. Nem maradt semmim, csak a mérhetetlen fájdalom. Kínlódva felálltam, úgy éreztem, nem tudom tovább nézni a porig égett istállót, amelyben a hamu alatt fekszenek a lovaim.
Mielőtt bementem, még egy utolsó pillantást vetettem lovaim sírhantjára, és ekkor a sötétből lassan kivált egy alak. Szelén volt, az öreg gebe. Odaszaladtam hozzá, megsimogattam hatalmas fejét.
- Te egy igazi túlélő vagy, veled a forró lángnyelvek sem bánnak el -súgtam a fülébe, majd Szelént a küszöb előtt hagyva, a szobámban az ágyra rogytam.
Korán reggel ébredtem, szerettem volna álomnak hinni a tegnap történteket, de a valóság egy másodpercre sem engedte, hogy meg nem történtnek higgyem az egészet. A horizonton felbukkanó nap vörös ködöt vont az ég aljára, a gyenge sugarak megvilágították a hajnali dértől nedves füvet.
- A képzelet játszik velem? -kérdeztem hangosan, mikor megpillantottam az északi legelőn a harmatos füvet legelő lipicai lovakat. Szívem a torkomban dobogott, kezem-lábam remegett, miközben a lovaim felé futottam. Minden lovam hiánytalanul, épségben megvolt! Azt sem tudtam, melyiket öleljem előbb. Aztán megpillantottam Szelént, aki vágtatva rohant felém, lábai hangosan dobogtak a talajon. Sörényébe kapott a szél, testét lepelként fedte a korom. Ekkor döbbentem rá, hogy Szelén nyitotta ki az istállóban a félelemtől megbokrosodott lovaknak a reteszt.
Megbabonázva néztem a vágtató lovat. Már tudtam, azzal, hogy Szelént megvettem, a világ legjobb üzletét kötöttem meg.

Carol és Christina Bigley

Boldogok az irgalmasok!

Ő tartja az Ő szavát

Készítette: Krisztus Szeretete Egyház

Mert amint leszáll az eső és a hó az égből, és oda vissza nem tér, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi azt, és magot ád a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek: Így lesz az én Igém, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és áldott lesz ott, ahová küldöttem. (ÉSAIÁS 55,10. 11.)

Az Ésaiás 55,11 egy olyan igevers, amit állandóan használnod kellene az imáidban. Ez az imaélet gerince. Az Istentől kiment egyetlen Ige sem térhet vissza hozzá üresen.
Isten azt mondta: “Gondom van az én Igémre, hogy beteljesítsem azt.” (Jer. 1,12) A King James-Biblia széljegyzete szerint: “Ügyelek arra, hogy az én szavamat végrehajtsam.” Isten be fogja teljesíteni az Ő Igéjét, ha te rendületlenül kitartasz mellette!
Imáimra akkor jöttek a leghatalmasabb válaszok, amikor Isten elé vittem az Ő Igéjét, és emlékeztettem Őt arra, hogy mit mondott. Dicsőség Istennek, Ő megtartja a Szavát.
Megvallás: Isten Igéje nem tér hozzá üresen, hanem megcselekszi, amit Ő akar, és beteljesedik ott, ahová Ő küldte. Én Isten elé viszem az Ő Igéjét imában. Isten pedig beteljesíti azt, megtartja az Ő Igéjét. És én élvezem ennek áldásait.

Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Tavasz

Mike Duó - A szívemet átadom én

Ige: A vallásos, és hitetlen emberről

 „Mind elhajlottak, [letértek az útról, eltévedtek] valamennyien [mindannyian egyaránt értéktelenné lettek] megromlottak, [elfajzottak; hasznavehetetlenekké váltak] és nincsen, aki jót tegyen, nincs egyetlen egy sem

Nyitott [tátongó, és megnyílt] sír a torkuk [a gégéjük], nyelvükkel ámítanak [és alattomosan rászednek, becsapnak, csalárdságot beszélnek, áspis, vagyis vipera)] kígyóméreg az ajkukon^.

szájuk átokkal [és átkozódással] és keserűséggel [keserű beszéddel] van tele

Lábuk gyors a vérontásra

romlás [baj, csapás, pusztulás, romok] és nyomorúság [és nyomorgatás, szerencsétlenség, azaz csapás, és sanyarúság] jár a nyomukban [az ő ösvényeiken, és útjaikon].

és a békesség útját nem ismerik: [nincsenek tudatában, nem érzik, nem észlelik, nem biztosak benne, mert nem értik]

Isten félelmével nem törődnek.” [nincs szemük előtt]” (Róm. 3,12-18)

A hitetlenekről, és a vallásos emberekről így szól a Szent Szellem: „Mert nincsen az ő szájukban egyenesség, belsejük csupa romlottság; nyitott sír az ő torkuk, nyelvükkel hízelkednek” (Zsolt. 5,10)

De: „Szája telve átkozódással, csalárdsággal és erőszakossággal; nyelve alatt hamisság és álnokság” (Zsolt. 10,7)

„Nyelvüket élesítik, mint a kígyó; áspiskígyó mérge van ajkaik alatt. Szela” (Zsolt. 140,4)

„Kígyóméreg az ő boruk, viperák kegyetlen mérge” (5 Móz. 32,33)

A próféciák már előre jelzik azt, hogy: „Lábuk gonosz cél után fut, sietnek ártatlan vért ontani. Gondolataik ártó gondolatok, pusztulás és romlás van útjaikon. Nem ismerik a békesség útját (vagyis Krisztust), eljárásuk nem törvényes. Ösvényeik görbék: aki azokon jár, annak nincs köze a békességhez (vagyis Krisztushoz)” (Ésa. 59,7-8)

„Mert ők rossz úton futnak, és vérontásra sietnek” (Péld. 1,16)

Mert nem ismerték meg azt, aki kijelentette, hogy: „Én vagyok az út…” (Ján. 14,6)

Akiről már a próféták is így szóltak „… és hívják nevét:… békesség fejedelmének!” (Ésa. 9,6)

Aki így bátorítja az övéit: „Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!” (Ján. 14,27)

 És akinek neve: Úr Jézus: „Mert Ő a mi békességünk” (Eféz. 2,14)

Akik Őt nem ismerik, arról így szól a Szent Szellem: „Nincs békesség, így szól az Úr, az istenteleneknek (akik Isten nélkül élnek)! Nincs békesség, szól Istenem, a hitetleneknek!” (Ésa. 48,22; 57,21).

Jézus én áldalak

Lelki önfegyelem: Küzdelem a túlzott elfoglaltság ellen

Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban. 1 Kor 15:58

Több mint 40 éve vagyok hívő. Biztosra mondhatom, hogy nincs olyan szokás, amit nehezebb betartani, mint a csendességet. Az elmúlt napokban megosztottam veletek azokat a fő dolgokat, amelyek a csendesség útjában állhatnak: önfegyelem problémája, szárazság és figyelemelterelődés problémája.

A kedvtelenség problémája messzemenőleg a legnagyobb harc. Harc, hogy kitarts az Úrral való csendességed mellett. Semmi más mellett nem nehezebb megmaradni, mint az Úrral töltött idő mellett. A világ harcol ellened, saját magad is akadály vagy és emellett még az ördög is ellened van. Mind együtt dolgoznak, hogy olyan elfoglalttá tegyenek, hogy ne legyen időd Istennel csendben lenni.

Ezért hívom én ezt a túlzott elfoglaltsággal való küzdelemnek. Akkor áll fenn ez a helyzet, amikor nyomás alatt vagy és úgy érzed túl sok mindent kell tenned. Valamit fel kell áldoznod. Sajnos az életed legfontosabb részével hagysz fel: az Istennel töltött idővel.

Minden egyes alkalommal, amikor kimarad a csendesség, kedvetlen leszel és újra kezdeni még nehezebb. Kedvtelenséget és kudarcot érzel. A legerősebb csendesség elleni támadás mindig a szorgalmasság vagy alaposság területén jelentkezik. A sátán nagyon jól tudja azt, hogy ha sikerül tőled az igét megvonnia, akkor már a csatából is eltávolított. Tulajdonképpen ezzel elvette tőled a kardodat. (Efezus 6:17)

Nagyon sok hívő mondta már nekem, hogy a csendesség felhagyása volt az első lépés a rossz irányba - ami nagyon sok fajta problémához vezetett.

Gondolat ébresztőnek:

• Nem úgy lettünk teremtve, hogy a hit küzdelmét egyedül harcoljuk meg. Kihez fordulsz az életedben ha bátorításra vagy számonkérésre van szükséged?
   
• Van bármi olyan napi tevékenység jelenleg az életedben, ami fontosabb, mint az Istennel töltött időd? Hogyan fogod a mai programod megváltoztatni, hogy megmutasd mi, vagy mi kellene, hogy a helyes sorrend legyen?

(Daily Hope by Rick Warren, 2012.02.11.)

http://napiremeny.blog.hu/2012/02/18/lelki_onfegyelem_kuzdelem_a_tulzott_elfoglaltsag_ellen

Mit terjesztesz???

Készítette: István Bertalan

Ha így korán reggel az Isten Igéje ömlene a testvéreim oldaláról, én lennék a leggazdagabb ember, de amíg a napi horoszkópok hamis áradata ömlik sokak oldaláról, a legnyomorultabbnak érzem magam!

Meddig sántikáltok még kétfelé? Vagy nem tudjátok, hogy az Úr az Isten? Meddig fordultok a mesék felé, a világ, az ördög hazudozásai felé? Avagy nem tudjátok az áldatlanságotok okát, nem jöttetek még rá, hogy honnan a ti nyomorúságotok?

Ajtót nyittok a gonosznak, dédelgetitek ölelgetitek, aztán megítélitek majd az Istent, hogy nem szeret benneteket? Gondolkodj el atyámfia, hogy kinek a beszéde igaz és ad éltető erőt, és tedd félre életedből a sötétség cselekedeteit, hogy élhess a világosságban, hogy látásod legyen az Isten áldásaira!

Pásztor Anita: Fogd Őt Szaván

Készítette: József Balogh

Így lesz az én Igém, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és áldott lesz ott, ahová küldöttem (Ézsaiás 55:11).

Isten nekünk adta az Ő Igéjét, hogy ez által éljünk. Az Ő Igéje nem csak egy történelemi esemény és prófécia, hanem az Ő akaratának megnyilvánulása, természete és jelleme és az Ő örök célja az ember számára. Az Ő Igéje telve van erővel, lényeges képességgel, hogy megteremje mindazt, amiről szól.

Isten Igéjének ismerete, és megértése szükségszerű a mi kapcsolatunkban Ő vele. Amikor te tanulmányozod és megérted az Isten Igéjét, te nem lesz kétséged annak hatékonyságáról. Te nem fogsz azon csodálkozni, hogy az Ő akarata a számodra az, hogy légy bővölködő, egészséges, és sikeres az életbe, te egyszerűen elvárod, hogy az Ige megteremje az eredményeit az életedben. Tanulj meg válaszolni Isten Igéjére a Te szellemedből és tanúsíts egyértelmű hitet, amiben meg van a képesség, hogy átváltoztasson téged.

Amikor te helyesen válaszolsz Isten Igéjére és az által cselekszel, az életed csak egy irányban halad, előre és fölfelé. Öleld magadhoz Isten Igéjét és nyiss egy gyönyörűséges életre, dicsőségre, nyugalomra, sikerre és bővölködésre. Isten Igéje a válasz bármilyen kihívásra, amivel bárki is szembesülhet. Nincs különbség a helyzetek között, bármi is az, betegség, csőd, anyagi probléma, stb., amikor neked a területen van Isten Igéje, meg van a válaszod.

Az Ige megtermi az életedben azt, amiről beszél. Ha a gyógyulás vagy egészség az üzenete, meg fog téged gyógyítani, ha befogadod azt. Ha az üzenet a bővölködésről és anyagi javakról szól, ugyanazt fogja az életedben megteremni. A válasz és megoldás, amire neked szükséged van, ott van az Igében. Ezért, nyisd meg a szellemed és üdvözöld Isten Igéjét a szívedben. Fogadd el az Igét, mint végső tekintélyt, minden helytettel kapcsolatosan. Legyen az Ige az életed szabályozója.

Megvallás:

Az Ige által élek, ezért virágzom, mint egy fa, amely a folyóvíz mellé ültetett, a hitem hatékony, és mindent, amit teszek, virágzik. Átadom magam teljesen az Igének, ezért az életem az Isten Szelleme által van irányítva, az Isten által

rendelt sors irányába, a Jézus nevében. Ámen.

TOVÁBBI TANULMÁNYOK: Zsidók 4:12; Máté 24:35; Lukács 21:32-33

1 éves biblia olvasási terv: Lukács evangéliuma 22:39-65;

I. Sámuel könyve 29-31

2 éves biblia olvasási terv: Márk evangéliuma 5:35-43;

Megőrzött kép

Bölcsesség Biblia

megosztotta Miklósi Kenyér állapotát.

Az iskolában, ahol rajzot tanítok, a gyerekek által legkedveltebb feladat a következő: Mindenki kap egy papírlapot. Én rajzolok egy egyszerű figurát, és a rajzot odaadom a hozzám legközelebb ülőnek. Ő lemásolja azt a saját papírjára, az eredetit visszaadja nekem, majd a másolatot továbbadja a padtársának.

A padtársa is lemásolja a kapott másolatot, amit azután visszaad annak, akitől kapta, és a saját rajzát továbbadja a következő gyereknek. És így megy ez addig, amíg elérünk az utolsó gyerekig, aki azután visszahozza nekem a végső rajzot. Ezután hatalmas várakozás közepette felmutatom az első és az utolsó képet... Először döbbenetes csend, ahogyan a kicsik figyelik a két képet. Nem értik, hogyan különbözhet egymástól a két kép ennyire. Fel sem merül bennük a gondolat, hogy bizony nekik is részük volt abban, hogy a végeredmény ennyire más lett, mint az első rajz. A vége persze egy hatalmas nevetés, amikor előadom a "mesterdarabot", és bemutatom azt, hogy miért és hogyan torzulhatott el ennyire az én eredeti elgondolásom.

A teremtő Istennek volt egy eredeti elgondolása, terve az emberről. Amikor a Fiú képére és hasonlatosságára formált bennünket, akkor egy olyan minta szerint lettünk megalkotva, ami öröktől fogva ott volt Isten előtt. Mondhatni, ez a kép szolgált modellül az ember megformálásakor. Ez a Fiú Isten képe. Ezt a képet veszítette el az ember, amikor az engedetlenség lejtőjére került. Mind torzabb és torzabb lett az ember önmagáról, és Istenről alkotott elképzelése... Mit is mondanak a vallások?

"Gyertek és ismerjük meg Istent! Mi bemutatjuk neked, hogyan kell neki megfelelned, és hogy milyen Isten valójában!" Mit mond erre Isten? Nem, majd én bemutatom nektek, hogy én hogy ismerlek benneteket...

Kétségbeejtő lenne a helyzet, ha Isten nem őrizte volna meg az eredeti képünket magánál. Az eredeti kép kijelentése Jézus személye. Amikor a megtestesüléssel Isten behozta őt ebbe a világba, akkor felmutatta nekünk az eredeti képet önmagunkról. Íme az ember, ez vagy te!...Majd Isten a keresztre küldte őt az összes hibáddal, a teremtőről és emberről alkotott minden rossz "skicceddel", "elrajzolásaiddal" együtt. Ő az egész köztes állapotot a szemétkosárba, a halálba vitte. Immár nincs rájuk szükség, mert a feltámadott utolsó tökéletesen megegyezik az elsővel.

Dobj el minden vallásos elképzelést Istenről, és magadról, és engedd meg

Istennek, hogy Krisztusban lásson téged bűntelennek, tökéletesnek, bevégzettnek és igen jónak. Jézus Krisztus a te eredeti képed. Őbenne megláthatod önmagad!

EGY CSODÁS HÁZASSÁG!

Készítette: Róbert Pávay:

Én személy szerint a kegyelmet és a hitet nem tudom elkülöníteni egymástól. Számomra ez a kettő egy házaspár. Isten ezt megmutatta nekem. Ha kivesszük a kegyelem üzenetéből a hit szükségességét, akkor olyan mintha a férjtől elválasztanánk a feleségét. Gyakorlatilag házasságtörést okozunk. Megtörjük az áldott viszonyt e két erő között. A kegyelem a férj, mivel Ő az ellátó, aki az erőt és a forrást nyújtja. A hit a feleség mivel ő fogadó oldal, ő veszi el, amit a férj nyújt neki.

A hit az a pohár, amiből kiiszom a kegyelem finom meleg teáját. Ha nincs pohár a tea szétesik. Ha nincs meder akkor a tenger szétfolyik. Hit nélkül a kegyelemnek nincs meg a képessége hogy megnyilvánuljon az ember életében. A hit az autó melyet a kegyelem motor hajt. Kell a motor? Hajjaj. De mit ér ha nincs autó? Kell az autó? Hajjaj. De mit ér ha nincs motor? Egyik sem tud létezni a másik nélkül. Mind a kettő szélsőség és árok, ha csak egyiket tekintjük.

Jézus megváltott minket és mindent elvégzett. Ez tény és igazság örökre. De önmagában nem sokat ér, ha nincs aki elhiggye ezt és fogadja az ebből származó erőt és hasznot. Nem elég hogy szomszéd Marika néni betegségét Jézus felvitte a fára és elvégeztetett érte a gyógyulás, ha Marika néni nem fogadja el a gyógyult voltát Jézus sebeiben.

A hitet kilopni a kegyelemből és semmisnek mondani egyenlő azzal mintha a férjtől elvennénk a feleségét és egy semmirekellőnek mondanánk. Minek is az.

Isten szemében a hit elsődleges kincs! A hited egy kincs! Jézus mikor visszatér hitet fog keresni. Mivel tetszel Őneki? Hittel. Kinek a hite üdvözít? A te hited megtartott téged. Jézus hite jön és lökést ad a te hitednek és így a kettő összedolgozva véghezviszi a csodát. A kegyelem magában nem tud munkálkodni. A hit önmagában csak kiszáradást és erőlködést, üres megvallások darálását hozza és a hit is egy munkává, törvénnyé válhat. Mi a teendő? A kegyelmet és a hitet összehozni és e csodás kapcsolatból GYEREK FOG SZÜLETNI.

Kegyelem és hit által gyógyulás születik. Kegyelem és hit által gazdagság születik. Kegyelem és hit által munkát kapsz az Úrtól. Kegyelem és hit által újjászületsz. Kegyelem és hit által társat találsz az Úrban. Kegyelem és hit által SZABAD VAGY!

Bármely üzenet mely a hitet kiüti és rombolja, és azt mondja, hogy Jézus munkája, amit elvégzett az bőven elég és nem kell a hited hozzá az HAZUGSÁG és sátán átverése. Az utolsó idők altatója és szellemi kábítószere mellyel a menyasszonyt kábítják, hogy aludjon és elszakadjon a hittől, ami megtartja őt. Sátán gyűlöli a hitet és főleg a te hitedet. Még szolgálókat is fog használni, akik azt mondják: a te hited semmit nem ér. Azt hiszed, a te hited megtart? Jézus a megtartó nem a hit. Nos, a Biblia mind a kettőt állítja. Jézus és a te hited együtt! NE HAGYD, HOGY AZ ÖRDÖG MEGTÉVESSZEN. A hit sosem törvény mint ahogy sokan gondolják és emiatt kilövik a hitet az üzenetből. A HIT az a legkönnyebb dolog a világon. ISTENTŐL jön beléd és AJÁNDÉK. Hogyan? Úgy hogy hiszel benne és elfogadod. A hit az csak elfogadás semmi több.

Dr-Kováts György: PÜNKÖSD-5.

Hanem VESZTEK erőt, minekutána a Szent Szellem eljön reátok, és lesztek nékem TANÚIM… (Acs 1,8.)

Ez a menny akarata. Légy TANÚ. Akarja, hogy Jézust megismerhessék melletted. Akarja, hogy ne lehessen „kitérni” Jézus elől, ha te ott vagy. (Ez nem erőszak. De ellenállhatatlan – letagadhatatlan – szeretet, erő és józanság / szembenézés a realitásokkal.)

Hanem VESZTEK erőt, minekutána a Szent Szellem eljön reátok, és lesztek nékem tanúim… (Acs 1,8.)

"VESZTEK" - nem pénzért. Azért "veszed" az erőt, mert Ő adja. És te kész vagy elfogadni. Engedelmes vagy, és akarod, igényled mindazt, amit Ő akar neked adni, hogy betöltsd küldetését! Ha erre vágysz, akkor igényled azt is, amit Ő készített el neked, ahhoz, hogy helyesen, jól, hatékonyan be tudd tölteni küldetésedet! Ez pedig, most, itt, ebben az esetben, nem más, mint a Szent Szellem ajándéka. Acs 1,8. "Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Szellem eljön reátok, és lesztek nékem tanúim..."

Hanem VESZTEK erőt, minekutána a Szent Szellem eljön reátok, és lesztek nékem tanúim… (Acs 1,8.)

"VESZTEK" - nem sózzák rátok... vesztek - vagyis kapjátok: ha elfogadjátok. Mert a te Istened ilyen. Nem "önti rád", nem "dobja utánad" - készséged és igényed (vágyad) mértékében kapod, ha készen állsz fogadni. Ilyen a Szent Szellem ajándéka!!!

Ez a Pünkösd... azok KAPTÁK meg, akik várták, igényelték, komolyan vették az ígéretet, imádkoztak érte, együtt, egy szívvel-lélekkel, egy akaraton, megegyezve abban, hogy kitartanak, és megvárják, amit az Úr mondott, ígért nekik - és akik meg is tették ezt.

Ez volt Pünkösd. Vártak, és imádkoztak. Azt akarták, amit az Uruk akart, és ígért. Ez volt a hitük - az engedelmességük, a hit cselekedete, amit azért tettek, mert KOMOLYAN VETTÉK, amit az Uruk mondott nekik. Megígérte. És ezért várták... :)

Szerinted, most másként lenne? ... ?

Tünde Guti: A szellemi harc célja

„A győzelem azzal kezdődik, hogy Jézus nevét megvalljuk a szánkkal. Azzal teljesedik be, hogy Jézus természete betölti a szívünket…

A legtöbb keresztény csak azért megy bele szellemi harcba, mert azt reméli, hogy pillanatnyi gyötrelmei enyhülnek, vagy “normális” állapotba fog általa kerülni.

De a szellemi élet valamennyi aspektusa, a szellemi harcot is beleértve, arról szól, hogy ennek révén is hasonlóbbá váljunk Krisztushoz. Ha nem vesszük figyelembe hitünk egyedülállóan fontos célját, azt, hogy Krisztushoz hasonlóvá váljunk, akkor nem tudunk igazán sem dicsőíteni, sem szellemi harcot vívni, sem szeretni, sem szabadulást megélni…

A gyülekezet és az ördög közötti szellemi harc nagyobb cél elérését mozdítja előre, mint pusztán a Sátán legyőzése. Krisztushoz hasonlóvá (Krisztus-képűvé) kell válnunk, hogy túléljük a Sátán támadásait, s lelkünknek ez az átváltozása Isten legmagasabb rendű célja! ...

Az Atya sokkal inkább törődik azzal, hogy a Fia élete kiábrázolódjék az életünkben, mint azzal, hogy legyőzze a Sátánt. Kicsoda az ördög, hogy ellene szegül Istennek? Amint az ördög felismeri, hogy az életed elleni támadás nem távolított el Istentől, sőt arra késztet, hogy még inkább Isten felé törekedj, s amint felfogja, hogy a kísértései krisztusi erények kialakítására ösztönöznek, az ellenség vissza fog húzódni.”

Francis Frangipane

(Részletek A szellemek megkülönböztetése c. tanulmányból)

Nem véletlen hogy megszülettél film2.wm

Az Ő akarata szerint

Krisztus Szeretete Egyház

És ez az a bizodalom, amellyel Őhozzá vagyunk, hogy ha kérünk valamit az Ő akarata szerint, meghallgat minket: és ha tudjuk, hogy meghallgat minket, akármit kérünk, tudjuk, hogy megvan nekünk, amit kértünk Őtőle. (1JÁNOS 5,14. 15.)

Az emberek emlékeznek arra, hogy János ezt a kifejezést használta: “Az Ő akarata szerint”, és úgy vélik, így kell imádkozniuk: “Uram, tedd meg ezt vagy azt, ha a Te akaratod”. Ha azonban akkor is beillesztjük ezt a kifejezést az imába, amikor Isten Igéje már kijelentette, hogy amiért imádkozunk az az Ő akarata — ezzel azt valljuk meg, hogy nem hisszük Isten Igéjét. Az ilyen fajta ima pedig nem fog működni.
Hogyan tudhatjuk meg, hogy mi Isten akarata?
Isten akarata az Ő Igéje! A Bibliából ismerhetjük meg Isten ránk vonatkozó akaratát — mert a Biblia Isten akarata, az Ő szövetsége, és az Ő rendelése. Isten ránk vonatkozó akarata pedig az, hogy mindaz a miénk legyen, amiről Ő már gondoskodott! Először meg kell keresnünk azokat az Igéket, amelyek felfedik Isten ránk vonatkozó akaratát. Majd odajárulhatunk Isten elé nagy bátorsággal: “…ez az a BIZODALOM, amellyel Őhozzá vagyunk…” Amikor olyan dolgokért imádkozunk, amelyekről Isten Igéje azt mondja nekünk, hogy ezek az Ő akaratában vannak, akkor tudjuk, hogy meghallgat bennünket! Ha pedig tudjuk, hogy Isten meghallgat minket, akkor tudjuk, hogy megvan nekünk, amit kértünk Őtőle. Tudjuk, hogy megvan, dicsőség Istennek!
Megvallás: Én bátran járulok Isten elé. Ha kérek valamit az Ő Igéje szerint, tudom, hogy Ő meghallgat engem! És tudom, hogy amikor meghallgat, megvan nekem, amit kértem Őtőle!

Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Tavasz

Az Úr bátorítása

Készítette: Bölcsesség Biblia

Igazság által leszel erős, ne gondolj a nyomorral, mert nincsen mit félned, és a rettegéssel,
mert nem közelg hozzád. (Ézsaiás 54:14 KAR)

Egyházi fogyókúra

Készítette: TeológiaBlog

A minap felfedeztem, hogy a tuti fogyásnak egy női magazinban olvasott szempontjai kísértetiesen hasonlítanak a lelki értelemben vett fogyás összetevőihez:

1. Kevesebb energiát vigyél be, mint amennyire szükséged van.
Az egyház és a hívek legfőbb táplálékai: Isten igéje, a szentségek és az imádság. Ezekből nyeri az egyház az erejét. A hatékony fogyáshoz ezeket kell kerülni vagy hígítani.

2. A bevitt energiát fokozatosan kell csökkenteni, hogy elkerüljük a jojó-effektust.
Csakis apró lépésekben lehet rászokni a gyengébb táplálékra. A hirtelen megvonás gyötrő éhségérzetet okoz, ami a diéta feladásával veszélyeztet. Erre nagyon oda kell figyelni!

3. Ne a mennyiséget, a tápértéket csökkentsd. A teltségérzetnek meg kell maradnia.
A Biblia és bibliamagyarázat után válts Biblia és „gondolatokra”, aztán jöhetnek csak a bibliai gondolatok. A Bibliát ekkor már elhagyhatod. Folytasd képekkel és gondolatokkal, amit követhetnek képek és érzések. Ekkor már magától értetődően jönnek az érzések és asszociációk. Telít, de nem táplál.

4. A napi főétkezések helyett többször, de keveset egyél.
Hagyd a rendszeres reggeli, esti imát, a napi bibliaolvasást. Olvass csak rövid idézeteket, gondolatokat, például az interneten. A lényeg, hogy ne nagyobb adagban Bibliát, az hizlal.

5. Ne nassolj!
Tartsd távol a kísértést. Tedd el a Bibliát valami kevésbé látható helyre, a látványa nehogy kísértésbe vigyen. És semmi magányos bibliaolvasás! Még a végén rászoksz.

6. Változatosság: Rengeteg alacsony kalóriatartalmú étel és telítőanyag létezik, variáld őket!
Fogyassz és kínálj biblia-szerű, biblia-ízű ételeket. A szentségeket ne vidd túlzásba, ne propagáld, ima helyett meditálj. Remek telítőanyag a pszichológia vagy a keleti misztika.

7. Mozogj sokat! Nemcsak segíti a fogyást, de eltereli a gondolatokat az éhségről.
Vállalj sok egyházi tennivalót is, akkor még elismerést is besöpörhetsz a buzgóságodért. Ha jól csinálod, nem marad időd a táplálkozásra, és a rohanásban észre sem veszed az éhséget.

8. Légy trendi! Vedd észre, hogy soványan jobban elfogadnak az emberek.
Az vagy, amit eszel. A Biblia meglátszik rajtad. Jól tápláltnak lenni ma nem trendi. Voltak korok, amikor az volt az ideál, de vedd tudomásul, ma már más idők járnak.

9. Tartós fogyást csak életmódváltással érhetsz el.
Ha ezeket az elveket a magadévá teszed, így élsz és így táplálsz másokat, akkor a fogyás nem marad el. Egy idő után már az éhségérzet is eltűnik, és akkor könnyebb lesz a folyamatot fenntartani, mint megállítani...

Ha kételkednél, a módszer hatékonyságát országos mérések bizonyítják!

„Akinek nem inge, ne vegye magára. Akinek viszont inge – az villámgyorsan öltözzön fel!” (Hofi Géza)

ui.: Hiszem, hogy az egyházat mindenkor Isten igéje és a szentségek táplálták és erősítették, és ez ma sincs másképp. Ha tenni akarsz az egyházért, akkor olvass Bibliát, imádkozz, járulj a szentségekhez, hiszen ma is ezeken keresztül táplál Téged Isten. Ne feledd, Krisztus Testének tagjaként (1Kor 12.) veled erősödik vagy gyengül az egyház.

http://www.teologiablog.hu/ – Vigyázat, hizlal!

A falevél meséje a hitről, a csodáról

Készítette: Élő Víz

Réges-régen egy kislány súlyosan megbetegedett. Állapota napról-napra romlott. Szülei felkeresték a legjobb orvosokat, akik minden tőlük telhetőt megtettek, de mindhiába. Betegségére nem találtak gyógyírt.

Teltek a napok, és a kislány ereje fogyni kezdett. Étvágytalanná, szótlanná vált, arca halovány lett, és ágynak dőlt. Magához intette aggódó szüleit, és eztmondta nekik: Drága Édesanyám, Édesapám! Nagyon beteg vagyok, fogytán minden erőm. Érzem, nemsokára elhagylak benneteket. Ha az ágyamból kinézek az ablakomon át, látok egy terebélyes fát, rajta sok-sok szép, zöld levéllel. Mire ennek a fának az utolsó levele is lehull, én sem leszek már köztetek.

 Eljött a nyár, majd beköszöntött az ősz. A levelek megsárgultak és hullani kezdtek a fáról. A kislány már nem tudott felkelni az ágyból, csak onnan tekintett ki bánatosan az ablaka előtt álló fa leveleinek táncát követve.

Tél lett és hideg. Egy jeges szélvihar lesöpörte a fáról a maradék leveleket. Kivéve egyet, egyetlenegyet. Ez az egyetlen, árva falevél a legádázabb telet és hózivatart is túlélte. A kislány ahányszor kitekintett az ablakon, mindig ott látta, fenn, a fa koronájának a közelében. 

Kitavaszodott. a terebélyes fát újra zöldellő levelek lepték el és a kislány, csodák csodájára, jobban lett. Állapota napról-napra javult, ereje lassan visszatért, míg egy napon gyógyultan kelhetett ki az ágyából. Odasétált az ablakához, és ekkor vette csak észre, hogy valaki odafestett egy falevelet.

"Nem csak kenyérrel él az ember..."

Készítette: Lisa Szanyel

"Nem csak kenyérrel él az ember..."

Miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett.
Ekkor odament hozzá a kísértő, és ezt mondta:
"Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré. Ő így válaszolt: "Meg van írva: Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik."
Máté 4,2-4

"Tanítványaihoz pedig így szólt: "Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok, mert több az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál."
Lukács 12,22-23

Világi életem folyamán voltak olyan pillanatok, amikor éheztem. Testi éhezésre gondolok. Szűkölködtem testi eledelben. Eléggé nehéz időszak volt. Tudom, milyen éhezni testileg. A test nagyon kezd követelőzni, kéri az ételt, és ha nem tudsz neki enni adni, akkor rákényszerít olyan dolgokra, amelyek nem kedvesek Isten előtt, mint például az eledelszerzés nem tisztességes módon. Én szerencsére nem folyamodtam ilyen eszközökhöz, de ma is azt látni a világban, hogy betörnek emberek házába és nem az ékszereket keresik, hanem kiürítik a hűtőszekrényt. Több példa volt a közelmúltban erre.


Az ember számára az élethez elengedhetetlen összetevő az étel. Van egy jó világi mondás: Azért élünk, hogy együnk, és azért eszünk, hogy éljünk. Ez a tipikus testi gondolkodás életfilozófiája.

De Jézus ennél tovább megy. Ő nagyobbra teszi a tétet. Azt mondja, hogy több az élet a tápláléknál. Nem csak annyiból áll az élet, hogy együnk, nem az az élet értelme, hogy kielégítsük testi vágyainkat.

NEM CSAK ENNYI.

Isten nem csak testet teremtett. Isten szellemet lehelt ebbe a testbe. Van nagyobb cél az ember számára, van nagyobb lényege az életünknek, nem ér véget az élet a testtel, az igazi lényeg túlmutat a testi, földi, anyagi léten. Van egy másik világ, amely kapcsolatba akar kerülni velünk, van egy személy, aki ezt az egészet alkotta, ami körülöttünk van. Ő kapcsolatba akar velünk lépni. Ezt a másik világot, ezt a másik dimenziót a testünk nem tudja érzékelni, csak a szellemünk.

Viszont a testünk több a ruházatnál, azt mondja Jézus. Isten óriási szerepet szánt a testnek. Azt, hogy hordozza az Ő leheletét. Hogy magából Istenből egy részt hordozzon.


"Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van,
hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk,
és ne magunknak."
2 Korinthus 4,7

"Vagy nem tudjátok, hogy testetek, amit Istentől kaptatok,
a bennetek levő Szent Szellem temploma, ..."
1 Korinthus 6,19


Isten benne akar lakozni a mi testünkben. Eggyé akar válni velünk. Miért? Azért, mert valamikor a teremtésnél ez volt a cél, hogy Isten közösségben legyen az emberrel. Ádámnak csodálatos körülmények voltak megadva, ami után ma sokan sóvárognak ebben a világban. Harmónia, békesség, öröm, amely örökké tart. Sőt Isten hatalmat is adott neki, amiért ma emberek egymást gyilkolják. De mivel Ádám kilépett abból a tökéletességből, mindezek a dolgok csak álomként maradtak az emberiség számára.

De Isten helyreállította az Ő Fiában mindezt. Jézus azért jött, hogy már itt a földön legyen egy jó életünk. Ezt akkor tudjuk megtapasztalni, hogy ha elfogadjuk az Ő ajánlatát. Vissza akarja állítani az Úr az emberek életében az édeni állapotot. Jézus győztesen került ki a sátán kísértéséből, amikor az ördög a testi szükségletekről próbálta meggyőzni. Jézus kitartott, mert tudta, hogy mi az Ő küldetése. És győzött.

Nekünk is az az üzenet, hogy nézzünk túl a testen. Keressük Istent. Ne csak a testi életbe vessük a reménységünket. A szellemünk, amit Isten belénk lehelt, ami élteti a testünket, vágyik az igazi eledelre, ami nem testi, hanem szellemi. Csak a baj az, hogy a bűn miatt az emberek szellemének az érzékszervei eltompultak és nem érzékelik Istent. De mindennek a megváltoztatása egy döntésen múlik.

A szellemi éhséget lehet csillapítani könyvolvasással, tévénézéssel, stb., de ami igazán megelégíti a mi szellemünket az Istennek az Igéje, amely Isten szájából származik. Ahhoz, hogy megértsük Isten beszédét szükség van a felébredésre, amit Isten Szelleme tud elvégezni, kimunkálni az életünkben. Mert a szellemünk szunyál. De Isten ébresztgeti az emberiséget lassan.

Péter azt mondja a Bibliában Jézusnak, hogy az Örök élet beszéde van nála. Isten beszéde nemcsak életet ad, hanem örök életet. Messze túl a testi, anyagi világon ott van az örök élet lehetősége mindazoknak, akik akarják.

Nekem is volt egy Bibliám, amit még világi koromban kaptam ajándékba. Feltettem a polcra és ott porosodott. Néha vágy tört fel bennem, hogy olvassam, olykor le is vettem, belelapoztam, de semmit nem mondott nekem. Nem értettem a szavakat, kifejezéseket, egyszerűen nem tudta felkelteni az érdeklődésemet.

De, amikor elfogadtam Isten kegyelmét, és olvasni kezdtem, mintha egy új világ tárult volna elém. Csak csodálkoztam, hogy eddig hogy nem tudtam ezeket, hogy mekkora igazságok vannak benne. Csodálatos volt, és most is az.

És Isten Igéje az, ami tartja bennem a reményt, tartja bennem az örök életet. Isten Igéje az, ami összekapcsol az én Teremtőmmel, Alkotómmal, az Ő Szent Szelleme által.

Ez az Ige lett testté és jött el erre a földre, hogy nekünk örök életünk, békességünk, örömünk legyen és bőségben éljünk. Ez az Ige képes arra, hogy életeket változtasson meg, hogy foglyokat szabadítson meg, hogy megtört szíveket kötözzön be, hogy betegeket gyógyítson meg.

"Keressétek először Isten országát és Igazságát, és ezek is (testi eledel, ruházat) mind ráadásul megadatnak nektek."
Máté 6,33

Irta: Botond Marosi

Forras: http://marosibotond.blogspot.hu/2011/03/nem-csak-kenyerrel-el-az-ember.html

A hazugságról

Inkább az igazság fájjon, minthogy a hazugság vigasztaljon.

Ismeretlen

http://www.keresztenyszepsegportal.hu/index.php?option=com_k2&view=item&id=1876%3Aigazs%C3%A1g-vagy-hazugs%C3%A1g-k%C3%A9p

Emeld Isten elé az ügyedet

Készítette: Krisztus Szeretete Egyház

Juttasd eszembe, no pereljünk együtt, beszéld el, hogy igaznak találtassál! (ÉSAIÁS 43,26.)

“Juttasd eszembe…” Mit akar ezzel Isten mondani? Azt, hogy emlékeztetnünk kell Istent az imával kapcsolatos ígéreteire.
Amikor imádkozol, állj Isten trónja elé és emlékeztesd Őt az ígéreteire. Tárd Isten elé az ügyedet, úgy ahogy az ügyvédek szokták. Az ügyvéd állandóan a törvényre hivatkozik.
Te hivatkozz Isten Igéjére. Hivatkozz az Ő szövetségi ígéreteire. A King James-féle utalójegyzetes Biblia széljegyzete szerint az itteni ‘beszéld el’ egy másik jelentése: ‘add elő az ügyedet’. Ebben a versben Isten arra kér téged, hogy hivatkozz az Igéjére, emlékeztesd Őt és élj a szövetségadta jogaiddal. Isten azzal a felhívással fordul hozzád, hogy vidd elé az ügyedet.
Ha a gyermekeidnek még nincs üdvössége, keresd meg azokat az Igéket, amelyek erre a helyzetre vonatkoznak, majd vidd az ügyet Isten elé. Keresd meg azokat az Igéket, amelyek határozott ígéretet tesznek arra, amire éppen szükséged van. Ha az Ige szerint járulsz Isten elé, az Ő Igéje nem fog kudarcot vallani.
Megvallás: Én elfogadom a szövetséget megtartó Isten felhívását! Emlékeztetem Istent az ígéreteire. Előállok az ügyemmel. Megkeresem az én esetemre vonatkozó Igéket, és az ügyet Isten elé viszem. Isten Igéje szerint járulok elé, Isten Igéje pedig nem vallhat kudarcot!

Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Tavasz

Jenn Johnson, Bethel Church - A Grace Is Enough

Ige: Minden Istent szeretőnek szóló üzenet

 Csel. 1,1 „Első könyvemet [(logosz): beszámolómat] írtam, Theofilus [jelentése: Istent szerető, Isten barátja; akit Isten szeret], mindazokról, amiket [kezdettől fogva] kezdett Jézus [Jehosua = az Úr (JHVH= Jahve) a szabadulás, a menekülés, az üdvösség] cselekedni [tenni] és tanítani.

*És Lukács így ír az első könyvében, azaz: az Evangéliumban: „Mivelhogy sokan kezdették [megkísérelték; igyekeztek] rendszerint megírni [sorjában elmondani; vállalkoztak arra, hogy tudósítsanak bennünket] azoknak a dolgoknak [eseményeknek] az elbeszélését, amelyek minálunk beteljesedtek. [úgy], Amint nékünk előnkbe adták [továbbadták; ahogy ránk maradt azoktól], akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái [hirdetői] voltak az Igének. [(logosz):Ige].

Tetszék énnékem [jónak láttam én] is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan [pontosan] végére [utána] jártam, hogy azokról rendszerint írjak [sorjában leírjam] néked, jó [tiszteletreméltó; nagyra becsült; igen derék] Theofilus. Hogy megtudhasd [megismerd; megértsed] azoknak a dolgoknak [igéknek (logosz) igazságát] bizonyosságát, [hogy meggyőződjél róla; megtudd a kétségtelen valóságot, mennyire megbízhatók azok a tanok, és magad is megdönthetetlen bizonyosságot szerezhess arról] amelyekre taníttattál” (Luk. 1,1-4)

Csel. 1,2 Mind a napig [egészen addig], melyen fölviteték [felemelteték az égbe], minekutána parancsolatokat [megparancsolta, elrendelte, meghagyta, és megbízást, utasításokat, útbaigazítást] adott a Szent Szellem által [a kiválasztott] apostoloknak^* kiket választott vala magának^**

*Apostoloknak: (aposztolosz): Krisztus (parancsvégrehajtói; alárendeltjei; szó szerint: más irányítása ALATT EVEZŐ valaki; katonai jellegű szó. A harci gálya evezőse volt, megkülönböztetve a fedélzeten harcoló katonáktól. Nehéz, kemény munkát végző, felettese parancsára cselekvő személy).

**És a feltámadott Úr parancsa így hangzott: „Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, bemerítvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Szellemnek nevében, Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek: és ímé én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!” (Mát. 28,19-20)

Márk is bizonyságot tesz az Úr parancsáról: „… Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz, és bemeritkezik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik (katakrinó: A görög fogalom mondanivalója: kárt hozó valami – vagyis a sátán hatalma – alatt  marad)” (Márk. 16,15-16)

De ezt csak akkor tegyétek, amikor: „… én elküldöm tireátok az én Atyámnak ígéretét; ti pedig maradjatok Jeruzsálem városában (a városban), mígnem (amíg fel nem) felruháztattok mennyei erővel” (Luk. 24,49)

És akkor: „Amit néktek a sötétben mondok, a világosságban [(verő)fényben; fényes nappal] mondjátok [el, szóljátok]; és amit fülbe súgva hallotok, a háztetőkről [hírnökként] hirdessétek [prédikáljátok]” (Mát. 10,27)

Csel. 1,3 Kiknek az ő szenvedése [kínszenvedése] után sok [bizonyító, csalhatatlan] jel által [és sok bizonyítékkal] meg is mutatta, hogy ő él, negyven napon át [ismételten] megjelenvén nékik [láthatták őt, megláttatta magát], és szólván az Isten országára [az Isten királyságára, királyi uralmára] tartozó dolgokról^*(Csel. 1,1-3)

*Az Evangélium részletesen beszámol a feltámadott Úr megjelenéseiről. Így írja le Márk: „Mikor pedig (kora) reggel, a hétnek első napján föltámadott vala, megjelenék először Mária Magdalénának, akiből hét ördögöt űzött vala ki. Ez (Ő) elmenvén, megjelenté azoknak, akik vele valának (és megvitte a hírt követőinek) és (most) keseregnek (gyászoltak) és sírnak vala. Azok pedig mikor (meg)hallották, hogy él és Ő (Mária) látta vala, nem hitték el.

Ezután pedig közülük kettőnek jelenék meg más alakban, útközben, mikor a mezőre (a vidékre) mennek vala. Ezek is elmenvén, megjelenték (megvitték a hírt) a többieknek; de nekik sem hittek. Azután, (végül pedig) mikor asztalnál ülnek vala megjelenék magának a tizenegynek (is), és szemükre hányá az ő hitetlenségüket és keményszívűségüket, hogy azoknak, akik őt feltámadva látták vala, nem hittek” (Márk. 16,9-14)

Lukács bizonyságtétele így hangzik: „És ímé azok közül ketten mennek vala ugyanazon a napon egy faluba, mely Jeruzsálemtől hatvan futamatnyira vala (Az eredetiben hatvan stadion, összesen kb. 11 kilométer, két és fél órányi gyalogút.), melynek neve vala Emmaus (jelentése: forró (meleg) források vagy fürdők). És beszélgetnek maguk közt mindazokról, amik történtek.

És lőn, hogy amint beszélgetnek, és egymástól kérdezősködnek (és vitatkoztak egymással), maga Jézus hozzájuk menvén (melléjük szegődött, és), velük együtt megy vala az úton. De az ő szemeik visszatartóztatnak (látásukat azonban valami akadályozta), hogy őt meg ne ismerjék. Monda pedig nékik: Micsoda szavak ezek, amelyeket egymással váltotok jártotokban (miről beszélgettek egymással útközben? Erre szomorúan megálltak). És miért vagytok szomorú ábrázattal?

Felelvén pedig az egyik, kinek neve Kleofás (jelentése: híres), monda néki: Csak te vagy-é jövevény (idegen) Jeruzsálemben, és nem tudod minémű dolgok lettek abban (mi történt ott) e napokon? És monda nékik: Micsoda dolgok (mi történt kérdezte tőlük)? Azok pedig mondának néki: Amelyek esének a Názáretbeli Jézuson, ki próféta vala, cselekedetben és beszédben hatalmas Isten előtt és az egész nép előtt: És mi módon adák őt (hogyan adták át) a főpapok és a mi főembereink halálos ítéletre, és (hogyan) feszíttették meg Őt.

Pedig mi azt reméltük, hogy ő az, aki meg fogja váltani az Izráelt. De mindezek mellett ma van harmadnapja, hogy ezek lettek (ezek történtek). Hanem (ezenfelül) valami közülünk való asszonyok is megdöbbentettek minket, kik jó reggel a sírnál valának (akik kora hajnalban ott voltak a sírboltnál); És mikor nem találták az ő testét, haza jöttek, (és azt beszélték) mondván, hogy angyalok jelenését is látták, kik azt mondják (akik azt hirdették), hogy ő él.

És azok közül némelyek, kik velünk valának, elmenének a sírhoz, és (mindent) úgy találák, amint az asszonyok is mondták; őt pedig nem látták. (Akkor ő így szólt hozzájuk,) és monda nékik: Óh balgatagok és rest szívűek mindazoknak elhívésére, amiket a próféták szóltak! Avagy nem ezeket kellett-é szenvedni a Krisztusnak, és úgy menni be az ő dicsőségébe?

És elkezdvén Mózestől és minden prófétáktól fogva, magyarázza vala nékik minden írásokban, amik ő felőle megírattak. Elközelítenek pedig a faluhoz, amelybe mennek (igyekeztek) vala; és ő úgy tőn, mintha tovább (akarna) menni. De kényszerítik (és unszolták és kérték) őt, mondván: Maradj velünk, mert immár beesteledik, és a nap lehanyatlott!

Beméne azért, hogy velük maradjon. És lőn, mikor leült velük (és asztalhoz telepedett), a kenyeret vévén, megáldá, és megszegvén (megtörte), nékik adá. És (erre) megnyilatkozának az ő szemeik, és megismerék őt; de ő eltűnt előlük.

És mondának egymásnak: Avagy nem gerjedezett-e (nem hevült-e) a mi szívünk mi bennünk, mikor nékünk szóla az úton, és mikor magyarázza nékünk (feltárta előttünk) az írásokat? És felkelvén azon órában (útra keltek és), visszatérnek Jeruzsálembe, és (ahol) egybegyűlve találák a tizenegyet és azokat, akik velük valának. Kik ezt mondják vala: Feltámadott az Úr bizonnyal (valóban), és megjelent Simonnak!

És ezek is elbeszélék, mi történt az úton, és miképpen ismerték meg ők a kenyér megszegéséről (megtöréséről). És mikor ezeket beszélék, megálla maga Jézus ő közöttük, és monda nékik (és így köszöntötte őket): Békesség néktek! Megrémülvén pedig és félvén, azt hivék (azok megrettentek, és félelmükben azt hitték), hogy valami szellemet látnak. És monda nékik: Miért háborodtatok meg (miért rémültetek meg), és miért támadnak szívetekben okoskodások (kétségek)? Lássátok (nézzétek) meg az én kezeimet és lábaimat, hogy (valóban) én magam vagyok: tapogassatok (tapintsatok) meg engem, és lássatok; mert a szellemnek nincs húsa és csontja, (de) amint látjátok, hogy nékem van! És ezeket mondván, megmutatá nékik kezeit és lábait.

Mikor pedig még nem (mertek hinni) az öröm miatt, és csodálkozának, monda nékik: Van-é itt valami ennivalótok? Ők pedig adának néki egy darab sült halat, és valami lépes mézet. Melyeket elvőn, és előttük (szemük láttára) evék. És monda nékik: Ezek azok a beszédek, melyeket szóltam néktek, mikor még veletek valék, hogy szükség beteljesedni mindazoknak, amik megirattak a Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban én felőlem.

Akkor megnyilatkoztatá az ő elméjüket (értelmüket), hogy értsék az Írásokat. És monda nékik: Így van megírva, és így kellett szenvedni a Krisztusnak, és feltámadni a halálból (a halottak közül) harmadnapon: És prédikáltatni (és hirdetni kell) az Ő nevében a megtérésnek (a gondolkozásmód megváltozásnak, az Isten felé fordulásnak) és a bűnök bocsánatának minden pogányok (minden nép) között, Jeruzsálemtől elkezdve. Ti vagytok pedig ezeknek bizonyságai (ti vagytok erre a tanúk)” (Luk. 24,13-48)

János is bizonyságot tesz a következőképpen: „Mária pedig künn áll vala a sírnál (a sírbolton kívül) sírva. Amíg azonban siránkozék (amint ott sírt), behajol vala a sírba (a sírboltba); És láta két angyalt fehér ruhában ülni, egyiket fejtől, másikat lábtól, ahol a Jézus teste feküdt vala. És mondának azok néki: Asszony mit (miért) sírsz? Monda nékik: Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették őt.

És mikor ezeket mondotta, hátra fordula, és látá Jézust ott állani, és nem tudja vala (de nem ismerte fel), hogy Jézus az. Monda néki Jézus: Asszony, mit (miért) sírsz? Kit keresel? Az pedig azt gondolván, hogy a kertész az, monda néki: Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nékem, hová tetted őt, és én elviszem (elhozom) őt. (Jézus nevén szólította, és) monda néki: Mária! Az megfordulván, monda néki (héberül): Rabbóni! Ami azt teszi (azt jelenti): Mester!

Monda néki Jézus: Ne illess (érints) engem; mert nem mentem még fel az én Atyámhoz; hanem menj az én atyámfiaihoz (testvéreimhez) és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez. Elméne Mária Magdaléna (a magdalai Mária), hirdetvén (és hírül adta) a tanítványoknak, hogy látta az Urat, és hogy ezeket mondotta néki. Mikor azért este vala (amikor beesteledett), azon a napon, a hétnek első napján, és mikor az ajtók zárva valának, ahol egybegyűltek vala a tanítványok, a zsidóktól való félelem miatt, eljöve Jézus és megálla a középen, és monda nékik: Békesség néktek! És ezt mondván, megmutatá nékik a kezeit és az oldalát. Örvendeznek azért a tanítványok, hogy látják vala az Urat.

 Ismét monda azért nékik Jézus: Békesség néktek! Amiként (ahogyan) engem (el)küldött vala az Atya, én is akképpen küldelek (el) titeket. És mikor ezt mondta, rájuk lehelle, és monda nékik: Vegyetek Szent Szellemet: Akiknek bűneit megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak (azok bocsánatot nyernek); akikéit megtartjátok, megtartatnak (azoknak a bűnei megmaradnak).

És nyolc nap múlva ismét benn valának az ő tanítványai, Tamás is ő velük. Noha az ajtó zárva vala, beméne Jézus, és megálla a középen és monda: Békesség néktek! Azután monda Tamásnak: Hozd (nyújtsd) ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet; és hozd (nyújtsd) ide a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívő. És felele Tamás és monda néki: Én Uram és én Istenem! Monda néki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél: boldogok, akik nem látnak és hisznek” (Ján. 20,12-23.26-29)

„Ezek után ismét megjelentette magát (ismét megjelent) Jézus a tanítványoknak a Tibériás tengerénél; megjelentette pedig ekképpen (így jelent meg): Együtt valának Simon Péter, és Tamás, akit Kettősnek (Ikernek) hívtak, és Nátánael, a galileai Kánából való, és a Zebedeus fiai, és más kettő is az ő tanítványai közül. Monda nékik Simon Péter: Elmegyek halászni. Mondának néki: Elmegyünk mi is te veled. Elmenének és azonnal a hajóba szállának; és azon az éjszakán nem fogtak semmit.

Mikor pedig immár reggeledék, megálla Jézus a parton; a tanítványok azonban (nem tudták, és) nem ismerék meg, hogy Jézus van ott. Monda azért nékik Jézus: Fiaim! Van-é valami ennivalótok? Felelének néki: Nincsen! Ő pedig monda nékik: Vessétek a hálót a hajónak jobb oldala felől, és találtok. Oda veték azért, és kivonni már nem bírták (nem tudták) azt a halaknak sokasága miatt.

 Szóla azért az a tanítvány, akit Jézus szeret vala, Péternek: Az Úr van ott! Simon Péter azért, amikor hallja vala, hogy ott van az Úr, magára vevé az ingét (felső ruháját, mert mezítelen vala), és beveté magát a tengerbe. A többi tanítványok pedig a hajón menének (mert nem messze valának a parttól, hanem mintegy kétszáz singnyire, kétszáz könyöknyire //görög hosszmérték, 46 cm; az egész távolság tehát 100 m//), és kivonták vala a hálót a halakkal.

Mikor azért a partra szállának, látják, hogy parázs van ott, és azon felül hal és kenyér. Monda nékik Jézus: Hozzatok a halakból, amelyeket most fogtatok. Felszálla Simon Péter, és kivoná a hálót a partra, amely tele volt nagy halakkal, százötvenhárommal; és noha ennyi vala, nem szakadozik vala a háló.

Monda nékik Jézus: Jertek, ebédeljetek. A tanítványok közül pedig senki sem meri vala tőle megkérdezni: Ki vagy te? Mivelhogy tudják vala, hogy az Úr ő. Oda méne azért Jézus, és vevé a kenyeret és adá nékik, és hasonlóképen a halat is. Ezzel már harmadszor jelent meg Jézus az ő tanítványainak (ez már a harmadik alkalom volt, hogy Jézus megjelent a tanítványoknak), minekutána feltámadt a halálból (a halottak közül)” (Ján. 21,1-14)

Pál apostol bizonyságtétele: „Mert azt adtam előtökbe [erre tanítottalak] főképpen [elsősorban azt hagytam rátok], amit én is úgy vettem [amit magam is kaptam; (melyet én is tanultam)], hogy a Krisztus meghalt a mi bűneinkért [(hamartia): céltévesztésünkért] az írások szerint.

És hogy eltemettetett; és hogy feltámadott [életre kelt] a harmadik napon az írások szerint. És hogy megjelent Kéfásnak [Péternek]; azután a tizenkettőnek. Azután megjelent [láthatóvá lett; megmutatta magát] több mint ötszáz atyafinak [testvérnek] egyszerre, kik közül a legtöbben mind máig élnek [megmaradtak], némelyek azonban el is aludtak; [meghaltak; elhunytak; elszenderültek].

 Azután megjelent Jakabnak [jelentése: mást kiszorító]; azután mind az [összes] apostoloknak. Legutolszor pedig mindenek között, mint egy idétlennek [egy elvetéltnek; koraszülöttnek; mint félresikerültnek], nékem is megjelent” (1 Kor. 15,3-8)

Péter apostol is bizonyságot tesz: „És mi vagyunk bizonyságai (tanúi) mindazoknak, amiket mind a zsidóknak tartományában, mind Jeruzsálemben cselekedett; akit megölének, fára feszítvén. (de) Őt az Isten feltámasztá harmadnapon, és megadá (neki), hogy Ő megjelenjék nyilván (láthatóan), Nem az egész népnek, hanem az Istentől eleve (előre) kiválasztott bizonyságoknak (tanúknak), nékünk, kik együtt ettünk, és együtt ittunk Ővele, minekutána feltámadott halottaiból (a halálból).

És megparancsolta nékünk, hogy hirdessük a népnek, és tegyünk bizonyságot (arról), hogy ő az Istentől rendelt bírája élőknek és holtaknak. Erről a próféták mind bizonyságot tesznek, hogy bűneinek bocsánatát veszi az Ő neve által mindenki, aki hiszen Őbenne” (Csel. 10,39-43)

Jézus ez a Név, amit a szívem szeret