"Ha valaki
megfelejtkezik a barátjáról, hálátlan iránta; de aki Üdvözítőjéről feledkezik
meg az önmaga iránt kegyetlen."
2012. június 1.
Egy kislány története.
Az eset megtörtént.
Világhálón kering ez a történet, amely egy valóban megtörtént, tanulságos
esetről ad hírt.
Egy kislány bement a szobájába és a szekrénykéje mélyéről
előhúzott egy lekváros üveget. Kiöntötte a padlóra az üvegben lévő érméket és gondosan
számolni kezdte. Háromszor is megszámolta, mert a végösszegnek nagyon pontosnak
kellett lennie. Nem hibázhatott. Ezután óvatosan visszatöltötte a pénzérméket
az üvegbe, rázárta a tetejét, és kisurrant a hátsó ajtón A hat háztömbnyire
lévő patikába ment, amelynek ajtaja fölött a nagy vörös Indián Törzsfőnök képe
volt látható. Türelmesen várt a patikusra, hogy szentelne rá egy kis figyelmet,
de a patikus éppen nagyon el volt foglalva.
Tess - így hívták a
kislányt - megcsoszogtatta a lábát a padlón. Semmi. Megköszörülte a torkát úgy,
hogy a legkellemetlenebb hangot adja, amit csak lehet. Ez sem volt sikeres.
Végül kivett egy érmét az üvegből és megkocogtatta a pult üvegét. Ez használt!
- És te mit
szeretnél? - kérdezte a patikus érezhetően bosszús hangon. - Éppen a
testvéremmel
beszélek Chicagóból,
akit már ezer éve nem láttam - tette hozzá a patikus, mint aki választ sem vár
a kérdésére.
- Én pedig az én
testvéremről szeretnék beszélni veled - mondta Tess a patikuséhoz hasonlóan
bosszús hangon. - Az öcsém nagyon beteg és egy csodát szeretnék venni neki.
- Tessék? - fordult
hozzá a patikus.
- A neve Andrew és
valami csúnya dolog nő a fejében, és az Apukám azt mondta, hogy csak egy csoda
mentheti meg őt. Hát tessék mondani, mennyibe kerül egy csoda?
- Kislányom, mi nem
árulunk csodákat. Sajnos nem tudok neked segíteni - felelte a patikus, kissé
megenyhült tónusban.
- Figyelj, nekem van
pénzem, meg tudom fizetni. Ha nem lenne elég, kipótolom. Csak mondd meg mibe
kerül.
A patikus testvére,
akivel eddig beszélgetett, jólöltözött férfi volt. Lehajolt a kislányhoz és
megkérdezte: - Mondd
csak, miféle csodára van az öcsikédnek szüksége?
- Azt nem tudom - válaszolt Tess könnyes szemmel - csak azt
tudom, hogy nagyon beteg és Anyu azt mondta, hogy valami operációra volna
szüksége De Apu nem tudja megfizetni, ezért szeretném odaadni az én pénzemet.
- Mennyi pénzed van?
- kérdezte a chicago-i férfi.
- Egy dollár és
tizenegy cent - felelte Tess alig hallhatóan - Ez az összes, ami van, de tudok
többet is szerezni, ha kell.
- Nahát, milyen
csodálatos véletlen! - mosolygott a
férfi - Egy dollár és
tizenegy cent - éppen az a pontos összeg, ami egy kisfiú csodájának az ára.
Egyik kezébe tette a
pénzt, a másikkal kézen fogta a kislányt: - Vezess engem haza hozzátok,
szeretném látni az öcsédet és találkozni a szüleiddel. Lássuk, hátha van nálam
egy olyan csoda, amit te szeretnél.
A jólöltözött férfi Dr. Carlton Armstrong volt, sebészorvos,
aki az idegsebészetre
specializálódott. Ingyen elvégezte az operációt, és nem telt
bele sok idő, amire Andrew ismét otthon volt, épen, egészségesen.
Anya és Apa boldogan beszéltek arról az esemény-láncolatról,
ami idáig vezetett.
- Ez a műtét egy
igazi csoda volt - suttogta Anya - vajon mennyibe került volna?
Tess mosolygott. Ő
pontosan tudta, mennyibe került a csoda: egy dollárba és tizenegy centbe. no és
egy gyermek töretlen hitébe. Egy csoda nem a természet törvényeitől függ, hanem
magasabb törvények működésétől.
Joyce Meyer: Kedves szavak, gyógyító szavak
16,23 A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és
ajkával is gyarapítja a tudást.
16,24 Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és
gyógyulás a testnek. (Példabeszédek)
A gondolataink vagy bajba sodornak minket, vagy felemelnek a
problémáink fölé. Azonban, túl gyakran hagyjuk, hogy az elménk a rossz
gondolatokon morfondírozzon. A fenti igeversben azt olvassuk, hogy a bölcs
elméje igazgatja, azaz tanítja a száját. Ez azt jelenti, hogy a gondolatok,
melyeket a fejünkben forgatunk, végül szavak formájában ki fognak jönni
belőlünk. Ha a szavaink jók és felemelőek, akkor bátorítani fognak másokat és
magunkat.
A gondolataink nem csak másokról szólnak, hanem
visszatükrözik azt, ahogyan magunkat látjuk. Nagyon megleptek egy régi barátnőm
és iskolatársam szavai, aki egyike volt a legokosabb gyerekeknek. Azt mondta,
mindig butának érezte magát. Megtudtam, hogy az apja rögtön lehülyézte, ha
elsőre nem értett meg valamit. Végül már a saját gondolatai is azt sugallták,
hogy nem elég okos ahhoz, hogy megértse azt a bizonyos dolgot.
Ez egy jó példája annak, hogy a szavainkkal hogyan tudunk
másokat lerombolni. Ugyanakkor fel is tudunk építeni másokat velük. Ha azokra a
jó dolgokra összpontosítunk, amiket az emberekben látunk, akkor Isten
szószólóivá válunk számukra.
Sokszor álltam már tömegek előtt. Mivel győzelmes életet
élek, az emberek azt gondolják, nekem soha nem kell olyan dolgokkal küzdenem,
mint nekik. Néha odajönnek hozzám az üzenet után, és azt mondják: „Joyce,
annyira el voltam keseredve, és azt kérdezgettem Istentől, mit tegyek. Aztán az
üzeneted közben, hallottam, hogy Isten szól hozzám rajtad keresztül.”
Ezek kedves szavak, édesek a léleknek, mint a lépes méz.
Azok az emberek, akik odajönnek hozzám, általában nem is gondolják, hogy milyen
kemény harcom volt az ellenséggel, hogy az elmém megszabaduljon a befolyása
alól. Amikor azt mondják nekem, milyen nagy áldás vagyok számukra, sokszor nem
is érzik, milyen sokat jelentenek a szavaik.
Mindenkinek szüksége van arra, hogy kedves és gyógyító
szavakat halljon. Túl könnyedén feltételezzük bizonyos emberekről, hogy nekik
nincsenek olyan kemény és komoly csatáik, mint nekünk. Mindannyian küszködünk,
sőt néhányan jobban is, mint mások. Hiszem, hogy minél inkább használ minket
Isten, annál erősebb támadásba fog az ördög ellenünk.
Tudunk segíteni egymásnak! Amikor őszintén szólunk kedves és
gyógyító szavakat, akkor nem csak az ellenség hatalmát törjük meg, hanem
egymást is felépítjük. Ugyanolyan szükséges, hogy másokat építsünk, mint
amennyire nekünk van szükségünk mások bátorítására.
Emlékszem, egyszer valakinek valami kedveset akartam
mondani. Aztán arra gondoltam: ó, ezt ő már biztosan tudja. Már biztosan mástól
is hallotta. De aztán átgondoltam és arra jutottam: igen, lehet, hogy már
tudja, lehet, hogy már mástól is hallotta, de tőlem még nem! Nem azt akarom
ezzel mondani, hogy a mi szavunk jobb, mint bárki másé, hanem a Szent Szellem
az, aki fogja a szavainkat, felkeni őket, és rajtuk keresztül segít és hoz
gyógyulást másoknak.
Mi lenne, ha mindannyian elhatároznánk, hogy Isten
szolgáiként gyógyító szavakat szólunk a megsebzett, fájó szívűeknek? Isten arra
választott ki minket, hogy erősítsük, bátorítsuk, építsük az embereket,
azáltal, hogy megnyugtató, kedves és helyénvaló szavakat szólunk. Ezzel nem
csak az ördögöt fegyverezzük le, hanem nagy örömöt okozunk a barátainknak, sőt
mi több magunknak is, mert hagytuk, hogy Isten eszközként használjon minket
gyógyító munkájában. Már régen megtanultam, hogy egy kicsi is elég ahhoz, hogy
nagy jót tehessünk. Sokszor csak egy bátorító szó, egy ölelés, vagy egyszerűen
az is elég, ha azt mondjuk: „Érdekel mi van veled, mert törődöm veled.”
Atyám, kérlek emlékeztess a megfelelő szavakra. Segíts azon
gondolkodnom, ami helyénvaló, kedves, bátorító és felemelő, és segíts
megszabadulnom attól ami bántó és pusztító másokra és rám nézve. Jézus Krisztus
nevében kérem. Ámen.
Magyar fordítás: ahitatok.hu
Isten népének ki kell tartania
készítette: Lisa Szanyel
"Isten népének ki kell tartania!" c. csodalatos
tanitas Csonka Oliver altal, korabbi, am napjainkban nagyon is aktualis:
2012. május 31.
Idézetek
"Ugyanazzal a kulccsal ugyanazt a zárat be lehet csukni
és ki lehet nyitni. Sok függ attól, merre felé forgatjuk. Szavaink és
cselekedeteink mögött, mindig keressük meg: mi az irányuk."
C. H. Spurgeon: Minden helyzetben
„Én pedig Istenhez kiáltok, és az Úr megsegít engem" (Zsolt 55,17).
Igen, imádkoznom kell, és akarok is imádkozni! Mi mást, mi jobbat tehetnék? Elárulva, elhagyatva, gyászban, csalódásban - hozzád kiáltok, Istenem. Körülményeim lehetetlenné lettek. Az emberek a vesztemet akarják, de szívem az Úrtól merít bátorságot, Ő át fog
segíteni ezeken a megpróbáltatásokon, ahogyan már sok más alkalommal meg is tette. Az Úr meg fog szabadítani, ebben biztos vagyok és ezt bátran vallom is.
Az Úr szabadít meg, és senki más. Nem is kívánok más szabadítót. Nem emberekben bízom, még ha meg is bízhatnék bennük. Istenhez kiáltok reggel, délben és este, és senki máshoz, mert Ő megtehet mindent.
Nem tudom, hogyan fog megszabadítani, de tudom, hogy megszabadít. Tudom, hogy a legjobb és legbiztosabb módon szabadít majd meg, és szabadítása teljes lesz. A mindenható Isten megszabadít mostani és minden eljövendő nyomorúságomból, és ez olyan biztos, mint amilyen biztos, hogy Ő él. Amikor pedig majd a halál jön el, és az örökkévalóság titkai előtt állok, akkor is bízhatok ebben az Igében: „az ÚR megsegít engem".
Legyen ez az én énekem ezen a nyár elejei napon.
Olyan ez, mint egy érett alma az élet fájáról. Táplál engem, és milyen
jólesik nekem ez a táplálék!
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Életcseppek
"A szerelem egy időre vakká tesz, de azután jön a kijózanodás.
Megtanuljuk egymást megismerni a magunk valóságában. Joggal mondja a Biblia,
hogy mindnyájan bűnösök vagyunk. Lehet a kislány akármilyen elragadó, a fiú
akármilyen lovag, Isten nem ismer illúziókat. Minden embert úgy lát, amilyen az
a valóságban: szegény, gyönge bűnös embernek, akinek élet minden helyzetében
szüksége van Őreá." /Josef Kausemann/
Napi gondolat
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, amikor nyíltan és
bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát és
megfertőzi a felismerő-érzékedet. (Weöres Sándor)
A kockázatos engedelmesség Isteni garanciával jár
"Mondom nektek, hogy akinek van, annak adatik, akinek
pedig nincs, attól még az is elvétetik, amije van." (Lukács 19,26)
A merész hit megköveteli, hogy úgy tegyük meg az első
lépést, hogy nem tudjuk a második mi lesz. Isten használ kockázatokat, kicsit
és nagyot egyaránt, hogy a hitéletünket rugalmassá tegye. Az irónia ebben az,
hogy mi a kockázatokra koncentrálunk, nem pedig Isten hűségére. Nem értjük,
hogy a nagyobb része a kockázatnak Istentől független marad.
Ha elhisszük, amit hirdetünk, hogy elhiszünk, akkor attól
függetlenül, hogy látjuk-e a másik oldalát egy hittel kapcsolatos kockázatnak,
a valóság az lesz, hogy Isten ott van. Egy esetleges, nem biztosnak tűnő
helyzet igazából a legnagyszerűbb garanciával - Isten garanciájával - járhat,
azzal, hogy Ő mindent megold. (Róma 8:28, Jeremiás 29:11)
Isteni garanciával, kockázatosan engedelmeskedve
megkísérelhetsz olyan dolgokat, amelyek lehetetlenek lennének Isten ereje
nélkül.
Isteni garanciával, kockázatosan engedelmeskedve szeretheted
testvéreidet olyan mélyen és gazdagon, hogy a világnak bebizonyítod, hogy telve
vagy Isten kimeríthetetlen szeretetével.
Isteni garanciával, kockázatosan engedelmeskedve szeretheted
a látszólag nem szeretetre méltó szomszédjaidat, ahogyan Isten is szeretett
téged még akkor is, ha nem tűntél szeretetre méltónak.
Isteni garanciával, kockázatosan engedelmeskedve
megváltoztathatod a dolgaid fontossági sorrendjét, hogy azok megegyezzenek
Isten fontossági sorrendjével, hittel feláldozhatod a dolgokat, amiket
megtartani nem tudnál olyanokért, amelyek nem vétethetnek el tőled.
Isteni garanciával, kockázatosan engedelmeskedve beszélhetsz
másoknak Jézusról, taníthatod őket, hogy hogyan kövessék Őt hittel (Máté
28:19-20).
Isten garantálja a sikert, ha az ő általa kért hitbeli
kockázatokat meghozod. Milyen hitbeli lépéssel késlekedtél, mert nem voltál
biztos Isten garanciájában?
Adj Istennek engedélyt, hogy elhárítson minden olyan
akadályt, amely elválaszt attól, hogy bízz az ő ígéreteiben (ez így magában is
egy kockázat, ami hitet igényel, ugye?).
(Daily Hope by Jon Walker – 2011.09.30.)
APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:
Készítette: Lisa Szanyel
Gyere a jelenlétembe, hogy gyógyulást és helyreállítást kapj az idődet és energiádat követelő nehézségek miatt. Én vagyok a te életforrásod és erőforrásod, és neked muszáj időt fordítanod arra, hogy Hozzám gyere felfrissülni és megújulni. Állj ellene annak a kísértésnek, hogy természetes megoldásokat keress egy szellemi állapotra. Engedd,hogy segítsek hordozni a terheidet, és hogy könnyítsek a terhelésen, mondja az Úr.
Máté 11:28-30 "Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű."
Forditotta: Országh György
Amen!Dicsoseg az Urnak!!
Aldasos, szep napot kivanok, a Krisztusban, mindenkinek!
Kep: Australia
Forras: http://ft111.com/
http://gyurinaploja.blogspot.com/
Gyere a jelenlétembe, hogy gyógyulást és helyreállítást kapj az idődet és energiádat követelő nehézségek miatt. Én vagyok a te életforrásod és erőforrásod, és neked muszáj időt fordítanod arra, hogy Hozzám gyere felfrissülni és megújulni. Állj ellene annak a kísértésnek, hogy természetes megoldásokat keress egy szellemi állapotra. Engedd,hogy segítsek hordozni a terheidet, és hogy könnyítsek a terhelésen, mondja az Úr.
Máté 11:28-30 "Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű."
Forditotta: Országh György
Amen!Dicsoseg az Urnak!!
Aldasos, szep napot kivanok, a Krisztusban, mindenkinek!
Kep: Australia
Forras: http://ft111.com/
http://gyurinaploja.blogspot.com/
Joel Osteen: Merj hinni!
Készítette: Lisa Szanyel
14,12 A másik Pártfogó ígérete "Bizony, bizony, mondom
néktek: aki hisz énbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én teszek,
szintén megteszi, sőt ezeknél nagyobbakat is tesz. Mert én az Atyához megyek.
(János)
Van egy orvos barátom. Évekkel ezelőtt, amint késő éjszaka
hazafelé vezetett az autópályán, látott egy balesetet és megállt, hátha tud
segíteni. Halálos kimenetelűnek nézett ki.
Egy fiatalember feküdt a hordágyon, és a mentősök már hosszú
ideje küzdöttek érte. Próbálták újraéleszteni. Amikor a barátom odaért, éppen
készültek letakarni a fiatalembert. Minthogy orvos volt, megengedték neki, hogy
megnézze. Ő a fiatalember fölé hajolt és elkezdett imádkozni érte: „Istenem,
adj neki még egy esélyt. Add, hogy visszaköltözzön belé az élet. Add, hogy újra
elkezdjen verni a szíve, és beinduljon a tüdeje.” Egy pár percig hittel
imádkozott. Nem volt lelkipásztor, és nem volt teológiai képzettsége sem.
Egyszerűen csak hitte, hogy Istennel minden lehetséges. Elhitte, amit Jézus
mondott, hogy nagyobb dolgokat is fogunk cselekedni.
Mialatt imádkozott, a fiatalember köhögni kezdett. A
mentősök majdnem elájultak meglepetésükben. Néhány másodperc múlva kinyitotta a
szemét, és nem sokra rá, már fel is tudott ülni. Ez a fiatalember ma is él,
teljesen meggyógyult és jó egészségnek örvend. De ha a barátom nem hitte volna,
hogy Isten hatalmas dolgokra képes, akkor nem biztos, hogy most itt lenne.
Isten arra vár, hogy valaki higgyen a nagyobb dolgokban, nagyobb erőben,
nagyobb kenetben, nagyobb befolyásban, nagyobb győzelemben. Arra vár, hogy
jöjjön valaki, aki nem szorítja Őt korlátok közé.
Lehet, hogy most ezt gondolod: „Joel, ez nagyon bizarrul
hangzik a mai világban.” Igen, de a mi Istenünk bizarr dolgokra képes! El sem
tudod képzelni, mit tervez számodra! Isten valami ámulatos dolgot akar
cselekedni, hogy megmutassa a nagyságát rajtad keresztül. Nem azért, hogy miénk
legyen a dicsőség, hanem azért, hogy Ő dicsőüljön meg. Ha nem szorítod Őt
korlátok közé, és hiszel a nagyobb dolgokban, ámulni fogsz azon, amit
cselekedni fog.
Józsué pontosan ezt tette. Egy nagy csatát vívott a
seregével, és már közel voltak ahhoz, hogy végezzenek az ellenséggel, azonban
már későre járt és a nap kezdett lemenni. Józsué tudta, ha nem végeznek velük,
akkor erőt gyűjtenek, és újra megtámadják őket. Egy hosszabb napra lett volna
szüksége. Legtöbben úgy gondolkodtak volna: „Hát ez nem jött össze. Több időre
lett volna szükségem, de hát ez van.” Azonban Józsué nem így tett, ő bátor
volt. Felnézett az égre és így szólt: „Nap, maradj veszteg Gibeónban, te is
hold, az Ajjálón-völgyben!” (Józsué 10:12) Majd így folytatja a Biblia: „És
veszteg maradt a nap, megállott a hold is, míg ellenségein bosszút állt a nép”
(Józsué 10:13). „Nem volt ilyen nap sem azelőtt, sem azután, hogy emberi szóra
így hallgatott volna az Úr, mert harcolt Izráelért” (Józsué 10:14).
Kedves barátom, hiszem, hogy eljön a nap, amikor álmélkodni
fogsz azon, amit Isten cselekszik, ha mersz hinni. Tartsd nyitva Előtte a
szíved, legyen Felé várakozásod, és olvasd az Ő Igéjét, hogy a hited növekedni
tudjon. Ha első helyre teszed Őt és közel húzódsz Hozzá, akkor meg fogod látni
a nagyobb dolgokat, amiket érted cselekszik!
Joel Osteen pastor Lakewood Church, USA
A verseny - Egy megtörtént eset
Készítette: Man at Work
Néhány évvel ezelőtt az egyik paraolimpiai játékokon 9
atléta (akik mind mentálisan, vagy fizikailag sérültek) felálltak a 100 méteres
futás startvonalához.
A pisztolylövés felhangzásakor elkezdődött a verseny, ahol
(bár nem mindenki a lábain futva), de a cél felé törekedett a beérkezés és a
győzelem reményében.
A nagy igyekezetben egyszer csak az egyik fiú elesett az
aszfalton és jó néhányat bukfencezett, majd elkezdett sírni.
A többi 8 versenyző hallotta a sírást, lelassított és
hátranézett, majd mindenki megállt és visszafordult.
Mindegyikük!
Az egyik down-kóros lány leült mellé, megpuszilta és
megkérdezte, hogy jobban érzi-e magát.
Aztán mind a 9-en összekapaszkodtak és együtt sétáltak be a
célvonalon. A stadionban pedig a nézők felálltak és percekig tapsoltak.
Azok, akik ott voltak, a mai napig emlegetik ezt a
történetet.
Hogy miért? Mert valahol legbelül tudjuk: a legfontosabb
dolog nem az egymás felett aratott győzelem.
Az életben sokkal fontosabb másokat győzelemhez segíteni,
akkor is, ha ez azzal jár, hogy nekünk le kell lassítani.
Ha egy kicsit elgondolkodtatott ez a történet, oszd meg a
barátaiddal, hátha rájuk is hatással lesz..
2012. május 30.
Ige: A bűnre csábítás eredménye
A bűnre csábítás
eredményéről pedig így szól az Úr Jézus: „Aki
pedig megbotránkoztat (eltántorít, bűnre visz, bűnre csábít) (csak) egyet (is) ama kicsinyek közül, akik én bennem hisznek, jobb annak, ha malomkövet
kötnek a nyakára, és a tengerbe vetik. És ha megbotránkoztat téged a te
(egyik) kezed, vágd le azt: jobb néked
csonkán bemenned az életre, mint két kézzel menned a gyehennára, a
megolthatatlan tűzre. És ha a te
(egyik) lábad botránkoztat meg téged,
vágd le azt: jobb néked sántán bemenned az életre, mint két lábbal vettetned a
gyehennára, a megolthatatlan tűzre. És
ha a te (egyik) szemed botránkoztat
meg téged, vájd ki azt: jobb néked félszemmel bemenned az Isten országába, mint
két szemmel vettetned a tüzes gyehennára” (Márk. 9,42-43.45.47)
A Szent Szellem
kifejti, hogy mik azok a cselekedetek, amelyek halálba visznek, és mit kell
tenni velük: „Öldököljétek meg azért a ti
földi tagjaitokat (vagyis: öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami csak
erre a földre irányul), paráznaságot,
tisztátalanságot, bujaságot (szenvedélyt), gonosz kívánságot és a fösvénységet (kapzsiságot), ami bálványimádás. Melyek miatt jő az Isten haragja az engedetlenség fiaira. Melyekben ti is jártatok régente (mert
ti is ezeket tettétek egykor), mikor
éltetek azokban. Most pedig vessétek el magatoktól ti is mindazokat; haragot,
fölgerjedést (indulatot), gonoszságot
és szátokból a káromkodást (az istenkáromlást) és gyalázatos beszédet. Ne hazudjatok egymás ellen (és egymásnak), mivelhogy levetkeztétek amaz ó (vagyis
régi, az ádámi) embert, az ő
cselekedeteivel együtt. És felöltöztétek amaz új embert, melynek újulása van
Annak ábrázatja szerint való ismeretre, aki teremtette azt” (Kol. 3,5-10)
„(És) paráznaság… és akármely (vagy bármiféle)
tisztátalanság vagy fösvénység (nyerészkedés)
ne is neveztessék (még szóba se
kerüljön) ti közöttetek, amint szentekhez
illik (és méltó); Sem undokság
(vagy szemérmetlenség), vagy bolond
(és ostoba) beszéd, vagy trágárság
(és kétértelműség), melyek nem illenek:
hanem inkább hálaadás. Mert azt jól tudjátok, hogy egy paráznának is, vagy
tisztátalannak, vagy fösvénynek (vagyis nyerészkedőnek), ki bálványimádó, nincs öröksége a
Krisztusnak és Istennek országában. Senki titeket meg ne csaljon (meg ne
tévesszen) üres beszédekkel; mert ezekért
jő az Isten haragja a hitetlenség (és engedetlenség) fiaira. Annakokáért ne legyetek részesei ezeknek (Ne vegyetek tehát
részt ezekben)” (Eféz. 5,3-7) Ezek mind a hústest indulatai: „Mert a (hús)test (kívánsága) a Szellem
ellen törekedik, a Szellem pedig a (hús)test
ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek (viaskodnak), hogy ne azokat cselekedjétek (és tegyétek), amiket akartok (és szeretnétek). Akik pedig Krisztus Jézuséi, a (hús)testet megfeszítették indulataival (szenvedélyeivel) és kívánságaival együtt” (Gal. 5,17.24)
„Mert, ha (hús)test [kívánata] szerint éltek, meghaltok [és minden bizonnyal be fog következni a
halálotok] de ha a (hús)test cselekedeteit
[vagyis tetteit] a Szellem által
megöldöklitek, [és a halálba viszitek; halálra juttatjátok] éltek. [Más fordítás: de ha a Szellemmel
azt, amit a hús művel, megölitek, élni fogtok]” (Róm. 8,13)
„Avagy nem tudjátok-é, hogy igazságtalanok [és gonoszok; hamisak] nem örökölhetik Istennek országát? [Istennek királyságát]. Ne tévelyegjetek; [és ne ámítsátok, és
ne csaljátok meg; ne ejtsétek tévedésbe) magatokat; ne vezessenek félre
titeket]. Se paráznák, [g.(pornosz): egy (férfi) prostituált (mint
megvásárolható); parázna (buja, fajtalan) férfi; kicsapongók; cédák] se bálványimádók [(eidólolatrész): kép- (szolgáló vagy) imádó (szó szerint
vagy átvitt értelemben)]. Se
házasságtörők, se pulyák, [malakosz): tisztátalanok; bujálkodók;
kéjencek; homoszexuális férfiak, vagy nők]. Se férfiszeplősítők, [(arszenokoitész): fajtalankodó férfi; a
saját neme iránt természetellenes nemi vonzódást érző, gyakorló, homoszexuális
férfi; kéjencek; férfiakkal paráználkodó (közösülő; háló)]. Se lopók, [tolvajok] se telhetetlenek, [kapzsi; fösvény;
nyerészkedő; haszonlesők] se részegesek,
[iszákosak] se szidalmazók.
[átkozódó; rágalmazó; gyalázkodó; káromkodó; gúnyolódó] se ragadozók
[rabló; harácsoló; zsaroló; aki erőszakkal eltulajdonít; aki a zsákmányt
gyors, hirtelen mozdulattal elragadja és elviszi, mint a farkas a zsákmányát]
nem örökölhetik Isten országát. [nem részesülhetnek Isten királyságába]” (1
Kor. 6,9-10)
„Ha tehát valaki magát ezektől tisztán tartja (vagy megtisztítja), tisztességre való (és megbecsült) edény lesz, megszentelt, és hasznos a gazdának (az Úrnak, és), minden jó cselekedetre alkalmas” (2 Tim. 2,21)
Mert: „Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy
az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik, és a
másikat megveti…” (Mát. 6,24)
Ezért: „Azt írtam néktek ama levelemben, hogy paráznákkal [(pornosz): prostituáltakkal, és buja,
fajtalan, lányfuttató férfiakkal] ne
társalkodjatok. [Ne barátkozzatok (és ne érintkezzetek) romlott emberekkel;
ne keveredjetek össze többé egy társaságba a cédákkal; nem szabad kapcsolatot
tartani velük]. De nem általában
[vagyis nem általánosságban írtam, hogy] e
világ paráznáival, [kicsapongóival; cédáival] vagy csalóival, [fösvényeivel; nyerészkedőivel; kapzsijaival;
haszonlesőivel; telhetetlenjeivel] vagy
ragadozóival, [rablóival; harácsolóival; zsarolóival] vagy bálványimádóival; [ne keveredjetek össze] mert hiszen így ki kellene e világból mennetek. [és szöknötök] Most azért azt írom néktek, hogy ne
társalkodjatok azzal, [ne érintkezzetek; olyannal ne keveredjetek (többé
egy társaságba) össze] ha valaki atyafi
létére [akit bár testvérnek neveznek] parázna.
[kicsapongó; céda; (pornosz):
parázna, fajtalankodó férfi]. Vagy
csaló, [kapzsi; fösvény; nyerészkedő; haszonleső; telhetetlen; harácsoló,
ezért egy csaló] vagy bálványimádó. [vagy kép- (szolgáló vagy) imádó (szó
szerint vagy átvitt értelemben)], vagy
szidalmazó, [átkozódó; rágalmazó; gyalázkodó; sértegető; becsmérlő;
káromkodó] vagy részeges, vagy ragadozó.
[rabló; zsaroló; kapzsi] Az ilyennel még
együtt se egyetek. [ne is étkezzetek együtt; vagyis ne éljetek közösségben
velük] Mert mi közöm ahhoz, hogy a
kívülvalókról is ítéletet tegyek? [És nem is tartozik rám, hogy bíráskodjam; ítélgessem] avagy ti nem a belüllévők fölött tesztek-é ítéletet [azok fölött, akik a közösséghez tartoznak]?
A kívül valókat pedig majd az Isten ítéli
meg elválaszt, megkülönböztet;
(ki)válogat, meghatároz]. Vessétek ki
[távolítsátok el, emeljétek (és irtsátok) ki] azért a gonoszt [(ponérosz): a nyomorúságos, nehéz;
szűkös; tökéletlen, alkalmatlan; beteg; káros, veszélyes, ellenséges;
züllötteket] magatok közül” (1
Kor. 5,9-13)
„Ha pedig valaki nem engedelmeskedik a mi levél által való beszédünknek,
azt jegyezzétek meg; ne tartsatok vele kapcsolatot, hogy megszégyenüljön” (2 Thess. 3,14)
Figyelmeztettünk már benneteket, hogy: „Öljétek meg tehát tagjaitokban
azt, ami csak erre a földre irányul: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a
szenvedélyt, a gonosz kívánságot és a kapzsiságot, ami bálványimádás, mert ezek
miatt haragszik Isten” (Kol. 3,5-6)
Ige: Óvás a bűn csapdáitól
Az Úr Jézus kijelentése: „Jaj a világnak [vagyis a teremtett világnak, amely magába foglalja az angyalokat és embereket is] a
botránkozások [a kelepcék; a botrányok (a botlásba vivő alkalmak); a bűn csapdái miatt]
miatt! Mert szükség [és kikerülhetetlen],
hogy botránkozások essenek [és
történjenek, hogy kelepcék támadjanak, hogy
botrányok jöjjenek]; de [mégis]
jaj, annak az embernek, aki által a botránkozás esik [aki által keletkeznek a kelepcék; és jön a botrány]
[Más fordítás: Sajnálom a világban élő embereket a miatt,
ami bűnbe viszi őket! Elkerülhetetlen ugyan, hogy egyesek bűnbe essenek, de
rossz lesz annak, aki bűnbe viszi az
embereket; Mert
szükségszerű ugyan, hogy jöjjenek csábítások a bűnre, mégis jaj annak az
embernek, aki által jönnek]” (Mát. 18,7)
Pál apostolon keresztül jelenti ki a
Szent Szellem, hogy miért szükséges hogy botránkozások (hamis tanok és
tanítások) legyenek, amelyek megosztást,
szakadást hoznak a nyájban: „Mert
szükség, [és kell is] hogy szakadások
[(haireszisz): viszály, pártoskodás, meghasonlás, széthúzás; megosztottság] is legyenek köztetek, [a körötökben], hogy a kipróbáltak [az állhatatosak,
megbízhatóak; hitelesek] nyilvánvalókká (és láthatókká) legyenek [hogy megismertessenek, és kitűnjenek] ti köztetek. [mert a megbízhatók csak
így tűnnek ki közületek]” (1 Kor. 11,19)
Ezek a Krisztus népéből támadnak, ahogy ezt Pál apostol az
efézusi véneknek kijelenti: „Mert én tudom azt, hogy az én eltávozásom
után jőnek ti közétek gonosz [dühös] farkasok,
kik nem kedveznek a nyájnak [és nem kímélik a nyájat]. Sőt ti magatok közül is támadnak férfiak, kik fonák dolgokat beszélnek,
hogy a tanítványokat maguk után vonják” (Csel.
20,29-30)
Az Úr már kijelentette, hogy az Ő népének mit kell tenni a
hamis tanítókkal: „Mikor te közötted
jövendőmondó (próféta), vagy álomlátó
támad és jelt vagy csodát ád néked (tudtodra). Ha bekövetkezik is az a jel vagy a csoda, a melyről szólott vala néked,
mondván: Kövessünk idegen (vagyis más) isteneket,
akiket te nem ismersz, és tiszteljük azokat: Ne hallgass efféle jövendőmondónak
(és prófétának) beszédeire, vagy az
efféle álomlátóra. Mert az Úr, a ti Istenetek csak próbára tesz titeket, hogy megtudja, ha szeretitek-e az Urat, a ti
Isteneteket teljes szívetekből, és teljes lelketekből?
Az Urat, a ti
Isteneteket kövessétek, és őt féljétek, és az ő parancsolatait tartsátok meg,
és az ő szavára hallgassatok, őt tiszteljétek, és ő hozzá ragaszkodjatok. Az a jövendőmondó pedig vagy álomlátó
ölettessék meg (mert annak a prófétának és annak az álomlátónak pedig meg
kell halnia). Mert pártütést hirdetett az
Úr ellen, a ti Istenetek ellen (és mert el akart téríteni Istenetektől, az
ÚRtól), aki kihozott titeket Egyiptom
földéből, és megszabadított téged a szolgaságnak házából; hogy elfordítson (és
hogy tántorítson) téged arról az útról,
amelyet parancsolt néked az Úr, a te Istened, hogy azon járj. Gyomláld (és
takarítsd) ki azért a gonoszt magad közül
(a magad köréből)” (5 Móz. 13,1-6)
János apostol is szól a hamis tanítókról: „Fiacskáim, itt az utolsó óra; és amint
hallottátok, hogy az antikrisztus eljő, így most sok antikrisztus támadt
(és jelent meg); ahonnan [és ebből] tudjuk, hogy itt az utolsó óra. Közülünk váltak ki, de nem voltak
közülünk valók; mert ha közülünk valók lettek volna, velünk maradtak
volna; de hogy nyilvánvalóvá legyen felőlük, hogy nem mindnyájan közülünk
valók” (1 Ján. 2,18-19)
Péter apostol is erre figyelmezteti a Krisztus népét: „Valának pedig hamis próféták is a nép
között, amiképpen ti köztetek is lesznek (és föllépnek majd) hamis tanítók, akik veszedelmes
eretnekségeket fognak becsempészni (és romlásba döntő tévtanokat
terjesztenek), és (ezekkel) az Urat, aki megváltotta őket, megtagadván,
önmagukra hirtelen való veszedelmet (és
gyors pusztulást) hoznak. És sokan fogják követni azoknak
romlottságát; akik miatt az igazság útja káromoltatni fog. És a telhetetlenség
miatt költött beszédekkel vásárt űznek belőletek (mert kapzsiságukban
megkísérlik, hogy hízelgő szavakkal becsapjanak majd titeket; //és benneteket pedig szép szavakkal
fognak kifosztani kapzsiságukban//);
kiknek kárhoztatásuk régtől fogva nem
szünetel, és romlásuk nem szunnyad (mert már rég kimondatott //és készen van// az ítélet, s pusztulásukat nem kerülik el)” (2 Pét. 2,1-3)
És sokan fognak ezekre hallgatni, és ennek eredményéről így
szól a Szent Szellem: „A Szellem pedig
nyilván (és világosan) mondja, hogy
az utolsó időkben némelyek elszakadnak a hittől, hitető (és megtévesztő) szellemekre és gonosz szellemek (ördögi)
tanításaira figyelmezvén
(hallgatnak). Hazug beszédűeknek
képmutatása által (és olyanokra, akik képmutató módon hazugságot hirdetnek), kik meg vannak bélyegezve a saját
lelkiismeretükben” (1 Tim. 4,1-2)
Ige: Ha első akarsz lenni
Az Úr Jézus hogy felkészítse tanítványait, kijelenti, hogy
Őt megfogják ölni: „És elméne (és
megérkeztek) Kapernaumba. És odahaza
(amikor már otthon volt) megkérdezé őket:
Mi felett vetekedtetek egymással az úton (miről vitatkoztatok útközben)? De ők hallgatnak, mert egymás között a
felett vetekedtek (és arról vitatkoztak egymással)vala az úton, ki a (leg)nagyobb? És leülvén, odaszólítá
(odahívta) a tizenkettőt, (és így
szólt hozzájuk) és monda nékik: Ha valaki
első akar lenni, legyen mindenek (vagyis mindenki) között utolsó és mindeneknek (és mindenkinek) szolgája. És előfogván (és kézen fogva) egy (kis)gyermeket, közéjük
állatá azt; és ölébe vévén (átölelte majd) azt, monda nékik: Aki az ilyen (kis)gyermekek közül egyet (is) befogad
az én nevemben, engem fogad be; és aki engem befogad, nem engem fogad be, hanem
azt, aki engem elbocsátott (és elküldött)” (Márk. 9,33-35)
És így folytatja az Úr: „Bizony
mondom néktek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint (egy kis)gyermek, semmiképpen sem megy be abba. Aztán
ölébe vevé (és átölelte) azokat, és
kezét rájuk vetvén (rájuk téve), megáldá
őket” (Márk. 10,15-16)
Lukács bizonyságtétele: „Támada
pedig bennük az a gondolat, (és vita támadt közöttük arról) hogy ki nagyobb közöttük. Jézus pedig látván
(és ismerve) az ő szívük gondolatát,
egy kis gyermeket megfogván (kézen fogott), maga mellé állatá azt, És monda nékik: Valaki e kis gyermeket befogadja
az én nevemben, engem fogad be; és valaki engem befogad, azt fogadja be, aki
engem elküldött; mert aki legkisebb mindnyájan ti közöttetek, az lesz nagy” (Luk. 9,46-48)
Mert: „Bizony
mondom néktek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint (egy kis)gyermek, semmiképpen nem megy be abba” (Luk. 18,17)
Még az utolsó vacsorán is, amikor az Úr Jézus kijelenti,
hogy a tanítványok egyike elárulja Őt, a tanítványok: „Támada pedig köztük versengés is, hogy ki tekinthető köztük (a
leg)nagyobbnak. Ő pedig monda nékik: A
pogányokon (és népeiken) uralkodnak
az ő királyaik, és akiknek azokon hatalmuk van (és akik hatalmuk alá
hajtják őket), jóltévőknek hívatnak
(és jótevőknek hívatják magukat.). De ti
ne úgy (cselekedjetek): hanem aki
legnagyobb köztetek, olyan legyen, mint aki legkisebb; és aki fő (aki
vezet), mint aki szolgál. Mert melyik
nagyobb, az-e, aki (az) asztalnál ül,
vagy (az) aki szolgál? Nemde aki (az)
asztalnál ül? De én ti köztetek olyan
vagyok, mint aki szolgál” (Luk.
22,24-27)
Imádság:
Mennyei Atyám! Nálad van az élet forrása és köszönöm, hogy
részesülhetek belőle. Köszönöm, hogy kijelentetted önmagad és akaratodat a
Bibliában. Ehhez szeretném életemet igazítani, nem pedig hagyományokhoz vagy a
világ egyéb elemeihez! Jézusért kérlek! Ámen
A nap gondolata:
C. H. Spurgeon: A hegyek síksággá lesznek
"Ki
vagy te nagy hegy? Síksággá válsz Zerubbábel előtt! Ő teszi föl a zárókövet,
miközben ezt kiáltják: Áldás, áldás szálljon rá!" (Zak 4,7).
Lehet,
hogy éppen a nehézségek, bajok és szükségek, mint egy nagy hegy tornyosulnak
előttünk, és a természetes ész nem talál utat felettük vagy rajtuk keresztül,
sem megkerülni nem tudja őket. Engedjünk ilyenkor a hit szavának, és egyszerre
el fog tűnni a hegy, és síksággá válik. Hitünknek azonban először meg kell
hallania az Úr szavát az előző versből: "Nem hatalommal és nem erőszakkal,
hanem az én Szellememmel - mondja a Seregek Ura!"
Ennek
a nagy igazságnak kell a középpontban állnia, ha le akarjuk győzni az élet
legyőzhetetlennek látszó nehézségeit. Be kell látnom, hogy magam nem tehetek
semmit, és hiábavaló az emberekbe vetett bizodalmam is. Erőszakkal és
hatalommal semmire sem megyek. Be kell látnom, hogy semmiféle látható eszközben
nem bízhatok, csak Isten láthatatlan Szellemének erejében.
Hagynom
kell, hogy Isten egyedül cselekedhessen, emberekre és dolgokra nem szabad
számítanom. Ha azonban a mindenható Isten veszi kézbe népe ügyét, akkor még a
legnagyobb "hegy" sem lehet akadály. Isten képes világokat
megmozgatni, és ezt olyan könnyedén teszi, ahogyan a gyermekek labdáznak. Ezzel
az erővel engem is felruházhat. Ha az Úr rajtam keresztül egy hegyet akar
elmozdítani, akkor az Ő neve által meg is tudom ezt tenni. Akármilyen nagy az a
hegy, még az én erőm-erőtlenségem előtt is síksággá válik - ha ez az Úr
akarata. Miért félnék hát a tornyosuló nehézségektől, ha az Úr mellettem van?
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c.
könyvéből
Maradj veszteg!
„Mózes pedig monda a népnek: Ne féljetek, megálljatok! és
nézzétek az Úr szabadítását, a melyet ma cselekszik veletek; mert a mely
Égyiptombelieket ma láttok, azokat soha többé nem látjátok. Az Úr hadakozik ti
érettetek; ti pedig veszteg legyetek.”
2Móz 14,13-14
Csodálatos élmény tőlünk idegen kultúrákat kutatni. Minden
nép egy külön világ és éppen ezért nagyon érdekes. Amikor megismerkedünk az
adott közösséggel először a közöttünk levő különbségek ragadják meg a
figyelmünket, de mégis a bennünk levő közös dolgok tartanak ott.
A megértés szükségszerű, mégis nehéz feladat. Például a
japán kultúra alig megérthető az európai ember számára. A volt tanárom szerint
azért, mert sosem értjük, hogy a japán ember mit miért tesz. Ahol mi ütnénk, ő
meghajol, ahol mi meghajolnánk, ő harcol.
A Biblia is egy idegen kultúrával hoz közelebbi ismeretségbe
bennünket, de nem az ókori népekre gondolok, hanem a Mennyre. Istennél is
másként működnek a dolgok, mint gondolnánk, vagy mint ahogy mi tennénk, mert
nála mindig hitben kell cselekedni és szükséges a megértés. Még szükségesebb
azonban az engedelmesség.
Képzeljük el: Előttünk a Vörös Tenger, sziklás partvonala
hirtelen mélyül. „Csak úszóknak!” – üzeni a képzeletbeli táblánk. Mielőtt
azonban belemerülnénk a látványba hirtelen harci kürt szavát halljuk mögöttünk.
Majd feltűnnek a kor szuperhatalmának legfejlettebb tankjai, az egyiptomi harci
szekerek. A lovak és a katonák egyaránt páncélban, mindegyik fedélzetén egy
képzett íjásszal. Az egész sereget az elfojtott düh és fájdalom vezérli, amit
most mind ránk akarnak zúdítani. Aztán vágtatva elindulnak felénk. Mit tennék
ekkor?
Meg tudnánk tenni azt, amit Mózes parancsolt a népnek?
Tudnánk veszteg maradni, amikor minden arra ösztönöz, hogy azonnal tegyünk
valamit; meneküljünk vagy harcoljunk, esetleg hibáztassuk mi is Mózest, mint a
többiek.
Izráelnek el kellett sajátítania a mennyei alapelveket és ez
a lecke az elsők között volt. Menni, amikor Isten mondja; megállni, mikor
parancsolja; várni, ha Ő akarja, még akkor is, ha mást parancsol a józan ész.
Mindannyiunkra ugyan ez a lecke vár és előbb utóbb elérkezik
a vizsga ideje. Vajon megnyílik-e előttünk a gondok tengere, vagy elveszejtenek
minket ellenségeink? Csak azon múlik majd, hogy saját elképzeléseink ellenére
is az Úrnak való engedelmességet válasszuk.
Kenneth E. Hagin: Több, mint győztesek
Ha Isten Igéje csak azt mondta volna, hogy győztesek
vagyunk, az már elég lett volna - de itt ez áll: több, mint győztesek vagyunk
Jézus Krisztus által. Ahelyett, hogy azt mondod: “én vesztes vagyok”, kelj fel
és mondd azt, amit a Biblia mond rólad. Mondd ki: “Én győztes vagyok!”
Lehet, hogy nem úgy tűnik, mintha győztes lennél, de ha
megvallod, mert ezt látod Isten Igéjében, megvallásod megteremti ennek
valóságát az életedben. Előbb-utóbb azzá válsz, amit megvallasz magadról!
Nem fogsz félni semmilyen körülménytől, ha megteszed a
helyes megvallást. Nem fogsz félni semmilyen betegségtől se, ha megteszed a
helyes megvallást. Nem fogsz félni semmilyen helyzettől, ha megteszed a helyes
megvallást. Félelmek nélkül fogsz szembenézni az élettel, mint győztes!
Megvallás: Minden dologban több mint győztes vagyok Őáltala,
aki szeret engem. Nem félek semmilyen körülménytől. Nem félek semmilyen
betegségtől. Nem félek semmilyen helyzettől. Bátran nézek szembe az élettel,
mint győztes! Én győztes vagyok! Sőt több mint győztes vagyok!
Életcseppek
"A jó alakért meg kell szenvedni" - mondják a fitnesz-edzők, és
igazuk van. A csúcsteljesítményhez önfegyelemre és önuralomra van szükség. Az
olimpiai versenyzők évekig edzenek, hogy esélyük legyen elnyerni egy röpke
pillanatnyi dicsőséget. Az a verseny azonban, amelyet mi futunk, sokkal
fontosabb, mint bármelyik földi sportesemény. Úgyhogy az önuralom nem szabadon
választható a keresztyének számára. /Rick Warren/
Kenneth & Gloria Copeland: Mondd el a jó hírt
Minthogy az Isten volt az, aki Krisztusban megbékéltette
magával a világot, nem tulajdonítván nékik az ő bűneiket, és reánk bízta a
békéltetésnek Igéjét. – 2 Korinthus 5:19 ¹
Nagyon kevés újjá nem született ember hallotta valójában az
evangéliumot – a jó hírt – manapság. Miért? Mert túl sok keresztény van azzal
elfoglalva, hogy azt hirdesse a világnak, Isten haragszik rájuk, és az emberek
milyen rosszak. Egyesek ezt jó hírnek nevezik – pedig nem az! És nem ilyen
dolgok hirdetésére küldött el minket Isten.
Ő a békéltetés Igéjét bízta ránk!
Azért küldött bennünket, hogy elmondjuk a jó hírt: Isten
visszaállította a harmóniát és közösséget Önmaga és az ember között. Minden
ember között. Ez nem csak a hívőkre vonatkozik. Nem csak a gyülekezetedbe járó
hívőkre, hanem mindenkire!
Ez így van. Isten a legelvetemültebb bűnöst is éppúgy
megbékéltette magával, mint téged. Nézzük meg a Róma 5:10-et, és megérted,
hogyan értem ezt. Így szól a vers: „mikor ellenségei voltunk, meg lettünk
békéltetve Istennel az Ő Fiának halála által. ”
Meg lettünk békéltetve. Ez múlt idő. Isten már
helyreállította a közösséget Önmaga és a világ között. Akkor tette ezt, amikor
nem volt a földön senki Jézuson kívül, aki hitt az újjászületésben. Akkor tette
ezt, amikor még az egész világ bűnben élt.
Jézus halála és feltámadása által Isten minden férfit, nőt
és gyermeket megtisztított; megbocsátott nekünk, és helyreállított minket a
Vele való közösségbe. Most annyit kell tennünk mindannyiunknak, hogy elfogadjuk
a jó hírt.
Ez az a jó hír, az az Ige, amit Isten adott nekünk. Ezt kell
megosztanunk az elveszettekkel. Ha megtesszük, szinte garantálni tudom, hogy
nem lesznek sokáig elveszettek!
Igei olvasmány: 2 Korinthus 5:10-21
(¹) A King James-féle bibliafordítás alapján
APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:
Készítette: Lisa Szanyel
Légy résen, és állj ellene a kísértésnek, ami azért jön, hogy visszahúzzon a
kárhoztatásba, ami a régi elutasítottságok és kudarcok helyéről származik. Ez a
lelked ellenségétől jövő támadás. Ismerd fel, és ne adj helyet az ördögnek. A
téged felépítő dolgokra állítsd rá a szívedet és az elmédet, és ne azokra, amik
lerombolnak. Én a te oldaladon vagyok, mondja az Úr, és nem ellened. Nézz
fel!
Apostolok Cselekedetei 20:32 "És most, atyámfiai, ajánllak titeket az Istennek és az Ő kegyelmessége Igéjének, aki felépíthet és adhat néktek örökséget minden megszenteltek között."
Forditotta: Országh György
Amen! Halleluja!
Aldasos, szep napot es gyozedelmes hetet kivanok, a Krisztusban, mindenkinek!
Kep: Australia
Apostolok Cselekedetei 20:32 "És most, atyámfiai, ajánllak titeket az Istennek és az Ő kegyelmessége Igéjének, aki felépíthet és adhat néktek örökséget minden megszenteltek között."
Forditotta: Országh György
Amen! Halleluja!
Aldasos, szep napot es gyozedelmes hetet kivanok, a Krisztusban, mindenkinek!
Kep: Australia
2012. május 29.
Ige: A győztes jutalma
János
apostolhoz látomásban így szól a Megdicsőült Úr: „Akinek van füle, hallja, mit mond a Szellem a (kihívott)gyülekezeteknek. A győzedelmesnek enni adok az élet (dzóé: örök élet = A természetfeletti élet; az
életnek egy más létezési formájának) fájáról,
amely az Isten paradicsomának közepette van” (Jel. 2,7).
Ige: Az extázisról
„Ha azért bolondok vagyunk [ha
önkívületbe, extázisba kerülünk; ha
elragadtatunk, és magunkon kívül vagyunk], Istenért [van ez, Istentől];
ha eszesek vagyunk, [ha a józanésznek
megfelelően járunk el; ha mérsékeljük
magunkat, és önuralmat
tanúsítunk] érettetek van az [nektek tárulunk fel]. (2
Kor. 10,8; 11,16; 5,13).
Ige A hústest gyengeségének oka
*Az apostol így
ír a Galatáknak: „[Hiszen] tudjátok pedig, hogy (hús)testem erőtlensége [(asztheneia): gyengeség,
erőtlenség] miatt [erőtlenségében] hirdettem néktek az
evangéliumot [(euangelidzó): győzelmi
hír, győztes hadvezér érkezésének jó híre] először [az első alkalommal].
„Kérlek azonban titeket
atyámfiai [testvéreim], a mi Urunk Jézus Krisztus nevére, hogy
mindnyájan egyféleképpen szóljatok, és ne legyenek köztetek szakadások, de
legyetek teljesen egyek ugyanazon értelemben [érzéssel] és ugyanazon véleményben [meggyőződéssel
igazodjatok egymáshoz].
Mert azt a hírt kaptam [megtudtam] rólatok, testvéreim,
[atyámfiai] Klóé [jelentése: fiatal hajtás] embereitől, [háza-népe közül valóktól] hogy viszálykodások [versengések,
veszekedések, viták] vannak közöttetek
[pártokra szakadtatok]” (1 Kor. 1,10-11).
„Az északi szél esőt szül; és haragos ábrázatot (arcot) a suttogó nyelv” (Péld. 25,23).
Oswald Chambers: MEGELEVENÍTŐ ÉLET
"Ti pedig maradjatok Jeruzsálemben, mígnem
felruháztattok mennyei erővel" (Lk 24,49).
Nemcsak saját felkészíttetésük miatt kellett a
tanítványoknak a pünkösdre várniuk; addig kellett várniuk, amíg az Úr
megdicsőülése történelmi ténnyé lett. Mihelyt megdicsőült, mi történt?
"Miután Istennek jobbja által felmagasztaltatott és a megígért Szent
Szellemet az Atyától elnyerte, kitöltötte azt, amit most láttok és
hallotok" (Csel 2,33). A következő mondat: "mert még nem volt Szent
Szellem, mivel Jézus még nem dicsőíttetett meg" (Jn 7,39) - nem mireánk
vonatkozik. Ma már a Szent Szellem kitöltetett, az Úr már megdicsőült: most már
a várakozás ideje nem Isten gondviselésétől, hanem a mi készenlétünktől függ.
A Szent Szellem befolyása és hatalma már pünkösd előtt is
munkálkodott, de Ő maga még nem volt itt. Amint Urunk megdicsőült
mennybemenetelekor, a Szent Szellem eljött ebbe a világba és azóta mindig itt
van. El kell fogadnunk ezt a kinyilatkoztatást, hogy Ő itt van! A hívő legyen
állandóan nyitott a Szent Szellem befogadására. Amikor befogadjuk a Szent
Szellemet, megelevenítő életet nyerünk a mennybe ment Úrtól.
Nem a Szent Szellem keresztsége változtatja meg az
embereket, hanem a mennybe ment Krisztus hatalma, amely a Szent Szellem által
az emberek szívébe jut; ez változtatja meg őket. Mi sokszor szétválasztjuk azt,
amit az Újszövetség soha nem választ szét. A Szent Szellem keresztsége nem
Jézus Krisztustól független megtapasztalás, hanem az Ő mennybemenetelének
bizonyítéka.
A Szent Szellem keresztsége sem az időre, sem az
örökkévalóságra nem emlékeztet, hanem az az egyetlen csodálatos, dicsőséges
MOST. "Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged" (Jn 17,3).
Kezdd el Őt most megismerni és soha ne hagyd abba!
Oswald Chambers "Krisztus mindenek felett" c.
könyvéből
A bánat könnyei
'Réges-régen történt: angyalt küldött a földre a Jó Isten, hogy vigye fel az
égbe a legszebb könnycseppet. Az angyal bejárta az országot, világot. Végre
rátalált egy özvegy édesanyára, aki egyetlen gyermekének koporsója felett
hullatta könnyeit. Minden könnycseppje igazgyöngynek látszott, szikrázott
rajtuk a napsugár. Az angyal azt gondolta, hogy könnyen teljesítette a
feladatot. Túl korán örvendezett. Isten ugyan megdicsérte őt szorgalmáért, de
azt mondta, hogy szebb könnycsepp is van a világon.
Az angyal ismét útnak indult. Másodszor egy ártatlan kisfiú könnyét vitte az égi trónus elé, de ezzel sem teljesítette feladatát. Újból a földre röppent. Villámgyorsan gyűjtögette a legkülönbözőbb könnycseppeket: Hálakönnyből, keserű csalódásból kihullajtottat, bánatos édesapáét, szomorú édesanyáét, haldokló emberét. . . Isten azonban mindezekre azt válaszolta: szebb könnycsepp is van a világon!
Szomorú volt az angyal mert nem tudta teljesíteni Isten kívánságát. Bele is fáradt a sok keresésbe. Betért egy templomba pihenni. Úgy gondolta hiába minden igyekezete, a legszebb könnycseppre soha sem talál rá.
Az angyal ismét útnak indult. Másodszor egy ártatlan kisfiú könnyét vitte az égi trónus elé, de ezzel sem teljesítette feladatát. Újból a földre röppent. Villámgyorsan gyűjtögette a legkülönbözőbb könnycseppeket: Hálakönnyből, keserű csalódásból kihullajtottat, bánatos édesapáét, szomorú édesanyáét, haldokló emberét. . . Isten azonban mindezekre azt válaszolta: szebb könnycsepp is van a világon!
Szomorú volt az angyal mert nem tudta teljesíteni Isten kívánságát. Bele is fáradt a sok keresésbe. Betért egy templomba pihenni. Úgy gondolta hiába minden igyekezete, a legszebb könnycseppre soha sem talál rá.
A templom félhomályában egyszer csak egy embert vett észre, aki félrehúzódva keserűen zokogott. Saját bűneit siratta, nem talált vigaszt, mert átérezte szörnyű tettét: az Istent bántotta meg. Ezért folyt a könnye és meleg esőként áztatta a poros követ. Az angyal nyomban mellette termett: szemkápráztatóan ragyogott valamennyi könnycsepp, miközben tarsolyába gyűjtögette őket. Érezte, hogy végül mégis sikerül teljesítenie a rábízott feladatot. Valóban a könnycseppek oly szépek voltak, hogy az angyal nem tudta levenni róluk a tekintetét.
Amikor a könnycseppekkel odaállt a Jó Isten elé, dicséretben részesült. Isten így szólt hozzá:
Látod nincs szebb ragyogás, nincs aranyosabb fénysugár, mint ami a bánat könnyéről verődik vissza. Mert a bánat fakasztotta könnycseppek igaz szeretetről tanúskodnak, és csillogásukkal a bűntől megmenekült szabad ember szépségéről győzik meg a világot. A bűntől felszabadult ember az örökkévalóság fényét sugározza. '
Erő az erőtlenségben
De ő ezt mondta nekem: “Elég neked az én kegyelmem, mert az
én erőm erőtlenség által ér célhoz.” Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel
dicsekszem, hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem. (2 Kor. 12: 9)
Nagyon bízató ez az igevers. A versenyszellem mindenütt
fellelhető, a legjobb lenni, a legjobbat nyújtani, nem csak az iskolában,
munkában, de a kapcsolatokban is. Nem mintha ez rossz lenne. Csak egyszerűen
nem lehet mindig, mindenütt a legjobb lenni (ez nem jelenti azt, hogy nem kell
a legjobbat nyújtani, ami tőlünk telik).
Isten amikor feladatot bíz ránk, ezt nem aszerint teszi
elsősorban, hogy mi mit gondolunk magunkról, mire érezzük magunkat képesnek (lásd
Mózest, Gedeont), bár Jézus beszél arról, hogy mielőtt belefogsz valamibe jó
lenne előtte felszámolni a költségeket, mégis a szuverén és gondviselő Isten
útjait sokszor nem értjük. Elhívhat olyan feladatra, amihez nincs elég erőnk –
és ez kegyelem. És lehetőség élni Isten ereje által. Nem könnyű. De aki nem
kockáztat, az veszít – hallottam egyszer. Nem meggondolatlanságra,
felelőtlenségre bíztatok. Bátorításul írtam e néhány sort elsősorban magamnak.
Engedelmeskedni Isten felismert vezetésének, akkor is, ha úgy tűnik erőm
feletti a feladat. Csak így lehet megtapasztalni Isten megtartó erejét.
Carl Eichhorn: Az Istentõl parancsolt félelem
Attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet
elvesztheti a gyehennában.
(Máté 10, 28)
A világ könnyelmû gyermekei tréfát ûznek a kárhozatból; az
istenfélelem eltûnõben van az emberek között. Ennek egyik elszomorító jele az,
hogy a kárhozat sokak elõtt nem létezõnek tûnik fel, másoknak pedig egyenesen
nevetség tárgya. Isten gyermekei azonban tudják, hogy van kárhozat és van
pokol. Hisznek Isten Fia szavának, aki a láthatatlan világból jött el közénk és
pontos betekintése van a menny és pokol dolgaiba. Milyen élesen és nyomatékosan
állítja elénk Jézus a kárhozat borzalmait (Márk 9, 43-48)! Isten gyermekei
tudják, hogy van pokol, mert aki egyszer komoly bûnbánaton ment át, az szinte
maga is alászállt a poklokra. Felismerte az Istentõl való elhagyatottság
irtózatos voltát és remeg attól, hogy örök elvettetés lehet része. Az Isten
szentségétõl való félelem nehezedett rá, meglátta azt a szörnyû szakadékot,
amely a bûnöst Istentõl elválasztja. Ezért tudja, hogy van pokol. - Akit
azonban a Megváltó kegyelme megragadott, éppen olyan jól tudja azt is, hogy van
mennyország. Tudja abból a békességbõl, amit a bûnbocsánat adott szívébe és
abból a bizonyosságból: Isten
engem is szeret, gyermeke
vagyok.
Isten gyermekének a szívében minden üdvbizonyosságon túl is
kell az az üdvös és hasznos félelem maradjon, amelyrõl Jézus azt mondja:
"Attól féljetek, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a
gyehennában." Jézus ezt a megdöbbentõ Igét éppen a tanítványoknak mondta
el. Tehát nem szabad magunkat hamis bizonyosságba ringatni. Nem árt, ha néha
elfogja lelkünket az aggodalom: vajon valóban célba érek-e? Ez annál inkább a
Megváltó karjaiba kerget minket. Különösen akkor gondoljunk nyomatékosan az
elbukás szörnyû következményeire, amikor a bûn izgat és csábítgat minket. Ha
Isten gyermekei ismét a gonosz birtokába kerülnek, kárhozatuk kétszeresen
súlyos. Még Pál apostol szívében is feltámadt idõnként az a szorongó érzés,
hogy vajon nem kerül-e majd elvettetésre. Mennyivel inkább kell nekünk helyet
adnunk e gondolatnak, hogy azután annál jobban óvakodjunk a bûntõl. - Az Isten
elõtti félelem azonban jó és hatékony ellenszere az emberektõl való félelemnek
is. Ha mi Isten elõtt remegünk, akkor nem remegünk az emberek elõtt.
Carl Eichhorn: "Isten műhelyében" c. könyvéből
Albert Einstein (1879-1955)
Mi az értelme létezésünknek, és mi értelme egyáltalán az
élőlények életének?
Erre a kérdésre
válaszolni nem egyéb, mint hívőnek lenni
APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS
Kedvesem, az életed erőssége és az egészséged nem csak az
örömben található meg, hanem abban is, hogy úgy kezeld a dolgokat, ahogy éppen
jönnek. Itt a szorgalmasság a kulcsszó. A csendes, kitartó állhatatosság nagyon
hasznos lesz számodra, és továbbvisz az előre haladásodban. Nem annak van az
ideje, hogy leragadj a látszólag leterhelő körülményeknél. Amikor valamiről azt
látod, hogy túl sok neked, és nem tudod kezelni, akkor bízz Bennem és várd
Tőlem a segítséget, amire szükséged van, mondja az Úr. Én útmutatást,
bölcsességet és erőt adok neked mindenben.
Zsoltár 121:1-2 Felemelem szemeimet a hegyekre;
honnét jöhet nekem segítség? Az én segítségem az Úrtól van; ég és föld
alkotójától.
2012. május 28.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)