Orbán Anikó Az a bizonyos Illés szekere

Elzárta a zuhanycsapot. Kinyúlt a törülközőért, s eközben mély, tompa fájdalom sugárzott a karján át. Szinte ösztönösen tapogatta meg magát: „Úristen, itt mintha egy daganat lenne...!” – futott át a kétségbeesett gondolat az agyán, amikor a sajgó területhez ért. Emlékezett, hogy néhány napja, vagy talán hete...? – hirtelen nem is jutott eszébe az izgalomtól - megütötte a mellét, de akkor nem tulajdonított jelentőséget a dolognak.

Közben a férje kiáltott ki a hálószobából, hogy ideje lenne munkába indulnia, s most vette csak észre, hogy már hosszú percek óta a zuhanykabinban ácsorog, miközben csöpög róla a víz. Este elmondta élete párjának, hogy mit tapasztalt, és imádkoztak együtt – megköszönték azt is Jézusnak, hogy az Ő sebeiben teljes gyógyulás van. Majd bezárkózott a másik szobába, úgy érezte, most kettesben kell maradnia az Úrral.

Próbált igét olvasni, imádkozni – de nem ment. Csak csendesen sírt az Úr előtt. S gondolatai minduntalan visszatértek a bajra. Félelem szorította össze a szívét, amikor néhány, korántsem vidám lehetőség ötlött fel benne. Kórházi ágy, műtét, halál...

Erről eszébe jutott, a közelmúltban kérte az Urat, hogy vigye haza. Tudta, hogy nem lenne szabad, tudta, hogy az Úr ilyen imát úgysem hallgat meg, és igazán nem is gondolta komolyan – csak az utóbbi időben annyira elcsüggedt, elfáradt. Nagyon elfáradt. És elege lett mindenből. Azóta persze már rég elfelejtette az egészet. Az ördög azonban most előhozta ezt a kérést, és kajánul azt suttogta: ”azt akartad, hogy az Úr elvigyen, nem?! Lám, most itt van. Örülj neki, meghallgattatott az imád. Emlékszel? Illés is azt kérte Istentől, hogy vegye el az életét, és bizony nemsokára be is végezte földi pályafutását...! Most itt van a te időd!”

Az asszony ekkor lett csak igazán szomorú! Minden erő elszállt belőle, és elöntötte a teljes kétségbeesés. Nagy sokára azonban erőt vett magán, és kérte az Urat, hogy bocsásson meg neki, és könyörgött, hogy hacsak nem az az Ő akarata, ne vigye még el, hiszen a családjának szüksége van rá. És nemcsak nekik. Nagyon sok terve van még, amit az Úrtól kapott, és Isten országában még be kell végeznie.

Így harcolt benne a világosság a sötétséggel. Az élet a halállal.

S akkor az Úr szólt. Egészen tisztán, a 91. Zsoltár igéi zengtek fel benne: Hosszú élettel elégítem meg Őt, és megmutatom néki az én szabadításomat…Majd azt mondta az Úr: “Gondolj csak vissza, mi történt Illéssel! Nem betegség, nem rák, nem a halál vitte el - ezek nem az én eszközeim. Ezekhez semmi közöm. Tüzes szekeret küldtem érte, s azon ragadtam őt el a mennybe. Nem halál várt rá – hanem az élet.”

Az asszony megértette. Hangosan kacagni kezdett, és kiáltott: sátán, hazugság atyja, én megdorgállak téged. Nincs hatalmad fölöttem, mert az életemben Jézus Krisztus az Úr! Övé a szellemem, a lelkem és a testem is. Őt vallom meg, benne bízom, és neki hiszek. S Ő megígérte, hogy hosszú élettel elégít meg, és megmutatja szabadítását. Ha az Úr tüzes szekeret küld értem, akkor rendben van, elmegyek. De így nem! Távozz tőlem rák, halál szelleme! Nincs helyed énbennem. Én Krisztus sebeivel meggyógyultam, ezért egészséges vagyok, Jézus nevében! Ámen.

Megkönnyebbülve, és Isten szeretetétől körülölelve az asszony ezután már nem gondolt többé a betegségre. Hosszú napok teltek el, s a fájdalom lassan, szinte észrevétlenül szűnni kezdett, majd teljesen elmúlt. Ismét győzött a világosság a sötétség fölött. Az élet a halál fölött.

http://mindenlehetseges.shp.hu/hpc/web.php?a=mindenlehetseges&o=rwNWmihidh

Imádság:

Uram! Amim nincs, de lehetne, azt oly szívesen megosztanám másokkal. Pedig Te nem ezt várod tőlem, hanem azt, hogy amim van, abból a kevésnek tűnőből tudjak adni, azoknak, akiknek egyértelműen kevesebb van, mint nekem. Adj nekem adakozó lelkületet, mely Rád tekintve tud jó szívvel és nem kényszerből adni. Ámen

A nap gondolata: Krisztusban maradni.

"A Krisztusban maradásnak egyik titka, hogy naponta úgy ragadjuk meg Őt, mintha akkor ismertük volna meg" (Szikszai)

A csoda

 … dicsérték az Istent, és kedvelte őket az egész nép. (ApCsel 2:47)

 Gazdasági csoda történik Jeruzsálemben. Nem bírták elviselni azt a sok egyenetlenséget, ami a tehetős és a nincstelen között feszült. Lehetetlennek érezték, hogy ne osszák meg egymással azt, amijük van. Senki nem kérte, nem kívülről bíztatták őket, hanem éppen belülről érezték, hogy az egyenetlenségeket észre kell venni, és orvosolni kell.

Ma sem kéri senki sem, hogy adjuk el házunkat és osszuk szét vagyonunkat, de azt igenis kérik, hogy aki hívőnek vallja magát, aki imádkozik, aki kapcsolatban áll a Szent Szellemmel, az vegye észre az egyenetlenségeket. Vegye észre a sírókat, az elesetteket, képviselje az igazságot, és ossza meg Istentől kapott testi-lelki javait másokkal. Ezt így lehet összefoglalni: látszódjunk!

Mondom akkor, amikor alapigénk egy gyönyörű helyzetjelentés arról, ami ott történt. „… dicsérték az Istent, és kedvelte őket az egész nép.” Ennyire fontos ez, hogy látszódunk. Nem bujkálunk, nem szégyenlősködünk, hanem látszódunk. Amit belül megélünk a Szent Szellem által, azt kívülre is visszük, hogy képet adjunk a kívánatos és Isten szerint való hívő életről. A világ fiai sóvárogva várják az Isten fiaink megjelenését… (Lovász Krisztián)

Dicséretek 2 (lejátszási lista)

A gondviselő Istenről

Készítette: Keresztény szépségportál

Ha minden más bizonytalan is, egy dolog bizonyos: Isten gondot visel gyermekeire.

(Spurgeon)

www.keresztenyszepsegportal.hu

Mutasd az utat

Készítette: Keresztény szépségportál

Ne a mások vallását vagy hitét blamáld, hanem mutasd meg AZ UTAT!

(Alex Fairy)

www.keresztenyszepsegportal.hu

Tartsd a szemed a célon!

Készítette: Lisa Szanyel

Tartsd a szemed a célon!
Ha azt akarjuk tenni, amire Isten elhívott minket, akkor a célra kell összpontosítanunk, mert a világ mindig kínálni fog valamit, ami elvonja a figyelmünket. (Joyce Meyer)

Vihar után

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Az eső hajnal óta megállás nélkül esett. A férfi az ablaknál állt. Kémlelte az eget, nem szakadozik-e valahol a felhőzet. Már délfelé járt az idő, mikor az eső csendesedni kezdett. Ingerülten sürgette az ebédet.

Azt tervezte, ha eláll az eső, ebéd után kimegy az erdőre, és hazahozza az összegyűjtött rőzsét. Egyáltalán nem volt erre a munkára most alkalmas az idő, de nem törődött vele.

 Valami rettenetesen szorította a torkát, úgy érezte, ha nem megy ki a szabad levegőre, megfullad. Felesége az ilyen meggondolatlanságért máskor csípős hangon korholta volna, most azonban szótlanul rakta az ebédet az asztalra.

Evés közben kezdte csak csendes szavakkal kérlelni emberét, hogy ne induljon el ilyen időben. Újra eleredhet az eső, elakad a sárban, valami baja is történhet.

A férfi ingerültségének éppen az volt az oka, hogy felesége most nem veszekedett vele, mint máskor, hanem szelíd, csendes szavakkal kérlelte.

Az asszony az utóbbi időben teljesen megváltozott, ellentéte lett korábbi önmagának.

Ez a változás nem bosszantotta volna, de barátai gúnyolódását nem bírta már. Azért gúnyolták, mert engedte, hogy felesége bekeresztelkedjék a hívők közé.

Megvoltak ők egymással. Igaz, hogy napirenden volt a civakodás, veszekedés, de a hosszú idő alatt úgy megszokták, nem is gondoltak arra, hogy másképpen is lehetne élni... Felesége megismerkedett egy házaspárral, akik nemrégen költöztek a faluba.

A férfi baleset következtében elveszítette az egyik lábát, ezért csak ,,sántának" emlegették a faluban. Cipész volt, így elég sokan megfordultak nála.

Híre járt a faluban, hogy amíg a férfi a lábbeliket javítja, a felesége szóval tartja a vendégeket. Az asszony beszéde után - a ,,sánta" jelző mellé - nem sok idő múltán a ,,bibliás" jelző is társult. Az asszony ugyanis a Bibliából beszélt a vendégeknek, meg arról, hogyan kell Istennek tetsző életet élni. Majd bizonyságot tett a saját megtéréséről. Sokan gúnyolták érte, de voltak olyanok is, akik szívesen hallgatták, olyankor is felkeresték őket, amikor nem vittek javítanivalót. Este, amikor a férfi bevégezte a munkát, hosszasan beszélgettek az érdeklődőkkel.

Hamarosan jó néhányan komolyan kezdtek érdeklődni a házaspártól a bibliai igazságokról, a megtérésről. Ezek között volt az ő felesége is. Az asszonynál ekkor következett be a feltűnő változás.

Amikor hazaérkezett a mezőről, a felesége a kapuban várta, segített kifogni a lovakat, a vacsora meg ott párolgott az asztalon.

Korábban nemegyszer előfordult, hogy amikor megérkezett, a kert végéből kellett előkiabálni az asszonyt, a konyha hideg volt, csak akkor kezdett kapkodva valami vacsorát készíteni. Tetszett neki ez a változás. Házuk körül olyan rend volt, mint régen soha. Ezért hát nem bírt különösebb jelentőséggel számára feleségének ez a bejelentése, hogy ő megtért. Azt válaszolta neki, hogy őt nem érdekli, csak vissza ne alakuljon az új rend a régi rendetlenséggé. Nem sokkal később közölte vele felesége, hogy be fog merítkezni. Elmondta, hogy pünkösdkor lesz a bemerítés a szomszéd falu imaházában. Hívta őt is.

Nem ellenkezett, de nem ment el. Nem is lett volna semmi baj, ha délután nem megy el a kocsmába, és nem mondja el a cimboráknak, hogy hova ment az asszony. Ettől kezdve nem hagytak neki békét, állandóan heccelték.

Azért akart most kimenni az erdőre, hogy szabad levegőn kiokoskodjon valamit, amivel vissza tudná tartani a feleségét a hívőktől, hogy megszűnjön a gúnyolódás. Hiába volt a feleségének minden igyekezete, hogy otthon tartsa, nem hallgatott rá, elment.

Az asszony soha nem nyitott ilyen nehéz szívvel kaput a férjének. Nyugtalanság fogta el, mikor utánanézett. Becsukta a kaput, bement a szobába, elővette a Bibliáját, és ahol kinyílott, olvasni kezdte: Uram, a Te irgalmasságod az egekig ér; a Te hűséged a felhőkig. Zsolt. 36,5.

Az olvasott ige valamennyire megvigasztalta, de teljesen nem tudott megnyugodni. Imába foglalta férjét, és Isten oltalmába ajánlotta, úgy kezdett délutáni munkájához.

Kint az erdőn a férfi kifogta a lovat, és a szekér oldalához kötötte. Felnézett az égre, és a legszívesebben már fordult volna vissza. Sűrű felhők tornyosodtak. Vihar készült újra. Nyugalmat erőltetett magára, mert addig nem akart hazamenni, amíg valami ,,okosat" ki nem talált. Gondolkodásra azonban nem volt ideje, mert egy vakító villám mellette hasított át a levegőn és óriásit csattant. Úgy érezte, mintha valaki bedobta volna a szekér alá. Néhány pillanatra elveszítette az eszméletét. Amikor felnézett, a szekér mellett egy hatalmas fa, kettéhasadva, mint egy óriási gyertya, nagy lángokkal égett. A fa másik fele pedig ott feküdt keresztben a szekéren. A ló élettelenül nyúlt el mellette. Az égő fa lángjait a közeli erdészházban is észrevették és többen szaladtak, hogy a tüzet eloltsák.

Amint odaértek, csodálkozva nézték a látványt, ami elébük tárult. Alig vették észre a szekér alól kikecmergő, minden ízében remegő embert... Száraz ruhát adtak rá és hazakísérték a teljesen átázott, egész testében remegő férfit.

Felesége rémülten nyitott ajtót a különös menetnek. Előkerültek a meleg takarók, meg a forró tea...

Amikor férje valamennyire megnyugodott és felengedett, elmondta őszintén, hogy mi volt az oka nyugtalanságának és ingerültségének, s azt is, hogy milyen céllal ment el otthonról.

Beszámolt barátai gúnyolódásairól és arról, hogy nem volt képes megvédeni feleségét, hanem el akarta szakítani a hívőktől. Aztán jött a villám...

Útközben hazafelé mindent átgondolt. Csendesen, mintegy magában mormolta: A suszterék szobája kicsi. Nálunk meg itt van kihasználatlanul a nagyszoba. Ide sokkal többen beférnek, ezután itt kellene tartani az összejöveteleket.

Ide talán még a cimboráim is eljönnének, ha továbbra is barátkozni akarnak velem. Mert hogy én nem fogok többé velük együtt lenni, az biztos.

A lámpa sárgás fénye megszépítette a meghatódottan egymásra néző két ember arcát. Az asszony hálatelt szívvel idézte vissza a délután olvasott igét:
Uram, a Te irgalmasságod az egekig ér; a Te hűséged a felhőkig. Zsolt. 36,5.

Egyszerű dallam

Ige: A szent szellem gyümölcse

A Szent Szellem gyümölcsét maga az Úr Jézus Krisztus teremti meg bennünk: „Teljesek lévén az igazságnak [(dikaioszüné): megigazulásnak] gyümölcsével [hasznos eredményével], melyet Jézus Krisztus teremt [és gazdagon teremjétek az igazság gyümölcseit Jézus Krisztuson át, vagy Őrajta keresztül] az Isten dicsőségére és magasztalására. [dicséretére]” (Fil. 1,11)^.

És azért is: „hogy élhessetek az Úrhoz méltóan, teljes mértékben az ő tetszésére, és teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és növekedjetek az Isten ismeretében. Minden erővel megerősíttetvén az Ő dicsőségének hatalma szerint minden kitartásra és hosszútűrésre örömmel;

(Más fordítás: Az ő mindenen uralkodó dicsősége lehetővé teszi, hogy mindenféle képességgel felruházva olyan hatalomra jussatok, mely teljes állhatatosságra és hosszútűrésre képesít)” (Kol. 1,10-11).

„Mert valátok régen sötétség, most pedig világosság az Úrban: mint világosságnak fiai úgy járjatok.  Mert a világosságnak gyümölcse minden jóságban és igazságban és valóságban (alétheia: Igében) van” (Eféz. 5,8-9).

Az Úr Jézus kijelentette ennek feltételét is: „Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. Ha valaki nem marad énbennem, kivetik, mint a lemetszett vesszőt, és megszárad, összegyűjtik valamennyit, tűzre vetik és elégetik” (Ján. 15,4-6).

Péter apostolon keresztül fejti ki a Szent Szellem, hogy nekünk is van feladatunk a gyümölcstermésben: „Ugyanerre pedig teljes igyekezetet is fordítván, a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt. A tudomány mellé pedig önuralmat, az önuralom mellé pedig állhatatosságot, az állhatatosságmellé pedig kegyességet, a kegyességben testvéri szeretetet, a testvéri szeretetben pedig minden ember iránti szeretetet. Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem tesznek titeket hivalkodókká, sem gyümölcstelenekké a mi Urunk Jézus Krisztus megismerésére nézve. Akiben pedig ezek nincsenek meg, az vak, rövidlátó, és elfeledkezett arról, hogy régi bűneiből megtisztult” (2 Pét. 1,5-9).  

„Mert a világosságnak gyümölcse minden jóságban és igazságban és egyenességben és valóságban (alétheia: Igében) van” (Eféz. 5,9).

„Kérlek tehát titeket én, ki fogoly vagyok az Úrban, hogy járjatok úgy, mint illik elhívatásotokhoz (éljetek méltón ahhoz az elhívatáshoz), mellyel elhívattatok. Teljes alázatossággal és szelídséggel (praotész: szelídség, jóindulat, barátságosság, higgadtság), hosszútűréssel (makrothümia: türelem, béketűrés, állhatatosság, kitartás). Elszenvedvén (viseljétek el) egymást (agapé: Isten szerinti) szeretetben. Igyekezvén megtartani a Szellem egységét a békességnek kötelében (eiréné: vagyis abban az állapotban, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás, mégpedig mind az egyén, mind a közösség vonatkozásában). Legyetek pedig egymáshoz jóságosak (khrésztosz: jó, alkalmas, hasznos, becsületes; jóindulatú, barátságos; derék, jóindulatú), irgalmasok (euszplankhnosz: irgalmas, együttérző, könyörületes, megindulni képes), megengedvén (bocsássatok meg) egymásnak, miképpen az Isten is a Krisztusban megengedett (megbocsátott) néktek” (Eféz. 4,1-3.32).

Hát: „Öltözzetek föl azért, mint az Istennek választottai, szentek és szeretettek, könyörületes szívet, jóságosságot, alázatosságot, szelídséget, hosszútűrést (türelmet). Elszenvedvén (viseljétek el) egymást és megbocsátván kölcsönösen egymásnak, ha valakinek valaki ellen panasza volna. miképpen a Krisztus (az Úr) is megbocsátott néktek, akképpen ti is; Mindezeknek fölébe pedig öltözzétek föl a szeretetet, mint amely a tökéletességnek kötele (az tökéletesen összefog mindent). És az Istennek (a Krisztusnak) békessége uralkodjék a ti szívetekben (bensőtökben), amelyre el is hívattatok egy testben (szóma: személyben); és háládatosak legyetek” (Kol. 3,12-15).

Az apostol kérése: Titusz tanítsa a szenteket, hogy„Senkit ne szidalmazzanak (senkit se szóljanak meg), ne veszekedjenek (kerüljék a viszálykodást), gyöngédek (megértőek) legyenek, teljes szelídséget tanúsítván minden ember iránt” (Tit. 3,2).

Mert: „Az igaznak (megigazultnak) gyümölcse életnek fája; és lelkeket (életeket) nyer meg a bölcs” (Péld. 11,30)

BOLDIZSÁR SÁNDOR ÚGY ÉRZEM.wmv

BOLDIZSÁR SÁNDOR ÚGY ÉRZEM.wmv

Spurgeon: A Világ

Krisztus egyháza és a világ közt csak annyi a kapcsolat, mint egy épülő ház és annak állványzata közt. Ha az egyház épületét befejezték, állványzatát lebontják.

C.H. Spurgeon: A legjobb orvosok

“A legjobb orvosok: dr. Elégedettség, dr. Higgadtság és dr. Jó kedély.”

A helyes képet lásd

Készítette: József Balogh

Mivelhogy nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra; mert a láthatók ideig valók, a

láthatatlanok pedig örökkévalók(2 Korintus 4:18).

A Biblia azt mondja, hogy Isten feltámasztja azt, ami halott, és úgy előhívja a nem létezőket, mintha létezők lennének. (Róma 4:17). Ő a világot a Szavaival alkotta meg, úgy, hogy amik

láthatóak, azok a láthatatlanból álltak elő. (Zsidó 11:3).

Te a hit életére lettél elhívva: “Mert hitben járunk, nem látásban” (2 Korintus 5:7).

A hit azt jelenti, hogy látod a dolog végkimenetelét onnan, ahol vagy, és a valóságba hozod azt a szavaiddal. Más szóval, a jövőt már látod az Isten Igéje szerint, és meg is vallod a jelenben.

Tagadd meg annak a negatív képnek az elfogadását, amelyet az ördög akar rád erőszakolni;

arra koncentrálj, amit Isten mond rólad az Ö Igéjében, és úgy is lásd magad.

Például, ha egy betegségtől szenvedtél, akkor ne a tünetekre nézz, hanem fontolgasd a gyógyulásodat, lásd magadat gyógyultan. Ha gyenge voltál az életed egy területén, akkor ne beszéld és gondold a gyengeségedet, korlátaidat; hanem lásd és jelentsd ki az erődet! Erősítsd meg, hogy semmi sem lehetetlen neked, mert ez az az igazság, ami veled kapcsolatban

az Igében áll.

A sátán néha megkérdőjelezheti a hitedet, azt mondva: „biztos vagy benne, hogy azok a szavak, amiket hallottál, valóban igazak?” Ne inogj meg, mert ő egy hazug, és a hazugság atyja. Tudja, hogy Isten Igéje veled kapcsolatban igaz, mert különben nem kérdőjelezné meg.

Soha ne kérdőjelezd meg a hitedet, és ne kételkedj abban, amit Isten mond veled kapcsolatban. Isten nem ember, hogy hazudjon. (4 Mózes 23:19) Az Ő Igéje teljes valóság; ezért azt a képet tartsd magad előtt mindig, amit az Igében látsz.

Ima

Drága Atyám, a Te Beléd vetett hitem az az erő, ami megváltoztatja a világot, és átváltoztatja a körülményeimet, hogy párhuzamban álljanak azzal a sorssal, amit Te terveztél el a számomra. Elfogadom azt az erőt, amivel irányíthatom az életemet az Ige szerint.

Köszönöm áldott Atyám, hogy célt és sorsot adtál nekem Benned, amit a mai napon is betöltök és minden nap, a Jézus Nevében, Ámen.

Márk 11:23; 2 Korintus 4:13

A bölcs férfiú

 Készítette: Dr-Kováts György

„A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű” ‎(Péld 24:5)

Megint a valóság. A világ sok formáját ismeri az erőnek. Egy nagy motoros csapat megjelenik a Balatonparton. Mély zúgású motorok, csillogó alkatrészek, tekintélyt parancsoló utasok bőrszerelésekkel. Nagy csapat, mint a középkorban a lovas hadsereg, a maguk csillogó páncéljaiban. Beleborzong, aki látja. Az erő képe.

Megszólal a basszusgitár, hozzá a dob, és a szólógitár a maga torzítóival. Olyan érzés ez, egy hatalmas rajongói táborban, mint az erő kiáradása.

Meccsen hangzik tízezer torokból ugyanaz az ének. Erőt érez, aki köztük van.

Ez mind sok formája az erőnek.

A börtönben a napi 1000 fekvőtámasz, és a vele járó izmok jelentik az erőt.

A kormányok között az, ha valakinek nincs tartozása, rendszeres gazdasági növekedése van, rendezett társadalma, oktatása, egészségügye és szociális rendszere.

A gyülekezetek között a tagok sokasága, az épület kinézete és az anyagi háttér. Ez az erő – mondják sokan.

Mások a jelenségekre mondják – látszik, leesett a földre – ez az erő.

Sok formáját ismerik az erőnek. De az Isten Igéje mást mond erőnek.

(Mondtam – sok formája van. Sok jelentése is. Nem húzom át a korábbiakat sem. Van sokféle erő. De én azt keresem, azt akarom, amit az Úr mond, azt akarom a saját életembe, és annak megfelelően akarok járni!)

Péld 24:5 A bölcs (hákám) férfiú (geber – értelmes, megértésre képes, képzett, ügyes, bölcs a kormányzásban, igazgatásban, döntésben) erős (óz – erő, hatalom, hév, szilárdság, megbízhatóság, stabilitás, méltóság, dicsőség, dicséret), és a tudós (dá’at – ismeret, tudás, felismerés, belátás, megértés, felfogás, megismerés) ember nagy (ámac – erős, merész, megerősödik, bátorít, stb.) erejű (erő, hatalom, Istené is, emberé is, termőerő, férfierő, képesség, vagyon, javak, gazdagság).

A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.

A menny adja oda, a mennyei úton kapod meg, amit elkészített, mindazt, ami életedhez kell. Az Igéből nyert bölcsesség, az Isten félelméből nyert bölcsesség által, a kamrában gyűlő kincsek által, amit az Úrtól kaptál, és kapsz folyamatosan, ahogy használod, igénybe veszed a menny minden bölcsességét a gyakorlatban.

Péld 24:6 Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.

A harc napról-napra ott van. Harcban állsz saját rossz vonásaid ellen, régi természeted ellen, a környezeted lehúzó hatásai – kritikája, reménytelensége, depressziója, hírei, megfélemlítése, rossz példája, vitázásai – ellen és a gonosz minden titkos, rád támadó munkája ellen. Ha erős vagy – győzöl. Honnan lesz az erőd? A bölcsességből, a kamrában felhalmozott mennyei kincsekből. A bölcs férfiú erős, a tudós ember nagy erejű. Bátor leszel, merész, tudatosan szembeszállsz minden ellenállással, nem adod meg magad.

Péld 24:6 Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.

Jönnek az eszes tanácsok a mennyből, és jönnek onnan, a belső tárházadból. A kincseskamrádból. Érték, ha napról-napra töltöd azt. Ha korábbit akarsz kihozni, de nem töltögetted az elmúlt időkben, olyan, mintha kiszáradt volna. Mintha száraz zöldségekből akarnál friss zöldséglevest főzni. Nehéz lesz.

Tartsd életben. Tápláld naponta. Gyűjts naponta.

Kívánd az Igét,

 szeresd az Igét,

akard és nyerd el az Igét. Naponta.

Akkor lesznek eszes tanácsaid. Kapsz, és járhatsz ezek szerint. Ámen.

AZ IGAZI SZÜKSÉG

1 Titeket is életre keltett, akik halottak voltatok vétkeitek és bűneitek miatt, 2 amelyekben egykor éltetek e világ életmódja szerint; igazodva a levegő birodalmának fejedelméhez, ahhoz a szellemhez, amely most az engedetlenség fiaiban működik. 3 Egykor mi is mindnyájan
közöttük éltünk testünk kívánságaival, követtük a test és az érzékek hajlamait, és a harag fiai voltunk emberi természetünk szerint, éppen úgy, mint a többiek. 4 De Isten, gazdag lévén irgalomban, az ő nagy szeretetéért, amellyel minket szeretett, 5 minket is, akik halottak
voltunk a vétkek miatt, életre keltett a Krisztussal együtt - kegyelemből van üdvösségetek! - 6 és vele együtt feltámasztott, és a mennyeiek világába ültetett Krisztus Jézusért, 7 hogy megmutassa az eljövendő korszakokban kegyelmének mérhetetlen gazdagságát irántunk való
jóságából Krisztus Jézusban. 8 Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; 9 nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék. 10 Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre
elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk” (Ef 2,1-10)

                         AZ IGAZI SZÜKSÉG

Várom az Urat, várja a lelkem, és bízom ígéretében. (Zsolt 130,5)

Évekkel ezelőtt volt egy kancánk, aki szép, egészséges csikónak adott életet. Úgy tűnt, mama és gyermeke egyaránt jól vannak. Néhány nap múltán azonban azt láttuk, hogy a kanca a földet kapálja, és eszi. Ez a viselkedés súlyos gyomorproblémákhoz, akár halálhoz is vezethet a lovaknál. Nagyon aggódtunk. Régi barátunk, akinek több tapasztalata volt a lovakkal, eljött megnézni a csikót, és a kanca furcsa viselkedését látva elmagyarázta: "Sóra van szüksége." Az ellés stressze kimerítette a kanca sókészleteit. Elláttuk egy adag ásványkoncentrátummal, és azonnal megszűnt a furcsa viselkedése; ehelyett a sótömböt nyalogatta, amíg szervezetében helyre nem állt az egyensúly.

Ez a tapasztalat arra emlékeztetett, hogy az emberekben természetes vágyakozás van az Istennel való kapcsolatra. Ha ezt nem a Jézus Krisztus ismeretével töltik be, lehet, hogy más, néha egészségtelen módokkal próbálkoznak. A világ sokféle pótszert kínál, amelyek átmenetileg eltompíthatják az üresség okozta fájdalmat, de ezek egyike sem ad igazi és tartós megoldást. Az csak az Istennel való kapcsolatból származik.

Imádság: Szerető Megváltónk, segíts, hogy közeli kapcsolatban élhessünk veled, és engedd, hogy kegyelmed eszközei lehessünk embertársaink számára. Ámen.

Istenünkkel való kapcsolatra vagyunk teremtve.
DeVonna R. Allison (Michigan, USA)

http://csendespercek.hu

Az Úr fent van a szent helyén

Egy misszionárius mesélte

Egy misszionárius hindu nők csoportja előtt beszélt, és meglepődve látta, hogy egyikük felkel és távozik. Hamarosan visszatért azonban, és még figyelmesebben hallgatott, mint azelőtt.

- Miért távoztál beszédem közepén? – kérdezte a misszionárius.

- Annyira érdekeltek azok a csodák, amikről beszéltél, hogy elmentem, és megkérdeztem a szolgádtól, hogy úgy is élsz-e, ahogy tanítasz. Azt mondta, hogy igen, ezért visszatértem, hogy még többet halljak Jézusról – felelte az asszony.

http://www.refvasvari.hu/mindenkinek-hasznos/lelekepito-irasok/