Én vagyok az Alfa és az Omega

http://judaoroszlanja.gportal.hu/gindex.php?pg=31854474

készítette: Suchné S. Ilona

Salamon Tornáca Misszió

                          

    Web: www.judaoroszlanja.gportal.hu                 Email: info.judaoroszlanja@gmail.com

            Tel: 06-70 / 352 – 9739                                             Tel: 06-30 / 828 – 5546             

-          aki elkezdi és be is fejezi –

-           

Mindenek előtt hadd kezdjem azzal, hogy ezek az üzenetek, kinyilatkoztatások nem alapos Bibliatanulmányozás eredményei, és elsősorban nem az a céljuk, hogy prédikációt, vagy igehirdetést töltsenek be, hanem az, hogy szellemi látást és útmutatást, előremutatást, iránymutatást adjon a hivőknek és a gyülekezeteknek, ahogyan azt a Szent Szellemtől kaptam.

 A Szent Szellem azt mondta, hogy ne Istenről prédikáljak, hanem az Ő hangja legyek, hogy rajtam keresztül szólhasson.

Mindemellett abban a hitben és tudatban adom tovább ezeket az üzeneteket, hogy:

„… rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás. De mikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik.”

 (Biblia felfedező szerint)

Az előző nemzedéknek csodálatos kijelentései voltak a Mózesi sátorról, gyakran gyönyörködtem benne, hogy mekkora kijelentést vettek belőle Isten szolgái. Isten célja a sátorral az volt, hogy itt a földön találkozhasson az emberrel, beszéljen vele, tanítsa, és hogy egy kapcsolatot fent tudjon tartani vele. A szent sátor előtt az Édenkert volt ez a találkozási hely, azonban a bűneset után, mikor Isten kiválasztott egy népet magának, Izraelt, mint testületet, akkor rendszeresen kereste Isten a találkozás lehetőségét az emberrel.

Ehhez kellett a kijelentés sátra. Egy hely, ahol a Meny és a föld egyesül, egy hely, ahol a Meny megnyilvánul itt a földön, ahol a Meny manifesztálódik, láthatóvá válik itt a földön.

Ennek a találkozásnak az Alfája az Édenben volt és ennek a találkozásnak a végkifejlete, az utolsó manifesztációja az Új Jeruzsálem lesz, amely leszáll a Menyből, az Omega kenettel fog zárulni.

Ez lesz az a végső sátor, amelyet János a Jel. 21:3-ban bemutat.        

   

„Majd egy hatalmas szózatot hallottam, amely a trónból hangzott fel, s a mely ezt mondta: Imé az Isten sátora az emberekkel együtt van, náluk üti fel sátorát. Az Ő népeivé lesznek és Isten maga lesz velük.” (Csia ford. )    

Egyszerű ford:

”Isten otthona  mostmár az emberek között van. Ezentúl Isten együtt lakik az emberekkel, akik népévé lesznek.”

A királyi széken ülő az Atya ezt mondja ma is, hogy: IMÉ MINDENT ÚJJÁ TESZEK! Mert én vagyok az Alfa és az Omega, az ELKEZDŐ és a BEFEJEZŐ.

Az első eltöröltetik, hogy helyébe álljon az utolsó. A Mózesi sátor, aztán a Salamoni templom, majd a helyreállított nehémiási templom, csupán az árnyéka volt annak, amit az Úr az Omega kenetben, a végidőkben, a végkifejletben tenni fog.

Mert ezt mondja a Szent Szellem: Imé mindent megújítok ma!

Az első Istennel való találkozási hely a bűneset előtt, gyönyörű volt, nem volt benne bűn, ami elválasztotta volna Istentől az embert. Ez volt az Isten Alfája, a Vele való intim kommunikáció Alfája, az Istennel való találkozás, beszélgetés Alfája, a közösség Alfája. Isten ezt a helyet szeretné és ezt a helyet fogja is visszaállítani minden ember számára, és testületileg is a gyülekezetek számára.

A bűn azonban elválasztotta az embert az Istentől, és ezért Isten a bűnös ember számára készített egy új tervet a Vele való találkozáshoz, amelyben azonban még nem volt benne a megváltás, ez még először az árnyéka volt az igazinak. Ezt az új tervet Mózesnek adta oda a Sínai hegyen és ez volt az első találkozóhely Isten és ember között, Isten és az Ő saját

kiválasztott népe között. A Mózesi sátrat lehetne az Alfa után a Béta szintnek nevezni, vagy béta tervnek.

Hosszú időn keresztül állt ez a sátor Izrael számára, amikor aztán Isten megengedte, hogy Salamon felépítse a templomot, amelyben ugyanaz az istentisztelet folyt, mint a Mózesi sátorban, csupán a külső forma volt továbblépés, szellemileg azonban nem eredményezett különösebb változást hosszú távon Izrael számára. A Salamoni templom a pompájával és a gazdagságával az Isten Királyságának az előképe.

Azonban azt látom, hogy az újszövetség keresztényei is hosszú időn keresztül időztek a Mózesi törvényes szellem hatalma alatt. Isten ezekben a napokban elkezdett egy új világosságot adni a hivőknek, a gyülekezeteknek a törvény és a Szellem szolgálatáról. Azonban ez elég hosszú út, mire ez a lepel teljesen lehull a szellemi szemekről.

Néhányan, akik már kaptak egy kis világosságot a kegyelemről és a törvényről, a szabadságról azt hiszik, hogy már mindent látnak és tudnak, pedig ez csak egy kicsiny szelete az igazságnak. Isten Szelleme azt mondja ma nektek, hogy:

„Lépjetek tovább! Ne legyen lerágott csont ez a most felismert igazság, ne e körül forgolódjatok, mert én új és új igazságokat, új és új kutakat akarok számotokra megnyitni. Soha ne bálványozzátok a látást! Lépjetek tovább! Az elkövetkezendőkben Szellemem egy új világosságát akarom nektek adni az Isten királyságáról. Lépjetek tovább!”

Az Úr leépíti a Sauli hamis királyságokat és felépíti az Ő királyságát a hivők és a gyülekezetek életében. Ezért a Mózesi sátortól tovább kell menni és el kell jutnod Isten népe a Dávid sátoráig, látást kell kapnod a szellemi templomról, az Isten királyságáról Dávidon és Salamonon keresztül, majd látást kapni arról, hogyan nyilvánult meg mindez az Újszövetségben.

A Mózesi sátoros istentisztelettől el kell szakadni ma Jézus Nevében, mert a Szent Szellem új dimenziókba akar vinni, ma be akarja mutatni neked az Ő királyságát. De aztán tovább is akar vezetni , ezért itt sem éri meg leállni, mert a cél a jelenések 21.rész.

D ez egy folyamat. Úgy látom ma a gyülekezeteket és a hivőket, mint akik ennek a szellemi utazásnak, szellemi fejlődési folyamatnak valamelyik állomásán, szintjén vannak.

Sajnos azonban látok egy - egy helyen megrekedt hivőket és gyülekezeteket is.

Amikor beszélgetek valakivel vagy nyilatkozni hallok valakit, azonnal meglátom szellemben, hogy az Alfa és az Omega nevű szellemi uatzás melyik szintjén van, meglátom azt, hogy egy

helyben áll-e vagy halad, növekszik az illető. Hasonlóan a gyülekezetek szellemi állapotát is gyorsan felismerem szellemben hol tart.

Most térjünk vissza még az Alfához és az Omegához,  Édenkerthez és az Új Jeruzsálemhez.

Az Édenkert az a hely, ahol még nincs bűn, az Új Jeruzsálem ismét az a hely lesz, ahol már nem lesz bűn, mert ez a helyreállítás a visszaállítás megtörtént.

Az Édenben  a középpontban az Élet Fája állt, amely Jézus Krisztus előképe, amíg erről a fáról evett az ember, addig az Édenben maradhatott.

Az első találkozási hely egy kert volt Isten és ember számára, az utolsó pedig egy város, az új Jeruzsálem, amelyben szintén nincs templom.

Jel. 21.22

„ mert maga a Mindenható Úr Isten és a Bárány a város temploma”

Ugyanaz a kép, mint az Élet Fája az Édenben.

Isten ma ezekben a napokban az Omega látásban gondolkodik és az a terve, hogy a gyülekezetek és a hivők belépjenek ebbe az időszakba és dimenzióba, amelyet a végidőkben fog kibontani.

Ez a szint Babilon ítélete után érhető el, csak akkor fog megvalósulni, ha Isten népe és az egyház kijön a Babiloni rendszerből, annak az intézményesített, hierarchikus, vallási felépítményéből és módszereiből, vallási hagyományaiból, a külső formák utánzásából, amelyek mögött nincs mély belső tartalom.

Hogyha a keresztények kijönnek a hamis egyház hamis ideológiájának, hamis tanításaiból, a hamis befedezések, hamis tekintélyek kontrollja alól, hogy az Úr Szelleme  a Menyasszony, és az Ő Testének a helyreállítását el tudja végezni közöttük.

Ekkor lesz az új Jeruzsálem a férje számára felékesített Menyasszony, de mindenképpen a Nagy Parázna hamis asszony, hamis egyház megítéltetése után jön elő, lesz láthatóvá.

A Szent Szellem vágyva vágyja, hogy a Zsidók 12:18-24 valóság, élő szellemi valóság legyen a gyülekezetek és a hivők számára. Mert Babilonban mindez csupán betű és semmi valóságtartalma nincs.

„Mert nem kézzel foghatóhoz, égő tűzhöz, homályhoz, sötétséghez és viharhoz járultatok, sem kürtharsanáshoz, szózatok hangjához, melyet azok, akik hallották, elutasították, hogy tovább ne szóljon hozzájuk, - ugyanis nem viselhették el Isten szigorú parancsát: „Még ha állat érintené is a hegyet, kövezzék meg.”

 S oly félelmetes volt a tünemény, hogy Mózes így szólt: „Nagyon megijedtem, reszketek”,

 – hanem Sion hegyéhez és az élő Isten városához járultatok, a mennyei Jeruzsálemhez, aztán angyalok tízezreihez, a mennyekben összeírt elsőszülöttek ünnepi odagyülekezéséhez és eklézsiájához, a Bíróhoz, mindenek Istenéhez, a bevégzett igazságosak szellemeihez, új szövetség közbenjárójához, Jézushoz, a meghintő vérhez, mely Ábelnél hatalmasabban beszél.”

Amikor a hivőket és a gyülekezeteket már nem köti semmi Babilonhoz, mert még a vallásos, hamis szövetségi kapcsolatok is elszakadtak már, akkor a Szent Szellem elkezdi Isten népét egyenként felvinni a Sion hegyére. Ez az út meredek, ez az út felfelé vezet, ez az út nem a testi kereszténység útja, ez az út az imádás és a Prófétaság Szellemének útja, ez az út a szellemi látás és kinyilatkoztatások útja, ez az út a harc és a konfrontáció útja is, nem pedig a megalkuvásé. Ide nem a Sion hegyéről való beszéd fog téged eljuttatni, hanem az, hogyha  rendületlenül figyelsz a Szent Szellemre és engedelmeskedsz is neki.

Igy kapta meg Mózes a Sínai hegyen, és így kapta meg Dávid a Sion hegyén a látást az építésről, a hegyen kapták meg az isteni tervet.

A te személyes életedre vonatkozóan, a szolgálatodra vonatkozóan, a gyülekezeted számára elkészített mennyei teret itt fogod megkapni te is.

A Sion hegyére felmenve fognak angyalok is szolgálni feléd. Ez az a hely, ahol Isten Szelleme látni akarja a hivőket. Isten Szelleme hívja először a vezetőket, szolgálattevőket, dicsőítőket; kihívja őket a racionalizmusból, az ésszerű, számító,intellektuális hivő életből és szolgálatokból a hit útjára, a szellemben járás útjára. Ez az a hely, ahol nincsenek jól bevált emberi tervek és receptek végszükség esetére, hogyha Isten nem segítene. Ez az a hely, ahol nem fogsz már megalkudni, ez az a hely, ahol megszűnik az értelem kontrollja és a Szent Szellem vezetése van érvényben minden területen.

„Az élő Isten városához érkeztetek, a mennyei Jeruzsálemhez.”

Hát legyen rajtad láthatóvá Isten népe Sion hegyének áldása és az új Jeruzsálem szentsége, tisztasága és dicsősége.

Az ige azt írja, hogy ide érkeztetek, azonban ez ma mégsem látszik meg.

A következő mondata Pálnak:

Zsidók 12:25 (Egyszerű ford. )

„Vigyázzatok, nehogy visszautasítsátok, amit Isten mond.”

Ez az út és ez a hely mostmár az Isten beszéde meghallásának és az annak való engedelmesség útja, nem az intellektuelé és a racionalizmusé.

A Sion hegye az Isten hangjának a hegye, ahol Isten szól, a Sínai hegy is az volt, de ott még csak Mózes hallotta, ott még a nép nem kommunikált Istennel közvetlenül.

Sajnos sok gyülekezetben és egyházban ma is így van még mindig, hogy a vezetők, pásztorok, lelkészek vagy püspökök privilégiuma az Isten szava. De ennek nem kellene így lennie, mert

Isten az Ő drága Szelleme által az Újszövetség keresztényei számára személyes üzenetet tartogat, és beszélgetni szeretne vele személyesen, nem pedig közvetítő által, a vezetőkön, papokon keresztül.

Azt mondja tovább Pál a zsidók 12: 26-27-ben.(Egyszerű ford.)

„Akkor régen Isten szólt, a hangja megrázta a földet. Most pedig azt ígéri: mégegyszer megrázom de nemcsak a földet, hanem a Mennyet is. Ez a „mégegyszer megrázom” azt jelenti, hogy minden teremtett dolgot megráz és ezek el fognak tűnni. Akkor csak az marad meg, ami (aki) kibírja ezt a megrázást.”

Csia Lajos ford. szerint:

„Az ő hangja akkor a földet rengette meg, mostanra azonban az az ígérete szól: „Mégegyszer meg fogom rengetni nemcsak a földet, hanem az eget is.”

 Ez a „mégegyszer” nyilván említi azoknak a dolgoknak átváltozását, melyek, mivel alkotva vannak, inognak, úgyhogy megmaradjanak azok, melyek meg nem inognak.

 Azért ha megmozdíthatatlan királyságot kapunk, legyünk hálásak, mert ezzel Istennek tetszően, lelkiismeretesen és félelemmel szolgálhatunk.

Mert hisz a mi Istenünk megemésztő tűz.”

Ma ezeknek a napjait éli az egyház, amikor Isten szava szól a Sion hegyéről és hívja népét hozzá közelebb. De Istenhez közelebb kerülni nem lehet külső formák utánzása által, nem lehet jó cselekedetek megtételével, nem lehet előírt külső vallásos formák követésével.

Istenhez és a Sion hegyéhez közelebb kerülni csakis kijelentés által, a Szent Szellem kinyilatkoztatása által lehet.

Azt látom, hogy sok kereszténynek, de még sok vezetőnek sincs élő, friss kijelentése az Úrtól, ezért

még szellemben a Sínai hegynél táboroznak, vagy a vallásban.  Mások pedig a vezetőiktől várják az Istentől jövő kijelentést, ami szintén nem vezet fel a Sion hegyére.

Jánost az angyal a Jelenések 21-ben szintén egy hatalmas, magas hegyre vezette fel, ahol látást kapott az új Jeruzsálemről, amely a menyből szállt le.

Jánostól meg tudhatjuk azt is, hogy az Új Jeruzsálem már a menyben meg van, hiszen onnan száll le a földre. Jánosnak itt az angyal a Menyasszonyt mutatja be, amelyik már felékesítette magát, vagyis a gyülekezetet.

Isten Szelleme ezáltal a kép által egy fantasztikus igazságot bontott ki számunkra. Az Új Jeruzsálem maga a Gyülekezet, amely a végidőkben azzá válik, amint kezdetben az első század Gyülekezetének idején.

Ma minden gyülekezetvezetőhöz akar szólni a Szent Szellem. Ahogy Mózes, ahogy Dávid és ahogy János felmentek Istenhez a hegyre, úgy kell nektek is felmenni ezekben a napokban Isten jelenlétébe arra a szellemi hegyre, ahol meg fogjátok hallani az Ő hangját és ott a Gyülekezetre vonatkozóan további terveket fog átadni nektek Isten Szelleme.

Isten igazi Gyülekezetét a menny hívja életre Isten szava által itt a földön, nem emberi pozíciókból fakadó törekvések és ambíciók, nem egyházi szervezkedések, terjeszkedés, nem felekezeti, intézményes irányítás által jön létre.

Az utolsó idők, utolsó Omega kenetben járó Szent Szellem által született gyülekezetei olyan város gyülekezetek lesznek, amelyek nem korlátozódnak az állami támogatást élvező, intézményes keretek közé, nem korlátozódnak feltétlenül egy állandó épületbe, hanem minden városban egy gyülekezet lesz, amely Krisztus Testét képviseli.

A Szent Szellem ezekben a napokban a vallási események alakulásaiban is jól láthatóan azon dolgozik, hogy vissza állítsa az első századi apostoli gyülekezeteket Magyarországon is és mindenütt a világon.

A mennyei Jeruzsálemben Isten dicsősége ragyog és mindenféle drágakő, gyémánt és különböző értékek lesznek rajta, amelyek a mai hagyományőrző keretek, felekezeti, intézményes, demokratikus vagy diktatórikus korlátok közé nem fér bele.

A mennyei mintára épült gyülekezetek azok, amelyek az apostolok és próféták alapjára épült fel (Efézus 2:20) ahogy azt itt a Jelenések 21:14-ben János is látta.

Az itt kapott kinyilatkoztatásból személyesen is vettem látást a szolgálatomra vonatkozóan. Ezekben az igékben,amikor a Szent Szellem megmutatta jó pár napig gyönyörködtem és forgattam a szívemben őket.

A városfal 12 alapkőre épült, ezekre a Bárány 12 apostolának nevei vannak felírva. Sok tanítást lehet hallani ma a gyülekezetekben, ahol a jelenések könyvét úgy magyarázzák, mint egy utópisztikus jövőt, ami vár ránk,és majd valamikor a mienk lesz, majd valamikor megtörténik. Azonban ez egy alapos megtévesztés, mert ezek a napok már itt vannak.

 Ma! Ma! Ezekben a napokban, a mostban elkezdődött itt a földön, itt Magyarországon az Új Jeruzsálem vagyis Krisztus Menyasszonyának a helyreállítása, megszületése.

Mindazokban a gyülekezetekben látni fogod Isten népe a Szent szellem átformáló munkáját és az Isten Királyságának megnyilvánulását, ezt a dicsőséget kiábrázolódni, amelyeket nem darált be a mai politikai gépezet, és akik nem hajoltak meg a mai Hámáni politikai rendszer előtt.

Tovább beszél nekünk itt a Szent Szellem erről az apostoli város gyülekezetről, amely az Omega kenet által lesz látható napjainkban.

A városnak 12 kapuja volt, és a kapukon Izrael 12 törzsének nevei voltak fölírva.

Ma azok a szélsőséges nézetek, amelyek teljesen elvetik az Ószövetséget egyáltalán nem ige szerintiek. Mert az Isten Gyülekezetei az apostoli tanításokra épülnek, de a kapukon az Ószövetségből Izrael törzsének nevei ennek az ellenkezőjét bizonyítják. Mert a Menyben teljességet az Ószövetségi 12 apostol előképe, és az Újszövetségi 12 apostol együttesen adja,

ők jelképezhetik a 24 vént, a menyben. Az apostoli gyülekezetek tehát e kettőnek a teljeségé képviselik.

Amit még megmutatott a Szent Szellem, ezeken az igéken keresztül, amikor szellemben voltam:

Látok 3 apostoli szolgálatot egy látásban, egy szellemben összekapcsolódni Magyarországon ezekben a napokban. Ahogyan az új Jeruzsálem falain 3-3 kapu áll egymás mellett, minden falon 3-3 kapu, úgy fognak az apostoli szolgálók hármasával összekapcsolódni egy közös látásban. Ez a Szent Szellem szava, amely most kihirdettetik a Jézus nevében.

De menjünk tovább. A Szent Szellem világossága erősen bontja most a régi, vagy a hamis gondolkodás magaslatait az életünkben.

A Mózesi kijelentés sátra Krisztus Testének előképe volt. A salamoni templom is az volt, de ott még képet kaphattunk az Isten Királyságáról is. Azonban Krisztus igazi Teste itt ezekben a napokban fog megszületni.

Azt mondja János 21:22

„Templomot nem láttam abban a városban, mert maga a Mindenható Úr Isten és a Bárány a város temploma.”

Ezeknek a Gyülekezeteknek abszolút a központjába fog állni Jézus Krisztus.

Nem fizikai épületek lesznek azok, amelyekre a szentek a tizedeiket behordják, mert a városban nincs templom.

Az utolsó idők apostoli városgyülekezeteiben Jézus Krisztus már nem előkép, hanem maga a Gyülekezet fogja képviselni és bemutatni a testületi TESTET, és annak tagjai pedig egyen- egyenként Krisztus testének tagjai lesznek. Krisztus teste a Gyülekezetben ábrázolódik ki.

És bár Krisztus Testének nem ma kellene megszületnie, hanem annak az első apostoli gyülekezet megszületése óta látszania kellene, mégis a sok felekezeti és különböző egyházi szerveződés, sokféle vallási irányzat nem mutat egységet és nem a Testet mutatja, hanem a megosztottságot. Mert ha ez a sok ma létező gyülekezet a Krisztus Testét képviselné, akkor egy gyönyörű összehangolt egység lenne ebben a testben a FEJ irányításával(aki maga Krisztus), és nem egymás kritizálása,bírálása, nem rivalizálás és kárhoztatások lennének a testrészek között.

Azt mondja János, hogy ebbe a városba, vagyis ebbe a Gyülekezetbe, amelyik Krisztus Teste, nem jut be oda semmi tisztátalan: „ senki nem mehet be oda, aki hamis dolgokat tesz.”

Krisztus eme helyreállított Gyülekezeteiben nem lesz helye a kétértelmű, tisztátalan beszédeknek, nem lesz a hivők között előítélet (rossz feltételezések másokról, kellő bizonyíték nélkül)nem lesz klikkesedés, hanem lesznek Isten szerinti kapcsoltok, nem lesz kibeszélés, nem lesznek rejtett, titkolt bűnök sem.

De Krisztus eme helyreállított gyülekezetében nem lesznek hamis tanítások sem, nem lesznek béres lelkületű pásztorok és fizetésért prédikáló vezetők, vagy előadásokat tartó vezetők, szónokok. De nem lesznek lelkészek sem, hanem helyettük apostolok, próféták, tanítók, evangélisták és pásztorok lesznek, diakónusok és vének, illetve lesznek presbiterek, ahogyan azt az első század gyülekezeteiben láthatjuk.

Úgy látom ezt a testet ma, mint ami rettenetesen meg van csonkítva, le van bénítva, ez még nem az a nagybetűs Krisztus TESTE, amely a meny dicsőségétől ragyog.

Hogyha azt a szellemi képet, amelyet a Szent Szellem a világosságával beleexponál a szellemembe, le lehetne fizikailag mindjárt fotózni, az sem lenne képes visszaadni, visszatükrözni azt, amit a Szent Szellem mondani akart.

Az Istentől jövő rhémák és képek olyan dicsőségesek, hogy úgy érzem, mintha papírra vetve veszítenének az értékükből. Ki vannak téve az értelem és az emberi memória korlátainak, és a szókincsem korlátainak.

Most azért imádkozom, hogy minden eszembe jusson és úgy, ahogyan azt néhány napja megkaptam, úgy és azt tudjam átadni.

Galata 4:26

„De a  mennyei Jeruzsálem szabad: ez a mi anyánk. Ti pedig testvéreim, Izsák szerint az ígéret gyermekei vagytok.”

Pál itt a gyülekezetről, a mennyei Jeruzsálemről, mint anyáról beszél, amely már nincs a törvény átka alatt, hanem a Sion hegyén van. Arról beszél még az ige, hogy az asszony ígéret alapján szülte meg Izsákot. Ugyanígy Krisztus Gyülekezete az az asszony, amelyben a hivők kijelentés alapján születnek bele, a Szent Szellem ereje által.

Azonban, hogyha nem a Sion hegyén van a Gyülekezet, hanem még a Sínai hegynél, akkor ott a fiak még testben járnak, nem szellemben, és a vallásban járnak.

Egy látomást kaptam az Úrtól  április 25.-én reggel, miközben ezt az üzenetet írtam. Nagyon megrendített és tudom, hogy komolyan szól az Úr ma a gyülekezetvezetőkhöz ismét.

Egy fehér ruhában álló fiatal lányt láttam a jobb oldalamon állni, és ezt a szót kaptam hozzá a szellememben, hogy ez a lány még szűz és gyámság alatt van. A gyámja éppen távozóban volt a bal oldalamnál, de rábízta ezt a lányt parázna férfiakra, akiket arra biztatott, hogy erőszakoskodjanak vele,mert ő utódokat akar látni, mire megjön.

Ez a leány a jobb oldalon láthatóan zaklatott és ideges volt, ide – oda járkált, azt hittem egy pillanatra, hogy értelmi fogyatékos, vagy pszichésen sérült. De nem, csak tudta, hogy mi vár rá és némán, de nagyon zaklatottan viselkedett.

Éreztem a szellememben, hogy nagyon fájt a szívem érte és sajnáltam őt. Erősen beleégette ezt a látomást a szellememben a Szent Szellem.

Az asszony a gyülekezetet jelenti, aki e látás szerint szellemi erőszak áldozatává válik, vagy legalábbis erre készülnek. A szellemi erőszak, mint tudjuk varázslás. A Szent Szellem megmutatta a magyarázatot is.

Azokat a gyülekezeteket jelképezi most a fehér ruhás lány, akik most készülnek egy általuk „ védőernyőnek” nevezett lépést megtenni és bemenni a pünkösdi egyház égisze és szárnyai alá.

Látom a pásztorok motivációját, amely több esetben az, hogy ők ragaszkodnak a régi, jól működő, vallásos intézményrendszerükhöz és ragaszkodnak a pásztori fizetésekhez, a

 pozíciók megtartásához., az állami támogatásokhoz.  Látom ebben a lépésben a megalkuvást és a kompromisszumot, amely megöli, mindig megöli a kenetet.

De a Szent Szellem ma nem azért hozott ki téged az intézményes egyházi rendszer falai közül, hogy most megerőszakolva a gyülekezetedet újra bekényszerítsd őt a régi struktúrába egy megalkuvással teli lépés sorozat által.

A Szent Szellem reformot  akar, és vissza akarja vinni a gyülekezeteket az első apostoli kor mintájához, ahol nem voltak főállású fizetett pásztorok és nem intézményes keretek között épültek a szentek.

Tudom, hogy nem vagyok kedvelt, sőt inkább megkövezett vagyok a pásztorok körében, azonban, hogyha az Úr szája szól, akkor én is szólni fogok, és nem fogok finomkodni akkor, amikor éppen megerőszakolni próbálják Krisztus leendő Menyasszonyát.

Pásztorok! Gyülekezetvezetők! Lelkészek!

Szolgálatotok egyik legnagyobb szellemi balesete lesz ez a lépés, ha megteszitek. Ezután már idehívhatjátok Magyarországra a világ összes apostolait is, nem fog megváltoztatni semmit addig, amíg ti nem engedelmeskedtek a Szent Szellemnek és engeditek, hogy a gyülekezetek a szellemi erőszak áldozatai legyenek.

A Szent Szellem szava ez most hozzátok:

Jelenések 3:18b

„Végy tőlem gyógyító írt, hogy bekend a szemed, és láss!”

Ne engedjétek, hogy, hogy politikai szempontok irányítsanak titeket és ez által a gyülekezeteket.

Nagyon nagy hatással volt rám ez a hír, amikor megláttam a cikket először az interneten erről, hogy mire készülnek a vezetők és elszörnyülködtem azon, hogy vagy ennyire nem látnak, vagy ennyire hajtja őket az, hogy a fizetésük és a vezetők megélhetése biztosítva legyen. Azonban akkor még nem értettem teljesen tisztán, hogy miért nem jó ez a lépés. Most viszont több mindent látok, de csak ennyit mondhatok erről, van ennek egy másik negatív oldala is, de ez az egy dolog, elég ok arra, hogy engedelmeskedjünk a Szent Szellemnek.  Isten szolgálatát régen is lehetett és ma is lehet végezni anélkül is, hogy hivatalos egyházként működnénk, csak lehet, hogy át kell értékelni néhány dolgot.

De nemcsak ez a hír volt rám nagy hatással, hanem ez a látomás is, amely nem csak egy villanás volt, hanem hosszan láttam és nagyon mély nyomot hagyott bennem, ahogy láttam ezt a törékeny, vékony lányt zaklatottan, ide – oda járkálni, ugrálni, mint egy űzött vad. Miközben hallotta, hogy a gyámja utasítást ad azoknak a férfiaknak, akikre rá lett bízva, hogy mit tegyenek vele.

Jelenések 21:27

„De semmit nem lehet bevinni a városba, ami nem tiszta. Senki sem mehet oda, aki szégyellni való, utálatos vagy hamis dolgokat tesz.”

Amikor ezt az üzenetet elkezdtem írni, akkor elsőre ez nem volt benne, több napja forgatom a szívemben ezeket az igéket és az Úr folyamatosan bővíti az üzenetet.

Most menjünk még tovább ebben a látásban, mert még a Szent Szellem tartogat számunkra meglepetéseket. Ehhez olvassuk el a II. Mózes 26:1,3,6-ot:

 Ledöbbentem, amikor a szent Szellem a mennyei fénysugarával rávilágított ezekre az igazságokra és arra, hogy mit akar tenni az elkövetkezendőkben.

„A hajlékot tíz sátorlapból készíttesd: sodrott lenfonalból, kék és piros bíborból és karmazsin fonálból művészi módon beleszőtt kérubokkal készíttesd azt. Öt sátorlap legyen egymással összefűzve, a másik öt sátorlap is is legyen egymással összefűzve.

Készítess ötven aranykapcsot is, és ezekkel a kapcsokkal fűzesd egymáshoz a sátorlapokat! Így lesz a hajlék egésszé!”

Itt a szent sátor lapjait és oldalait mutatja be Isten Mózesnek. A hajlékot 10 sátorlapból kellett elkészíteni és a királyság illetve a prófétaság színeivel kellett mintázni azokat. Öt sátorlapot kellett egymással összefűzni és ötven aranykapoccsal összekapcsolni őket.

A Biblia  a sátoron keresztül Jézus Krisztus Testét mutatja be. A sátorlapok a testületi testben a szolgálati ajándékokat jelenítik meg. Az öt szolgálati ajándék, amelyek Isten szerint kapcsolódnak össze, az arany kapcsok ezt jelképezik.

Nem érdekszövetségek ezek, nem hamis egység, nem látszat kapcsolatok ezek és nem a hasonló pozíciójú szolgálók összekapcsolódása ez. Hanem a Szent Szellem kijelentés alapján fog ebben a Testben összekapcsolni prófétákat az apostolokkal, tanítókkal, evangélistákkal és pásztorokkal. A megfelelő a megfelelő helyre.

Krisztus Testének az apostoli szolgálatra és a szolgálati ajándékokra épült testnek az előképe ez. A sátorlapok a város falainak előképei, amely az Új Jeruzsálemben áll.

II. Mózes 26:7,11,14

„Azután készítess kecskeszőr sátorlapokat sátorul a hajlék fölé, tizenegy ilyen sátorlapot készítess. Készíttess ötven rézkapcsot, és akaszd a kapcsokat a hurkokba . Így fűzd össze a sátrat, hogy egész legyen! Készíttess még egy takarót a sátorra vörösre festett kosbőrből és arra még egy takarót delfinbőrből.”  

Kedves Szentek!

Ez a sok takaró a szellemi befedezése volt a hajléknak, mert a törvény alatt szükséges volt, hogy a gyülekezeteknek és a hivőknek legyen apostoli befedezésük. A Sínai hegynél táborozó gyülekezetek még igénylik ezeket a szellemi ernyőket és takarókat. De figyeljük csak meg   ezeket a kapcsokat, ezek már nem aranyból vannak!           

Az rany az istenit jelenti, az örökkévalóságot, a mennyi, maradandó dolgokat.

A rézkapcsok utalnak arra, hogy az árnyékképet látjuk a szent sátorban, de az Újszövetségben a lényeget, a valóságot látjuk, az utolsó időkben pedig a végkifejletet. (Zsidók 8:5)

Azt láttam meg, hogy mindeddig szükséges volt Isten népe számára és a Gyülekezetek számára is a szellemi befedezés, amely magába foglalja a szellemi védelmet, a közbenjárást, az elszámoltathatóságot.

Isten eddigi mozdulásában ennyi világosságot adott nekünk és adott az apostoloknak, akik többen felhalmoztak a szolgálatuk számára jó néhány szellemi befedezőt, mintegy védőernyőt maguk fölé, mégsem látjuk, hogy lenne valamiféle megtartó ereje.

Mindig arra törekedtem, hogy jó befedezésem legyen, mert különben nem tudom az örökségemet birtokba venni, és nem kapok áldást, de a Szent Szellem egyértelműen és világosan kijelentette nekem, - a sok emberekben, vezetőkben való csalódás után,- hogy az utolsó idők Omega kenetben járó gyülekezeteiben sem a szolgálati ajándékoknál sem a gyülekezeteknél, sem a hivők számára  nem lesz semmilyen szellemi befedezés.

Mert Krisztus igazi Testében a legfőbb befedező maga KRISZTUS lesz.

A Salamoni templomban, ahol szintén Krisztus testének az előképét láthatjuk egy magasabb szinten, még ott is a szentek szentje fedett volt és a templom egy része is fedett volt.

I.Kir.6:15

„Beburkolta a templom falait belülről cédrusdeszkával; a templom padlójától egészen a mennyezetig….”

De a János által megjelenített utolsó gyülekezetnél, amely már az elragadtatásra kész és amelynek eljött az ideje, már nem találunk semmiféle takarót vagy mennyezetet. Az új Jeruzsálem város gyülekezetében nincs templom, a városnak falai és kapui vannak „csupán”.

Mert itt azt mondja az Atya, hogy:

„Az elsők elmúltak! Imé mindent újjá teszek!”

Ma az Atya szava ez hozzád Isten népe: Imé mindent megújítok! Imé az elsők elmúltak!

A következő néhány sorban néhány tapasztalatunkat szeretném megosztani ezzel a témával kapcsolatban.

Amikor az Úr bennünket kihozott a szellemi befedezettségek alól, akkor először kétségbe esve kerestük az Isten szerinti apostoli – prófétai befedezettséget, akár külföldön is.

Meglepődve tapasztaltuk, amikor Isten nem engedte és bezárta a kapukat ezirányban. Nem engedte, hogy egy szolgálattevőt kövessünk, vagy tekintélynek tartsunk, mert ezzel az Istennek a tekintélye szenvedne csorbát. Először nem értettem meg, de meglepődve tapasztaltuk meg, hogy annak ellenére, hogy továbbra is szellemi harcolunk igen erősen, mégsem voltak olyan veszteségeink, mint előtte, amikor még volt befedezettségünk.

De adott egy egyértelmű jelet is az Úr, amely jel nem publikus. Az egész családunk gyötrődött tőle mindaddig, amíg befedezettség alatt voltunk ez a dolog nem szűnt meg, noha egészségügyileg is mindent megtettünk érte, imádkoztunk érte.

Meg kell jegyeznem, hogy az egészségügyben ez nem számít nagy dolognak, egy könnyen kezelhető kellemetlenség. Nálunk azonban tudtuk, hogy azért nem szűnik meg, mert igazából szellemi okai vannak.

Ma amikor már sokkal többet megmutatott ebből az igazságból a Szent Szellem, akkor érthetővé vált, mert az igéből is ezt látom, hogy Isten tovább akar bennünket vinni a Jelenések 21-be, ahol már nem ismertek ezek a fogalmak, hogy szellemi befedezés és szellemi tekintély,meg tekintélytisztelet.

Aztán, ahogy megszűnt az életünkben a szellemi befedezés,- addigra már az eü. kezelést rég abba hagytuk, mert semmit nem ért- abban a pillanatban elmúlt ez a családi nyavalya az életünkben és soha többé nem jött vissza.! Ennek már két éve, halleluja!

Nekünk nagyon rossz tapasztalataink voltak a befedezéssel és a szellemi tekintéllyel kapcsolatban. Ugyanakkor tudtuk, hogy benne volt az Úr akaratába mindez.

Szembesültünk azzal, hogy ez nem más, mint a kontroll tekintélyből, vallási kontroll a magánéletben és a lelki életben egyaránt.

A szellemi befedezés számunkra a mindenáron való embereknek való engedelmességet jelentette, mert rossz kereszténynek számítottunk akkor és megbélyegeztek, hogyha a tekintélynek nem engedelmeskedünk. Azonban,amikor a tekintélynek nem volt Isten szerinti a látása, nekünk pedig volt a saját életünkre, akkor jött az, hogy istennek engedünk és nem a tekintélynek, mert nekünk Isten mást mondott.

Sok gyülekezetben a hivőket ezzel a hamis tanítással lehet sakkban tartani, hogy nem leszel áldott, hogyha nem engedelmeskedsz a pásztorodnak. 20- 30 éve ugyanannak a pásztornak engedelmeskednek és ugyanazt a pásztort szolgálják (nem Jézust) és 20-30 éve ugyanolyan lapos és vallásos a hivő életük, mert szellemi átalakulást nem eredményezett, (vagy csak keveset) ez a kontroll.

A szellemi befedezés számunkra a manipulációt, leuralást, szellemi erőszakot, megszégyenítést, megalázást,megfélemlítést, leuralást, kontrollt jelentett csupán, de áldást, azt nem. És ezt látom az intézményes karizmatikus egyház falain belül sok helyen, csak lehet, hogy kifinomultabb formában.

A szellemi befedezés számunkra a saját lelkiismeretünk megerőszakolását jelentette mindig. Mert belénk verték azt, hogy a tekintélytisztelet az, hogyha engedelmeskedem a pásztornak, akkor is, amikor nem értek vele egyet. Nagy mellel és büszkén oktattak engem, engedetlen tanítványt eme „nemes” nagy hamisságra, amelynek sehol nincs Bibliai alapja. Hiszen azt láttuk, hogy az Újszövetségben sehol senkinek nem voltak ilyen befedezéseik, volt viszont atyaság, ami azonban nagyon is hiányzik az egyházból és a gyülekezetekből, mert ennek más ismérvei vannak.

Azok a hivők, akiket nem vezetett a Szent Szellem, nem tudtak a saját életük számára elvenni vezetést,mindig a pásztorhoz szaladtak minden problémájukkal, ők jól el voltak és vannak ma is ebben a szellemi csecsemő keresztény állapotban, nekik ez a természetes, hogy van közvetítő. Ezeknek a kiskorúságban tartott hivőknek azt tanítják a befedezőik, hogy bűn egyet nem érteni a pásztorral, ők soha nem tennének olyat, amivel a pásztor nem értene egyet, vagy a vezetőség nem értene egyet, mert átok alá kerülnének akkor.

Nos amikor ebből a befedezettségből kikerülsz és konfrontálsz vele, megnézheted azt,amit ezek után kapsz. Meg kell maradni szellemben, Jézus vére alatt maradva, az Úrnak és csakis egyedül az Ő befedezettsége alatt élni. Ez a Mózesi sátoros időszak, az előkép, a törvény képviselete. Ma Isten Szelleme újat hoz elő és ebben az újban, az Ő Testében Jézus a legfőbb mennyei befedezője minden hivőnek.

Mi örömmel jöttünk ki ebből a téves gondolkodásból, mert az Úr szólt, hogy jöjjünk ki, vállalva annak minden kockázatát, a szellemi megkövezést, a vádlásokat és kárhoztatásokat, és láss csodát nem haltunk bele, nem lettünk betegek, rákosak, nem ütött el az autó stb. életben maradtunk és szellemben intenzíven növekedtünk is.

Ma élvezzük a szellemi kontroll szabadságát, és soha nem térnénk vissza a hamis tekintélyrendszer, hamis tanításaihoz, a hamis befedezések és tekintélytisztelet alá.

Ma élvezzük, hogy Isten személyesen szól hozzánk, és vezet, tudjuk, hogy az utolsó apostoli gyülekezetbe, Krisztus Testébe épített be a Szent Szellem, az első apostoli gyülekezet mintája alapján.

Meg kellett szabadulnunk a megtévesztő, hamis tanítások átkából és bocsánatot kellett kérnünk Istentől, hogy mi is egy ideig alkalmaztuk ezt az alapelvet, mert ezt tanították nekünk is.

Mintegy aranymondást be kellett magolnunk: „Nem baj, ha nem értek egyet a pásztorral, de akkor is engedelmeskedek neki, mert akkor egyben Istennek engedelmeskedek.”

Istenem! Mekkora szellemi erőszak ez a tanítás Isten népén, és mekkora hamisság! Ha a hivők meghallanák a Szent Szellem szavát, akkor már többé nem kellene ilyen fars tanításokat hallaniuk.

Mekkora varázslás alatt élnek sokan ott benn a hamis egyház falain belül, és azt hiszik, hogy ez a jó, még büszkék is rá.   „Uram könyörülj rajtuk!”

Ma, amikor a Szent Szellem azon dolgozik, hogy kihozza az Isten népét ezekből a megtévesztő, hamis egyházi, vallási falak közül, akkor ne akarjuk újra építeni és ne ragaszkodjunk ahhoz, amit Isten pedig éppen le akar bontani ma.

Reformot hirdet Isten Szelleme! Reformot!  Az Úr Szelleme ma továbblépést hirdet, az intézményes, egyházi falakból való kilépés után beléphetsz az új Jeruzsálem erős  és magas falai közé, amelyben meg fogod tapasztalni az Isten vezetését és dicsőségét minden helyzetben! Meg fog születni Krisztus igazi teste Magyarországon is, meg kell, hogy szülessen Krisztus testületi Teste. Légy részese ennek és ne maradj ki belőle!

Be fog lépni a hivők közössége az Omega kenetbe és áldásba Jézus nevében, és felöltözi a menyasszonyi ruháját ezekben a napokban, bármennyire is akadályozná ezt az ellenség!

Szentek!

Ne engedjétek magatokat újból igába hajtani, mert ez a sátán csapdája és becsapása, hogy számotokra most egy átmeneti védőernyőt ad, amikor újból egy egyházi, intézményrendszer részeivé akar titeket bepréselni!

Nem és nem lesz rajta áldás!

De a Szent Szellem szava szól azokhoz a lelkészekhez, pásztorokhoz, akik különböző missziókat, szolgálatokat,(pl. hajléktalan szállókat) vezetnek „ Hogyha Istentől vetted el ezt a küldetést, akkor Isten az, aki ezt meg is fogja azt tartani, hogyha emberi ötlet volt, akkor hagyd elmenni. De amit én indítottam el, azt én fogom megtartani, azonban nem a te megalkuvásod árán lesz az megtartva. Mert én vagyok az Alfa és az Omega,az Elkezdő és a bevégező, amit én elkezdtem, azt  be is fogom fejezni a te szolgálatodban is!

Most a hitben járás ideje van számodra, a vízen járás ideje és nem a tüntetések ideje, nem a manipulatív, megalkuvó megoldások keresése ez az idő!

Isten azt mondja ma: Én jövök, jövök a megoldásaimmal!

Elkészített megoldások várnak rád és arra a szolgálatra, ami éntőlem van, előre elkészített megoldások. Időben érkezem. Az én munkám az én királyságomból lesz finanszírozva, fedezve! – azt mondja az Úr. Én jövök az én megoldásaimmal – csak higgy és tarts ki a hitben, csak higgy, és ne alkudj meg!

Nem, nem alkudhatsz meg, nem készíthetsz emberi terveket az én munkámra, mert az én tervem már készen van - mondja az Úr. Nem úgy, ahogy azt te eltervezted, mert az én gondolataim nem a te gondolatod, az én gondolataim magasabb szinten vannak, az én terveim arra a szolgálatra, amit most készülsz megmenteni, már régen meg vannak.

Csak higgy! Csak higgy!

Az én tervem készen van és jövök, jövök a megoldásokkal.

Jövök az én Királyságommal! Minden készen van!

És én most nem a tüntetők közé küldelek téged, én most a jelenlétembe hívlak, hogy beszélgessünk, hívlak, hogy velem legyél és, hogy stratégiát adjak neked.

Új forrásokat adok, új kutakat adok, új anyagi forrásokat  készítettem a számodra!

Bízz bennem és kövess! Figyelj rám, várj rám, új forrásokat hozok elő! Szólni akarok hozzád, megmutatom neked, mi az, ami az én mennyei tervemből van és mi az, ami testből.

 Jövök, jövök már, ismerj fel, jövök a megoldásaimmal, és nem hal meg az, amit én hívtam életre, nem hal meg! De új szintre fogom most vinni, magasabb szintre ezt a munkát.

Engedd el a te ötleteidet, hogy odaadhassam az én megoldásaimat! Jövök, és neked fel kell ismerned, mert nem úgy jövök, ahogy várnád! „

Akinek van füle hallja és értse meg, mit mondd a Szent Szellem a gyülekezeteknek!

Suchné S. Ilona

2012-04-26

 

      

Rábízom Magam Istenre - Immánuel (Kiskőrösi) Zenekar

Amit az élettől akarok.....

..Csodálatos kincs

Készítette: Benedek Ambrus Klára

...Volt egyszer két gazdag kereskedő, Akiba és Tarphon. Tarphon gazdag családból származott és soha sem ismerte a szegénységet. Így nem foglalkozott a szegényekkel és az egész vagyonát magára költötte. Akiba viszont szegény szülők gyermeke volt és tudta, milyen keserű a szegénység. Így pézének jelentõs részét fordította arra, hogy mások szegénységét enyhítse.

Mivel Tarphon a barátja volt és szerette õt, sajnálta, hogy az soha nem ad semmit a szegényeknek. - Egy napon elment barátjához és azt ajánlotta neki, hogy vesz neki egy csodálatos kincset, kedvező áron. Tarphon örült a kínálkozó alkalomnak és nagy összeget bízott Akibára. Az viszont elment a pénzzel a szegénynegyedbe és elosztogatta azt a szűkölködők között. Nemsokára Tarphon látni szerette volna a kincset, Akiba pedig elvezette a szegénynegyedbe.

- Itt van az a kincs, amiről olyan lelkendezve beszéltél? - kérdezte Tarphon meglepetten.

- A teljes összeget szétosztottam a szegények között. Gyere és nézd meg a kincsed! - mondta Akiba. A piszkos sikátorból egy házba léptek. Bent sötét volt, a napfény nem hatolt be a szegényes szobába. Csak egy égő tűzhely, egy asztal és néhány szék volt a helyiségben.

- Miért nem adtál ezeknek az embereknek semmit?" - kérdezte Tarphon.

- Adtam nekik" - válaszolta Akiba - korábban a tűzhely hideg volt, a lábas üres és az emberek a földön feküdtek!

Egy másik házban egy diákot találtak, aki gyertyafénynél olvasott egy könyvet.

- Miért nem adtál semmit ennek a fiúnak?

- Pedig én adtam neki. Korábban sem könyve, sem lámpája nem volt. Nem tudott tanulni, és napszámosként kellett dolgoznia! - mondta Akiba.

Így haladtak házról házra. Tarphon rémülete pedig nõttön nõtt, mikor kezdte felfogni, milyen nagy városában a nyomor és a szegénység. Hazafelé azt kérdezte Akiba:

- Na, hogy tetszik a kincs, amit vettem neked?

Tarphon lesütötte a szemét és azt mondta:

- Megszívlelem a tanításod és még sok drága kincset fogok szerezni, hogy segíthessek a szűkölködőknek."

Áldjátok az Urat!

Soós Péter hitéleti blogja: BÁLVÁNYIMÁDÁS A NEMZETI ÁTOK FORRÁSA

Soós Péter hitéleti blogja: BÁLVÁNYIMÁDÁS A NEMZETI ÁTOK FORRÁSA: AZ ŐSI NEMZETI ÁTOK MEGÚJÍTÁSA  MAGYARORSZÁGON, AVAGY  A SZENT KORONA MÖGÉ REJTETT BÁLVÁNYIMÁDÁS AZ ALA...

2 Timóteus 1fejezet: A kegyelmi ajándékok felgerjesztése (göröggel és kapcsolódó igékkel)

2 Tim. 1,1 Pál [jelentése: a kicsi, alacsony, csekély], Jézus Krisztusnak apostola* [írja e levelet], Isten akaratából, a Krisztus Jézusban való életnek ígérete szerint.

[Más fordítás: Üdvözlet Páltól, Jézus Krisztus apostolától. Isten akarta, hogy apostol legyek, és nyilvánosan kihirdessem mindenkinek azt az életet, amelyet Isten megígért, és amely Jézus Krisztusban található]

*Apostola: (aposztolosz: valahova hivatalosan, konkrét megbízással elküldött, kiküldött személy, aki az Úr Jézus hatalmával szól és cselekszik; teljhatalmú megbízott. az Úr Jézus hírvivője, küldötte)

2 Tim. 1,2 Timóteusnak [jelentése: Isten dicsősége; valaki, aki Istent tiszteli; istenfélő, Istennek kedves], az én szeretett fiamnak: kegyelem* irgalmasság** békesség*** az Atya Istentől [vagyis Istentől, a mi Atyánktól] és Krisztus Jézustól, a mi Urunktól****

*Kegyelem: (kharisz): Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása]

**Irgalmasság: (eleosz): könyörület, gyengéd, szerető, irgalom

***Békesség: (eiréné): az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás.

****Hogy ki volt Timóteus arról így tesz bizonyságot Isten Igéje. Pál apostol útja során: „Juta pedig Derbébe és Listrába: És ímé vala ott egy Timótheus nevű tanítvány, egy hívő zsidóasszonynak, de görög atyának fia; Kiről jó bizonyságot tesznek vala (és dicsérőleg szóltak) a Listrában és Ikóniumban levő atyafiak. Ezt Pál magával akará vinni; és vévén, körülmetélé őt a zsidókért, kik azokon a helyeken valának: mert ismerték mindnyájan az ő atyját, hogy görög volt” (Csel. 16,1-3).

Az apostol minden levelében így áldja meg Timóteust (vagyis minden Istent szerető hívőt): „Pál, Jézus Krisztus [kiküldött] apostola a mi megtartó [üdvözítő, megmentő] Istenünknek, és Jézus Krisztusnak a mi [elváró] reménységünknek rendelése szerint [az Ő felhatalmazása alapján írja e levelet]

»Más fordítás: Én, Pál, azért lettem apostol, mert megmentő Istenünk és Krisztus Jézus, aki a mi reménységünk, így parancsolta«.

Timóteusnak [jelentése: aki Istent tiszteli, istenfélő], az én igaz [édes és szeretett] fiamnak a hitben: Kegyelem, [azaz: Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása], irgalmasság és békesség [vagyis: az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás] Istentől, a mi Atyánktól, és Krisztus Jézustól, a mi Urunktól” (1 Tim. 1,1-2).

Így Timóteus már Korintusban is együtt szolgált az apostollal: „Pál (jelentése: kicsi; alacsony, csekély), Jézus Krisztus apostola [teljhatalmú megbízottja, aki az őt küldő Úr Jézus hatalmával szól, cselekszik]. Az Isten akaratából [és határozatából] és Timóteus (jelentése: valaki, aki Istent tiszteli, Istenfélő) az atyafi [vagyis a testvér, írják e levelet]. Az Isten (kihívott)gyülekezetének [eklézsiájának], amely Korinthusban van (jelentése: jóllakott), mindama szentekkel  egybe [akik kapcsolatba kerültek Istennel], akik egész Akhájában (jelentése: bajban; gyászban, fájdalomban, szorongásban) vannak” (2 Kor. 1,1).

A testté lett Ige, az Úr Jézus jelenti ki, hogy mi az ígéret, és annak feltétele: „Bizony, bizony mondom néktek, hogy aki az én beszédemet (az én logoszomat, vagyis igémet) hallja és hisz annak, aki engem elbocsátott (és aki elküldött), (annak) örök élete van; és nem megy a kárhozatra (vagyis az ítéletre), hanem általment a halálból az életre” (Ján. 5,24).

 Így tehát Újszövetség közbenjárója lett Krisztus, mert meghalt az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért, hogy az elhívottak elnyerjék az örökkévaló örökség ígéretét” (Zsid. 9,15)

2 Tim. 1,3 Hálát adok az Istennek, akinek szolgálok őseimtől [(progonosz): ős-szülőktől] fogva* tiszta [(katharosz): tiszta, mocsoktalan; érintetlen; vegyítetlen, hamisítatlan, valódi, tiszta eredetű; őszinte, romlatlan, becsületes] lelkiismerettel [(szüneidészisz): szellemi együttészleléssel; szellem-önismerettel; Az embernek az a szellemi képessége, hogy meg tudja ítélni a saját jó vagy rossz cselekedeteit]. Hogy szüntelen [(adialeiptosz): megszakítás nélkül, állandóan] gondolok reád [(mneia): megemlékezem; említést teszek] könyörgéseimben [imádságomban] éjjel és nappal,

*Pál apostol újra-és újra bizonyságot tesz megtérése előtti énjéről a nemzetekből megtértek, és zsidók előtt: „Én zsidó ember vagyok, születtem a ciliciai Tárzusban, fölneveltettem pedig ebben a városban a Gamáliel lábainál, taníttattam az atyák törvényének pontossága szerint (itt kaptam nevelést az ősi törvény szigora szerint). Buzgó lévén az Istenhez, (és én is így rajongtam Istenért) miként ti mindnyájan vagytok ma: És ezt a tudományt üldöztem mind halálig (e tanítás, ez út követőit halálra üldöztem), megkötözvén és tömlöcbe vetvén (tömlöcbe juttatva) mind férfiakat, mind asszonyokat” (Csel. 22,3-4).

 A Galatáknak így ír: „Mert hallottátok, mint forgolódtam [viseltem magamat] én egykor a zsidóságban [a zsidó vallásban], hogy én felette igen háborgattam [könyörtelenül üldöztem] az Isten anyaszentegyházát [kihívott gyülekezetét (eklézsiáját)], és pusztítottam azt, [és a romlására (pusztulására) törtem]. És felülmúltam a zsidóságban [a zsidó vallásosságban] nemzetembeli [fajtámbeli] sok kortársamat, szerfelett rajongván atyai hagyományaimért. [mert fölöttébb (vak)buzgó követője voltam atyáim (őseim) hagyományainak]” (Gal. 1,13-14).

A római százados előtt is erről beszél: „Az én ifjúságomtól fogva való életemet tehát, mely kezdetétől az én népem közt Jeruzsálemben folyt le, tudják (és ifjúságomtól fogva ismerik) a zsidók mindnyájan. Kik tudják rólam eleitől fogva (ha bizonyságot akarnak tenni), hogy én a mi vallásunknak legszigorúbb felekezete szerint éltem, mint farizeus

(Más fordítás: Mivel ők kezdettől fogva ismernek, tanúsíthatják, ha akarják, hogy kegyességünk legszigorúbb irányzata szerint éltem, mint farizeus).

Én (egykor) bizonyára elvégeztem vala (elhatároztam) magamban, hogy ama názáreti Jézus neve ellen sok ellenséges dolgot kell cselekednem. Mit meg is cselekedtem Jeruzsálemben: és a szentek közül én sokat börtönbe vettettem, a főpapoktól való felhatalmazást megnyervén. Sőt mikor megölettetének, szavazatommal hozzájárultam. És minden zsinagógában gyakorta büntetvén őket, káromlásra kényszerítettem; és felettébb dühösködvén ellenük (féktelen őrjöngésemben), kergettem (üldöztem őket) mind az idegen városokig is” (Csel. 26,4-5.9-11).

 De az Úr lehajolt hozzá, és szolgálatra rendelte, ezért írja: „És hálát adok annak, aki engem megerősített, a Krisztus Jézusnak, a mi Urunknak, hogy engem hívnek ítélt (mert megbízhatónak tartott). Rendelvén a szolgálatra, Ki előbb istenkáromló (őt káromló, az övéit), üldöző és erőszakoskodó valék: de könyörült rajtam (mégis irgalmat nyertem), mert tudatlanul cselekedtem hitetlenségben” (1 Tim. 1,12-13)

2 Tim. 1,4 Kívánván [(epipotheó): vágyakozva] téged látni, megemlékezvén a te könnyhullatásaidról, hogy örömmel teljesedjem be*

*Ezért kéri az apostol, hogy: „Igyekezz minél előbb hozzám jönni” (2Tim. 4,9)

2 Tim. 1,5 Eszembe jutván a benned levő, képmutatás nélkül való [(anüpokritosz): nem tettetett, nem színlelt, képmutatás nélküli, őszinte] hit [(pisztisz): bizalom, meggyőződés, bizonyosság, hit]* amely lakozott először a te nagyanyádban Loisban [jelentése: kellemes] és anyádban Eunikában [jelentése: győztes; örvendetes győzelemmel megáldott; diadalmas]; meg vagyok azonban győződve, hogy benned is.

* „És: hogy gyermekségedtől fogva tudod (és ismered) a szent írásokat, melyek téged bölccsé tehetnek az üdvösségre a Krisztus Jézusban való hit által” (2 Tim. 3,15)

2 Tim. 1,6 Minekokáért emlékeztetlek téged, hogy gerjeszd fel [újra lángra kell lobbantanod, hát szítsd fel magas lángra] az Isten kegyelmi ajándékát [(khariszma): a Szellem megnyilvánulását], amely benned van az én kezeimnek rád tétele által. [Más fordítás: Éppen ezért, emlékeztetlek arra az ajándékra (a Szent Szellemre), amit Isten neked adott. Tudom, hogy ez benned él, mert én tettem rád a kezemet, így kaptad meg. Tehát, azt akarom, hogy használd is ezt az ajándékot: eközben fog megerősödni, és egyre jobban működni benned, mint ahogy a kis lángocskából nagy tűz lesz]*

*És arra inti az apostol Timóteust, és bármely korban élő Krisztusban hívőket: „Meg ne vesd (és ne hanyagold el) a kegyelemnek benned való ajándékát, a mely adatott néked prófétálás által, a presbitérium (vagyis a vének) kezeinek reád tevésével” (1 Tim. 4,14.

Samariában Filep hirdet a Krisztust, és egész Szamária megtért, Ezután jött Péter és János apostol, és: „Akkor kezeiket reájuk veték (rájuk tették), és vőnek Szent Szellemet, (és részesültek a Szent Szellem ajándékában)” (Csel. 8,17).

Pál apostol Efézusban élő hívőket talált: „És mikor Pál reájuk vetette (rájuk tette a) kezét, szálla (vagyis leszállt) a Szent Szellem ő reájuk; és szólnak vala nyelveken, és prófétálnak vala” (Csel. 19,6).

És ez így történt már Mózes korában is: „Az Úr pedig monda Mózesnek: Vedd melléd Józsuét (Jelentése: Isten szabadítás, segítség, üdvösség, nagylelkűség; az Úr segít vagy megment) a Nún fiát (Jelentése: hal, folyamatosság; utód, sarj), a férfiút, akiben Szellem van, és tedd őreá a te kezedet” (4 Móz. 27,18).

És ennek eredményeképpen: „Józsué, a Nún fia pedig beteljesedék (és megtelt) bölcsességnek Szellemével; mert Mózes tette vala ő reá kezeit; és hallgatnak reá Izráel fiai, és úgy cselekedének, amint parancsolta vala az Úr Mózesnek. (5 Móz. 34,9)

2 Tim. 1,7 Mert nem félelemnek* [és nem csüggedtségnek] szellemét adott [ajándékozott] nékünk az Isten; hanem erőnek** és [(agapé): Isten szerinti)] szeretetnek és józanságnak*** szellemét [Más fordítás: Hiszen a Szent Szellem, akit Isten adott nekünk, nem a gyávaság szelleme, hanem az erőnek, isteni szeretnek, kiegyensúlyozottságnak és fegyelmezettségnek Szelleme]****

*Félelem: (deilia): félénkség, gyávaság.

**Erő: (dünamisz): képesség, lehetőség, hatalom. hatalomból fakadó erő, tekintély; természetfelleti tettekben megnyilvánuló erő.

***Józanság (szófroneó): szó szerint: olyan magatartás, amely egy célra irányultan, egyoldalúan törekszik valamire, amit nem az elvakultság, hanem az üdvösség mozgat. Szabadabb fordításban: Isten Igéje szerint gondolkodik. A józanság nem pusztán racionális mérlegelés, hanem az erő és szeretet Szelleme által megvilágosított értelem, amely az Isten akaratának megfelelő helyes cselekvést felismeri és cselekszi.

****És újra figyelmeztet az apostol: „Mert nem kaptatok szolgaság [rabszolgaság] szellemét ismét a félelemre [hogy félelemben éljetek, és újra féljetek, rettegjetek] hanem a fiúságnak [Szellemét kaptátok [és nyertétek el] aki által kiáltjuk: Abbá [az-az szerelmes] Atyám!

[vagyis: Édesapám! Apu: aminek következményeként: megváltozott a családi helyzetetek, egy másik család tagjai lettetek. Ez névváltozással is járt. Új otthonotok lett, az új család szokásait, törvényeit kell követnetek. Új felelősségek és kiváltságok birtokosai lettetek]” (Róm. 8,15).

Kaptuk pedig a Krisztus Szellemét azért: „hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban” (Fil. 2,15)

És: „Hogy megítélhessétek, hogy mi a rossz és mi a jó; hogy legyetek tiszták és botlás nélkül valók a Krisztusnak napjára” (Fil. 1,10)

És: „Hogy erősekké tegye a ti szíveteket, feddhetetlenekké a szentségben, a mi Istenünk és Atyánk előtt, amikor eljő a mi Urunk Jézus Krisztus minden ő szentjeivel egyetemben” (1 Thess. 3,13).

Hát: „Vigyázzatok [legyetek éberek; virrasszatok; maradjatok ébren, figyeljetek], álljatok meg [szilárdan, mozdíthatatlanul; tartsatok ki állhatatosan] a hitben, legyetek férfiak, [viselkedjetek bátran, és cselekedjetek férfiasan] legyetek erősek! [és erősödjetek meg; győzedelmeskedjetek]” (1 Kor. 16,13).

 Hiszen meg van írva: „Minden istentelen (aki Isten nélkül él) fut, ha senki nem üldözi is; az igazak pedig (biztosnak érzik magukat), mint az ifjú oroszlán, bátrak” (Péld. 28,1)

De ti: „Csakhogy a Krisztus evangéliumához méltóan viseljétek magatokat, hogy akár oda menvén és látván titeket, akár távol lévén, azt halljam dolgaitok felől (és rólatok), hogy megálltok egy Szellemben, egy érzéssel (és egy szívvel) viaskodván (és együtt küzdve) az evangélium hitéért. És meg nem félemlvén semmiben az ellenségek előtt (és hogy semmiképpen meg nem rémültök az ellenfelektől). Ami azoknak a veszedelem (a kárhozat: vagyis: romlás, pusztulás) jele, néktek pedig az üdvösségé, és ez az Istentől van” (Fil. 1,27-28).

Amikor István hirdette az Igét a szanhedrin előtt: „… nem állhattak ellene a bölcsességnek és a Szellemnek, mely által szól vala

(Más fordítás: de nem tudtak szembeszállni azzal a bölcsességgel és Szellemmel, amellyel beszélt)” (Csel. 6,10).

Mert: „Akin az Úrnak Szelleme megnyugszik: bölcsességnek és értelemnek Szelleme, tanácsnak és hatalomnak (és erőnek) Szelleme, az Úr ismeretének és félelmének (vagyis tiszteletének) Szelleme. Az ÚR félelme lesz a gyönyörűsége, és nem szemeinek látása szerint (vagyis nem a látszat után) ítél, és nem füleinek hallása szerint bíráskodik (és nem hallomás után dönt)” (Ésa. 11,2-3).

Vigyázzatok hát, hogy: „A Szellemet meg ne oltsátok” (1 Thess. 5,19).

A feltámadott Úr mondja az övéinek: „… monda azért nékik Jézus: … Amiként engem küldött vala az Atya, én is akképpen küldelek titeket. És mikor ezt mondta, rájuk lehelle, és monda nékik: Vegyetek Szent Szellemet” (Ján. 20,21-22).

Mikeás próféta is hittel vallja, hogy: „És megszégyenülnek a látók (ḥôzeh: látók, nézők, próféták), és elpirulnak a jövendőmondók (qásam: jósol, jövendőt mond, hamisan prófétál), és elfedik szájukat mindnyájan, mert nem lészen felelet Istentől. Én ellenben megteljesedem az Úr Szellemének erejével, és (mišəpáṭ: igazságossággal, törvényességgel) és hatalommal, és (gəḇúráh: hősiességgel, vitézséggel, és bátorsággal), hogy hirdessem Jákóbnak az ő vétkét (peša: lázadását, és elszakadását), és Izráelnek az ő bűnét (az ő céltévesztését)” (Mik. 3,7-8)

2 Tim. 1,8 Ne szégyeneld hát a mi Urunk bizonyságtételét, se engem, az ő foglyát [aki Őérte vagyok bilincsben, és vagyok fogoly, és rab]* hanem együtt szenvedj [és szenvedd el velem együtt a nehézséget, a bajt, a bántalmat. Türelmesen szenvedd el a rosszat, vállald a szenvedést, nehézségeket, a nyomorúságot]** az Evangéliumért Istennek hatalma [Istennek ereje, képessége, és hatalma]*** szerint [Más fordítás: Ehelyett vállald az evangéliumért a szenvedéseket velem együtt, Istennek ereje, erő megnyilvánulása által]****

*Foglyát: (deszmiosz): aki Őérte vagyok bilincsben, vagyok fogoly, és rab.

**Szenvedj: (szügkakopatheó): szenvedd el velem együtt a nehézséget, a bajt, a bántalmat. Türelmesen szenvedd el a rosszat, vállald a szenvedést, nehézségeket, a nyomorúságot.

***Hatalma: (dünamisz): erő, képesség, hatalom; erő megnyilvánulás.

****Az Úr Jézus kijelentése: „Mert valaki szégyell engem és az én beszédeimet [az én (logoszomat): Igémet] e parázna [házasságtörő] és bűnös [(hamartólosz): céltévesztett] nemzetség között [nemzedék előtt, ebben a parázna, elfajult és bűnös korban]. Az embernek Fia is szégyellni fogja azt, mikor [(hotan): amikor, bármikor, valahányszor] eljő az ő Atyja dicsőségében [(doxa): pompa, fényesség, ragyogás, erő] a szent angyalokkal” (Márk. 8,38).

Pál apostol megvallása: „…nem szégyellem a Krisztus evangéliumát [az Úr Jézus kereszthalála általi győzelméről szóló jó hírt; örömhírt] mert Istennek hatalma [képessége; (szabadító, /üdvösséget hozó/) ereje] az minden hívőnek üdvösségére, [aki hisz] zsidónak először s [aztán] görögnek. [vagyis pogánynak].

Mert a keresztről [vagyis a kínoszlopról] szóló beszéd [(logosz): Ige] bolondság [ostobaság; esztelenség; butaság; képtelenség] ugyan azoknak, akik elvesznek, [(apollumenoi): Teljes feloldódás, elpusztul, megsemmisül] de nekünk, akik üdvözülünk, [szódzó; szótéria: bűnbocsánat. Megmenekülés (rossztól, veszélytől, ártalomtól, betegségtől, balesetből, bűnökből; mindenfajta problémából, bajból). Megszabadítás (mindenfajta veszedelemből, gonosz szellemi lényektől /démonoktól/. oltalmazás; biztonság; állandóság; jólét (bővölködés anyagi és szellemi javakban); jóllét (egészség); boldogság, megtartatás] Istennek ereje [(dünamisz): erő, képesség, hatalom; Itt: Isten ereje a szabadításra/megmentésre]” (Róm. 1,16.18)^.

És Timóteus – és minden Istent szerető, hívő – bátorítása: „Te azért a munkának terhét hordozzad (és vállald velem együtt a szenvedést), mint a Jézus Krisztus jó vitéze (jó katonája)” (2 Tim. 2,3).

És: „… józan légy mindenekben, szenvedj (és a bajokat szenvedd el), végezd az evangélista munkáját, szolgálatodat teljesen betöltsd” (2 Tim. 4,5)

2 Tim.1,9 Aki megtartott* [megszabadított, megváltott és szent tiszta, tökéletes, Istenhez méltó, Isten szerinti életre** elhívott] minket és hívott szent hívással, nem a mi cselekedeteink [vagy erőfeszítéseink] szerint, hanem az ő saját végezése*** [elhatározása, szándéka] és kegyelme**** [öröme, jóindulata, és kedvezése] szerint, mely adatott nékünk [és amellyel megajándékozott] Krisztus Jézusban örök időknek előtte [vagyis az idők kezdete előtt]***** »Új fordítás: Hisz ő az, aki megmentett, és előzetes határozatának megfelelően szent hívással elhívott, hogy szent népévé tegyen bennünket. Nem tetteink alapján, hanem kegyelmének következményeképpen. És nem azért, mintha bármivel kiérdemeltük volna. Egyáltalán nem! Azért tette, mert így látta helyesnek, és mert kegyelme erre indította. Hiszen Isten már a világ kezdete előtt elhatározta, hogy Jézus Krisztus által megkegyelmez nekünk«******

*Megtartott (szódzó): megtart, biztonságban megőriz, megment, megszabadít, biztonságba helyez, meggyógyít; egészségessé tesz; életben tart;

**Szent élet: (hagiosz): tiszta, tökéletes, Istenhez méltó, Isten szerinti

***Végzése [(protheszisz): elhatározás, szándék, végzés.

****Kegyelme: [(kharisz): Szószerinti jelentése: öröm, jóindulat, kedvezés.

*****Bár: „Őt – Isten – ugyan a világ teremtése előtt kijelölte, de előttetek csak a végső időben nyilvánította ki, és az idők végén tette láthatóvá értetek” (1Pét 1,20)

******És így folytatja az apostol: „Áldott legyen az Isten, és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket minden szellemi áldással a mennyekből [a mennyeiek között] a Krisztusban. A szerint, amint magának kiválasztott [kiválogatott] minket Őbenne a világ teremtetése [megalapozása; a világ(alap) levetése/elvetés Isten színe elől/] előtt, hogy legyünk mi szentek és feddhetetlenek [hibátlanok; kifogástalanok; szeplő nélküliek teljesen épek, fogyatékosság nélküliek] Őelőtte szeretet által” (Eféz. 1,3.

Mert kegyelemből [öröm; Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása az ember iránt, aki az ellenkezőjét érdemelné] tartattatok meg [részesültetek a megváltásban; üdvözültetek], hit által; és ez nem tőletek van [nem a magatok érdeme]: Isten ajándéka [adománya] ez. Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék. [dicsekedhessék]” (Eféz. 2,8-9).

Ugyanis: „mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének. Ezért Isten ingyen igazítja, meg őket miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által. Mert az Isten őt [eleve] (el)rendelte [oda adta] engesztelő [véres] áldozatul [fedélnek (ennek előképe a templomban lévő frigyláda fedele, a kegyelem fedele] azoknak, akik az ő vérében hisznek, hogy igazságát  megmutassa. Isten ugyanis az előbb elkövetett bűnöket elnézte [megbocsátotta] türelme idején, hogy e mostani időben mutassa meg igazságát: mert ahogyan ő igaz, igazzá teszi azt is, [megigazít mindenkit] aki Jézusban hisz, mert egy az Isten, aki megigazítja a körülmetéltet hitből, a körülmetéletlent [pogányt] pedig hit által” (Róm. 3,23-30)

„Mi pedig: „tudjuk, hogy a törvény cselekedetei alapján egy (hús)test sem igazul meg, hanem a Krisztus Jézusba vetett hit által. Ezért mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hit, és nem a törvény cselekvése által, mert a törvény cselekvése által nem igazul meg egy ember sem” (Gal. 2,16).

„Hiszen azt tartjuk, [valljuk] hogy hit által igazul meg az ember, a törvény cselekvésétől függetlenül” (Róm. 3,28)

„Mert amikor a pogányok, [nemzetekből valók] akik nem ismerik a törvényt, természetes eszük szerint [természetszerűleg] cselekszik azt, amit a törvény követel, akkor ezek a törvény nélküliek önmaguknak szabnak törvényt” (Róm. 2,14)

„Hogyan lehetséges akkor a dicsekvés? Lehetetlenné vált. Milyen törvény által? A cselekedeteké által? Nem, hanem a hit „törvénye” által” „hogy egyetlen ember [hústest] se dicsekedjék az Isten színe előtt” (Róm. 3,27;1Kor. 1,29).

„Mert (valamikor) régente mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygők, különböző kívánságoknak és gyönyöröknek (rabjai, és) szolgái, gonoszságban és irigységben élők, gyűlölségesek (egymástól gyűlöltek, és) egymást gyűlölők valánk.

De mikor a mi megtartó (üdvözítő) Istenünknek jó volta (jósága) és az emberekhez való szeretete (emberszeretete) megjelent. Nem az igazságnak cselekedeteiből, amelyeket mi cselekedtünk (nem az általunk véghezvitt igaz cselekedetekért), hanem az ő irgalmasságából tartott meg (üdvözített) minket az újjászületésnek fürdője és a Szent Lélek megújítása (és a Szent Lélek újjászülő és megújító fürdője) által.

Akit kitöltött reánk bőséggel (gazdagon) a mi megtartó (üdvözítő) Jézus Krisztusunk által. Hogy az ő kegyelméből megigazulván, örökösök legyünk az örök élet reménysége szerint (részesei legyünk az örök életnek)” (Tit. 3,3-7)

2 Tim. 1,10 Megjelentetett* [szemmel láthatóvá, nyilvánvalóvá, ismertté, tett, és kijelentett] pedig most a mi Megtartónknak** [Üdvözítőnknek, megváltó, szabadító, megtartó, megmentő, segítő, gyámolító, pártfogó, gyógyító], Jézus Krisztusnak megjelenése*** [feltűnése, ragyogása, megmutatkozása, nyilvánvalóvá létele] által, aki [legyőzte, és] eltörölte**** a halált. Világosságra***** hozta [és felragyogtatta, láthatóvá tette] pedig az életet****** [a természetfeletti életet; az életnek egy más létezési formáját] és halhatatlanságot******* [romolhatatlan, el nem múló, múlhatatlan, örökkévaló életet] az Evangélium által. [Más fordításban: Ez most nyilvánvalóvá lett a mi Üdvözítőnk, Krisztus Jézus megjelenése által, aki megtörte a halál erejét, és aki hatóerejétől megfosztotta a halált, és az evangélium által világosságra hozta az elmúlhatatlan életet, és halhatatlanságot]********

*Megjelentetett: (phaneroó): láthatóvá, nyilvánvalóvá tesz; ismertté tesz; kijelent; szemmel láthatóvá tesz.

**Megtartónknak: (szótér): megváltó, szabadító, megtartó, megmentő, segítő, gyámolító, pártfogó, gyógyító.

***Megjelenés: [(epiphaneia): megjelenés, feltűnés, ragyogás, megmutatkozás, nyilvánvalóvá létel, az elrejtett istenség láthatóvá létele.

****Eltörölte (katargeó): érvénytelenítette, eltörölte.  Szó szerint: teljesen működésképtelenné tette.

*****Világosság: (phótidzó): megvilágít, világosságra hoz, láthatóvá tesz.

******Élet (dzóé): A természetfeletti élet; az életnek egy más létezési formája.

*******Halhatatlanság: (aphtharszia): romolhatatlanság, el nem múlás, múlhatatlanság, örökkévaló.

********Mert: „Őbenne vala az (örök)élet, és az (örök)élet vala az emberek világossága [és fénye]. És a világosság [a fény] a sötétségben fénylik [a sötétségben világít, felragyog, és tündöklik], de a sötétség nem fogadta be azt. [mert nem fogta fel; nem ismerte meg; fel nem tartóztatta; nem tudta megragadni, hatalmába keríteni, elfoglalni; fogva tartani. A görög szöveg szerint: A sötétség nem tudott erőszakkal úrrá lenni a világosság fölött]” (Ján. 1,4-5).

Mert: „Az igazi világosság eljött volt már a világba (Az Ige volt az igazi világosság), amely megvilágosít minden (e világra jövő) embert (ő jött el a világba). A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt” (Ján. 1,9-10).

Az Úr Jézus kijelentése: „Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz én bennem, ha meghal is, él. És aki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal…” (Ján. 11,25-26).

Az Úr Jézusról így tesz bizonyságot a Szent Szellem: „Mivel tehát a gyermekek (hús)testből és vérből valók, ő is hasonlatosképpen (vagyis hozzájuk hasonlóan) részese lett azoknak, hogy a halál(a) által megsemmisítse [és teljesen működésképtelenné, hatástalanná tegye, érvénytelenítse]  azt, akinek hatalma van a halálon, tudniillik az ördögöt. És megszabadítsa azokat, akik a haláltól való félelem miatt teljes életükben rabok valának” (Zsid. 2,14-15).

„Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot [vagyis rothadatlan természetet] öltsön [azaz: öltözzön] magára, és e halandó test [az emberi természet, amely ki van téve a halálnak, ami meghalásra képes] halhatatlanságot öltsön [azaz: öltözzön] magára. [mert a romlandónak fel kell öltenie a romlatlanságot, ennek a halandónak a halhatatlanságot]. Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz Ige, mely meg vagyon írva: Elnyeletett a halál [a felbomlás, az élet ellentéte, megszűnése] diadalra [a győzelemben örökre].

»Más fordítás: Amikor pedig (ez a romlandó romolhatatlanságba öltözik, és) ez a halandó halhatatlanságba öltözik, akkor teljesül be, ami meg van írva: „Teljes a diadal a halál fölött; (Elnyelte a halált a diadal végleg). Halál! Hol a te fullánkod [győzelmed; diadalod]? Pokol [koporsó; halál]! Hol a te diadalmad? [fullánkod; tövised]. A halál fullánkja [tövise] pedig a bűn [(hamartia): a céltévesztés]; a bűn [céltévesztés] (ható)ereje [hatalma] pedig a törvény. De hála az Istennek, aki a diadalmat [győzelmet] adja [és megadta]  nékünk [mert ő győzelemre segít minket] a mi Urunk  Jézus Krisztus által” (1 Kor. 15,53-57).

Az apostol kétségbeesetten így kiált fel, de a megoldásra is rámutat: Óh én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg [Ki vált meg; ki fog kiragadni] engem e halálnak testéből)? (a szómából = holttestből). „Az Istentől felkínált kegyelem a mi Urunkon, a Krisztus Jézuson keresztül” (Róm. 7,24-25).

„Azért is sóhajtozunk ebben, óhajtván felöltözni erre a mi mennyei hajlékunkat; Ha ugyan felöltözötten is mezíteleneknek nem találtatunk!  Mert mi is, akik e sátorban vagyunk, megterhelten sóhajtozunk, minthogy nem szeretnénk ezt levetni, hanem felölteni rá amazt, hogy a halandót elnyelje az élet” (2 Kor. 5,2-4).

És beteljesült az ígéret: „… elveszi (leveszi) e hegyen a fátyolt (a leplet), mely beborít minden népeket (és nemzetet), és a takarót, mely befödött (és betakart) vala minden népségeket (és nemzeteket). Elveszti a halált (véget vet a halálnak, megsemmisíti) örökre, és letörli az Úr Isten (az én Uram, az ÚR) a könnyhullatást minden orcáról. És népe gyalázatát eltávolítja (és leveszi) az egész földről; mert az Úr szólott (és ezt ígérte). És szólnak (ezt mondják) ama (vagyis azon a) napon: Ímé (itt van a mi) Istenünk, akit mi vártunk, és aki megtart (benne reménykedtünk, hogy megszabadít) minket. Ez az Úr (Itt van az ÚR), akit mi vártunk, örüljünk és örvendezzünk (vigadjunk) szabadításában!” (Ésa. 25,7-9).

Mert Isten ígérete így hangzik: „Megváltom (kifizetem a váltságdíjat; kiváltom, kiszabadítom) őket a Seol hatalmából (a holtak hazájából, az alvilág torkából)! Megmentem (megváltom) őket a haláltól! Hol van a te veszedelmed (tövised, mérged), oh halál?! Hol van a te romlásod (fullánkod), oh Seol (holtak hazája, alvilág)?! Megbánás (nincs bennem) elrejtetett én előlem (Elrejtőzött a részvét szemem elől)” (Hós. 13,14).

 És a prófécia beteljesült Krisztusban: „Mert [drága; nagy] áron vétettetek [vásároltattok] meg; [Nagy volt a váltságdíjatok] dicsőítsétek [meg tehát, és hordozzátok] azért az Istent a ti testetekben [(szómátokban): egész valótokban] (és szellemetekben, amelyek az Istenéi)” (1 Kor. 6,20)

2 Tim. 1,11 Amelyre [az örömüzenetre] nézve tétettem én hirdetővé és apostollá [meghatalmazott, teljhatalmú megbízottjává, aki a küldő személy –vagyis az Úr Jézus – hatalmával szól, cselekszik, akit felruházott hatalommal feladata elvégzésére] és pogányok [vagyis nemzetek] tanítójává*

*És így folytatja az apostol: „Nékem, minden szentek között a legeslegkisebbnek adatott [mert nekem jutott osztályrészül] ez a kegyelem [ez az ajándék], hogy a pogányoknak [vagyis a nemzeteknek örömüzenetül] hirdessem a Krisztus végére mehetetlen [és felfoghatatlan, kinyomozhatatlan, kifürkészhetetlen, mérhetetlen] gazdagságát” (Eféz. 3,8)^.

 Mert az Úr Jézus az: „Aki által vettük [és nyertük, és kaptuk] a kegyelmet és az apostolságot [az apostoli küldetést; megbízást] a hitben való engedelmességnek okáért, [hogy a hitnek minden nemzet meghódoljon] minden pogányok [nép; nemzet] között, [munkálkodjunk; hívjunk fel] az ő nevéért; [neve dicsőségére]” (Róm. 1,5)

„Aki adta önmagát váltságul mindenekért (mindenkiért), mint tanúbizonyság a maga idejében, Ami végett rendeltettem én hirdetővé (és hírnökül) és apostollá (igazságot szólok a Krisztusban, nem hazudok), pogányok tanítójává hogy a hitre és az igazságra tanítsam a népeket” (1 Tim. 2,6-7)

2 Tim. 1,12 Amiért szenvedem [és elviselem, eltűröm] ezeket [a dolgokat] is: de nem szégyellem; mert tudom, kinek hittem [mert ismerem Őt, Jézust, akiben hiszek], és bizonyos vagyok benne [és meg vagyok győződve], hogy Ő az én nála letett kincsemet meg tudja őrizni ama napra. [Más fordítás: mert tudom, hogy neki van hatalma, mert Ő erős, hatalmas, és képes arra, hogy a rám bízott kincset megőrizze arra a napra]*

*És hogy mi az a kincs,erről így ír Timóteusnak: „Óh Timótheus, őrizd meg a mi rád van bízva (a rád bízott kincset, a hitet és ismeretet), elfordulván a szentségtelen üres beszédektől és a hamis nevű ismeretnek (gnózisnak) ellenvetéseitől” (1 Tim. 6,20)

2 Tim. 1,13 Az egészséges [romlatlan, az Igéhez hű] beszédeknek [(logoszoknak): igéknek] példáját [formáját, mintáját] megtartsd [ragadd meg, és birtokold], amiket éntőlem hallottál, a Krisztus Jézusban való hitben és szeretetben.

[Más fordítás: És soha ne téveszd szem elől azt az egészséges tanítást (logoszokat: igéket), amit tőlem hallottál! Ragaszkodj hozzá, ezt tanítsd, és ezt kövesd, azzal a hittel (meggyőződéssel, bizonyossággal) és (Isten szerinti) szeretettel, amelynek a Krisztus Jézus a forrása].

2 Tim. 1,14 A rád bízott [és néked átadott] drága kincset őrizd meg a bennünk lakozó Szent Szellem által*

*Az apostol újra - és újra így buzdítja az Istent szeretőket: „Timóteus, őrizd meg a rád bízott kincset. Fordulj el a hazug módon ismeretnek (gnózis: tudásnak) nevezett szentségtelen, üres beszédektől és ellenvetésektől, Amellyel némelyek (elfogadva, és) kevélykedve a hit mellől eltévelyedtek. Kegyelem veled! Ámen” (1 Tim. 6,20-21).

 De: „Te annakokáért, én fiam, erősödjél meg a Krisztus Jézusban való kegyelemben; És amiket tőlem hallottál sok (sok tanú előtt, és sok) bizonyság által, azokat add át megbízható embereknek, kik másoknak a tanítására is alkalmasak lesznek” (2 Tim. 2,1-2).

 Mert: „A gonosz emberek és ámítók pedig még tovább mennek a rosszban, tévelyegve és másokat is megtévesztve. De te maradj meg azokban, amiket tanultál (és amiről megbizonyosodtál) és amik reád bízattak, tudván kitől tanultad” (2 Tim. 3,13-14).

Olyan légy: „Aki a tudomány szerint való igaz beszédhez tartja magát, hogy inthessen (vagyis bátoríthasson) az egészséges tudománnyal és meggyőzhesse az ellenkezőket. Mert van sok engedetlen, hiába való beszédű és csaló, (akik fecsegők és ámítók) különösen a körülmetéltek között” (Tit. 1,9-10)

2 Tim. 1,15 Azt tudod, hogy elfordultak tőlem [és elhagytak, elhajlottak, és cserbenhagytak] az Ázsiabeliek [jelentése: mocsár] mind, kik közül való Figellus [jelentése: menekülő] és Hermogénes [jelentése: született szónok, fordító vagy magyarázó].

2 Tim. 1,16 Az Úr legyen irgalmas az Onesiforus [jelentése: hasznos, hasznot hozó] háza népének: mert gyakorta megvidámított [mert sokszor meglátogatott és felüdített] engem; és az én bilincsemet nem szégyenlette;

2 Tim. 1,17 Sőt mikor Rómában volt, buzgón keresett engem, meg is talált.

2 Tim. 1,18 Az Úr engedje meg néki, hogy találjon irgalmasságot az Úrnál ama napon. És hogy mily nagy szolgálatot tett Efézusban, te jobban tudod [sőt te tudod legjobban]*

35 És így folytatja az apostol: „Igyekezzél hozzám jőni hamar. Mert Démás (jelentése: nép kedveltje, a nép férfia, a nép vezetője) engem elhagyott, e jelen való világhoz ragaszkodván, és elment Thessalonikába (jelentése: hamisság győzelme). Krescens (jelentése: a növekvő) Galáciába (jelentése: Csekély, alacsony, megvetett; a pogányok körzete). Titus (jelentése: tiszteletreméltó, tisztelt) Dalmáciába (jelentése: csalárdság országa, megtévesztő fáklya; cél nélküli izzás; hiábavaló fény). Egyedül Lukács (jelentése: a megvilágosított, a fénylő, sugárzó) van velem. Márkust (jelentése: védelem) magadhoz vévén, hozd magaddal: mert nekem alkalmas (és hasznomra van) a szolgálatra” (2 Tim. 4,9-11).

 És így: „Első védekezésem alkalmával senki sem volt mellettem, sőt mindnyájan elhagytak; ne számíttassék be nékik” (2 Tim. 4,16)

Áldott legyen Istenünk mindörökké.

Vida Sándor: Mézcseppek:

- A új élet Krisztusban nem kifogással, hanem bűnbánattal kezdődik.

Várj három napot!

"Adj alkalmat Istennek, hogy segítsen!"

Szép tavaszi nap volt. A fiatalasszonyt békesség töltötte el, miközben Jézus haláláról és feltámadásáról elmélkedett. Megállt egy pillanatra a lépcsőknél, amelyek a főutcára vezettek, és amely már tele volt munkába siető emberekkel.

A régi helyén, az átjáró kezdetén ült az idős virágárus néni. A lába elé, egy újságpapírra sorakoztatta ki a friss virágokból készített csokrait. A néni mosolygott; idős, ráncos arca valamilyen benső örömtől sugárzott.

A fiatalasszony nem sokat gondolkodva lehajolt, kiválasztott egy csokrot és közben megkérdezte a nénitől:

- Ahogy nézem, ma boldog, ugye?

- Miért ne lennék? - válaszolta. - Minden rendben van, hát nem?

Toprongyos volt és nagyon öreg. A fiatalasszony ezért meglepődött a matróna válaszán.

- Maga már évek óta itt ül. És mindig mosolyog. Úgy látszik jól viseli a bajokat!

- Aki ilyen magas életkort megélt, az nem kerülheti el a bajokat. Tudja, kedvesem, olyan ez, mint Jézus és a nagypéntek... S akkor elhallgatott.

- Mint micsoda?- kérdezte a fiatalasszony.

- Mondom, mint Jézus és a nagypéntek... Amikor Jézus pénteken meghalt a kereszten, ez volt az emberiség legrosszabb napja. S amikor jönnek a bajok, nekem mindig ez jut az eszembe. Mert ilyenkor az is eszembe jut, mi történt harmadnap, Húsvétkor. Jézus feltámadt a halálból.

Amikor a dolgok rosszul mennek, már megszoktam, hogy várok három napot, mert akkor valahogy minden jóra fordul.

A fiatalasszony búcsúzásul a nénire mosolygott, majd továbbment. Azóta, amikor csak gondjai támadnak, mindig eszébe jutnak a néni szavai:

"Adj alkalmat Istennek, hogy segítsen! Várj három napot!"

http://johir.neobase.hu/content/book/V%C3%A1rj_h%C3%A1rom_napot

C. H. Spurgeon: Kegyelem és bűnbocsánat

"Nem perel mindvégig, nem tart haragja örökké" (Zsolt 103,9).

Isten olykor megfedd bennünket. Ha ezt nem tenné, nem lenne az a bölcs Atya, aki figyelemmel van oktalan, tévelygő gyermekeire. Feddése fájdalmasan érinti azokat, akik hűségesek akarnak lenni, mert érzik, mennyire megérdemlik a szidást, és milyen hálátlan dolog volt tőlük, hogy megszomorították Atyjukat. Mi már tudjuk, mit jelent ez a feddés, és meghajolunk az Úr előtt, őszintén megbánva, hogy megharagítottuk.

Milyen vigasztaló is ez az ígéret: "Nem perel mindvégig" az Úr. Ha bűntől megtört szívvel megtérünk Hozzá és a bűnt megtagadjuk, Atyánk tüstént kegyelmébe fogad. Mert nem szívesen fordít haragos arcot azok felé, akiket szeret. Abban van öröme, ha mi is teljes örömmel örvendezni tudunk.

Gyertek azért, keressük arcát! Nincs okunk sem kétségbeesésre, sem csüggedésre. Szeressük a minket fenyegető Istent, és akkor nemsokára így énekelhetünk: "... bár haragudtál rám, elmúlt haragod, és megvigasztaltál" (Ézs 12,1). Félre minden sötét gondolattal, amely csak rágja a lelkünket. Jöjjenek az alázatos reménységek és hálára fakasztó emlékek, szívünk szelíd vigasztalói. Aki mint bíró régen megkegyelmezett nekünk, mint Atyánk, újra meg fog bocsátani. Örvendezzünk hát végtelen, változhatatlan szeretetének!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

Keresztény dalok

Életcseppek

"Mindenkinek vannak problémái. Ezek abból származnak, hogy bukott világban élünk. Ha úgy gondolod, neked nincsenek problémáid, ellenőrizd a pulzusodat. Csak azoknak nincsenek problémáik, akik a temetőben vannak." /Rick Warren/

Albert Einstein (1879-1955)

Mi az értelme létezésünknek,

és mi értelme egyáltalán az élőlények életének?

Erre a kérdésre válaszolni nem egyéb,

mint hívőnek lenni.

http://www.hotdog.hu/isteni-sztorik/aforizma/albert-einstein-1879-1955

Hagyd, hogy az ajtó becsukódjon

3,14 …de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé… (Filippi)

Évekkel ezelőtt egy kormányépületbe igyekeztem, ahol dupla fotocellás ajtó volt, egymástól négy méter távolságra. Ahhoz, hogy a második ajtó kinyíljon, az elsőnek teljesen be kellett csukódnia, ehhez pedig megfelelő mértékben el kellett távolodni tőle. Addig, amíg túl közel voltam az első ajtóhoz, a második nem nyílt ki. Ugyanígy van az életben is. Túl kell lépnünk a múltbeli csalódásokon, bukásokon, az elszenvedett sérelmeken és fájdalmakon. Hagynod kell, hogy a múlt ajtaja teljesen becsukódjon. Ami elmúlt, azon már nem lehet segíteni. A múltat már nem lehet megváltoztatni, viszont a jövődért még tudsz tenni. Ami előtted van, sokkal fontosabb, mint ami mögötted van.

Lehetséges, hogy úgy érzed, az élet elbánt veled. A kulcs: ne maradj lent! Kelj fel újra, porold le magad, és lépj előre, hogy az ajtó be tudjon csukódni. Ha nincs senki, aki bátorítana, hogy menj előre, akkor meg kell tanulnod magadat bátorítani. Amikor reggel felkelsz, húzd ki magad, nézz a tükörbe, és mondd ezt: „Túl messzire eljöttem ahhoz, hogy most itt megálljak. Lehet, hogy földhöz vágott az élet, de nem ütött ki. Felkelek, mert tudom, hogy győztes vagyok és nem áldozat.” Meglátod az ajtó ki fog nyílni. Hiszem, hogy ha megőrzöd a jó hozzáállásodat, akkor még több lehetőséggel fogsz találkozni a jövőben, mint amennyit a múltban elveszítettél.

Ez egy új nap. Hadd bátorítsalak: Isten jó, és jó dolgokat tartogat a számodra. Ne táborozz le a múlt és a jövő ajtaja között, és ne is érd be az „elég jó” földjével. Menj tovább! Higgy! Menj előre! Nagyszerű dolgok vannak benned. Isten nem arra alkotott, hogy átlagos légy, hanem arra, hogy kiváló légy! Arra alkotott, hogy nyomot hagyj magad után ebben a generációban. Engedd el a múltat, válaszd a megbocsátást, és lépj tovább, hogy átmehess Isten áldásának nyitott ajtaján, ami éppen előtted van!

Joel Osteen

Magyar fordítás: ahitatok.hu

http://www.ahitatok.hu/joel-osteen/156-hagyd-hogy-az-ajto-becsukodjon.html

Várj, Ne Fuss... - Perei Timóteus

A Jézus Jelenlétéből táplálkozó élet

Spurgeon: Hívő bánásmód

Megáld téged Istened az Úr mindenben, amit cselekszel" (5Móz 15,18).

   Izráelben a rabszolgákat bizonyos szolgálati idő eltelte után fel kellett szabadítani, és ha az elhagyta ura házát, bőségesen el kellett látni. Urának mindezt kész örömmel kellett megtennie, mert csak így nyert áldást az Úrtól. Ennek az igehelynek a szelleme és Krisztus

törvénye is arra kötelez minket, hogy bánjunk jól beosztottainkkal. Gondoljunk arra, miképpen jár el velünk Urunk. Ez kötelezzen arra, hogy mi is jóakaratúan bánjunk másokkal.

Aki a kegyelmes Isten gyermeke, legyen nagylelkű saját maga is. Hogyan várhatjuk üzleti

ügyeinkben Mesterünktől az áldást, ha elnyomjuk azokat, akik nekünk szolgálnak?

   Milyen nagy áldást helyez kilátásba ez az Ige a nagylelkű ember számára! Aki áldott minden cselekedetében, az igazán áldott! Az Úr ezt az áldást részben anyagi jólétben, részben lelki-szellemi áldásokban, részben pedig jótetszésének kinyilvánításában adja, és ez utóbbi a

legjobb valamennyi között. Megérezteti velünk, hogy milyen megkülönböztetetten gondja van ránk, és milyen különlegesen körülvesz szeretetével. Ez földi életünket az eljövendő élet örömteli előízévé teszi. Isten áldása több, mint a vagyon. Úgy gazdagít meg, hogy abból nem következik szomorúság.

http://www.eurochrist.net/hungary/spurg/0426.txt