2016. április 29.
2 Korintusi levél 11. fejezet: az apostol, és a hamis apostolok.(Göröggel és kapcsolódó igékkel / revideált)
2 Kor. 11,2 De hiszen
meg is teszitek, el is tűrtök engem. Mert isteni
buzgósággal* igyekezettel
buzgok** lelkesen
törekszem, fáradozok, értetek. Mert Isten féltő
szeretetével féltelek titeket; hisz eljegyeztelek titeket egy férfiúnak,
hogy mint szeplőtlen szüzet, szent, érintetlen,
tiszta szűzként állítsalak benneteket a
Krisztus elé. [Más
fordítás: Igen, én „eljegyeztelek” benneteket Jézus számára, és arra
törekszem, hogy úgy vigyelek hozzá, mint tökéletes menyasszonyát]***
*Buzgóság (dzélosz): igyekezet.
**Buzgok (dzéloó): lelkesen
törekszik, fáradozik, igyekszik.
***És: „Akit mi
prédikálunk, Ő az, akit ismertté
teszünk, emlékeztetve, és figyelmeztetve minden embert, tanítván, és felvilágosítva minden embert minden
bölcsességgel, hogy minden embert tökéletesnek, bevégezetten, felnőtt, érett
korúan állassunk elő a Krisztus Jézusban” (Kol. 1,28).
Hogy amikor az Úr elé álltok,
azt mondhassa, hogy: „Mindenestől szép
vagy, én mátkám, és semmi szeplő nincs benned, semmi hibád sincsen!” (Én. 4,7).
És ezt úgy érhetitek el, hogy
elfogadjátok azt a tényt, hogy: „Mert ha
tízezer tanítómesteretek, nevelőtök,
mint a gyermeket iskolába kísérő rabszolgátok lenne is a Krisztusban, de nem
sok atyátok; mert tőlem vagytok, én szültelek, és én hoztalak létre titeket a
Krisztus Jézusban az Evangélium által” (1 Kor. 4,15).
És így lettetek hívőkké: „Bizony, hittel, a hit ajándékával jegyezlek
el téged…, és megismered az Urat” (Hós.
2,19).
2 Kor. 11,3 Félek azonban, hogy amiként a kígyó a maga
álnokságával, ravasz mesterkedésével megcsalta,
rászedte, becsapta, elcsalta Évát, akként
a ti gondolataitok* felfogásotok, gondolkodásmódotok is megrontatnak** tönkretétetnek,
lerombolódnak, és eltávolodnak,
eltántorodnak, és a ti gondolataitokat is el fogja fordítani, a ti elméteket is megzavarja, és így a ti értelmetek is elfordul a Krisztus iránt való egyenességtől,
az őszinte, tiszta és szent hűségtől. [Más fordítás: és akkor vége
Krisztushoz való őszinte ragaszkodásotoknak, Krisztus iránti őszinte és
tiszta odaadásotoknak]***
*Gondolataitok
(noéma): felfogás, gondolkodásmód.
**Megront (phtheiró): elpusztít, tönkretesz, lerombol, feldúl.
***Az első embert
is megcsalta a sátán az Édenben, és az így történt: „A kígyó pedig
ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett, és alkotott
vala, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy
fájáról se egyetek? És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből
ehetünk; De annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá
Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, ne is érintsétek, hogy meg ne
haljatok. És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg” (1 Móz. 3,1-4).
De Isten ígéretet tett a
bűnbeesés után azonnal az embernek, és ítéletet hirdetet a sátánnak: „És
ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és
az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod. (1
Móz. 3,15).
Így figyelmezteti Péter
apostol a mindenkorban élő hívőket: „Józanok, óvatosak, megfontoltak legyetek, vigyázzatok, legyetek éberek. Mert a
ti ellenségetek, az ördög, a vádló, rágalmazó, a sátán, mint ordító oroszlán
kószál mindenütt, keresvén, kit elnyeljen. Akinek álljatok ellen, szálljatok
vele szembe keményen a hit erejével, szilárd, stabil hittel, bizonyossággal,
hitvallással, hűséggel…” (1Pét
5:8-9).
„A békességnek Istene megrontja, összezúzza,
összetiporja, összemorzsolja a Sátánt
…” (Róm.
16,20).
És mert: „hű az Úr, Ő megerősít titeket és megőriz a gonosztól” (2 Thess. 3,3)
És: „Halálos eszközöket fordít reá, és megtüzesíti nyilait” (Zsolt. 7,14).
A tüzes nyíl pedig, amit
Isten készített, és amely győzelmet szerez: „…
Írtam nektek, ifjak, mert erősek vagytok, és Isten igéje lakik bennetek, azért legyőztétek a gonoszt” (1 Ján. 2,14).
„Legyőzték őt
a Bárány vérével és bizonyságtételük igéjével azok, akik nem kímélték életüket
mindhalálig” (Jel. 12,11).
2 Kor. 11,4 Mert hogyha az, aki jő, és aki odamegy hozzátok, és
más Jézust prédikál, és hirdet, nem akit mi hirdettünk. Vagy más szellemet
vesztek, és fogadtok be, amit nem vettetek,nem akit korábban kaptatok, és akit elnyertetek. Vagy más evangéliumot, amit be nem fogadtatok, szépen
eltűrnétek, és szívesen vennétek*
*Pál apostol emlékezteti a Krisztusban
hívőket, hogy csak egy Evangélium van, mégpedig az, amit az Írások szerint
hirdetett ő: „Eszetekbe juttatom, és figyelmetekbe ajánlom, mert meg akarom
ismertetni veletek atyámfiai, testvérek az evangéliumot, melyet néktek vittem, és hirdettem. Melyet el is
fogadtatok, be is vettetek, melyben állotok is, és szilárdan kitartotok benne,
amelyben meg is maradtatok és melyet követtek. Amely által üdvözültök is, ha megtartjátok, és megőrzitek úgy, aminémű
beszéddel hirdettem néktek, hacsak nem hiába, és elhamarkodottan, hacsak nem látszatra lettetek
hívőkké, és ha ragaszkodtok még hozzá]” (1 Kor. 15,1-2).
És így folytatja az apostol, mert: „… nincs más Evangélium; de némelyek zavarnak, és megháborítanak, zavarba ejtenek,
nyugtalanítanak titeket, és el akarják ferdíteni, és forgatni a Krisztus
evangéliumát. De ha szinte mi, avagy mennyből való angyal hirdetne is néktek jó
hírként, örömüzenetként valamit azon kívül, amit néktek hirdettünk legyen átok alatt! Amint
előbb mondottuk, most is ismét mondom: Ha valaki néktek hirdet valami más
Evangéliumot azon kívül amit tőlünk hallottatok, amit elfogadtatok, átok alatt
legyen” (Gal. 1,7-9).
És Pál apostol elmondja, hogy: „...aki megzavar titeket, el fogja venni büntetését, bárki legyen is
az” (Gal. 5,10).
Az apostol figyelmezteti a Krisztusban hívőket, hogy
csak egy Evangélium van, és aki mást hirdet, vagy hozzá tesz, vagy elvesz
belőle, az a sátán szolgája: „Kérlek, és
buzdítlak pedig titeket atyámfiai,
testvérek, vigyázzatok azokra, és tartsátok szemmel azokat, akik szakadásokat,
egyenetlenséget, széthúzásokat, megosztást, meghasonlásokat támasztanak. Akik
háborúságnak okai volnának és botránkozásokat okoznak, kelepcéket készítenek,
elégedetlenséget okoznak a tudomány körül, és akik az ellenkezőjét tanítják
annak melyet tanultatok, és azoktól hajoljatok el. Kerüljétek őket. Térjetek ki
előlük]” (Róm. 16,17).
„Mert az
ilyenek hamis apostolok, álnok, csaló munkások, akik a Krisztus
apostolaivá változtatják át, adják ki magukat. [Más fordítás: Mert ezek hamis apostolok.
Becsapják az embereket, és elhitetik velük, hogy ők valóban Krisztus apostolai;
kik a Krisztus apostolaihoz hasonlóvá változtatják a külsejüket; akik csak a
látszatát keltik annak, hogy Krisztus apostolai]. Nem is csoda; hisz maga a
Sátán is átváltoztatja magát világosság
angyalává, a fény követévé. Nem nagy dolog azért, és nem csodálkozom, ha az ő szolgái is
átváltoztatják magukat az igazság szolgáivá; akiknek megérdemelt végük az ő munkájuk szerint lészen. [Más fordítás:
Nem meglepő tehát, ha a Sátán szolgái olyan álarcot vesznek fel, hogy az
igazság szolgáinak látsszanak. Végül azonban megkapják, amit a tetteikkel
megérdemeltek]” (2
Kor. 11,13-15).
Az Úr Jézus így figyelmezteti az övéit: „… Vigyázzatok és őrizkedjetek a farizeusok - az elkülönülő, elzárkózó - és
sadduceusok szektáitól, azaz: „ ... a farizeusok és sadduceusok, vagyis:
a vallásos emberek tudományától” (Mt.
16,6.12).
Isten már az általa küldött prófétákon keresztül így
szól népéhez: „Ezt mondja a Seregek Ura:
Ne hallgassátok azoknak a prófétáknak fecsegését, akik néktek prófétálnak,
elbolondítnak titeket: az ő szívüknek látását szólják, nem az Úr szájából
valót. És az Úrnak terhét, az Úrnak szavát,
igéjét ne emlegessétek többé, mert mindenkinek terhes lesz az ő szava, ha
elforgatjátok az élő Istennek, a Seregek Urának, a mi Istenünknek, beszédét, igéjét” (Jer. 23,16).
2 Kor. 11,5 Mert én azt gondolom, és számítom, hogy semmiben sem vagyok alábbvaló, kisebb, semmivel
sem tettem kevesebbet a fő-fő
apostoloknál*
*És így folytatja
az apostol: „De Isten kegyelme által vagyok az,
ami vagyok. És az ő hozzám való, és rám árasztott kegyelme nem lőn hiábavaló,
nem maradt bennem hatástalan, nem volt sikertelen, nem lett eredménytelen, nem
lett tartalom nélküli, üres, semmit érő, céltalan, sőt többet munkálkodtam, és keményebben dolgoztam, és fáradoztam,
mint azok mindnyájan. De nem én, hanem az Istennek velem való
kegyelme” (1 Kor. 15,10).
Dicsekedvén, balgataggá, esztelenné
lettem. Ti kényszerítettetek reá. Mert néktek kellett volna engem ajánlanotok;
mert semmiben sem vagyok alábbvaló a fő-fő apostoloknál, noha semmi vagyok.
Apostolságomnak jelei megbizonyosodtak, mert megnyilvánultak közöttetek sok
tűrésben, a teljes állhatatosságban, jelekben, csodákban és isteni erőkben is” (2 Kor. 12,11-12).
2 Kor. 11,6
Ha pedig avatatlan* járatlan,
egyszerű vagyok is a beszédben, az ékesszólásban, de nem az Istenismeretben. Sőt mindenben,
mindenképen nyilvánvalókká** lettünk előttetek, és nyíltan álltunk előttetek
minden tekintetben. [Más fordítás: Lehet,
hogy nem tudok olyan szépen szónokolni, mint ők, de tudás
dolgában nem maradok el tőlük - ezt már megmutattam nektek sokszor]***
*Avatatlan (idiótész): hozzá nem értő, képzetlen,
járatlan, egyszerű.
**Nyilvánvalókká
(phaneroó): láthatóvá, nyilvánvalóvá ismertté.
***Pál apostol megvallása küldetésének
céljáról: „Én is, amikor megérkeztem hozzátok testvéreim, nem úgy érkeztem, és nem azért mentem, mint
aki ékesszólás keresett szavaival, magasröptű fellengző beszéddel, vagy
bölcsesség fölényével hirdeti nektek az Isten, a Krisztus bizonyságtételét,
szent titkát. Mert úgy határoztam, hogy nem tudok közöttetek másról, és nem
akarok semmiről sem tudni, csak Jézus Krisztusról, még pedig róla is mint a
megfeszítettről. És az én beszédem és az én prédikálásom nem emberi
bölcsességnek hitető beszédeiben, nem a bölcsesség meggyőző, rábeszélő szavaiból állott, és nem
tudományos szavakkal szólott, hanem Szellemnek megnyilvánulásában, és csodatevő erőnek megmutatásában, hogy hitetek ne emberek bölcsességén,
hanem Isten csodatevő erején nyugodjék” (1Kor. 2,1-2.4-5).
„Ezeket
hirdetjük is, de nem emberi bölcsességből tanult szavakkal, nem az emberi tudomány bölcs beszédeivel,
hanem a Szent Szellemtől jött tanítással, a szellemi dolgokat a szellemi
embereknek magyarázva” (1Kor. 2,13).
„Mert … azért
küldött engem Krisztus… hogy az evangéliumot hirdessem, de nem bölcselkedő beszéddel hogy a Krisztus keresztje,
azaz kínoszlopa el ne veszítse erejét, és tartalom nélkülivé,
hasztalanná, üressé ne legyen” (1Kor. 1,17).
„Mert nem
beszédben áll, és nem szavakon alapszik, nem szóban nyilatkozik
meg az Istennek országa, Isten királysága, uralma, hanem csodatevő erőben” (1
Kor. 4,20).
2 Kor. 11,7
Avagy vétkeztem-é, vagy talán hibát követtem el, mikor önmagamat megaláztam, hogy ti felmagasztaltassatok, hogy
felemelkedjetek, hogy
ingyen, ajándékképpen hirdettem néktek az Isten
Evangéliumát. [Más
fordítás: Ingyen hirdettem nektek Isten örömhírét; örömüzenetét. Megaláztam magam, hogy ti
legyetek fontosak. Talán rosszul tettem]?
2 Kor. 11,8 Más kihívott gyülekezeteket, eklézsiákat fosztottam ki, zsoldot vévén, amikor támogatást, és ellátást fogadtam el tőlük, a nálatok végzendő
szolgálatra, hogy titeket
ingyen szolgálhassalak. És mikor nálatok
voltam és szűkölködtem, hiányt szenvedtem, nélkülöztem, nem terheltem meg senkit.
2 Kor. 11,9 Mert az én szükségemet, hiányomat kipótolták a
Macedóniából jött atyafiak, testvérek, ők támogattak
az adományaikkal; és minden tekintetben őrizkedtem, ügyeltem rá, és
tartózkodni is fogok, s a jövőben is ügyelek rá, hogy semmiben se legyek terhetekre.
2 Kor. 11,10 Krisztus igazsága bennem, hogy én ettől a
dicsekvéstől nem esem el, nem fogják elhallgattatni, nem rekesztik belém Akhája vidékén. [Más fordítás: A Krisztus bennem levő igazságára mondom, hogy ettől a dicsekvésemtől
Akhája vidékén sem fognak megfosztani; hogy
ezt a dicsőséget nem lehet megtagadni tőlem Akhája vidékein].
2 Kor. 11,11
Miért? Hogy nem szeretlek titeket? Tudja az Isten [Más fordítás: Mit gondoltok, miért nem akartam elfogadni
tőletek semmit? Talán azért, mert nem szeretlek benneteket?! Dehogyis! Isten
jól tudja, mennyire szeretlek titeket].
2 Kor. 11,12
De amit cselekszem, cselekedni is fogom, hogy elvágjam az alkalmat az
alkalomkeresők elől, hogy amivel dicsekednek, olyanoknak találtassanak, és
olyannak bizonyuljanak abban, mint mi is
vagyunk. [Más fordítások: De
továbbra is ezt fogom tenni, hogy kivegyem a talajt lábuk alól, hogy azok
az „apostolok” ne dicsekedhessenek. Mert azt akarják elhitetni veletek, hogy az
ő munkájuk is ugyanaz, mint a miénk; Akik keresik a módot, hogy dicsekvésükkel
hozzánk hasonlónak tűnjenek fel]*
*És így
folytatja az apostol: „Mert micsoda az, amiben megkárosodtatok a többi gyülekezetek mellett, hanem ha az,
hogy én magam nem voltam néktek terhetekre? Bocsássátok meg nékem ezt az
igazságtalanságot!” (2 Kor. 12,13).
„Senkinek ezüstjét, aranyát vagy ruháját nem kívántam,
sőt ti jól tudjátok, hogy a magam szükségleteiről, meg a velem levőkéről ezek a
kezek gondoskodtak” (Csel. 20,33-34).
Ugyanis csatlakozott
Akvillához és Priscillához: „…mivel
ugyanaz volt a mestersége, náluk lakott, együtt is dolgozott velük; ők ugyanis
sátorkészítő mesterek voltak” (Csel.
18,2).
„Hiszen emlékeztek, testvéreink, a mi fáradozásunkra
és vesződségünkre: éjjel és nappal dolgoztunk, hogy senkit meg ne terheljünk nálatok,
és úgy hirdettük nektek az Isten evangéliumát” (1 Thess. 2,9).
„Mert magatok is tudjátok, hogyan kell követnetek
minket; hiszen mi nem tétlenkedtünk közöttetek, Sem ingyen kenyeret nem ettünk.
Nem azért, mintha nem volna meg a jogunk erre, hanem azért, hogy önmagunkat
állítsuk elétek követendő példaként” (2
Thess. 3,7-9).
„és tulajdon kezünkkel dolgozva fáradozunk. Amikor
gyaláznak, áldást mondunk, amikor üldöznek, tűrünk” (1Kor. 4,12).
„Nemhogy az én szűkölködésemre nézve
szólnék. Nem a nélkülözés mondatja ezt velem; mert én
megtanultam, hogy azokban a körülményekben, amelyekben vagyok megelégedett
legyek. Tudok megaláztatni, tudok szűkölködni is, tudok bővölködni is;
mindenben és mindenekben ismerős vagyok. Be vagyok avatva mindenbe egészen, a
jóllakással is, az éhezéssel is, a bővölködéssel is, a szűkölködéssel is” (Fil.
4,11-12).
Mert az
apostol ismeri, és követi Urát, aki azt mondta: „És aki közöttetek első akar lenni, legyen a ti rabszolgátok. Éppen úgy, mint ahogy az
embernek Fia nem azért jött a földre, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő
szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért, és ezáltal sok embert
megmentsen”
(Mát. 20,27-28)
2 Kor. 11,13
Mert az ilyenek hamis apostolok, álnok, ravasz,
alattomos, csaló munkások, akik a
Krisztus apostolaivá, követeivé változtatják
át, és adják ki, hazudják magukat. [Más fordítás: Mert ezek hamis
apostolok. Becsapják az embereket, és elhitetik velük, hogy ők valóban Krisztus
apostolai; kik a Krisztus
apostolaihoz hasonlóvá változtatják a külsejüket, akik csak a
látszatát keltik annak, hogy Krisztus apostolai].
2 Kor. 11,14 Nem is csoda; hisz maga a sátán is átváltoztatja
magát világosság angyalává, a fény
követévé, és elhiteti az emberekkel, hogy ő a
világosság angyala, mert a
világosság angyalának képére változik át.
2 Kor. 11,15
Nem csodálkozom tehát ha az ő
szolgái, követei, küldöncei is
átváltoztatják, és adják ki magukat az
igazság szolgáivá, követeivé, küldönceivé; akiknek megérdemelt végük az ő cselekedeteik, az ő
munkájuk szerint lészen. [Más fordítás: Nem meglepő tehát, ha a Sátán szolgái olyan
álarcot vesznek fel, hogy az igazság szolgáinak látsszanak. Végül azonban
megkapják, amit a tetteikkel megérdemeltek]*
*És így folytatódik
a kijelentés: „Nem szépen, és nem jó
szándékkal buzgólkodnak
érettetek, sőt minket ki akarnak
rekeszteni, el akarnak titeket szakítani, el akarnak fordítani benneteket
tőlem, hogy velük tartsatok, hogy mellettük, és értük buzgólkodjatok. [Más fordítás: Azok az emberek nagy érdeklődést mutatnak
irántatok, és minden áron azon mesterkednek, hogy elszakítsanak titeket tőlem.
A szándékuk azonban nem tiszta. Azt akarják elérni, hogy csak őket kövessétek,
sőt ki akarnak rekeszteni titeket Isten kegyelméből, hogy körülöttük
buzgólkodjatok]” (Gal.
4,17).
Ezért: „Őrizkedjetek az ebektől, óvakodjatok a
kutyáktól, őrizkedjetek, és óvakodjatok a gonosz munkásoktól, őrizkedjetek a
megmetéltektől” (Fil. 3,2).
„Mert van sok engedetlen, hiába való
beszédű, fecsegők és csaló,
különösen a körülmetéltek között” (Tit. 1,10).
Már az Úr Jézus
így figyelmezteti mindenkori hívőket: „Őrizkedjetek,
és óvakodjatok, és tartsátok szemmel,
a hamis prófétákra, akik juhoknak ruhájában, báránybőrben, bárány-külsőben
jőnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok.
Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Vajon a tövisről szednek-e szőlőt, vagy
a bojtorjánról, vagy a bogáncskóróról, a tüskés gyomnövényről fügét?”
(Mát. 7,15-16).
„… Meglássátok, és vigyázzatok, hogy valaki el ne
hitessen, meg ne tévesszen titeket, mert sokan jőnek majd az én nevemben, akik
ezt mondják: Én vagyok a felkent; és sokakat elhitetnek, megtévesztenek”
(Mát. 24,4-5).
„Mert hamis felkentek és hamis próféták állnak majd elő, és nagy jeleket és csodákat tesznek,
annyira, hogy elhitessék, és hogy megtévesszék, ha lehet, a választottakat is” (Mát.
24,24-25).
Bizony: „Sok hamis próféta támad, akik sokakat elhitetnek, és megtévesztenek” (Mát. 24,11).
Azért: „Ezt mondja a Seregek Ura: Ne hallgassátok azoknak a nektek prófétáló prófétáknak szavait, akik
néktek prófétálnak, elbolondítnak, és hiábavalóvá tesznek benneteket: az ő
szívüknek látását, látomását hirdetik, nem az Úr szájából valót, nem azt, amit
az ÚR adott” (Jer. 23,16).
Az apostol így figyelmezteti
Krisztus népét, hogy aki mást tanít,
mint amit az apostolok, az hamis próféta: „Kérlek pedig titeket
atyámfiai, testvérek, vigyázzatok
azokra, és tartsátok szemmel azokat, akik szakadásokat, egyenetlenséget,
széthúzásokat, megosztást, meghasonlásokat támasztanak, és háborúságnak okai
volnának, és botránkozásokat okoznak, kelepcéket
készítenek, elégedetlenséget szítanak a
tudomány körül. Akik más tudományra tanítanának azon kívül, vagy az ellenkezőjét tanítják annak melyet
tanultatok. És azoktól hajoljatok el. Kerüljétek őket, és térjetek ki
előlük” (Róm. 16,17)
Ezek
más Evangéliumot hirdetnek: „De
ha szinte mi, avagy mennyből való angyal hirdetne is néktek valamit azon kívül,
amit néktek hirdettünk, legyen átok. Amint már korábban is megmondtuk, most
ismét mondom: ha valaki nektek más
evangéliumot hirdet, azon kívül, amelyet elfogadtatok, átkozott legyen!” (Gal.
1,8-9).
„Ha valaki tévtanokat hirdet, és nem tartja magát
a mi Urunk Jézus Krisztus egészséges beszédéhez és a hithez illő tanításhoz, az
felfuvalkodott, és nem tud semmit, hanem a vitatkozás és a szóharc betegségében
szenved, amelyből irigység, viszálykodás, istenkáromlás, gonosz gyanúsítás
származik. Ezek megbomlott elméjű és az igazságot elvető emberek
torzsalkodásai, akik a hitet a
nyerészkedés eszközének tekintik” (1 Tim. 6,3-5).
Mert: „Az ilyenek a hit látszatát megőrzik ugyan, de annak az
erejét megtagadják. Fordulj el, tehát ezektől” (2 Tim. 3,5).
Ezek azok, akik szakadásokat okoznak, ezért: „A
szakadást okozó ember elől egy vagy két megintés után térj ki, tudván, hogy az
ilyen ember kivetkőzött önmagából, bűnben él és magában hordja ítéletét” (Tit.
3,10-11).
Hiszen: „Aki félrelép, és nem marad meg a Krisztus tudománya mellett,
annak egynek sincs Istene. Aki megmarad a Krisztus tudománya mellett, mind az
Atya, mind a Fiú az övé. Ha valaki hozzátok érkezik, és nem ezt a tanítást
viszi, ne fogadjátok be a házatokban lévő gyülekezetbe, és ne
köszöntsétek, mert aki köszönti, közösséget vállal annak gonosz
cselekedeteivel” (2 Ján. 1,9-11).
János apostolon keresztül is
hangzik a figyelmeztetés, ezek: „Közülünk
indultak el és váltak ki, de nem voltak
közülünk valók; mert ha közülünk valók lettek volna, velünk maradtak volna; de
hogy nyilvánvalóvá legyen felőlük, hogy nem mindnyájan közülünk valók” (1 Ján. 2,19).
Ezért: „Mindent megvizsgáljatok; ami jó, azt megtartsátok! Mindentől, ami gonosznak látszik,
őrizkedjetek, és a gonosz minden fajtájától tartózkodjatok!” (1
Thess. 5,21-22).
A prófétán
keresztül pedig így szól az Úr: „… Miként
ők így választották újaikat, és ők a maguk utálatosságaikban
gyönyörködtek: Akképpen választom én is az ő megcsúfolásukat, és rájuk hozom,
amitől félnek…” (Ésa. 66,3-4).
2 Kor. 11,16 Ismét mondom: ne tartson,* ne gondoljon engem senki esztelennek, bolondnak, ostobának, de ha mégis annak gondoltok,
fogadjatok be mint esztelent is, hogy egy kicsit én is dicsekedhessem.
*Tart (dokeó): gondol, vél, hisz.
2 Kor. 11,17
Amit mondok, nem az Úr szerint mondom, hanem mintegy esztelenül a dicsekvésnek ezzel a merészségével,
és elszántságával. [Más fordítás: Ezt most nem úgy mondom, mintha az Úr szólna, hanem úgy,
mintha a dicsekedés miatt valóban ostoba lennék; mert dicsekvésre szántam el magam, mintegy
balgaságomban].
2 Kor. 11,18 Mivelhogy sokan dicsekednek hústest szerint, emberi módon,
dicsekszem én is. [Más fordítás: Miután sokan dicsekednek olyanok, akik magukat a hús sugalmaihoz
szabják, hadd dicsekedjem hát én is].
2 Kor. 11,19 Hisz okosak, és bölcsek lévén, örömest* és
készségesen eltűritek az eszteleneket, a
„bolondokat, ostobákat. [Más fordítás: Hiszen, miután a ti eszetek helyén van, öröm nektek az
eszteleneket elviselni; és engeditek, hogy a balgák megnyerjenek benneteket].
*Örömest (hédeósz): szívesen, készségesen.
2 Kor. 11,20
Mert elviselitek, eltűritek, ha
valaki leigáz, rabszolgává alacsonyít titeket, ha valaki kihasznál, élősködik rajtatok, ha kifoszt, ha valaki
zsákmányul ejt, tőrbe ejt titeket,
ha valaki felfuvalkodik, és hatalmaskodik rajtatok. Ha
valaki a fejetekre ül, ha valaki arcul
ver titeket.
2 Kor. 11,21
Szégyenkezve mondom, mivelhogy mi erőtlenek voltunk - hát ehhez mi csakugyan gyengék voltunk, hogy ilyen dolgokat tegyünk veletek, és ilyesmire mi nem vállalkoztunk, - de amiben merész
valaki, - esztelenül szólok, - merész vagyok én is. [Más fordítás: De ha valaki merészel dicsekedni, akkor én is
dicsekedni fogok].*
*És az apostol megvallja, hogy ő is zsidó
származású, és ezzel dicsekedhetne is: „Jóllehet énnékem van
bizakodásom hústest szerint is. Ha
bárki más mer hústestben bizakodni, én sokkal inkább; Körülmetéltettem
nyolcadnapon, Izráel nemzetségéből, Benjámin törzséből való vagyok, zsidókból
való zsidó, héber a héberek közül, törvény tekintetében farizeus, Buzgóság
tekintetében az egyházat üldöző, a törvénybeli igazság tekintetében
feddhetetlen voltam. De amelyek nékem egykor nyereségek valának, azokat a
Krisztusért kárnak ítéltem. Sőt annak felette most is kárnak ítélek mindent az
én Uram, Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága miatt: akiért mindent kárba
veszni hagytam és szemétnek ítélek, hogy a Krisztust megnyerjem” (Fil. 3,3-8).
2 Kor. 11,22 Héberek ők?
Én is. Izrael népéhez tartoznak? Én is.
Ábrahám magva-é? Én is*
*Pál apostol
újra-és újra bizonyságot tesz megtérése előtti énjéről a nemzetekből megtértek,
és a zsidók előtt: „Én zsidó ember vagyok, születtem a ciliciai
Tárzusban, fölneveltettem pedig ebben a városban a Gamáliel lábainál, itt
kaptam nevelést az ősi törvény szigora szerint, és én is így rajongtam Istenért,
miként ti mindnyájan vagytok ma: És ezt a tudományt üldöztem mind halálig. Ez
út követőit halálra üldöztem, megkötözvén és tömlöcbe juttatva mind férfiakat,
mind asszonyokat” (Csel. 22,3-4).
Hiszen: „Az én ifjúságomtól fogva való életemet
tehát, mely kezdetétől az én népem közt Jeruzsálemben folyt le, tudják, és ismerik a zsidók mindnyájan. Kik tudják
rólam eleitől fogva, ha bizonyságot akarnak tenni, hogy én a mi vallásunknak
legszigorúbb felekezete szerint éltem, mint farizeus. (Más fordítás: Mivel ők kezdettől fogva ismernek, tanúsíthatják, ha
akarják, hogy kegyességünk legszigorúbb irányzata szerint éltem, mint
farizeus)” (Csel. 26,4-5).
A
Galatáknak: „Mert hallottátok, mint
forgolódtam, és mint viseltem magamat
én egykor a zsidóságban, hogy én felette igen háborgattam, és könyörtelenül
üldöztem az Isten anyaszentegyházát, a kihívott gyülekezetet, eklézsiát, és
pusztítottam azt, romlására, és
pusztulására törve. És felülmúltam a
zsidóságban, a zsidó vallásosságban nemzetembeli sok kortársamat, szerfelett
rajongván atyai hagyományaimért, és fölöttébb vakbuzgó követője voltam őseim hagyományainak” (Gal. 1,13-14).
2 Kor. 11,23
Krisztus szolgái-é? Balgatagul, esztelenül, mint oktalan szólok, én
még inkább; több fáradság,* vesződség, több vereség, több verés, több börtön, gyakorta
való halálos veszedelem által.
*Fáradság (koposz):
vesződés,
kimerültség.
2 Kor. 11,24 A zsidóktól ötször kaptam negyven botütést egy híján*
*Mert a törvény kimondja, hogy: „…
ha a bűnös ütleget, verést érdemel, vonassa le azt a bíró, és üttessen arra a
jelenlétében rá annyit, amennyit a bűne miatt megérdemel. De csak negyvenet
üttessen rá, ne többet, hogy netalán, ha ennél több ütést üttet reá, alávalóvá
legyen előtted a te atyádfia” (5 Móz. 25,2-3).
2 Kor. 11,25
Háromszor megostoroztak, egyszer
megköveztek, háromszor hajótörést
szenvedtem, éjt-napot a mélységben töltöttem;
2 Kor. 11,26 Gyakorta való utazásban, veszedelemben folyó vizeken,
veszedelemben rablók közt, veszedelemben népem között, veszedelemben pogányok
között, veszedelemben városban, veszedelemben pusztában, veszedelemben
tengeren, veszedelemben hamis atyafiak, hamis testvérek közt;
2 Kor. 11,27
Fáradságban és nyomorúságban, vesződségben gyötrődve,
kínlódva, gyakorta való virrasztásban,
éhségben és szomjúságban, gyakorta való böjtölésben-koplalásban. Hidegben sokszor fagyoskodva és mezítelenségben. [Más fordítás: Sokat fáradoztam és vesződtem, gyakran ébren
töltöttem az éjszakát, éheztem és szomjaztam, sőt koplaltam, mert gyakran nem volt mit ennem, sokszor fáztam, fagyoskodtam, vagy nem volt ruhám, és nem volt mit fölvennem].
2 Kor. 11,28
Mindezeken kívül van az én naponkénti zaklattatásom, az összes kihívott gyülekezetek gondja. [Más fordítás:
Ezek mellett a külső bajok és nehézségek mellett, - nem
számítva mindennapi megtámadtatásomat - állandóan hordozom az
összes gyülekezetek, az eklézsia
gondját-baját]*
*És
megismétli az apostol, hogy az Úr nevéért, és azért, hogy üdvösségre vezessen
embereket, mit kell elviselnie:
„…úgy ajánljuk magunkat mindenben, mint
Isten szolgái; sok tűrésben, kitartásban,
sok állhatatossággal; Nagy türelmet tanúsítva a megpróbáltatásban,
nyomorúságban, szükségben, kényszerhelyzetben,
szorongattatásban. Türelmesen elviseljük a nehéz körülményeket, a szorult
helyzeteket, a bajokat, és amikor hiányt szenvedünk valamiben. Verést
szenvedve, mert sokszor megvernek, megostoroznak bennünket, tömlöcben, mert
börtönbe zárnak, háborúságban, amikor a tömeg ellenünk támad. Lázadások,
zendülés, és csődület támasztása közepette, nyugtalanságban, és olyan
körülmények között, ami munkámban zavar. Küszködésben, fáradozásban, mert van,
amikor keményen kell dolgoznunk, virrasztásban, mert nem alhatunk éjjel.
Kényszerű böjtölésben, mert néha nincs mit ennünk” (2 Kor. 6,4-5).
És
bemutatja Isten Igéje, hogy mindenütt üldözést, és bántalmazást szenvedett az
apostol. Amikor Filippiben kiűzte a jövendőmondás szellemét az őket követő
lányból: „Látván pedig annak az urai,
hogy keresetüknek a reménysége elveszett, hogy odalett az, amiből hasznot reméltek, megragadva Pált és Silást, a
főtérre hurcolták őket a hatóságok elé. És odavezetvén őket az elöljárók elé,
mondának: Ezek az emberek zsidó létükre megháborítják, és felforgatták a mi
városunkat, És olyan szokásokat hirdetnek, melyeket nem szabad nékünk
bevennünk, sem átvennünk, sem követnünk, mivelhogy rómaiak vagyunk. És velük
egyben feltámada a sokaság ő ellenük, és rájuk támadt. Az elöljárók pedig letépetvén ruháikat, megbotoztatták
őket. És miután sok ütést mértek rájuk, tömlöcbe veték őket, megparancsolva a
börtönőrnek, hogy gondosan őrizze őket. Ki ilyen parancsolatot vévén, veté őket
a belső tömlöcbe, és lábaikat kalodába szorítá” (Csel. 16,19-24).
Listrában
az apostol szolgálata eredményeként meggyógyul egy béna, de: „Jövének azonban Antiókhiából és Ikóniumból
zsidók, és a sokaságot eláltatván annyira
felbujtották a tömeget, hogy megkövezék Pált, és kivonszolták a városból, a
városon kívülre, azt gondolván, hogy meghalt” (Csel. 14,19).
Timóteust
így bátorítja Pál apostol: „Te pedig
követted az én tanításomat, életmódomat, szándékomat, életcélomat, életutamat, hitemet, meggyőződésemet, hosszútűrésemet,
kitartásomat, állhatatosságomat. Üldöztetéseimet, szenvedéseimet, amelyek értek
Antiókhiába, Ikóniumban, Listrában: milyen üldöztetéseket szenvedtem és
viseltem el, bírtam ki, hogy milyen nehézségen mentem keresztül, de
mindegyikből, mindig megszabadított, kimentett, kiragadott engem az Úr” (2 Tim. 3,10-11).
2 Kor. 11,29
Ki beteg, hogy én is beteg, és szenvedő
ne volnék? Ki botránkozik, és tántorodik meg, hogy én is ne égnék a
szégyentől? [Más fordítás: Ha valaki vétkezik, én is szenvedek vele
együtt; Ki
gyötrődnék tőrbe jutva, hogy én ne égnék]?
2 Kor. 11,30 Ha már dicsekednem kell, az én
gyengeségeimmel, erőtlenségeimmel dicsekszem.
2 Kor. 11,31 Az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki
mindörökké áldott, tudja, hogy nem hazudom, hogy
igazat mondok.
2 Kor. 11,32 Damaskusban Aretás király helytartója őriztette a
damaskusiak városát, hogy engem elfoghasson;
2 Kor. 11,33 És az ablakon át, a várablakból kosárban bocsátottak le a kőfalon, és
megmenekültem kezei közül*
*Pál apostol
megtér, és bemeríttetik Szent Szellembe, és azonnal hirdeti Damaszkuszban, hogy
Jézus a Krisztus: „Több nap elteltével azonban a zsidók tanácsot tartának, mert elhatározták, hogy őt megöljék: De
tudtára esék Saulusnak az ő leselkedésük, a merénylet terve. És őrizék még a
kapukat is mind nappal, mind éjjel, hogy őt megöljék. A tanítványok azért vévén
őt éjjel, és a kőfalon bocsátják alá, leeresztve egy kosárban” (Csel. 9,23-25).
Előképként bemutatja a
Szent Szellem az apostol megmenekülését. Józsué kémeket küld Jerikóba, és
Jerikó királya el akarja fogatni őket, de egy Ráháb nevű parázna asszony: „Alábocsátá azért őket kötélen az ablakon - mert
az ő háza a kőkerítés falán vala, és ő a kőkerítésen lakik vala” (Józs.
2,15)
Ima
Ima
Áldalak
Úr Jézus, mert Te hordoztad az én betegségeimet (Mát 8,17) hogy én jó
egészségben legyek. (2Kor 13,11)
Bob Gass: Az eltöltött idő.
Az
Istennel töltött idő legyen az elsődleges mindennapjaidban, így minden más a
helyére fog kerülni.
Bízz az Úrban, Ővele minden lehetséges,
Mert: „Hatalom, dicsőség és királyi uralom adatott
neki, hogy mindenféle nyelvű nép és nemzet őt tisztelje. Hatalma az örök
hatalom, amely nem múlik el, és királyi uralma nem semmisül meg”
(Dán. 7,14)
Napi
Gondolatok Reinhard Bonnkétól
Ha az országodban választások lesznek, vajon a
miniszterelnök-jelöltek személyesen kopogtatnak be hozzád, és kérik a
szavazatodat? Biztosan nem. Jézus viszont eljön egészen a bejárati ajtódig, és
bekopogtat hozzád! (Jel 3,20) Ő már leadta a szavazatát rád a Golgotán, és most
személyesen kéri, hogy te is szavazz rá. Gondolkoztál már ezen?
REINHARD BONNKE
2016. április 27.
Ige: A pereskedésről.
„Aki törvénykezni, pereskedni akar
veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is* (Mát. 5,40)
*Az apostol így inti a hívőket: „Egyáltalán
már az is gyarlóság ti bennetek, és már az is hiba közöttetek, és veszteség
nálatok, és bizony teljességgel vereséget, teljes kudarcot jelent nektek hogy
törvénykeztek, és pereskedtek
egymással. Miért nem szenveditek, és miért nem viselitek el, és miért nem
hagyjátok inkább a bántalmazást, az igazságtalanságot, sérelmet,
méltatlanságot, és hogy vétsenek ellenetek? Miért nem tűritek inkább a kárt, hogy kifosszanak, hogy csalást kövessenek el veletek szemben”
(1
Kor. 6,7)
Nem félek: A gyermekeim sorsa miatt!
bármilyen
távol kerültek Tőled, mert Te megszabadítod őket, hiszen kijelentetted, hogy az
igazak magva megszabadul. (Péld.11,21). Mert Te Uram a pusztát vizek tavává
teszed és az aszú földet vizeknek forrásivá (Ésa.41,18), és megitatod őket
gyönyörűséged folyóvizéből (Zsolt. 36,9). Igen, Te megitatod a szomjú szellemet,
és minden éhező szellemet megelégítesz. (Jerem.31,25)
Az Úr Jézus
„tett minket országa népévé, és királyokká és papokká, az ő Istenének és
Atyjának országában: övé legyen a dicsőség, méltóság, dicséret, imádás, a fény, a ragyogás és hatalom, az erő, uralom, és győzelem mind
örökkön örökké! Ámen”
(Jel. 1,6)
A szeretet nem gyűlöl:
„Ne táplálj gyűlöletet szívedben, a bensődben
testvéred iránt. Mert:
„Aki gyűlöli az ő testvérét, mind
embergyilkos az: és tudjátok, hogy egy embergyilkosnak sincs örök élete, ami
megmaradhatna ő benne”
(3 Móz. 19,17; 1Ján 3,15)
C Lewis: Az Öröm
Az öröm a menny legdrágább és legjobb "árucikke".
Az öröm teszi az életet élni érdemessé.
Az örömben mutatja meg Isten a másik ember szépségét.
Énekeljetek!
„Dicsérjétek az Urat, JÉZUST! Énekeljetek az
Úrnak új éneket; dicsérje őt a hívők gyülekezete!”
(Zsolt. 149,1)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)