Ige: A szentek megáldása, és hálaadás értük

 „Kegyelem [(kharisz) = Isten jótéteménye, amely örömet vált ki] néktek és békesség [vagyis: az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás, mégpedig mind az egyén, mind a közösség vonatkozásában] Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól.

Hálát adok [szüntelenül] értetek Istennek mindenkor, azért a kegyelemért, [az Isten ama ajándékáért] amely nektek a Krisztus Jézusban adatott.

Mert a vele való közösségben [Őbenne] mindenben meggazdagodtatok, minden beszédben [(logosz): az Igében] és minden ismeretben [(gnószisz): Istenismeretben, tudományban]

[abban a mértékben] amint a Krisztusról való bizonyságtétel [tanúságtétel] megerősödött [megszilárdult] bennetek” (1 Kor. 1,3-6)

BOLDIZSÁR SÁNDOR ÉS LENKE TE VAGY AZ AKIBÖL ÉLET ÁRAD.wmv

Ige: Ki lakhat az Úr hegyén?

Halljátok meg távol lakók, hogy mit cselekedtem, és ti közel lévők, ismerjétek meg hatalmamat!

Megrettentek a Sionon a vétkesek, reszketés vett erőt az elvetemülteken: Ki tartózkodhat közülünk perzselő tűz mellett, ki tartózkodhat közülünk örökös izzás mellett?

Aki igazságosan él, és őszintén beszél, megveti a zsarolt nyereséget, nem fogad el megvesztegetést, hanem elhárítja a kezével. Bedugja a fülét, hallani sem akar vérontásról, befogja a szemét, látni sem akar gonoszságot. Az ilyen ember magas helyen lakik, sziklaerőd a fellegvára. Kenyerét megkapja, vize állandóan van. (Ésa 33,13-16)

Szelíd beszéd

 „A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.”

(Példabeszédek könyve 15. fejezet 4. vers)

Mindannyian tapasztalhattuk már, milyen következménye van a helyes, illetve a nem jól megválogatott szavaknak.

Milyen öröm, mikor azt halljuk: Olyan jó volt, hogy ezt mondtad! Köszönöm a bátorító szavakat!

Ugyanakkor, milyen kellemetlen szabadkozni; Elnézést, én azt nem úgy gondoltam. Nem jól fejeztem ki magam.

Valóban ez utóbbi megkeserít, és hosszú távon elidegenít bennünket embertársainktól, míg a szelíd szavak megédesítik mind saját lelkünket, mind mások életét. És ami mindennél fontosabb; a szelíd szó átformálja az életet.

Egy történet szól a tizenegyedik században élt Samuel ibn Nagrela, spanyol zsidó költőről, aki Granada királyának vezírje volt. Egy napon valaki a király jelenlétében elkezdte szidalmazni Samuelt. Mindenféle hazug rágalmakat hordott össze róla.

A király értesítette minderről főemberét és megparancsolta neki, hogy büntesse meg azt az embert, mégpedig vágassa ki a szidalmazó nyelvét. A vezír azonban a király parancsa ellenére nem bántotta őt, sőt inkább barátságosan beszélt és bánt ellenségével, így az egy idő után többé már nem rágalmazta, sőt inkább áldotta őt.

Midőn később a király meglátogatta vezírjét és megpillantotta azt az embert, csodálkozott és kérdőre vonta Samuelt, hogy nem hajtotta végre az utasítását. Sámuel erre így válaszolt: - Én végrehajtottam a parancsodat. Kitéptem a gonosz nyelvét, és adtam neki helyette egy jó és szelíd nyelvet.

Erre jegyzi meg a Talmud: „Ki a hatalmas? Az, aki ellenségét barátjává teszi” (Abóth d. R. Náthán XXIII).

Ehhez lehetne hozzátenni; S ki a leghatalmasabb? Az, aki az egész lázadó világot barátjává fogadja. Azaz Jézus, aki ma is szelíden szól hozzánk, lecsendesítve háborgó lelkünket.

S ahogy Ő mondja „Mert példát adtam néktek, hogy a miképpen én cselekedtem veletek, ti is akképpen cselekedjetek.” (ján.13:15)

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2011/07/szelid-beszed.html

Idézet: Spurgeon

Akik abban a tudatban alszanak el, hogy az Úr őrzi őket, nagyobb biztonságban érezhetik magukat, mint a királyok palotáikban.

Csak Isten adhat anyagi biztonságot

 "Hanem gondolj arra, hogy Istened, az ÚR ad neked erőt a gazdagság megszerzésére, hogy fenntartsa szövetségét, amelyre esküt tett atyáidnak. Így van ez ma is." (5. Mózes 5:18)

Isten az egyetlen, aki gondoskodik rólunk, amikor szükségben vagyunk. Ez azt jelenti, ő kielégíti anyagi szükségleteinket. Más szóval, nem a munkáltatómban kell keresnem a biztonságot. Nem úgy tekintek a megtakarításaimra, mintha az lenne az én biztonságom. Nem nézek semmire és senkire Istenen kívül, aki betölti szükségleteimet.

Hadd szemléltessem ezt ekképpen: amikor megengedem a vizet, nem gondolom azt, hogy a víz a csapból jön. Tudom, hogy a víz valójában egy víztározóból jön. Csak a csapon keresztül érkezik hozzám.

Ugyanígy, a bevétel, amit Isten neked akar adni, lehet hogy egy munkán keresztül érkezik hozzád, vagy valami máson keresztül. De a forrás mindig Isten. Ez azt jelenti, nem kell aggódnod, hogy melyik csapot használja Isten szükségleteid betöltésére.

Bizonyos értelemben ezt mondja: "Ha elzárom az egyik csapot, könnyen meg tudok nyitni egy másikat. Ha elveszítesz egy állást, tudok neked másikat adni. Én vagyok a forrásod, nem a munkád. Én vagyok a forrásod, nem a bankszámlád."

        http://napiremeny.blog.hu/2011/09/27/csak_isten_adhat_anyagi_biztonsagot

BOLDIZSÁR SÁNDOR CSENDES HANGON SZOLTÁL.wmv

A harag

Ám haragudjatok, de ne vétkezzetek: a nap ne menjen le a ti haragotok felett… (Eféz. 4,26)

A szeretet

NE FÉLJETEK!

Szerző: Guti Tünde

Különös folyamatot figyelek már régóta. Repedezik a beton az út szélén.

Széttöredezve emelkedik fel, púposodik ez a kemény aszfaltréteg a hatalmas nyárfa körül. Nőnek, vastagodnak, erősödnek szemmel nem látható gyökereik, terebélyesednek, mint maga a föld felszínén magasba nyúló fa, amely egészen mélyre, a vízhez és a tápanyaghoz bocsátja kapaszkodó karjait, szilárdan tartva vaskos törzsét és ágas-bogas, életerős koronáját.

A szétterjeszkedett gyökérzet behálózza a talajt, áthatol köveken, kavicson vagy agyagon.

AZ ÉLET MEGÁLLÍTHATATLAN!

Gyökerezzünk bele Krisztusba, álljunk mozdíthatatlanul, támadjon akármilyen pusztító vihar, tépázzon bármilyen heves zivatar!

NE FÉLJETEK!

„Azért, amiképpen vettétek a Krisztus Jézust, az Urat, akképpen éljetek is Őbenne, Meggyökerezvén [szilárddá, stabillá válva] és tovább épülvén Őbenne, és megerősödvén a hitben, amiképpen arra taníttattatok, bővölködvén abban [túláradó] hálaadással” (Kol. 2,6-7)

http://www.keresztenydalok.hu/tortenetek/olvasas/86

ISTEN ÁLDÁSÁRA VÁRAKOZVA

Zsolt 27.1 Dávidé. Világosságom és segítségem az ÚR, kitől félnék? Életemnek

ereje az ÚR, kitől rettegnék? 2 Ha rám támadnak is a gonoszok, szorongató ellenségeim, hogy

marcangoljanak engem, majd megbotlanak, és elesnek. 3 Ha egy egész tábor jön is ellenem, nem fél a szívem. Ha háború tör is rám, én akkor is bizakodom.

4 Egy dolgot kérek az ÚRtól, azért esedezem: hogy az ÚR házában lakhassam egész életemben; láthassam, milyen jóságos az ÚR, és gyönyörködhessem templomában.

5 Megóv engem sátrában a veszedelem napján. Elrejt sátra mélyén, magas kősziklára helyez engem. 6 Így hát fölemelt fővel állok ellenségeim között, ezért örvendezve mutatok be áldozatot az ÚR sátrában, és éneket zengek az ÚRnak.

7 Halld meg, URam, hívó hangomat! Könyörülj rajtam, hallgass meg! 8 Ha ezt mondod: Járuljatok színem elé! - szívem így válaszol: Színed elé járulok, URam!

9 Ne rejtsd el előlem orcádat, ne utasítsd el haragosan szolgádat! Te vagy az én segítségem, ne vess el, ne hagyj el, szabadító Istenem! 10 Ha apám, anyám elhagyna is, az ÚR magához fogad engem.

11 URam, taníts meg utadra, vezess a helyes ösvényen, mert ellenségeim vannak!

12 Ne dobj oda ellenségeim indulatának, mert hamis tanúk támadtak rám, bosszút lihegnek.

13 De én hiszem, hogy még meglátom az ÚR jóságát az élők földjén. 14 Reménykedj az ÚRban, légy erős és bátor szívű, reménykedj az ÚRban!

                     ISTEN ÁLDÁSÁRA VÁRAKOZVA

De én hiszem, hogy még meglátom az Úr jóságát az élők földjén. (Zsolt

27,13)

Sok más indiai asszonyhoz hasonlóan háztartásvezető vagyok. Büszke vagyok, hogy másokért dolgozhatok, és nagy kiváltságnak tekintem, hogy jól végezhetem a munkám. Főzés, takarítás, mosás, bevásárlás – íme néhány a napi feladataim közül. Az idő gyorsan elrepül napközben,

napkeltétől napnyugtáig. Minden második nap délután szoktunk ivóvízhez jutni. Megtöltjük a

víztartályokat, és elraktározzuk az ivóvizet. Le kell ereszkednem az aknába, és a tartályokhoz kell kapcsolnom a vízcsövet. Egyik napon a víz túl lassan folyt, nagyon aggódtam, lesz-e ivóvizünk. Megkértem a szobalányt, ellenőrizze, eléggé magasan van-e a víz, hogy a

tartályainkat megtölthessük. "Asszonyom, meg fog jönni, csak várakozzon!" - válaszolta. Tíz perc múlva teljes nyomással jött a víz, és minden tartályt sikerült megtöltenem.

Ugyanez igaz Isten áldásaira is. A Szentírás biztosít bennünket, hogy az áldások "útban vannak" (Zsolt 103 és 104), bár néha úgy tűnik, Isten lassan cselekszik. Sok kétség, bizonytalanság, kérdés lehet bennünk, de Isten cselekedni fog.

Imádság: Istenünk, minden jó dolog adományozója, erősítsd meg hitünket tebenned. Ámen.

Várjunk Isten áldásaira - meg fognak érkezni!

Aruna Enamela (Hyderabad, India)

www.csendespercek.hu

fav. part 3 (lejátszási lista)

Az örökkévaló SZERETET

Adjatok hálát a menny Istenének, mert örökké tart az Ő szeretete! (Zsolt 136,26)

Bölcs mondások: Adakozás

Isten országában nincs kényszeradó. (Spurgeon)

Cseri Kálmán: Mindkét fiú

Amikor pedig megjött ez a fiad, aki parázna nőkkel tékozolta el vagyonodat, levágattad neki a hízott borjút. (Lk 15,30)

Milyen fiúk voltak ezek? Az egyik rossz, a másik jó. Ó, de felszínes gyakran a mi ítéletünk, és mennyire csak a látszat alapján mondunk véleményt! Jézus éppen azt szemlélteti itt, hogy a példás viselkedés olykor milyen gonosz szívet rejt. Elég egy váratlan lökés, amitől kiborul az ember szíve, és szörnyű dolgok gurulnak szét belőle.

Ennek az idősebb fiúnak az jelentette ezt a lökést, hogy állt a vidám családi ünnep, amikor hazajött a munkából. Erre a bezzeg-gyerekről azonnal kiderül, hogy ugyanolyan távol áll az apjától, mint a másik, ugyanúgy lázad ellene, szemben áll vele, ellensége. Az apjukhoz való viszonyukat és a szív minőségét tekintve nincs különbség a két fiú között.

Jézus tanítása: emberi megítélés szerint vannak jobb és gonoszabb emberek. De isteni megítélés szerint mindnyájan egyformán lázadunk Isten ellen, mert mindnyájan tőle elszakadt bűnösök vagyunk. A Biblia szerint a bűn nem erkölcsi fogalom, nem cselekedetek sokasága, hanem lelkiállapot. Az, amibe beleszületünk mindnyájan. Ezért születik bűnben a csecsemő is. Ebben az állapotban pedig minden ember csak bűnöket tud termelni.

Isten úgy segít rajtunk, hogy ezt a bűngyárat cseréli ki: új szívet ad a benne hívőknek. S aki őbenne hisz, nem lázad többé ellene, tehát képes szerinte való jót is tenni. Egyébként pedig a jó emberek is elkárhoznak, mert nem az erkölcsi teljesítményeink, hanem az Istenhez való visszatérés alapján lehet üdvözülni. Akár két centiméterre van valakinek az orra a víz szintje alatt, akár egy méterre, ha ott marad, megfullad. De bármilyen mélyre is süllyedt valaki, Isten kegyelme ki tudja emelni. Aki nincs olyan mélyen, annak is erre a kegyelemre van szüksége.

Hisszük-e ezt, és így keressük-e az Atyához való visszatérést?

http://velunkazisten.hu/kegyelem_harmatja/0906_Mindket_fiu

Oswald Chambers: A SZEMPONT

"De hála az Istennek, aki mindig diadalra visz minket a Krisztusban" (2Kor 2,14).

Isten munkatársának olyan szempontból kell néznie a dolgokat, amely nemcsak megközelíti az elérhető legmagasabbat, hanem a legmagasabb is. Vigyázz, hogy kitartóan Isten szempontjából nézd a dolgokat és ezt érvényesítsd napról napra, lépésről lépésre; ne a véges dolgokat tartsd szem előtt. Semmilyen külső erő ne téríthessen el Isten szempontjától!

Abból a szempontból kell néznünk az életünket, hogy csak egyetlen célból vagyunk itt, azért hogy foglyok legyünk Krisztus diadalmenetében. Nem vagyunk Isten kiállítási tárgyai. Azért vagyunk itt, hogy egy valamit bemutassunk: mindenestül Jézus Krisztus foglyaiként élünk. Milyen kicsinyesek a többi szempontok: "Egyedül állok Jézusért harcolva" - "Krisztus ügyét meg kell védenem és ezt az erődítményt az Ő céljára kell megtartanom". Pál ennyit mond: "a Győztes menetében vagyok, nem számítanak a nehézségek, Ő mindig győzelemre vezet". Kialakul-e és győz-e ez a szempont a gyakorlati életünkben? Pál titkos öröme az volt, hogy Isten megragadta őt; a véreskezűt, a Krisztus ellen lázadót, foglyul ejtette és most már egyedül csak ezért van itt. Pál öröme az volt, hogy az Úr foglya lehet, nem érdekelte semmi más sem égen, sem földön. Szégyenletes, ha a keresztyén ember arról beszél, hogy ő fog győzni. A Győztesnek olyan teljesen kell győznie felettünk, hogy a győzelem mindig az Övé legyen, mi pedig általa legyünk "felettébb diadalmasok" (Róm 8, 37).

"Mert Krisztus jó illatja vagyunk Istennek" (2Kor 2,15), Jézus illata - az Ő indulata - áthat minket és bárhova megyünk, csodálatos felfrissülésére leszünk Istennek, és az embereknek is.

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

http://www.keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers

Kathrin Kuhlman AZ ORVOS PROBLÉMÁJA Robert S. Hoyt M.D

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Dr. Hoyt 1925-ben Koreában született egy misszionárius sebész fiaként. A kaliforniai egyetemen szerzett diplomát, és orvos továbbképző tanulmányokat folytatott patológiából a Cambridge-i egyetemen. San Franciscóban speciális praxist folytatott.

1967. novemberében egy késő vasárnap délután ott álltam San Franciscóban a Civic Aditorium előtt egy evangélizációs összejövetel után, melyet Kathrin Kuhlman tartott. Elég különös hely egy orvosdoktor számára! Életemnek sok évét töltöttem orvosi tanulmányokkal és orvosi előkészítőkben, melyet gyakorlóév és öt éves tudományos gyakorlat követett. Ez idő alatt a test anatómiai és pszichológiai elváltozásait tanulmányoztam, amelyet a beteg állapot idéz elő. A patológus az emberi testben a betegség eredetét, természetét és a modern orvosi eszközökkel a betegség lefolyását vizsgálja.

Keresztyén misszionárius családban nevelkedtem. Legkorábbi emlékeim közé tartozik, hogy imádkozva térdeltünk a szobánkban a mindennapi szükségletünkért és az egyházért. Tizenéves koromban fogadtam el Jézus Krisztust Megváltómnak, és Ő vezetett át minden veszedelmen a II. világháborúban, mikor katonai szolgálatot teljesítettem a légierőnél. A háború után indultam az orvosi iskolába. De a bizonyosságom mind gyengébb lett. Az orvosi előképző harmadik évében egy keresztyén doktor azt mondta nekem, hogy az én keresztyén életem nem is létezik, örülök, hogy megmondta, mert ez fordulópont volt az életemben. 1965-ben Etiópiába mentem egy évre, hogy a Hailé Szelasszié egyetemen megalapítsam a patológia tanszéket. Azért mentem, hogy eleget tegyek annak a vágyamnak, hogy a választott orvosi téren Istent szolgáljam, mint nem hivatásos orvos-misszionárius.

Míg Afrikában voltam, szemtől-szembe találkoztam Isten valóságos hatalmával. Különösen nagy hatást tett rám egy római katolikus nővér, egy misszionáriusnő, akinek nagy szeretete és együttérzése a betegekkel rendkívül meghatott. Láttam, amint Gábriel nővér átkarolta a leprásokat, tuberkulotikusokat és olyanokat, akiknek borzasztó kiütéseik voltak a bőrükön. Még sohase láttam ilyen szeretetet aktívan működni, és meg kellett állapítanom, mennyire üres, erőtlen az én életem. Kezdtem vágyakozni Isten szeretete és ereje után a saját életem számára, és ez a probléma még mélyebben érdekelt, mint azelőtt.

Afrikában töltött évem alatt megfigyeltem a Szent Szellem csodálatos működését a Wallamo tartományban. Ennek a történetnek a részletei, melyek a II. világháború alatt játszódtak le, Raymond Dévis könyvében vannak megírva „Tűz a hegyekben” címen.

Három misszionárius ment a hegyekbe, a Wallamo Provincebe öszvérháton (ez az egyedüli szállítóeszköz volt akkor). Három év kellett, míg megtanulták a bennszülöttek nyelvét, és további egy év, hogy meg tudják nyerni a harmincöt bennszülött szívét. Akkor az olaszok bejöttek Etiópiába és kiűzték a misszionáriusokat, mivel mögöttük nagyon kisszámú bennszülött állt, akik keresztyének voltak. Egyedül egy nyersfordítású János evangélium maradt utánuk, öt év múlva az egyik misszionáriusnak megengedték, hogy látogatóként visszatérjen Etiópiába. Hallotta, hogy igen erős keresztyén mozgalom van a Wallamo Provinceben. Három hónap múlva végre kierőszakolt egy látogatást a délnyugati vidékre, és ott egy több mint tízezer főnyi gyülekezetet talált. Szinte elállt a lélegzete. A tartományban teljes újjászületett falvak voltak, és ami még meghatóbb, óriási módon virágzott a hitből való gyógyulás. Bénák jártak, vakok láttak.

A helyzet az volt: mikor lefordította az evangéliumot, majd sietve el kellett menekülnie, nem volt rá ideje, hogy figyelmeztesse őket, hogy a csodák ideje elmúlt, és hogy a csodák, amiket Jézus tett a Szent Szellem ereje által, ma lehetetlenek. Az új keresztyének olvasták az evangéliumot, hittek és imádkoztak és Isten megmozdult. Hittem a misszionáriusok sikerének és bizonyságtételének ezekről a csodákról Etiópiában, és visszatértem az USA-ba, csodálva a Szent Szellem erejét a modern idők Afrikájában. Csodálkoztam, miért nem mozdul meg ilyen módon Amerikában is.

Hazatérésem után hat hónapig erősen dolgoztam – nagyon erősen – kórházi laboratóriumunkban és tanítottam is. Kevés szabadidőm alatt megpróbáltam új felszerelést és személyzetet szerezni a laboratórium számára, amit Etiópiában elindítottunk. Nagyon nagy szükségét éreztem, hogy életemben több legyen Istenből. Tudtam, hogy van egy hatalom, Aki képes csodákat tenni, mert erről első kézből hallottam Etiópiában, de hol találhatunk ilyen hatalmat Amerikában?

Azt gondoltam, hogy a misszionáriusok ismerhetik a választ, ezért elkezdtem olvasni misszionáriusok életrajzát, egyiket a másik után. Egy napon egy keresztyén könyvkereskedésben újabb életrajz után kutatva rátaláltam John Sherryll könyvére: „Más nyelveken szólnak.” Nem tudtam semmit arról, hogy a Szent Szellemmel be lehet telni, míg el nem olvastam a Guidepost magazin eme munkatársának könyvét és beszámolóját. Ezen az éjszakán az Úr hitet adott nekem, hogy elhiggyem, hogy Ő beköltözik az életembe erőben, ha imádkozom a Szent Szellem kitöltetéséért és keresztségéért. Úgy feküdtem le, hogy hittem, másnapra megváltozott leszek, és mikor felébredtem, dicsőséges reggel volt. A menny lejött és lelkemet dicsőség töltötte el. Jézus olyan közel volt, mintha fizikailag jelen lett volna, járkált a házban át a szobákon. Hirtelen nagy összefüggést fedeztem fel életem és Őközte és az örökkévalósággal. Beoltott szőlővessző voltam, és az Ő ereje és szeretete áramlani kezdett rajtam keresztül. Azóta sohase voltam olyan, mint azelőtt, és a valóságnak ez az érzése Krisztussal csak erősebbé vált.

 Ezután hallottam Kathrin Kuhlmanról és tervbe vettem, hogy elmegyek egy szolgálatára a Memorial Templ-be, Nob Hill, San Franciscoba. Ott sok minden történt, amit nem tudtam megmagyarázni orvosi tudásommal a közönséges betegség lefolyásáról. Az egyedüli magyarázat, hogy Istennek magasabb törvényei vannak, mint azt orvosi és tudományos törvényekkel meg tudnánk magyarázni. A Memorial Temple szolgálaton, amint ott álltunk, várva az áldást, figyelmünket megragadta egy atya és úgy 14 éves fia, akik az emeletről jöttek le. Az atya arcáról nem lehetett leolvasni, hogy ámul-bámul-e, fél, vagy hitetlen-e. Akkor, egész váratlanul, szégyen nélkül zokogni kezdett. Amint leértek az emeletről, a fiú átadott miss Kuhlmannak két hallókészüléket és azt mondta, szinte igazolásul: „Hallok.” Mozdulatlanul álltunk, egy hang se zavarta a csendet. Az apa gyorsan elmondta a történetüket. A felső emeleten állt fiával együtt, mikor a fiú hozzáfordult és azt mondta: Apám, én hallok. A fiú mindkét hallókészüléket kihúzta a füléből és azt mondta, hogy tökéletesen hall. Ez igaz volt – tudtam.

A következő hónapok folyamán látogattam ezeket a szolgálatokat és végül Pittsburghba hívtam Kathrin Kuhlmant és azt mondtam: Pittsburghba megyek, és személyesen meg akarom vizsgálni azokat, akik meggyógyultak Isten ereje által az elmúlt évben. – Úgy éreztem, közeledem problémám megoldásához.

Kérdeztem. Vizsgáltam. Ellenőriztem. Teljesen meggyőződtem arról, hogy Isten még mindig véghezvisz csodákat. Kathrin Kuhlman szolgálatán át új területét fedeztem fel a hitnek az élő Krisztusban.

Mégis, a legnagyobb csoda inkább a megváltozott élet, nem a megváltozott test. A sebész át tud plántálni egy szívet, de nem az életet!

Sohasem fogom elfelejteni, mikor fiatalok százai jöttek előre, hogy új életbe lépjenek, bővölködő életbe; csapatostól jöttek, és az emelvényen álltak a Shrine Auditóriumban Los Angelesben, 7.000 bizonyságtevő, felemelt kezekkel és kérve Istent, változtassa meg az életüket.

Mindig vissza fogok emlékezni egy fiatal párra, akikkel együtt álltam az emelvényen és házassági esküjüket ismételték meg másodszor is. Már válófélben voltak, mert a férfi alkoholizmusa pokollá változtatta az életüket. De Kathrin Kuhlman egyik szolgálatán megváltozott az élete és elfogadta Krisztust Megváltójának. Felesége óvatosan, de megértéssel figyelte hónapokon át, és végül ő is hívővé lett. Most keresztyén családdá lettek és elfoglalták helyüket a társadalomban, mint tisztelt és hasznos tagjai a közösségnek.

Dr. Alexis Carrol, Nobel-dijas orvos, aki elsőként tenyésztett ki élő szövetet az emberi testen kívül, az én érzéseimet is summázta egyik könyvében (Voyage to Lourdes, Harper, 1950):

„Mint orvos, láttam embereket, miután nem kaptak semmi kezelést, felépülni betegségből és búskomorságból csupán az ima ereje által. Ez olyan erő a világban, amely láthatólag felülmúlja az úgynevezett „természeti törvényeket”. Az az alkalom, mikor az imádság drámai módon teszi ezt, „csoda” néven van meghatározva. De állandó, nyugodtabb csoda megy végbe óránként az emberi szívekben, akik felfedezték, hogy az imádság kielégíti őket a fenntartó erő állandó folyamával mindennapi életükben.”

Más alkalommal Dr. Carol szembe került egy beteg természetellenes gyógyulásával tuberkulózisból. Így ír: „A vad helytelenítésből egyszerű tény lett. Az a tény, hogy nem tudok magyarázatot találni arra a gyógyulásra, ami megzavar és mélyen megdöbbent. Vagy nekem kell felhagynom a metódusunkban való hittel és elfogadni, hogy többé nem vagyok képes diagnózist felállítani egy betegnél, vagy el kell fogadnom azt a dolgot, mint egy teljesen új, kívülálló jelenséget, amit tanulmányoznunk kell minden elfogadható módon. Az ilyen gyógyulások nem hozhatók létre természetes módon.”

Dr. Carol nem tudta befejezni kutatását, írását egyszerűen imádsággal fejezte be ... imádsággal, amit minden orvosnak használnia kellene, és mindenki másnak is, aki valamilyen kutatást végez:

Te válaszoltál imádságainkra ragyogó csodával. Meg vagyok vakulva tőle. De életem leghőbb kívánsága, legmagasabbra törő vágyam, hinni, szenvedélyesen hinni, feltétlenül hinni és soha többé nem elemezni, nem kételkedni. Csak hinni!!!”

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

Készítette: Lisa Szanyel

Miközben vezet téged az Én Szellemem, egyre élesebben fogod látni, mit tárhatsz fel, és mit kell bepecsételned. Egyes dolgokat el kell mondani, és egyes dolgokat a szívedhez közel kell tartanod. Gyakran a körülmények számítanak és az időzítés. Mindössze annyit kell tenned, hogy legyél érzékeny a szellemi sodrásra, és őrködj a szád beszédei fölött, és várj a Szellemem kenetére, mondja az Úr.

Máté 7:6 "Ne adjátok azt, ami szent, az ebeknek; se ne hányjátok gyöngyeiteket a disznók elé: nehogy széttapossák azokat lábaikkal, és megfordulván széttépjenek benneteket."

Amen!

Ma is egy csodas profecia Gyuri Naplojabol, fogadjatok szeretettel! Legyetek bosegesen megaldottak, a Jezus neveben! :)

fav. part 3 (lejátszási lista)

fav. part 3 (lejátszási lista)